A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása (2007-2013)
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.... 4 1. A KKV-k elhatárolása.... 6 2. A támogatások jellemzői... 9 3. Támogatások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint.... 15 4.Területi elemzés... 17 5. A támogatott 10 fő feletti KKV-k létszámalakulása... 20 Módszertani megjegyzések... 23 Mellékletek... 24 Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek 2014. október Szerző: Ember László Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca 20-22. http://palyazat.gov.hu/elemzesek 5
Vezetői összefoglaló A vállalkozások között jellegzetes csoportot alkotnak a közszektoron kívüli, 10-250 főt alkalmazó, önállóan működő hazai vállalkozások, a 10 fő feletti KKV-k. Ennek oka, hogy 2013-ban 22.276 vállalkozás tartozott e csoportba, éves átlagban 575 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, ami az összes, 10 fő feletti vállalkozásokban alkalmazottak 34%-a. Ez a hazai, 10 fő feletti, magántulajdonú - csoport 445 Mrd Ft-ot, a teljes leszerződött kohéziós politikai EU támogatási összeg 5,3%-át kapta. A csoport 30%-a (6628 db vállalkozás) részesült támogatásban, és itt dolgozik az e körbe sorolható vállalkozások alkalmazottainak 37%-a. E támogatások 70%-a 10-50 fős KKV-khoz került, a 100 fő feletti KKV-k a támogatások egytizedét kapták. Az e körben leszerződött támogatások 86%-a szorosan vett gazdaságfejlesztési célokat szolgált. A csoportban a legnagyobb támogatást a feldolgozóipari cégek kapták (42%). A csoporton belül Budapest és Pest megye, illetve Nógrád megye vállalkozásainak támogatottsága átlag alatti. A megyék fejlettsége és a támogatottak aránya között nem mutatható ki összefüggés. A csoport támogatottjainak 56%-ára, 3.588 vállalkozásra igaz, hogy vagy csak egyszer nyert támogatást, vagy ha több alkalommal is, akkor a több szerződés azonos évhez kötődik. Közülük 1.320 db vállalkozás szerződése lépett életbe a 2007-2010-es időszakban. Erre a szűkített mintára megállapítható, hogy alkalmazotti száma 5700 fővel, 2-3%-kal volt magasabb 3 évvel a támogatást követően, mint amennyi akkor lett volna, ha fejlődésük a nem támogatott vállalkozások dinamikája szerint alakul. Extrapolálva az eredményeket a 6.628 elemű vizsgálati csoportra 28.500 többletmunkahelyet kapunk. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy ez nem a támogatás munkahelyteremtő hatását mutatja, hanem csak azt, hogy a támogatott vállalkozások ennyi többlet munkahelyteremtésre voltak képesek, részben saját jobb potenciáljuk révén, részben a támogatás segítségével. 5% feletti részesedést emellett a következő ágak mutattak: kereskedelem, gépjárműjavítás építőipar információ, kommunikáció szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás A feldolgozóipar és ez a 4 további ágazat együttesen a támogatások 81%-át adta. 6 7
1. A KKV-k elhatárolása A számítások kritikus pontját a KKV-k elhatárolása jelenti. Az országos statisztikai nyilvántartási rendszer nem rendelkezik ilyen besorolással, ezért több adatbázisra támaszkodó, önálló elemzést kell alkalmaznunk. A KKV-k fogalma a szakirodalomban nem egységes. Az EU vonatkozó ajánlása 1 és a KKV-k támogatásáról szóló hazai törvény 2 a vállalkozás méretéből indul ki és ehhez fűz további, szűkítő feltételeket. Eszerint annak feltétele, hogy egy vállalkozás KKV-nak minősüljön az, hogy foglalkoztatottainak átlagos létszáma vállalati csoport szinten - nem haladja meg a 250 főt, és emellett megfelel néhány további feltételnek. Így nem tekinthető KKV-nek alacsonyabb létszám mellett sem - az a