Makrogazdasági elemzés 214. december Divergáló növekedési pályák, egymástól távolodó monetáris politikai célok a világgazdaság fő centrumaiban A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése Szerkesztette: Gém Erzsébet, vezető közgazdász Készítette: Mikesy Álmos Szabó Zsolt Cser Nóra MFB Zrt. Az elemzés lezárásának időpontja: 214. december 1.
Vezetői összefoglaló A súlyosbodó geopolitikai feszültségek, a volatilis pénzügyi piacok, az alacsony világpiaci nyersanyagárak és mérsékelt kereslet okozta enyhe inflációs hatások közepette az ősz folyamán érzékelhetően gyengült a világgazdasági konjunktúra és romlottak a jövő évi gazdasági kilátások. A fejlett régiók közül egyedül az USA-ban gyorsult a növekedés az év eleji átmeneti visszaesést követően (III. negyedév: +2, év/év), az eurózónában továbbra is erőtlen a kilábalás (III. negyedév: +, év/év), miközben Németország és Japán jelentősen lassult (III. negyedév: +1, ill. -1, év/év). A BRIC országok közül Kínában és Indiában 7,5 és körül stagnál a növekedési ütem, Brazíliában és Oroszországban azonban alá esett. Az orosz gazdaság különösen sérülékeny: az ukrajnai háború okozta szankciók és az olajár zuhanása miatt súlyos problémákkal néz szembe. Európában a továbbra is magas munkanélküliség, a nem csökkenő deflációs nyomás, a hitelezés és a bankrendszer további gyengélkedése, a déli országokban tartósan fennálló gazdasági feszültségek és nem utolsósorban az Oroszországgal szembeni embargók okozta piacvesztés következtében rövid távon továbbra is gyengék a növekedési kilátások. Bár a Fed az amerikai gazdaság élénkülését tapasztalva fokozatos szűkítést követően 214. október végén lezárta a harmadik eszközvásárlási programját (QE3), a nemzetközi pénzügyi rendszer likviditása nem szűkült, mivel az ősz folyamán mind a japán jegybank, mind az Európai Központi Bank (ECB) jelentős likviditást növelő lépéseket tett és helyezett kilátásba. Szeptemberben az ECB 83 milliárd euró aukción történő elosztásával elindította a júniusban elhatározott, összesen 1 milliárd euró keretösszegű hitelezést segítő célzott refinanszírozási programját (TLTRO). Az egyre gyengébb eurózónabeli gazdasági kilátásokra tekintettel további 1 bázispontos vágással,-ra csökkentette irányadó kamatát, valamint októberben fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok vásárlását jelentette be. Részben az élénkítő monetáris politikai lépések, részben az amerikainál jóval kedvezőtlenebb európai és japán növekedési kilátások miatt mind az euró, mind a japán jen jelentős gyengülésbe kezdett a dollárral szemben. Az ősz folyamán ugyan élénk volt a befektetői hajlandóság, a piacok azonban idegesen reagáltak a romló reálgazdasági adatokra és az éleződő geopolitikai konfliktusokra. Október közepéig inkább kockázatkerülés jellemezte a befektetőket, ami elsősorban a részvénypiacokat és a feltörekvő országok devizáit sújtotta, miközben a fejlett piaci, különösen az amerikai és német államkötvények iránt az őszi hónapokban végig nagy volt a kereslet emiatt a hozamok jelentősen csökkentek. Az amerikai gazdaságról érkező kedvező adatok hatására október közepétől a kockázatvállalási kedv érzékelhetően javult, így a világ főbb tőzsdéi ezek közül is leginkább az amerikaiak volatilis, de kitartó emelkedésnek indultak. Az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben a fejlett országokban a kereskedelmi banki hitelek kamatai is stagnáltak vagy tovább mérséklődtek. A hitelezési aktivitást tekintve azonban jelentős az eltérés az óceán két partja között, s ez tükröződik a két régió gazdasági növekedésére vonatkozó eltérő várakozásokban is: míg az USA-ban októberben éves szinten 11,9%-kal bővült a vállalati hitelek állománya, az eurózónában 2,-kal csökkent, ugyanekkor az ingatlan- és fogyasztási hitelek 2,7 ill. 6,7%-os amerikai növekedésével szemben e kölcsönök,1 és 1,-os zsugorodását mérték az euróövezetben. Bár a magyar gazdaság növekedése a leggyorsabbak között van Európában, a kedvezőtlen külső környezet hatása megjelent a hazai GDP ütemének némi lassulásában és összetevőinek alakulásában is. A harmadik negyedévben a romló külpiaci feltételek következtében csökkent a magyar export növekedési üteme, míg a bővülő belső felhasználás miatt emelkedett az import, s ezek eredőjeként a nettó export már 1,7 tal rontotta az éves szinten 3,-os gazdasági növekedést. Elsősorban az EU-s forrásokból megvalósuló közösségi infrastrukturális fejlesztéseknek, kisebb részben a vállalati beruházásoknak köszönhetően 214. január és szeptember között a bruttó állóeszköz-felhalmozás 16,-kal nőtt, 3, tal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A magas megtakarítási hajlandóság (az év első tíz hónapjában közel 9 milliárd forinttal emelkedtek a háztartások pénzügyi eszközei), és a jelentős adósságleépítés mellett (tartozásaik ugyanekkor 217 milliárd forinttal csökkentek) a háztartások tényleges fogyasztása a harmadik negyedévben a vártnál lassabb ütemben nőtt (+1,), ill. negyedéves összevetésben visszaesett (-,) a kedvező munkaerőpiaci és inflációs környezet, valamint a növekvő bérek ellenére. A hazai fogyasztói bizalmi index alapján ugyanakkor a lakossági vásárlások bővülési üteme tartósan magas maradhat a következő negyedévekben is, amit az ősszel elfogadott devizahiteles csomag fogyasztást élénkítő hatása is támogathat. Ennek köszönhetően a jövő évben a hazai növekedés motorja a beruházások lassulásával áttevődhet a lakossági fogyasztásra. A GDP termelési oldalán az ipar csökkenő ütemben, 5,-kal, a szolgáltató szektor 1,7, míg a mezőgazdaság 1,-kal bővült a harmadik negyedévben, s a növekedés korábbi két húzóágazata, a feldolgozóipar és az építőipar már csak 1,5 tal járult hozzá a bruttó hazai termék bővüléséhez. Lassulásukban a bázishatás, az előző EU-s programozási időszak kifutása, valamint a romló külső feltételek is szerepet 2 Makrogazdasági elemzés 214. december
