NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról 2008. szeptember A) Állami szervek EGYEZTETÉSI LAP Látta:
Név Egyetért Nem ért egyet EüM + FVM + HM + IRM + KHEM + KüM + KvVM + OKM + ÖM + PM + SzMM + MeH + MeH + MeH + KSH + GVH + Adatvédelmi + Biztos NFÜ + Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Név Egyetért Nem ért egyet Magyar Mérnöki Kamara + Magyar Építész + Kamara Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Észrevételt tett + + Határidőben nem adott véleményt + + + Látta: 2
Magyar Faluszövetség + Községek, Kistelepülések és Kistérségek + Országos Önkormányzati Szövetsége Látta: 3
I. Tartalmi összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kormány az építési beruházások ezen belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemeltek megvalósításának elősegítése, gyorsítása érdekében négy területen átfogó jogszabály módosításokba kezdett a tavasz folyamán. A kormányzat hathatós beavatkozásával a beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának időigényét kívánja jelentősen lecsökkenteni. Ennek érdekében egy olyan, az uniós elvárásoknak is megfelelő építésügyi (elektronikus) adatbankot szükséges létrehozni, mely a beruházók, az építtetők, tervezők, kivitelezők, de bármelyik ügyfél számára megbízható, pontos, teljes értékű és főleg a beruházás megvalósításához szükséges (kiválasztást, telekelőkészítést, tervezést, engedélyezést és megvalósítást elősegítő) adatokat, dokumentumokat tart nyilván, és szolgáltat un. egyablakos ügyintézés keretében. Ennek az építésügyi adatbank -nak a feltöltését (fejlesztését) és működtetését csak az állam tudja a saját eszközrendszerével biztosítani, ezért feladatának kell tekinteni. Ez közérdek is, mivel mindenki számára megkülönböztetés nélküli feltételekkel elérhető, és a gazdaság minden szektora beruházásának fejlesztéséhez a gyorsabb előkészítést, a minden térség lehetőségeinek feltárását biztosítja, ami az állam érdeke és vitathatatlan feladata. E közérdekű dokumentációtár létrehozását törvényi szabályok alapozzák meg. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram (Új Magyarország! 2006-2010) a MODERN ÁLLAM c. fejezet célul tűzi ki azt, hogy kevesebb, de minőségi jogszabályra van szükség. Ennek érdekében négy év alatt át kell tekinteni az összes törvényt és rendeletet, és az elektronikus ügyintézésre történő áttéréssel párhuzamosan meg kell szüntetni a felesleges állampolgári, vállalkozói kötelezettségeket, indokolatlan adminisztratív terheket (kevesebb, egyszerűbb engedélyezési eljárás, nyilvántartás, űrlap stb.). A jogszabály a hatálya alá tartozó nyilvántartások tekintetében elektronikus és naprakész vezetést ír elő. III. Előzmények A VÁTI Kht. (a továbbiakban: Társaság) keretein belül az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) és a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000 (II. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján 1999. január 1.-én létre jött a Dokumentációs Központ: R. 1. Az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI Kht.) keretei között, a meglévő tervtár bázisán létrehozandó országos hatáskörű építésügyi és területi műszaki információs központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) útján kell gondoskodni. Látta: 4
A Dokumentációs Központ jelenleg is állami feladatot lát el, melynek eddigi céljaként a beérkezett dokumentációt elsődleges feladatként megőrzi, nyilvántartja, rendszerezi, és kérésre abba betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, illetve arról másolatot ad, kapcsolatot tart más adatbankokkal, illetve a terv- és műszaki dokumentációkat őrző közlevéltárakkal, továbbá tájékoztatót bocsát ki a szolgáltatásairól. Az őrzött dokumentumok mind gazdasági, mind nemzetbiztonsági szempontból óriási értéket képviselnek, az állam feladatvállalásától ezért sem lehet eltekinteni. A dokumentumokat a Dokumentációs Központ jelenleg két telephelyen őrzi: A Társaság székházában (Budapest, Gellérthegy utca 30-32) található a magyarországi települések egészére vonatkozó új, illetve módosított településrendezési tervek és helyi építési előírások (mintegy 1000 ezer iratfolyóméter dokumentum) gyűjteménye. A Társaság Budafoki úti ingatlanában (Budapest, Budafoki út 59 E/3 épület) őrzik a megszűnt állami építéstervező vállalatok döntő többségének (Mélyépterv, ÁÉTV, KERTI, HIDÉPÍTŐ Vállalat, ÉVITERV, TTI, Miskolcterv, Borsodterv, Pécsiterv, Győriterv, KIPTERV, Hajdúterv, Agrober, Dél-Dunántúli Tervező Vállalat, UVATERV és a DUNABAU 43 ÁÉV) tervállományát, valamint a település- és területrendezési tervek nem hatályos dokumentumait (mintegy 14 ezer iratfolyóméter dokumentum). Jelenleg 21.004 iratfolyóméter dokumentáció található az épületben. A korábbi 55 állami tervezővállalat közül 18 vállalattól őriz jelenleg a Társaság nagyrészt papír alapú tervanyagot. A fennmaradó vállalatok tervanyaga vagy levéltárakban, vagy a jogutód szervezetnél található. A terveket részben tömör raktárakban, részben fém állványokon tárolja a Társaság. A visszakereshetőséget integrált dokumentumkezelő rendszer, valamint elektronikus és papír alapú nyilvántartások teszik lehetővé. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben feldolgozott adatok az interneten jelenleg is elérhetők. Az állami feladatellátás központi állami dokumentum-gyűjtés- és kezelés - alapvetően a közigazgatási szervek, önkormányzatok munkájának elősegítését - a tevékenységük ellátásához szükséges és nélkülözhetetlen adatok szolgáltatását - célozta. A szolgáltatást a Társaság az átadott, illetve megküldött adatállományból végezte, illetve végzi jelenleg is. A különböző tervtárak átadott dokumentációs állományán kívül az építészeti- műszaki dokumentációk köréből csak a Vhr.-ben meghatározott építmények engedélyezési terveire terjedt ki a Dokumentációs Központ részére történő átadási (megküldési) kötelezettség. A korábbi cél a megszűnt állami tervezővállalatoktól átvett, valamint a Társaság tevékenysége során létrejött tervdokumentumok őrzése, feldolgozása, katalogizálása és szolgáltatása volt. A jelenlegi közhasznú szerződés szerinti feladatok ellátására a Dokumentációs Központ támogatása 2008-ban 110 millió forint. A közvetlen épületüzemeltetési költségek, a közüzemi díjak emelkedése és a korszerűtlen infrastruktúra következtében mintegy 41 millió forintra emelkednek. A működtetés személyi és dologi költségeire 69 millió forintot fordítanak. A ráfordított költségek csak állagmegóvást tesznek lehetővé, nagyobb fejlesztéseket nem. A Társaság által működtetett Dokumentációs Központ alapjain az új dokumentációs központ feladatait ellátó szervezetként a Társaság kijelölése továbbra is indokolt, mert a tároláshoz, raktározáshoz és működéshez szükséges Budafoki úti épület kezelői jogával a Társaság rendelkezik Látta: 5