szervezet, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 50 M -nak megfelelő forintösszeget és mérlegfőösszege ugyanakkor meghaladja a 43 M -nak megfelelőt. Nem tekinthető KKV-nak az a szervezet sem, amelyben az állam és önkormányzatok közvetlen és közvetett részesedése meghaladja a 25%-ot, kivéve néhány sajátos esetet. Emellett alkalmazandó egy sajátos késleltetési szabály is, ami szerint ha egy szervezet egyszer KKV, akkor mindaddig annak tekintendő, amíg két évben egymás után meg nem sérti a KKV-kra vonatkozó korlátokat. A vállalkozások létszámát ugyanakkor nem egyedileg, hanem csoportszintű összeszámítással kell megállapítani, hasonlóan a számviteli konszolidáció és a részesedések elszámolása során alkalmazott eljáráshoz. 1 Ld 2003/361/EC Commission Recommendation concerning the definition of micro, small and medium sized enterprises. A szabályozáshoz kapcsolt eligazítást ld.: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme-definition/index_en.htm 2 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, Ld: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0400034.tv 50% feletti részesedés esetén a tulajdonos szervezet részesedését teljes egészében, 25% felett pedig arányosan kell figyelembe venni. 3 Az USA szabályozás 4 ágazatilag differenciált árbevétel és létszám kritériumokat alkalmaz. Így egyes ágazatokban (pl. a gépipar egyes ágazataiban) 1000 fő feletti létszámú vállalkozás is lehet KKV, más ágazatban (pl. a benzinkutaknál) 50 fő a határ. A hazai szakirodalom különböző megoldásokat alkalmaz. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlés számára készült jelentésében pusztán a létszámot veszi figyelembe, és ez alapján a 0 249 fővel működő szervezetek minősülnek kis- és középvállalkozásnak. 5 Laki Mihály és Szalai Júlia 2013-ban megjelent könyvükben 6 létszám és árbevétel korlátot alkalmaz 7. Jelen elemzés céljára köztes megoldást követünk. 10 fő feletti KKV-nak azokat az áfa alanyokat tekintjük, amelyekre egyszerre teljesülnek az alábbi feltételek: A NAV nyilvántartása szerint 2013. évi alkalmazottainak átlagos létszáma eléri a 10 főt de nem éri el a 250-et 3 A részletes útmutatót ld.: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/sme_definition/ sme_user_guide_en.pdf 4 Ld. http://www.sba.gov/category/navigation-structure/contracting/contracting-officials/ eligibility-size-standards 5 J/8112. számú jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kisés középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről: http://www.parlament.hu/irom39/08112/08112.pdf, 12. oldal 6 Laki Mihály Szalai Júlia: Tíz évvel később: magyar nagyvállalkozók európai környezetben. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2013., 12. oldal 7 A szerzők azokat a vállalkozásokat tekintik nagyvállalkozásnak, amelyek létszáma az 500 főt vagy árbevétele az 1 Mrd Ft-ot meghaladja. Kisvállalkozások közé azokat sorolják, amelyek létszáma a 10 főt vagy éves árbevételük a 10 M Ft-ot nem éri el. Az egyik csoportba se sorolható vállalkozásokat középvállalkozásnak tekintik. 8 9
A KSH statisztikai számjel nyilvántartásában rögzített gazdálkodási forma kódja alapján vállalkozás, kivéve: o az egyéb önálló vállalkozókat (ügyvédek, végrehajtók, közjegyzők) o a vízi társulásokat, erdőtársulásokat o takarékszövetkezeteket, Jeremie közvetítő pénzügyi szervezeteket Nem mutatható ki benne 25% feletti közvetlen vagy közvetett - állami vagy önkormányzati, illetve külföldi társasági tulajdon és gazdálkodási forma kódja alapján nem külföldi vállalkozás fióktelepe Az Opten Kft munkatársai figyelembe véve a pénzügyi korlátadatokat, a csoportszintű összeszámítási szabályt és a köztulajdonra vonatkozó korlátokat - nem sorolták a nem KKV-k közé. EU-s pályázataiban - az EMIR nyilvántartása szerint - nem nyilatkozott úgy, hogy a KKV körön kívüli vállalkozás. A fenti elhatárolás jól közelíti az EU előírások szerinti kis- és középvállalat fogalmakat, de nem azonos velük. 