A RÁSI KOMMENTÁR A TÓRÁHOZ

ל תּוֹר ה שׁ"י ר פּ ירוּשׁ A RÁSI KOMMENTÁR A TÓRÁHOZ Új magyar fordítás dr. Katcz Sándor és neje szül. Schwarcz Irén emlékére Mózes harmadik könyve ס פ ר ו יּ ק ר א Vájikrá Széfer Kiadja az EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKOZSÉG és a CHÁBÁD LUBAVICS ZSIDÓ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI EGYESÜLET BUDAPEST, 2010

KLASSZIKUS ZSIDÓ MŰVEK MAGYARUL Szerkeszti Oberlander Báruch rabbi... 9 Eddig megjelent kötetek: 1. Sámuel imája Zsidó imakönyv (Új magyar fordítás 1996) 2. Zsidó Biblia Mózes öt könyve Joseph Hertz rabbi magyarázataival (reprint 1996) 3. Izrael fohásza A zsidó újév imarendje (Új magyar fordítás 1997) 4. Sámson fohásza Engesztelőnap imarendje (Új magyar fordítás 1998) 5. Az őrködés éjszakája Peszáchi Hágádá (Új magyar fordítás 1999, 2009) 6. Peszáchi Hágádá fonetikus átírással (Új magyar fordítás fonetikus átírással, útmutatóval 2000, 2001) 7. Mózes Imája Sábeszi imakönyv (Magyar fordítás és fonetikus átírás 2006) 8. Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjából (Új magyar fordítás 2007 2008) Megjelenik a JOODS HUMANITAIR FONDS támogatásával

CHÁBÁD LUBAVICS EGYESÜLET, 2010 ISBN: 978-963-9743-19-9 Főszerkesztő Oberlander Báruch rabbi Szerkesztő Köves Slomó rabbi Georg (Gyuri) Katcz Fordító Feig András és Németh Yaakov Szakmai lektor Borbély Pál és Davidovics Jiszráél rabbi Nyelvi lektor Dr. Gergely István és Nagy Zsuzsanna Megjelentette a CVT-aLapok Bt. dr. Klár András 1075 Budapest, Wesselényi utca 4.

A Rási kommentár a Tórához 3 Bevezetés A neve kezdőbetűiről Rási-ként ismert Rabbi Slomo ben Jichák (vagy: Slomo Jicháki), 1040 1105 között élt Franciaországban, Troyes városában. Bortermeléssel foglalkozott, és emellett kora egyik legnagyobb tóratudósa volt. Magyar nyelven először most jelenik meg egy teljes gyüjtemény Rásinak a Tórához írt magyarázataiból. Mindez Georg (Gyuri) Katcz ügyvéd úr jóvoltából, aki küldetésének tekinti Rási tanításának terjesztését, és szívén viseli kommentárjának magyar nyelvű kiadását. Teszi ezt szüleinek, dr. Katcz Sándornak (Alexander) és Schwartz Irénnek illetve a Soában elhunyt nagyszüleinek és nagynénjeinek emlékére. Az ő nagylelkű támogatásának köszönhető, hogy a zsidó klasszikusok magyar nyelvű kiadásáról ismert kiadónk most ennek a jelentős műnek a kiadására is vállalkozhatott. Rási, akit az egész zsidó világ autentikus szövegmagyarázónak ismeri el, a Bibliához és a Babiloni Talmudhoz írt kommentárokat. Az ő Tóra-kommentárja volt az első, nyomtatásban megjelent héber nyelvű könyv (Reggio Calabria, 1475). Kommentárja szinte minden hagyományos héber Tóra-kiadásban benne van. Rási olyan népszerűvé vált, hogy más rabbinikus kommentárok kinyomtatásához is a Rási-írás -ként ismert betűkészletet használják. (Ez nem azt jelenti, hogy maga Rási ilyen betűkkel írt volna, hanem csak azt, hogy a nyomdászok ilyen betűkkel szedték kommentárját.) Rási a zsidó történelem egyik legnehezebb korszakában élt. Végigszenvedte a Nyugat-Európán végigdúló első keresztes hadjáratot, s élményeit szívettépő liturgikus versekben örökítette meg. Fia nem volt, volt viszont három rendkívül tanult leánya. Kései kéziratai közül jó néhány lányai leírásában maradt ránk. Báálé-Hátoszáfot (Talmud-kommentátorok) néven emlegetett vejei és unokái a következő nemzedékek legkiválóbb nyugat-európai akadémiáinak vezetői voltak. Rási Tóra-kommentárjai hagyományos és kritikai módszerek bonyolult kombinációjára épülnek. Rási sok esetben híven idézi egy-egy vers talmudi értelmezéseit, míg más esetekben inkább a betű szerinti magyarázatot választja. Ez a látszólagos következetlenség számos későbbi tanulmányozóját késztette arra, hogy valamilyen mélyebb rendszert keressen ebben. A lubavicsi rebbe például egy olyan értelmezési rendszert állított fel, mely szerint Rási elsősorban a Biblia egyszerű jelentését magyarázza, és csak azokban az esetekben folyamodott a homiletikai értelmezés eszközeihez, ha azok a szöveg egy nehezen érthető részének egyedüli magyarázatát adják. A hagyományos értelmezések idézésekor a klasszikus rabbinikus irodalom széles spektrumát veszi igénybe, köztük a Talmud mellett a tárgumokat (amelyek fontos támpontként szolgálnak számára a homályos értelmű héber szavak lefordításában), a homiletikai és halachikus Midrást. Annak ellenére, hogy minden magyarázata valamilyen forrásra alapul, az itt közölt fordításban csak egyes helyeken jeleztük e forrásokat, mivel mindegyik jelölése túlságosan növelte volna a terjedelmet.

4 A Rási kommentár a Tórához Rási sok esetben a héber szavakat általa lááz -nak nevezett korabeli francia megfelelőikkel fordította, miáltal a középkori francia nyelv egyik legkorábbi írásos feljegyzése is neki köszönhető. Gyakran idézi két spanyol zsidó tudós, Menáchem ben Szruk és Dunas ben Labrat lexikográfiai és nyelvtani munkáit. Kijelenthető, hogy Rási a legkiválóbb tanítók képességeivel rendelkezett. Megérezte, hol találják majd nehezen érthetőnek a tanulók az anyagot, és olyan magyarázatokat adott, amelyeknek mind a kezdők, mint a tapasztalt tudósok hasznukat vehetik. Itt jegyezzük meg, hogy értelmezéseiben Rási egyes helyeken az idézett mondatrészletet beépíti magába a magyarázatba, másutt viszont az idézett szó vagy szavak után új mondattal kezdi kommentárját. Az itt közreadott fordításhoz több héber kommentárt és angol fordítást is felhasználtunk, ilyen például a Sáj lámorá (Jeruzsálem, 2003), Chájim Dov Chavel rabbi tudományos Rási kiadása és kommentárja (Jeruzsálem, 1982), a The Metsudah Chumash/Rashi (New Jersey, 2001), a Mesorah Publications Ltd. (New York, 1995) kiadása és a The Pentateuch and Rashi Commentary, The Jewish Publication Society kiadása (Philadelphia, 1949). Kiadásunkban a magyar fordításba ágyazva szerepel Rási eredeti héber szövege, hogy ezáltal még könnyebben lehessen azonosítani a héber szövegrészek magyar megfelelőit. E fordítási-szerkesztési elvet még olyan esetekben is betartottuk, amikor az eredeti héber mondat szórendjének hű követése kicsit nehezebben megérhető szórendet eredményezett a magyar fordításban. Legyen az olvasó jutalma e nehézségekért a Szentírás nyelvének jobb megértése, gyakorlása. A most megjelent kommentárnak előfutára volt az 1998 99-ban megjelent rövid Rási válogatás, amely annak idején a Gut Sábesz hetilap harmadik évfolyamában jelent meg, és a 2007 08-ban megjelent Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjából című sorozat. A közreadott mű már tartalmazza a teljes hetiszakasz héber és magyar szövegét is. Külön fejezzük ki köszönetünket Dr. Klár Andrásnak is, aki könyvkiadási munkánkban mindig mellettünk áll! A kommentár kiadásával nagy feladatra vállalkoztunk, és ehhez kérjük az Önök segítségét is. Megjegyzéseiket, észrevételeiket kérjük, juttassák el hozzánk a rasi@ zsido.com email címre. Budapest, 5770. tévét 24. Oberlander Báruch

