Madridi mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata éves szakmai beszámolója - 2013/2014. Tartalomjegyzék

MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE MADRID Madridi mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata éves szakmai beszámolója - 2013/2014 Tartalomjegyzék 1. Spanyolország politikai jellemzői és a szaktárca vezetése... 2 2. A spanyol gazdaság... 2 2.1 Spanyol gazdaságpolitika és gazdasági mutatók... 2 2.2 Gazdasági előrejelzések... 4 2.3 Spanyol külpiaci ágazat és versenyképesség... 5 2.4 A spanyol élelmiszergazdaság kulcskérdései... 7 2.4.1 Spanyol élelmiszergazdaság adatai... 7 2.4.2 Jövőnket tápláljuk 2020 élelmiszeripari stratégiai keretprogram... 7 2.4.3 Több élelmiszert, kevesebb pazarlást! élelmiszerveszteség csökkentésének programja... 8 2.4.5 Spanyol élelmiszerfogyasztás 2013-ban... 8 2.5 Spanyol agrárgazdaság, vidékpolitika, jelentősebb ágazati mutatók... 9 2.5.1 Spanyol mezőgazdasági tevékenység teljesítménye... 10 2.5.2 Közös Agrárpolitika (KAP)... 10 2.5.3 A KAP reform spanyolországi kronológiája a jelentési időszakban:... 11 2.5.4 Egyéb európai uniós témák a mezőgazdasággal összefüggésben... 11 2.6 Spanyolország agrárgazdasági, agrárkereskedelmi és vidékfejlesztési politikája, fontosabb agrárpolitikai események... 12 2.6.1 Élelmiszerlánc szabályozás... 12 2.6.2 Pénzügyi teljesítések, költségvetés... 12 2.6.3 Stratégia a spanyol ökológiai termelés támogatásáért... 12 2.6.4 Új ibérico rendelet... 12 2.6.5 Agrárpiaci hírek (libamáj, bor, sertéshús, citrus, tejpiac)... 13 2.7. Gazdasági kapcsolataink... 14 2.7.1 Külkereskedelmünk volumene, mérlege - agrárkereskedelmi kapcsolataink... 14 2.8 Spanyol környezetpolitikával összefüggő kérdések... 14 2.8.3 Nemzeti Parkokról szóló törvény... 16 2.8.4 Mezőgazdasági géppark megújítás támogatása... 16 2.8.5 Megújuló energia hígtrágya kezelés... 16 2.8.6 Aszályintézkedések... 16 3. A magyar-spanyol reláció fejlesztését szolgáló eszközök és eredmények a jelentési időszakban... 16

Éves jelentés 2013. július 1. 2014. június 30. 1. Spanyolország politikai jellemzői és a szaktárca vezetése Spanyolország politikai jellemzői a jelentési időszak alatt nem változtak, azaz a konzervatív jobbközép néppárti (Partido Popular, PP) kormány van továbbra is hatalmon. A kormányzásban többé kevésbé számíthat a területi viszonylatban többségben lévő néppárti vezetésű autonóm közösségekre. A nem néppárti vezetésű autonóm közösségekkel gyakoribbak a politikai, vagy szakmapolitikai ellentétek, mint például Andalúzia esetében legutóbb a KAP pénzek leosztása miatt kialakult vita. Függetlenségi törekvései miatt egyedi politikai problémát jelent a kormány számára Katalónia. A spanyol belpolitikai élet legaktuálisabb eseménye, hogy I. János Károly király 2014. június 2-i bejelentés után 18-án lemondott a trónról fia, VI. Fülöp javára, aki június 19-én esküdött föl az alkotmányra a kongresszusi képviselők előtt. Az eddigi hároméves kormányzás alatt Mariano Rajoy először változtatott kormánya összetételén, amely éppen a mezőgazdasági tárcát érintette. Miguel Arias Cañete mezőgazdasági, élelmiszer- és környezetügyi miniszter a 2014. május 25-i európai parlamenti választásokon a néppárt vezető képviselő jelöltjeként indult és emiatt változás történt a tárca irányításában. A kormányfő a miniszteri pozícióra Isabel García Tejerina mezőgazdasági, élelmiszerügyi főtitkárt javasolta, aki 2014. április 28-án kapta meg a kinevezését. García Tejerina miniszter személyében Arias Cañete szakpolitikai irányvonalának követője került a miniszteri székbe, aki Cañete előző, 2000-2004-es minisztersége alatt mezőgazdasági főtitkárként dolgozott mellette. A főtitkári poszt megüresedésével a minisztérium egyes eddigi felső vezetői kerültek magasabb pozíciókba. Az új főtitkár 2014. május 6-ától Carlos Cabanas Godino, az eddigi mezőgazdasági termelési és piaci főigazgató lett. Az új miniszter előtt álló szakmai kihívások az elkövetkezendő másfél évben: az új KAP végrehajtás bevezetése, az élelmiszerlánc jobb működéséről és az élelmiszerágazati szervezetek és szövetségek integrációjának elősegítéséről szóló törvények alkalmazása, az Élelmiszerágazati Külpiaci Stratégia, az Agrár- és Élelmiszerágazati Innovációs Nemzeti Program, a Vidéki Gazdasági és Szociális Tevékenységek Diverzifikálását elősegítő Program, valamint az új erdészeti, illetve a mezőgazdasági képviseletről szóló törvények előre vitele. Ugyancsak a nyár végéig lezárásra kellene kerülnie az új Nemzeti Vízgazdálkodási Tervnek is, amelynek része az öntözéskorszerűsítési program. 2. A spanyol gazdaság 2.1 Spanyol gazdaságpolitika és gazdasági mutatók Az általános válság hangulat Mariano Rajoy kormányfő 2014. február 23-i a kongresszusi képviselőházban tett felszólalása óta érezhetően enyhült azt követően, hogy Spanyolország egy súlyos krízis utáni időszak után a gazdasági helyreállás szakaszába lépett. A kormányfő 2014-re 1%-os, és 2015-re 1,5%-os gazdasági növekedést vetített előre, miközben egy sor adóügyi megszorítást és munkahelyteremtést ösztönző intézkedést mutatott be. A spanyol deficitcél (2013-ra 6,5%) teljesítésére vonatkozóan Cristóbal Montoro pénzügy és közigazgatási miniszter március végi kijelentése még nem támasztotta alá a kormányfő bejelentését, sem a továbbra is magas 26%-os munkanélküliség, azonban a Spanyol Statisztikai Hivatal és Nemzeti Bank adatai kétség kívül azt mutatták, hogy 2013. év második felétől beindult a várva várt gazdasági növekedés. A növekedés pozitív irányba lendült át és a 2

2014. év első negyedévben 0,2%-os növekedés következett be, és az emelkedés várhatóan tovább folytatódik az év hátralévő időszakában is. 2013-ban a bruttó hazai termék (GDP) folyó áron számított értéke a Spanyol Statisztikai Hivatal adatai szerint 1.022,99 milliárd euró, az egy főre jutó GDP értéke 22.800 euró volt. A negyedéves időszaki adatok alapján 2013-ban a GDP növekedési üteme -1,22% volt, ami önmagában 0,61%-kal volt kedvezőbb, mint 2012-ben. Spanyol GDP éves alakulása A hivatalos adatok alapján 2013-ban a globális, államháztartási hiány túllépve a 6,50%-os célt, a GDP 6,62%-a volt (bankfeltőkésítés nélkül). Spanyolország az Európai Unió Tanácsának júliusi döntése alapján két év haladékot kapott a 3%-os hiánycél elérésére, ami 2013. év vonatkozásában így két ponttal 4,5%-ról 6,5%-ra mérséklődött. Az állami szektor teljesített a legrosszabbul: 3,80% helyett 4,33%-os hiányt halmozott fel, 44,3 milliárd euró összegben. A társadalombiztosítási kiadások - a nyugdíj kivételével - mérsékelődtek, valamint a helyi önkormányzatok is költségvetési stabilitást értek el. A spanyol közigazgatás, noha a 2012-es 6,98%-os hiányához képest javított eredményén, de összességében még mindig többet költ, mint amennyi bevétele van és emiatt évek óta tovább növeli az államadósságot. 3