játszottak, és ezek a tényezők 215-ben is visszahúzó hatást gyakorolhatnak a növekedési folyamatokra. Bár alapvető fordulat nem, némi javulás azonban látszik a vállalati hitelezés alakulásában, s ez javíthatja a növekedés feltételeit: 214 első tíz hónapjában a vállalati hitelállomány 29,2 milliárd forinttal (,-kal) bővült. A tranzakciókat tekintve a forintkihelyezések 159,4 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket, amiben jelentős szerepet játszott az év második felében lendületet nyert MNB Növekedési Hitelprogram. Eközben a lakossági hitelek állománya 128,3 milliárd forinttal (1,9%-kal) csökkent. A forinthitelek árazásában fokozatosan érvényesül a történelmi szintre süllyedt jegybanki alapkamat: októberben a vállalatoknak nyújtott hosszú hitelek átlagos kamata 213. december óta 82 bázispontot csökkenve 4,5- ra, új rekordszintre olvadt, míg a lakosságnak nyújtott lakáscélú forinthitelek esetében tíz hónap alatt 9,67-ról 8,3-ra, ugyancsak történelmi szintre csökkent az átlagos kamatszint. A felgyorsult gazdasági növekedés a munkaerő piaci adatokban is tükröződik: 214. július és október között a munkanélküliségi ráta 7,-ra, a válság előtti szintre süllyedt Magyarországon, s a foglalkoztatottak száma 192,2 ezer fővel nőtt. A munkaerőpiaci mutatók javulását alapvetően a közfoglalkoztatás és az ipari szektorban létrejövő 88,4 ezer új munkahely idézte elő. Bár a magyarországi fogyasztói árak 214 év első tíz hónapjában,-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, komoly deflációs veszéllyel a hazai monetáris politikának továbbra sem kell számolnia. Az inflációs alapmutatók (maginfláció, adószűrt maginfláció) tartósan szűk sávban (1, körül) mozognak, ami azt jelzi, hogy hosszabb távon pozitív, de mérsékelt inflációs környezet várható. Továbbra is kedvezően alakultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói. A pénzügyi számlák adatai alapján a nemzetgazdaság finanszírozási képessége a 214 első negyedévét megelőző 12 hónapban a GDP 6,-át tette ki. A háztartások és a nem pénzügyi vállalatok változatlanul nettó megtakarítók (5,9, ill. 3, a GDP arányában), míg az államháztartás finanszírozási igénye a 214. második negyedévével záruló egy évben a GDP 3,-át érte el. Az első tíz havi adatok alapján tartható lesz az ez évre tervezett 2,9% GDP-arányos államháztartási hiány, s néhány kockázati tényező mellett várhatóan a még szigorúbb 2,-os 215. évi költségvetési hiánycél is. Az államháztartás bruttó adóssága július és szeptember között az előzetes adatok alapján 83, körül volt. Novemberben 2 milliárd eurót törlesztettünk az EU-nak, így a mutató már 81, körül járhat, s elérhető távolságba került a 213 végi adósságszint (79,). A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júliusban 2 bázispontos csökkentéssel 2,1-os történelmi szintre süllyedt alapkamat mellett befejezte a 212. augusztusban indított kamatcsökkentési ciklust. A magyarországi alacsony infláció, a viszonylag élénk globális kockázatvállalási kedv és az ennek nyomán emelkedő hazai eszközárak, süllyedő kockázati prémium együttesen biztosítottak kedvező feltételeket a laza monetáris politikához. A következő hónapokban is maradhatnak a laza monetáris kondíciók Magyarországon, majd jövő év második felében a globális szintű monetáris szigorítás magyarországi eszközárakra gyakorolt hatása nyomán Magyarországon is kamatemelés történhet. A kedvező befektetői hangulat, a szilárd gazdasági fundamentumok, a fiskális szigor folytatása és a jegybanki kamat emelésével kapcsolatos várakozások kiárazódása történelmi hozamokat eredményező eséshez vezettek az őszi hónapokban a magyar állampapírpiacon: szeptember november között a diszkontkincstárjegy hozamok 55-59, az 5 és 1 éves kötvény hozamok pedig 36, ill. 87 bázispontot csökkentek. A forint első féléves gyengülését 214. július-november között korrekció követte, s ezáltal a régió legjobban teljesítő devizája lett. A november 28-i árfolyam (36,8 HUF/EUR) a forint,-os erősödését jelentette az euróval szemben az év dereka óta. A forint/euró árfolyam a reálgazdasági kilátások alakulása alapján vártnál jóval gyengébb pályán mozgott idén, ugyanis a rekordszintre süllyedt alapkamat lemorzsolta a forint eszközök hozamprémiumát. A következő hónapokban az európai átlag feletti gazdasági növekedési ütem és a költségvetési fegyelem továbbra is támaszt adhat a forintnak, akárcsak az ECB monetáris élénkítése, ugyanakkor a brit és amerikai tervezett kamatemelések a forint-gyengülés irányába hathatnak. 215 végére így a forint mérsékelt erősödése, 35-31 közötti árfolyam várható. 3 Makrogazdasági elemzés 214. december
Világgazdasági konjunktúra Lassul a világgazdaság növekedése, egyedül az USA-ban kedvezőek a konjunkturális kilátások Jelentősen romlottak a világgazdaság következő 6 hónapra vonatkozó kilátásai a német Ifo intézet 214. negyedik negyedéves felmérése szerint: miközben az USA-ban további javulás várható, az eurózóna helyzete pedig nem változott jelentősen (továbbra is lassú növekedés várható), a visszaesést elsősorban a távol-keleti gazdaságok (Kína és Japán), valamint a latin-amerikai és a FÁK térség államainak romló növekedési pályája eredményezte (1. ábra). Az okok között az erősödő geopolitikai feszültségeket és a pénzügyi piacokon jelentkező fokozódó volatilitást kell elsősorban említeni. Az IMF ennek megfelelően a tavaszi 3,7 helyett már csak 3,-os idei világgazdasági növekedéssel számol októberi előrejelzésében, míg 215-ben 3,-os bővüléssel kalkulál. A globális konjunktúra fékeződése nyomot hagy a világexport alakulásán is, amely továbbra is csak mérsékelt ütemben bővül (2. ábra). A nemzetközi kereskedelem gyengeségét jelzi, hogy bár az utóbbi hónapokban hullámzó teljesítményt mutatva, de ismét 1 pont felé került a hajószállítási költségeket jelző Baltic Dry Index, továbbra sem éri el a tavalyi év hasonló időszakának szintjét, ami a felesleges, ill. kihasználatlan kapacitások tartósságára utal (3. ábra). A fejlett régiók közül egyedül az USA-ban gyorsult a növekedés az év eleji átmeneti visszaesést követően, az eurózónában továbbra is erőtlen a kilábalás, miközben Németország és Japán jelentősen lassult (4. ábra). Csökken a növekedési ütem a BRIC országokban is, a legnagyobb problémák a brazil és orosz gazdaságban jelentkeznek, ahol az elszabadulni látszó infláció miatt a jegybankoknak is be kellett avatkoznia (5. ábra). A világgazdaság főbb térségei közül egyedül az USA-ban várható kedvező növekedési környezet rövidtávon az üzleti bizalmi indexek alakulása alapján (6. ábra). 