SZAKDOLGOZAT. A büntető ügyekben történő mediáció Magyarországon

1 SZAKDOLGOZAT A büntető ügyekben történő mediáció Magyarországon Készítette: Kosik-Zátonyi Nóra Készítés éve: 2014. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Konzulens: Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár

2 THESIS Mediation in criminal matters in Hungary Made by: Kosik-Zátonyi Nóra Made of year: 2014. University of Miskolc Faculty of Political Science and Jurisprudence Justice Administration BSc Department of Criminal Law and Criminology Consultant: Prof. Dr. Görgényi Ilona professor

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A mediáció fogalma, célja... 5 1.1. A mediációs eljárás főbb jellegzetességei... 6 1.2. A mediáció fajtái... 7 2. Az igazságszolgáltatási rendszerek... 8 2.1. A megelőző igazságszolgáltatási rendszer... 9 2.2. A megtorló igazságszolgáltatási rendszer... 9 2.3. A helyreállító igazságszolgáltatási rendszer... 9 3. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás hazai szabályozása... 10 3.1. Hatályos szabályozás a Büntetőeljárásról szóló törvényben... 11 3.2. A régi és az új büntető törvénykönyv rendelkezéseinek összehasonlítása... 13 3.3. Hatályos szabályozás a Büntető törvénykönyvben... 13 3.4. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység részletes szabályairól... 15 4. A büntetőjogi mediáció fogalma... 17 4.1. A büntetőjogi mediáció célja... 18 4.2. A büntetőjogi mediáció szervezeti háttere... 19 4.2.1. A mediátorok... 19 4.2.2. Képzés... 19 4.2.3. Mentorálási rendszer... 20 4.3. A mediációs eljárásban résztvevő személyek... 20 4.3.1. A sértett (áldozat)... 20 4.3.2. A terhelt (elkövető)... 21 4.3.3. A közvetítő (mediátor)... 22 4.3.4. Egyéb személyek... 24 4.4. A mediációs eljárás általános szabályai, menete... 27 4.4.1. Az eljárás megindulása, megindulásának feltételei... 27 4.4.2. Az eljárás lefolytatása... 28 4.4.3. A közvetítői megbeszélés... 30 4.4.4. A megállapodás... 32 4.5. Az eljárás befejezése, lezárulása... 34 4.6. A mediációs eljárással kapcsolatos költségek... 36 5. Eljárásjogi problémák... 38 5.1. Meddig indítványozható a közvetítői eljárás?... 38

4 5.2. Alkalmazható-e a mediáció a másodfokú eljárásban?... 38 5.3. Felhasználható-e a mediáció során tett nyilatkozat, az elkövető beismerése a büntetőeljárásban?... 39 6. A bűncselekménnyel okozott sérelem megtérülési formái... 39 6.1. A polgári jogi igény... 40 6.2. A sérelem megtérülése a közvetítői eljárásban... 41 6.2.1. Az okozott sérelem gyors megtérülése... 42 6.2.2. A kártérítés mértéke... 42 6.2.3. Több bűncselekmény, több sértett, vagy több terhelt... 43 6.3. A sérelem megtérítésének, illetve a jóvátételnek a következményei... 44 7. A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárásról... 44 7.1. A szabálysértési mediáció célja... 44 7.2. A szabálysértési mediáció alkalmazhatósági köréről... 45 7.3. A büntetőügyi és a szabálysértési mediáció összehasonlítása... 45 7.4. A szabálysértési mediáció lefolytatása... 46 7.5. A szabálysértési mediáció lezárulása... 46 7.5.1. A szabálysértési mediációs eljárással kapcsolatos költségek... 47 7.6. A szabálysértési mediáció lényeges eljárási szabályairól szóló rendeletről... 47 8. Az Országos Mediációs Egyesületről... 47 8.1. Az Egyesület fő tevékenysége... 48 8.2. Az Egyesület célja... 48

5 Bevezetés Szakdolgozatom témaválasztásaként a büntetőjogi mediációt az indokolja, hogy évekkel ezelőtt sajnálatosan én is elszenvedője, sértettje voltam egy közlekedési balesetnek, s családomban is többször fordult már elő hasonló eset. Akkor azonban még nem volt arra lehetőség, hogy esetlegesen egy közvetítői eljárás keretében megállapodásra tudtunk volna jutni az elkövetővel, illetve elkövetőkkel, mivel ezen jogi lehetőség nem létezett. A főiskolai tanulmányaim során a büntetőjog állt közelebb hozzám. Ezen tanulmányok során többször felelevenedtek bennem a baleset emlékei is, majd amikor a mediációról, mint önálló szakterületről minél többet olvastam és tanultam, végül ez ösztönzött arra, hogy bővebben szeretném elemezni és ismertetni, s szakdolgozatom témája a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás legyen. 1. A mediáció fogalma, célja Figyelemmel arra, hogy életünk minden területén találkozunk konfliktusokkal, szakdolgozatomat elsősorban azzal kívánom kezdeni, hogy általánosságban szeretném bemutatni a mediációt, s annak alapfogalmát, célját, valamint megközelítésének módjait. A mediáció az utóbbi évtizedekben terjedt el a legkülönbözőbb területeken, hazánkban eddig elsősorban kisebbségi, oktatási, családügyi, munkaügyi konfliktusok kezelése során alkalmazták, illetve vannak próbálkozások arra, hogy a módszer meghonosodjon többek között az üzleti világban vagy az egészségügyi ellátórendszer szereplői között is. 1 A mediáció latin eredetű szó, mely magyarul közvetítést jelent, s speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével, egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, s olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. Bizonyos bűncselekmények esetében mediáció, a bűncselekmény elkövetője és a sértett közötti önkéntes jóvátétel, kiegyezés elősegítése történhet mediáció útján. 2 1 Beck László Dr. Fleck Zoltán Dr. Gyulavári Ágnes Iványi Klára - Kánya Kinga Dr. Navratil Szonja Wagner János: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Partners Hungary Alapítvány, 2008. 22. o. 2 Wolters Kluwer Kft. Jogtár - Jogi lexikon, Mediáció, részlet