a Budafoki úti épületben jelenleg összesen 5000 m 2 áll rendelkezésre dokumentációk fizikai elhelyezésére, valamint irodák és ügyfélszolgálat számára. Szükség esetén a pinceszinten további mintegy 1000m 2 terület alakítható ki korszerűsítéssel. a feladat finanszírozására rendelkezésre álló költségvetési sor felhasználására a Társaság közhasznú szerződést kötött az NFGM-el a már meglevő állomány raktározása, feldolgozása, katalogizálása és az adatok szolgáltatása során eddig szerzett ismeretek már rendelkezésre állnak és továbbfejleszthetők a hatályos jogszabályi környezet által is már nevesített Társaság tevékenysége a köztudatba beilleszkedett, ismertté vált. Szolgáltatásait a Dokumentációs Központ jelenleg csak a dokumentációs állományának megfelelően tudja nyújtani, a szolgáltatások gazdasági igényeknek megfelelő bővítését nem biztosítja, illetve csak hiányos adatközlést tesz lehetővé. A korábbi állami feladattól, funkciójától, a Dokumentációs Központ rendeltetésétől, működtetésének céljától a mai és jövőbeli (beruházói, tervezői, kutatási, stb.) igények, követelmények már jelentősen eltérnek, a Dokumentációs Központnak pedig már ezeknek a követelményeknek kell eleget tennie, ehhez megfelelő dokumentációs állományt, és a fejlesztésekkel az igényeket kielégítő működtetést kell biztosítani. A szolgáltatások és az igények kielégítésének alapja a dokumentációs állomány, melynek a jelen rendelettel történő bővítése lényegében két elemből áll. az első a korábban jogszabályban átadni, vagy szolgáltatni rendelt, de ezt nem teljesítő kötelezettek számára határidő tűzése a teljesítésre. a második az átadandó, illetve szolgáltatandó dokumentációk (tervek, szakvélemények stb.) körének bővítése az építmények körének jelentős kiterjesztése mellett. Az építmények körének meghatározását az R. felhatalmazással miniszteri rendeletre bízta. Az ennek alapján megalkotott Vhr. az építmények (épületek) egy viszonylag szűk körét vonta légköbméter, illetve költségvetés részvétel függvényében az R. hatálya alá. Most az építmények, a dokumentációk körének bővítése (tervek, szakvélemények, tanúsítványok stb.) mellett a hatály alá tartozó építmények állapotára, a telkekre, a közművekre, a korlátozásokra, tilalmakra, a településrendezési eszközökre kiterjesztve is megjelenik az adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá új és meghatározó követelmény az építésügyhöz kapcsolódó rendszerekkel való összekapcsolással az adatcsere, és az adatbázis valós állapotnak megfelelő, hiteles felépítése. Az építőipari beruházások megvalósításának lényeges gyorsítását szolgálja a megfelelő időben, idő alatt, megfelelő helyről, megfelelő módon történő információhoz jutás. Az építtető, beruházó számára a gyors, megbízható és megfelelő tartalmú információkat, adatokat biztosítja a beruházás megvalósításához a Dokumentációs Központ a saját adatbázisából, vagy az onnan elérhető kapcsolódó adatbázisokból az elektronikus formában is lehetséges szolgáltatásával. Ezzel a Dokumentációs Központ nemzetgazdasági szempontból jelentős állami közszolgáltatást biztosít, mellyel alapvetően elősegíti a beruházások gyorsítását. A szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek, ezzel ténylegesen társadalmi szinten biztosítja a megjelenő igények kielégítését. Az internetes hozzáférés javítja a hátrányos helyzetű térségek információhoz jutását, továbbá a társadalmi hasznok között az oktatási, illetve kutatási célú hasznosítás is jelen van. Látta: 6
A javasolt új szabályozás a megküldendő építészeti-műszaki dokumentációk körét jelentősen kiterjeszti, bevonva a megküldendő dokumentációk körébe a telek állapotára vonatkozó, jogszabályi kötelezettség teljesítése céljából készített szakvéleményeket is. A tervezet rendelkezései szerinti bővítést az általános indokolás tartalmazza. A tervezet a hatálybalépését követően keletkezett dokumentációkra a digitalizált formában történő átadást írja elő, ami az ebben a formában készített, vagy benyújtandó dokumentációk esetében csak a továbbítás költségét hordozza. Az eddig át nem adott dokumentációs tárak esetében a Dokumentációs Központnál jelenik meg költség, ami a beérkező, papíralapú dokumentáció állomány tárolásának biztosításából, feldolgozásából (katalogizálás, digitalizálás, járulékos költségek) eredményez. IV-V. Várható gazdasági és társadalmi hatások A jövőben elhelyezésre kerülő dokumentumok bővítése, katalógusállományának digitalizálása következtében egy modern, jól áttekinthető és hatékonyan szolgáltatható gyűjtemény alakul ki. A Dokumentációs Központ korszerű elektronikus rendszerének kihasználásával lehetőség nyílik a tervek közt hatékony keresés megvalósítására és a tervállomány elektronikus szolgáltatására is. A tervezet a dokumentációk digitális formában történő leadását írja elő, így a jövőben főleg nem papír alapú irat- és dokumentumállomány kerül gyűjtésre, ami a szükséges fizikai kapacitás (és ezáltal a fajlagos költségek) csökkenésével jár, valamint környezetvédelmi hatásai is vannak. A szolgáltatandó dokumentációk körének bővítése az építtetőkre, beruházókra, tulajdonosokra kötelezettséget nem ír elő, ezért semmilyen terhet nem jelent számukra. A tervezet alapján a szolgáltatásra kötelezettek körének bővítése érinti az építésügyi hatóságokat, a tervezőket, a szakértőket, továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatókat. Az önkormányzatok eddigi kötelezettsége megmarad. A tervezet alapján