14 12 1 8 6 4 2 1. ábra: Globális gazdasági hangulatindex Forrás: Ifo World Economy Survey (WES), MFB 1995.I 1995.III 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I 214.III Várakozások a következő 6 hónapra Jelenlegi helyzet megítélése 14 12 1 8 6 4 2 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 2. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 2 1 1 - -1-1 -2-2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-21, jobb t.) 3. ábra: A Baltic Dry Index és az MSCI világpiaci tőzsdeindex alakulása 4. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 2 5 1 3 2 1 2 1 5 1 1 - - 1 1 - - - - 5 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 Baltic Dry Index* (bal t.) MSCI World Index (jobb t.) * nyersanyagszállító teherhajók szállítási árait összegzi, ami jó indikátora a nemzetközi kereskedelem várható alakulásának 9 - -1 26.I - -1 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I 214.III Japán Eurózóna Németország USA 5. ábra: A GDP-növekedés alakulása a BRIC* országokban (év/év) 6. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (213. december = 1) 1 1 1 1 1 1 1 1 - -1 *Brazília, Oroszország, India, Kína -1 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213. III 214.I 214.III Brazília Oroszország India Kína - -1-1 9 9 9 9 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 4 Makrogazdasági elemzés 214. december
Infláció a világgazdaságban A gyenge kereslet és a csökkenő nyersanyagárak miatt tartósan alacsony inflációs környezet várható Az év közepétől folyamatos csökkenést jelez a CRB árindex a nemzetközi nyersanyagpiacokon (1. ábra): az áresés a legtöbb szektorban annak köszönhető, hogy miközben a kínálati oldal bővül, a világgazdaság növekedésével kapcsolatos várakozások az elmúlt hónapokban borúsabbá váltak, ami a kereslet csökkenésében jelentkezik. A leglátványosabb árzuhanás a nyersolaj világpiaci árában következett be, de jelentősen mérséklődött az ezüst és több mezőgazdasági termék ára is (2. ábra). Ez utóbbi egyrészt a világszerte tapasztalható kitűnő termésnek köszönhető, másrészt Európában hatással van az agrárcikkekre bevezetett orosz embargó is. A fogyasztói árak 1,7%-kal emelkedtek átlagosan az év első tíz hónapjában az Egyesült Államokban, a monetáris politika szempontjából fontos maginfláció mellett a Fed által kiemelt figyelemmel követett személyi fogyasztási árindex is mérsékelt árnyomást jelez az amerikai gazdaságban (3. ábra). Kínában továbbra is alacsony az inflációs nyomás, ami teret ad a kormányzati gazdaságélénkítő eszközöknek. Oroszországban az ukrán konfliktus miatt gyorsult, Indiában viszont lassult a pénzromlás üteme (4. ábra). Az eurózónában továbbra is erősek a deflációs félelmek, amit az alacsony energiaárak mellett a lassú ütemű gazdasági kilábalás is táplál. Az év első öt hónapja alapján öt tagállamban is csökkentek (éves szinten) a fogyasztói árak, míg a monetáris unió egészében,-os volt a drágulás átlagos mértéke (5. ábra). Németországban a 12 havi inflációs ráta július óta nem éri el az -ot (214. október:,7%), ami a stagnáló élelmiszerárakra és a csökkenő energiaárakra vezethető vissza (6. ábra). 525 5 475 45 425 4 375 35 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 213.3 213.4 213.5 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex, a maginfláció alakulása és a személyi fogyasztási árindex alakulása 13 12 11 1 9 8 7 6 $/hordó 2. ábra: Nyersanyagárak féléves változása* a S&P GSCI spot árindexek alapján (214.11.28.) Alumínium Cink Gabona Ipari fémek Állati termékek Ólom Kukorica Réz Arany Szója * 214.6.3. = 1 Cukor Nikkel Platina Ezüst S&P GSCI nyersanyagár-index Energia Brent-típusú nyersolaj 6 7 8 9 1 11 4. ábra: Fogyasztói árak alakulása a BRIC országokban - - - - - - 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 Maginfláció (év/év) Fogyasztói árindex (év/év) Személyi fogyasztási árindex 12, 1, 7, 5, 2,, 212.1 12, 1, 7, 5, 2,, 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Brazília Oroszország India Kína 5. ábra: Az inflációs ráta alakulása* az eurózónában Ausztria Finnország Luxemburg Németország Málta Lettország Belgium Franciaország Észtország Eurózóna Szlovénia Írország Hollandia Olaszország Spanyolország Szlovákia Portugália Ciprus Görögország Forrás: Eurostat, -2, -1, -1, -,,, 1, 1, 2, MFB * 214. január és október közötti havi 12 hónapos inflációs ráták számtani átlaga 2 2 1 1 - -1-1 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása Németországban * harmonizált fogyasztói árindex (harmonised index of consumer prices) Forrás: Eurostat, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 12 havi ráta* (jobb t.) Élelmiszerárak (bal t.) Energiaárak (bal t.) - - - 5 Makrogazdasági elemzés 214. december