A Rási kommentár a Tórához 1 שׁת בּ ה ר פּ ר (.26:2 25:1 Böhár (3Mózes A hetiszakasz tartalmából Szináj hegyén Isten átadja Mózesnek a smitá szombatév törvényeit. Minden hetedik évben szüneteltetni kell a munkát a földeken Izraelben, ami pedig megterem rajtuk, az ingyen és szabadon fogyasztható ember és állat számára egyaránt. (3Mózes 25:1 7.) Hét szombatév-ciklust egy ötvenedik év, a jóbélév követ, amely során szünetelnek a mezei munkák Izraelben, a zsidó rabszolgákat szabadon kell ereszteni, és a Szentföld minden időközben eladásra került ingatlanvagyonának vissza kell kerülnie eredeti tulajdonosának birtokába. (3Mózes 25:8 13.) A hetiszakasz még további, a földek adásvételére, a csalás és uzsora tilalmára és a zsidó rabszolgára vonatkozó törvényeket is tartalmaz. (3Mózes 25:14 26:2.) ו י ד בּ ר י ה וה א ל מ שׁ ה בּ ה ר ס ינ י ל אמ ר. (ויקרא כה, א) És szólt az Örökkévaló Mózeshez a Szináj hegyén mondván: (3Mózes 25:1.) Miért pont a מ ה ע נ י ן שׁ מ טּ ה א צ ל ה ר ס ינ י hegyén......szináj בּ ה ר ס ינ י ו ה ל א כּ ל ה מּ צ וֹת נ א מ רוּ מ סּ ינ י hegye, smitáról szóló micvánál van említve Szináj hiszen az összes törvény a Szináj hegyén hangzott el? א לּ א Azért [hogy נ א מ רוּ szóló úgy akárcsak a smitáról מ ה שּׁ מ טּ ה tanulságot]: levonhassuk a összes szabály, részlet és apró előírás a Szinájnál כּ ל לוֹת יה וּפ ר טוֹת יה ו ד ק דּוּק יה מ סּ ינ י נ א מ רוּ כּ ל לוֹת יה ן ו ד ק דּוּק יה ן törvény úgy az összes többi אַף כּ לּ ן 1 el, hangzott el. szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak מ סּ ינ י [midrás]ban. 2 Így tanultuk a Torát kohánim כּ ך שׁ נוּי ה בּ תוֹר ת כּ ה נ ים ל פ י שׁ לּ א מ צ ינוּ magyarázat: ez a שׁ כּ ך פּ רוּשׁ הּ Szerintem ו נ ר א ה ל י Mivel Moáb síkságánál nem találjuk meg a שׁ מ טּ ת ק ר ק עוֹת שׁ נּ שׁ נ ית בּ ע ר בוֹת מוֹאָב smitá törvényének ismétlését, בּ מ שׁ נ ה תוֹר ה a Misné Tórában 3 ל מ ד נוּ ebből azt tanuljuk, שׁ כּ ל לוֹת יה וּפ ר טוֹת יה כּ לּ ן נ א מ רוּ מ סּ ינ י hogy a Smitá összes szabálya és részletei a Szinájnál lettek elmondva. וּב א ה כּ תוּב ו ל מּ ד כּ אן Most pedig jön az Írás, hogy tanítsa neked: ע ל כּ ל דּ בּוּר שׁ נּ ד בּ ר ל מ שׁ ה az összes többi parancsolat, ami el lett mondva Mózesnek, שׁ מּ סּ ינ י ה יוּ כ לּ ם כּ ל לוֹת יה ון ד ק דּוּק יה ן azoknak 1 Vagyis a legapróbb részleteinek is kizárólag isteni a forrása. 2 1:1. 3 Mózes ötödik könyvében.

2 A Rási kommentár a Tórához minden szabályai, részletei és apró előírásai szintén a Szináj hegyén hangzottak el, megismétlődtek. majd később Moáb síkságán ו ח ז רוּ ו נ שׁ נוּ בּ ע ר בוֹת מוֹאָב דּ בּ ר א ל בּ נ י י שׂ ר א ל ו אָמ ר תּ א ל ה ם כּ י ת ב אוּ א ל ה אָר ץ א שׁ ר א נ י נ ת ן ל כ ם, ו שׁ ב ת ה ה אָר ץ שׁ בּ ת ל יה וה. (ויקרא כה, ב) Szólj Izráél fiaihoz és mondd nekik: Amidőn bementek az országba, melyet adok nektek, nyugodjon a föld szombatot az Örökkévalónak. (3Mózes 25:2.) Az Örökkévaló 'ל שׁ ם ה Örökkévalónak....szombatot az 'שׁ בּ ת ל ה Nevéért, 4 כּ שׁ ם שׁ נּ א מ ר בּ שׁ בּ ת בּ ר אשׁ ית ahogyan az [már korábban is] elhangzott a Teremtés szombatjával kapcsolatban. 5 שׁ שׁ שׁ נ ים תּ ז ר ע שׂ ד ך ו שׁ שׁ שׁ נ ים תּ ז מ ר כּ ר מ ך, ו אָס פ תּ א ת תּ בוּאָת הּ. (ויקרא כה, ג) Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messed meg szőlődet és gyüjtsed be termését; (3Mózes 25:3.) וּב שּׁ נ ה ה שּׁ ב יע ת שׁ בּ ת שׁ בּ תוֹן י ה י ה ל אָר ץ שׁ בּ ת ל יה ו ה, שׂ ד ך ל א ת ז ר ע ו כ ר מ ך ל א ת ז מ ר. (ויקרא כה, ד)...de a hetedik évben szombat nyugalma legyen az országban, szombat az Örökkévalónak: meződet ne vesd be és szőlődet ne ágazd meg. (3Mózes 25:4.) ל שּׂ דוֹת országban......szombat nyugalma legyen az י ה י ה ל אָר ץ szőlőknek. 6 a mezőknek és a ו ל כּ ר מ ים 4 Vagyis nem a föld kedvéért (a gazdák ugyanis időről-időre parlagon hagyják földjeiket, hogy azok visszanyerhessék termékenységüket) és nem is azért, hogy az emberek kipihenhessék magukat, hanem tiszteletadásul az Örökkévalónak, Aki odaadta nektek ezt a földet, és elrendeli, hogy az teremjen nektek. 5 Amely az arról való megemlékezésül rendeltetett el, hogy az Örökkévaló megteremtette a világot, valamint megemlékezésül a zsidóknak az egyiptomi szolgaságból való kiszabadításáról. Rási a szombat látszólag fölösleges említését szeretné itt megmagyarázni, hiszen a versben már elhangzott: legyen nyugalma [, azaz szombatja] a földnek. 6 Vagyis szüneteltetni kell a mezőgazdasági termelést, de azért nem minden mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenység tiltott; engedélyezett például egyéb célból lyukakat ásni a földbe, a kutakat megjavítani és más efféléket, a vers ugyanis konkrétan a szántóföldek és a szőlők megműveléséről beszél.

