Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási. C ráfordítás (eft) P

1 [2010. április A ] Beruházás statikus mutatók A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 40 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 10 év (Mt). Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási C 45 000 36 800 ráfordítás (eft) A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eft) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) P 8 100 5 152 Megtérülési idő (év) A beruházás összességének forgási sebessége (fordulatszám) Javasolt változat, indoklással

2 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Bj = Nyereség Ráfordítás 14% Megtérülési idő (év) Bi = Ráfordítás Forgási sebesség Bs = Nyereség Tervezett élettartam Megtérülési idő 18% 5,5 év 7,14 év 1,82 ford. 1,4 ford. Az A változat megvalósítása javasolt, mivel nagyobb átlagnyereséget biztosít, rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege nagyobb mértékben térül meg.

3 [2010. április B ] A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 36 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 8 év (Mt). Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási P 32 000 38 400 ráfordítás A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eft) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) C 6 400 8 000 Megtérülési idő (év) A beruházás összegének forgási sebessége (fordulatszáma) Javasolt változat, indoklás:

4 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Bj = Nyereség Ráfordítás 20,83% Megtérülési idő (év) Bi = Ráfordítás Forgási sebesség Bs = Nyereség Tervezett élettartam Megtérülési idő 20 % 5 év 4,8 év 1,6 ford. 1,67 ford. Ha más tényezők nem befolyásolják a körülményeket, akkor a B változat megvalósítása a javasolt, mivel egy picit nagyobb átlagnyereséget biztosít, kissé rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege egy picit nagyobb mértékben térül meg.

5 [2010. május A ] Egy üzleti vállalkozás 2 féle terméket termel, melyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Feladat: Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. Állapítsa meg, hogy van-e olyan termék, amelynek gyártását be kell szűntetni? Ha van, melyik az és miért? Ha nincs, miért nincs? Válaszát indokolja! Fix költség: 7 200 eft A Fix költség fele-fele arányban oszlik meg az A és a B termékre. Üzleti eredmény számítása és értékelése Megnevezés A termék B termék 1. Fix költség (eft) 2. Változó költség (eft) 18 000 10 800 3. Összes költség (eft) 4. Piaci egységár (eft/db) 5. Termelt termék mennyiség (db) 20 25 825 872 6. Árbevétel (eft) 7. Üzleti eredmény (eft) Értékelés:

6 Megoldás: Megnevezés A termék B termék 1. Fix költség (eft) 3600 3600 2. Változó költség (eft) 18 000 10 800 3. Összes költség (eft) 21 600 14 400 4. Piaci egységár (eft/db) 5. Termelt termék mennyiség (db) 20 25 825 825 6. Árbevétel (eft) TR=p*Q 20*825 = 16 500 7. Üzleti eredmény П = TR TC (eft) 16 500 21 600 = - 5 100 25 * 825 = 20 625 20 625 14 400 = 6 225 Értékelés: Az A termék üzemi eredménye negatív, jóval az üzemszüneti pont alatt van. Az árbevétel még a változó költségeknek is csak egy részét fedezi. Ennek a terméknek a termelését be kell szüntetni, és egy másik termék termelésén kell gondolkodni. A B termék árbevétele fedezi a változó és az állandó költségeket és még nyereséget is hoz.

7 [2010. május B ] - Összes állandó költség: 320 000 eft A termék egységének változó költsége a bázisévben: 8 000 eft A termék egységára mindkét évben: 14 400 Ft A termék termelését a tárgyévben emelik: 20%-al A változó költség lineárisan növekszik. Minden más körülménytől eltekintünk. Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait és írja azokat a megfelelő helyre. Indokolja röviden az üzleti eredmény változását. Megnevezés Bázis év Tárgyév Termelés mennyisége (db) Összes állandó költség (eft) Összes változó költség (eft) Összes költség (eft) Árbevétel (eft) Üzleti eredmény (eft) 0 Indoklás:

8 Megoldás: Megnevezés Bázis év Tárgyév Termelés mennyisége (db) 320000 / (14400-8000) = 50 50*1,2 = 60 Összes állandó költség (eft) Összes változó költség (eft) 320 000 320 000 8000 * 50 = 400 000 400 000 * 1,2 = 480 000 Összes költség (eft) 320 000 + 400 000 = 720 320 000 + 400 000 = 800 000 000 Árbevétel (eft) 14 400 * 50 = 720 000 14 400 * 60 = 864 000 Üzleti eredmény (eft) 0 864 000 800 000 = 64 000 Indoklás: A bázisévben az üzleti eredmény a fedezeti ponton állt, az árbevétel éppen fedezte a költségeket. A termelés növelésével sikerül elmozdulni a fedezeti pontról és így nyereségessé tenni a termelést: csökkent az egy termékre jutó fix költségek aránya, és így csökkent a termék önköltsége. 1. Mivel az üzleti eredmény 0, ez azt jelenti, hogy a termelés a fedezeti ponton van: TR=TC. A Fedezeti mennyiség Qf =. 2. Ez egy megadott adat, a bázisévben 320 000 eft 3. Az összes változó költség: VC= AVC * Q 4. Összes költség TC=VC+FC 5. Árbevétel TR= p*q (A bázisévben, mivel a termelés fedezeti ponton van, TR=TC) 6. Tárgyévben a mennyiség 20%-al nő. 7. Az állandó költség nem változik a bázisévhez képest 8. A változó kts. is 20%-al nő (követi a termelés volumenét) 9. Üzleti eredmény: П = TR-TC

