A RÁSI KOMMENTÁR A TÓRÁHOZ

Átírás

1 ל תּוֹר ה שׁ"י ר פּ ירוּשׁ A RÁSI KOMMENTÁR A TÓRÁHOZ Új magyar fordítás dr. Katcz Sándor és neje szül. Schwarcz Irén emlékére Mózes második könyve ס פ ר שׁ מוֹת Smot Széfer Kiadja az EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKOZSÉG és a CHÁBÁD LUBAVICS ZSIDÓ NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI EGYESÜLET BUDAPEST, 2010

2 KLASSZIKUS ZSIDÓ MŰVEK MAGYARUL Szerkeszti Oberlander Báruch rabbi... 9 Eddig megjelent kötetek: 1. Sámuel imája Zsidó imakönyv (Új magyar fordítás 1996) 2. Zsidó Biblia Mózes öt könyve Joseph Hertz rabbi magyarázataival (reprint 1996) 3. Izrael fohásza A zsidó újév imarendje (Új magyar fordítás 1997) 4. Sámson fohásza Engesztelőnap imarendje (Új magyar fordítás 1998) 5. Az őrködés éjszakája Peszáchi Hágádá (Új magyar fordítás 1999, 2009) 6. Peszáchi Hágádá fonetikus átírással (Új magyar fordítás fonetikus átírással, útmutatóval 2000, 2001) 7. Mózes Imája Sábeszi imakönyv (Magyar fordítás és fonetikus átírás 2006) 8. Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjából (Új magyar fordítás ) Megjelenik a JOODS HUMANITAIR FONDS támogatásával

3 CHÁBÁD LUBAVICS EGYESÜLET, 2010 ISBN: Főszerkesztő Oberlander Báruch rabbi Szerkesztő Köves Slomó rabbi Georg (Gyuri) Katcz Fordító Feig András és Németh Yaakov Szakmai lektor Borbély Pál és Davidovics Jiszráél rabbi Nyelvi lektor Dr. Gergely István és Nagy Zsuzsanna Megjelentette a CVT-aLapok Bt. dr. Klár András 1075 Budapest, Wesselényi utca 4.

4 A Rási kommentár a Tórához 3 Bevezetés A neve kezdőbetűiről Rási-ként ismert Rabbi Slomo ben Jichák (vagy: Slomo Jicháki), között élt Franciaországban, Troyes városában. Bortermeléssel foglalkozott, és emellett kora egyik legnagyobb tóratudósa volt. Magyar nyelven először most jelenik meg egy teljes gyüjtemény Rásinak a Tórához írt magyarázataiból. Mindez Georg (Gyuri) Katcz ügyvéd úr jóvoltából, aki küldetésének tekinti Rási tanításának terjesztését, és szívén viseli kommentárjának magyar nyelvű kiadását. Teszi ezt szüleinek, dr. Katcz Sándornak (Alexander) és Schwartz Irénnek illetve a Soában elhunyt nagyszüleinek és nagynénjeinek emlékére. Az ő nagylelkű támogatásának köszönhető, hogy a zsidó klasszikusok magyar nyelvű kiadásáról ismert kiadónk most ennek a jelentős műnek a kiadására is vállalkozhatott. Rási, akit az egész zsidó világ autentikus szövegmagyarázónak ismeri el, a Bibliához és a Babiloni Talmudhoz írt kommentárokat. Az ő Tóra-kommentárja volt az első, nyomtatásban megjelent héber nyelvű könyv (Reggio Calabria, 1475). Kommentárja szinte minden hagyományos héber Tóra-kiadásban benne van. Rási olyan népszerűvé vált, hogy más rabbinikus kommentárok kinyomtatásához is a Rási-írás -ként ismert betűkészletet használják. (Ez nem azt jelenti, hogy maga Rási ilyen betűkkel írt volna, hanem csak azt, hogy a nyomdászok ilyen betűkkel szedték kommentárját.) Rási a zsidó történelem egyik legnehezebb korszakában élt. Végigszenvedte a Nyugat-Európán végigdúló első keresztes hadjáratot, s élményeit szívettépő liturgikus versekben örökítette meg. Fia nem volt, volt viszont három rendkívül tanult leánya. Kései kéziratai közül jó néhány lányai leírásában maradt ránk. Báálé-Hátoszáfot (Talmud-kommentátorok) néven emlegetett vejei és unokái a következő nemzedékek legkiválóbb nyugat-európai akadémiáinak vezetői voltak. Rási Tóra-kommentárjai hagyományos és kritikai módszerek bonyolult kombinációjára épülnek. Rási sok esetben híven idézi egy-egy vers talmudi értelmezéseit, míg más esetekben inkább a betű szerinti magyarázatot választja. Ez a látszólagos következetlenség számos későbbi tanulmányozóját késztette arra, hogy valamilyen mélyebb rendszert keressen ebben. A lubavicsi rebbe például egy olyan értelmezési rendszert állított fel, mely szerint Rási elsősorban a Biblia egyszerű jelentését magyarázza, és csak azokban az esetekben folyamodott a homiletikai értelmezés eszközeihez, ha azok a szöveg egy nehezen érthető részének egyedüli magyarázatát adják. A hagyományos értelmezések idézésekor a klasszikus rabbinikus irodalom széles spektrumát veszi igénybe, köztük a Talmud mellett a tárgumokat (amelyek fontos támpontként szolgálnak számára a homályos értelmű héber szavak lefordításában), a homiletikai és halachikus Midrást. Annak ellenére, hogy minden magyarázata valamilyen forrásra alapul, az itt közölt fordításban csak egyes helyeken jeleztük e forrásokat, mivel mindegyik jelölése túlságosan növelte volna a terjedelmet.

5 4 A Rási kommentár a Tórához Rási sok esetben a héber szavakat általa lááz -nak nevezett korabeli francia megfelelőikkel fordította, miáltal a középkori francia nyelv egyik legkorábbi írásos feljegyzése is neki köszönhető. Gyakran idézi két spanyol zsidó tudós, Menáchem ben Szruk és Dunas ben Labrat lexikográfiai és nyelvtani munkáit. Kijelenthető, hogy Rási a legkiválóbb tanítók képességeivel rendelkezett. Megérezte, hol találják majd nehezen érthetőnek a tanulók az anyagot, és olyan magyarázatokat adott, amelyeknek mind a kezdők, mint a tapasztalt tudósok hasznukat vehetik. Itt jegyezzük meg, hogy értelmezéseiben Rási egyes helyeken az idézett mondatrészletet beépíti magába a magyarázatba, másutt viszont az idézett szó vagy szavak után új mondattal kezdi kommentárját. Az itt közreadott fordításhoz több héber kommentárt és angol fordítást is felhasználtunk, ilyen például a Sáj lámorá (Jeruzsálem, 2003), Chájim Dov Chavel rabbi tudományos Rási kiadása és kommentárja (Jeruzsálem, 1982), a The Metsudah Chumash/Rashi (New Jersey, 2001), a Mesorah Publications Ltd. (New York, 1995) kiadása és a The Pentateuch and Rashi Commentary, The Jewish Publication Society kiadása (Philadelphia, 1949). Kiadásunkban a magyar fordításba ágyazva szerepel Rási eredeti héber szövege, hogy ezáltal még könnyebben lehessen azonosítani a héber szövegrészek magyar megfelelőit. E fordítási-szerkesztési elvet még olyan esetekben is betartottuk, amikor az eredeti héber mondat szórendjének hű követése kicsit nehezebben megérhető szórendet eredményezett a magyar fordításban. Legyen az olvasó jutalma e nehézségekért a Szentírás nyelvének jobb megértése, gyakorlása. A most megjelent kommentárnak előfutára volt az ban megjelent rövid Rási válogatás, amely annak idején a Gut Sábesz hetilap harmadik évfolyamában jelent meg, és a ban megjelent Szemelvények Rásinak a Tórához írt kommentárjából című sorozat. A közreadott mű már tartalmazza a teljes hetiszakasz héber és magyar szövegét is. Külön fejezzük ki köszönetünket Dr. Klár Andrásnak is, aki könyvkiadási munkánkban mindig mellettünk áll! A kommentár kiadásával nagy feladatra vállalkoztunk, és ehhez kérjük az Önök segítségét is. Megjegyzéseiket, észrevételeiket kérjük, juttassák el hozzánk a rasi@ zsido.com címre. Budapest, tévét 24. Oberlander Báruch

6 A Rási kommentár a Tórához 1 פּ ר שׁ ת מּ שׁ פּ ט ים (.24:18 21:1 Mispátim (2Mózes A hetiszakasz tartalmából A szináj-hegyi kinyilatkoztatást követően az Örökkévaló hoz egy sor törvényt Izrael népe számára. Ezek közé tartoznak a héber rabszolgákra vonatkozó törvények; a gyilkosságért, emberrablásért, testi sértésért és tolvajlásért járó büntetések, a különféle károkozások jóvátételére, a kölcsönökre vonatkozó magánjogi rendelkezések, a letéteményekre, kölcsönzőkre és a bérlőkre vonatkozó szabályok; és a bíróságok igazságszolgáltatásának rendszabályai. (2Mózes 21:1 23:8.) Törvény tiltja meg Izrael gyermekeinek az idegenekkel szembeni rossz bánásmódot; törvény írja elő az évszakokkal kapcsolatos ünnepek megtartását, és rendelkezik a jeruzsálemi Szentélybe viendő terményajándékokról. Törvény tiltja meg a hús és a tej együttfőzését. A Mispátim heti szakasza összesen ötvenhárom micvát tartalmaz ebből 23 tevőleges parancsolat, 30 pedig tiltó. (2Mózes 23:9 19.) Az Örökkévaló ígéretet tesz Izrael népének, hogy beviszi őket a Szentföldre, ugyanakkor óva inti őket attól, hogy magukévá tegyék az ott talált népek pogány szokásait. (2Mózes 23:20 33.) Izrael népe kijelenti: Megtesszük, és híven meghallgatjuk mindazt, amit az Örökkévaló nekünk parancsol. Mózes, Áronra és Chúrra hagyva az izraeliták táborát, felmegy a Szináj hegyére, és ott marad negyven nap és negyven éjjel, hogy átvegye Istentől a Tórát. (2Mózes 24.) ו א לּ ה ה מּ שׁ פּ ט ים א שׁ ר תּ שׂ ים ל פ נ יה ם. (שמות כא, א) És ezek a törvények, amelyeket eléjük helyezz: (2Mózes 21:1.) Minden כּ ל מ קוֹם שׁ נּ א מ ר א לּ ה törvények... És ezek a ו א לּ ה ה מּ שׁ פּ ט ים olyan helyen, ahol az írva van: Ezek... פּ ס ל א ת ה ר אשׁוֹנ ים az megszakítja az előző témát, ו א לּ ה מוֹס יף ע ל ה ר אשׁוֹנ ים az És ezek... pedig hozzátesz az előzőhöz [ahogy ebben az esetben is]: מ ה ה ר אשׁוֹנ ים מ סּ ינ י ahogy az előzők [a Tízparancsolat] a Szináj hegyről valók, אַף א לּוּ מ סּ ינ י ezek 1 is a Szináj hegyről valók. 1 A most felsorolandó polgárjogi törvények.