3 פּ ר שׁ ת בּ ה ר 25:1 26:2.) Böhár (3Mózes [Ez] a [szőlőtő] ágainak שׁ קּוֹצ צ ין ז מוֹרוֹת יה meg....ne ágazd ל א ת ז מ ר megkurtítását [jelenti]; 7 ו ת ר גּוּמוֹ ל א ת כ ס ח arámi fordítása pedig: lá tichszách ( ne vágd ki ), ו דוֹמ ה לוֹ קוֹצ ים כּ סוּח ים és hasonló [még az Onkelosz-féle fordítás által használt szóhoz a köchuchim kifejezés az] mint a kivágott gaz 8 [szövegrészben], ש ר פ ה ב א שׁ כּ סוּח ה [valamint a köszuchá kifejezés a] fölperzselték, levagdalták 9 [szövegrészben]. א ת ס פ יח ק צ יר ך ל א ת ק צוֹר ו א ת ע נּ ב ינ ז יר ך ל א ת ב צ ר, שׁ נ ת שׁ בּ תוֹן י ה י ה ל אָר ץ. (ויקרא כה, ה) Aratásod termését, ami magától nő, ne arasd le és távol tartott szőlőd bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen az országnak. (3Mózes 25:5.) א פ לּוּ ל א ז ר ע תּ הּ nő... Aratásod termését, ami magától א ת ס פ יח ק צ יר ך Még ha nem is te vetetted [azt], ו ה יא צ מ ח ה מ ן ה זּ ר ע שׁ נּ פ ל בּ הּ [hanem csupán] kisarjadt a magból, amely ráhullott [a talajra] בּ ע ת ה קּ צ יר az [előző évi] aratás idején; הוּא ק רוּי ס פ יח ezt nevezik másodtermény -nek. 10 azt, hogy birtokba vedd ל ה יוֹת מ ח ז יק בּוֹ le......ne arasd ל א ת ק צוֹר hanem א לּ א ה פ ק ר י ה י ה 11 [termést], mint a többi learatott כּ שׁ אָר ק צ יר gazdátlannak kell lennie ל כּ ל mindenki számára [szabadon hozzáférhetőnek]. 7 A tizmor ige gyöke,,זמר megegyezik a zmorá ( ág ) szó gyökével, és jelenthetné épen azt is, hogy ágakat növeszteni. Rási ezért idézi az Onkelosz-féle arámi fordítást, bizonyítandó, hogy az ige gyöke azt jelenti, hogy vágni/metszeni, vagyis visszametszeni az ágakat, ezzel serkentve további növekedésüket. Amint arra a Sém Olám felhívja a figyelmet, maga Rási jegyzi meg a 2Mózes 27:3-hoz írt kommentárjában, hogy a héberben vannak olyan igék, az úgynevezett poláris igék, amelyek egyszerre jelenthetnek egymásnak ellentmondó dolgokat, ilyen például a sárés, amely egyszerre jelenti azt, hogy megalapozni és azt, hogy gyökerestül kiirtani. És a zámár ige is egyike lehet ezeknek. 8 Jesájá 33:12. 9 Zsoltárok 80:17. 10 A másodtermény kifejezés a szó szoros értelmében azt a hajtást jelenti, amely az aratást követően tovább növekszik. Mivel nincs olyan magyar kifejezés amely hívebben visszaadja a szó jelentést, ezért használtuk a másodtermény kifejezést, utalva ezzel a következő érési idénynek arra a termésére, amely az előző évi aratás idején véletlenül földre hullajtott magokból fejlődött ki. 11 Vagyis, hogy nem tilos aratni, hiszen már a következő versben az áll: termése legyen nektek eledelül, és hogyan is lehetne az eledelül, ha tilos learatni? Itt inkább arról van szó, hogy tilos azzal a szándékkal learatni, hogy azután birtokba vegye azt az ember. Ha viszont megérted, hogy a learatott termény nem kizárólag a tiéd és nem

4 A Rási kommentár a Tórához tartottál, Amelyet elzárva שׁ ה נ ז ר תּ szőlőd......távol tartott נ ז יר ך és ו ל א ה פ ק ר תּ ם embereket, és amelytől távol tartottad az ו ה פ ר שׁ תּ בּ נ י אָד ם מ ה ם nem nyilvánítottad gazdátlannak. 12 azokat nem szüretelhetsz אוֹת ם א ינ ך בּוֹצ ר le......ne szüreteld ל א ת ב צ ר le, א לּ א מ ן ה מּ פ ק ר ám [ab]ból, [ami] gazdátlan, [szüretelhetsz]. ו ה י ת ה שׁ בּ ת ה אָר ץ ל כ ם ל אָכ ל ה ל ך וּל ע ב דּ ך ו ל א מ ת ך, (ויקרא כה, ו) ו ל שׂ כ יר ך וּל תוֹשׁ ב ך ה גּ ר ים ע מּ ך. És az a termés, ami a föld nyugalma idején terem, legyen nektek eledelül: neked, szolgádnak és szolgálódnak, béresednek és az idegennek, aki nálad tartózkodik. (3Mózes 25:6.)...a termés, ami a föld nyugalma idején ו ה י ת ה שׁ בּ ת ה אָר ץ ו גוֹמ ר terem... אַף ע ל פּ י שׁ א ס ר תּ ים ע ל יך Annak ellenére, hogy megtiltottam neked azt, 13 ל א בּ א כ יל ה ו ל א בּ ה נ אָה א ס ר תּ ים nem a [termés] evését vagy az élvezetét tiltottam meg, א לּ א שׁ לּ א ת נ הוֹג בּ ה ם כּ ב ע ל ה בּ י ת hanem csak azt, hogy gazda módjára viselkedj vele. א לּ א ה כּ ל י ה יוּ שׁ ו ים בּ הּ Tehát mindenki legyen egyenlő: tartózkodik. te, béresed és aki nálad אַתּ ה וּשׂ כ יר ך ו תוֹשׁ ב ך...a föld nyugalma idején terem, legyen nektek שׁ בּ ת ה אָר ץ ל כ ם ל אָכ ל ה ו א י אַתּ ה אוֹכ ל מ ן ehetsz, A közösből (hefker) מ ן ה שּׁ בוּת אַתּ ה אוֹכ ל eledelül... nem. de az őrzöttből ה שּׁ מוּר ל פ י szolgálódnak......neked, szolgádnak és ל ך וּל ע ב דּ ך ו ל א מ ת ך egyenek róla néped ו אָכ לוּ א ב י נ י ע מּ ך 14 írva: Mivel az van שׁ נּ א מ ר szegényei, י כוֹל י ה יוּ א סוּר ים בּ א כ יל ה ל ע שׁ יר ים ebből arra következtethetünk, hogy a gazdagoknak meg lett tiltva, hogy egyenek belőle? תּ ל מוּד לוֹמ ר A Tóra ezért azt mondja: ל ך וּל ע ב דּ ך ו ל א מ ת ך neked, szolgádnak és szolgálódnak א מוּר ים is a szolgák és a szolgálók ו ע ב ד ים וּשׁ פ חוֹת gazdák, itt a ה ר י בּ ע ל ים említve. meg vannak כּ אן...béresednek és az idegennek, aki nálad ו ל שׂ כ יר ך וּל תוֹשׁ ב ך tartózkodik. אַף ה גּוֹי ם a nemzsidónak is. tárolhatod azt el egy csűrben vagy egy silóban, akkor egy részét learathatod a magad számára. 12 Mindaddig, amíg megpróbálod fenntartani tulajdonjogodat, az tiltott számodra. Mindez a Bölcsek véleménye szerint való, ám Akivá rabbinak az a véleménye, hogy mindenfajta aratás és szüretelés tilos. 13 A föld művelését. 14 2Mózes 23:11.