A kormány a költségvetési stabilitásról és a pénzügyi fenntarthatóságáról szóló törvény 1 alapján az autonóm közösségek számára előírt hiánycélt nem teljesítő régiókkal szemben pénzügyi szankció rendszert vezetett be, aminek következtében akár a központi költségvetésből folyósított pénzügyi transzferek (pl. támogatások folyósítása, kölcsön finanszírozás) is megvonásra kerülhetnek. 2013-ban 2 a hivatalosan is elismert rendkívüli konszolidációs erőfeszítések ellenére hat autonóm közösség lépte túl az egyéni hiánycélt: Aragónia, Kasztília La Mancha, Katalónia, Murcia, Navarra és a Valenciai Közösség. A hiánycélokat teljesítette Andalúzia, Asztúria, Madrid Közösség, Galícia, Extremadura, Kantábria, Baszkföld, La Rioja, Kasztília és León, valamint a Kanári-szigetek is. A kormány a továbbiakban is az aktualizált Stabilitási Programban (2014-2017), illetve a 2014-es Nemzeti Reform Programban 2020-ig 3 tett vállalások elérését tekinti elsődleges céljának, amelyek gerincét a gazdasági fellendülés konszolidációja, a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés szükségessége adja. A Nemzeti Reform Program intézkedései az alábbi területeket ölelik fel: differenciált adóügyi szanálás, a közkiadás csökkentés érdekében (pl. adó-, és munkaügyi csalás elleni küzdelem, közkiadás hatékonyság növelése) gazdasági hitelfeltételek normalizálása versenyképesség növelése (pl. a spanyol belső piaci működés biztosítása, vállalkozói törvény, gazdasági társasági irányítás reformja, innováció és új technológiákra való ösztönzés, energetikai reform, vasúti személyszállítás liberalizációja, környezetvédelem és klímaváltozás elleni küzdelem, ágazati versenyképesség növelése: élelmiszergazdaság, föld és lakóingatlan szabályozás, turizmus) munkanélküliség és a válság szociális hatásainak kezelése spanyol közigazgatás modernizációja. Az Európai Szemeszter vonatkozásában az Európa 2020 stratégiában foglalt célkitűzések elérését szolgálják a Nemzeti Reform Programban tett vállalások 2020-ig 4, illetve az Európai Bizottság 2013-as pozíciós papírjában (Position Paper) Spanyolországnak tett ajánlások 5, ami az átfogó gazdasági jelentőségükön túl a vidékfejlesztési programtervezéshez is támpontul szolgáltak. 2013-ban a gazdasági ágazatok szerint a szolgáltatás 72,1%-kal, az ipar 17,5%-kal, az építőipar 7,8%-kal, a mezőgazdaság és a halászat 2,6%-kal járult a növekedéshez. Ezen belül az építőipar kivételével mindegyik ágazat növelte hozzájárulását. A foglalkoztatás tekintetében a szolgáltatás (75,9%), az ipar (13,6%), az építőipar (5,8%) és a mezőgazdasági és halászati ágazat (4,6%) 6 voltak a legfontosabb ágazatok. 2.2 Gazdasági előrejelzések 7 A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2014. április elején módosította (január végi) előrejelzését és 2014-re 0,6%-ról 0,9%-ra emelte 8 a spanyol gazdasági növekedés ütemét. A 2015-re jelzett 0,8%-os emelkedést pedig 1%-ra változtatta, amely jobban megközelítette az Európai 1 A költségvetési stabilitásról és a pénzügyi fenntarthatóságról szóló 2/2012 (április 27.) törvény (Ley Orgánica 2/2012, de 27 de abril, de Estabilidad Presupuestaria y Sostenibilidad Financiera) alapján 2020-ra a közigazgatásnak 0%-os hiányt kell elérnie és a költsgévetési fenntarthatóság elvének megfelelően a hiány nem lehet nagyobb a GDP 60%-nál. A strukturális hiány még rendkívüli okok esetén sem lehet 0,4%-nál nagyobb. 2 2014. március végi adatok szerint 3 http://www.mineco.gob.es/portal/site/mineco/ 4 http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_en.htm 5 http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/pdf/partnership/es_position_paper.pdf 6 http://economy.blogs.ie.edu/archives/2014/02/estructura-de-la-economia-espanola-por-sectores-economicos-yel-empleo-1970-2013.php 7 http://www.thespanisheconomy.com 8 http://elpais.com/elpais/2014/04/08/inenglish/1396965469_640442.html 4

Bizottság és Spanyolország által 2014. évre becsült 1%-os növekedési előrejelzést. Az optimistább adat azonban nem jellemző az IMF foglalkoztatásra vonatkozó becslésére, amely 2014-re 25%-os munkanélküliségi rátát jósol, és amely várhatóan 2015-ben sem lesz sokkal jobb. 2015-re 0,8%-os, 2016-ra 0,9%-os inflációt vetít előre. Az IMF az euró zóna periférikus országai vonatkozásában a jelenlegi alacsony, 0,3%-os infláció lehetséges deflációs hatására is felhívja a figyelmet, amely következtében kialakuló árszínvonal csökkenés különösen Spanyolországra nézve jelentene nagy kockázatot. Az OECD a spanyol gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint 2014-15-ben fokozatosan mérsékelt fellendülés várható, elsősorban az export növekedésnek köszönhetően. A belső fogyasztás erősödik, a munkaerő piaci helyzet javul és a pénzügyi feltételek megbízhatóbbak lesznek. Az Európai Bizottság tavaszi, 2014. évi gazdasági előrejelzése szintén egyre magabiztosabb gazdasági növekedést jósol, amely nagyobb pénzügyi bizalomra és kedvezőbb finanszírozási feltételekre támaszkodhat. Várható a foglalkoztatás fokozatos növekedése, valamint a egységnyi munkaerő költség továbbra is mérsékelt fennmaradása. A munkanélküliség csökkenő folyamat mellett, de még mindig magas lesz. A költségvetési hiány 2014-ben mérséklődik, az államadósság viszont továbbra is emelkedni fog. A 2014-17-es spanyol Stabilitási Programban a makrogazdasági előrejelzések a gazdaság javuló tendenciáját jósolják: enyhe, de kiegyensúlyozott és tartható gazdasági növekedést vetítenek előre, idén 1,2%-os, 2015-ben 1,8%-os, 2016-ban 2,3%-os, majd 2017-re 3%-os mértékkel. Mind a belső fogyasztás (2014-ben hat év után először), mind a külső kereslet pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az export dinamikája megmarad. 2014-ben a becsült munkanélküliségi ráta 24,9%, 2015-ben 23,3% lesz, és csak 2017-ben csökken 19,8%-ra. Az aktualizált Stabilitási Program új államháztartási hiány célértéket határoz meg 2014-re: 5,8% helyett 5,5%-t. Az 5,5% a központi kormányzat 3,5%-os, az autonóm közösségek és a társadalombiztosítás 1-1%-os hiányából tevődik össze. A hiány a következő években is csökken; a spanyol kormány előrejelzése szerint 2015-ben 4,2%-ra, 2016-ban az elvárt 3% alá, 2,8%-ra sikerül leszorítani és 2017-ben a deficit csupán 1,1%-os lesz. Az államadósság 2014-ben 99,5%-kal, 2015-ben 101,7%-kal éri el a maximumát, majd rá egy évre lassú csökkenés veszi kezdetét 2016-ban 101,5%-ra, 2017-ben 98,5%-ra esik vissza. 2.3 Spanyol külpiaci ágazat és versenyképesség 9 A spanyol Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium a spanyol külpiac helyzetét bemutató jelentése szerint 2013-ban az export teljesítménye 5,2%-kal növekedett (2012-ben 3,8%-kal) és soha nem látott 234,2 milliárd eurót ért el. Az import 1,3%-kal csökkent a még mindig lábadozó belső kereslet gyengesége miatt. A visszafogottabb behozatal és a kivitel jó teljesítményének köszönhetően 2013-ban a külpiaci ágazat hozzájárulása a GDP-hez 1,5% volt. 2014-ben fokozatosan fellendül a belső fogyasztás és erősödik a beruházás, aminek következtében a külkereskedelem GDP növekedéshez való hozzájárulásának üteme lelassul és mértéke 0,6%-ra, majd 2015-ben 0,5%-ra csökken. Az export szerkezete 2013. évihez hasonló volt, a legfontosabb kiviteli arányt a tőke javak (20,7%), az élelmiszer termékek (15,2%), a járműipar (14,3%) és a vegyi anyagok (14,4%) képviselték. 2014. első negyedévében a folyamatok az eddigiekhez hasonlóan alakultak, ezen belül az élelmiszer, ital és dohány export növekedett ütemesebben. 9 Forrás: SPANISH EXTERNAL SECTOR AND COMPETITIVENESS: FACTS AND FIGURES, Spanyol Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium, 2014. május 19. 5