szolgáltatásra kötelezettek költségeit a digitalizált formában készített dokumentációk elektronikus adathordozón történő továbbításának költsége, illetve papíralapú dokumentációk esetében azok beszkennelése és továbbítása jelenti. A kötelezettek körének megfelelően mulasztás esetén csak ez a kör valósíthat meg szabálysértést és szankcionálható ezért. A szolgáltatás oldalán a felhasználók számára gyorsan, akár digitalizált formában elérhetővé válnak a dokumentációk, az integrált dokumentumkezelő rendszerben történő feldolgozás, valamint a nyilvántartási adatok internetes közzétételének hatására az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a beruházások, gyorsabb megvalósításához, valamint döntéshozatal támogatásához, ami hosszabb távon a gazdaság élénkülését eredményezheti. Külön jelentőséggel bír, hogy az internetes hozzáférés javítja a hátrányos helyzetű térségek információhoz jutását, illetve az adatbázis a lehetőségeik bemutatását is. A jogszabályban meghatározott az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe dokumentációk katalógusai hozzáférhetők lesznek a TeIR részét képző TÉRPORT szakmai portál honlapján (www.terport.hu) is. A területi tervek illetve azok adatai a TeIR-ben kialakítandó Területrendezési Terv és Adattáron keresztül is elérhetők lesznek. Az egységes közműnyilvántartás kidolgozás alatt álló szabályozása a műszaki infrastruktúrának egy részét lefedi (pl.: szénhidrogén, villamosenergia, hírközlés). A Látta: 7
szabályozás alapján azonban nem fog kialakításra kerülni központi nyilvántartás, hanem a közműszolgáltatók vezetik külön-külön saját nyilvántartásukat, és adott jogosultságok mentén egységes információs felületen biztosítják az adatokhoz való hozzáférést a felhasználók számára. Ezért ezek esetében az összekapcsolással kell biztosítani a Dokumentációs Központ számára az építésügyhöz szorosan kapcsolódó adatokat, különösen a megvalósult nyomvonalakat hitelesen rögzítő dokumentációkat. Az egységes közműnyilvántartás szabályozása és kialakítása során lehet és kell biztosítani a tervezett közműnyilvántartás elektronikus kapcsolódását a Dokumentációs Központhoz a települések teljes közigazgatási területére vonatkozó dokumentációs térkép biztosítása érdekében, jelenleg ennek csak a feltételeit lehet megteremteni. A Dokumentációs Központ működését az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, (illetve annak jogutódja a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) és a VÁTI Kht. között létrejött közhasznú szerződés biztosítja. Források: A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről 2007. évi CLXIX. törvény Területfejlesztési háttérintézményi feladatok címén az Egyéb működési célú támogatások, kiadások során lévő a TEIR program finanszírozásával együttszámított 291,6millió Ft összeg részeként 110 millió forintból nyílik lehetőség az állomány őrzésére, a részbeni retrospektív elektronikus feltárására és az információ- és másolatszolgáltatására. Ez a költségvetési évben a működés támogatását biztosítja a szükséges karbantartások mellett, azonban nagyobb fejlesztéseket nem tesz lehetővé. A szolgáltatási díjakból származó bevételek ténylegesen a támogatás kiegészítését biztosítják, mivel a közérdekű adatok szolgáltatása, illetve egyéb közérdekű szolgáltatások esetén a felszámolható költség törvényben meghatározott, a további szolgáltatások esetében pedig mint non-profit társaság a működést biztosító nyereséget nem tud termelni. További kiegészítést biztosíthat az Építésügyi Célelőirányzat, illetve az esetenkénti költségvetési támogatás A hatékonyabb működéshez tervezett fejlesztési ütemek I. ütem 2008. december 31-ig Akadálymentes bejárat kialakítása (uniós irányelv és törvényi előírás alapján) Szolgáltató, olvasó- és kutatóterem és közösségi helységek, munkatársi feldolgozószoba kialakítása meglevő helyiségekből felújítással Közmű- és elektromos hálózat felülvizsgálata, az alagsori közműkiváltás lehetőségének vizsgálata, energetikai felülvizsgálat (szakértői szinten, energetikai tanúsítvány készítéséhez, uniós irányelv és kormányrendeleti előírás alapján) Teherlift felújítása Az ütem várható költségigénye: működési szinten nem haladja meg a rendelkezésre álló költségvetési összeget, azonban a felújítások egyszeri támogatást igényelnek mintegy 80millió Ft összegben II. ütem 2009. január 01. - 2009. december 31. A Budafoki úti épületben jelenleg összesen maximális polcbetelepítéssel 40.000 folyóméternyi dokumentáció helyezhető el, amely 4.000 folyóméter tárolókapacitású tömörraktárt is tartalmaz az épület alagsori részén, annak közművezetékekkel nem érintett felében. Alagsori közműkiváltás után további tárolókapacitású tömörraktár alakítható ki. A jelenlegi tárolórendszer átszervezéséből pedig bútorozással további tárolókapacitás Látta: 8
nyerhető. Az ütem eredményeképpen kialakítható összes tárolókapacitás kb. 50.000 iratfolyóméter. Az ütem várható működési költségigénye a korábbi években is biztosított és a jövőben is igényelt költségvetési összeget nem haladja meg (a közműkiváltásból és energetikai felülvizsgálatból visszanyerhető összeg fedez bizonyos többlet-költségigényt), azonban az esetleges közműkiváltás egyszeri támogatást igényel a szakértői becslések mértékétől függően. III. ütem 2010. január 01.