7 2 A Rási kommentár a Tórához És miért van egymáshoz közel a ו ל מּ ה נ ס מ כ ה פּ ר שׁ ת דּ ינ ין ל פ ר שׁ ת מ ז בּ ח לוֹמ ר ל ך 2 előírások? polgárjogi törvényekről szóló szakasz és az oltárral kapcsolatos Azt tanítja neked, שׁ תּ שׂ ים ס נ ה ד ר ין א צ ל ה מּ ק דּ שׁ hogy helyezd a Szánhedrint [a legfelső bíróságot] a Szentélybe [illetve az oltár mellé]. אָמ ר לוֹ ה קּ דוֹשׁ בּ רוּך הוּא helyezz:...amelyeket eléjük א שׁ ר תּ שׂ ים ל פ נ יה ם Ne is forduljon ל א ת ע ל ה ע ל דּ ע תּ ך לוֹמ ר Mózeshez: Így szólt az Örökkévaló ל מ שׁ ה א שׁ נ ה ל ה ם ה פּ ר ק ו ה ה ל כ ה שׁ נ י ם אוֹ שׁ ל שׁ ה פּ ע מ ים mondod: meg a fejedben, hogy azt ע ד שׁ תּ ה א ס דוּר ה בּ פ יה ם háromszor, megtanítom nekik a törvényeket kétszer, vagy de nem fogom magam ו א ינ י מ ט ר יח ע צ מ י kellőképpen, amíg nem tudják כּ מ שׁ נ ת הּ fárasztani azzal, ל ה ב ינ ם ט ע מ י ה דּ ב ר וּפ רוּשׁוֹ hogy megértessem velük a törvény okát és megmagyarázzam azt nekik. ל כ ך נ א מ ר א שׁ ר תּ שׂ ים ל פ נ יה ם Ezért lett írva:...amelyeket eléjük helyezz, כּ שׁ ל ח ן ה ע רוּך וּמוּכ ן ל א כוֹל ל פ נ י ה אָד ם vagyis mint egy terített asztalt, készen, ahogy az ember már fogyasztani tudja. ו א פ לּוּ י ד ע תּ elé. és nem a nem-zsidók ו ל א ל פ נ י גּוֹי ם 3...eléjük... ל פ נ יה ם שׁ ה ם דּ נ ין אוֹתכּוֹ ד ינ י י שׂ ר א ל [jogi]ügyről, És még ha tudod is egy bizonyos בּ ד ין א ח ד אַל törvénykezés, hogy azt [a nem-zsidók] ugyanúgy ítélik meg, mint a zsidó שׁ ה מּ ב יאדּ ינ י elé, [akkor] se vidd azt az ügyet az ő bíróságaik תּ ב יא הוּ בּ ע ר כּ אוֹת שׁ לּ ה ם nem-zsidó ל פ נ י גּוֹי ם ügyeit mert az a személy, aki Izrael fiainak a peres י שׂ ר א ל וּמ י קּ ר nevét megszentségteleníti Isten מ ח לּ ל א ת ה שּׁ ם viszi, [törvényszékek] elé [meg nem ל ה ח שׁ יב ם nevét, és becsben részesíti a bálványok שׁ ם ע בוֹד ה ז ר ה érdemelten] dicsőítve azokat, שׁ נּ א מ ר amint írva van: כּ י ל א כ צוּר נוּ צוּר ם Mert az ő sziklájuk nem olyan, mint a mienk, ו אוֹי ב ינוּ פּ ל יל ים és mégis az ellenségeink a bíráink, 4 כּ שׁ אוֹי ב ינוּ פּ ל יל ים vagyis amikor [hagyjuk], hogy ellenségeink legyenek a bíráink, ז הוּ ע דוּת ל ע לּוּי י ר אָת ם [akkor] ezzel bálványaik felsőbbrendűségét tanúsítjuk. כּ י ת ק נ ה ע ב ד ע ב ר י שׁ שׁ שׁ נ ים י ע ב ד, וּב שּׁ ב ע ת י צ א ל ח פ שׁ י ח נּ ם. (שמות כא, ב) Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedik évben pedig menjen el szabadon, váltságdíj nélkül. (2Mózes 21:2.) [Az ע ב ד שׁ הוּא ע ב ר י vásárolsz... Ha héber rabszolgát כּ י ת ק נ ה ע ב ד ע ב ר י אוֹ א ינוֹ א לּ א ע ב דּוֹ שׁ ל ע ב ר י héber. eved ivri itt azt jelenti, hogy] egy szolga, aki ע ב ד כּ נ ע נ י שׁ לּ ק ח תּוֹ מ יּ שׂ ר א ל szolgája, Vagy talán azt jelenti, hogy egy hébernek a [azaz] egy nem-zsidó szolga, akit egy zsidótól vettek, ו ע ל יו הוּא אוֹמ ר és őrá 2 2Mózes 20:26. 3 Rási (Gitin 88b.) a lifnéhem-et így magyarázza: a hetven vén elé, akik elmentek Mózessel a Szináj hegyére. A Toszáfot viszont (uo.) azon a véleményen van, hogy a lifnéhem a háelohim-ra, vagyis a lentebb, a 22:8-ban említett bírákra utal. 4 5Mózes 32:31.

8 3 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes וּמ ה א נ י מ ק יּ ם szolgáljon? hat évig שׁ שׁ שׁ נ ים י ע בוֹד elhangzik: vonatkozik, ami [És ha akkor megkérdeznéd:] hogyan tudom megmagyarázni [a következő verset]: 5 [Én akkor azt בּ ל קוּח מ ן ה גּוֹי 6 azokat? És örökül hagyhatjátok ו ה ת נ ח ל תּ ם אוֹת ם válaszolnám, hogy az egy olyan nem-zsidó szolgára utal,] akit a nem-zsidóktól vettek, א ב ל בּ ל קוּח מ יּ שׂ ר א ל ám ha egy zsidótól vették, י צ א בּ שׁ שׁ akkor hat év כּ י י מּ כ ר ל ך אָח יך mondja: A Tóra ezért azt תּ ל מוּד לוֹמ ר 7 távozhat. után szabadon Ha eladja magát neked testvéred, egy héber ember [vagy héber nő, akkor ה ע ב ר י szolgáljon téged hat évig]. 8 ל א אָמ ר תּ י א לּ א בּ אָח יך Nem mondom ezt 9, csupán testvéreddel 10 kapcsolatban. 11 a bíróság מ יּ ד בּ ית דּ ין vásárolsz... Ha [héber rabszolgát] כּ י ת ק נ ה kezéből, שׁ מּ כ רוּהוּ בּ ג נ ב תוֹ amely 12 egy általa 13 elkövetett lopásért adta el [kártérítésül], כּ מוֹ שׁ נּ א מ ר amint írva van: א ם א ין לוֹ ha [a tolvajnak] nincs semmije [amivel kárpótolhatná áldozatát], ו נ מ כּ ר בּ ג נ ב תוֹ adassék el tolvajlása fejében. 14 אוֹ א ינוֹ Vagy [talán] nem is [a bíróság által eladott tolvajra utal a vers], מ פּ נ י דּ ח קוֹ magát, hanem [arra a rabszolgára], aki [azért] adta el א לּ א בּ מוֹכ ר ע צ מוֹ mert nagy nyomorba süllyedt, 15 א ב ל מ כ רוּהוּ בּ ית דּ ין ám ha a bíróság adja el [a כּ שׁ הוּא 16 után? akkor nem szabadulhat hat év ל א י צ א בּ שׁ שׁ miatt], tolvajlása ו כ יי מוּך אָח יך ע מּ ך mondja: [Ez nem így van,] amikor ugyanis a Tóra azt אוֹמ ר 5 3Mózes 25:46. 6 Vagyis a nem-zsidó szolgákat. Ami akkor ellentmond annak a törvénynek, hogy hat év után fel kell szabadítani! 7 Más szóval mind ez a vers, mind pedig a Mózes harmadik könyvéből idézett vers egy nemzsidó szolgával foglalkozik. A szolgaságuk összidőtartamában mutatkozó különbség az eladó személyétől függ. A zsidótól vásárolt nem-zsidó szolga hat évig szolgál (jelen vers), a nem-zsidótól vásárolt nem-zsidó szolga pedig élete végéig (3Mózes 25:46.). A következőkben bizonyítást nyer, hogy ez a magyarázat nem állja meg a helyét. 8 5Mózes 15:12. 9 Hogy hat évig szolgál. 10 Vagyis a héber szolgával. 11 Vagyis amikor a 3Mózes 25:46-ban azt mondja a Tóra, hogy egy nem-zsidó szolga élete végéig szolgál, nem számít, ki volt az előző tulajdonosa. 12 Vagyis a bíróság. 13 Azaz a rabszolga. 14 Lentebb 22:2. 15 És talán csupán ilyen esetben szabadulhat hat év után. 16 És addig kell szolgálnia, amíg meg nem térítette az általa okozott veszteséget akár még hat évnél is többet.