9 [2010. október A ] Egy képzeletbeli ország nemzetgazdasági teljesítményeiről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre (millió dollárban): - az összes (bruttó) kibocsátás értéke: 6.400 - Az anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) 3.600 - amortizáció 1.200 - a külföldi tőkebefektetés országba beutalt profitja 150 - a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt bére 100 - az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 160 - az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 70 A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását Az áruk behozatalát A befelé áramló turizmust A tőke kiáramlását.. Megoldás: Teljesíménymutató megnevezése Teljesíménymutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága GDP GO-Cf 6400-3600 = 2800 Nettó hazai termék NDP GDP - Ca 2800 1200 = 1600 Bruttó nemzeti jövedelem GNI GDP + IM-IX 2800+150+100-160- 70= 2820 Nettó nemzeti jövedelem NNI GNI Ca NDP + IM - IX 2820 1200 = 1620 1600+150+100-160- 70 = 1620 Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását csökkenti (kevesebbet ér a valutában megkeresett jövedelem) Az áruk behozatalát növeli (ugyanannyi forintért több termék vásárolható külföldön) A befelé áramló turizmust csökkenti (drágább lesz az út a turisták számára) A tőke kiáramlását növeli (a forintért több valuta vásárolható, többet lehet befektetni külföldön)

10 2010. október B ] Egy képzeletbeli makrogazdaság adatai: - az összes (bruttó) kibocsátás 20.000 - amortizáció 3.000 - anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) értéke 8.000 - a hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme 1.800 - a külföldiek hazai munka- és tőkejövedelme 2.200 A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: Teljesítménymutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását Az áruk kivitelét A befelé áramló turizmust A tőke beáramlását Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó hazai termék GDP GO - Cf 20000-8000=12000 Nettó hazai termék NDP GDP-Ca 12000-3000=9000 Bruttó nemzeti jövedelem GNI GDP+IM-IX 12000+1800-2200=11600 Nettó nemzeti jövedelem NNI GNI-Ca NDP+IM-IX 11600-3000=8600 9000+1800-2200=8600 Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását növeli (mert a valutában kapott jövedelem több forintot jelent) Az áruk kivitelét csökkenti (a forintért előállított áru külföldön drágább lesz) A befelé áramló turizmust növeli (a külföldi turista útjának ára csökken) A tőke beáramlását csökkenti (mert a külföldi tőke forintban mért hozamának értéke csökken)

11 2011. február A ] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Nettó hazai termék (NDP) 1370 Folyó termelő felhasználás (Cf) 4200 Évi amortizációs alap (Ca) 930 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 130 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 180 Külföldön dolgozó belföldi vendégmunkások beutalt bére 60 Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó kibocsátás Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága GDP GDP=NDP+Ca 1370+930=2300 Bruttó kibocsátás GO GO=GDP+Cf 2300+4200=6500 Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem IM 130+60=190 IX GNI GDP+IM-IX 2300+190-180=2310 NNI NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX 2310-930=1380 1370+190-180=1380

12 [2011. február B ] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Bruttó hazai termék (GDP) 4200 Folyó termelői felhasználás (Cf) 1200 Évi amortizációs alap (Ca) 580 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 80 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 130 Az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 30 Teljesítménymutató megnevezése Bruttó kibocsátás Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Nettó hazai termék Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó kibocsátás GO GO=GDP+Cf 4200+1200=5400 Nettó hazai termék NDP NDP=GDP-Ca 4200-580=3620 Beáramló jövedelem IM 80 Kiáramló jövedelem IX 130+30=160 Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem GNI GNI=GDP+IM-IX 4200+80-160=4120 NNI NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX 4120-580=3540 3620+80-160=3540

13 2011. május A ] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont Készlet értéke Július 1. 6600 Augusztus 1. 7000 Szeptember 1. 6800 Október 1. 6960 A harmadik negyedév összes anyagfelhasználása 88800 kg, a termelt késztermékek mennyisége 29600 db. Az összes termelt mennyiséget a negyedév során értékesítették, 1000Ft/db egységáron. Számítsa ki: 1. a harmadik negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval, 3. a fajlagos anyagfelhasználási mutató nagyságát 4. Vonjon le értékelő következtetést a fajlagos anyagfelhasználás alakulásáról, ha a 2. negyedévben az egy termékre jutó anyagfelhasználás 3,1 kg/db volt. A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fajlagos anyagfelhasználás Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Fajlagos anyagfelhasználás változása Értékelés

14 Megoldás: A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fajlagos anyagfelhasználás Kronologikus átlagkészlet a1 K = 2 + a2 + a3 + an 2 an 1 Összes anyagfelhasználás Termelés mennyisége (3300+7000+6800+3480)/3 = 6860 88800/29600= 3 kg/db Fordulatok száma FSf = E K 29600/6860 = 4,31 Forgási sebesség napokban Fajlagos anyagfelhasználás változása FSn = K n E (6860*90)/29600 = 20,86 90/4,31 = 20,88 FSn = n FSf 3. negyedév /2. negyedév 3/3,1 = 96,8 Értékelés A fajlagos anyagfelhasználás csökkent 3,2%-al (100-96,8), ami kedvező alakulás. Csökkenhet a termék önköltsége, és így változatlan eladási ár mellett a nyereségi növekedését eredményezheti. Fajlagos anyagfelhasználás az egy termékre eső anyag mértéke. Azt mutatja meg, hogy Összes anyagfelhasználás egy termékhez mennyi anyagot kell felhasználni. Képlete: Termelés mennyisége

