Prof. Dr. Szirmai Viktória Versenyképesség- társadalmi jól-lét- térbeli egyenlőtlenségek Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 című projekt Záró rendezvény Győr 2014, szeptember 25-26.
Bevezetés Kiinduló kérdés: Hogyan függ össze a versenyképesség, a társadalmi jól-lét és a területi egyenlőtlenségek problémaköre? Tézisszerű válasz: A versenyképesség növeléséhez új fajta versenyképességi felfogásra van szükség, amely a társadalmi problémák, a területi egyenlőtlenségek kezelésére képes, és amely a társadalmi jól-lét fejlesztésére törekszik.
Miért és milyen társadalmi okok miatt van új modellre szükség?
A gazdasági válságok-társadalmi válságok miatt Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei, 1973-es olajválság, 1980, 1990, 2008 pénzügyi válságok, egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,
A társadalmi problémák miatt A jóléti államok és azok válságai : A jóléti állami céljai : 1. A szegénység felszámolása, 2. Az általános jólét, 3. A teljes foglalkoztatottság, 4. Teljes körű ellátás. A jóléti állam válságai és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt: helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség, hosszú távú munkanélküliség, városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011), szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások Európa felé irányuló tömeges bevándorlása, társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi elosztási problémája), fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés, új (területi ) fogyasztási igények, lakás-és ingatlan hitelek.
Területi társadalmi egyenlőtlenségi problémák miatt Társadalmi polarizáció erősödése A gazdagság és a felső osztályok a városokban, városközpontokban, és a jó elővárosokban, Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny A globalizáció éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése: a verseny kritériumainak megfelelő települések, városok, és városrészek jönnek létre, nem megfelelő (stigmatizált) települések, városok és városrészek Szegregációs folyamatok
A nagyvárosi régiók kiemelkedése növeli a településhálózaton belüli egyenlőtlenségeket, felborul a településtudomány és a településföldrajz egyik alaptétele, a város és vidéke (vonzáskörzete) egymásra utalt kapcsolata Enyedi, Gy. Városi világ- Városfejlődés a globalizáció korában, Pécs, 2003
A területi társadalmi polarizáció meghatározó okai Világgazdaság földrajzi koncentrációja zajlik (USA, EU, Japán). (A három térség a világ összes GDP-jének 61,5%-át állítja elő, 2009.) A gazdaság (szolgáltató szektor, szakképzett munkaerő) koncentrációja Az új gazdasági tér alapegységei a városi gazdaságok. Poszt-fordista gazdaság működését (szolgáltatás, kvaterner szektor növekedését) biztosítják. Global 500 nagyvárosokban (főként a fővárosokban) található. Ezek a gazdasági fejlődés csomópontjai, parancsnoki helyei. Nemzetközi tőke és munkaerő terei. Nagyvárosokban koncentrálódnak az irányítói funkciók, a TRN vállalatok központjai, pénzintézeti központok. Új növekedési pólusok. A gazdagság, a gazdagok, a magas társadalmi státusúak nagyvárosi koncentrációi
Az aktív elitcsoportok aránya az összes gazdaságilag aktívakhoz képest, a 10 vizsgált városban (2004) Forrás: Savitch, H. V. Kantor, P. (2004): Cities in the International Marketplace
A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, N. - 2011): Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. In: Szirmai : Urban Srawl in Europe
A következmények Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték. Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki: gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket, az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat, a jóléti állam válságait.
A társadalmi jól-lét gondolata
A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 ) A Stiglitz jelentés (Stiglitz, J.E. Sen, A. Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)
A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai új indikátorokra van szükség a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.
Stiglitz jól-lét dimenziók 1. Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); 2. Egészség; 3. Oktatás; 4. Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; 5. Politikai képviselet és kormányzás; 6. Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; 7. Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); 8. Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.
Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell Statisztikai kutatások vannak: számos jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012) Better life index OECD 2013 Science of Happiness A Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
A kutatás céljai: A társadalmi jól-lét hazai modelljének empirikus alapú kidolgozása, A térben különbözőképpen elhelyezkedő, eltérő társadalmi strukturális helyzetű csoportok jól-léti szintjének a feltárása, A társadalmi jól-lét, a társadalmi konfliktusok és a társadalmi versenyképesség összefüggéseinek a kidolgozása. A kutatási projekt nemzetközi kiterjesztése Három szinten, három nagy felvétel segítségével: nagyváros-térségi, jól-lét deficit térségi, társadalmi konfliktus kutatások.