9 4 A Rási kommentár a Tórához És ha elszegényedik testvéred melletted ו נ מ כּ ר ל ך és eladja magát neked, 17 akkor a szorongatottságában önmagát eladó ה ר י מוֹכ ר ע צ מוֹ מ פּ נ י דּ ח קוֹ אָמוּר [esetéről] már szó esett. וּמ ה א נ י מ ק יּ ם כּ י ת ק נ ה Akkor viszont hogyan magyarázom [ezt a] Ki tikne [kezdetű verset]? בּ נ מ כּ ר בּ ב ית דּ ין [Úgy, hogy ez arra az esetre vonatkozik,] amikor a bíróság adta el! szabadságba. [láchofsi azt jelenti:] a ל ח ירוּת...szabadon... ל ח פ שׁ י Rásinak a 21:2-ből levont konklúzióinak összefoglalása: 1. Héber rabszolgához úgy lehet hozzájutni, ha a bíróság eladja őt egy tolvajlása miatt, amiért az nem tudja kárpótolni a kárvallottat. 2. Egy héber ember ezen kívül oly módon is szolgaságra juthat, ha szorongató szükségében önmagát adja el szolgának. 3. Mindkét fentebbi esetben hat év után szabadulhat. 4. A nem-zsidó rabszolga ezzel szemben élete végéig szolga marad, függetlenül attól, hogy zsidótól vagy nem-zsidótól vásárolták. א ם בּ ג פּוֹ י ב א בּ ג פּוֹ י צ א, א ם בּ ע ל א שּׁ ה הוּא ו י צ אָה א שׁ תּוֹ ע מּוֹ. (שמות כא, ג) Ha egyedül jön, egyedül távozzék, ha felesége van, akkor menjen felesége vele. (2Mózes 21:3.) [Vagyis:] ha שׁ לּ א ה י ה נ שׂוּי א שּׁ ה (bögápo)... Ha egyedül jön א ם בּ ג פּוֹ י ב א nőtlen, כּ ת ר גּוּמוֹ ahogyan Onkelosz is fordította: א ם בּ ל חוֹדוֹה י im bilchodohi ( ha egymaga [volt] ). וּל שׁוֹן בּ ג פּוֹ בּ כ נ פוֹ A bögápo kifejezés ugyanazt [jelenti], שׁ לּ א ב א א לּ א כּ מוֹת שׁ הוּא י ח יד י szegletében ), mint az, hogy bichnáfo ( ruhája azaz, úgy jött, ahogy volt, egymaga, בּ תוֹך ל בוּשׁוֹ בּ כ נ ף בּ ג דוֹ ruhájába, öltözékének szegletébe burkoltan. Ebből מ גּ יד שׁ א ם ל א ה י ה נ שׂוּי 18 távozzék......egyedül בּ ג פּוֹ י צ א א ין került,] eleve, [amikor szolgasorba מ תּ ח לּ ה volt megtudjuk, hogy ha nőtlen rabszolganőt, gazdája nem adhat hozzá nem-zsidó ר בּוֹ מוֹס ר לוֹ שׁ פ ח ה כּ נ ע נ ית tőle. hogy az szolgagyermekeket szüljön ל הוֹל יד מ מּ נּ ה ע ב ד ים Egy zsidó nő, [aki י שׂ ר א ל ית van......ha felesége א ם בּ ע ל א שּׁ ה הוּא eredetileg is a felesége volt]. 19 De hát ki ו כ י מ י ה כ נ יס ה vele....akkor menjen felesége ו י צ אָה א שׁ תּוֹ ע מּוֹ hozta őt be [férje gazdájának birtokára], שׁ תּ צ א hogy onnét ki kelljen mennie? Mózes 25: Nyilvánvaló, hogy ha egyedül jött, egyedül is fog távozni. Mit tanít itt a Tóra? 19 De a hozzáadott kánaánita szolgálónő nem szabadul vele együtt. 20 A tény, hogy a férjét eladták rabszolgának, őt, a feleséget semmilyen szempontból nem juttatja alávetett pozícióba, amiből aztán fel kellene szabadítani!

10 5 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes hogy annak, aki héber שׁ ה קּוֹנ ה ע ב ד ע ב ר י tanítja, A Tóra itt azt א לּ א מ גּ יד ה כּ תוּב szolgára tesz szert, ח יּ ב בּ מ זוֹנוֹת kötelessége eltartani א שׁ תּוֹ וּב נ יו a [szolga] feleségét és gyermekeit is. 21 א ם א ד נ יו י תּ ן לוֹ א שּׁ ה ו י ל ד ה לוֹ ב נ ים אוֹ ב נוֹת, ה א שּׁ ה ו יל ד יה תּ ה י ה ל אד נ יה ו הוּא י צ א ב ג פּוֹ. (שמות כא, ד) Ha gazdája ad neki feleséget és ez szült számára fiakat vagy lányokat, a nő és gyermekei legyenek a nő gazdájáé, ő pedig távozzék egyedül. (2Mózes 21:4.) Innét מ כּ אן feleséget... Ha gazdája ad neki א ם א ד נ יו י תּ ן לוֹ א שּׁ ה ל מ סוֹר לוֹ שׁ פ ח ה van hogy a gazdájának joga שׁ ה ר שׁוּת בּ י ד ר בּוֹ azt, vezetjük le hogy az ל הוֹל יד מ מּ נּ ה ע ב ד ים hozzá, egy nem-zsidó szolgálót adnia כּ נ ע נ ית szolgákat szüljön neki. אוֹ א ינוֹ א לּ א י שׂ ר א ל ית Vagy lehet, hogy csupán zsidó ה א שּׁ ה ו יל ד יה תּ ה י ה mondja: A Tóra ezért azt תּ ל מוּד לוֹמ ר neki]? feleséget [adhat ה א א ינוֹ מ ד בּ ר א לּ א בּ כ נ ע נ ית gazdájáé, a nő és gyermekei legyenek a nő ל אד נ יה שׁ ה ר י ה ע ב ר יּ ה אַף ה יא יוֹצ אָה utalhat, jelezve, hogy ez csupán egy nem-zsidó nőre ו א פ לּוּ ל פ נ י שׁ שׁ után, egy héber szolgáló ugyanis szintén felszabadul hat év ב שׁ שׁ sőt akár hat évnél korábban is; א ם ה ב יאָה ס ימ נ ין יוֹצ אָה ha a serdülés jeleit mutatja, felszabadul, שׁ נּ א מ ר amint írva van: אָח יך ה ע ב ר י אוֹ ה ע ב ר יּ ה [Ha] eladja magát neked testvéred, egy héber ember vagy héber nő, [akkor szolgáljon téged hat יוֹצ אָה is hogy egy héber szolgáló שׁ אַף ה ע ב ר יּ ה tanítja, ami azt מ ל מּ ד 22 évig], elteltével. szabad lesz hat [év] ב שׁ שׁ ו א ם אָמ ר י אמ ר ה ע ב ד אָה ב תּ י א ת א ד נ י א ת א שׁ תּ י ו א ת בּ נ י, ל א א צ א ח פ שׁ י. (שמות כא, ה) De ha azt mondja a szolga: Szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem akarok elmenni szabadon... (2Mózes 21:5.) szolgálót. A ה שּׁ פ ח ה 23...feleségemet... א ת א שׁ תּ י 21 A tény, hogy a szolga kiskorú gyermekeiről is a szolga gazdájának kell gondoskodnia, a 3Mózes 25:41-ből lett levezetve. Vagyis a...menjen felesége vele valójában azt jelenti, hogy a feleség kimegy a férje gazdája általi támogatottság állapotából. 22 5Mózes 15: Melyiket a két felesége közül? Vajon a szolgálót, aki a gazdánál marad vagy a zsidó feleségét, és akkor az áhávti et isti valójában a szabaduló szolga azon aggodalmára utal, hogy szabadulása révén az asszonya (aki, zsidó lévén, vele együtt szabadul) el fogja veszíteni azt az anyagi támogatást, amit a gazda a rabszolgaság idejére felelős volt biztosítani neki?