15 [2011. május B ] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont: Készlet értéke (eft) Január 1. 9400 Február 1. 11000 Március 1. 9600 Április 1. 10000 Az első negyedév összes anyagfelhasználása 4860 kg, a termelt késztermékek mennyisége 90000 db. A negyedév során az értékesítési forgalom 52520 eft volt. A negyedév munkanapjainak száma 60 nap. Számítsa ki: 1. az első negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval 3. az anyagellátottsági mutató értékét Vonjon le következtetést az anyagellátottsági mutató alakulásáról, ha az előző negyedévben az anyagellátottsági mutató értéke 1,1 volt. A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása [MK1] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás Értékelés

16 Megoldás: A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet a1 an + a2 + a3 + (4700+11000+9600+5000)/3=10100 K = 2 2 an 1 Fordulatok száma 52520/10100 = 5,2 Forgási sebesség napokban Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása FSf = E K FSn = K n E FSn = n FSf K napi anyagfelh. (10100*90)/52520=17 90/5,2=17 10100/4860= 2 (1,1/2)*100=55 [MK2] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás Értékelés Az anyagellátottsági mutató 55%-al nőtt. Minél nagyobb a mutató az 1 -nél, annál lazább a készletgazdálkodás feszítettsége, vagyis, hogy mennyivel nagyobb az átlagos készlet a felhasznált mennyiségnél. Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: K napi anyagfelh.

17 [2011. június A ] A munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: 6 300 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Napi 3x6 órás műszakban dolgozik évente 200 napot A tervezett évenkénti tényleges teljesítménye a következő: 1. év 3 270 gépóra 2. év 3 860 gépóra 3. év 4020 gépóra 4. év 3150 gépóra 5. év. Számítsa ki: 1.) 1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 2.) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3.) Az 5. évre tervezett gépórák száma: 4.) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5.) A munkagép nettó értéke a 4. év végén

18 Megoldás: 1.) 1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 350 Ft/gó 2.) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 1 144 511 Ft 3.) Az 5. évre tervezett gépórák száma: 3700 gépóra 4.) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 22,3 % 5.) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 1 295 000 Ft 1) Az 1 gépórára jutó értékcsökkenés meghatározásához ki kell számolni a munkagép 5 év alatti összteljesímény-normáját: napi 3x6 óra, évi 200 nap 5 éven keresztül, vagyis 3 * 6 * 200 * 5 = 18 000 gépóra Majd a bruttó értéket el kell osztani az öt év alatti összteljesítmény összegével: az 1 gépórára jutó értékcsökkenés tehát: 6 300 000 / 18000 = 350 Ft/gépóra 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: 3 270 * 350 = 1 144 511 Ft 3) Az 5. év teljesítménye: Az összes gépóra értékéből kivonom a megadott négy év adatait: 18000 3270 3860 4020 3150 = 3700 gépóra 4) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa. Ez százalékos érték, a 3. évi értékcsökkenés százalékban kifejezve. Ehhez veszem a 3. évi tervezett tényleges gépórák számát és megszorzom az egy órára eső értékcsökkenéssel, majd ezt osztom a gép bruttó értékével (és szorzom 100-al): 4020 * 350 / 6 300 000 = 0,223333 * 100 = 22,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: A bruttó értékből kivonom az adott évek tervezett tényleges gépóráinak és az egy gépórára jutó értékcsökkenésnek a szorzatát: 6 300 000 (3270 + 3860 + 4020 + 3150)*350 = 1 295 000 Ft

19 [2011. június B ] Műhelyfőnöke megbízza, hogy készítse el egy most vásárolt szerszámgép értékcsökkenési leírási terv javaslatát az alábbi információk felhasználásával. A következő információkat kapja: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: 6 300 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Az értékcsökkenést degresszíven gyorsított módszerrel, az évek sorszámösszegével számolja: Számítsa ki: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén:

20 Megoldás: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 420 00 Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 2 100 000 Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 80 % 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 420 000 Ft Számítások: 1) Az egy egységre jutó értékcsökkenést úgy kapom meg, hogy a bruttó értéket elosztom az évek számával: 6 300 000 / (5+4+3+2+1) = 420000 Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: 420000 * 5 = 2 100 000 Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: az egységnyi értékcsökkenést szorzom az adott évek számának összegével), majd elosztom a bruttó értékkel: 420000 * (5 + 4 + 3) / 6 300 000 = 0,8. vagy 80% vagy 12/15-öd 4) A 4. évi értékcsökkenési leírási kulcsa: (420000 * 2) /6 300 000 = 0,13333 vagyis 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: 6 300 000 14 * 420000 = 420000 vagy 1*420000

21 [2011. október A ] Elektronikai alkatrészeket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat a tevékenység sk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információkkal rendelkezünk: Megnevezés A változat B változat Beruházási ráfordítás (eft) 16 800 20 400 A beruházással 1 év alatt 1 218 1 768 elérhető nyereség (eft) A beruházás várható használati ideje 25 25 Feladat: - Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldást foglalja az alábbi táblázatba: a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés - Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 8 db a gépek működési időalapja (I) 2600 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 12 perc Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás

22 Megoldás: Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Nyereség/Ráfordítás 1218/16800 = 0,0725 vagyis 7,25 1768/20400=0,087 vagyis 8,7 % % Megtérülési idő (év) Ráfordítás / 16800/1218 = 13,8 20400/1768 = 11,5 Forgási sebesség (fordulat) Nyereség Tervezett idő / megtérülési idő 25 / 13,8 = 1,8 25 / 11,5 = 2,17 Értékelés Mindenképpen a B változat megvalósítása javasolt, mivel jövedelmezősége magasabb, megtérülése gyorsabb és a befektetés megtérülési aránya magasabb, mint az A változaté. Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás K = Gsz*I / NI K = 8*2600 /0,2 = 104 000 db NI = 12/60 = 0,2

23 [2011. október B ] Az elektronikai berendezéseket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat, a tevékenység szűk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információk állnak a rendelkezésünkre: Megnevezés A változat B változat Beruházási ráfordítás (eft) 240 000 196 000 A beruházással 1 év alatt 20 000 18 540 elérhető nyereség (eft) A beruházás várható használati ideje (év) 30 20 - Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldását foglalja az alábbi táblázatba a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés - Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 42 db a gépek működési időalapja (I) 2800 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 6 perc Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás

24 Megoldás: Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Nyereség/Beruházás 20000/240000 = 8,33 18540/196000 = 9,46 Megtérülési idő (év) Beruházás/Nyereség 240000/20000 = 12 196000/18540 = 10,57 Forgási sebesség Tervezet használati 30 / 12 = 2,5 20/10,57 = 1,89 (fordulat) idő / megtérülési idő Értékelés Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a B változat az előnyösebb, azonban az a A változat forgási sebessége kedvezőbb. Az választást további gazdaságossági elemzés dönti el. Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás K = Gsz*I / NI K = 42 * 2800 / 0,1 = 1 176 000 db NI = 6/60 = 0,1

25 [2011. november A ] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) 420 000 db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,2 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1600 óra/év - Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Sz) 110% - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány 44 fő Feladat: 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 120% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén

26 Megoldás: A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén L = T * NI / I * Sz SZ= 110% = 1,1 L = 420000*0,2 /1600 * 1,1 = 47,7 vagyis 48 főre van szükség 48 44 = 4, vagyis még 4 főre van szükség Toborzás belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás munkaerőpiac (hirdetés, állásközvetítés, állásbörze) SZ=120% = 1,2 L = 420000 * 0,2 / 1600 * 1,2 = 43,75. vagyis 44 fő, tehát nincs szükség új ember felvételére.

27 [2011. november B ] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) 2 625 000 db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,12 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1826 óra/év - éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Tsz) 110 % - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány: 147 fő 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 180% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén

28 Megoldás: A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén L = T * NI / I * Tsz Sz: 110% vagyis 1,1 L = 2 625 000 * 0,12 / 1826 * 1,1 = 156,8 vagyis 157 fő 157 147 = 10 fő Toborzással: belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás munkaerőpiac (álláshirdetés, közvetítés, állásbörze) Sz: 118, vagyis 1,18 L = 2 625 000 * 0,12 / 1826 * 1,18 = 146,2 vagyis 147 fő, tehát nincs szükség új emberre.

29 [2012. február A ] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: az állandó költség 40%-a az A terméket, a többi a B terméket terheli. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait, és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását? Indokolja válaszát. c) Számítsa ki a B terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Írja fel a számítás alapjául szolgáló képletet is. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó költség (eft) 15 000 2. Változó költség (eft) 30 000 20 000 3. Összes költség (eft) 4. Eladási egységár 284 200 - (eft/db) 5. Termelt mennyiség 200 125 (db) 6. Árbevétel (eft) 7. Üzemi eredmény (eft) 8. Értékelés 9. B termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

30 Megoldás: Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó költség (eft) 40% = 6000 60% = 9000 15 000 2. Változó költség (eft) 30 000 20 000 50 000 3. Összes költség (eft) 36 000 29 000 65 000 4. Eladási egységár 284 200 - (eft/db) 5. Termelt mennyiség 200 125 - (db) 6. Árbevétel (eft) 56 800 25 000 81 800 7. Üzemi eredmény (eft) 20 800-4000 16 800 8. Értékelés A B termék veszteséges, de még nem érte el az üzembezárási pontot, vagyis megtermeli a változó költségeket. Az A termék viszont nagyon nyereséges, fedezi a B termék veszteségét és jelentős profitot is biztosít. 9. B termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása) Fedezeti mennyiség (Qf) = Fix ktsg. /p-avc AVC = VC/Q, tehát 20 000/125 = 160 Qf = 9000 / 40 = 225 Ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis hogy kitermelje az összes költség fedezetét, legalább 225 terméket kell gyártani. - 15000*0,4= 6000; 15000*0,6=9000 - TC = FC + VC - TR = p * Q vagyis: A termék: 284*200=56 800; B termék: 200*125 = 25 000 - П = TR TC, vagyis A termék esetében: 56800-36000; B termék esetén: 25 000 29 000

31 [2012. február B ] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: Az állandó költség a változó költségek arányában terheli az A és a B termékeket. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, hogy be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását. Válaszát indokolja. c) Számítsa ki az A terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó (fix) költség 80 000 2. Változó költség 120 000 80 000 3. Összes költség 4. Eladási egységár 47,5 50-5. Termelt mennyiség 3200 3200-6. Árbevétel (ezer Ft) 7. Üzemi eredmény 8. Értékelés 9. Az A termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