8 Ezért a jelen elemzésben a 10 fő feletti KKV-k alatt a 10-250 fős, hazai, magántulajdonú vállalkozásokat értjük. 9 8 Nem tartalmazza a 10 fő alatti olyan vállalkozásokat, amelyek a vállalatcsoport szinten való számítás miatt tartoznak a kis- illetve esetenként a középvállalatok közé, és nem alkalmazza a késleltetési szabályt sem. 9 Ez természetesen nem jelenti, hogy a 10 fő alatti KKV-k, illetve a KKV-nak nem tekinthető vállalkozások ne lennének fontosak a fejlesztéspolitika szempontjából, csupán annyit, hogy ezek sajátosságaik miatt önálló tárgyalást kívánnak, ami túl megy jelen elemzés keretein. 2. A támogatások jellemzői 2007-13 között a leszerződött támogatások (8.384 Mrd Ft) összegének 43%-a került állami és magán vállalkozásokhoz, ebből 445 Mrd Ft, a teljes leszerződött támogatás 5,3%-a, jutott el a 10 fő feletti KKV-khoz. A támogatások fő adatai: 1. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k fő adatai Adat Érték Mértékegység Támogatott vállalkozások száma 6.628 db Támogatott projektek száma 14.480 db A támogatások összege 445 Mrd Ft A projektek összköltsége 950 Mrd Ft Egy pályázóra jutó támogatás 67 M Ft/vállalkozás Átlagos támogatás egy projektre 31 M Ft/projekt Átlagos összköltség egy projektre 66 M Ft/projekt Átlagos támogatási intenzitás 47 % A 10 fő feletti KKV-k 30%-a részesült támogatásban, itt dolgozik az e körben alkalmazottak 37%-a. Amint a 2.táblázat mutatja, a támogatottak részarányára az egyes létszám kategóriákon belül - nincs hatással, hogy létszám vagy vállalkozás alapon számítjuk-e. Ez azt mutatja, hogy létszám-kategórián belül nem figyelhet meg olyan összefüggés, hogy az átlag feletti vagy alatti vállalkozások eltérő támogatást kapnának, ilyen szempontból a támogatási rendszer semleges. 10 11
2. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k adatai létszám-kategóriák és támogatottság szerint Létszámkategória Adat ME csoport Összesen 10-20 20-50 50-100 100-250 támogatottak 3 154 2 459 748 267 6 628 A leszerződött támogatások megoszlását a támogatott vállalkozások alkalmazotti létszáma szerint az 1. ábra mutatja: 50-100fő 19% 100-250fő 11% 10-20fő 29% Vállalkozások száma darab nem támogatottak összes vállalkozás 10 569 3 928 844 305 15 646 13 723 6 387 1 592 572 22 274 20-50fő 41% támogatottak 45 340 76 642 51 346 38 807 212 135 Létszám fő nem támogatottak összes vállalkozás 144 109 116 660 57 037 44 751 362 557 189 449 193 302 108 383 83 558 574 692 1. ábra: A 10 fő feletti KKV-k támogatásainak megoszlása a vállalkozás mérete szerint Az összes támogatás 70%-a az 50 fő alatti KKV-khoz került, a 100 fő feletti KKV-k a támogatások egytizedét kapták. Támogatottak részaránya Átlagos létszám % fő vállalkozások 23% 39% 47% 47% 30% létszám 24% 40% 47% 46% 37% támogatottak 14 31 69 145 32 nem támogatottak 14 30 68 147 23 A támogatási részarányok trendjének értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a létszám-kategória besorolás 2013. évi létszám alapján történt. Ezért amennyiben a támogatás hozzájárult a növekedéshez, akkor ez önmagában abban az irányban hat, hogy a 2013. évben magasabb létszámcsoportban a támogatottak részaránya is magasabb lesz. Adat 3. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k támogatásainak adatai, létszám-kategóriák szerint Leszerződött támogatás Leszerződött összköltség Támogatott vállalkozások száma Támogatott vállalkozások alkalmazottai Egy vállalkozásra jutó támogatás Egy alkalmazottra jutó támogatás Támogatás intenzitás ME Létszámkategória 10-20 20-50 50-100 100-250 Összesen M Ft 130 501 181 173 85 836 47 428 444 938 M Ft 259 239 377 375 197 735 115 897 950 246 darab 3 154 2 459 748 267 6 628 fő 45 340 76 642 51 346 38 807 212 135 M Ft/db 41 74 115 178 67 M Ft/fő 2,9 2,4 1,7 1,2 2,1 50% 48% 43% 41% 47% 12 13