11 6 A Rási kommentár a Tórához ו ה גּ ישׁוֹ א ד נ יו א ל ה א ל ה ים ו ה גּ ישׁוֹ א ל ה דּ ל ת אוֹ א ל ה מּ זוּז ה, ו ר צ ע א ד נ יו א ת אָז נוֹ בּ מּ ר צ ע ו ע ב דוֹ ל ע ל ם. (שמות כא, ו) Akkor állítsa őt ura a bíró elé, és vezesse az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, gazdája szúrja át az ő fülét árral, azután szolgálja örökké. (2Mózes 21:6.) [el háelohim azt jelenti:] a ל ב ית דּ ין 24 elé......a bíró א ל ה א ל ה ים bíróságra. ר צ יך שׁ יּ מּ ל ך בּ מוֹכ ר יו [Urának] konzultálnia kell azokkal, akik eladták őt, 25 שׁ מּ כ רוּהוּ לוֹ hiszen ők adták el neki 26. Ez י כוֹל ajtófélfához......az ajtóhoz vagy az א ל ה דּ ל ת אוֹ א ל ה מּ זוּז ה alapján azt gondolhatnád, שׁ תּ ה א ה מּ זוּז ה כּ שׁ ר ה ל ר צוֹע ע ל יה hogy az ajtófélfa megfelelő [arra a célra], hogy azon fúrják át [a szolga fülét]. תּ ל מוּד לוֹמ ר A Tóra ezért azt mondja: ו נ ת תּ ה ב אָז נוֹ וּב דּ ל ת akkor végy egy árt és szúrd át fülén és az ה א מ ה תּ ל מוּד לוֹמ ר ajtófélfán! Az ajtón és nem az בּ דּ ל ת ו ל א ב מּ זוּז ה. 27 ajtón ה קּ ישׁ ajtófélfához? vagy az אוֹ א ל ה מּ זוּז ה Tóra: Akkor viszont miért mondja a מ ה מּ זוּז ה מ ע מּ ד ajtófélfával: Azért, hogy összehasonlítsa az ajtót az דּ ל ת ל מ זוּז ה amiképpen az ajtófélfa is függőleges, 28 אַף דּ ל ת מ ע מּ ד ugyanúgy az ajtónak is függőleges [helyzetűnek] kell lennie. 29 ה י מ נ ית árral......gazdája szúrja át az ő fülét ו ר צ ע א דוֹנ יו א ת אָז נוֹ בּ מּ ר צ ע תּ ל מוּד לוֹמ ר א ז ן א ז ן ל ג ז ר ה balt? Vagy talán a אוֹ א ינוֹ א לּ א שׁ ל שׂ מ אל fülét. a jobb Itt az נ א מ ר כּ אן ו ר צ ע א דוֹנ יו א ת אָז נוֹ 30 sávája. Ezért van a fül szó gözérá שׁ ו ה van írva:...gazdája szúrja át az ő fülét, ו נ א מ ר בּ מ צ ר ע a möcorá (a leprás) fejezetében pedig: 31 תּ נוּך א ז ן ה מּ טּ ה ר ה י מ נ ית...a megtisztulni akarónak a jobb אַף beszél, Ahogy a későbbiekben a jobb fülről מ ה לּ ה לּ ן ה י מ נ ית cimpáját. füle szó. itt is a jobb fülről van כּ אן ה י מ נ ית 24 De hiszen itt nincs is semmilyen jogi kérdés, amiről dönteni kellene! 25 És akik azt fogják tanácsolni neki, hogy válassza a szabadságot, mert szabadon az Örökkévalót is könnyebb szolgálni. 26 Vagyis a gazdának. 27 5Mózes 15: Vagyis, ha nincs a helyén és vízszintesen fekszik a földön, akkor nem nevezzük ajtófélfának. 29 Noha egy raktárban álló, használaton kívüli ajtót is ajtónak nevezünk, az mégsem használható egy szolga fülének a kilyukasztásához. 30 Ez az az elv, amikor a Tórában két különböző helyen előforduló ugyanazon szó szövegkörnyezetéből következtetünk a jelentésre. 31 3Mózes 14:14.

12 7 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes מ כּ ל שׁ אָר א ב ר ים átszúrni, És mi miatt kell éppen a fület וּמ ה ר אָה א ז ן ל ה ר צ ע Azt mondja Rábán אָמ ר ר בּ ן יוֹח נ ן בּ ן ז כּ אי közül? az összes többi testrész שׁ בּ גּוּף Jochánán ben Zákáj: א ז ן ז את שׁ שּׁ מ ע ה ע ל ה ר ס ינ י ל א ת ג נ ב a fül, ami hallotta Szináj תּ ר צ ע rabszolga], és mégis lopott [és így lett ו ה ל ך ו ג נ ב lopj! hegyén: 32 Ne א ז ן [rabszolgának]: Ha pedig eladta magát ו א ם מוֹכ ר ע צ מוֹ átszúrva. legyen כּ י ל י ב נ י י שׂ ר א ל ע ב ד ים 33 hegyén: a fül, ami hallotta Szináj שׁ שּׁ מ ע ה ע ל ה ר ס ינ י...az Én szolgáim Izrael fiai, ו ה ל ך ו ק נ ה אָדוֹן ל ע צ מוֹ és mégis urat vásárolt magának, תּ ר צ ע legyen átszúrva. Simon rabbi olyan gyönyörűen ר בּ י שׁ מ עוֹן ה י ה דּוֹר שׁ מ ק ר א ז ה כּ מ ין ח מ ר מ ה נּ שׁ תּ נּוּ דּ ל ת וּמ זוּז ה מ כּ ל füzér: magyarázta ezt az idézetet, mint egy igazgyöngy אָמ ר ה קּ דוֹשׁ tárgyától? miben különbözik az ajtó és a félfa a ház többi כּ ל ים שׁ בּ בּ י ת az ajtó és a דּ ל ת וּמ זוּז ה שׁ ה יוּ ע ד ים בּ מ צ ר י ם Örökkévaló: Azt mondta az בּ רוּך הוּא félfa voltak a tanúk Egyiptomban, כּ שׁ פּ ס ח תּ י ע ל ה מּ שׁ קוֹף ו ע ל שׁ תּ י ה מּ זוּזוֹת amikor elkerültem a szemöldökfát és a két ajtófélfát [és életben maradtak a zsidók], 34 ע ב ד י fiai és azt mondtam:...az Én szolgáim Izrael ו אָמ ר תּ י כּ י ל י ב נ י י שׂ ר א ל ע ב ד ים ו ה ל ך ז ה szolgái, azaz az Én szolgáim ők, nem pedig szolgák ה ם ו ל א ע ב ד ים ל ע ב ד ים legyen átszúrva י ר צ ע בּ פ נ יה ם urat, és ha mégis vett magának ו ק נ ה אָדוֹן ל ע צ מוֹ előttük. jelenti, [Ezt azt ע ד ה יּוֹב ל örökké....és azután szolgálja ו ע ב דוֹ ל ע ל ם hogy] a jóvél-ig. 35 אוֹ א ינוֹ א לּ א ל עוֹל ם Vagy lehet, hogy ez valóban azt jelenti: örökké, כּ מ שׁ מ עוֹ [a löolám szó] szó szerinti jelentésében? תּ ל מוּד לוֹמ ר A Tóra ezért azt mondja: ו א ישׁ א ל מ שׁ פּ ח תּוֹ תּ שׁ בוּ és mindenki közületek térjen vissza családjához. 36 מ גּ יד Ez azt tanítja, שׁ ח מ שּׁ ים שׁ נ ה ק רוּי ם עוֹל ם hogy az ötven évet nevezik örökké-nek. ו ל א שׁ יּ ה א עוֹב דוֹ כּ ל ח מ שּׁ ים שׁ נ ה Ez [azonban] nem jelenti azt, hogy teljes ötven éven át kell szolgálnia, א לּ א עוֹב דוֹ ע ד ה יּוֹב ל hanem [csupán] azt, hogy a jóvél évéig 37, בּ ין ס מוּך בּ ין מ פ ל ג [függetlenül attól,] hogy az közel van vagy távol. ו כ י י מ כּ ר א ישׁ א ת בּ תּוֹ ל אָמ ה, ל א ת צ א כּ צ את ה ע ב ד ים. (שמות כא, ז) 32 2Mózes 20: Mózes 25: Lásd uo. 12: A jóvél ( jubíleum ) a hét hétéves ciklust követő ötvenedik év. 36 3Mózes 25:10. És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának, jóvél legyen ez számotokra, hogy visszatérjen mindenki birtokába és mindenki közületek térjen vissza családjához. 37 Az ötvenedik évig.

13 8 A Rási kommentár a Tórához Ha valaki eladja leányát szolganőnek, a leány ne szabaduljon olymódon, amint a rabszolgák szabadulnak. (2Mózes 21:7.) szolganőnek... Ha valaki eladja leányát ו כ י י מ כּ ר א ישׁ א ת בּ תּוֹ ל אָמ ה י כוֹל א פ לּוּ ה ב יאָה ס ימ נ ים beszél. A vers egy kiskorú [lányról] בּ ק ט נּ ה ה כּ תוּב מ ד בּ ר Azt gondolhatnánk [hogy az apa akkor is eladhatja a lányát], ha az már mutatja [a serdülés] jeleit. אָמ ר תּ ק ל ו ח מ ר A fortiori azt kell mondanod, [hogy ez nincs így,] mert וּמ ה מּ כוּר ה קוֹד ם ל כ ן amiképpen az [a lány], akit már korábban eladtak, 38 van: amint írva כּ מוֹ שׁ כּ תוּב jeleit, szabadul, mutatván [a serdülés] יוֹצ אָה בּ ס ימ נ ין שׁ אָנוּ 39 nélkül, akkor a nő menjen el szabadon, váltságdíj ו י צ אָה ח נּ ם א ין כּ ס ף [lányra] mint ami egy olyan ל ס ימ נ י נ ע רוּת magyarázunk, amit úgy דּוֹר שׁ ים אוֹתוֹ utal, aki mutatja a serdülés jeleit, 40 שׁ א ינ הּ מ כוּר ה akkor azt, akit még nem adtak el [ebben a korban], א ינוֹ דּ ין logikus, שׁ לּ א ת מּ כ ר hogy el se adják....a leány ne szabaduljon olymódon, amint a ל א ת צ א כּ צ את ה ע ב ד ים rabszolgák szabadulnak. כּ יצ יאַת ע ב ד ים כּ נ ע נ ים [Vagyis] úgy, ahogyan a nemzsidó rabszolgák szabadulnak, שׁ יּוֹצ א ים בּ שׁ ן ו ע י ן mert ők egy fog vagy egy szem ל א ת צ א בּ שׁ ן azonban Ez a nő א ב ל זוֹ 41 szabadulnak. [elvesztéséért kárpótlásul] א לּ א עוֹב ד ת שׁ שׁ אוֹ ע ד miatt, nem szabadul egy fog vagy egy szem elvesztése ו ע י ן vagy amíg אוֹ ע ד שׁ תּ ב יא ס ימ נ ין jóvél-ig, hanem szolgál hat évig vagy a ה יּוֹב ל nem mutatja a serdülés jeleit. ו כ ל ה קּוֹד ם Bármelyik is következik be legelőször ו נוֹת ן ל הּ 42 szabadságát. az hozza el leghamarabb a קוֹד ם ל ח ירוּת הּ közül], [ezek Mindazonáltal [a gazdának] kárpótolnia kell őt דּ מ י ע ינ הּ אוֹ דּ מ י שׁ נּ הּ [elvesztett] szemének vagy fogának értéke szerint. hanem a א לּ א ל א ת צ א כּ צ את ה ע ב ד ים van, Vagy ez talán nem is így אוֹ א ינוֹ בּ שׁ שׁ וּב יּוֹב ל szabadulnak leány ne szabaduljon olymódon, amint a rabszolgák [azt jelenti, hogy úgy, ahogy a héber rabszolgák szabadulnak, azaz] hat év után vagy כּ י י מּ כ ר ל ך אָח יך ה ע ב ר י 43 mondja: A Tóra ezért azt תּ ל מוּד לוֹמ ר évében? a jóvél Ha eladja magát neked testvéred, egy héber ember אוֹ ה ע ב ר יּ ה vagy héber nő, ל כ ל férfival a héber ל ע ב ר י nőt összevetve ily módon a héber מ קּ ישׁ ע ב ר יּ ה 38 Még kiskorúként vers. 40 Ami rendszerint 12 és 12½ éves életkor között szokott megtörténni. 41 Vagy huszonnégy testrész bármelyikének károsodás, elvesztése esetén, amikor a veszteséget a gazda ütlege okozza. Lásd a 26. verset. 42 Vagyis, ha a jóvél éve előbb érkezik el, hogysem leszolgálta volna a hat évet, akkor jóvélkor szabadul, és ha előbb jelentkeznek rajta a serdülés jelei, hogysem leszolgálta volna a hat évet és/vagy elérkezett volna a jóvél éve, akkor a serdülés jeleinek idején szabadul. 43 5Mózes 15:12.