-2010. december 31. Amennyiben az előző ütemek alapján rendelkezésre álló mintegy 50 ezer irat-folyóméternyi összes dokumentummennyiségnél többet kell elhelyezni, célszerű a Földhivatal által jelenleg használt alagsori területet, ami addigra elhagyásra kerül, felhasználni erre a célra. Így további 12.000 folyóméter tárolókapacitású tömörraktár alakítható ki. Akkor megközelítőleg összesen 62.000 folyóméter dokumentum lesz elhelyezhető az épületben. Az ütem várható működési költségigénye a korábbi költségvetési forráshoz képest többletköltséggel nem jár, azonban a tárolókapacitás bővítésének többletigénye mintegy 30millió Ft-ra becsülhető. IV. Folyamatosan végzendő feladat A kormányrendelet hatályba lépését követően beküldésre kerülő dokumentumok a régi tervtárak anyaga kivételével már elektronikus formában érkeznek a Dokumentációs Központba, így azokat csak elektronikus katalógusban kell rögzíteni egyszeri adatfelvitellel. A jelenleg őrzött 21004 iratfolyóméter tervdokumentumból 6642 iratfolyóméter tervdokumentum elektronikusan már feldolgozott. További 14362 folyóméter terv elektronikus katalógusba rögzítése szükséges. Feldolgozás menete: Elektronikus katalógusba rögzítés Adatbázisba illesztés Internetes elérhetőség biztosítása A feldolgozást folyamatosan szükséges végezni és legkésőbb 2010. végéig be kell fejezni. Mindegyik ütemnél elmondható, hogy a szolgáltatásokból befolyó összeg, valamint az Építésügyi Célelőirányzatból támogatásként elnyerhető összeg a működésből fakadó feladatok, illetve az azt elősegítő beruházások megvalósítására felhasználható. A fejlesztések 2010. december végéig tartó ütemezésével folyamatos működést lehetővé téve 2010-re a Dokumentációs központ teljes körű és legnagyobb kapacitásával történő, európai színvonalú és piacú működtetése érhető el. A Dokumentációs Központ fejlesztésének és működésének költségvetési támogatása nem nélkülözhető és az uniós források bevonása is szükséges a Dokumentációs Központ fejlesztése beindításának finanszírozási rendszerébe. VI. Várható szakmai hatások A Dokumentációs Központban a jövőben egy modern, jól áttekinthető, hatékonyan és elektronikusan is jól szolgáltatható dokumentációs és adatgyűjtemény alakul ki. A Dokumentációs központ adatállománya és szolgáltatási típusai lehetővé teszik a hatóságok számára a hiteles adatok egy helyről való beszerzésével az ügyfelek érdekét szolgáló gyors, szakszerű, naprakész és pontos ügyintézést, az építtetők, beruházók, befektetők számára a telek kiválasztásához elengedhetetlen információkhoz történő gyors, digitalizált formában is elérhető hozzájutást, a tervezők és szakértők számára munkájuk elvégzéséhez megfelelő, pontos és hiteles adatokhoz és dokumentumokhoz a gyors hozzájutást, Látta: 9
közvetve az egyéb építésüggyel kapcsolatos szolgáltatások (tervezés, szakértés, menedzselés) díjának csökkentését ügyfelek számára. Az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a beruházások gyorsabb megvalósításához, valamint a megalapozott döntéshozatal támogatásához, ami hosszabb távon a beruházások minőségének emelését és időbeli megvalósításának gyorsítását, ezzel a gazdaság élénkülését eredményezheti. VII. Kapcsolódások A Kormány gyorsító programjához Az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelethez A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000 (II. 11.) FVM rendelethez Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelethez A közműnyilvántartásokról szóló, előkészítés alatt álló előterjesztéshez. A Dokumentációs Központ adatbázisa a közigazgatási adatbázis, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003. november 17-i, 2003/98/EK irányelvével összhangban van. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Megjegyzések Társadalmi, érdekképviseleti és szakmai partnerekkel történő egyeztetés a Kormány Ügyrendjének 11/A. pontja alapján Az előterjesztés egyeztetésében a szakmai, érdekképviseleti és közigazgatási szervek közül a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, az ÉVOSZ, a VOSZ, az ÉÉSZT, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Főépítészi Kollégium, az adatvédelmi biztos, az Építéstudományi Egyesület, az Építéshatósági Szakmai Kollégium, valamint a közigazgatási hivatalok vettek és vesznek részt folyamatosan. X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény x x Látta: 10
Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): Tárcán belül nyilatkozók szintje miniszter, államtitkár, szakállamtitkár A kommunikáció tartalma (sajtózáradék) Az építőipari beruházások első lépcsője minden esetben a területszerzés, azaz a megfelelő terület, telek kiválasztása. A gyors és biztos döntéshez, a döntéshozó helyzetbe hozatalához adatok, az adott települési területre vonatkozó előírások, korlátok, a lehetőségek ismerete, információk halmaza szükséges. Az építőipari beruházások megvalósításának elősegítését, sok tekintetben lényeges gyorsítását szolgálja a megfelelő időben, megfelelő helyről történő információhoz jutás. Mint tudjuk, az információ és a tudás hatalom. Az építtető, beruházó gyorsan szeretne megbízható és megfelelő tartalmú információkhoz, adatokhoz jutni a beruházás megvalósításához, ezt hívatott biztosítani a Dokumentációs Központ adatbázisával, és az abból történő elektronikus formában is lehetséges szolgáltatásával. Ezzel a Dokumentációs Központ nemzetgazdasági szempontból jelentős állami szolgáltatást biztosít, mellyel alapvetően elősegíti a beruházások gyorsítását. x Látta: 11
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány elfogadja az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló előterjesztést és elrendeli a mellékelt kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Látta: 12
../2008. (..) Korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról Látta: 13 Melléklet az előterjesztéshez A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: az Étv.) 62. (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli: 1. (1) E rendeletet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk közül az alábbiakra kell alkalmazni: a) az e rendelet hatálybalépése előtt az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelettel és a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelettel a Dokumentációs Központ részére átadni vagy szolgáltatni rendelt településrendezési eszközök, helyi építési előírások, építészeti-műszaki dokumentációk, tervtárak (ideértve a bauxitbeton és martinsalak felhasználásával készült építményekre vonatkozó nyilvántartásokat és dokumentációkat is), b) az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett, az építőipari kivitelezői tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16. (5)-(6) bekezdésében meghatározott építmények kivitelezési dokumentációja, c) az építmény vagy telek állapotáról készített és az e rendelet hatálybalépését követően az építésügyi hatósági eljáráshoz csatolt különösen az Étv. 32. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését igazoló - szakértői vélemények (szakvélemények), dokumentumok, d) jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség alapján az R. 27. -a szerinti építményekre, valamint más jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából az építményre előírt és e rendelet hatálybalépését követően keletkezett szakértői vélemények (szakvélemények), különös tekintettel az energetikai tanúsítványra, e) a külön jogszabály alapján az e rendelet hatálybalépését követően keletkezett a kéményseprő-ipari közszolgáltatás keretében készített Sormunkakönyv-tanusítvány és szakvélemény, valamint azok a sormunkakönyvek, amelyek külön rendelet szerinti őrzési határideje e rendelet hatálybalépését követően jár le, f) az e rendelet hatálybalépését követően kezdeményezett használatbavételi engedélyezési eljáráshoz benyújtott közmű szolgáltatói nyilatkozat, g) az e rendelet hatálybalépését követően a telek állapotáról jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készített geodéziai, geotechnikai szakvélemények; h) az építmények vagy telkek műemléki (műemlék, műemléki környezet, műemléki jelentőségű terület, történeti táj) és régészeti védettségére, valamint a helyi építészeti és természeti értékek védelmére, az azokkal összefüggő tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó határozatok, rendeletek, nyilvántartásba vételi és területi adatok; i) a településrendezési eszközökre, továbbá a tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó határozatok, rendeletek, j) a jogszabályi kötelezés nélkül, önkéntes adatszolgáltatásként átadott dokumentációk, gyűjtemények, dokumentumtárak. (2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a sajátos építményfajták körébe tartozó,
a) a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet szerinti építmények, b) a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékletének II. pontjában megjelölt építmények, c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték; a villamos hálózati-, és a villamos energia termelői engedélyesek tulajdonában vagy rendelkezésében lévő zártcélú távközlési és adatátviteli rendszer, d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti nyomvonalas építmények a hozzájuk tartozó tartozékokkal és szerelvényekkel, valamint e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti nyomvonalas építmények a hozzájuk tartozó tartozékokkal és szerelvényekkel, f) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris építmény, rendszer és berendezés, g) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti, a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő építmény, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékek, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontok dokumentációi. 2. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk országos központi tervtárának a megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban:miniszter) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság által működtetett országos illetékességű Dokumentációs Központ útján gondoskodik. (2) E rendelet nem érinti az építésügyi hatósági és más hatósági nyilvántartások rendszerét. 3. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó dokumentációk közül a) az 1. (1) bekezdésében meghatározott, aa) b) pont szerinti kivitelezési dokumentációk egy példányát a használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőssé, illetve végrehajthatóvá válását követő 30 napon belül a (kiviteli tervet készítő) tervező, ab) az építésügyi hatósághoz benyújtott c) - d) és f) pontjai szerinti szakvélemények, nyilatkozatok egy példányát a benyújtástól számított 30 napon belül az első fokú építésügyi hatóság, ac) d) és g) pontjai szerinti, az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentumok és szakvélemények egy példányát a szakértő, illetve a szakvéleményt készítő szervezet annak elkészültét követő 30 napon belül, ad) e) pont szerinti szakvélemények egy példányát a kéményseprő-ipari közszolgáltató annak elkészültét követő 30 napon belül, a sormunkakönyv-tanúsítványok egy példányát a kiállítás szerinti naptári negyedévet követő 30 napon belül, a Sormunkakönyveket az őrzési határidő lejártát követő 30 napon belül, b) h) és i) pontok szerinti régészeti lelőhelyek nyilvántartásba vételét, helyi építészeti-, természeti értékek védelmét elrendelő döntést, valamint a településrendezési eszközöket az elfogadásra, illetve jóváhagyásra jogosult szerv a döntését követően a rendelettel, vagy határozattal együtt 30 napon belül egy példányban az e (3) bekezdése szerinti formátumban, köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni, illetve megküldeni (a továbbiakban együtt: átadni). Látta: 14
(2) Az 1. (1) bekezdés j) pontja szerinti esetekben a Dokumentációs Központ az Üzemeltetési Szabályzatában meghatározottak szerinti térítést kérhet. (3) A dokumentumokat az 1. (1) bekezdés a) pontjába tartozók kivételével elektronikus adathordozón.pdf (Adobe Acrobat), vagy a KEKH ajánlásában szereplő bármely grafikus formátumban kell a Dokumentációs Központ részére átadni. (4) Az első fokon eljáró építésügyi hatóságok a naptári negyedévben jogerőssé és végrehajthatóvá vált azon építmények építési-, módosított építési-, továbbépítési-, használatbavételi- és fennmaradási engedélyek jegyzékét, amelyek esetében kiviteli terv készítése kötelező, illetve az engedélyezési eljárásban szakvélemény készült, a negyedévet követő hó 15-ig kötelesek a Dokumentációs Központnak megküldeni. A jegyzék nem része az adatbázisnak. (5) A (4) bekezdés szerinti jegyzéknek tartalmaznia kell: a) az építtető nevét, megnevezését, címét, b) az építési-, módosított építési-, továbbépítési-, használatbavételi- vagy fennmaradási engedély számát, c) az építmény címét, helyrajzi számát, megnevezését (a döntésben nevesített leírását), d) a tervező nevét, megnevezését, e)ha szakvélemény benyújtására sor került a szakértő nevét. 