A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projet eretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszéén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszé, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó özreműödésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszé A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton Szamai felelős: Gál Róbert 2011. január

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA 4. hét Adó és támogatáso újraelosztási hatása Készítette: Gál Róbert, Medgyesi Márton Szamai felelős: Gál Róbert

Bevezetés Cél: a észpénzes támogatáso és adó újraelosztási hatásána mérése. Támogatáso/adó eloszlásána elemzése: Támogatáso/adó eloszlásána grafius ábrázolása: oncentrációs görbe. A görbe azt mutatja, hogy az összes jövedelem alapján definiált csoporto (pl. tizede) az adott támogatás teljes összegéne hány százaléát apjá. Tipius görbé: lásd övetező slide. Támogatáso/adó eloszlásána jellemzésére: oncentrációs index (C). C a oncentrációs görbe és a támogatás egyenlő eloszlását mutató egyenes (átló) özött területet méri (hasonlóan a Gini-index és a Lorenz-görbe viszonyához). C Y 2 Cov( Y _ Y, F( Y)) Értée 1 és 1 özé esi. Negatív progresszív transzfere esetén ( 1 aor ha a legszegényebb ember apja az összes támogatást). Ilyen a szegényere célzott támogatáso eloszlása. 0, ha egyenlő eloszlású a támogatás. Ilyen az univerzális támogatáso eloszlása. Pozitív, ha regresszív transzferről van szó (1, ha a leggazdagabb ember apja az összes támogatást). Ilyen a jövedelemfüggő transzfere eloszlása, pl. TB-programo (nyugdíj, munanélüli-támogatás), ahol a befizetett járulé alapján apjá a támogatást.

Támogatáso/adó tipius oncentrációs görbéi Forrás: Förster, 2000

Újraelosztási hatás 1.: Transzfer előtti és utáni eloszlás összehasonlítása Transzfere előtti egyenlőtlenségi index és a transzfer utáni eloszlás egyenlőtlenségi indexéne összehasonlítása. Annál erősebb újraelosztási hatás, minél nagyobb az egyenlőtlenségi index változása. Példa: lásd övetező slide Tanulság: egyenlőtlenség annál jobban csöen: minél alacsonyabb az adott jövedelemfajta oncentrációs indexe, minél progresszívabb a transzfer. minél nagyobb a transzfer súlya az összejövedelemben Hátrány: ha több transzfer hatását aarju összehasonlítani, a hatáso nagysága függ attól, hogy milyen sorrendben vesszü figyelembe az egyes transzfereet.

Támogatás előtti és utáni egyenlőtlenség összehasonlítása (példa) Transzfer Transzfer utáni eloszlás: Jövedelmi előtti univerzális jövedelemfüggő célzott csoport eloszlás total=30 total=60 total=30 total=60 total=30 total=60 1 50 55 60 52 54 58 66 2 50 55 60 52 54 58 66 3 50 55 60 52 54 58 66 4 100 105 110 108 116 102 104 5 100 105 110 108 116 102 104 6 100 105 110 108 116 102 104 átlag 75 80 85 80 85 80 85 Gini 0,1667 0,1563 0,1471 0,1750 0,1824 0,1375 0,1118 dgini -0,0104-0,0196 0,0083 0,0157-0,0292-0,0549 variancia 625 625 625 784 961 484 361 relatív variancia 0,1111 0,0977 0,0865 0,1225 0,1330 0,0756 0,0500 drelvar -0,0690-0,0802-0,0442-0,0337-0,0910-0,1167

Újraelosztási hatás 2: egyenlőtlenség jövedelemtípuso özötti felbontása (deompozíciója) Kérdés: a teljes egyenlőtlenség meora részéért felelős (abszolút illetve %-os értelemben) egy adott jövedelemtípus? A teljes egyenlőtlenséget fejezzü i a részjövedelme egyenlőtlenségeine összegeént! Az i-edi egyén forrásból származó jövedelme Y i. A típusú jövedelme eloszlása Y =(Y 1, Y 2,..,Y n ) és az összes jövedelme eloszlása Y=(Y 1,.,Y n ), ahol az i-edi egyén összes jövedelme Y i = Y i Vegyü először a varianciát mint egyenlőtlenségi indexet. Y varianciájána felbontása: var( Y ) var( Y ) cov( Y, Y ) Jövedelemtípusonént egy tagot szeretnén. Hogyan alloálju a ovarianciáat az egyes típuso özött? j j