5 פּ ר שׁ ת בּ ה ר 25:1 26:2.) Böhár (3Mózes ו ל ב ה מ תּ ך ו ל ח יּ ה א שׁ ר בּ אַר צ ך, תּ ה י ה כ ל תּ בוּאָת הּ ל א כ ל. (ויקרא כה, ז)...és barmodnak és a vadnak, amely országodban van, legyen minden termés eledelül. (3Mózes 25:7.) Ha א ם ח יּ ה אוֹכ ל ת vadnak......és barmodnak és a ו ל ב ה מ תּ ך ו ל ח יּ ה egy [vadon élő] állat eheti, בּ ה מ ה ל א כּ ל שׁ כּ ן akkor egy háziasított állat annál inkább, שׁ מּ זוֹנוֹת יה ע ל יך hiszen felelőséged etetni azt. מ ה תּ ל מוּד לוֹמ ר Miért mondja azt a vers: ו ל ב ה מ תּ ך és barmodnak? מ קּ ישׁ [A Tóra ezzel] összehasonlítja בּ ה מ ה ל ח יּ ה a háziállatot a [vadon élő] állattal, [mégpedig a következőképpen]: כּ ל ז מ ן שׁ ח יּ ה אוֹכ ל ת מ ן ה שּׂ ד ה Mindaddig, amíg a vad ehet a mezőről 15, ה א כ ל ל ב ה מ תּ ך etetheted háziállatodat ה א כ ל ל ב ה מ תּ ך a házban [eltárolt terményed]ből; כּ ל ה ל ח יּ ה מ ן ה שּׂ ד ה [ám amikor a termés] elfogy a mezőről, כּ לּ ה ל ב ה מ תּ ך szabadulj meg [attól a takarmánytól, amelyet eltároltál] háziállatod számára, מ ן ה בּ י ת [eltávolítva azt] a házból. 16 ו ס פ ר תּ ל ך שׁ ב ע שׁ בּ ת ת שׁ נ ים שׁ ב ע שׁ נ ים שׁ ב ע פּ ע מ ים, ו ה יוּ ל ך י מ י שׁ ב ע שׁ בּ ת ת ה שּׁ נ ים תּ שׁ ע ו אַר בּ ע ים שׁ נ ה. (ויקרא כה, ח) És számlálj magadnak hét szombatévet, hétszer hét évet, úgyhogy lesznek számodra a hét szombatévnek napjai negyvenkilenc év. (3Mózes 25:8.) Hét szombat-időszaknyi שׁ מ טּוֹת שׁ נ ים...szombatévet... שׁ בּ ת ת שׁ נ ים évet. 17 י כוֹל י ע שׂ ה שׁ ב ע שׁ נ ים ר צוּפוֹת Azt hihetnénk, hogy megtart hét egymást követő évet שׁ מ טּ ה [mint] szombatévet, ו י ע שׂ ה יוֹב ל אַח ר יה ם majd ezek után שׁ ב ע שׁ נ ים שׁ ב ע mondja: A Tóra ezért azt תּ ל מוּד לוֹמ ר jóbélt? megtartja a כּ ל mondjad: [Ez alapján] azt kell, hogy ה ו י אוֹמ ר évet. hétszer hét פּ ע מ ים el]. 18 minden smitá a maga idejében [jön שׁ מ טּ ה וּשׁ מ טּ ה בּ ז מ נּ הּ...úgyhogy lesznek számodra a hét ו ה יוּ ל ך י מ י שׁ ב ע ו גוֹמ ר שׁ אַף ע ל פּ י neked, [Ez a vers] azt mondja מ גּ יד ל ך stb. szombatévnek napjai ע שׂ ה szombatéveket, hogy még ha nem tartottad is meg a שׁ לּ א ע שׂ ית שׁ מ טּוֹת elteltével. tartsd meg a jóbélévet negyvenkilenc év יוֹב ל ל סוֹף אַר בּ ע ים ו ת שׁ ע שׁ נ ה י ע ל ה ל ך ח שׁ בּוֹן következő: A vers egyszerű jelentése pedig a וּפ שׁוּטוֹ שׁ ל מ ק ר א 15 Vagyis mindaddig, amíg van elegendő termés a mezőn a vadak számára. 16 És hozzáférhetővé téve azt minden állat számára. 17 Mivel a smitá kifejezés egyaránt utalhat szombatévre vagy a hétéves szombatciklusra, tisztázni kell, pontosan milyen értelemben is használjuk, és ez az oka annak, hogy kétféleképpen is megvilágítja a vers: hét szombatévet és hétszer hét évet. 18 A hétszer hét év azt implikálja, hogy a hét smitá év mindegyike egy-egy hétéves ciklust zár.