4. (1) A Dokumentációs Központ a részére átadott dokumentációt megőrzi, az Étv. előírásai szerint nyilvántartja, rendszerezi, katalogizálja, kérésre a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint abba betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, illetve arról másolatot ad. (2) A Dokumentációs Központ dokumentum állományában levő dokumentációkba és a kapcsolódó adatokba a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint biztosítható betekintés, vagy adható másolat, illetve szolgáltatható adat. (3) A dokumentációknak a Dokumentációs Központ általi megóvása és hasznosítása a kezelt anyagokkal kapcsolatos szerzői jogokat nem érinti. 5. (1) A Dokumentációs Központ az ügyfél megbízása alapján más dokumentációs-, illetve adattárakból dokumentációkat, közérdekű adatokat szerezhet be, felmérést készíthet, továbbá meghatározott fejlesztési, beruházási célokhoz kapcsolódóan lehetőségeket vizsgálhat, tárhat fel. A Dokumentációs Központ a szolgáltatásairól tájékoztatót bocsát ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentáció- és adatbeszerzés céljából a) a Dokumentációs Központ az ingatlan-nyilvántartási hatósággal a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer szolgáltatásainak a Dokumentációs Központ saját számítástechnikai eszközeivel történő igénybe vételére szolgáltatási szerződést köt, b) a külön jogszabály szerinti levéltárak a kért dokumentációkról, adatokról tájékoztatást nyújtanak. (3) A Dokumentációs Központ az ágazati statisztikák készítéséhez adatokat szolgáltat.. A Dokumentációs Központ elektronikus nyilvántartását más dokumentációs tárakhoz, az e Látta: 15
rendelet szabályozási tárgyaihoz kapcsolódó nyilvántartásokhoz, továbbá a terv- és műszaki dokumentációkat őrző közlevéltárakhoz és a hatósági nyilvántartásokhoz hangolva köteles fejleszteni. (4) A Dokumentációs Központnak más adatbázisokhoz, levéltárakhoz és az ingatlannyilvántartáshoz való elektronikus kapcsolódását, az onnan történő adatok, dokumentumok beszerzését az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton keresztül kell biztosítani. 6. (1) A dokumentációkkal kapcsolatos adatszolgáltatás költségeit az építésüggyel kapcsolatos hatósági tevékenységhez nyújtottak kivételével a Dokumentációs Központ az igénylőnek felszámítja. (2) A dokumentációs adatállományból meghatározott szempontok szerint megrendelt dokumentációk, műszaki, területi adatok kigyűjtéséért, vizsgálatáért, területi állapotfelméréséért, mint közérdekű szolgáltatásért fizetendő díjakat a Dokumentációs Központnak a miniszter által jóváhagyott Üzemeltetési Szabályzatában az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint kell megállapítani. A díjak a szolgáltatások eseti, időszakos, vagy rendszeres igénybevételére is megállapíthatóak. (3) A Dokumentációs Központ Üzemeltetési Szabályzatának a díjak megállapításán kívül tartalmaznia kell a) az Ügyfélszolgálaton történő információkérés, illetve az elektronikus úton történő megkeresés feltételeit és módját, minden esetben b) a megrendelés kötelező elemeiként az azonosíthatósághoz szükséges megrendelői adatokat, c) a megrendelés teljesítésének módját és formátumát. 7. (1) Az e rendeletben előírt adatszolgáltatás elmulasztásának tudomására jutását követő 8 napon belül a Dokumentációs Központ vezetője köteles az adatszolgáltatást elmulasztó kötelezettel szemben, az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt, - a 3. (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetén a (kiveteli tervet készítő) tervező, ab) alpontja esetében az építésügyi hatóság vezetője, ac)-ad) alpontjai esetében a szakértő, illetve az ott meghatározott szervezet vezetője, a 3. (1) bekezdés b) pontja esetén a döntést hozó szerv, a 9. (2) bekezdés esetében az őrző szervezet vezetője, felszámoló vagy végelszámoló - az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdése alapján szabálysértési eljárást, vagy tervező, szakértő estében az illetékes szakmai kamara etikai fegyelmi bizottságánál eljárást kezdeményezni. (2) A szabálysértési eljárás nem érinti a tervtárak átadásának elmulasztásával okozott kárért való polgári jogi felelősséget. 8. A Dokumentációs Központ működésének felügyeletét a miniszter látja el. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Látta: 16
(2) Az 1. (1) bekezdésében felsorolt dokumentációk közül az a) pontba tartozó és a Dokumentációs Központ részére még át nem adott tervtárakat az azokat őrző szervezet, illetve a felszámolásra kerülő gazdasági társaságok tulajdonában levő dokumentációkat a felszámoló, illetve végelszámoló 2008. december 31-ig köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni. (3) A Dokumentációs Központnak a digitális terv- és adatszolgáltatást 2009. január 1-től kell biztosítania. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a) az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 2-5. -ai, valamint b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet 2. (2) és (3) bekezdései, a 3. (2) bekezdésének a területi tervi, valamint az építésügyi-műszaki és az építmények esetében a használatbavételi engedély kiadását szövegrésze, a 3. (3) bekezdésének vagy építménytervek szövegrésze, a 3. (4) bekezdés f) pontjának az építményeknél a jellemző kapacitásadatokkal, szövegrésze, az i) pontjának valamint településrendezési tervek és helyi építési előírások szövegrésze és a 4. -a. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. -ának Az építésügyi-műszaki szövegrésze helyébe A területi tervi szövegrész lép. (6) E (3)- (6) bekezdései 2009. január 2-án hatályukat vesztik. Látta: 17
Melléklet a.../... (...)Korm. rendelethez A Dokumentációs Központ szolgáltatásaiért fizetendő díjak megállapításának szempontjai 1) Közérdekű adatok szolgáltatása esetében díjként csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerinti költségek számíthatók fel. 2) Az 1) pontban meghatározottakat meghaladó szolgáltatások (területek megrendelő által megadott szempontok szerinti kiválasztása, beruházásokhoz területek kiválasztásához, kockázatelemzéshez dokumentációk, adatok kigyűjtése megadott szempontok szerint stb) esetén a díjat a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK Irányelv 6. cikkében meghatározott elvekkel összhangban, a dokumentumok gyűjtésének, feldolgozásának, a dokumentumok rendelkezésre bocsátásának költségeinek és legfeljebb 5% nyereséghányad számításával kell megállapítani. 3) Nem számítható nyereség az 1) pont szerinti adatok költségeihez, illetve a más nyilvántartásokból kért adatokért, dokumentációkért fizetendő díjakhoz. Látta: 18