Újraelosztási hatás 2: egyenlőtlenség jövedelemtípuso özötti felbontása (deompozíciója) A természetes megoldás ( natural decomposition Schorrocs 1982) a jövedelemtípushoz az adott típust is tartalmazó ovarianciatago felét rendeli. Eor a típus hozzájárulása a teljes varianciához (S ) S var( Y ) 0.5 j cov( Y, Y j ) var( Y cov( Y cov( Y ) cov( Y Az adott típus százaléos hozzájárulása a varianciával mért teljes egyenlőtlenséghez: s Ha relatív szórásnégyzettel (var(y)/ 2 ) mérjü az egyenlőtlenséget, aor jövedelemtípus hozzájárulása a teljes egyenlőtlenséghez: S ) j cov( Y, Y) var( Y) cov( Y Y, Y) 2, Y j ) j, Y j, Y)

Újraelosztási hatás 2: egyenlőtlenség jövedelemtípuso özötti felbontása (deompozíciója) A százaléos hozzájárulás ugyanaz, mint a variancia esetében. A Gini-együttható természetes felbontása (Rao, 1967), ahol, C Y a -adi jövedelemtípus oncentrációs indexe G Y K 1 _ Y C _ Y Y

Deompozíció tulajdonságai Shorrocs (1982): 1. Használt egyenlőtlenségi index (I(Y)) folytonos, szimmetrius és I(Y)=0 aor és csa aor, ha az eloszlás egyenlő. 2. Jövedelemtípuso egyforma ezelése: az egyes típuso hozzájárulása legyen független attól, hogy milyen sorrendben vesszü őet figyelembe. 3. Aggregációs szinttől való függetlenség: típus hozzájárulása legyen független attól, hogy a többi típust ülön vagy összegezve vesszü számításba. 4. Konzisztencia: a típuso hozzájárulásaina összege egyenlő a teljes egyenlőtlenséggel.

Deompozíció tulajdonságai 5. A természetes felbontáso megfelelne 2., 3., 4. axiómána, de vanna más felbontáso is, amelye ielégíti ezeet! Felbontás eze alapján nem egyértelmű. További axiómáal lehet a felbontáso halmazát tovább szűíteni: 6. 2-fator szimmetria: ha ét jövedelemtípus van, és az egyi eloszlása a másina permutációja, aor hozzájárulásu legyen egyenlő. 7. Normalizálás: egyenlő eloszlású jövedelemtípus hozzájárulása legyen 0. Tétel:1. 6. axiómából övetezi, hogy a százaléos hozzájárulás az összes egyenlőtlenséghez s =cov(y,y)/var(y) Minden egyenlőtlenségi index esetén ez a éplet érvényes!

Deompozíció interpretálása Mit értün jövedelemtípus egyenlőtlenséghez való hozzájárulásán? A egyenlőtlenség, ami aor lenne megfigyelhető, ha lenne a jövedelmi ülönbsége egyetlen forrása (minden más jövedelem eloszlása egyenlő lenne) C A =I(Y +( )e), ahol I egyenlőtlenségi index, a jövedelme átlaga, e pedig az egységvetor. B amennyivel csöenne az egyenlőtlenség, ha eloszlását iegyenlítenén C B =I(Y) I(YY + e) A értelmezés figyelmen ívül hagyja a jövedelemtípuso özötti összefüggést (ovarianciát). B értelmezés jövedelemtípus minden más típussal vett ovarianciáját - hoz alloálja. Ha a variancia az egyenlőtlenségi index, aor belátható, hogy S =0,5(C A +C B ). Más indexe esetében azonban nincs egyértelmű apcsolat S, C A és C B özött. Ezeben az eseteben nem egyértelmű a felbontás interpretálása.

Két módszer összehasonlítása Milyen transzferene van egyenlőtlenségnövelő (ábrán jele +) vagy - csöentő (ábrán jele ) hatása? C T : támogatás oncentrációs indexe C M : többi jövedelem (támogatás előtti jövedelme) oncentrációs indexe C T >0 (Jövedelemfüggő transzfer) Előtte-utána Deompozíció összehasonlítás C T >C M + + C T =C M 0 + C T <C M + C T =0 (univerzális transzfer) 0 C T <0 (célzott támogatás)