Egyesült Államok Gyors növekedés és a Fed célértékét közelítő munkanélküliségi ráta az USA-ban A kivételesen kedvezőtlen időjárásra és a korábbi magas készletek csökkenésére visszavezethető első negyedéves megtorpanás csak átmenetinek bizonyult az Egyesült Államokban, április és június, majd július és szeptember között 2,6, ill. 2,-kal nőtt az amerikai gazdaság éves szinten (1. ábra). A kilátások az év hátralevő részére nézve is biztatóak: a fundamentumok mellett az őszszel három és fél éves csúcsra emelkedő ISM bizalmi index alapján is várható, hogy a 214-es GDP-növekedés meghaladja a tavalyi 1,9% szintet (2. ábra). Az amerikai növekedés fontos hajtóereje volt a lakossági fogyasztás mind a második, mind a harmadik negyedévben, emellett április és június között a beruházások, július és szeptember között pedig a nettó export járult hozzá nagyobb mértékben a bővüléshez (3. ábra). A Fed által kiemelt figyelemmel kísért munkaerőpiaci folyamatok további javulást mutattak 214 első tíz hónapjában: a munkanélküliségi ráta októberre 5,-ra süllyedt, ami már nagyon közel van az amerikai monetáris hatóság által normálisnak tekinthető szinthez, amihez a restriktív politika elindítását is köti részben az eddigi kommunikáció szerint (4. ábra). Az ingatlanpiac éledezését jelzi, hogy bár a lakásárak növekedése az elmúlt hónapokban megállt, az ingatlanhitelállomány lassan, de töretlenül emelkedik (5. ábra). A lakossági mérlegkiigazítás (hitelek törlesztése) már véget ért a tengerentúlon: a gépjárművásárlások a válság előtti ütemben nőnek, a háztartások rövidtávú hitelei 1 feletti ütemben bővültek a második negyedévben (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* az Egyesült Államokban 2. ábra: A feldolgozóipari ISM-index* alakulása az Egyesült Államokban 7 7 6 6 5 5 - - 4 4 - - 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Negyedév/negyedév (bal t.) Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan kiigazított adatok Év/év (jobb t.) - - 3 2 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 ISM-index (Termelés) ISM-index (Új megrendelések) Forrás: St. Louis Fed, MFB * szezonálisan kiigazított adatok ISM-index (Összesített) 3 2 3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Beruházás Fogyasztás Kormányzati fogyasztás** Forrás: BEA, MFB * szövetségi; ** állami és helyi Nettó export Kormányzati fogyasztás* 5. ábra: Az ingatlanhitel-állomány és a lakásárak alakulása* az USA-ban ezer fő 4. ábra: A foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása az USA-ban 4 2-2 -4-6 -8-1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Foglalkoztatás változása a magán szektorban (hónap/hónap, bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) Forrás: St. Louis Fed, MFB 6. ábra: Lakossági hitelállomány alakulása (év/év) az USA-ban 1 1 9% 7% 12 21 1 1 11 19 1 1 11 18 1 16 1 15 - - 9 9 Forrás: St. Louis Fed, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 13 12 Ingatlanhitel-állomány változása (előző év = 1, bal t.) * szezonálisan Case-Shiller index (2 = 1, jobb t.) kiigazított adatok -1-1 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I Teljes hitelállomány 21.III Forrás: St. Louis Fed, MFB 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I Rövid lejáratú hitelállomány -1-1 6 Makrogazdasági elemzés 214. december
Kína Lassuló pályán a kínai gazdaság, amit monetáris eszközökkel is igyekszik megfordítani a kormányzat A második negyedéves 7, után július és szeptember között 7,-kal bővült a kínai gazdaság éves szinten (1. ábra), s ezzel tovább távolodott az előző évtizedre jellemző, közel 1-os növekedési ütemtől. Az ipari termelés alakulása egyre inkább elmarad a hosszú távú átlagtól: a szekunder szektor 213. november óta már csak egyszámjegyű bővülésre képes, 214 első tíz hónapjában a növekedés üteme átlagosan 8, volt, a harmadik negyedévben 8,, míg októberben már csak 7,7% (2. ábra). A beszerzési menedzserindexek alakulása nem jelez pozitív változást az év hátralevő részében (3. ábra), ez pedig valószínűtlenné teszi az idei hivatalos 7,-os növekedési cél elérését. Az export viszont ismét erőre kapott az utóbbi hónapokban, ami tompíthatja egyelőre a lassulást (4. ábra). Az alacsony inflációs környezet ugyanakkor teret enged a kormányzat számára a gazdasági stimulusok bevetésére, így várhatóan minden eszköz alkalmazásra kerül az egyre inkább legitimációs kérdésnek számító 7%-os növekedés fenntartására. Az ingatlanpiac továbbra is szenved Kínában, a lakásárak mind havi, mind éves szinten folyamatosan süllyednek (5. ábra), ami jelentősen visszaveti az ingatlanfejlesztési projekteket a távol-keleti országban. Ez tovább súlyosbítja a már így is túlzottan eladósodó helyi önkormányzatok helyzetét, mivel a fejlesztési területek értékesítése jellemzően a bevételeik 3-5-át biztosította eddig. A szigorodó hitelezési standardok valamennyi szegmensben érezhetően visszavetik a kölcsönök iránti keresletet (6. ábra). A kínai kormányzat ezt felismerve módszertani könnyítésekkel (pl. bankközi betétek is beszámíthatóak a hitel/betét arányba) és az alapkamat csökkentésével igyekszik lendületet adni az adósságfinanszírozásnak. 1. ábra: Gazdasági növekedés Kínában 2. ábra: Az ipari termelés alakulása Kínában 1 1 2 2 1 1 1 Forrás: National Bureau of Statistics of China (NBSC), MFB 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III GDP-növekedés: 2-212 átlag (év/év) GDP (év/év) 3. ábra: Beszerzési menedzserindexek (PMI) alakulása Kínában 1 1 1 2 1 1 Forrás: National Bureau of Statistics of China (NBSC), MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Ipari termelés: 2-212 közötti átlag (év/év) Ipari termelés (év/év) 4. ábra: A kínai export alakulása (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 2 1 1 6 55 PMI - Feldolgozóipar PMI - Új megrendelések 6 55 5 4 3 2 5 4 3 2 1 1 5 5-1 -1 45 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 Forrás: NBSC, MFB 213.7 213.1 214.4 214.1 45-2 -3 Világ Eurózóna USA 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1-2 -3 5. ábra: Lakásárak alakulása Kínában 6. ábra: Hitelkereslet alakulása Kínában 1, 1 9 9 1,,9%, 8 7 8 7,, -, -, -,9% Forrás: NBSC, MFB -1, 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 - - - - 6 5 Forrás: People's Bank of China, MFB 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I Hitelkeresleti index Nem feldolgozóiparon vállalatok hitelkeresleti indexe Nagyvállalatok hitelkeresleti indexe Feldolgozóipari vállalatok hitelkeresleti indexe Középvállalatok hitelkeresleti indexe Kisvállalatok hitelkeresleti indexe 214.II 214.III 6 5 7 Makrogazdasági elemzés 214. december