6 A Rási kommentár a Tórához végösszegül a szombatciklusok számolása שׁ נוֹת ה שּׁ מ טּוֹת negyvenkilenc [évet] adjon ki. 19 ל מ ס פּ ר אַר בּ ע ים ו ת שׁ ע ו ה ע ב ר תּ שׁוֹפ ר תּ רוּע ה בּ ח ד שׁ ה שּׁ ב ע י בּ ע שׂוֹר ל ח ד שׁ, בּ יוֹם ה כּ פּ ר ים תּ ע ב ירוּ שׁוֹפ ר בּ כ ל אַר צ כ ם. (ויקרא כה, ט) Akkor szólaltasd meg a harsona hangos riadását, a hetedik hónapban, a hónap tizedik napján; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát szerte egész országotokban. (3Mózes 25:9.) Egy kifejezés, [amely hasonló ל שׁוֹן meg... Akkor szólaltasd ו ה ע ב ר תּ az] ו יּ ע ב ירוּ קוֹל בּ מּ ח נ ה és ők hírt vittek (vájáávíru) a táborba 20 [szövegrészhez], kifejezése. a közhírré tétel ל שׁוֹן ה כ ר ז ה מ מּ שׁ מ ע שׁ נּ א מ ר בּ יוֹם ה כּ פּ ר ים napján......az engesztelés בּ יוֹם ה כּ פּ ר ים א ינ י יוֹד ע שׁ הוּא בּ ע שׂוֹר ל ח ד שׁ napján Abból, hogy az van írva: az engesztelés nem tudom-e, hogy az a hónap tizedike? 21 א ם כּ ן ל מּ ה נ א מ ר בּ ע שׂוֹר ל ח ד שׁ Akkor miért van írva: a hónap tizedik napján? א לּ א לוֹמ ר ל ך Azért, hogy a tudtodra דּוֹח ה שׁ בּ ת fújás hogy a hónap tizedikén 23 lévő תּ ק יע ת ע שׂוֹר ל ח ד שׁ 22 adja, felülírja a szombati munka tilalmat בּ כ ל אַר צ כ ם szerte egész országotokban, de a ros hásánái sófárfújás nem írja ו א ין תּ ק יע ת ר אשׁ ה שּׁ נ ה דּוֹח ה שׁ בּ ת בּ כ ל אַר צ כ ם felül a szombatot 24 egész országotokban, א לּ א בּ ב ית דּ ין בּ ל ב ד csak a [jeruzsálemi] bét dinben. ו ק דּ שׁ תּ ם א ת שׁ נ ת ה ח מ שּׁ ים שׁ נ ה וּק ר את ם דּ רוֹר בּ אָר ץ ל כ ל י שׁ ב י ה, יוֹב ל ה וא תּ ה י ה ל כ ם ו שׁ ב תּ ם א ישׁ א ל א ח זּ תוֹ ו א ישׁ א ל מ שׁ פּ ח תּוֹ תּ שׁ בוּ. (ויקרא כה, י) És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának, jóbél legyen ez számotokra, hogy 19 A Tórának nem szükséges tudatnia velünk, hogy hétszer hét az negyvenkilenc, itt sokkal inkább a chámisim szó két jelentése közötti különbségtételről van szó. Vagyis mivel a chámisim egyaránt jelentheti azt, hogy ötven és azt, hogy ötvenedik, azt gondolhatnánk, hogy amikor a 10. versben ezt olvassuk: És szenteljétek meg a chámisim évét, ez azt jelenti, hogy először számolnunk kell negyvenkilenc évet, majd újabb ötven évet, és csak ezek után kell kihirdetni a jóbélévet. A hétszer hét évet negyvenkilenc év közlés funkciója tehát egy ilyesfajta félreértésnek a megelőzése (Gur Árje). 20 2Mózes 36:6. 21 Hiszen ezt a Tóra másutt (fentebb 23:27.) már leírja. 22 A kétszeres nyomatékosítással. 23 A jóbél év jom kipurján. 24 És ezért azt nem lehet megfújni szombaton.

7 פּ ר שׁ ת בּ ה ר 25:1 26:2.) Böhár (3Mózes visszatérjen mindenki birtokába, és mindenki közületek térjen vissza családjához. (3Mózes 25:10.) Amikor בּ כ נ יס ת הּ מ ק דּ שׁ ין אוֹת הּ בּ ב ית דּ ין meg... És szenteljétek ו ק דּ שׁ תּ ם [a jóbélév] megkezdődik, 25 megszentelik a bét din-ben, ו אוֹמ ר ים מ ק דּ שׁ ת ה שּׁ נ ה és azt mondják: Az év megszenteltetett. A ל ע ב ד ים (dror)... hirdessetek szabadságot וּק ר את ם דּ רוֹר rabszolgáknak, בּ ין נ ר צ ע legyenek bár [olyanok, akiknek] kilyukasztották [a fülét] 26 בּ ין שׁ לּ א כּ לוּ לוֹ שׁ שׁ שׁ נ ים vagy [olyanok, akik] még nem teljesítettek hatévi [szolgálatot] מ שּׁ נּ מ כּ ר [azóta,] amióta eladták [őket]. 27 אָמ ר ר בּ י י הוּד ה Jehudá 'כּ מ ד יּ ר בּ י ד י ר א ו כוּ 28 szó? Mit [jelent a] dror מ הוּ ל שׁוֹן דּ רוֹר mondta: rabbi azt [Ez arra utal, 29 hogy a szabad ember olyan] mint az, aki egy fogadóban lakik, 30 ו א ינוֹ בּ ר שׁוּת tetszik, vagyis aki ott lakik, ahol neki שׁ דּ ר בּ כ ל מ קוֹם שׁ הוּא רוֹצ ה uralma. és nincs fölötte másoknak א ח ר ים Ez az év eltér שׁ נ ה ז את מ ב דּ ל ת מ שּׁ אָר שׁ נ ים ez... jóbél legyen יוֹב ל ה וא וּמ ה neki; amennyiben külön név adatott בּ נ ק יב ת שׁ ם ל הּ ל ב דּ הּ évtől, a többi ע ל שׁ ם תּ ק יע ת שׁוֹפ ר jóbél, Ez a név a יוֹב ל שׁ מ הּ név? és mi ez a שּׁ מ הּ amely a sófár megfújására utal. 31 birtokába... hogy visszatérjen mindenki ו שׁ ב תּ ם א ישׁ א ל א ח זּ תוֹ [eredeti] [Mert] a földek, [amelyeket eladtak,] visszatérnek שׁ ה שּׂ דוֹת חוֹז רוֹת ל ב ע ל יה ן tulajdonosaik [birtokába]. és mindenki közületek térjen vissza ו א ישׁ א ל מ שׁ פּ ח תּוֹ תּ שׁ בוּ családjához. ל ר בּוֹת א ת ה נּ ר צ ע Beleértve ebbe azt [a rabszolgát is], aki[nek] kilyukasztották [a fülét]. 32 25 Ténylegesen ros hásánákor, noha a sófárt tíz nappal később, jom kipurkor fújják meg. 26 Ahogyan az a 2Mózes 21:5-6-ban le van fektetve. Rási ott kifejti, hogy annak a rabszolgának, aki kijelenti, hogy nem akarja elhagyni urát, kilyukasztják a fülét, és ettől kezdve örökké kell szolgálnia, amely terminus a jóbél évre utal. 27 Azaz, noha még nem töltötték le a hat év szolgaságot, a jóbélév felszabadítja őket. 28 Miképpen implikálja a szabadság fogalmát? 29 A dror a dár lakik szóval rokon. 30 És kedvére kóborolhat a vidéken. 31 Amely hasonlóképp jóbél-nek neveztetik, mint a 2Mózes 19:13-ban. 32 Háromféle héber rabszolga létezik: 1. aki a szegénysége miatt önmagát adja el rabszolgának (lásd 3Mózes 25:39.); 2. akit egy bíróság ad el rabszolgának, mert nem tud kártérítést fizetni annak, akit megrabolt (2Mózes 21:2.); 3. és akinek kilyukasztották a fülét, amint arról fentebb már szó esett. Lentebb, a 39-40. vers az első kategóriáról szól, a 41. vers viszont a második kategóriáról. A mi versünk tehát értelemszerűen a harmadik kategóriáról szól. És így tehát érthető, hogy miért szerepel háromszor a Tórában a rabszolgák szabadulása.