14 9 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes מ ה ע ב ר י יוֹצ א szerint: szabadulásuknak összes [lehetséges] módja י צ יאוֹת יו amiképpen a héber férfi szabadul בּ שׁ שׁ וּב יּוֹב ל hat év után vagy a jóvél évében, hat év után vagy a בּ שׁ שׁ וּב יּוֹב ל szabadul ugyanúgy a héber nő is אַף ע ב ר יּ ה יוֹצ אָה jóvél évében. וּמ הוּ ל א ת צ א כּ צ את ה ע ב ד ים Akkor hát mit jelent az, hogy lo técé chöcét háávádim? ל א ת צ א [Ez azt jelenti, hogy a héber lány] nem fog szabadulni כּ ע ב ד ים כּ נ ע נ יּ ים úgy], végtagjainak [sérülése/elvesztése miatt בּ ר אשׁ י א ב ר ים ahogyan a nem-zsidó rabszolgák. יוֹצ א 44 Az ember azt gondolhatná, hogy a héber rabszolga י כוֹל ה ע ב ר י תּ ל מוּד miatt. [viszont] szabadulhat végtagjainak [sérülése/]elvesztése בּ ר אשׁ י א ב ר ים a héber ember vagy a héber ה ע ב ר י אוֹ ה ע ב ר יּ ה mondja: A Tóra ezért azt לוֹמ ר nő, מ קּ ישׁ ע ב ר י imigyen összehasonlítva a héber férfit ל ע ב ר יּ ה a héber nővel: בּ ר אשׁ י א ב ר ים szabadul Amiképpen a héber nő sem מ ה ה ע ב ר יּ ה א ינ הּ יוֹצ אָה végtagjainak elvesztése miatt, אַף הוּא א ינוֹ יוֹצ א ugyanúgy [a héber férfi] sem szabadul בּ ר אשׁ י א ב ר ים végtagjainak elvesztése miatt. Rásinak a 21:7-ből levont konklúzióinak összefoglalása 1. Egy apa csupán abban az esetben adhatja el a lányát héber rabszolganőnek, ha a lány még kiskorú (azaz még nem töltötte be a 12-ik életévét, pontosabban, még nem kezdett el serdülni). 2. Mihelyst a héber rabszolgalányon megmutatkoznak a serdülés jelei, gazdájának szabadon kell őt bocsátani. 3. Egy olyan héber lányt, akin már jelentkeztek a serdülés jelei, nem lehet eladni rabszolgának. 4. Csupán a nem-zsidó rabszolgákra vonatkozik az a törvény, hogy amennyiben gazdájuk hibájából valamelyik, a törvényben meghatározott testrészük maradandóan károsodna, gazdájuknak szabadon kell engednie őket. 5. Egy héber rabszolganő vagy akkor szabadul, ha jelentkeznek rajta a serdülés jelei, vagy akkor, ha leszolgált hat évet, vagy pedig akkor, ha elérkezet a jóvél éve. A három közül az az esemény jelenti szabadulásának időpontját, amelyik legelőször következik be. 6. A gazdának kárpótolnia kell héber rabszolganőjét vagy héber rabszolgaját, amennyiben a 24 végtagjai közül bármelyik az ő hibájából maradandóan sérülne. א ם ר ע ה בּ ע ינ י א ד נ יה א שׁ ר לא לוֹ י ע ד הּ ו ה פ דּ הּ, (שמות כא, ח) ל ע ם נ כ ר י ל א י מ שׁ ל ל מ כ ר הּ בּ ב ג דוֹ ב הּ. 44 Értsd: a héber férfi rabszolga

15 10 A Rási kommentár a Tórához Ha nem tetszik gazdája szemében, aki nem vette őt feleségül, akkor engedje megváltani; de ne legyen hatalma idegen népnek eladni, miután hűtlenül bánt vele. (2Mózes 21:8.) שׁ לּ א נ שׂ אָה ח ן szemében... Ha nem tetszik gazdája א ם ר ע ה בּ ע ינ י א ד נ יה hogy elvegye őt ל כ נ ס הּ tetszését, [Vagyis, ha] nem nyerte meg [gazdája] בּ ע ינ יו feleségül. שׁ ה י ה לוֹ ל י ע ד הּ 45 feleségül......aki nem vette őt א שׁ ר ל א י ע ד הּ [Jelentése:] ki kellett volna őt szemelnie וּל ה כ נ יס הּ לוֹ ל א שּׁ ה és feleségül kellett הוּא כּ ס ף ק דּוּשׁ יה pénz A megvásárlására felhasznált ו כ ס ף ק נ יּ ת הּ 46 vennie. volna שׁ מּ צ ו ה implikálja, Itt a Tóra azt ו כ אן ר מ ז ל ך ה כּ תוּב 47 pénze. a kidusin (eljegyzés) [is] Ez azt ו ר מ ז ל ך lányt]. hogy micva [a gazda] számára feleségül venni [a בּ י עוּד mutatja neked, שׁ א ינ הּ צ ר יכ ה ק דּוּשׁ ין א ח ר ים hogy a] lánynak] nem szükséges más eljegyzési rítuson [átesnie]. [vöhefda azt jelenti,] hogy י תּ ן ל הּ מ קוֹם megváltani......engedje ו ה פ דּ הּ lehetőséget kell adnia [a lánynak arra], ל ה פּ דוֹת ו ל צ את hogy megváltsák és szabadon [távozhassék], שׁ אַף הוּא מ ס יּ ע בּ פ ד יוֹנ הּ mert neki is segédkeznie kell a megváltásában. 48 וּמ ה הוּא מ קוֹם שׁ נּוֹת ן ל הּ És mi ez a lehetőség, amelyet ad neki? azon בּ מ ס פּ ר ה שּׁ נ ים שׁ ע שׂ ת ה א צ לוֹ árából Levon a megváltási שׁ מּ ג ר ע מ פּ ד יוֹנ הּ évek száma szerint, amelyet [a lány] leszolgált nála, כּ א לּוּ ה יא שׂ כוּר ה א צ לוֹ mintha béreslányként fogadta volna fel Az írott szöveg (ktiv) a következő: אשר לא יעדה aki nem vette őt feleségül, ám ezt mégis úgy olvassák, hogy אשר לו יעדה akihez feleségül kellett volna mennie. 46 Hogy a Tóra azt tartja helyénvalónak, ha a gazdája feleségül veszi őt, a következő két dologra alapozzuk: 1. Mivel a Tóra megadja az okát annak, hogy miért nem veszi feleségül nevezetesen azért, mert nem tetszik neki, ezzel egyben arra engedve következtetni, hogy ha ez nem így lenne, akkor el kellene vennie őt feleségül. 2. A ktiv: אשר לא יעדה és a kri: אשר לו יעדה azt jelzik, hogy nem vette ugyan el őt, de el kellett volna vennie. 47 A keszef, azaz pénz egyike annak a három módnak, amelyet a Misna mint a házasság megkötésének eszközét, felsorol (Kidusin 2a.). 48 Mivel a szövegben nem az áll, hogy vönifdötá váltsák meg, hanem az, hogy vöhefdá hifil, azaz műveltető alakban: [a gazdának] meg kell váltatnia [a lányt], ez azt mutatja, hogy aktívan részt kell vállalnia a megváltásában. 49 Noha a valóságban megvásárolta a lányt, és jog szerint amennyiben a lány az előre meghatározott időt megelőzően ki akarna lépni az ő szolgálatából megilletné a gazdát a vételár teljes összegű megtérítése. Mindazonáltal a vöhefdá alak azt tanítja, hogy megváltása szempontjából a lány úgy tekintendő, mint egy béreslány avagy napszámos, akit kompenzálni kell az elvégzett munkájáért. Jelen esetben a gazdának be kell kalkulálnia a lány által az ő szolgálatában ledolgozott éveket, amikor