Eurózóna Nem látszanak az élénkülés jelei az eurótérségben, a kilábalás üteme tartósan elmaradhat a várakozásoktól A 214. április és június közötti stagnálást (+, n.év/n.év) követően július és szeptember között is csak nagyon lassú növekedést (,) volt képes produkálni az eurózóna gazdasága, az éves szintű ráta pedig egyaránt, volt az előző két negyedévben (1. ábra). A bővüléshez az előző három hónapban leginkább a lakossági fogyasztás (+,6 ) járult hozzá, a beruházások alakulása azonban továbbra sem mutat javulást. A kivitel mérséklődését a fejlődő piacok gyengélkedése, az orosz-ukrán válság okozta bizonytalanság, majd a mindkét oldalon bevezetett kereskedelmi embargók, valamint az év első felére jellemző erős euró idézte elő (1-2. ábra). A gyenge gazdasági adatokban a GDP termelési oldalán egyaránt közrejátszott az ipar és az építőipar visszafogott teljesítménye (3. ábra). Utóbbi az első negyedéves felívelést követően (akkor a kivételesen enyhe tél járult hozzá a szektor jó eredményeihez) visszaesett, s április óta folyamatosan csökken. A bizalmi indexek továbbra sem jeleznek élénkülést az euróövezet gazdaságában (4. ábra), s jövőre sem várható komolyabb lendület az európai monetáris unióban: az Európai Bizottság a bruttó hazai termék mindössze 1,-os bővülésével számol 215-ben. Komoly gátat jelent az euróövezet számára a magasan rekedt munkanélküliségi ráta, valamint a tovább zsugorodó hitelezés (5. ábra). A kilátások romlásához hozzájárul, hogy a meghatározó tagállamok közül Németország növekedése is jelentősen lelassult az idei harmadik negyedévben, a komoly strukturális reformokat végrehajtani képtelen Franciaország és Olaszország súlyos problémákkal küzd, pozitív meglepetéssel egyedül Spanyolország szolgált az előző hónapokban (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* az eurózónában 2. ábra: Hozzájárulás a GDP-növekedéshez (év/év) (felhasználási oldal) 2 - - - 25.I 25.II 25.III 25.IV 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Negyedév/negyedév (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Eurostat, MFB Év/év (jobb t.) - - - 1-1 -2-3 212.I 212.II 212.III 212.IV Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export 213.I 213.II 213.III Forrás: Eurostat, MFB 213.IV 214.I 214.II 214.III Kormányzati fogyasztás Készletváltozás GDP (jobb t.) - - - 3. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar bruttó hozzáadott értékének (év/év) alakulása* az eurózónában 4. ábra: Gazdasági hangulat az eurózónában 1 Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan kiigazított adatok 1 12 11 12 11 1 1 9 9 - - 8 8-21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III - 7 6 Hosszú távú átlag (1985-213) 28-29-es átlag ESI bizalmi index Forrás: Európai Bizottság, MFB 7 6 Építőipar Feldolgozóipar 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 5. ábra: A hitelezés és munkanélküliség alakulása* az eurózónában 6. ábra: GDP-növekedés (év/év*) néhány eurózóna tagállamban 12 11 11 1 1 9 9 28.1 Forrás: ECB, Eurostat, MFB 28.7 29.1 * szezonálisan kiigazított adatok 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 Vállalati hitelállomány (28. január = 1, bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 1 1 1 1 9% 7% 3, 2, 2, 1, 1,,, -, -1, 2, 1, 1,, 1, 1, 214.I 214.II 214.III,,, Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan kiigazított adatok -, -, -, Németország Spanyolország Franciaország Olaszország 8 Makrogazdasági elemzés 214. december
Németország Komoly lassulás Németországban, a fundamentumok azonban továbbra is stabilak A német gazdaság egyértelmű lefékeződést mutatott az elmúlt negyedévekben, azonban a július és szeptember között mért csekély,-os bővülés (n.év/n.év) elég volt ahhoz, hogy elkerülje a technikai értelembe vett recesszióba süllyedést (214. április és június között a német GDP,-kal mérséklődött az előző három hónaphoz képest), míg 213 azonos időszakához viszonyítva a bővülés mértéke 1, volt a harmadik negyedévben (1. ábra). A lassuláshoz a felhasználási oldalon elsősorban a fejlesztések elmaradása járult hozzá: mind az építési beruházások, mind a gépbeszerzések növekedésében komoly visszaesés volt tapasztalható az elmúlt időszakban (2-3. ábra). A termési oldalon a viszszaesés fő oka a feldolgozóipari termelés gyengélkedése (4. ábra), ami többek között az év első felében erős eurónak, a geopolitikai feszültségeknek (orosz-ukrán krízis) és a feltörekvő piacok (Kína) csökkenő keresletének tudható be. Az Európai Bizottság szerint az idei évre várható 1, után 215-ben 1,-ra lassul a GDP növekedése elsősorban amiatt, hogy a jövő év első felére még áthúzódik a gazdaság jelenleg tapasztalható gyenge teljesítménye. A bizalmi indexek ugyanakkor némi optimizmusra adnak okot: novemberben mind a Zew, mind az Ifo hangulatindikátor növekedett, előbbi 213. december, míg utóbbi 214. április óta első alkalommal (5. ábra). Ösztönözheti a belső kereslet bővülését, hogy a továbbra is feszes munkaerőpiacon (munkanélküliségi ráta: 5,) tartósan gyors a bérkiáramlás (6. ábra), amit az elfogadott munkaerőpiaci reformok (pl. minimálbér bevezetése, kollektív béralkuk megkönnyítése) is segítenek. - - - - - 1. ábra: GDP-növekedés* Németországban Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan kiigazított adatok Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III - - - - -1 3 2 1-1 -2-3 -4-5 2. ábra: A GDP negyedéves változáshoz való hozzájárulás Németországban 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III Háztartások fogyasztása Beruházás Nettó export 3. ábra: Az építési, valamint gép- és felszerelés beruházások alakulása (év/év) Németországban 4. ábra: A feldolgozóipari termelés alakulása* Németországban 2 1 Forrás: Statistisches Bundesamt, MFB 2 1 1 1 Forrás: ECB, MFB Negyedév/negyedév (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan kiigazított adatok 3 2 2 1 1-1 -1 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III - - - -1 Építési beruházások - lakóépületek Építési beruházások - nem lakóépületek Gép- és felszerelés beruházások 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 8 6 4 2-2 -4-6 -8 5. ábra: Bizalmi indexek Németországban 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 ZEW-index (bal t.) Forrás: ZEW, CESifo, MFB IFO-index (jobb t.) 12 115 11 15 1 95 9 85 8 6. ábra: A munkajövedelmek és a munkanélküliségi ráta alakulása Németországban 1 1 1 9% 7% 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III Munkanélküliségi ráta (bal t.) 29.I Reál munkajövedelem* (jobb t.) 