A behozatalban továbbra is meghatározó az energiaimport (22,8%); az élelmiszer behozatal 11%-ot tett ki, amely 2013-hoz képest 1,2%-kal csökkent. Spanyolországnak célpiacai tekintetében sikerült nagyobb földrajzi összetettséget elérnie, azaz 2013-ban kivitelének már 38%-a irányult Európai Unión kívüli piacokra, míg 2005-ben csak 28%-a. 2005 óta a legjobban az alábbi célpiacok növekedtek: Afrika (7%-kal, ezen belül Algéria és Dél-Afrika), Latin-Amerika (6,4%-kal, ezen belül Argentína és Brazília), és Ázsia (9%-kal, ezen belül Kína, Thaiföld és Tajvan). Mindazonáltal az Európai Unióban tapasztalható növekedésnek köszönhetően a spanyol exportból 4,7%-kal több irányult ide is 2013-ban. A szolgáltatások külkereskedelmében nemcsak a szolgáltatások exportjának 41,6%-át kitevő beutazó turizmus nőtt meg, hanem egyéb üzleti szolgáltatások (szállítási, informatikai, pénzügyi, építőipari) exportja is. 2013-ban a szolgáltatások 69,3%-a az Európai Unióba irányult, 43,3%-a az euró övezeti tagállamokba (21,3%-a az Egyesült Királyságba) és 14,7% az amerikai kontinensre. A rendszeresen exportáló cégek száma 7,3%-kal nőtt, mintegy 41.163-ra. Az export tranzakciók nagysága 469 vállalat esetében meghaladta az 50 millió euró értéket, azonban jelentősen megnőtt az 5 ezer eurónál nagyobb értéket exportáló cégek száma is. Versenyképesség tekintetében az átlagos spanyol inflációs ráta 1,5% volt, az EU28 átlagával egyezően. A spanyol feldolgozott javak export ára 1,9%-kal esett vissza, kisebb mértékben estek vissza a német, francia, holland árak, míg a brit és olasz árak emelkedtek. Ez a tendencia kedvezett a spanyol feldolgozott termékek versenyképességének. 2014. első negyedévében a versenyképesség mind az EU 28, mind az euró övezet, mind a fejlődő országokkal szemben növekedést mutatott az euró felértékelődése ellenére, amelyet a spanyol fogyasztói árak kedvező alakulása kompenzált. Az OECD országokkal és a fejlődő gazdaságokkal (BRICS) szemben Spanyolország versenyképessége csökkent az erős euró miatt, azonban az infláció alacsonyabb volt, mint ezekben az országokban. A váltási árfolyamok az energiaimport kiadásokra voltak jó hatással. A munkaerő egység költség csökkenése (2013-ban 1,6%), a termelékenység növekedése részben ellensúlyozta az erős euró miatti hátrányokat. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) versenyképességi mutatói szerint Spanyolország a nemzetközi áru kereskedelemben piaci részesedése alapján a 18. legfontosabb ország, 6

részvételi arányát 1,68%-ra tudta növelni. (Tájékoztatásul első Kína, 11,8%-kal, második USA, 8,41%-kal, harmadik Németország, 7,73%-kal, negyedik Japán, 3,81%-kal). A nemzetközi szolgáltatás kereskedelemben Franciaország, Kína és India után a 7. helyre lépett, részesedése 3,12% (Tájékoztatásul első USA, 14,32%-kal, második UK, 6,27%-kal, harmadik Németország, 6,20%-kal). 2.4 A spanyol élelmiszergazdaság kulcskérdései 2.4.1 Spanyol élelmiszergazdaság adatai A WTO szerint Spanyolország 2012-ben megszilárdította a világon a nyolcadik legnagyobb élelmiszer exportáló ország pozícióját. A kiváló teljesítményt nem befolyásolta az sem, hogy borban és olíva olajban nem volt elegendő kínálati mennyiség, vagy az orosz piac kereskedelmi akadályokat léptetett életbe. Az EU tagállamai közül a negyedik legnagyobb, 38,5 milliárd euró összegű árbevétellel Spanyolország 2011. évhez képest 9,6%-os növekedést ért el. Spanyolországot a világ sorrendben az USA, Hollandia, Németország, Brazília, Franciaország, Kína és Kanada előzi meg. Élelmiszer behozatal tekintetében 2012-ben a Spanyolország a világon a 11., az EU tagállamaival való összevetésben a 7. helyen állt. A 32 milliárd euró értékű importjával Kína, USA, Németország, Japán, Hollandia, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Belgium és Oroszország után következett. A spanyol élelmiszeripari ágazat a legfontosabb ipari szektor 90,17 milliárd euró éves árbavétellel a nettó ipari árbevétel 20,5%-át teszi ki. Az ipari mukaerő 20,2%-át, 439.675 főt az élelmiszeripar foglalkoztatta. Az ipari hozzáadott bruttó érték 16,8%-át állította elő. Európában a negyedik legnagyobb, a világon a nyolcadik legerősebb élelmiszeripari ágazattal rendelkezett. Spanyolországi élelmiszerfeldolgozó üzemek mérete a foglalkoztatási adatok szerint: Foglalkoztattak száma Élelmiszeripari üzemek száma 500 < 59 50-499 1.045 10-49 4.776 >10 23.316 Összesen 29.196 A javuló, de még mindig 15,3 milliárd eurónyi negatív eredményt mutató spanyol külkereskedelmi mérleget (a vizsgált időszakban export: 234,79 milliárd euró, import: 250,06 milliárd euró) jelentősen javította a spanyol élelmiszergazdaság pozitív külpiaci mérlege. A 2013. február - 2014.januári adatok alapján az agrárgazdasági és a halászati ágazat 9,3 milliárd euró külkereskedelmi többlettel zárt. A mezőgazdasági és halászati termékek kivitele 39,4 milliárd, behozatala 30,1 milliárd euró volt. Ezen belül a haltermékekből exportáltak kevesebbet és ez némileg gyöngítette a pozitív eredményt. 2014. januárban 2013. januárjához képest az általános külkereskedelmi mérleg 19,4%-kal, míg az agrárkereskedelemé 48,4%-kal javult. 2.4.2 Jövőnket tápláljuk 2020 élelmiszeripari stratégiai keretprogram 2014. március 13-án Mariano Rajoy kormányfő bemutatta a Jövőnket tápláljuk elnevezésű élelmiszeripari stratégiai keretprogramot. Az élelmiszerágazatot a spanyol gazdaság egyik alappillérének nevezte, hangsúlyozva annak országimázs-javító és társadalmi kohéziót erősítő szerepét. A keretprogram céljai között szerepel többek között az élelmiszeripar éves nettó 7