Általános indokolás A Kormány 1999-ben megalkotta az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról szóló 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelettel létrehozta a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (a továbbiakban: VÁTI) által működtetett országos hatáskörű Dokumentációs Központot és meghatározta az átadandó dokumentációk körét, melyet később a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000 (II.11.) FVM rendelet kiegészített a Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. A Dokumentációs Központ biztosítja az átadott, illetve szolgáltatott dokumentum típusok őrzését, feldolgozását és ezeknek a szolgáltatásain keresztül a közérdekű hasznosítását. A visszakereshetőséget integrált dokumentumkezelő rendszer, valamint elektronikus és papír alapú nyilvántartások teszik lehetővé. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben feldolgozott adatok az Interneten is elérhetők. Az elrendelt dokumentációk átadása, illetve szolgáltatása csak részben teljesült, továbbá az átadandó dokumentum tárak mellett a szolgáltatandók körének bővítése vált szükségessé, mivel a fejlesztések mellett az általános, minden szinten jelentkező követelmény az egy helyen, egy ablaknál szolgáltatott teljes információs adatbázis a telkekre, építményekre, illetve a területi tervek, vagy településrendezési eszközök alapján bármely terület, település meghatározott részére vagy egészére. Ez a meghatározott dokumentációk átadása, szolgáltatása, feldolgozása, az információs rendszer fejlesztése útján valósítható meg úgy, hogy a rendszernek más nyilvántartásokkal, adatbázisokkal, dokumentációs tárakkal összekapcsolhatónak kell lennie. Ezzel elérhető az, hogy akár a Dokumentációs Központon keresztül ingatlanok adatait, vagy az ingatlan nyilvántartáson keresztül építmények műszaki adatait egy helyen szolgáltatni lehessen, azok állapotára, terheire stb. vonatkozó információkhoz a szolgáltatást kérő hozzáférjen. A felhasználók számára így gyorsan, akár digitalizált formában elérhetővé válnak a dokumentációk. Az integrált dokumentumkezelő rendszerben történő feldolgozás, valamint a nyilvántartási adatok internetes közzétételének hatására az információk elérhetősége széles körben válik biztosítottá, ez nagymértékben hozzájárul a projektek gyorsabb és pontosabb előkészítéséhez, a döntéshozatal megalapozásához, a beruházások gyorsabb megvalósításához. A szolgáltatás jelenlegi menete és helyzete A Dokumentációs Központban őrzött, még elektronikusan feldolgozatlan dokumentumok elektronizálása a kormányrendelet elfogadását követően azonnal megkezdődik. A papír alapú dokumentáció mértéke jelenleg megközelítőleg 75 %. Jelenleg az állomány ezen része papír alapú nyilvántartásokból kereshető. A rendezési tervek elektronikus feldolgozásának mértéke 99 %. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az új, beérkezett tervdokumentációk feldolgozása haladéktalanul megtörténik. Amennyiben a leadott tervanyagot elektronikus formában adják le, akkor a hozzáférés biztosítása a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően már most is megtörténhet. A Dokumentációs Központ írásbeli megrendelés alapján szolgáltat információt, illetve másolatot, igény szerint a kért dokumentációt elektronikus formában küldi meg a megrendelőnek. Amennyiben a keresett dokumentum nincs meg a Dokumentációs Központ Látta: 19
állományában, de ismert az őrzési helye, vagy az felkutatható, akkor megrendelésre a tervdokumentum másolatát beszerzi, feldolgozza és igény szerint digitalizálva adja át. A Dokumentációs Központ minden elkészült digitális változatot a adatbázisba integrálva tárol. A cél elérése érdekében a minisztériumnak a Társasággal kötött közhasznú szerződés tartalma: 1. A tárolás fizikai feltételeinek biztosítása A Dokumentációs Központ gondoskodik az archívum elhelyezését szolgáló Budafoki úti országos tervtári épület működtetéséről (épületfenntartás, takarítás, karbantartás, vagyon- és tűzbiztonság, telefon, víz, csatorna, elektromos energia). 2. Állománygyarapítás A Dokumentációs Központ az archív tervtári gyűjtemények megőrzésén túl országos gyűjtő szervezete a közpénzek felhasználásával készült köteles tervpéldányoknak is. Ezek gyűjtésében együttműködik a Közigazgatási Hivatalokkal, kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal. A területi-, településtudományi- és építésügyi szakkönyvtár és kutatási archívum állománygyarapítását a belföldi és külföldi szakfolyóiratok, könyvek, elektronikus dokumentumok beszerzésével gyarapítja. A Települési Főépítészi Irodák tervtáraiból, valamint a megszűnt állami tervező vállalatok még meglévő tervtáraiból, külön megállapodás alapján tervdokumentációkat vesz át. 3. Feldolgozás, szolgáltatás Cél a Dokumentációs Központ megőrzésében lévő, mintegy 4000 m 2 -en elhelyezett, 17140 iratfolyómétert kitevő gyűjtemények állományából történő szolgáltatás színvonalának folyamatos fenntartása és korszerűsítése, az Interneten elérhető Egységes Dokumentumkezelő Rendszer - OLIB7 - működtetésével. Ennek érdekében a tervtári gyűjteményt, valamint a területi- településtudományi- és építésügyi szakkönyvtár- és kutatási archívum gyűjtemények állományát folyamatosan rendszerezi, és feldolgozza. A feldolgozott állományból információt szolgáltat. A leggyakrabban igényelt állományok kereshetővé tétele A Dokumentációs Központ gyűjteményében található térképek (10400 db) retrospektív katalogizálása az OLIB rendszerben. A bauxitcementtel épült építmények központi nyilvántartásának kialakítása az OLIB rendszerben. Egy önálló terület- és településrendezési fotógyűjtemény kialakításának megalapozása egy pilot keretében,,kb. 1000 db fotó feldolgozásával. Információszolgáltatáshoz kapcsolódó fejlesztés Digitális tervinformációs szolgáltatás kialakítása a településrendezési eszközökre vonatkozó rajzi mellékletek elektronizált dokumentációira vonatkozóan. Az elektronikus adathordozón, beadott köteles példányok csatolásával a Tervkataszter adatbázisához, és egy pilot keretében megvizsgálva a papír alapú mellékletek elektronizálási lehetőségét. Szakinformációs-szolgáltatás Új szolgáltatásként szakinformációs szolgáltatás kialakítása az NFGM információigényének támogatására. A felmért igényekre alapozva rendszeres, illetve eseti információkutatás végzése megadott témákban. Az eredményeket elektronikus illetve papír alapú információs csomagban juttatja el a megrendelőhöz. Országos Rendezési Tervkataszter Az országos Rendezési Tervkataszter a Közigazgatási Hivatalok segítségével, a települési polgármesteri hivatalok szükség szerinti Látta: 20