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III Munkajövedelem* (jobb t.) 214.I 214.III - - - * bruttó Forrás: Eurostat, Statistisches Bundesamt, MFB 9 Makrogazdasági elemzés 214. december
Monetáris politika Mélyül az európai és amerikai monetáris politika közötti szakadék A meghatározó globális szereppel bíró jegybankok közül az amerikai Fed (-,2), a Bank of England (,5), a svájci központi bank (-,2) és a Bank of Japan (,1) nem változtatott az alapkamaton az év második felében sem, míg az Európai Központi Bank (ECB) szeptemberben,1-ról,-ra mérsékelte az irányadó rátát, a betéti kamatot pedig -,1-ról -,2-ra csökkentette (1. ábra). A Fed az amerikai gazdaság élénkülését tapasztalva fokozatos szűkítést követően 214. október végén lezárta a harmadik eszközvásárlási programját (QE3), a kamatemelés az elemzői várakozások alapján 215 második felében indulhat el. A globális likviditás bővítésben az elmúlt években meghatározó szerepet játszó Fed októberi, a korábbi jelzéseknek megfelelő döntésére felkészültek a piacok, így az év elején tapasztalthoz hasonló turbulenciára nem került egyelőre sor (2-3. ábra). Az ECB a szeptemberi kamatcsökkentéssel elérte a konvencionális monetáris politika alsó korlátját, így októberben fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok vásárlását bejelentve mennyiségi élénkítés mellett döntött, állampapírok vásárlásától azonban elzárkózott (4. ábra). A következő hónapokban a Fed mérlegfőösszege stabil maradhat, ugyanakkor az októberben a mennyiségi élénkítés felpörgetését bejelentő japán jegybanké és az Európai Központi Banké gyorsuló ütemben emelkedhet (5. ábra). Az év második felében az orosz jegybank a rubel gyengülés fékezése érdekében két lépcsőben 2 bázisponttal emelte az alapkamatot, míg a magyar, lengyel, román, ill. kínai monetáris hatóság 2, 5, 75, ill. 4 bázispontos lazítást hajtott végre (6. ábra). 1. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása 2. ábra: A chicagoi beszerzési menedzser index (PMI) és Fed alapkamat havi változása (1998. január - 214. november) Forrás: ECB, Fed, SNB, BoE, BoJ, MFB 8 7 Fed alapkamat változás (jobb t., hó/hó) Chicagoi PMI (bal t.) 1,5 1, 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1 Eurózóna USA Svájc Japán Nagy-Britannia pont 6 5 4 3 2 1998.1 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 211.1 212.1,5, -,5-1, -1,5 3. ábra: A Fed mérlegfőösszege és a globális kockázati kedv (VIX-index*) alakulása (28.7.2. - 214.11.26.) 4. ábra: Az ECB alapkamat és az eurózóna 12 havi inflációs rátája milliárd $ 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 28.7 kockázatvállalási kedv erősödése 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 harmadik eszközvásárlási program (QE3) vége 212.1 második eszközvásárlási program (QE2) vége első eszközvásárlási program (QE1) vége 212.7 213.7-6 -4-2 2 4 6 8 1 Fed mérlegfőösszeg (bal t.) VIX-index (jobb t.) Forrás: Fed, CBOE, MFB * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni pont, fordított skála - 1999.1 2.1 ECB alapkamat 12 havi inflációs ráta 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 Forrás: ECB, MFB 211.1 212.1-5. ábra: Meghatározó jegybankok mérlegfőösszege (27. szeptember = 1) és GDP-arányos hányada (214. november) 6. ábra: Jegybanki alapkamatok alakulása 6 5 4 GDP-arányos ráta: 28, 21, 26, 54, Forrás: Fed, ECB, BoE, BoJ, IMF, MFB 6 5 4 1 1 1 Forrás: jegybankok honlapjai, MFB * Ororszországban 213. szeptemberben változott a monetáris politikai eszköztár 1 1 1 3 2 1 Fed ECB Bank of England Bank of Japan 27.9 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 3 2 1 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 Kína Románia Csehország Lengyelország Magyarország Oroszország* 1 Makrogazdasági elemzés 214. december
A nemzetközi pénzügyi rendszer likviditása A jegybanki élénkítések és az állami eladósodás lassulása kedvezően hat a likviditásra A szélesen értelmezett pénzmennyiség az Egyesült Államokban a gazdasági növekedést támogatva 211 dereka óta 4-7% közötti mértékben nő éves szinten, a ráta 1-1 körüli Kínában, Japánban másfél éve 3- közötti, míg euróövezetben április óta egyre dinamikusabban bővül (október: +2, év/év) (1. ábra). A középtávú globális likviditási helyzetet javítja és az ultra laza monetáris politikai időszak lezárását támogatja a világgazdaságban, hogy az IMF prognózisa alapján 216-tól kezdődően a G7 országok állami eladósodással kapcsolatos pótlólagos forráskeresletét immáron fedezni tudja a megtakarítások globális bővülése, ezáltal a szuverén adósságok finanszírozási igénye egyre több szabad forrást hagy a pénz- és tőkepiacokon (2. ábra). A bankközi dollár piacot viszonylagos nyugalom jellemezte idén. Az EURIBOR kamatok az év első felében emelkedtek, majd a júniusi és szeptemberi kamatcsökkentést követve jelentős mértékben süllyedtek (3. ábra). November végén a 3 hónapos dollár LIBOR és EURIBOR kamatláb,23, ill., volt, azaz továbbra is kedvező áron jutnak forrásokhoz a pénzintézetek (3. ábra). Az európai bankok számára a swap piacon a harmadik negyedévben folytatódott a dollárforrások drágulása, szeptembertől azonban áresés bontakozott ki (4. ábra), míg a CDS-felárak alakulását irány nélküli mozgás jellemezte (5. ábra). A bankrendszerek belső feszültségeinek egyik indikátoraként használt LIBOR-OIS szpred az Egyesült Államokban a viszonylagos nyugalmat és stabilitást jelző 12-15 pont között mozgott az év derekától kezdődően, míg az euróövezetben valamivel szélesebb (8-21 pont közötti) sávban szóródott az értéke, ugyanakkor csökkenő trendet követett a szpred (6. ábra). 