A leszerződött támogatás operatív programok közti megoszlását a 2. ábra mutatja. A legnagyobb tételt a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) támogatásai teszik ki (58%). A regionális operatív programok az összes támogatás 36%-át finanszírozzák. 5% kerül a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében felhasználásra, 94%-ban munkahelymegőrző támogatások és munkahelyi képzési, egészségmegőrző programok formájában. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyújtott támogatások (1%) 98%ban megújuló energia és energiahatékonysági projektek megvalósítását segítik. Konvergencia ROP-ok 24% 4. táblázat: 10 fő feletti A KKV-k támogatásainak megoszlása célok szerint Főcél Cél OP Közvetlen gazdaságfejlesztés Leszerződött támogatás (Mrd Ft) Arány K+F+I GOP + KMOP 124 28% Technológia fejlesztés GOP + KMOP 160 36% Üzleti környezet GOP + KMOP 24 5% Regionális gazdaságfejlesztés ROP - konvergencia régióban 76 17% Összesen 384 86% Turizmus ROP-ok 31 7% Környezet KEOP + ROP 7 2% KEOP 1% TÁMOP 5% GOP 58% További célok Munkahely és képzés TÁMOP 18 4% Egészségmegőrzés TÁMOP 3 1% Egyéb TÁMOP 1 0% KMOP 12% Összesen 60 14% Összesen 445 100% 2. ábra: A támogatások megoszlása OP-k szerint A leszerződött támogatások fejlesztési célok szerinti összetételét a 4. táblázat mutatja. Az operatív programok a végrehajtás eszközei, tagolásuk döntően szabályozási, végrehajtás szervezési követelményeket tükröz. Ezért egyes fejlesztési célok több operatív programban is megjelennek. A kimutatásból látható, hogy az e körben leszerződött támogatások 86%-át fordították szorosabb értelemben vett gazdaságfejlesztésre. Ennek négy tétele vitathatatlanul e körbe tartozik. A turisztikai fejlesztések és a képzések hatása azonban összetettebb, részben ezek is tekinthetők gazdaságfejlesztésnek, részben azonban a helyi életminőséget és a társadalmi befogadást szolgálják. Ezért ezeket külön, további célokként mutattuk ki, hogy láthatóvá váljon az egyértelműen gazdaságfejlesztési beavatkozások magas súlya. Ezekkel együtt azonban a támogatásoknak nagyobb része, 86-97%-a szolgálja a gazdaságfejlesztést. 14 15
(További táblázatokat a témában a Mellékletben közlünk.) A támogatási átlagok és a fejlesztési célok összevetése alapján az alábbi kép rajzolódik ki: 3. Támogatások megoszlása nemzetgazdasági ág szerint 5. táblázat: A 10 fő feletti vállalkozási támogatások fajtái a támogatás átlagos összege szerint Csoport Kisebb összegű támogatások <=50 Közepes támogatások 50-100 Támogatások átlaga (M Ft) Példák technológiai fejlesztés képzés, egészség Nagy összegű támogatások 100< turizmus megújuló energia, energiahatékonyság K+F+I, üzleti környezet regionális gazdaságfejlesztés, A támogatások megoszlását az egyes nemzetgazdasági ágak között az alábbi táblázat mutatja. A legnagyobb támogatást a feldolgozóipari cégek kapták (42%). 5% feletti részesedést emellett a következő ágak mutattak: kereskedelem, gépjárműjavítás építőipar információ, kommunikáció szakmai, tudományos, műszaki szolgáltatás Ez az 5 ágazat együttesen a támogatások 81%-át adta. 6. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k támogatása ágazatonként Kód Nemzetgazdasági ág Támogatás (M Ft) Arány A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 278 1% B Bányászat, kőfejtés 2 070 0% C Feldolgozóipar 186 104 42% D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 497 0% E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés 9 460 2% F Építőipar 38 260 9% G Kereskedelem, gépjárműjavítás 66 063 15% H Szállítás, raktározás 16 892 4% I Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 20 103 5% J Információ, kommunikáció 41 095 9% K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 053 0% L Ingatlanügyletek 15 658 4% M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 27 087 6% 16 17
N Adminisztratív és támogató szolgáltatási tevékenység 5 919 1% O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1 0% P Oktatás 1 549 0% Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4 662 1% R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 2 481 1% S Egyéb szolgáltatás 2 706 1% Összesen 444 938 100% A 7. táblázat azokat az ágazatokat mutatja, amelyekben a 10 fő feletti KKV-k az átlagosnál nagyobb arányban kaptak támogatást. Ebbe a csoportba tartoznak mindenekelőtt az ipar nemzetgazdasági ágai, az információ, kommunikáció és a humán egészségügyi szolgáltatás, szociális ellátás vállalkozásai. 7. táblázat: 10 fő feletti KKV-k esetében átlag felett támogatott ágak Nemzetgazdasági ág Részarány (vállalkozás) Részarány (létszám) Bányászat, kőfejtés 56% 60% Feldolgozóipar 41% 51% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás;szennyeződésmentesítés 42% 67% 41% 49% Információ, kommunikáció 42% 48% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 40% 43% Összesen 30% 37% A 7. táblázat értelmezése: a KKV-k 30%-a kapott támogatást. (Ők foglalkoztatják a csoport foglalkoztatotti létszámának 37%-át). Ehhez az átlaghoz képest érzékelhetően nagyobb arányú támogatást találunk az ipar egyes ágaiban és a humán, egészségügyi és szociális ágazat vállalkozásainál. 4.Területi elemzés Az egyes megyék KKV-inak támogatási részarányát a 8. táblázat mutatja be. Megye 8. táblázat: a 10 fő feletti KKV-k támogatási részaránya megyénként Összes vállalkozás (darab) Összes vállalkozás (létszám) Támogatott vállalkozás (darab) Támogatott vállalkozás (létszám) Részarány (vállalkozás) Részarány (létszám) Bács-Kiskun 1 226 30 954 462 15 086 38% 49% Baranya 654 16 840 258 7 703 39% 46% Békés 630 15 439 191 5 817 30% 38% Borsod-Abaúj- Zemplén 873 22 366 335 9 946 38% 44% Budapest 6 993 186 153 1 503 49 143 21% 26% Csongrád 906 22 554 348 10 554 38% 47% Fejér 746 18 411 236 8 109 32% 44% Győr-Moson- Sopron 1 052 25 315 342 10 817 33% 43% Hajdú-Bihar 1 029 28 907 402 13 550 39% 47% Heves 495 13 502 172 6 631 35% 49% Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom 594 15 831 187 6 812 31% 43% 648 17 285 222 7 268 34% 42% Nógrád 196 4 963 44 1 697 22% 34% Pest 2 811 70 442 658 21 122 23% 30% Somogy 480 12 112 172 5 648 36% 47% Szabolcs- Szatmár-Bereg 816 21 020 340 9 539 42% 45% Tolna 392 10 203 132 4 070 34% 40% Vas 510 12 134 189 5 510 37% 45% Veszprém 658 16 122 238 7 283 36% 45% Zala 565 14 139 197 5 829 35% 41% Total 22 274 574 692 6 628 212 135 30% 37% 18 19