árbevételének jelenlegi 90 milliárd eurós szintjéről 115 milliárd euróra történő emelése 2020- ig és 60 ezer új munkahely létesítése. Az élelmiszeripar biztonságos, gazdaságilag, társadalmilag, környezetileg fenntartható ágazatként a népesség jelenlegi és jövőbeli élet minőségének javítását tűzte ki céljául. Az ital- és élelmiszeripar a spanyol gazdaság, a foglalkoztatás és az országkép húzó ágazatává kíván válni, amely bármilyen globális piacon versenyképes. A spanyol élelmiszerek biztonsága és minősége pedig a legjobb tehetségek számára vonzó területként kínálkozik a tudományos és technológiai fejlesztésre. A keretprogram a versenyképesség növeléséhez különböző támpontokat ad: a hatékonyság, az érték, a külpiaci terjeszkedés és az ágazat mozgósításának növelését. Ezen pilléreket a szabályozás, a kommunikáció, a tehetségképzés, az együttműködés, a k+f+i és a finanszírozás eszközeivel lehet erősíteni. 2.4.3 Több élelmiszert, kevesebb pazarlást! élelmiszerveszteség csökkentésének programja A stratégiai program az erőforrás gazdálkodás javításával az élelmiszer veszteség keletkezésének megelőzését (csökkentését) szolgálja. Az élelmiszerpazarlás stratégiai irányvonala a 2015-20-as spanyol hulladék keletkezés megelőzési nemzeti tervben is visszaköszön. Az említett program megoldásokat keres a kidobott élelmiszer hasznosítására, illetve a humán étkezési céltól eltérő újrahasznosítására. A szabályozási háttér felülvizsgálata keretében pedig egy sor élelmiszerkönyvi előírást, megkötést vizsgált felül, illetve felülvizsgálatát tervezi 10. Ennek jegyében változott például a jelentős spanyol média visszhangot kiváltott joghurt eltarthatósági, illetve fogyasztásra ajánlott dátumozással kapcsolatos élelmiszerkönyvi előírás is. 2.4.4 Fiskális reformpolitika A kormány az adózás átalakítás célzó 2015-ben hatályosuló reformprogramot indított el, melynek kapcsán az ÁFA esetleges emelésének lehetőségéről is felröppentek hírek. A kormányfő a képviselői kongresszusban 2014. június 24-én bemutatott adóügyi reformja nem tartalmaz az élelmiszerek jelenlegi áfa kulcsaiban (alapvető élelmiszerek: 4%; 10%; 21%) változtatásokat. 2.4.5 Spanyol élelmiszerfogyasztás 2013-ban A 2013. évi spanyol élelmiszerfogyasztásról készített jelentés szerint a spanyol háztartások 2013-ban 101,25 milliárd eurót költöttek élelmiszerre, 0,6%-kal többet, mint 2012-ben. Az élelmiszer kiadások 68%-át otthoni étkezésre, 32%-át házon kívüli fogyasztásra fordították. Az egy főre jutó élelmiszer fogyasztás mind értékében (3,8%), mind mennyiségében (2,2%) megnövekedett. A legnagyobb élelmiszerfogyasztást Baszkföld, Kantábria, La Rioja és Katalónia autonóm közösségekben mutatták ki, a legkevesebbet Kasztília-La Manchában. A megvásárolt élelmiszer 58%-a feldolgozott volt, erre az élelmiszer kiadás 55%-át fordították a családok. A legtöbbet húsra, friss zöldég-gyümölcsre, halra költöttek. A friss nyershús fogyasztás összességében enyhén csökkent, ezen belül a nyúl- és a pulykahús mennyisége jelentősen megnőtt, míg a baromfi, a marhahús, valamint a bárány/kecskehúsé némileg csökkent. Az összes friss gyümölcsfogyasztás 2,2%-kal csökkent, de ezen belül 18%- kal több cseresznyét és közel 5%-kal több epret vettek. A körte- és az almafogyasztás ezzel szemben 14,5, illetve 7,2%-kal csökkent. A zöldségfogyasztás körében megnövekedett a zöldbab és a cukkini iránti kereslet, de több hagyma és sárgarépa is fogyott, mint 2012-ben, valamint a nyers burgonya fogyasztása is megnőtt. Az étkezési olajok közül a napraforgóból 9,7%-kal vettek többet. A tanulmány ezen felül áttekintést ad a fogyasztói preferenciákról a beszerzési hely, a márkák, illetve demográfiai összetétel szerint, valamint a házon kívüli spanyol élelmiszer fogyasztási szokásokról. 10 2013. március 8-i 176/2013 számú királyi rendelet. 8

