A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési lehetőség határa Az alternatív költség Elemzési hibák Post hoc tévedés Az összetétel csapdája A gazdaság általános jellemzése Szűkösség Erőforrások Gazdasági javak Gazdálkodás Gazdaságosság Hatékonyság A gazdaságszervezés három alapkérdése Mit termeljünk Kinek termeljünk Hogyan termeljünk A gazdasági rendszer A gazdaság szervezeti keretei Háztartás Vállalat Állam Tulajdonviszonyok Gazdasági érdek A gazdaság koordinációs rendszere Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció
A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan: azt tanulmányozza, miként használják a piacgazdaságok szereplői szűkös erőforrásaikat termékek és szolgáltatások előállítására és hogyan történik a termékek elosztása az egyének között. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Összehasonlító rendszerelemzés Közgazdasági elméletek története
Mikroökonómia Az elkülönült gazdasági egységek viselkedésével foglalkozik, vagyis egyedi piacokkal, vállalatokkal, háztartásokkal. Ezek kapcsolatát tárja fel a modellek segítségével. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Makroökonómia A gazdaság egészét vizsgálja, összevont mutatók segítségével jellemzi és elemezi a gazdaság egészének teljesítményét, az összes kibocsátás, fogyasztás, megtakarítása, foglalkoztatottság, infláció stb. kategóriákat alkalmaz. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei A közgazdaságtan a gazdaság működését vizsgálja, ehhez eszközökre és módszerekre van szükség. Ezek közül mutatunk be itt néhányat, valamint kitérünk néhány elemzési hibára is. Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési lehetőség határa Az alternatív költség
Gazdasági modell Leegyszerűsíti a valóságot. Lehetővé teszi a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések magyarázatát.
Ceteris paribus módszere Jelentése: egyébként azonos feltételek között. Azaz a modellben csak egy meghatározó tényezőt változtatunk meg és ennek következményeit elemezzük, feltételezve a többi tényező változatlanságát. Így lehetséges, hogy egy egy ok következményeit tiszta formában elemezzük
A termelési lehetőség határa Modell feltételei: adott a rendelkezésre álló termelési erőforrások állománya kétféle terméket állíthatunk elő, A görbe alakja lefelé hajló, az origóra konkáv, növekvő relatív költségek, a csökkenő hozadék elve szerint. Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állíthassunk elő, a másik termékfajtából növekvő termékmennyiségről kell lemondanunk. Jól szemlélteti a szűkösséget, a választási lehetőségeket és a választással szükségszerűen együtt járó haszonáldozatot, alternatív költséget.
Az alternatív költség A szükséglet kielégítése során, a korlátozott források miatt választásra kényszerülünk. A választott tevékenység gazdasági költsége, a legkedvezőbb elhalasztott alternatíva értéke, Ezt az értéket nevezzük alternatív költségnek. Alternatív költség mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek az által merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Elemzési hibák A gazdasági elemzések bonyolultak, rengeteg tényező, összefüggés szerepel bennük, ezek elemzése során igen könnyű logikai hibákat elkövetni, ezekre hívjuk fel itt a figyelmet. Post hoc tévedés Az összetétel csapdája A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Post hoc tévedés Akkor követünk el post hoc tévedést, ha események egymás utániságából ok-okozati összefüggésre következtetünk. Nem biztos, hogy a későbbi esemény az őt megelőző miatt jön létre A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Az összetétel csapdája Általában feltételezzük, hogy ami igaz a részre, az igaz az egészre is, de ez nem mindig igaz. Pl: ha a moziban egy ember feláll, az jobban fog látni, de ha mindenki feláll A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdaság általános jellemzése A gazdaság lényege az anyagi szükségletek kielégítése. Legfőbb jellemzői: Szűkösség Erőforrások Gazdasági javak Gazdálkodás Gazdaságosság Hatékonyság
Szűkösség Egy erőforrás akkor szűkös, ha zérus ár mellett többet igényelnének belőle, mint amennyi az erőforrásból rendelkezésre áll, vagyis zérus áron nem lehet a piacgazdasági szereplők igényeit teljesen kielégíteni. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Erőforrások Erőforrások = Ráfordítások (inputok) = Termelési tényezők Természeti tényezők, pl. mezőgazdasági földterület, bányakincsek (kőolaj) Munkaerő Tőke, pl. gépek, termelési épületek a vállalkozó, aki a fentieket koordinálja, a termelés megvalósítása érdekében A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Gazdasági javak Ezek a termeléssel létrehozott javak, melyek gazdálkodást igényelnek. Szemben a szabad javakkal, melyek korlátlanul állnak rendelkezésre és nem szükséges velük gazdálkodni
Gazdálkodás A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása a szükségletek lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében
Gazdaságosság Minden gazdasági cselekvés alapelve, amely két eltérő lehetőséget foglal magában: Adott erőforrásokból a lehető legnagyobb kibocsátás elérése. Adott kibocsátás elérése a lehető legkisebb erőforrás felhasználásával
Hatékonyság Egy gazdaság szereplői akkor termelnek hatékonyan, ha egyetlen egyén gazdasági jóléte sem növelhető már anélkül, hogy másvalaki rosszabb helyzetbe kerüljön. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdaságszervezés három alapkérdése A vállalkozások mit, hogyan, kinek termeljenek. Milyen terméket? Milyen technológiával? Kinek a számára? A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Mit termeljünk A fogyasztó fizetőképes kereslete határozza meg. A termelés növekszik, ha a kereslet (a fogyasztó) megadja a termelési költségek feletti árat. Ha a fogyasztók nem hajlandók már a továbbiakban a termék költségek feletti magasabb árát megadni, vagy egyre kevesebben vásárolják, akkor a termelés csökken. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Kinek termeljünk A termelők határozzák meg, annak a piaci szegmensnek termelnek, akik a legtöbbet hajlandók fizetni a termékért. Vagyis a kinek termelünk kérdés a javak elosztását jelenti (kik kapják). A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
Hogyan termeljünk A termelési tényezők tulajdonosai határozzák meg, elsősorban a termelési tényezők árával szabályozzák, hogy mely tényezők kombinációjával állítsák elő a termékeket a vállalatok. Cél, hogy a korlátozott erőforrásokat leghatékonyabban használjuk fel. A tananyag részletes kifejtése megtalálható Samuelson Nordhaus (2012) Közgazdaságtan 1. fejezet, A közgazdaságtan alapfogalmai
A gazdasági rendszer A gazdasági rendszer a gazdaság működési formája. Négy vetülete van: A gazdaság szervezeti keretei Tulajdonviszonyok Gazdasági érdekstruktúra A gazdaság koordinációs rendszere
A gazdaság szervezeti keretei A gazdaság szereplői gazdasági tevékenységüket különböző szervezetekbe tömörülve végzik Háztartások Vállalatok Állami intézmények
Háztartás Fogyasztás színterei, itt termelődik újra a munkaerő, melyet aztán a vállalatok felhasználnak. Fogyasztás centrikusak. Szükségleteiket elégítik ki.