Feltűnő a KMR-hez tartozó Budapest és Pest megye, illetve Nógrád megye vállalkozásainak átlag alatti támogatottsága. A KMR régióra egyedi támogatási helyzete és a regionális támogatási térkép alapján van magyarázat, de Nógrád megye adata legalábbis meglepő. A megyék fejlettsége és a támogatott vállalkozásoknak az összes 10 fő feletti vállalkozáshoz képest számított részaránya között nem mutatható ki összefüggés. (r=-0,04, p=0,86), ami azt jelenti, hogy nem figyelhető meg e szempont szerinti erőteljes kedvezményezés. A két kiugróan alacsony érték Pest megye és Nógrád megye adata. Az egy vállalkozásra illetve egy alkalmazottra jutó támogatás sem korrelál a megye fejlettségi mutatójával. (Első esetben r=0,004, p=0,99, második esetben r= 0,02, p=0,93). Az egy vállalkozásra illetve egy alkalmazottra jutó támogatás tekintetében újfent Nógrád megye adata a legkedvezőtlenebb, de hasonlóan alacsony Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, és Komárom-Esztergom megye adata is. (Kapcsolódó táblázatokat és szórás-diagrammokat a Melléklet tartalmazza.) Nógrád megye adata ugyanakkor extrém értéket képez. Nógrád (és Pest megye) alkalmazotti létszámban mért támogatási részaránya jóval átlag alatti. Darabszámban 21-23% az átlagos 30%-kal szemben. Létszám alapon vizsgálva a különbség Nógrád megye esetében leszűkül, amit az okoz, hogy a támogatott Nógrád megyei KKV-k átlagos létszáma magasabb az országosan megfigyelhetőnél. A jelenség vizuálisan is megjeleníthető. A 3. ábra a vállalkozások darabszám alapján számolt részarányokat szórásdiagramon ábrázolja a megyék egy főre jutó GDP (ezer / fő) adatának függvényében. 3. ábra: a megyék 10 fő feletti KKV-inak támogatási részaránya a megye GDP/fő mutatójának függvényében (Budapest nélkül) 20 21
5. A támogatott 10 fő feletti KKV-k létszámalakulása A támogatott KKV-k 56%-ára, 3.588 darabra igaz, hogy csak egyetlen évben nyert támogatást. A több évben is támogatott vállalkozásokat nem tudtuk vizsgálni, mivel a különböző időponti támogatások hatása nem elkülöníthető. A csak egy évben támogatottak közül 1.320 db vállalkozás szerződése lépett életbe a 2007-2010-es időszakban. Ezeknél volt mód annak vizsgálatára, hogy vajon alkalmazotti létszámuk a támogatást követő 3 év alatt kedvezőbben alakult-e, mint az ugyanazon ágazatba tartozó, de nem támogatott vállalkozások létszáma. A vizsgálatot a támogatás éve szerint négy csoportra végeztük el. Így biztosítottuk, hogy a támogatott és a velük összehasonlítható, nem támogatott vállalkozások azonos makró- és ágazati hatásoknak legyenek kitéve. 10 Arra kerestünk választ, hogy a támogatott vállalkozásoknak ez az alcsoportja létszámdinamikája eltér-e a velük összehasonlítható vállalatcsoportétól. Az egyes évekre a következő eredmények adódtak: 9. táblázat: A támogatott vállalkozások hároméves létszámalakulása az összehasonlítható vállalkozásokhoz képest, a támogatás éve szerint A támogatás éve 3 éves létszámnövekedés (%) ÖH csoport Támogatott Többlet Létszám nyereség (fő) Bázislétszám (fő) Relatív nyereség (%) 2007 4,8% 6,8% 2,0% 1 216 44 153 2,8% 2008 6,2% 7,4% 1,2% 1 536 53 727 2,9% 2009 9,9% 10,9% 1,0% 1 148 58 189 2,0% 2010 8,7% 11,1% 2,4% 1 769 64 126 2,8% Az első oszlop a támogatási szerződés(ek) hatályba lépésének évét mutatja. Az összehasonlítható (ÖH) csoport adata az azonos 2 jegyű TEÁOR alapján azonosított ágazatba tartozó, nem támogatott, 10 fő feletti KKV-k létszámnövekedési üteme a támogatást követő 3 év alatt. Azaz pl. a 2007. évben támogatottaknál ez a 2007-10-es időszak teljes növekedése. A támogatottak oszlopában a vizsgált támogatotti kör megfelelő adatát találjuk, a többlet oszlopban a két adat különbségét. Ebből látható, hogy mind a négy évben a támogatottak létszáma gyorsabban nőtt, mint a nem támogatottaké. A létszám nyereség azt mutatja, hogy mennyivel magasabb volt a támogatottaknál a záróévi létszám, annál, mint ami akkor lett volna, ha az adott ágazat összehasonlítható 10 fő feletti KKV-ival azonos ütemben nőtt volna. 10 Az elgondolásért ezúton is köszönetet mondok Dr. Major Klárának. 22 23