A spanyol sajtfogyasztás 2013-ban 2,1%-kal, 373.322,76 tonnára nőtt, 2,6 milliárd euró értékben. A termék fogyasztói ára átlagosan 0,7 %-kal került többe. Az egy főre jutó éves kiadás 58,73 euró, az egy főre eső fogyasztás 8,22 kg/fő/év volt. A sajtok közel egyharmada volt friss sajt. 2.5 Spanyol agrárgazdaság, vidékpolitika, jelentősebb ágazati mutatók A Spanyol Statisztikai Hivatal adatai alapján Spanyolország lakosainak száma 2014. első negyedévében 47,13 millió fő volt, amelyből kevesebb mint fele, 22,88 millió fő volt az aktív korú népesség. A mezőgazdaságban (erdőgazdálkodással és halászattal együtt) foglalkoztatott aktív népesség száma meghaladta az 1 millió főt (1,05 millió), az ipar 2,3 millió főt, ezen belül az élelmiszeripar-, ital- és dohányipar együtt 515 ezer főt foglalkoztatott, a vízgazdálkodásban 122 ezer fő dolgozott. A földhasználat szerint 2012-ben Spanyolország teljes területéből (50,6 millió hektár) a mezőgazdaságilag hasznosított terület 17,5 millió hektárt tett ki, amelynek 22%-a volt öntözött. 19,1 millió hektár erdő, legelő hasznosításban 9,4 millió hektár állt, valamint az egyéb hasznosítású terület 4,5 millió hektárt foglalt el. A mezőgazdaságilag hasznosított terület több mint felén, 8,9 millió hektáron növénytermesztést folytattak (kb. 7 millió öntözetlen és 2 millió hektár öntözött területen). Ez évek óta alig változott. Ezen kívül az ugaroltatott területek nagysága 3,6 millió hektárt ért el, amelyek zömmel öntözetlen területek voltak. A fás szárú ültetvények 4,9 millió hektárt foglaltak el, 27%-uk öntözéses művelésben állt. Az öntözés nélkül, illetve öntözéssel művelt területek, az állandó ültetvények és egyéb művelés megkülönböztetése azért fontos, mert a spanyol KAP végrehajtásban a közvetlen kifizetések közötti belső kiegyenlítési folyamatban ezen szempontok alapján kialakított mezőgazdasági régiók vesznek részt. Tájékoztatásul a termőföld bérlés ára 2012-ben (1999. évi átlagos nemzeti érték alapján) hektáronkénti folyó áron számított értéke 153,3 euró volt. A termőföld folyó áron számított értéke pedig hektáronként 9.705 euró volt. 2011. évvel való összevetésben mind a földbérleti, mind az adásvételi árak 2,4, illetve 3 %-kal csökkentek. A mezőgazdasági termelői árak 2014. januárban (bázisév 2005=100) havi indexált ára 107,25 pont volt (növényi terméké: 95,21, állati terméké: 123,02), ami az előző év ugyanezen időszakához képest 6,19 pontos csökkenést mutatott. A termelői ráfordítások havi árindexe 134,54 pont volt (ezen belül a növény védőszereké: 153,70; állati takarmányé: 133,7; üzemanyagé: 157,03), ami szintén hasonló mértékben csökkent (6,94 ponttal), mint a termelői árak. A nemzeti általános fogyasztói árindex 2014. áprilisában 0,9%-kal nőtt (pl. ruha és cipő nyári szezon kezdete; kultúra és szórakozás; szálloda és vendéglátás; csökkenő tendencia mellett, de nőtt az energia ára is). Évközi összehasonlításban a változás 0,4%-os, az élelmiszerek és nem alkoholos italok fogyasztói ára 2014. áprilisában 0,1%-kal csökkent, ezen belül a zsírok, olajok, haltermékek, tojás, marhahús ára, míg nőtt a friss zöldség-gyümölcs, hüvelyeseké, ugyanakkor évközi összehasonlítás alapján az élelmiszerek ára 0,1%-kal nőtt. A Spanyol Nemzeti Bank adatai alapján 2013. negyedik negyedévben a növénytermesztési, állattenyésztési, vadászati, erdőgazdálkodási és halászati ágazat hitelállománya 18,45 milliárd euróra csökkent, de ezen belül a kétes hitelek a teljes hitelállomány 13,6%-át érik el 2,5 milliárd euró értékben. Az élelmiszer-, ital- és dohányipar számára folyósított hitelek értéke 20,56 milliárd euróra nőtt, viszont a kétes hitelek értéke 2,6 milliárd euróra csökkent, a teljes ágazati hitelállomány 12,6%-ra. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2013. biztosítási évben 45 féle (27 növénytermesztési és 18 állattenyésztési) kockázatra 264.727 biztosítási kötvényt kötöttek, a biztosított termés 31.884 ezer tonna volt, 8,5 milliárd euró értékben. A biztosítás nettó 477 millió euróba került, amelyhez az ENESA 152 millió euró támogatást kapott. 9

2.5.1 Spanyol mezőgazdasági tevékenység teljesítménye Az EUROSTAT 2014. évi januári második körös becsült adatai alapján 2013-ban a mezőgazdasági termelés folyó áron számított 44,27 milliárd euró, a közbenső fogyasztásé 20,96 milliárd és a mezőgazdasági jövedelem folyó áron számolva 24,32 milliárd euró értéket ért el. Spanyolország a mezőgazdasági jövedelem tekintetében az első legnagyobb mezőgazdasági jövedelemmel rendelkező tagállam, megelőzve Franciaországot, amelyet 2012-ben még másodikként követett. A spanyol mezőgazdasági termelési érték (44,27 milliárd euró) a francia, német, olasz után a negyedik legnagyobb az Európai Unióban (EU28: 414,15 milliárd euró), a sorrend 2012. óta nem változott. A növényi termékek értéke (26,70 milliárd euró) Franciaország után a legnagyobb, kicsivel Olaszország előtt. Az állati termékek érték alapján (15,96 milliárd euró) Spanyolország viszont már csak az ötödik legnagyobb tagállam. Az EU 27 (28) mezőgazdasági termelésben a 2011. év óta eltelt időszak folyamatát tekintve Spanyolország mezőgazdasági termelői pozíciója az Európai Unióban mindenképpen megerősödött. A teljes mezőgazdasági termelés arányában a spanyol növénytermesztés értéke 60,3%, az állattenyésztés 36%, a mezőgazdasági szolgáltatások értéke 1%, a nem mezőgazdasági, de a mezőgazdaságtól elválaszthatatlan másodlagos tevékenységeké 2,7% volt. A mezőgazdasági termelésben a ráfordítási érték közel felét a takarmányköltség jelentette, növekedett a vetőmag, növényvédő szerek, műtrágya felhasználás értéke, csökkentek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási díjak és az állatorvosi költségek. A közös agrárpolitika forrásaiból a spanyol mezőgazdaság 2013-ban 6,99 milliárd euróval részesült, amely a halászati támogatásokkal együtt 7,21 milliárd eurót tett ki. 2.5.2 Közös Agrárpolitika (KAP) Az elmúlt időszakot, a többéves pénzügyi keretről született megállapodást követően, a 2014-2020. időszak mezőgazdasági költségvetésének leosztása és ezzel párhuzamosan a új közös agrárpolitika végrehajtásáról szóló egyeztetések határozták meg és ennek tekintetében a legfontosabb kérdésekben az autonóm közösségekkel született döntések a közvetlen kifizetési rendszer belső kiegyenlítési modelljének kialakításáról. Spanyolország mezőgazdasága az új költségvetési időszakban folyó áron számolva összesen 45 milliárd euró európai uniós finanszírozásból részesül a közvetlen kifizetésre és a vidékfejlesztésre. Ezen belül a közvetlen kifizetésekre 34,6, a vidékfejlesztésre 8,3 milliárd euró jut. Az Európai Unió elsődleges politikáival összhangban Spanyolország ezeket az összegeket munkahely teremtésre, a fenntarthatóságra, a modernizációra, az innovációt és minőséget fejlesztő célokra fordítja a mezőgazdaság és a vidék speciális szükségleteihez igazítva. A méltányosabb és zöldebb kifizetések elvének megfelelően a jövedelem támogató jogcímekből csak az aktív gazdálkodók részesülnek majd, ezen felül a fiatal gazdálkodók az üzleti vállalkozást ösztönző, új 25%-os többlet támogatásban részesülhetnek az első öt évben a már meglévő intézkedésekkel együtt. A spanyol mezőgazdasági termelők az egyszerű és már bevált intézkedésekkel segítik a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A közvetlen kifizetések 30%-os zöldítési támogatása szempontjából háromféle környezetkímélő művelési gyakorlatot különböztet meg: a növénytermesztés diverzifikációját, az állandó legelők fenntartását és az 5%-os ökológiai jelentőségű területek megőrzését vagy ezzel egyenértékű környezetvédelmi hasznot nyújtó intézkedéseket. A piaci intézkedések elősegítik a spanyol élelmiszerlánc kiegyensúlyozottabb működését. Az új intézkedések a gazdálkodók javát szolgálják azzal, hogy a szakmai és a szakmaközi szervezetek megerősítésével szervezettebben és eredményesebben értékesíthessék a piacon a termékeiket. 10