16 11 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes Ha [például] egy ה ר י שׁ קּ נ אָהּ בּ מ נ ה kiszámítani]? Hogyan [kell ezt כּ יצ ד máne-ért 50 vette meg [a lányt], ו ע שׂ ת ה א צ לוֹ שׁ תּ י שׁ נ ים és az két évet szolgált le nála, אוֹמ ר ים לוֹ azt mondják neki 51 : יוֹד ע ה י ית שׁ ע ת יד ה ל צ את Tudatában voltál annak [a ténynek], hogy [a lánynak] szabadulnia kell ל סוֹף שׁ שׁ שׁ נ ה hat év elteltével. נ מ צ א שׁ קּ נ י ת ע בוֹד ת כּ ל שׁ נ ה ו שׁ נ ה Következésképpen megvetted a ו ע שׂ ת ה א צ ל ך שׁ תּ י שׁ נ ים máne-ért. egy hatod בּ שׁ שּׁ ית ה מּ נ ה évről-évre szolgálatot Mivel ő két évet szolgált le nálad, ה ר י imigyen שׁ ל ישׁ ית ה מּ נ ה egy harmad máne [értékű szolgálatot kaptál tőle]. טוֹל שׁ נ י שׁ ל ישׁ יּוֹת ה מּ נ ה Vegyél tehát kétharmad máne-t ו ת צ א מ א צ ל ך és engedd őt távozni birtokodból....de ne legyen hatalma idegen népnek ל ע ם נ כ ר י ל א י מ שׁ ל ל מ כ ר הּ eladni שׁ א ינוֹ ר שּׁ אי ל מ כ ר הּ ל אַח ר [Jelentése:] nem adhatja el egy másik embernek; ל א ה אָדוֹן ו ל א ה אָב sem a gazda, sem [a lány] apja [nem teheti ezt meg]. 53 [Jelentése:] ha [a א ם בּ א vele....miután hűtlenül bánt בּ ב ג דוֹ ב הּ שׁ לּ א ל ק יּ ם בּ הּ vele hogy hűtlenül bánjon ל ב גוֹד בּ הּ szándéka, gazdának] az a azáltal, hogy nem teljesíti vele מ צ ו ת י עוּד a micvát [amely szerint] feleségéül kellene jelölnie. 54 ו כ ן אָב יה Ugyanígy az apa sem [adhatja el a lányát újra], az által, hogy eladta וּמ כ ר הּ ל ז ה vele mivel [ő is] hűtlenül bánt מ אַח ר שׁ בּ ג ד בּ הּ ennek. ו א ם ל ב נוֹ י יע ד נּ ה, כּ מ שׁ פּ ט ה בּ נוֹת י ע שׂ ה לּ הּ. (שמות כא, ט) Ha pedig fiának szánta, a családbeli leányok jogai szerint bánjon vele. (2Mózes 21:9.) Ez מ ל מּ ד gazda. A ה אָדוֹן szánta... Ha pedig fiának ו א ם ל ב נוֹ י יע ד נּ ה ל י ע ד הּ helyében állhat a [gazda] ק ם תּ ח תּ יו is hogy a fia שׁ אַף בּ נוֹ tanítja, azt a feleségének való kijelölés céljából, א ם י ר צ ה אָב יו ha az apja ehhez hozzájárul, meghatározza megváltásának árát, ily módon járulva hozzá megváltásához. (Kidusin 16a., Rási uo.) 50 Száz sekel. 51 Ti. a gazdának. 52 Rási a löám náchri-t úgy fordítja, hogy egy másik embernek, a Nachmanidész azonban szó szerint értelmezi: egy idegen népnek. 53 A Gömárá ebből azt a következtetést vonja le, hogy egy ámá ivrijá-t nem lehet egynél többször eladni. Kidusin 18a. 54 Mivel létezik a jiud micvája, feltételezhető, hogy a gazda végül feleségül fogja venni. Amennyiben nem így tesz, az hűtlenségnek, árulásnak számít.

17 12 A Rási kommentár a Tórához és a] fiúnak] nem lesz szüksége újabb eljegyzési ו א ינוֹ ר צ יך ל ק דּ שׁ הּ ק דּוּשׁ ין א ח ר ים ה ר י אַתּ מ י ע ד ת ל י lánynak]: csupán annyit kell mondania [a א לּ א אוֹמ ר ל הּ rítusra, Ezennel kijelöltetsz számomra feleségemül בּ כּ ס ף שׁ קּ בּ ל אָב יך בּ ד מ י ך azért a pénzért, amelyet atyád fogadott el vételáradul. ételhez, Az שׁ א ר szerint......a családbeli leányok jogai כּ מ שׁ פּ ט ה בּ נוֹת jogok]. és házasélethez [való ו עוֹנ ה ruházathoz כּ סוּת א ם אַח ר ת י קּ ח לוֹ, שׁ א ר הּ כּ סוּת הּ ו ע נ ת הּ ל א י ג ר ע. (שמות כא, י) Ha más nőt vesz magának, [az előbbinek] táplálékát, ruházatát és házastársi jogait ne vonja meg tőle. (2Mózes 21:10.) őmellé. ע ל יה magának... Ha más nőt vesz א ם אַח ר ת י קּ ח לוֹ...táplálékát, ruházatát és házastársi jogait שׁ א ר הּ כּ סוּת הּ ו ע נ ת הּ ל א י ג ר ע ne vonja meg tőle. מ ן ה אָמ ה [Vagyis] a szolgálótól שׁ יּ ע ד לוֹ כּ ב ר akit már kijelölt feleségéül. étel. [söérá azt jelenti:] מ זוֹנוֹת...táplálékát... שׁ א ר הּ [A kszutá kifejezést] szó szerinti כּ מ שׁ מ עוֹ...ruházatát... כּ סוּת הּ értelmében [kell fordítani]. [Az onátá kifejezés] a házaséletre תּ שׁ מ ישׁ jogait......házastársi ע נ ת הּ [utal]. ו א ם שׁ ל שׁ א לּ ה ל א י ע שׂ ה ל הּ, ו י צ אָה ח נּ ם א ין כּ ס ף. (שמות כא, יא) Ha ezt a három dolgot nem cselekszi, akkor a nő menjen el szabadon, váltságdíj nélkül. (2Mózes 21:11.) א ם cselekszi... Ha ezt a három dolgot nem ו א ם שׁ ל שׁ א לּ ה ל א י ע שׂ ה ל הּ וּמ ה cselekszi. Ha ebből a három dolgból egyiket sem אַח ת מ שּׁ ל שׁ א לּ ה ל א י ע שׂ ה ל הּ [Ez a י יע ד נּ ה לוֹ 55 utal]? Melyik az a három dolog [amelyre a szöveg itt ה ן ה שּׁ ל שׁ három dolog a következő:] 1. Ki kell őt jelölnie feleségül אוֹ ל ב נוֹ vagy 2. a fia ו ת צ א díját vagy 3. csökkentenie kell a megváltási אוֹ י ג ר ע מ פּ ד יוֹנ הּ [feleségéül] és akkor [a lány] szabadon távozhat. ו ז ה ל א י ע ד הּ Ám ez az ember nem jelölte ki ו ה יא ל א ה י ה részére, sem a maga, sem a fia ל א לוֹ ו ל א ל ב נוֹ feleségül [a lányt] megváltania magát, [akkor ל פ דּוֹת א ת ע צ מ הּ módja sem a lánynak nem volt ב י ד הּ hát] A Tóra ר בּ ה ל הּ י צ יאָה ל זוֹ szabadon......a nő menjen el ו י צ אָה ח נּ ם hozzátesz egy szabadulási módot e nő számára יוֹת ר מ מּ ה שּׁ ר בּ ה ל ע ב ד ים a férfi szolgák számára biztosított módokon kívül. וּמ ה ה יא ה י צ יאָה És mi ez a [kiegészítő] שׁ תּ צ א בּ ס ימ נ ין neked, [A vers azt akarja] megtanítani ל מּ ד ך mód? szabadulási 55 Lehet-e az előző versben említett söér kszut vöoná?

18 13 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes hogy [a lány] azáltal nyeri el szabadságát, hogy jelentkeznek rajta [a serdülés] jelei, amíg nem ע ד שׁ תּ ב יא ס ימ נ ין maradnia, vagyis a] gazdánál] kell ו ת שׁ ה ה ע מּוֹ עוֹד mutatja [a serdülés] jeleit. ו א ם ה גּ יעוּ שׁ שׁ שׁ נ ים És ha elérkezik [szolgálata] hat כּ ב ר ל מ ד נוּ jelei, mielőtt [jelentkeznének serdülésének] קוֹד ם ס ימ נ ין [vége] évének שׁ נּ א מ ר távozhat, [ezt illetően] már tanultuk, hogy [ez esetben szabadon] שׁ תּ צ א amint írva van: ה ע ב ר י אוֹ ה ע ב ר יּ ה [Ha eladja magát neked testvéred,] egy héber ember vagy héber nő, ו ע ב ד ך שׁ שׁ שׁ נ ים akkor szolgáljon téged hat évig [és a hetedik évben bocsásd el magadtól szabadon]. 56 וּמ הוּ ה אָמוּר כּ אן Akkor hogy שׁ א ם ק ד מוּ szabadon? menjen el ו י צ אָה ח נּ ם elhangzik: értendő az, ami itt [hogysem ל שׁ שׁ שׁ נ ים jelentkeznek Hogy ha a [serdülés] jelei előbb ס ימ נ ים végigszolgálta volna a teljes] hat évet, תּ צ א ב ה ן ezek 57 okán [szabadon] távozhat. שׁ תּ צ א א לּ א בּ ב ג רוּת mondani, Vagy a Tóra [itt] netán azt akarja אוֹ א ינוֹ אוֹמ ר hogy [a lány] csupán a felnőttség elérésével szabadulhat? 58 תּ ל מוּד לוֹמ ר A Tóra ezért azt mondja: א ין כּ ס ף váltságdíj nélkül, ל ר בּוֹת י צ יאַת בּ גּ רוּת amely a felnőttség elérésekori szabadulvást foglalja magában [amikor a szabadulásért nem kell fizetni]. 59 ו א ם ל א נ א מ רוּ שׁ נ יה ם Ám ha nem hangzana el mindkét [kitétel] 60, hogy a vöjácá chinám ו י צ אָה ח נּ ם זוֹ בּ ג רוּת feltételezhetném, akkor azt ה י ית י אוֹמ ר a felnőttség elérésére 61 utal. 62 ל כ ך נ א מ רוּ שׁ נ יה ם Ezért hangzik el mindkettő, ל ב ע ל ה דּ ין alkalmat hogy így a] szöveg] ne adjon שׁ לּ א ל תּ ן פּ ת חוֹן פּ ה ל ח לוֹק helyezkedni, olyasvalakinek, aki [az adott konklúzióval] szembe akarna hogy vitassa azt. 56 5Mózes 15: Vagyis a serdülés jeleinek. 58 Amikor egy lányon a serdülés első jelei mutatkoznak (nagyjából tizenkét éves korában), a náárut a serdülés kezdete állapotába kerül, és náárá-ként utalnak rá. Körülbelül hat hónappal később már a felnőttség jelei mutatkoznak rajta, ekkor éri el a bágrut állapotát, s ettől kezdve már bogeret-ként beszélnek róla. Előbbi állapotában még apja fennhatósága alatt áll, az utóbbiban viszont már törvény szerint független tőle. 59 Vagyis a vöjácá chinám nem másra utal, mint arra a legkorábbi eseményre a lány életében, amely szabadulásának beharangozója, nevezetesen a náárut állapot elérésére. Miért nem mondja hát a Tóra egyszerűen csak azt, hogy vöjácá chinám, utalva ezzel arra, hogy a lány a náárut-ot elérve szabadulhat, hiszen a bágrut állapot bekövetkeztekor (amely, ugye, a náárut-ot hat hónappal követően történik) a lány már szükségszerűen úgyis szabad lesz? Rási a következőkben erre a kérdésre válaszol. 60 Azaz a vöjácá chinám és az éjn kászef. 61 Azaz a bágrut-ra 62 Aminek logikus folyománya lenne, hogy a lány a náárut elérésekor még nem szabadulhat.