8 A Rási kommentár a Tórához יוֹב ל ה וא שׁ נ ת ה ח מ שּׁ ים שׁ נ ה תּ ה י ה ל כ ם, ל א ת ז ר עוּ ו ל א ת ק צ רוּ א ת ס פ יח יה ו ל א ת ב צ רוּ א ת נ ז ר יה. (ויקרא כה, יא) Jóbél legyen az ötvenedik év számotokra; ne vessetek és ne arassátok le, ami magától terem és ne szüreteljétek le a távol tartott [szőlőjét]. (3Mózes 25:11.) מ ה תּ ל מוּד év... Jóbél legyen az ötvenedik יוֹב ל ה וא שׁ נ ת ה ח מ שּׁ ים שׁ נ ה És ו ק דּ שׁ תּ ם ו גוֹמ ר van: Mivel írva ל פ י שׁ נּ א מ ר vers? Mire tanít ez a לוֹמ ר szenteljétek meg, stb. 33 כּ ד א ית א בּ ר אשׁ ה שּׁ נ ה וּב תוֹר ת כּ ה נ ים ahogyan az a [Talmud] Ros Hásáná [traktátusában] 34 és a Torát Kohánim [midrás]ban [áll]. 35 [Vagyis] א ת ה ע נ ב ים ה מ שׁ מּ ר ים [szőlőjét]. a... távol tartott א ת נ ז ר יה azokat a tőkéket, amelyek meg lettek tartva [általad], א ב ל בּוֹצ ר אַתּ ה ám szüretelhetsz מ ן ה מּ פ ק ר ים azokról, amelyek gazdátlannak lettek nyilvánítva. כּ ך vonatkozóan, Amiképpen ez elhangzik a szombatévre כּ שׁ ם שׁ נּ א מ ר בּ שּׁ ב יע ית Az נ מ צ אוּ vonatkozóan. azonképpen elhangzik a jóbélévre נ א מ ר בּ יּוֹב ל eredmény az, שׁ תּ י שׁ נ ים ק דוֹשׁוֹת ס מוּכוֹת זוֹ ל זוֹ hogy két szent év van [közvetlenül] egymás mellett: שׁ נ ת אַר בּ ע ים ו ת שׁ ע שׁ מ טּ ה a negyvenkilencedik év a szombatév, jóbélév. és az ötvenedik év a וּשׁ נ ת ה ח מ שּׁ ים יוֹב ל כּ י יוֹב ל ה וא ק ד שׁ תּ ה י ה ל כ ם, מ ן ה שּׂ ד ה תּ אכ לוּ א ת תּ בוּאָת הּ. (ויקרא כה, יב) Mert jóbél ez; szent legyen nektek, a mezőről egyétek annak termését. (3Mózes 25:12.) Szentsége תּוֹפ ס ת דּ מ יה nektek......szent legyen ק ד שׁ תּ ה י ה ל כ ם י כוֹל תּ צ א ה יא 36 Szentély-tulajdoné. akárcsak a כּ ה ק דּ שׁ értékére, átragad az 33 A Brájtá így folytatódik: Mivel írva van, És szenteljétek meg az ötvenedik évet, [ez] netán [azt jelenti, hogy] megszentelt lesz, és így folytatódik [ebben a megszentelt állapotban] a kezdetétől, Ros Hásánától, egészen a végéig, majd még folytatódik [egy ideig ebben a megszentelt állapotban az ötvenegyedik évben is], hiszen szokás a hétköznapiból (chol) egy keveset hozzátoldani a szenthez (kódes), [mint például a szombat vagy a Jom Kipur végén]. A Tóra ezért azt mondja: Jóbél legyen az ötvenedik év [számotokra] vagyis a szentsége csupán Ros Hásánától az év végéig tart, [de nem nyúlik bele az ötvenegyedik évbe]. 34 8b. 35 Szifrá, Böhár 3:1. 36 Vagyis a jóbélév terményének szentsége átragad bármire, amit érte adnak, legyen az pénz vagy akár valamely más árucikk.

9 פּ ר שׁ ת בּ ה ר 25:1 26:2.) Böhár (3Mózes A תּ ל מוּד לוֹמ ר תּ ה י ה 37 válik? Lehetséges, hogy hétköznapi élelemmé ל ח לּ ין Tóra ezért azt mondja: legyen בּ ה ו י ת הּ תּ ה א [Vagyis] megtartja lényegét. 38 A mező ע ל י ד י ה שּׂ ד ה egyétek......a mezőről מ ן ה שּׂ ד ה תּ אכ לוּ שׁ א ם terményből], ehetsz a házban [eltárolt אַתּ ה אוֹכ ל מ ן ה בּ י ת révén [termése] mert ha a mező [valamely terménye] elfogyott [a mező] vadja כּ ל ה ל ח יּ ה מ ן ה שּׂ ד ה כּ שׁ ם 39 házból. akkor el kell távolítanod a ר צ יך אַתּ ה ל ב ע ר מ ן ה בּ י ת számára, כּ ך 40 vonatkozóan, Amiképpen ez elhangzik a szombatévre שׁ נּ א מ ר בּ שּׁ ב יע ית vonatkozóan. azonképpen elhangzik a jóbélévre נ א מ ר בּ יּוֹב ל בּ שׁ נ ת ה יּוֹב ל ה זּ את, תּ שׁ בוּ א ישׁ א ל א ח זּ תוֹ. (ויקרא כה, יג) A jóbél ez évében térjen vissza mindenki a birtokába. (3Mózes 25:13.) ו ה ר י כּ ב ר birtokába. térjen vissza mindenki a תּ שׁ בוּ א ישׁ א ל א ח זּ תוֹ térjen ו שׁ ב תּ ם א ישׁ א ל א ח זּ תוֹ 41 kimondva: Hát nem lett már egyszer נ א מ ר vissza mindenki birtokába? א לּ א ל ר בּוֹת ה מּוֹכ ר שׂ ד הוּ Itt [azért van ismétlés, hogy tudjuk, a törvény] kiterjed arra [is], aki eladja a földjét, ו ע מ ד בּ נוֹ וּג אָל הּ majd a fia fogja magát és kiváltja; 42 שׁ חוֹז ר ת ל אָב יו בּ יּוֹב ל [tehát] hogy ez [a föld is] visszakerül az apja [birtokába] a jóbélévben. 43 ו כ י ת מ כּ רוּ מ מ כּ ר ל ע מ ית ך אוֹ ק נ ה מ יּ ד ע מ ית ך, אַל תּוֹנוּ א ישׁ א ת אָח יו. (ויקרא כה, יד) És ha eladsz valamit felebarátodnak, vagy veszel felebarátod kezéből, ne szorongassátok egyik a másikat. (3Mózes 25:14.) 37 És nem marad szent, ha eladják vagy elcserélik? Vagyis, hogy esetleg, akárcsak a Szentély-tulajdont, ezt is meg lehet váltani, s így a pénz vagy vagyontárgy, amellyel megváltották, szentté lesz, míg az eredetileg szent holmi alkalmassá válik hétköznapi felhasználásra? Amint azt Rási a továbbiakban kifejti, a jóbélév terményét nem lehet ilyen módon megváltani, és ha valaki mégis megkísérelné ezt, akkor a jóbélév terménye továbbra is szent marad, a megváltásáért adott pénz vagy vagyontárgy pedig szentté válik. 38 Azaz a szentségét. 39 Az ott tárolt termények közül azt a bizonyos terményt. 40 Amint azt Rási elmagyarázza a 7. vershez fűzött kommentárjában. 41 10. vers. 42 Vagyis visszavásárolja a földet a vevőtől. 43 Azt gondolhatnánk, hogy mivel a fiú végül úgyis megörökli apja vagyonát, s így a helyébe kerül, akkor akár meg is tarthatja a földet, amelyet visszavásárolt. Az Írás itt arra tanít bennünket, hogy ez nem így van.