Az eddigi eredmények
Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi szerkezetét? (2005 és 2014)
A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyvárostérségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005) átlag 28,62 18,68 34,33 18,37 fejletlen városkörnyék 47,27 28,18 20,00 4,55 fejlett városkörnyék 33,83 25,87 27,86 12,44 külváros 38,39 21,16 31,57 8,88 átmeneti övezet 27,20 19,23 34,18 19,39 belváros 17,67 13,67 39,39 29,27 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfokú középfokú, érettségi nélkül középfokú, érettségivel egyetem, főiskola
A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005 és 2014 ) átlag 28,6 18,7 34,3 18,4 fejletlen városkörnyék 47,3 28,2 20,0 4,5 fejlett városkörnyék 33,8 25,9 27,9 12,4 külváros 38,4 21,2 31,6 8,9 átmeneti övezet 27,2 19,2 34,2 19,4 belváros 17,7 13,7 39,4 29,3 átlag 34 13,2 27 25,9 fejletlen városkörnyék 0% 20% 40% 60% 80% 100% legfeljebb 8 általános 39,5 19,5 20,4 20,6 fejlett városkörnyék 41,7 13,5 24,9 20 külváros 29,5 12 30 28,4 átmeneti övezet 34,6 12,3 26,3 26,7 belváros 21,9 10,5 34,6 33 0% 20% 40% 60% 80% 100% legfeljebb 8 általános
A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010) átlag 35,06 15,60 32,67 16,67 fejletlen városkörnyéki övezet 47,50 26,00 21,00 5,50 fejlett városkörnyéki övezet 36,50 18,50 29,00 16,00 külvárosi övezet 34,47 15,53 30,30 19,70 átmeneti övezet 31,82 16,29 33,71 18,18 belvárosi övezet 31,94 8,33 41,67 18,06 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfokú középfokú, érettségi nélkül középfokú, érettségivel egyetem, főiskola
A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005, és 2014) átlag 7,7 6,7 30,8 54,8 városkörnyék 7,0 6,5 15,2 71,4 külváros 5,94,1 21,0 69,1 átmeneti övezet 7,9 7,8 32,1 52,2 átlag 9,3 5,5 30,0 55,2 belváros 9,2 8,5 41,8 40,5 városkörnyék 10,1 7,4 19,5 63,0 önállók, vállalkozók vezetők 0% 20% 40% 60% 80% 100% szellemi alkalmazottak fizikai alkalmazottak külváros 9,7 5,9 33,2 51,1 átmeneti övezet 8,0 4,4 32,3 55,4 belváros 12,0 4,0 44,5 39,5 önállók, vállalkozók vezetők 0% 20% 40% 60% 80% 100% szellemi alkalmazottak fizikai alkalmazottak
A fejletlen városkörnyék érdekes átalakulása: alacsony közalkalmazotti és magas piaci szektorban dolgozók aránya, illetve magasabb a jövedelműk, a foglalkoztattak aránya is magasabb. Összegzésképpen : a területi társadalmi szerkezet esetében 2005 Hierarchikus, kettős struktúra 2014 A területi társadalmi hierarchia csökken, de élesebb a város és környék között a társadalmi különbség, A magasabb státusuk kiszorítják az alacsonyabb státusúakat A külvárosok új (jobb) társadalmi tartalma Város és környék dichotómia, de a fejlett és a fejletlen közeledése
Milyen várostérségeket találtunk tehát? Nagyváros térségek kiemelkedő gazdasági, és társadalmi (politikai) stratégiai jelentősége: A lakosság 38 %,a 3,8 millió ember Külföldi tőkebevonásra épülő térségfejlesztésben központi szerepet töltöttek be (sikeres válságkezelés), Gazdasági fejlődés motorjai, Gazdasági, társadalmi, és infrastrukturális fejlettségbeli előnyeik egyértelműek, Magasabb foglalkoztatottság, magasabb adóalap, magasabb jövedelmek, enyhébb társadalmi, gazdasági problémák Munkanélküliségi ráta alacsonyabb, kisebb a szegénység. (2005-2014 között) Idősödő térségek, (a vidékiek még inkább), Magasabban képzettek, magasabb a jövedelmük, Szingli háztartások arány nőtt, a házas csökkent, Nőtt az idegen nyelveket beszélők aránya, Csökkentek az alacsonyabb képzettségűek, Nőtt az eljárók aránya, Kritikusabbak.
A versenyképesség problémaköre Tények és remények
A hagyományos verseny és versenyképességi felfogások jellemzői 1. A fejlesztési koncepciókat, a térségi fejlesztési irányokat, és forrásokat egy irányba mozdították. 2. Infrastruktúra, repülőtér, stb. 3. A mindennapi élethez szükséges fejlesztések háttérbe kerültek, 4. A települések és lakóik rangsorokban rendeződtekhasznos és haszontalan települések jöttek létre. A társadalmi jól-lét alapú fejlesztések remélt céljai 1. Társadalmi folyamatok feltárása, 2. Társadalmi érdekek, lehetőségek, 3. Siker felfogások beemelése, 4. Társalmi egyenlőtlenségek kezelése, 5. Társadalmi részvétel biztosítása.