32 Megoldás: Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó (fix) költség 48 000 32 000 80 000 2. Változó költség 120 000 80 000 200 000 3. Összes költség 168 000 112 000 280 000 4. Eladási egységár 47,5 50-5. Termelt mennyiség 3200 3200-6. Árbevétel (ezer Ft) 152 000 160 000 312 000 7. Üzemi eredmény -16 000 48 000 32 000 8. Értékelés Az A termék veszteséges, de nem éri el az üzembezárási pontot, a B termék nyereséges, és fedezi az A termék veszteségét. Az A termék gyártásának beszüntetése esetén a B termék viselné az összes fix költséget, így az üzemi eredmény éppen a fedezeti ponton lenne a jelenlegi nyereségesség helyett. 9. Az A termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása) Qf= FC /p-avc AVC = VC/Q, vagyis 120 000/3200=37,5 p-avc = 47,5-37,5=10 Qf= 48000/10= 4800, ennyit darabot kellene termelni ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis kitermelje az összes költségeket, ne legyen veszteséges a termelés. - 120000/200000=0,6, vagyis 60%, 80/200000=0,4 vagyis 40% - TC = VC + FC - TR = p * Q - П = TR TC

33 [2012. május A ] Egy papírárut gyártó vállalkozás gépparkja 10 homogén gépből áll. Működési időalapja (I) egy adott évben 3200 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,025 ó/db. Adott évben 1 000 000 db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt. Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet Eredmény 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,025 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1680 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 102% Jelenlegi fizikai létszám: 13 fő 4) Értékelje az eredményt A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet A számítás eredménye

34 Megoldás: Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 10*3200 / 0,025 = 1 280 000 képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/ K 1 000 000 / 1 280 000 = 78 % Értékelés A rendelkezésre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség legyártásához a kapacitás 78%-át fogjuk kihasználni, a termelés az adott gépparkon még 22%-al növelhető. A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet L = T * NI /I*Tsz T tervezett mennyiség (Q) A számítás eredménye L = 1 000 000 * 0,025 / 1680 * 1,02 = 14,58, vagyis 15 fő A jelenlegi fizikai létszámot még 2 fővel bővíteni kell, hogy meg legyen a tervezett mennyiség előállításához szükséges munkaerő.

35 [2012. május B ] Egy elektronikai eszközöket gyártó vállalkozás homogén gépcsoportja 24 gépből áll. Működési alapja (I) adott évben 4210 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,04 ó/db. Adott évben 2 000 000 db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet Eredmény 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,04 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1840 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 104% A jelenlegi fizikai létszám: 40 fő 4) Értékelje az eredményt. A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet A számítás eredménye

36 Megoldás: Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 24*4120 / 0,04 = 2 472 000 képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/K 2 000 000 / 2 472 000 = 80,9 % Értékelés A tervezett mennyiség legyártása az adott géppark 81%-os kapacitás-kihasználásával megvalósítható. Adott esetben a gyártás mennyisége még 19%-al növelhető. A kiszámolandó mutató A számításhoz felszámolt A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma L = T * NI / I * Tsz 2 000 000 * 0,04 / 1840 * 1,04 = 41,8 vagyis 42 fő Értékelés 40 fő áll a rendelkezésünkre, tehát még 2 fő felvétele szükséges a tervezett mennyiség legyártásához.

37 [2012. június A ] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó kibocsátás: 1800 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 760 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 150 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka- és tőkejövedelme: 90 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőke jövedelme: 65 Mrd pénzegység Számítsa ki a hiányzó teljesítménymutatókat: Teljesítmény mutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) Hogyan változott a GDP értéke, ha az előző évi GDP 980 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 8%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GDP változása (nominálindex): A GDP változása (reálindex) Értékelés:

38 Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) GDP GDP = GO Cf 1040 NDP NDP = GDP - Ca 890 GNI GNI = GDP + IM - IX 1065 NNI NNI = GNI Ca NNI = NDP + IM - IX Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GDP változása 1040/980 106,1% (nominálindex): A GDP változása (reálindex) 106,1 / 1,08 98,2 % A nominálindex tehát azt jelenti, hogy a tárgyév számszerű adatát osztjuk az előző évi adattal, a kapott számot 100-al szorozva százalékösszeget nyerünk. Azt mutatja meg, hogy számszerűen mennyit változott a GDP az előző évihez képest. A reálindex kiszámítása úgy történik, hogy a nominálindex százalékösszegét osztjuk az áremelkedés (infláció) százalékos adatával. Azt mutatja meg, hogy mennyit változott a GDP, ha a számszerű változás mértékét az infláció mértékével korrigáljuk. Értékelés: a nominálindex és a reálindex kiszámítása után észrevehetjük, hogy a GDP valójában csökkent az előző évihez képest. 915

39 [2012. június B ] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó hazai termék: 680 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 240 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 120 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka és tőkejövedelme: 68 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőkejövedelme: 84 Mrd pénzegység Teljesítménymutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) Hogyan változott a GNI értéke, ha az előző évi GNI 620 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 11%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GNI változása (nominálindex) A GNI változása (reálindex) Értékelés:

40 Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) GO GO = GDP + Cf 680 + 240 = 920 NDP NDP = GDP - Ca 680 120 = 560 GNI GNI = GDP + IM - IX 680 + 68 84 = 664 NNI NNI = GNI Ca NNI = NDP + IM - IX 664 120 = 544 560 + 68 84 = 544 Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GNI változása 664/620 = 1,070 107 % (nominálindex) A GNI változása (reálindex) 107/1,11 = 96,39 96,39 % Értékelés: A GNI az előző évhez képest számszerűen 7%-al növekedett, de az inflációval korrigálva valójában 3,61 %-al csökkent.