10 A Rási kommentár a Tórához [Ezt] ל פ י פ שׁוּטוֹ כּ מ שׁ מ עוֹ valamit... És ha eladsz ו כ י ת מ כּ רוּ ו גוֹמ ר egyszerű jelentése szerint [kell érteni], ahogy hangzik. 44 מ נּ י ן כּ שׁ אַתּ ה מוֹכ ר magyarázat: Létezik egy további midrási ו עוֹד י שׁ דּ ר שׁ ה Honnét tudjuk, hogy amikor eladsz, מ כוֹר ל י שׂ ר א ל ח ב ר ך akkor zsidó ו כ י mondja: [Onnét, hogy] a vers azt תּ ל מוּד לוֹמ ר 45 eladnod? felebarátodat kell te] És ha eladsz valamit [ akkor azt add el a ת מ כּ רוּ מ מ כּ ר ל ע מ ית ך מ כוֹר felebarátodnak... וּמ נּ י ן שׁ א ם בּ את ל ק נוֹת És honnét [tudjuk], hogy ha vásárolni készülsz, ק נ ה מ יּ שׂ ר א ל ח ב ר ך akkor zsidó felebarátodtól kell vásárolnod [ha אוֹ ק נ ה מ יּ ד ע מ ית ך mondja: [Onnét, hogy] a vers azt תּ ל מוּד לוֹמ ר teheted]? vagy veszel 46 felebarátod kezéből... 47 Ez a pénzügyi זוֹ אוֹנ אַת מ מוֹן szorongassátok... ne אַל תּוֹנוּ dolgokban való becsapásra utal. בּ מ ס פּ ר שׁ נ ים אַח ר ה יּוֹב ל תּ ק נ ה מ א ת ע מ ית ך, בּ מ ס פּ ר שׁ נ י ת בוּא ת י מ כּ ר ל ך. (ויקרא כה, טו) A jóbél utáni évek száma szerint vedd meg felebarátodtól és a termés éveinek száma szerint adja el neked. (3Mózes 25:15.) A jóbél utáni évek száma szerint vedd בּ מ ס פּ ר שׁ נ ים אַח ר ה יּוֹב ל תּ ק נ ה ל י שּׁ ב ה מּ ק ר א ע ל אָפ נ יו szerint A verset egyszerű jelentése ז הוּ פ שׁוּטוֹ meg. ע ל ה אוֹנ אָה בּ א ל ה ז ה יר következőképpen]: lehet helyesen értelmezni [mégpedig a [A vers egymás] becsapását hivatott tiltani; כּ שׁ תּ מ כּ ר אוֹ תּ ק נ ה ק ר ק ע amikor eladsz vagy vásárolsz földet, דּ עוּ כּ מּ ה שׁ נ ים י שׁ tudnod kell mennyi év van [még] וּת בוּאוֹת ה שּׂ ד ה szerint és a [hátralévő] évek וּל פ י ה שּׁ נ ים jóbélig, a ע ד ה יּוֹב ל valamint a termés [szerint], שׁ ה יא ר אוּי ה ל ע שׂוֹת amennyit az a földdarab [addig még] megteremni képes, י מ כּוֹר ה מּוֹכ ר áruljon az eladó ו י ק נ ה ה קּוֹנ ה és vegyen a vevő. שׁ ה ר י סוֹפוֹ ל ה ח ז יר הּ לוֹ Ugyanis [a vevőnek] vissza kell majd adnia neki 48 [a vásárolt földet] בּ שׁ נ ת ה יּוֹב ל a jóbélévben. ו א ם י שׁ שׁ נ ים מ ע טוֹת És ha [már csupán] néhány év [van hátra] ו ז ה מוֹכ ר הּ בּ ד מ ים י ק ר ים és ez magas áron ו א ם י שׁ csapva; akkor íme, a vevő be lett ה ר י נ ת אַנּ ה לוֹק ח földjét], adja el [a 44 Ám az egyszerű jelentés nem elég, hiszen a vers fele látszólag felesleges. A ne szorongassátok, többes számban van, tehát nyilvánvaló, hogy mind az eladóra, mind pedig a vevőre vonatkozik a felszólítás. Akkor viszont miért emeli ki a vers külön-külön mindkettőt: eladsz valamit felebarátodnak, veszel felebarátodtól? 45 Vagyis előnyben kell részesítened a zsidót, ha teheted. 46 Vagyis vásárold. 47 A Biblia tanítása szerint az általános felebaráti szereteten túl fokozott felelősségünk van családtagjainkkal, és elvonatkoztatott értelemben nagy családunk, népünk tagjaival szemben. 48 Ti. az eladónak.