közreműködésével aktualizált adatszolgáltatáson alapul. A tervkataszter településenként tartalmazza: a településrendezési tervdokumentumok címét, szakmai összetételét, jóváhagyási dátumát és jellegét., a helyi jogszabályokat elektronikus formában. Az országos Rendezési Tervkatasztert folyamatosan gondozza, a megyei közigazgatási hivatalok együttműködésével gondoskodik az évi rendes adatbekérésről. 4. OLIB Integrált dokumentumkezelő rendszer működtetése: Az archívumok adatainak feldolgozását az OLIB integrált dokumentumkezelő és könyvtári rendszer szolgálja. A rendszer valamennyi gyűjteményre kiterjed. Az adatbázis folyamatos frissítése és a működtetés feltételeinek biztosítása a feladat. A szoftver követését biztosítani kell. Az építőipari beruházások első lépcsője minden esetben a területszerzés, azaz a megfelelő terület, telek kiválasztása. Ez csak a lehetőségek vizsgálata, a beruházó szempontjai szerinti kockázatelemzések alapján történhet. A gyors és biztos döntéshez, a döntéshozó helyzetbe hozatalához adatok, az adott települési területre vonatkozó előírások, korlátok, a lehetőségek ismerete, információk halmaza szükséges. De ugyanez érvényes a tervezési fázis előkészítésére és megvalósítására is, hisz a már kiválasztott területre, telekre történő tervezési folyamat időigényét, minőségét jelentősen befolyásolja a már meglévő adatokhoz történő időben történő hozzáférési lehetőség. A Dokumentációs Központban e rendelet elfogadása esetén nyilvántartott dokumentációk köre az alábbiak szerint bővül: 1. jogszabályban előírt esetekben kivitelezési dokumentációk (az építmény tartószerkezeti rendszere miatt szükséges esetkör) minden monolit vasbeton tartószerkezetű épület, minden monolit vasbeton elemű épület, minden épület, ha a teherhordó szerkezete 5,40 m-es falköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, minden épület, ha a tartószerkezete 5,40 m-es oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, minden előre gyártott födémszerkezetű épület, ha 6,60 m falköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, minden előre gyártott födémszerkezetű épület, ha 6,60 m oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, minden olyan épület, amely tetőszerkezetében a talpszelemenek távolsága meghaladja a 6 m-t, minden olyan épület, amely tetőszerkezetében a megtámasztás nélküli áthidalás bárhol meghaladja a 6 m-t, 2. jogszabályban előírt esetekben kivitelezési dokumentációk (az építmény üzemeltetése eltér az átlagos családi háztartásétól esetkör): minden olyan építmény, ahol 7 kw-nál nagyobb az elektromos áram teljesítményfelvétele, minden olyan építmény, ahol 30kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, 3. tervellenőrzést igénylő tervek (a használat során jellemző a tömeges, nagyszámú igénybevétel) minden közhasználatú épület, üzemelés technológiai tervet igénylő épület, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, Látta: 21
tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, a Kbt. hatálya alá tartozó építmények, a nemzetgazdasági szempontból jogszabállyal kiemelté nyilvánított jelentőségű építmények, a külön törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, a kivitelezést szabályozó kormányrendeletben az építés szempontjai figyelembevételével meghatározott alapesetet (átlagos földszint+tetőtér beépítéses hagyományos szerkezetű családi házat) meghaladó építmény, és minden olyan építmény, amely nem tartozik a kivitelezésről szóló kormányrendelet 16. (3) bekezdés b)-g) pontjai (kerítés, polgári lőtér, hírközlési építmény, nem közhasználatú park) és (4) bekezdése (műemlék homlokzatán végzett építési tevékenység) alapján a kivételek közé. 4. Szakvélemények, szakértői vélemények építmények vagy telkek állapotáról hatósági eljáráshoz készített és benyújtott szakvélemények minden esetben, építmények esetében, ha jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készül, pld. a jó karbantartási kötelezettség alapján, vagy az energetikai tanúsítvány minden esetben, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás alapján a kémények állapotának vizsgálatáról készített tanúsítvány, a használatbavételi engedélyhez benyújtott közmű szolgáltatói nyilatkozat, a telkek állapotáról jogszabály előírása miatt készített geodéziai, geotechnikai szakvélemények, 5. Korlátozások, tilalmak elrendelése minden korlátozás, tilalom elrendeléséről szóló döntés a településrendezési eszközök megküldése mellett. Az építőipari beruházások megvalósításának lényeges gyorsítását szolgálja a megfelelő időben, idő alatt, megfelelő helyről, megfelelő módon történő információhoz jutás. Az építtető, beruházó számára a gyors, megbízható és megfelelő tartalmú információkat, adatokat biztosítja a beruházás megvalósításához a Dokumentációs Központ a saját adatbázisából, vagy az onnan elérhető kapcsolódó adatbázisokból az elektronikus formában is lehetséges szolgáltatásával. Ezzel a Dokumentációs Központ nemzetgazdasági szempontból jelentős állami közszolgáltatást biztosít, mellyel alapvetően elősegíti a beruházások gyorsítását. A szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek, ezzel ténylegesen társadalmi szinten biztosítja a megjelenő igények kielégítését. Az internetes hozzáférés javítja a hátrányos helyzetű térségek információhoz jutását, továbbá a társadalmi hasznok között az oktatási, illetve kutatási célú hasznosítás is jelen van. Részletes indokolás 1-3. -okhoz Látta: 22