41 [2012. október A ] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét degresszív módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke aktiváláskor: 4 200 000 Ft (Maradványértékkel nem számolunk) - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési idő) 4 év - Az értékcsökkenés elszámolása az évek sorszámösszegével (degresszíven gyorsított módszerrel) történik. Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

42 Megoldás: Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén 420 000 1 680 000 70% 20% 420 000 1. 4 200 000 / (4+3+2+1) = 420 000 Ft/egység 2. 420000 * 4 = 1 680 000 Ft 3. 420000 * 3 = 1 260 000; 1 260 000 + 1 680 000 = 2 940 000; 2 940 000 / 4 200 000 = 0,7 vagyis 70% Megoldókulcs szerinti számítás: (420 000 * (4+3))/4 200 000 = 0,7 vagyis 70%, vagy 7/10 4. 420000 * 2 = 840 000; 840 000 / 4 200 000 = 0,2 vagyis 20% (420 000*2)/4 200 000 = 0,2 vagyis 20% 5. 4 200 000 (2 940 000+840 000) = 420 000 4 200 000 9*420 000 = 420 000 vagy 1*420 000

43 [2012. október B ] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, aktiváláskor: 4 200 000 Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje) 4 év - A munkagép tervezett teljesítménye a teljes használati idő alatt 14 000 gépóra - Tervezett évenkénti tényleges teljesítménye: 1. év 3200 gépóra 2. év 3800 gépóra 3. év 4000 gépóra 4. év Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

44 Megoldás: Egy gépórára jutó értékcsökkenés 300 összege Az első évben elszámolandó 960 000 értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma 3000 A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa 28,6 % A munkagép nettó értéke a 3. év 900 000 Ft végén 1. Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege: 4 200 000 /14 000 = 300 Ft/gó 2. 3200*300 = 960 000 Ft 3. A 4. évre tervezett gépórák száma: 14 000-(3200+3800+4000)=3000 gó 4. A 3. évi (nem az első 3 év!!!) értékcsökkenési leírási kulcsa: 4000 * 300 /4 200 000 = 0,2857 vagyis 28,6 % 5. 4 200 000 ((3200*300)+(3800*300)+(4000*300)) = 900 000 Ft vagy így: 4 200 000 (3 200+3 800+4 000)*300 = 900 000 Ft

45 [2012. november A ] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai 2010 és 2011. I. negyedévében: Megnevezés 2010 év 2011 év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) 26 000 102,0 Januári nyitókészlet (eft) Februári nyitókészlet (eft) Márciusi nyitókészlet Márciusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés 2 800 2 600 2 700 2 200 12 Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és 2011 év I. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás 2010. és 2011. évi adatait, és a készletgazdálkodás alakulását.

46 Megoldás: Megnevezés 2010 év 2011 év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) 26 000 26 520 102,0 Januári nyitókészlet (eft) Februári nyitókészlet (eft) Márciusi nyitókészlet Márciusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés 2 800 2 600 2 700 2 200 2 600 2 210 85 % 10 12 120 % 9 7,5 83,33 % Az adatokból látszik, hogy növekedett a készletek forgási sebessége (csökkent a forgási napok száma), vagyis 20%-al nőtt a készlethatékonyság, ami az árbevétel növekedésével magyarázható. Az árbevétel növekedésének hatására csökkent az átlagkészlet 15%- al, ami pozitív hatással volt a forgási sebesség növekedésére. Számítások: 2010. év Kronológiai átlagkészlet: ((a1/2)+a2+an-1+(an/2))/n-1 K = (1400+2600+2700+1100)/3 = 2600 Fordulatok száma FSf = E/K vagy FSf = n/fsn FSf = 26 000 / 2 600 = 10 FSn = (K * n)/e = (2 600 * 90) /26 000 = 9 vagy: FSn = n/fsf = 90/10 = 9 2011. év Árbevétel: 26 000 * 1,02 = 26 520 FSf = E / K, vagyis K = E/FSf K = 26 520 / 12 = 2210 FSn = n/fsf = 90/12 Százalékok: 2 210/2 600 = 0,85 vagyis 85% 12/10 = 1,2 vagyis 120% 7,5/9 = 0,83333 vagyis 83,33 %

47 [2012. november B ] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai 2010. és 2011. II. negyedévében: Megnevezés 2010. év 2011. év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) 147 000 105,0 Márciusi zárókészlet (eft) Májusi nyitókészlet (eft) Májusi zárókészlet (eft) Júniusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés 8 18 000 15 400 13 000 13 400 Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és 2011. év II. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás 2010. és 2011. évi adatait és a készletgazdálkodás alakulását

48 Megoldás: Megnevezés 2010. év 2011. év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) 140 000 147 000 105,0 Márciusi zárókészlet (eft) Májusi nyitókészlet (eft) Májusi zárókészlet (eft) Júniusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés 18 000 15 400 13 000 13 400 17 500 14 700 84% 8 10 125% 11,25 9 80% Az adatokból látszik, hogy 25%-al nőtt a készlethatékonyság (fordulatszám növekszik, napok száma csökken), ami az árbevétel 5%-os növekedésével magyarázható. A magasabb árbevételt (több eladás) követte az átlagkészlet-állomány csökkenése. 2011. K = ((18000/2)+15400+13000+(13400/2)) / 3 = 14700 FSf = E/K = 147000/14700 = 10 FSn = n/fsf = 90/10 = 9 FSn = (K * n) /E = 1 323 000/147000 = 9 2010. Árbevétel: 147000/1,05 = 140 000 K = E/FSf = 140000/8 = 17500 FSn= n/fsf = 90/8 = 11,25 FSn= (K*n) / E = (17500*90)/140000=11,25 Százalékok: 14700/17500=0,84 10/8=1,25 9/11,25=0,8