A bázislétszám az adott évben támogatottak összesített átlagos alkalmazotti létszáma a támogatás évében. A relatív nyereség a létszámnyereség és a bázislétszám hányadosa. Az eredmény azt mutatja, hogy 3 évvel a támogatást követően az egyes években támogatottak létszáma 1100-1800 fővel, 2-3%-kal volt magasabb, mint amennyi akkor lett volna, ha fejlődésük a nem támogatott vállalkozások dinamikája szerint alakul. A 4 év alatt ez közel 5.700 új munkahelyet jelent a vizsgált többszörösen szűkített vállalati körben. Módszertani megjegyzések A számítások alapját a Nemzeti Adó és Vámhivatal 2007-13-ra vonatkozó havi alkalmazotti létszámadatok, illetve az EU-s támogatásokat nyilvántartó EMIR adatai alkották. Támogatottnak azokat 10 fő feletti KKV-kat tekintjük, amelyeknek 2013. december 31-én hatályos, vissza nem térítendő támogatást tartalmazó szerződésük van. Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra is, hogy ez nem jelenti azt, hogy a megfigyelt különbség a támogatás hatása lenne. Minden bizonnyal ennek is van benne szerepe, ugyanakkor a hatás keveredik a szelekciós torzítással, azaz vélelmezhető, hogy a támogatott vállalkozások létszáma részben azért nőtt gyorsabban, mert a támogatástól függetlenül is nagyobb növekedési potenciállal rendelkeztek. A két tényező hatása csak kifinomult matematikai módszereket alkalmazó hatásértékeléssel lenne szerencsés esetben szétválasztható. Amennyiben ezt a dinamikát gondolatkísérletként kivetítjük a 6.628 elemű teljes támogatotti körre, 28.500 többletmunkahelyet kapunk. Mindazonáltal még ha el is fogadnánk ezt a becslést hangsúlyozni kell, hogy ez nem a támogatás munkahelyteremtő hatását mutatja, hanem csak azt, hogy a támogatott vállalkozások ennyi többlet munkahelyteremtésre voltak képesek, részben saját jobb potenciáljuk révén, részben a támogatás segítségével. 24 25
Mellékletek 10. táblázat: Fajlagos támogatások megyénként (10 fő feletti KKV-k) Megye Egy vállalkozásra jutó támogatás (M Ft) Egy alkalmazottra jutó támogatás (M Ft) Bács-Kiskun 70,0 2,1 Baranya 76,4 2,6 Békés 68,7 2,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,2 2,2 Budapest 78,2 2,4 Csongrád 77,7 2,6 4. ábra: Az egy vállalkozásra jutó támogatás a megye GDP/fő mutatójának függvényében (10 fő feletti KKV-k) Fejér 73,3 2,1 Győr-Moson-Sopron 61,9 2,0 Hajdú-Bihar 65,6 1,9 Heves 71,5 1,9 Jász-Nagykun-Szolnok 51,3 1,4 Komárom-Esztergom 52,0 1,6 Nógrád 47,3 1,2 Pest 61,5 1,9 Somogy 61,8 1,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 56,0 2,0 Tolna 50,8 1,6 Vas 56,8 1,9 Veszprém 60,7 2,0 Zala 54,7 1,8 Összesen 67,1 2,1 26 27
11. táblázat: A 10 fő feletti KKV-k leszerződött támogatásának kvartilisei (M Ft) Cél Téma Terület Kvartilis 25 50 75 Közvetlen gazdaságfejlesztés K+F+I Technológia fejlesztés Üzleti környezet Regionális gazdaságfejlesztés Turizmus KONV 22 25 59 KMR 22 25 50 KONV 5 10 20 KMR 4 7 16 KONV 12 20 93 KMR 25 47 75 DA 34 58 90 KD 28 55 94 ÉA 30 52 93 ÉM 27 49 100 DD 24 45 68 NYD 25 43 75 DD 68 148 383 ÉM 50 107 265 KM 16 94 150 DA 45 80 229 NYD 47 79 155 Egyéb célok Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek 2014. október Szerző: Ember László Szerkesztő: Hajdu Szilvia ÉA 48 65 238 KD 45 50 155 képzés TÁMOP 6 9 13 egészség TÁMOP 9 10 10 megújuló energia KEOP 7 15 24 A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért energiahatékonyság KEOP 14 20 33 felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca 20-22. http://palyazat.gov.hu/elemzesek 28