A spanyol vidékfejlesztési politikára jutó körülbelül 8,3 milliárd euró összegből az EU vidékfejlesztési céljai 18 (1 nemzeti és 17 regionális) vidékfejlesztési program révén valósulnak meg. Az új programidőszak három legfontosabb vidékfejlesztési célja közül Spanyolország különösen az Európai Innovációs Partnerségnek a Mezőgazdasági versenyképességet és fenntarthatóságot segítő platformjára, valamint azokra a finanszírozási eszközökre támaszkodik, amellyel orvosolhatók a spanyol gazdák hitelhez jutási nehézségei. 2.5.3 A KAP reform spanyolországi kronológiája a jelentési időszakban: 2013. július 9: A mezőgazdasági tárca az új KAP végrehajtásának belpolitikai egyeztetési folyamata keretében 52 kérdésből álló kérdőívet köröztetett meg az autonóm közösségek véleményének megismerésére. 2013. július 24-25.: Spanyol Ágazati Kerekasztal egyeztetéseit követően politikai megállapodás születetett a központi kormány és az autonóm közösségek között a KAP végrehajtási modell alapelveiről. 2013. szeptember 24.: Politikai megállapodás a többéves pénzügyi költségvetési keretről, amely a KAP reformot még számos kérdésben érintette a 2013. június 26-án lezáró megállapodás után. (pl. redisztribúció alkalmazása, külső konvergencia, pillérek közötti átcsoportosítási lehetőség, társfinanszírozási arány a vidékfejlesztés egyes intézkedéseiben) 2013. november 19-20. Az Európai Parlament elfogadja a 2014-20-as többéves pénzügyi keretet és az Európai Unió 2014. január 1-től érvénybe lépő új közös agrárpolitikáját. 2013. december 20. A négy új KAP rendelet közzététele. 2014. január 20-21. Az Ágazati Kerekasztal politikai megállapodását rögzítő egyezség a központi kormány és az autonóm közösségek között az első, illetve második pillér végrehajtásának vonatkozásában. 2014. április 2. és június 20. Az Európai Bizottság nyilatkozatot fogad el a KAP reform végrehajtást érintő delegált jogi aktusokról. 2.5.4 Egyéb európai uniós témák a mezőgazdasággal összefüggésben Júniusban az Európai Unióban a mezőgazdaság sorsát jelentősen befolyásoló előrelépés történt a GMO növények termesztésének tagállami engedélyezése vagy tiltásának lehetősége ügyében, amelyről szóló rendelet módosítását a 2014. június 12-én a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának ülése tárgyalta. Spanyolország támogatta a politikai folyamat elmozdulását. A közös agrárpolitika aktuális témáit érintően mind a zöldség-gyümölcs, mind az ökológiai termesztés, mind a tejágazat, valamint az iskolatej és iskolagyümölcs programok jövője kiemelt jelentőségű Spanyolország számára. 11

2.6 Spanyolország agrárgazdasági, agrárkereskedelmi és vidékfejlesztési politikája, fontosabb agrárpolitikai események 2.6.1 Élelmiszerlánc szabályozás Nagy várakozás előzte meg a 2013. augusztus 2-án megjelent a 2014. január 1-től hatályos élelmiszerlánc jobb működéséről szóló, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó mezőgazdasági szövetkezési integrációt elősegítő törvényt. Ez utóbbi célja minél nagyobb kínálati koncentráció elősegítése a termelői tárgyalási pozíció növelésére 11, jobb egyensúly elérésére a kiskereskedelmi értékesítési oldal koncentráltságával szemben (öt nagyvállalat fedi le az értékesítés 40,3%-át) és a nemzetközi szerepvállalás erősítésére. Az élelmiszerlánc jobb működéséről szóló törvény alapján 2014. április 4-én megalakult az Élelmiszerellenőrzési és Tájékoztatási Hivatal, amelynek feladata elérni az élelmiszerlánc szereplői közötti kereskedelmi kapcsolatok jobb működését és ellenőrizni a törvény által előírt intézkedések betartását. Ezen belül tevékenysége elsősorban az olíva (olaj és asztali olajbogyó) piaci információs rendszerére irányul. Hatóságként a kereskedelmi kapcsolatokban észlelt, jelzett szabálytalanságok vagy visszaélések esetén szabálysértési eljárást indíthat. Állami nyilvántartását vezet az élelmiszerszerződésekkel kapcsolatos jó kereskedelmi gyakorlatról, valamint szabálysértési eljárást is indíthat a szakmaközi szervezetek kiterjesztése során a kötelező díjtételeket meg nem fizető ágazati szereplők ellen. 2.6.2 Pénzügyi teljesítések, költségvetés A MAGRAMA 2014. évben az agrárpolitika finanszírozására 7,7 milliárd euróval, 0,8%-kal több forrással rendelkezik, mint 2013-ban. A teljes költségvetés az állami kiadásokkal együtt 9,8 milliárd euró. A költségvetésben a 2007-13-as vidékfejlesztési programokra az agrárbiztosítás támogatására több pénz jutott és kevesebb a versenyképességre, a mezőgazdasági termelés minőségének növelésére, a piacra jutásra, valamint az növényegészségügyre és az élelmiszer iparra. 2.6.3 Stratégia a spanyol ökológiai termelés támogatásáért Spanyolország a világon az ötödik, és az Európai Unióban a legnagyobb ökológiai területtel (2011-ben: 1.845.039 hektár) rendelkezik, mindazonáltal a piaci részvétele elmarad a potenciális termelési lehetőségektől, ezért a szaktárca fokozni kívánja e téren növekedését. Különösen az öko feldolgozóipar fejlődése biztató, hiszen 2012-ben árbevétele 2011. évvel való összevetésben 11,63%-kal növekedett. Az öko termékek forgalma (2012-ben közel 400 millió eurós export többlete) javítja az agrárkereskedelmi egyenleget. 2009-12 között az export 30%-kal, az import csak 5,8%-kal növekedett. Az öko termékek spanyol belső fogyasztásának növekedését az alábbi tényezők hátráltatják: hiányzó termékkínálat, változó mennyiség, ártényező, a fogyasztói ismeretek hiánya, kulturális-ideológiai akadályok. A stratégia három szempont mentén 15 stratégiai irányvonalat és 39 akciót fogalmaz meg a növekedés fejlesztésére: 1. Az ökológiai termelés konszolidációjának támogatása 2. A belső fogyasztás növelése és az ökológiai termékek kereskedelmének fejlesztése 3. Az ágazati önszerveződés ösztönzése 2.6.4 Új ibérico rendelet 2014. január 11-én, több éves (2012. szeptember 19-e óta tartó) egyeztetési folyamat után megjelent az ibérsertésből származó tőkehús, sonka, lapocka és rövidkaraj minőségének szabályozásáról szóló 4/2014. (január 10.) királyi rendelet 12. Az új rendelet a 11 a termelői oldalon kicsi a koncentráció és az árbevétel elmarad a nagy dán, holland szövetkezetektől: 4.000 szövetkezet átlagosan egyenként 4,8 millió euró árbevétellel rendelkezik 12 Real Decreto 4/2014, de 10 de enero, por el que se aprueba la norma de calidad para la carne, el jamón, la paleta y la caña de lomo ibérico. 12