19 14 A Rási kommentár a Tórához מ כּ ה א ישׁ ו מ ת מוֹת יוּמ ת. (שמות כא, יב) Aki férfit megüt úgy, hogy az meghal, ölessék meg! (2Mózes 21:12.) כּ מּ ה כ תוּב ים נ א מ רוּ meghal... Aki férfit megüt úgy, hogy az מ כּ ה א ישׁ ו מ ת וּמ ה שּׁ בּ י ד י halálbüntetése, Több helyen is le van írva a gyilkosok בּ מ ית ת רוֹצ ח ין megpróbálom elmagyarázni, amennyire tudom, miért volt ל פ ר שׁ ל מּ ה בּ אוּ כ לּ ם א פ ר שׁ szükség mindegyikre. miért van ל מּ ה נ א מ ר meghal... Aki férfit megüt úgy, hogy מ כּ ה א ישׁ ו מ ת ez írva? ל פ י שׁ נּ א מ ר Mivel írva van: 63 ו א ישׁ כּ י י כּ ה כּ ל נ פ שׁ אָד ם מוֹת יוּמ ת Ha egy ember megüt bárkit, ölessék meg שׁוֹמ ע א נ י בּ ה כּ אָה בּ ל א מ ית ה ezt úgy érthetem, hogy olyan ütésről van szó, amibe nem hal bele az ember, תּ ל מוּד לוֹמ ר ezért van א ינוֹ ח יּ ב א לּ א meghal, Aki férfit megüt úgy, hogy az מ כּ ה א ישׁ ו מ ת [itt]: írva megütött. tehát csak akkor kell megölni, ha meghalt az, akit בּ ה כּ אָה שׁ ל מ ית ה ו ל א נ א מ ר megüt... És ha csak az lenne írva: Aki férfit ו א ם נ א מ ר מ כּ ה א ישׁ ה י ית י אוֹמ ר א ינוֹ ח יּ ב ע ד megüt..., és nem lenne írva: Ha egy ember ו א ישׁ כּ י י כּ ה ה כּ ה א ת meg, azt mondhatnám, hogy csak akkor bűnös, ha férfit ütött שׁ יּ כּ ה א ישׁ de honnan tudom, hogy mi vonatkozik arra ha nőt vagy ה א שּׁ ה ו א ת ה קּ ט ן מ נּ י ן kiskorút ütött meg, תּ ל מוּד לוֹמ ר ezért van írva: כּ י י כּ ה כּ ל נ פ שׁ אָד ם Ha egy ember megüt bárkit..., א פ לּוּ ק ט ן ו א פ לּוּ א שּׁ ה tehát akár nőt, vagy gyereket. ha csak az lenne írva: Aki férfit א לּוּ נ א מ ר מ כּ ה א ישׁ még: És ו עוֹד megüt..., שׁוֹמ ע א נ י א פ לּוּ ק ט ן שׁ ה כּ ה ו ה ר ג י ה א ח יּ ב érthetném ezt úgy, hogy akár egy kiskorút is meg kellene ölni, ha megölt valakit, תּ ל מוּד לוֹמ ר ezért van írva: és nem egy ו ל א ק ט ן שׁ ה כּ ה megüt..., Ha egy ember [azaz felnőtt] ו א ישׁ כּ י י כּ ה kiskorú. bárkit......megüt כּ י י כּ ה כּ ל נ פ שׁ אָד ם א פ לּוּ נ פ ל ים בּ מ שׁ מ ע Továbbá: ו עוֹד תּ ל מוּד vonatkozna, az még magzatokra, még a megszületett életképtelenekre is א ינוֹ ח יּ ב ע ד שׁ יּ כּ ה בּ ן ק יּ מ א megüt..., Aki férfit מ כּ ה א ישׁ írva: ezért van לוֹמ ר azaz olyat, aki életképes ה ר אוּי ל ה יוֹת א ישׁ és még férfivá válhat. ו א שׁ ר ל א צ ד ה ו ה א ל ה ים א נּ ה ל י דוֹ, ו שׂ מ תּ י ל ך מ קוֹם א שׁ ר י נוּס שׁ מּ ה. (שמות כא, יג) Ha azonban nem állott lesben, hanem az Isten juttatta kezére, akkor helyet rendelek számodra, ahová menekülhet. (2Mózes 21:13.) [Azaz] nem ל א אָר ב לוֹ lesben... Ha azonban nem állott ו א שׁ ר ל א צ ד ה állt lesben, ו ל א נ ת כּ וּ ן és nem volt szándékában [megölni az áldozatát] Mózes 24: A gyilkolási szándék önmagában is elegendő a halálbüntetés kirovásához. Nem szükséges, hogy a gyilkos lesből támadjon áldozatára.

20 15 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes ו כ ן הוּא állt. [cádá] azt jelenti: lesben ל שׁוֹן אָר ב lesben......állott צ ד ה bár te ו אַתּ ה צוֹד ה א ת נ פ שׁ י ל ק ח תּ הּ Szentírásban]: Egy hasonló hely [a אוֹמ ר leselkedsz (code) utánam, hogy elvedd az életemet. 65 ו ל א י תּ כ ן לוֹמ ר Nem שׁ צּ ד ת 66 ered, hogy a cádá [szó] a cad cájid-ból צ ד ה ל שׁוֹן ה צּ ד צ י ד mondhatjuk, igei א ין נוֹפ ל ה " א בּ פּוֹע ל שׁ לּ הּ [kifejezése] mivel az állatokra való vadászás ח יּוֹת ו ז ה שׁ ם דּ ב ר cájid, a főnévi alak pedig ו שׁ ם דּ ב ר בּ הּ צ י ד, 67 alakjában nem kap hé-t וּפ ע ל שׁ לּוֹ צוֹד ה áll ), a másik [kifejezés] főnévi alakja pedig cödijá ( lesben בּוֹ צ ד יּ ה az igei alakja 68 code (vadászik), ו ז ה פּ ע ל שׁ לּוֹ צ ד ennek viszont az igei alakja cád ( vadászik ). ו אוֹמ ר א נ י פּ ת רוֹנוֹ [Éppen ezért] én azt mondom, hogy úgy kell értelmezni, כּ ת ר גּוּמוֹ ahogyan Onkelosz fordítja: ו ד י ל א כ מ ן ל הּ és ha nem leselkedett rá. 69 וּמ נ ח ם ח בּ רוֹ Mindazonáltal Menáchem [Ibn Szruk] Máchberetjében 70 בּ ח ל ק צ ד צ י ד a cád cájid részben sorolja fel [a szót], ו א ין א נ י מוֹד ה לוֹ de én nem értek egyet vele. ו א ם י שׁ ל ח בּ רוֹ בּ אַח ת מ מּ ח ל ק ת שׁ ל צ ד Ha valamelyik cádrész alá tartozna, נ ח בּ ר נּוּ בּ ח ל ק akkor a [következő] részben kellene felsorolni: [vagy:] Én pedig oldalvást צ דּ ה אוֹר ה 71 majd oldalán (cád) hordoz ע ל צ ד תּ נּ שׂ אוּ (cidá) három nyilat fogok kilőni 72 וּמ לּ ין ל צ ד ע לּ אָה י מ לּ ל [vagy:] Sokat beszél majd a Felséges felé (löcád) [tk. ellen]. 73 אַף כּ אן א שׁ ר ל א צ ד ה áser lo cádá itt is ל מ צוֹא לוֹ שׁוּם sem, nem foglalt el egyetlen oldalt ל א צ דּ ד hogy] [azt jelentené, Ez a ו אַף ז ה י שׁ ל ה ר ה ר ע ל יו gyilkosságra. hogy találjon egy oldalt a צ ד מ ית ה ל שׁוֹן szó] mindenesetre [a מ כּ ל מ קוֹם megkérdőjelezhető, magyarázat szintén les. azt jelenti, hogy אוֹר ב הוּא [iná ז מּ ן ל י דוֹ kezére......hanem az Isten juttatta ו ה א ל ה ים א נּ ה ל י דוֹ löjádo azt jelenti:] előkészítette a kezére. ל שׁוֹן Ennek közös gyöke van [a töune ל א י א נּ ה ל צּ דּ יק כּ ל אָו ן 74 baj a nem érhet téged ל א ת א נּ ה א ל יך ר ע ה szóval] 65 1Sámuel 24: Mózes 27:33. aki vadat ejtett. Mert akkor a vááser lo cádá azt jelentené, hogy Ha azonban nem üldözte őt, hogy elfogja. 67 Akkor ugyanis így hangzott volna ez a szöveg: vááser lo cád, hé nélkül a cád végén. 68 Egyes szám harmadik személyben. 69 Azaz ha nem várt rá lesben állva. Lásd még 5Mózes 19:11, ahol Onkelosz a vöáráv lo-t úgy fordítja: uchmán lé, ezzel is azt bizonyítva, hogy a cádá ugyanaz, mint az áráv. 70 A Máchberet egy bibliai szótár, amelyet Menáchem Ibn Szruk állított össze. 71 Jesájá 66: Sámuel 20: Dániel 7:25. e három fentebb említett esetben a cádá oldal, irány értelemben szerepel. 74 Zsoltárok 91:10.