49 [2013. február] A Hópihe Zrt. vevőkkel szembeni végkövetelés állományáról az alábbi negyedéves nyitóadatokat ismerjük (ezer forintban): 2012.01.01. 2012.04.01 2013.07.01 2012.10.01 2013.01.01 3 365 4 187 3 854 2 914 5 613 A vállalkozás éves értékesítési árbevétele (forgalma) 39.580 ezer Ft. Az évet 365 naposnak tekintjük. Feladat: a) Határozza meg az alábbi adatokat: - átlagos vevőállomány nagysága - fordulatok száma - átlagos beszedési idő b) Tervezze meg, hogy hogyan fog alakulni 2013-ban az átlagos vevőállomány, ha a beszedési időt 12 nappal csökkentik és az árbevétel 20%-os növekedését prognosztizálják. A megoldás során az eredményeket két tizedes jegyre kerekítve adja meg.

50 Megoldás: Átlagos vevőállomány nagysága: ((3365/2)+4187+3854+2914+(5613/2)) / 4 = 15444/4 = 3861 e FT FSf = É/K = 39580/3861=10,25 fordulat FSn = (K*n) / E = (3861*365)/39580=35,61 nap FSn = n/fsf = 365/10,25 = 35,61 nap 2013. E = 39580*1,2= 47496 FSn = 35,60-12= 23,6 vagyis 24 nap FSf= 365/24 = 15,21 FSf= E/K, ebből K = E/FSf K = 47496 / 15,21 = 3122,68 Az átlagkos vevőállomány 2013-ban: 3122,68 Árbevétel: 47496

51 [2013. március] Egy gépalkatrészeket gyártó vállalkozás tervezett termelési mennyisége (Q) 180 000 db motor, a fizikai foglalkozásúak létszáma 100 fő. 1. feladat: Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez a pótlólagos fizikai létszámszükségletét a rendelkezésre álló adatok alapján. A termék normaóra szükséglete: 1,2 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1850 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 101% A kiszámítandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felhasznált képlet A számítás eredménye 2. feladat A gépgyár 12 gépből álló homogén gépcsoportjának (Gsz) működési időalapja (I) adott évben 5600 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,3 óra/db. Számítsa ki a gépcsoport: - kapacitását - kapacitáskihasználását A kiszámítandó mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet A számítás eredménye

52 Megoldás: A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma L = T * NI / I * Tsz 180000 * 1,2 / 1850*1,01 = 115,6 vagyis 116 fő Értékelés Az adott mennyiségű termék legyártásához még 16 főre van szükségem. A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 12 * 5600 / 0,3 = 224 000 képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/K 180 000 / 224 000 = 0,8035 vagyis 80,35% Értékelés A rendelkezésre álló gépállománnyal a tervezett mennyiséget cca. 80%-os kapacitáskihasználás mellett le tudom gyártani.

53 [2013. április] Vállalatunk új minőségű fa alapanyagú tároló dobozok gyártásába fogott, a termék termeléséről a következő információkkal rendelkezünk: Összes állandó költség: 21 600 000 Ft Termékegységre jutó változó költség: 380 Ft/db A termék eladási egységára: 860 Ft/db Feladat: 1. Számítsa ki a fedezeti mennyiséget, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét. A termelést a következő évben 20%-al tervezzük növelni. 2. Számítsa ki a termelés mennyiségét, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét a termelési volumen emelése után. Megnevezés Fedezeti mennyiség (db) Termelés mennyisége (db) Árbevétel (Ft) Teljes költség (Ft) Eredmény (Ft) Önköltség (Ft/db) Értékelés Adatok A fedezeti mennyiség esetén A termelési volumen emelése után Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség: A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség:

54 Megoldás: Megnevezés Adatok A fedezeti mennyiség esetén A termelési volumen emelése után Fedezeti mennyiség (db) 45 000 Termelés mennyisége (db) 54 000 Árbevétel (Ft) 38 700 000 46 440 000 Teljes költség (Ft) 38 700 000 42 120 000 Eredmény (Ft) 0 4 320 000 Önköltség (Ft/db) 860 780 Értékelés A termelés növelésével a project nyereségessé vált. Az állandó költségek változatlansága mellett a termelés növelése az önköltség csökkenéséhez vezetett. Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: Qf= FC /p-avc 21 600 000 / (860 380) = 45 000 2. Árbevétel: TR = p*q 860 * 45 000 = 38 700 000 3. Teljes költség: TC = FC + VC VC = AVC*Q = 380*45 000 = 17 100 000 TC = 17 100 000 + 21 600 000 = 38 700 000 Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért a TR = TC 4. Eredmény: П = TR TC A termelés a fedezeti ponton van. Mivel az árbevétel és a teljes költség megegyezik, az eredmény nulla. 5. Egység önköltség: TC/Q, vagyis 38 700 000/45000=860 Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért az önköltség megegyezik az eladási árral (ATC = p) A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 45000*1,2=54000 2. Árbevétel: TR = p*q; 54000*860= 46 440 000 3. Teljes költség: TC = FC+VC; FC (nem változik): 21 600 000 VC (nő a termelés volumenével): 17 100 000*1,2 = 20 520 000 TC = 21 600 000 + 20 520 000 = 42 120 000 4. Eredmény: П = TR TC; 46 440 000 42 120 000 = 4 320 000 5. Egység önköltség: ATC = TC/Q; 42 120 000/54000 = 780