3 2 2 1 1 -,5,4,4,3,3,2,2,1,1,, 1. ábra: A szélesen értelmezett pénzmennyiség alakulása (21. január - 214. október) 21.1 21.7 22.1 22.7 23.1 23.7 24.1 24.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 Eurózóna (M3) USA (M2) Japán (M4) Kína (M2) 3. ábra: Bankközi kamatok alakulása (.1. - 214.11.28.) a Fed bejelenti a "tapering"-et 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 EURIBOR (1 hónap) EURIBOR (6 hónap) ECB kamatcsökkentések EURIBOR (3 hónap) USD LIBOR (3 hónap) 5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában 3 2 2 1 1 -,5,4,4,3,3,2,2,1,1,, milliárd $ pont 2. ábra: A G7 országok pótlólagos államháztartási forráskereslete* és a globális forráskínálat bővülése 6 5 4 3 2 1-1 -2 * a lejáró államadósság finanszírozásán felüli plusz kereslet ** IMF prognózis Forrás: IMF, MFB 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 21 212 214** 216** 218** Differencia (=többletkereslet) Állami kereslet: G7 államháztartási deficit Forráskínálat: globális megtakarítások éves változása 6. ábra: A LIBOR-OIS szpred* az euróövezetben és az Egyesült Államokban (27.1.1. - 214.11.28.) 6 5 4 3 2 1-1 -2 4. ábra: VIX-index és 3 hónapos euró/dollár swap szpred alakulása (21.1.1. - 214.11.28.) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 globális kockázatvállalási kedv csökkenése 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 VIX-index (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t.) dráguló dollárforrás milliárd $ -16-14 -12-1 -8-6 -4-2 2 Forrás: Reuters, CBOE, MFB bázispont, fordított skála bázispont 65 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 Nagy-Britannia USA Eurózóna Ázsia 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 65 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 bázispont bázispont 4 35 3 25 2 15 1 5 EURIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.) USD LIBOR-OIS szpred (3 hó, bal t.) VIX-index (jobb t.) globális kockázatvállalási kedv csökkenése 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.7 * a mutató azt jelzi, hogy a következő 3 hónapra várt jegybanki alapkamat felett milyen kamatfelárat alkalmaznak a kereskedelmi bankok az egymásnak nyújtott hitelek esetében 1, 87,5 75, 62,5 5, 37,5 25, 12,5, pont 11 Makrogazdasági elemzés 214. december
A banki hitelezés alakulása Az Egyesült Államokban gyorsul, az eurótérségben továbbra is visszafogott a hitelezés dinamikája Az USA-ban széleskörű dinamizálódás jellemezte a hitelezést: a vállalati kölcsönök állománya 11,9%-kal, az ingatlanhiteleké 2,7%- kal, a fogyasztási hiteleké 6,7%-kal bővült októberben éves szinten (1. ábra). A 28. december óta -,2-os, s a Fed jelzései alapján a következő év második felében emelkedő alapkamat 215 derekától felfelé mozdíthatja a különböző vállalati kölcsönök kamatait a tengerentúlon (2. ábra). Az eurózónában továbbra is visszaesés jellemzi a vállalati és a fogyasztási hitelezést, októberben éves szinten 2,4, ill. 1, volt a csökkenés mértéke. A lakossági ingatlanhitel piac növekedése is elakadt, az év tizedik hónapjában,-os visszaesés következett be (3. ábra). Az euróövezet tagországai között változatlanul jelentősek a különbségek a vállalati hitelezésben: a legnagyobb zuhanás a PIIGSországokban tapasztalható, azonban a növekedési kilátások szempontjából kedvező, hogy fél év alatt háromról hétre emelkedett az EU-15 országcsoportban a bővülést érzékelő államok száma (4. ábra). A lakáshitelek és vállalati kölcsönök átlagos kamatszintje két és féléves fokozatos csökkenés után 3,21, ill. 3, volt szeptemberben az eurózónában (5. ábra). Kínában a lakossági és vállalati hitelezés bővülésének havi dinamikája 214. októberben 1,, ill.,7%-ra lassult. A hitelezési lendület fékeződése enyhíti a buborékképződés veszélyét, ugyanakkor növeli a gazdasági növekedés vártnál erőteljesebb fékeződésének kockázatát (6. ábra). 1. ábra: A fogyasztási hitelek, ingatlanhitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az Egyesült Államokban (év/év) 2. ábra: Vállalati hitelkamatok az Egyesült Államokban 2 2 1 1 - -1-1 Forrás: Fed, MFB -2-2 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 Vállalati hitel Ingatlanhitel Fogyasztási hitel 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 1 1 Forrás: Fed, MFB 1991.II 1992.II 1993.II 1994.II 1995.II 1996.II 1997.II 1998.II 1999.II 2.II 21.II 22.II 23.II 24.II 25.II 26.II 27.II 28.II 29.II 21.II 211.II 212.II 213.II 214.II Felár (vállalati hitelkamat - Fed irányadó ráta, jobb t.) 1 millió dollár feletti hitelek (bal t.) 1 ezer - 1 millió dollár közötti hitelek (bal t.) 1 ezer dollár alatti hitelek (bal t.) 6 5 4 3 2 1 bázispont 1 1 - - 3. ábra: A fogyasztási hitelek, lakáshitelek és vállalati hitelek állományának növekedési üteme az euróövezetben (év/év) Forrás: ECB, MFB 1999.12 2.6 2.12 21.6 21.12 22.6 22.12 23.6 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 Lakáshitel Vállalati hitel Fogyasztási hitel 5. ábra: Betéti és hitelkamatok az euróövezetben 1 1 - - 4. ábra: A vállalati hitelállomány éves szintű változása az EU-15 országaiban (214. október) Egyesült Királyság* Luxemburg Dánia* Franciaország Finnország Németország Ausztria Olaszország Belgium Görögország Svédország* Hollandia Portugália Spanyolország Íroroszág * 214. szeptember -12,9% -22, -7, -1, -2, -2,7% -3, -,7% 4, 3,7% 1,9% 1,7% 1,,9%,7% Forrás: ECB, MFB -2-2 -1-1 - 6. ábra: Vállalati és lakossági hitelek állományának alakulása Kínában Forrás: ECB, MFB 22.12 23.6 23.12 24.6 24.12 25.6 25.12 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Lakossági hitel- és betéti kamat különbözet (jobb t.) Vállalati hitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakáshitelkamat (5 év feletti hitelek, meglévő hitelállomány, bal t.) Lakossági betéti kamat (max. 1 éves futamidő, új lekötés, bal t.) milliárd jüan 3 25 2 15 1 5 Forrás: Reuters, MFB 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.7 213.1 214.4 214.1 Lakossági hitelek (állomány, bal t.) Vállalati hitelek (állomány, bal t.) Lakossági hitelek (változás, hó/hó, jobb t.) Vállalati hitelek (változás, hó/hó, jobb t.) - 12 Makrogazdasági elemzés 214. december