Vállalat Erőforrásokat alakítanak át kibocsátásokká profitszerzés érdekében
Állam Az állam (kormány, önkormányzatok stb.) létrehozza a formális gazdasági szabályokat és betartatja azokat a gazdaság szereplőivel létrehozza a közjavakat, amelyeket a magánszféra egyáltalán nem, illetve csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes előállítani (pl. egészségügy) társadalmi igény van arra, hogy az állam az igazságosság és a méltányosság érdekében a piaci körülmények között létrejött eredeti jövedelemelosztást módosítsa Az állami intézmények (pl. önkormányzatok, non-profit szervezetek) nem gazdasági szervezetek, de gazdálkodnak. pl.: iskolák, kórházak, rendőrség.
Tulajdonviszonyok Tulajdon: az a viszonyrendszer, amelyben az emberek rendelkeznek a javakkal, a gazdasági erőforrásokkal, ill. a pénzzel, birtokolják, használhatják azokat, s mindebből ugyanakkor másokat kizárnak. Van alanya (pl. a tulajdonos) tárgya (pl. az áru) és funkciója (pl. bérbe adott, használt.) A tulajdonnak több formája van: magántulajdon: ha az egyén a tulajdonos közösségi tulajdon: ha az emberek kisebb nagyobb csoportja a tulajdonos (szövetkezet, egyesület, Rt,) állami tulajdon: ha az állam polgárai a tulajdonosok
Gazdasági érdek Az emberek (szervezetek) a tulajdon alapján a szükségleteik legjobb kielégítésére törekszenek, ez a motiváció a gazdasági érdek. Az emberekre, társadalomra a gazdasági racionalitás jellemző, ami olyan magatartás, viselkedés, amely a valós érdekek érvényesítésére irányul. A racionális magatartás tehát érdekkövető! Pl.: a termelő úgy használja fel az erőforrásokat, hogy abból a legnagyobb jövedelme származzon. A gazdaság szereplőinek érdekei részben találkoznak, részben eltérnek egymástól. Így kialakulhatnak érdekellentétek, melyek a gazdasági szereplők versenyzéséhez vezetnek.
A gazdaság koordinációs rendszere Gazdasági koordináció: a gazdasági szereplők kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa. (2 vagy több személy vagy szervezet egymásra hatásával járó mikró folyamat szabályozása) Kornai János fogalmi rendszere alapján 4 formáját különböztetjük meg: Piaci koordináció Bürokratikus koordináció Etikai koordináció Agresszív koordináció
Piaci koordináció Fő színtere a piac Az emberek egyenrangúak, önállóak, de egymásra utaltak, így az egyenrangúság, önállóság az érdekek kölcsönös figyelembevétele mellett érvényesülhet. (a nyújtott és a kapott dolgok egyenlők) A piaci koordináció, a piac mechanizmusa. A piac informálja az eladót és a vevőt. Az ár pedig befolyásolja a termelők és a fogyasztók döntéseit. A piaci koordináció elválaszthatatlan a magántulajdontól és a pénztől.
Bürokratikus koordináció Alá-, fölérendeltségi viszony vannak koordinálók és koordináltak. Fő eszköze az utasítás. Legjellemzőbb megjelenési területe a gazdaság állami szektora. A bürokratikus koordinációban a gazdaságot kívülről mozgatják. Pl.: 1968-ig Mo. tervutasításos rendszer közvetlen, direkt irányítási rendszer. 1968 az új gazdasági mechanizmus éve, továbbra is bürokratikus koordináció, de közvetett indirekt irányítási rendszer.
Etikai koordináció Az emberek gazdasági kapcsolataiban a társadalmi tradíciók, erkölcsi normák érvényesülnek. A felek mellérendeltek. Alapulhat viszonosságon, egymás kölcsönös segítése, de lehet egyoldalúan önzetlen is.
Agresszív koordináció Felszínesen hasonlít a bürokratikus koordinációra, hiszen itt is az alá-, fölérendeltség érvényesül. A lényeges különbség az, hogy az agresszív koordinációban a fölérendeltek nyers erőszakot alkalmaznak. Felrúgják a törvényeket. Pl.: jellemző volt a gyarmati gazdálkodásban, hadi gazdálkodásban, kártérítés nélküli államosítások során.