55 [2013. május] A vállalat második negyedévi készletgazdálkodásáról a következő adatokkal rendelkezünk: Készletadatok: Időpont Készlet mennyisége Április 1 25,6 t Április 30. 30,2 t Május 31. 26,8 t Július 1. 28,4 t Napi átlagos készletfelhasználás: 2,65 tonna Minimális (biztonsági) készlet: 20,8 tonna Maximális készlet: 68,5 tonna A negyedév munkanapjainak száma: 64 A felhasználás a negyedév során egyenletes, az összes elkészült terméket értékesítik. 1. Számítsa ki: a) A folyókészlet nagyságát, b) az utánpótlási időszak hosszát (feladás gyakorisága) c) az átlagkészlet mennyiségét (kronologikus átlaggal) d) készletek átlagos forgási sebességét (fordulatok száma mutatóval). 2. Értékelje a forgási sebesség alakulását, ha az első negyedévben a készletek 7 fordulatot tettek. Az eredményt foglalja az alábbi táblázatba. Készletgazdálkodási adatok Mutató megnevezése Számítás módja (képlet) A mutató értéke Folyó készlet (t) Utánpótlási idő (nap) Átlagkészlet mennyisége (t) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

56 Megoldás: Mutató megnevezése Számítás módja (képlet) A mutató értéke Folyó készlet (t) Max. Min. 68,5 20,8 = 47,7 tonna Utánpótlási idő (nap) Folyókészlet / napi átlagos alapanyagigény 47,7 /2,65 = 18 nap Átlagkészlet mennyisége (t) K=((a1/2)+a2+an- 28 tonna 1+(an/2))/n-1 Forgási sebesség (fordulat) FSf = E/K E = 2,65*64=169,6 169,6/28=6,05, tehát kb. 6 fordulat Értékelés Ha az előző negyedévben a forgási sebesség 7 volt, akkor a készletfelhasználás gyorsasága csökkent. Ez vagy növekvő készletállománnyal vagy csökkenő értékesítési volumennel, vagy a készletállomány növekedéséhez képest alacsonyabb ütemben növekvő értékesítési forgalommal magyarázható.

57 [2013. június] Az élelmiszeripari termékeket gyártó vállalat a piaci kereslet bővülése miatt kapacitásbővítést határozott el. A beruházási döntéshez két alternatíva (A és B) közül lehet választani. A tanult beruházás gazdaságossági mutatók segítségével válassza ki a kedvezőbb változatot az alábbi adatok alapján. 1) átlagos jövedelmezőség 2) megtérülési idő 3) statikus forgási sebesség Megnevezés Beruházott tőke nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás tervezett használati ideje (év) (Mt) Átlagos jövedelmezőség (%) Bp Megtérülési idő (év) Bi Forgási sebesség (f) Bs Értékelés Számítás módja (képlet) A változat B változat 18 000 22 400 1440 2128 20 15

58 Megoldás: Megnevezés Beruházott tőke nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás tervezett használati ideje (év) (Mt) Átlagos jövedelmezőség (%) Bp Megtérülési idő (év) Bi Forgási sebesség (f) Bs Értékelés Számítás módja (képlet) Bj = Nyereség Ráfordítás Bi = Ráfordítás Nyereség A változat B változat 18 000 22 400 1440 2128 20 15 8 9,5 12,5 10,5 Bs = Mi 1,6 1,4 Bi Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a B változat kedvezőbb, bár az A változatt forgási sebessége magasabb. A végső döntéshez más szempontok figyelembe vétele is szükséges (dinamikus mutatók, műszaki-gazdasági kritériumok).

59 [2016. június] Vállalatunk a kozmetikai iparban működik. Piaci részesedésének megtartása érdekében kénytelen árengedményt nyújtani a vásárlóknak. Az Ön feladata, hogy végezzen számításokat az alábbi adatok alapján: A gyártott kozmetikumok állandó költsége Egy darab kozmetikumra eső változó költség Egy darab kozmetikum eladási ára A termelés mennyisége 3 000 000 Ft 1 500 Ft/db 4 500 Ft/db 2 000 db Feladat: Számítsa ki - az árbevétel nagyságát - a fedezeti mennyiséget - 10%-os árengedmény esetén elérhető eredményt

60 Megoldás: Megnevezés Számítás módja Adatok (mértékegységgel együtt) Árbevétel TR = p * Q 4500 Ft/db * 2000 db = 9 000 000 Ft Fedezeti mennyiség Qf = FC /p-avc 3 000 000 Ft / (4500 Ft/db - 1500 Ft/db) = 1000 db 10%-os árengedmény esetén elérhető eredmény П= TR TC TC = VC+FC = 3 000 000 Ft + (1500 Ft/db x 2000 db) = 6 000 000 Ft 4500 Ft/db 10% = 4050 Ft/db TR(2) = 8 100 000 Ft П = 8100000 Ft - 6000000 Ft = 2100000 Ft