Közösségi közlekedés (autóbusz) vizsgálata Győr agglomerációjában Bedő Anett egyetemi tanársegéd Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki Tanszék
Előadás tartalma Agglomeráció általános jellemzői Győr agglomerációs övezetének bemutatása Premisszák A vizsgált összefüggések ismertetése Összefoglalás 2
Agglomeráció általános jellemzői népesség a nagyvárosokból kitelepedik a környék településeire, bevándorlás népességgyarapodás és jelentősebb lakásépítési tevékenység aktív népesség munkahelyei a központokban találhatók sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre összefüggő, fizikailag egybeépült településtest alakul ki, a települések egymással összenőnek a hálózati (vonalas) infrastruktúra-rendszerek átfogják, illetve összefogják az agglomeráció egész területét intenzív terület használat, a beépítés viszonylagos sűrűsége, beépítési magasság (emeletszám) növekedése jellemző 3
Agglomeráció általános jellemzői Lehatárolás kritériumai: Lakónépesség-változás Az épített lakások aránya Népsűrűség Egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem Ezer lakosra jutó személygépkocsi Ingázók aránya a lakónépességhez viszonyítva Az aktív kereső népesség aránya Az iparban, az építőiparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya Naponta a központi településekre eljárók aránya A vándorlási különbözet 4
Győr agglomerációs övezetének bemutatása 5
Győr agglomerációs övezetének bemutatása 68 település Győr + 3 város 1.607 km 2 227.707 fő lakos A foglalkoztatottak 72,2 %-a ingázik Dinamikusan fejlődő agglomeráció (második legnagyobb). A közlekedésében alapvető szerepe van a sugaras közúthálózatnak, az autópályának, a villamosított Győr Sopron és Bécs Budapest nemzetközi vasútvonalnak. A személyszállatásban az autóbusz és a személygépjárművek szerepe a nagyobb. A vonzott településekre a munkaerő ingázása szempontjából elsősorban a személygépkocsi-forgalom a jellemző ~ 85 %. Egyre népszerűbb a kerékpár használata. 6
Győr agglomerációs övezetének bemutatása vizsgált települések 7
Premisszák KSH adatok Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - FŐMTERV Zrt. vizsgálata Győr agglomerációs övezetének közlekedés szempontú vizsgálata 2012-2013. Közösségi közlekedési módok közül az autóbusz közlekedést vizsgáltam Győr-település, település-győr közötti forgalom vizsgálata 8
Állandó népesség növekedése (%) Népesség növekedés az agglomerációban 2006-2013 között (2005 0%) 35 30 Győrújfalu 25 20 15 10 5 0-5 -10 Vámosszabadi Győrújbarát Ásványráró 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Év Abda Ásványráró Bőny Dunaszeg Écs Enese Gönyű Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Ikrény Koroncó Lébény Nyúl Pér Rábapatona Tényő Tét Töltéstava Vámosszabadi 9
A szaporulat és a migráció száma (fő) Népesség növekedés okainak vizsgálata 2005-2013 közötti időszakban 1200 1000 800 600 400 200 0-200 -400 Település 2005-13 teljes szül.-hal. 2005-13 migració 10
1 főre jutó személygépjárművek száma Gépjárművek száma és az autóbusszal utazók aránya közötti összefüggések 0,6 0,5 Tényő 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 Győrbe autóbusszal utazók aránya 11
Győrbe autóbusszal utazók aránya Autóbuszon töltött többletidő és az autóbusszal utazók aránya közötti összefüggések 0,8 0,7 0,6 Gönyű 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Töltéstava Vámosszabadi Győrújfalu 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Autóbuszon töltött többletidő (%) 12
Győrbe autóbusszal utazók aránya Távolság Győrtől az autóbuszos utazások aránya és a lakosság jövedelmi szintje közötti összefüggések 1,0 0,8 Gönyű R² = 0,6234 Tét 0,6 0,4 y = 0,0309x - 0,1932 0,2 0,0 Lébény -0,2 0 5 10 15 20 25 30 Győrtől való távolság (km) 13
Összefoglalás Az agglomerációban folyamatos a népesség növekedés, ami növeli az utazások számát. A vizsgált települések több mint háromnegyede vándorlási többletet könyvelt el, ami hozzájárult az agglomeráció népesség növekedéséhez. Az autóbusszal utazók aránya nem befolyásolja az egy főre jutó személygépjárművek számának alakulását. A többletidő növekedésével a busszal utazók aránya csökken. Győrtől való távolság és a Győrbe utazók aránya között lineáris korreláció van, amit a lakosok jövedelembeli különbsége nem befolyásol település szinten. További kutatási javaslatok: Korfa meghatározása szükséges a pontosabb közlekedési módok vizsgálatához. Vizsgált paraméterek, indikátorok és települések számának növelése. Az egyéni és a vonat közlekedés vizsgálata. Gazdasági, társadalmi, környezeti szempontok vizsgálata. Klaszter analízis használata. 14
Köszönöm a figyelmet! 15