termékminőség szempontjából szabályozza az ibérsertés tartás, különös tekintettel a dehesa ökoszisztémához kötődő tartási rendszereket, a fajta megőrzés feltételeit. A szabályozás célja az emblematikus spanyol ibérico termék előállításának, feldolgozásának és kereskedelmének javítása. Olyan termelési modell ösztönzése, amely képes kezelni az ágazati válságot előidéző túltermelést és az emiatt visszaeső értékesítést, árzuhanást. A rendelet másik célja a fogyasztói tájékoztatás javítása, a termék iránti bizalom, a megbízhatóság és az átláthatóság növelése. Ennek érdekében a négyféle ibérico termék minőséget - makkoltatott, szabad környezetben nevelt, intenzív tartásban nevelt, intenzív tartásban utóhizlalt - háromra szűkíti, a legutóbb említett típus elhagyásával. Visszaszorítja a félreérthető, megtévesztő árucímke és reklám használatát. A de bellota (makkoltatott) vagy a dehesa (ligetes ökoszisztéma) elnevezést, logót, ábrázolást vagy hivatkozást ezentúl csak a makkoltatott sertésekből származó termékek kapcsán lehet használni. Szigorúbb szabályozást vezet be az állat tartására vonatkozóan, valamint nagyobb figyelmet fordít a hasított féltestek és darabolt részek súlykorlát betartásának ellenőrzési rendszerére, a minimális érlelési idő betartására és az elnevezések használatára is. Állatjóléti szempontból az ólakban tartott állatoknak nagyobb férőhelyet kell biztosítani (a sertéshizlaldában 110 kg-nál nagyobb súlyú állatoknak egyedenként legalább 2 m²-es férőhely szükséges). A szabad tartásban/makkoltatással nevelhető állatszám is korlátozott lett: a fás területtől függően hektáronként maximálisan 0,25 és 1,25 egyed tartható. Az ibérico tenyésztésben megnő a törzskönyv szerepe, a tiszta vérvonal megőrzése. A fajtatisztaságot egyedül ez a dokumentum igazolhatja. Az ibérico vérvonal 100%-os arányát kötelező lesz feltüntetni az árujelzésen, amit a pata negra elnevezéssel összefüggésben csak a 100%-ig tiszta vérvonalú ibérsertésből származó de bellota termékekre lehet használni. A termékek származásának (állat vérvonala és táplálék) átláthatóságát minden egyes ibérico sonkán/lapockán elhelyezett körszalag biztosítja az alábbi színek szerint: - fekete: makkoltatott, 100%-ig ibérico eredetű sertés, - piros: makkoltatott, ibéricóval keresztezett sertés, - zöld: szabad környezetben tartott, ibéricóval keresztezett sertés, - fehér: intenzív tartásban nevelt, ibéricóval keresztezett sertés. 2.6.5 Agrárpiaci hírek (libamáj, bor, sertéshús, citrus, tejpiac) Spanyolország az Eurostat adatai szerint a negyedik legnagyobb foie gras termelő ország Franciaország, Bulgária és Magyarország után. 2011-ben 850 tonnát állított elő, míg az éves fogyasztásban a világon 4.143 tonnával a második. A friss kacsamáj minősége évek alatt rengeteget fejlődött. Az Interpalm, a Hízott Vízi Szárnyas Szakmaközi Szövetség ügyvezetője, Ramón Puyuelo szerint a fogyasztás jóval meghaladja a termelés mennyiségét, de az olcsóbb és alacsonyabb minőségű külföldi hízott máj miatt a spanyolországi termelés mindaddig nem tud növekedni, míg a vendéglátóhelyek és a fogyasztók nem keresik a jobb minőséget. A spanyol cégek elkötelezettek a minőség mellett és pontosan betartják a szabályozást, ezért a spanyol hízott máj többe kerül, mint más országból származó. Jelentős bortermelő tagállamként Spanyolországban is napirenden van a borágazati szakmaközi szervezet létrehozása, amely az ágazat önszerveződését segíti és amire különösképpen Spanyolországban nagy szükség volna (világviszonylatban élen járó bortermő területtel, jelentős termeléssel és kitűnő export teljesítményekkel). A szakmaközi szervezeteknek a piaci intézkedésekben és a kiterjesztésben biztosított nagyobb lehetősége révén a KAP működése jobb lehet. (Tájékoztatásul Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2014. június 19-én lett elismert szakmaközi szervezet) A spanyol szakmaközi szervezetek közül a 2008. augusztus 1-én elismert fehér sertés ágazati szakmaközi szervezet a világszinten a negyedik, európai szinten a második legnagyobb sertéshús előállító Spanyolországban az INTERPORC a legnagyobb ágazatot felölelő szakmaközi szervezet. Feladata az ágazat fejlesztése, a sertéshús fogyasztásával járó jótékony 13

hatások közvetítése. Az ágazatról a kedvező megítélés kialakítása és ennek tudatosítása. A szervezet egyik tevékenysége/szolgáltatása a sertéságazat specifikus gondjaira irányuló innováció és alkalmazott kutatás ösztönzése. A húsexport és külpiac fejlesztésének támogatása és ösztönzése. Az első fórum egyben a disznótól és húsától berzenkedő fogyasztót a rózsaszín disznó fehér húsáról meggyőző kampányindító rendezvény is volt (www.interporc.com). A promóció lényege a kereslet életben tartása, fontos a belső fogyasztás növelése és az export ösztönzése. A húsipar az ipari ágazatok közül a negyedik, az élelmiszeripari ágazatok közül az első legnagyobb forgalmat realizáló szektor, ezért stratégiai jelentősége nem vitatható. Az árbevétel alapján az ipari GDP 14%-ához, a teljes GDP 2%-hoz járul hozzá. A sertéságazat az állati termékek 35,2%-át állítja elő, a mezőgazdasági termelés 11,4%-át. A téli hónapok eseményeiből kiemelhető a spanyol, illetve európai ültetvények növényegészségügyi állapotára is veszélyt jelentő, Afrikából importált citrusfélék fekete folt betegség elterjedésének kockázata, amely ügyben Spanyolország nem találta kielégítőnek az Európai Bizottság által megtett óvintézkedéseket, ezért a kérdést a 2014. május 19-i Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsának ülésén is felvetette. A 2014/15-ös tejpiaci évben Spanyolországban az egyéni termelői tejkvóta felhasznált mennyisége majdnem elérheti a nemzeti tejkvóta mennyiségét. A szaktárca tejpiaci monitoring jelentésében a termelői nyilatkozatok alapján a feldolgozóknak leadott tej mennyisége 6,158 millió tonnára becsülhető, ami várhatóan még 6%-kal (375.771 tonnával) 6,533 millió tonnára fog növekedni. Ez a mennyiség már csak alig marad el a 2014/15-ös a teljes spanyol nemzeti kvóta, a 6,557 millió tonna nyerstej mennyiségétől. 2.7. Gazdasági kapcsolataink 2.7.1 Külkereskedelmünk volumene, mérlege - agrárkereskedelmi kapcsolataink Az agrárkereskedelmi kapcsolatainkban 13 2012. év azonos időszakával összevetésben a 2013. január-decemberi időszakban 13,3%-os forgalom növekedést figyelhettünk meg. A spanyol import 22%-os növekedésével egy időben a kivitelünk megközelítőleg csak 4%-os növekedést ért el. A két ország közötti mezőgazdasági áruforgalom 2012-ben volt a legkiegyenlítettebb. Az EU15 tagállammal folytatott kereskedelemben Spanyolország a nyolcadik legfontosabb vevő volt a magyar termékekre, Magyarország számára Spanyolország az EU15-ből származó behozatal értéke alapján a hetedik legfontosabb partnere volt. A legfontosabb kiviteli termékeink a gabonafélék, élelmiszeripari melléktermékek, hús, vágási melléktermékek, állateledel készítmények, fagylalt, jégkrém. A legfontosabb behozatali termékeink egyes zöldségek (paradicsom, saláta, uborka), gyümölcsök, citrusfélék, hús és vágási melléktermékek, állateledel, élelmiszeripari melléktermékek. 2.8 Spanyol környezetpolitikával összefüggő kérdések 2.8. 1 Törvény a környezeti hatásvizsgálatról A jelentési időszakban elfogadásra került a környezeti hatásvizsgálatról szóló 21/2013. (december 9.) törvény 14, amely szakmailag igényesebb és több jogi garanciával biztosabb környezetvédelmet nyújt. A különböző regionális környezetvédelmi szabályozások egységesítésével felgyorsul a környezet-megvalósíthatósági vizsgálat/engedélyeztetés folyamata. Az engedélyezési eljárás jelenleg két, ám átlagosan 3,4 évig tartó folyamat, 13 Forrás: Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikai adatai alapján 14 Ley 21/2013, de 9 de diciembre, de evaluación ambiental. http://www.boe.es/diario_boe/txt.php?id=boe-a- 12913-12913 14