21 16 A Rási kommentár a Tórához מ ת אַנּ ה הוּא ל י 75 veszedelem [vagy a jöune szóval a] Nem éri az igazat semmi מ ז דּ מּ ן ל מ צוֹא ל י ע לּ ה 76 ellenem. [vagy a mit áne szóval a] hogy csak ürügyet keres Azaz arra készül, hogy kedvező alkalmat találjon ellenem. ו ל מּ ה תּ צ א ז את kezére......hanem az Isten juttatta ו ה א ל ה ים א נּ ה ל י דוֹ Erre gondolt הוּא שׁ אָמ ר דּ ו ד 77 Tőle? Miért következne egy ilyen dolog מ לּ פ נ יו Dávid, amikor azt mondta: כּ א שׁ ר י אמ ר מ שׁ ל ה קּ ד מוֹנ י Ahogyan az ősi példabeszéd וּמ שׁ ל ה קּ ד מוֹנ י ה יא 78 ered. Gonoszoktól gonoszság מ ר שׁ ע ים י צ א ר שׁ ע mondja: ami az שׁ ה יא מ שׁ ל ה קּ דוֹשׁ בּ רוּך הוּא utal, Az ősi példabeszéd a Tórára ה תּוֹר ה Örökkévaló példabeszéde, שׁ הוּא ק ד מוֹנוֹ שׁ ל עוֹל ם Ő ugyanis az ősi [létező, aki létezésében megelőzi] az univerzumot. ו ה יכ ן אָמ ר ה תוֹר ה És hol van az, amit a Tóra mondott, מ ר שׁ ע ים י צ א ר שׁ ע [vagyis,] hogy a gonoszság a gonoszoktól ered? mert mi בּ מּ ה ה כּ תוּב מ ד בּ ר kezére ; [Itt, ahol] az Isten jutatta ו ה א ל ה ים א נּ ה ל י דוֹ az az eset, amelyet ez a vers tárgyal? az egyik véletlenül א ח ד ה ר ג שׁוֹג ג szó], Két emberről [van בּ שׁ נ י בּ נ י אָד ם ו ל א ה יוּ 80 ölt, a másik pedig előre megfontolt szándékkal ו א ח ד ה ר ג מ ז יד 79 ölt, [ellenük]. akik tanúskodhattak volna שׁ יּ ע ידוּ tanúk, de nem voltak ע ד ים בּ דּ ב ר az előbbit pedig ו ז ה ל א ג ל ה ki, [Így aztán] az utóbbit nem végezték ז ה ל א נ ה ר ג nem küldték száműzetésbe. 81 ו ה קּ דוֹשׁ בּ רוּך הוּא מ ז מּ נ ן ל פ נ דּ ק א ח ד Az Örökkévaló ז ה egymással. aztán úgy intézi, hogy [ez a két ember] egy fogadóban találkozzék egy létra יוֹשׁ ב תּ ח ת ה סּ לּ ם ölt, Az, aki előre megfontolt szándékkal שׁ ה ר ג בּ מ ז יד alatt ül, ו ז ה שׁ ה ר ג שׁוֹג ג az pedig, aki véletlenül ölt, עוֹל ה בּ סּ לּ ם felmászik a létrán, ו נוֹפ ל ע ל ז ה שׁ ה ר ג בּ מ ז יד majd rázuhan arra, aki előre megfontolt szándékkal ölt, ו הוֹר גוֹ és megöli őt, ו ע ד ים מ ע יד ים ע ל יו és vannak tanúk, akik tanúskodnak ellene, וּמ ח יּ ב ים אוֹתוֹ ל ג לוֹת száműzetéssel sújthatóvá téve őt. 82 נ מ צ א A 75 Példabeszédek 12: Királyok 5:7. 77 Azaz mi oka lenne az Örökkévalónak arra, hogy ilyesmit idézzen elő? 78 1Sámuel 24: És ezért azt érdemli, hogy száműzzék az erre a célra kijelölt menedékvárosok egyikébe. Lásd 4Mózes 34:11.; 5Mózes 10: És ezért halálbüntetést érdemel. 81 Ugyanis mindkét büntetés (a halál és a száműzetés) kirovásának előfeltétele, hogy legyenek tanúk. 82 Rási ezt úgy érti, hogy a létráról lefelé jövet zuhant a másik fejére, a Misna ugyanis kijelenti (Mákot 10b.), hogy ilyen esetben csupán akkor sújtható valaki száműzetéssel, ha a létráról lefelé jövet történik meg a baleset.

22 17 פּ ר שׁ ת ו א ר א 6:2 9:35.) Váérá (2Mózes végeredmény az, ז ה שׁ ה ר ג בּ שׁוֹג ג hogy azt, aki véletlenül ölt, גּוֹל ה száműzik 83, megölik. נ ה ר ג ölt, azt pedig, aki előre megfontolt szándékkal ו ז ה שׁ ה ר ג בּ מ ז יד Még אַף בּ מּ ד בּ ר 84 számodra......akkor helyet rendelek ו שׂ מ תּ י ל ך מ קוֹם שׁ יּ נוּס שׁ מּ ה, 85 [tartózkodsz] [most, ebben az időszakban is, amikor] a pusztaságban hogy [a gyilkos] oda menekülhessen. ו א י ז ה מ קוֹם קוֹל טוֹ Melyik volt az a hely, amely menedéket nyújtott [a menekülő] számára? ז ה מ ח נ ה ל ו יּ ה Ez a léviták tábora volt. 86 ו כ י י ז ד א ישׁ ע ל ר ע הוּ ל ה ר גוֹ ב ע ר מ ה, מ ע ם מ ז בּ ח י תּ קּ ח נּוּ ל מוּת. (שמות כא, יד) És ha valaki szántszándékkal tör felebarátjára, hogy megölje fondorlattal, oltárom mellől vidd el, hogy meghaljon. (2Mózes 21:14.) Miért hangzik ל מּ ה נ א מ ר tör... És ha valaki szántszándékkal ו כ י י ז יד el [ez a vers]? 87 ל פ י שׁ נּ א מ ר Mert [abból, ami] elhangzik: מ כּ ה א ישׁ ו גוֹמ ר Aki embert leüt, stb., שׁוֹמ ע א נ י arra következtethetnék, [hogy a következőkben felsoroltak mind halálbüntetéssel lennének sújthatók:] א פ לּוּ גּוֹי még a nem-zsidó וּשׁ ל יח בּ ית דּ ין שׁ ה מ ית ölt; illetve egy orvos, aki a] kezelés során] ו ה רוֹפ א שׁ ה מ ית is; egy bírósági végrehajtó, aki [gondatlanságból] ölt, בּ מ ל קוּת אַר בּ ע ים [miközben] negyven korbácsütést [mért az elítéltre]; ו ה אָב egy apa, ה מּ כּ ה א ת בּ נוֹ aki megüti a fiát, [és ezzel véletlenül halálát okozza]; ו ה ר ב ה רוֹד ה א ת תּ ל מ ידוֹ egy tanár, aki megfegyelmezi a diákját, [s ezzel halálát okozza], ו ה שּׁוֹג ג valamint az, aki, nem szándékosan egy embert öl meg. 88 תּ ל מוּד לוֹמ ר A Tóra ezért azt mondja: ע ל gondatlanságból; És ha valaki szántszándékkal tör, és nem ו כ י י ז יד ו ל א שׁוֹג ג ל ה ר גוֹ ב ע ר מ ה ו ל א שׁ ל יח בּ ית דּ ין pogányra; felebarátjára, és nem a ר ע הוּ ו ל א ע ל גּוֹי hogy megölje fondorlattal, de [az illető] nem bírósági végrehajtó ו ה רוֹפ א vagy orvos ו ה רוֹד ה בּ נוֹ ו ת ל מ ידוֹ vagy valaki, aki megfegyelmezi a fiát vagy a diákját, 83 Vannak, akik felvetik, hogy de hiszen az illető első véletlen gyilkossága büntetlenül maradt, mert csupán egyszer száműzték! Mások pedig erre azt válaszolják, hogy jogosan száműzték csupán egyszer, hiszen a második alkalommal olyasvalakit ölt meg, aki megérdemelte, hogy meghaljon. 84 Eddig a pontig a Tóra harmadik személyben beszél a gyilkosról, nevezetesen: Ha azonban nem állott lesben, az Isten juttatta kezére. Akkor most miért vált át a szöveg második személyre? Ráadásul az áré miklát menedékvárosok felállítására vonatkozó parancs csak később hangzik el (4Mózes 35:11.)! 85 Bölcseink ezt abból a tényből vezetik le, hogy a második személyben tett utalást, löchá számodra, Mózeshez intézte az Örökkévaló. 86 Mózes tábora. 87 Hát nem hangzott már el egyszer: Aki embert leüt (12. vers) 88 Miközben egy állatot kísérel meg megölni.