11 פּ ר שׁ ת בּ ה ר 25:1 26:2.) Böhár (3Mózes ו אָכ ל מ מּ נּ ה תּ בוּאוֹת ה ר בּ ה jóbélig] [ám] ha sok év van [még hátra a שׁ נ ים מ ר בּוֹת és [a vevő] sok termést fogyaszthat belőle, ה ר י נ ת אַנּ ה מוֹכ ר akkor íme, az eladó lett rászedve. ל פ יכ ך ר צ יך ל ק נוֹת הּ ל פ י ה זּ מ ן Ezért [a vevőnek a jóbélig hátralévő] בּ מ ס פּ ר van: és ez az, ami írva ו ז הוּ שׁ נּ א מ ר földet], idő szerint kell megvennie [a ל פ י מ נ י ן שׁ נ י neked, a termés éveinek száma szerint adja el שׁ נ י ת בוּאוֹת י מ כּ ר ל ך ameddig שׁ תּ ה א עוֹמ ד ת בּ י ד ה לּוֹק ח, 49 a termés éveinek száma szerint ה תּ בוּאוֹת az a vevő birtokában marad, תּ מ כּוֹר לוֹ add el neki. jutottak, És Bölcseink ebből 50 arra a következtetésre ו ר בּוֹת ינוּ ד ר שׁוּ מ כּ אן nem válthatja meg א ינוֹ ר שּׁ אי ל ג אוֹל földjét, hogy az, aki eladja a שׁ ה מּוֹכ ר שׂ ד הוּ azt פּ חוֹת מ שׁ תּ י שׁ נ ים két éven belül 51, שׁ תּ ע מוֹד שׁ תּ י שׁ נ ים בּ י ד ה לּוֹק ח hogy az két évig a vevő tulajdonában maradjon, מ יּוֹם ל יוֹם [pontos] dátumtól [pontos] dátumig. ו א פ לּוּ י שׁ שׁ ל שׁ תּ בוּאוֹת Még akkor is, ha három termés [érik be] esetben,] mint például [abban az כּ גוֹן évben, abban a két בּ אוֹת ן ש תּ י שׁ נ ים mezőn]. [a gabona] lábon állt [a בּ ק מוֹת יה hogy ha úgy adta el neki, שׁ מּ כ ר הּ לוֹ nem tér el szó szerinti א ינוֹ יוֹצ א מ פּ שׁוּטוֹ [szó] És az évek וּשׁ נ י מ ס פּ ר שׁ נ ים שׁ ל תּ בוּאוֹת mondani, [mivel a vers azt akarja] כּ לוֹמ ר, 52 jelentésétől hogy a termés éveinek száma ו ל א שׁ ל שׁ דּ פוֹן és nem az aszály [éveinek száma szerint]. וּמ עוּט שׁ נ ים שׁ נ י ם És az évek az minimum két [év]. 53 ל פ י ר ב ה שּׁ נ ים תּ ר בּ ה מ ק נ תוֹ וּל פ י מ ע ט ה שּׁ נ ים תּ מ ע יט מ ק נ תוֹ, כּ י מ ס פּ ר תּ בוּא ת הוּא מ כ ר ל ך. (ויקרא כה, טז) Az évek sokaságához képest sokasítsd vételárát és az évek kevés voltához képest kevesbítsd vételárát, mert a termések számát adja ő el neked. (3Mózes 25:16.) áron. add el magas תּ מ כּ ר נּ ה בּ יוֹק ר vételárát......sokasítsd תּ ר בּ ה מ ק נ תוֹ csökkentsd az תּ מ ע יט בּ ד מ יה vételárát......kevesbítsd תּ מ ע יט מ ק נ תוֹ árát. 49 Vagyis a termések száma szerint. 50 Vagyis a termés évei kifejezésből, amely látszólag felesleges. 51 Amint azt Rási alább kifejti: az évek száma minimum kettő, amint azt a szó többes száma jelzi; mi több, a termések többes száma jelzi, hogy ahány termést az a föld abban a két évben terem, az mind a vevőt illeti. 52 Amint azt gondolhatnánk, mivel a sné jelentheti azt is, hogy vminek/vkinek az évei és azt is, hogy kettő vki/vmi, és a rabbinikus midrás a második jelentés szerint látszik értelmezni a szót. Rási elmagyarázza, hogy ez nincs így, mivel a többes szám minimum kettő kell legyen. 53 Vagyis a midrás is vminek/vkinek az évei értelmében utal a sné szóra, és nem abban az értelemben, hogy kettő.

12 A Rási kommentár a Tórához ו ל א תוֹנוּ א ישׁ א ת ע מ יתוֹ ו י ר את מ א ל ה יך, כּ י א נ י י ה ו ה א ל ה יכ ם. (ויקרא כה, יז) Ne szorongassátok egyik a másikat, és féld Istenedet, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek. (3Mózes 25:17.) כּ אן 54 másikat... Ne szorongassátok egyik a ו ל א תוֹנוֹ א ישׁ א ת ע מ יתוֹ [Azért, mert] itt [a vers] azt tiltja, hogy szavakkal zaklassunk ה ז ה יר ע ל אוֹנ אַת דּ ב ר ים másokat, שׁ לּ א י ק נ יט א ישׁ א ת ח ב רוֹ [vagyis] hogy ne bosszantsuk felebarátunkat, ne adjunk neki olyan tanácsot, amely nem ו ל א י שּׂ יא נּוּ ע צ ה שׁ א ינ הּ הוֹג נ ת לוֹ megfelelő számára, ל פ י דּ ר כּוֹ ו ה נ אָתוֹ שׁ ל יוֹע ץ [hanem csupán] a tanácsadó terveit és érdekét szolgálják. 55 És ha azt mondanád: Ki tudhatja, hogy ו א ם תּ אמ ר מ י יוֹד ע א ם נ ת כּ וּ נ תּ י ל ר ע ה ו י ר את versben]: Ez okból áll [a ל כ ך נ א מ ר szándékaim? gonoszak voltak-e a Őt, Aki ismeri az ה יּוֹד ע מ ח שׁ בוֹת הוּא יוֹד ע Istenedet. és féld מ א ל ה יך [emberi] gondolatokat, ismeri [az emberi szándékokat]! כּ ל דּ ב ר ה מּ סוּר ל לּ ב Bármi שׁ א ין מ כּ יר א לּ א מ י שׁ ה מּ ח שׁ ב ה kérdése, olyasmire [vonatkozóan], ami a lelkiismeret נ א מ ר בּוֹ ו י ר את ismert, [vagyis ami] csupán az érintett személy számára ב ל בּוֹ Istenedet. az áll [a Tórában]: És féld מ א ל ה יך ו ע שׂ ית ם א ת ח קּ ת י ו א ת מ שׁ פּ ט י תּ שׁ מ רוּ ו ע שׂ ית ם א ת ם, ו ישׁ ב תּ ם ע ל ה אָר ץ ל ב ט ח. (ויקרא כה, יח) Tartsátok meg törvényeimet és rendeleteimet, őrizzétek meg és tegyétek meg, hogy lakjatok biztonságban az országban. (3Mózes 25:18.) országban. hogy lakjatok biztonságban az ו ישׁ ב תּ ם ע ל ה אָר ץ ל ב ט ח י שׂ ר א ל גּוֹל ים miatt Mert a szombatév [elhanyagolásának] bűne שׁ בּ ע וֹן שׁ מ טּ ה אָז תּ ר צ ה ה אָר ץ א ת שׁ בּ ת ת יה 56 van: amint írva שׁ נּ א מ ר száműzetik, Izrael Akkor lerója majd az ország a szombatjait ו ה ר צ ת א ת שׁ בּ ת ת יה és lerója szombatjait. 57 ו שׁ ב ע ים שׁ נ ה שׁ ל גּ לוּת בּ ב ל A babiloni fogság hetven éve, [mint שׁ בּ טּ לוּ szombatévnek, megfelel annak a hetven כּ נ ג ד שׁ ב ע ים שׁ מ טּוֹת büntetés,] elhanyagoltak. 58 amelyet ה יוּ 54 Miért kell ezt a 14. vers után még egyszer megismételni? 55 Lásd a 3Mózes 19:14. vershez tartozó Rási-kommentárt. 56 3Mózes 26:34. 57 Így érthető, hogy mi a kapcsolat a kettő között: ha nem engeded, hogy a föld kipihenje magát a szombatévek során, majd kipiheni magát, amíg ti Országotoktól távol, száműzetésben lesztek. 58 Lásd 2Krónikák 36:21: míg az ország meg nem kapja nyugaloméveit, nyugodni fog a pusztulás egész ideje alatt, teljes hetven évig. A részletes számítást lásd a 3Mózes 26:35. vershez tartozó Rási-kommentárt.