Külföldi banki finanszírozás nemzetközi összehasonlításban Bővülő forrásállomány a fejlődő országokban és Európában A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai alapján 213 második negyedéve óta tovább folytatódott a külföldi pénzintézetek fejlődő országokkal szembeni követeléseinek növekedése. A legdinamikusabb emelkedés a fejlődő ázsiai országok esetében figyelhető meg, ahol a külföldi banki forrásállomány 214 második negyedévére az előző év azonos időszakához viszonyítva 19,7%-kal, 2375,1 milliárd dollárról 2842,3 milliárd dollárra bővült. Japánba, illetve az offshore központokba szintén jelentős, 113,2 és 28,4 milliárd dolláros forráskihelyezés történt 213 és 214 júniusa között (+1, ill. +7,). A külföldi bankok kitettsége Dél-Amerika (+3,) és Európa (+2,) fejlődő országaiban, valamint az afrikai és közel-keleti térségben (+2,) ugyanebben az időszakban csak apró ingadozásokat mutatott, követelésállományuk minimális mértékben növekedett (1. ábra). A feltörekvő gazdaságokhoz hasonlóan összességében a fejlett európai országokba történő forrásbeáramlásban is bővülés figyelhető meg a 213 derekától induló 12 hónap alatt. A legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságban és Franciaországban emelkedett a külföldi pénzintézetek kitettsége (197,5 és 195,6 milliárd dollár), elsősorban a határokon átnyúló bankközi követelések növekedésének köszönhetően, míg Németországban és Svájcban a külföldi forrásállomány kismértékű zsugorodása tapasztalható (-18,5 ill. -8,2 milliárd dollár). Eközben az általunk vizsgált európai országok nagy része maga is növelte külföldi kitettségét. A legjelentősebb forráskihelyezés Franciaország esetében figyelhető meg (416,5 milliárd dollár), de a svájci, német, holland és spanyol pénzintézetek is számottevően, 1 milliárd dollárt meghaladó összegben növelték követeléseiket. Egyedül az Egyesült Királyság hajtott végre nagyobb mértékű forráskivonást a vizsgált időszakban (-94,1 milliárd dollár) (2. ábra). A külföldi bankok PIIGS-országokkal (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) szembeni kitettségének alakulásában 212 negyedik negyedéve óta pozitív trend figyelhető meg. Írországban, Portugáliában és Spanyolországban nagyjából azonos tendencia tapasztalható. 212 második negyedéve óta mindhárom országban csökken a forráskivonás mértéke, 214 második negyedévében pedig már a követelésállomány bővülése látható az előző év azonos időszakához képest (214. II. negyedév: 2,, +4, ill. +2,). A külföldi bankok kitettségének csökkenése Olaszországban ért véget először, ahol 212 vége óta egy negyedév kivételével folyamatos a forrásbeáramlás, 214 közepére pedig éves szintén 8,-kal nőttek a külföldi követelések. Görögország esetében a legszembetűnőbb az emelkedő trend, a 212-ben bekövetkezett 51,- os forráskivonás után egy évvel később már 24,7%-kal nőtt az országgal szembeni követelésállomány, és azóta is bővülés tapasztalható az éves szintű adatokban (3. ábra). A PIIGS-országokkal szemben a legnagyobb követelésekkel Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc és az USA rendelkezik. 214 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a legnagyobb forráskihelyezés Olaszország irányába történt, amely főként a francia bankok kitettségének növekedésével magyarázható (+35,6 milliárd dollár), ezenkívül Spanyolországba is jelentős mértékű francia forrás érkezett (+26,6 milliárd dollár). Az USA minden PIIGSországgal szemben növelte követelésállományát 213 derekától kezdve (összesen 37,9 milliárd dollárral), míg a legnagyobb forráskivonást a német hitelintézetek hajtották végre (-19,7 milliárd dollár) (4. ábra). 13 milliárd $ milliárd $ -1-2 -3-4 -5-6 milliárd $ 3 5 3 2 5 2 1 5 1 3 2 1 4. ábra: Egyes országok követelésállományának változása a PIIGSországokkal szemben 213. II. és 214. II. negyedéve között 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 5 29.I 28.I 29.II 1. ábra: Külföldi bankok követelésállománya a fejlődő országokkal és Japánnal szemben Forrás: BIS, MFB 28.III 29.III 29.IV 29.I Forrás: BIS, MFB 21.I 21.II 29.III 21.III 21.I 21.IV 211.I 21.III Németország Svájc Portugália Írország Görögország Hollandia Ausztria Finnország Spanyolország Belgium Olaszország Franciaország Egyesült Királyság Egyesült Királyság Ausztria Görögország Finnország Portugália Írország Belgium Olaszország Spanyolország Hollandia Németország Svájc Franciaország Velük szembeni követelések 211.II 211.I 2. ábra: Az egyes európai országokkal szembeni követelések és ezen országok követeléseinek változása 213. II. és 214. II. negyedéve között 5 Forrás: BIS, MFB 4 3 2 1-1 3. ábra: Külföldi bankok PIIGS-országokkal szembeni követelésállományának éves változása 211.III 211.IV 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Németország Svájc USA 211.III 212.I 212.I 212.II Makrogazdasági elemzés 214. december 212.III 212.III Követeléseik más országokkal szemben 212.IV 213.I 213.I 213.II 213.III 213.III 214.I 213.IV 214.I 214.II 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Afrika és Közel-Kelet Fejlődő Ázsia Fejlődő Európa Fejlődő Dél-Amerika Japán Offshore központok milliárd $