A gazdasági versenyképesség összegzése A legkedvezőbb helyzetben Budapest, Győr és Székesfehérvár térsége van. A kedvezőtlen helyzetű térségek Miskolc és Nyíregyháza. Pécs városa és térsége az, amelyet erősen sújtott a 2008-as gazdasági világválság (egy meghatározó nagyvállalat felszámolása), jelentősen rontva ezzel foglalkoztatási és jövedelmi pozícióját. A középmezőnybe az Alföld nagyvárosai kerültek: Szeged, Kecskemét és Debrecen, Kecskemét folyamatosan javítja versenyképességét, a rendszerváltást követően még a legkedvezőtlenebb helyzetű térségek közé tartozott, de napjainkra már a negyedik legjobbá vált. (Koós Bálint elemzése)
Városok versenyképességi rangsora 2005-2014 A városkörnyékek versenyképességi rangsora 2005-ben és 2011-ben 9 8 7 6 5 4 3 9 8 7 6 5 4 3 2 2 1 1 0 Budapest Debrecen Győr Kecskemét Miskolc Nyíregyháza Pécs Szeged Székesfehérvár 0 budapesti debreceni győri kecskeméti miskolci nyíregyházi pécsi szegedi székesfehérvári 2005 2011 2005 2011 9 8 7 6 5 4 3 Várostérségi rangsor 2005-2011 (Baranyai,N.) 2 1 0 budapesti debreceni győri kecskeméti miskolci nyíregyházi pécsi szegedi székesfehérvári 2005 2011
A település versenyképességének (sikerének) növelése szempontjából mennyire fontosak az alábbi tényezők? (1-5-ig terjedő skálán való értékelés)(forrás: NKFP kérdőív, 2005) (Szirmai, Váradi) Az, hogy az emberek szeressenek itt élni Közbiztonság Lakosság életkörülményeinek javítása Egészségügyi ellátás minősége Környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés Vezetés rátermettsége Lakosok bevonása a települést érintő döntések meghozatalába T elepüléssel kapcsolatos információk biztosítása Alap- és középfokú oktatási intézmények fejlesztése Kulturális rendezvények Önkormányzati lakásépítés Helyi kis- és középvállalkozók támogatása Politikai stabilitás Felsőoktatási intézmények fejlesztése Sportolási lehetőségeket nyújtó szolgáltatások fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése K+F intézmények fejlesztése Helyi civil szervezetek fejlődése Multinacionális cégek megtelepedése 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5
A település versenyképességének (sikerének) növelése szempontjából mennyire fontosak az alábbi tényezők? (1-5-ig terjedő skálán való értékelés)(forrás: TAMOP kérdőív, 2014) (Baráth,G.)
A sikeresség megítélése (átlagértékek; 1=sikertelen; 5=sikeres) Forrás: Kérdőívek adatai (2014)
Összegzés helyett Gazdasági Társadalmi (statisztikai) Társadalmi (vélemény alapú) Budapesti térség 1. 5. 3,7 pont Székesfehérvári térség 2. 3. 3,7 pont Győri térség 3. 2. 4 pont
Végül: versenyképesek lehetnek a várostérségek a területi egyenlőtlenségek esetén?
Rövid távon igen: A mai nagyváros térségi térbeli társadalmi egyenlőtlenségek részben következményei a városok között zajló gazdasági versenynek, részben feltételei a szűk, gazdasági érdekekre fókuszáló kedvező versenypozíciók elérésének, A gazdasági és a társadalmi siker nem feltétlenül függ össze, de a sikeresebb városokban a társadalmi problémák élesebbek, A gazdaságilag kevésbé sikeres városokban a társadalmi problémák enyhébbek, A térbeli társadalmi szegregáció a mai verseny feltétele, azzal ugyanis létrejött a piaci és globális versenykövetelményeknek megfelelő, azt működtetni képes magas társadalmi státuszú csoportok nagyváros térségi jelenléte --- következmény: a kiszorítás. Véleményekben változás van: a válság hatására a társadalmi csökkent, de jelentős maradt, A gazdasági, a politikai stabilitás, a civil szempontok erősödtek. A válság hatása ellentmondásos De az új elit érdekek is benne vannak!!
Köszönöm a figyelmet!
A visegrádi országok jövedelmi szintje (Eurostat, 2014 március)