aminek lerövidítése érdekében a törvény a hatásvizsgálati kategóriáktól függően különböző engedélyezési eljárási időket határoz meg: szokványos stratégiai környezeti hatásvizsgálati eljárás: 22 hónap (max. 2 hónappal meghosszabbítható) egyszerűsített stratégiai környezeti hatásvizsgálat: 4 hónap (max. 2 hónappal meghosszabbítható) szokványos hatásvizsgálati értékelés: 4 hónap (max. 2 hónappal meghosszabbítható) egyszerűsített hatásvizsgálati értékelés: 3 hónap. A szabályozás másik újdonsága, hogy kötelező környezeti hatásvizsgálatot ír elő a magasnyomású rétegrepesztéses, ún. fracking technológia alkalmazásakor. A törvény tartalmazza a Natura 2000 tengeri természetvédelmi övezet környezeti kockázatainak megelőzésére vonatkozó előírást is. 2.8.2 Nemzeti Hulladék-megelőzési Terv A spanyol nemzeti hulladék-megelőzési terv (2013. november 27.) célja a keletkezett hulladék súlyának 10%-os csökkentése (bázisév: 2010) a hulladékgazdálkodás-politika 2020- ig kitűzött mértékének megfelelően. Az Európai Unióban évente 2,7 milliárd tonna hulladék keletkezik, amelyből 90 millió veszélyes hulladék. Átlagosan a kommunális hulladék 40%-a kerül újrahasznosításra vagy feldolgozásra, a maradék vagy hulladék lerakóba vagy elégetésre kerül. Egyes hulladék típusokból azonban egyre több keletkezik, mint az építési és bontási törmelék, a szennyvíziszap vagy a tengeri szemét. Egyes tagállamokban 80%-os a hulladék visszaforgatási arány, ami azt mutatja, hogy érdemes az EU számára a hulladékba fektetni. A spanyol hulladékgazdálkodásról és talajszennyezésről szóló 22/2011 (július 28.) törvény, összhangban az európai szabályozással, a hulladék hierarchiával a keletkezés megelőzését tartja a hulladékgazdálkodási politika elsődleges feladatának. A terv ennek megfelelően ágazati területeket és tevékenységeket, valamint termékeket határoz meg, ahol a megelőzés a leghatékonyabban érhető el. Ezen megelőző eljárások járulékos előnye, hogy csökkenthető általuk az üvegházhatású gázkibocsátás, valamint a K+F+i-re ösztönzőleg hatnak. A 2015-től 2020-ig tartó terv folyamatainak előrehaladását kétévente értékelik. A hulladék keletkezés megelőzését szolgáló elsődleges stratégiai irányvonalak az alábbiak: a hulladékmennyiség keletkezésének csökkentése (elsődleges területek: élelmiszerpazarlás 15 ; bontás, építési törmelék; csomagoló anyagok; egyszer használatos, eldobható termékek); a termékek és a csomagolóanyagok emberi egészségre és környezetre ártalmas tartalmának csökkentése (vegyipar, elemek és akkumulátorok, járművek, elektromos és elektronikai cikkek); az újrahasznosítás és a hulladék életciklus növelése (bútorok, textíliák, játékok, könyvek, elektromos és elektronikus készülékek, kereskedelmi és ipari göngyöleg, autógumi) A megvalósításban a gyártóktól, a kereskedőktől és a szolgáltatóktól kezdve a fogyasztókig, a végfelhasználókig és a közigazgatásig mindenki egyaránt érintett. A hulladék megelőzésből kézzelfogható gazdasági előnyök származnak az alapanyag felhasználás, a hulladékgazdálkodási költségek csökkenése és a munkahely teremtés tekintetében. A hulladék keletkezésének megoszlása gazdasági tevékenység szerint 15 lásd kapcsolódását a Több élelmiszer, kevesebb pazarlás stratégiai programhoz. 15

Spanyolországban az Eurostat adatai szerint 2010-ben 137 millió tonna hulladék keletkezett, A legnagyobb felhalmozó az ipar volt (28%), a bányászatban, kőfejtésben a hulladék 23%-a a háztartásokban 17%-a keletkezett. A hulladék 15%-a a szolgáltatásokhoz kötődően gyűlt össze, 12%-át az ipar halmozta fel. 4% képződött a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati és akvakultúra ágazatban. 2.8.3 Nemzeti Parkokról szóló törvény 2014. január végén törvényt fogadtak el a Nemzeti Parkokról, amely erősíti az Állam és az autonóm közösségek közötti koordinációt a természetvédelmi területek megfelelő megőrzéséért. Az intézkedés közel 382 ezer hektáron fekvő 15 Nemzeti Parkot érint, ahol Spanyolország legjellegzetesebb természeti kincseit őrzik. A nemzeti parkká történő minősítés feltételei szintén rendeződtek, beleértve a tengerparti sávval határos védett természeti területek kérdését is. Ezeken a területeken nem folytatható sem sport és/vagy üzleti célú vadászat, sem sport vagy hobby horgászat. A törvény előrevetíti a nemzeti természeti vagyont reprezentáló Spanyol Nemzeti Parkok márkanév létrehozását is. 2.8.4 Mezőgazdasági géppark megújítás támogatása A káros anyag kibocsátás csökkentő és energia hatékonyság növelő intézkedések részeként 2014-től megkezdődött az elöregedett mezőgazdasági géppark (traktorok) megújítása (PIMA TIERRA 2014 támogatási terv). Az 5 millió eurós keretből a régi traktorok lecserélését támogatják nagyobb energiahatékonyságú, környezet kímélőbb új gépekre. 2.8.5 Megújuló energia hígtrágya kezelés 2014. áprilisában a kormány energetikai reformjával összefüggésben egyes sertés hígtrágya feldolgozó üzemek, valamint egyes kogenerációs üzemek is érintettek voltak. A kormány végül továbbra is fizetni fog a sertés hígtrágya feldolgozó üzemek által előállított megújuló energia után. A spanyol sertéságazat évente 56 millió köbméter hígtrágyát bocsát ki, amelyből 2 millió tonna kerül környezetvédelmi semlegesítésre. 2.8.6 Aszályintézkedések 2014. tavaszán Murcia, Kelet-Andalúzia, Dél-Aragónia, Kasztília-La Mancha és Madrid, valamint Kasztília és León egyes déli területeit aszály fenyegette, ami az öntözetlen növényi kultúrákban, gyümölcs ültetvényekben, szőlősökben és olíva ültetvényekben okozott károkat. Az aszálykezelő intézkedések keretében az ágazat az adóterhek csökkentését és pénzügyi támogatási (kedvezményes hitelek, stb.) intézkedések bevezetését, valamint egyes ültetvények megmentéséhez a kölcsönös megfeleltetés rugalmasabb kezelését kérték a szaktárcától. 3. A magyar-spanyol reláció fejlesztését szolgáló eszközök és eredmények a jelentési időszakban 2013. október 8-11. között Budapesten megrendezett Víz Világfórumon spanyol részvétellel. 16