6 1.1. A mediációs eljárás főbb jellegzetességei A közvetítői eljárás egy jól felépített, eredményes eljárás, amely alkalmazásával rendszerint sokkal gyorsabbá válik a konfliktus megoldása, mint a bíróságon, ugyanis nem kell hónapokat várni arra, hogy az ügy a törvényszék elé kerüljön, és nem okoz további időhúzást az sem, hogy valamelyik peres fél ügyvédje esetleg indokolatlan beadványokkal vagy érdemi információval nem szolgáló tanúk bevonásával tovább halasztja az ügy tárgyalását. 3 Statisztikai adatokkal szorosan alátámasztott, hogy a mediációs eljárás hatékony módszer, amely során kommunikációs módszereket és eljárási elveket alkalmaznak annak érdekében, hogy a felek konfliktusukra együtt, közösen találják meg a megoldást. 4 1. Az eljárásra jellemző a jövőorientáltság, ami azt jelenti, hogy nem a múlt sérelmeivel foglalkoznak az eljárásban szereplő felek, hanem azzal, hogy a jövőben mire van szükség a konfliktus megoldásához. 2. A negatívumok pozitívba fordítása, a sérelem megértése történik, amire később már alapozni lehet a megoldást. 3. Az indulatok kezelése történik meg a viselkedési szabályokra vonatkozó megállapodás kötésével. A feleknek tehát tartaniuk kell magukat ahhoz, hogy a másikat ne sértsék meg emberi méltóságukban, hiszen a személyeskedés csak hátráltatja a konfliktus megoldását. 4. A háttérben meghúzódó érdekek és szükségletek feltárása történik meg, így a helyzeti tárgyalás érdekalapú tárgyalási helyzetté változik. Az eljárás során a felek nyíltan megfogalmazhatják érdekeiket, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egymás álláspontját megismerjék. Ebben a megközelítésben a módszer, mivel az érdekekre összpontosít, érdekalapú tárgyalásnak tekinthető. 5. A felek hatalmi és befolyásbeli különbségeinek kiegyensúlyozására törekszik. Esetlegesen egy gazdagabb fél nem kerülhet előnyösebb helyzetbe. 3 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 7. 44 Farkas Johanna: A mediációnak, mint a resztoratív igazságszolgáltatás egyik formájának pszichológiai vetületei Kriminálpszichológia, 2006. 270. o.

7 6. A kommunikáció és a kapcsolat javítása történik meg a verbalizáció során. Ez még akkor is pozitív hatású, ha nem is születik megállapodás. 7. A döntés joga végig a felek kezében van, hiszen a megegyezés csak rajtuk múlik. Ez bizonyos értelemben a feleket sikerélménnyel töltheti el, hiszen ők voltak azok, akik saját sorsukon képesek voltak változtatni. 8. A felek egyfajta elköteleződése teremtődik meg, annak okán, hogy a döntést maguk hozzák. Ezért előfordulhat, hogy a bírósági eljárásokkal ellentétben, nagyobb eséllyel tartják be a mediációs úton történő megállapodást. 9. A felek elégedettsége a legvégsőbb célja a mediációs tevékenységnek, mely akkor következik be, ha mindkét fél a számára megfelelő és elfogadható eredményt ér el. 10. A mediáció gyors megoldása a vitás kérdéseknek. 11. A mediátor személyének semlegesnek kell maradnia, ami a felek biztonságérzetét növeli. A mediátor végül is a biztonságérzetet és a remény érzését teremti meg a tárgyalások során. 12. A mediátornak titoktartási kötelezettsége van. 13. Az eljárás önkéntes. 5 1.2. A mediáció fajtái A mediációnak több formáját különböztetjük meg attól függően, hogy mi a mediáció hangsúlya és a mediátor funkciójának határa. Ebben a tekintetben megkülönböztetünk: 1. Evaluatív mediáció Ebben az esetben a mediátor a vitatott kérdés elismert szakértője. Nem csupán a konfliktuskezelés szakértője lesz, hanem a konkrét ügytípusban nagyon is jártas, a felek által elfogadott és felkért szakember. 6 2. Facilitatív mediáció A mediátor segíti a feleket abban, hogy jobban megértsék egymás álláspontját, illetve a felek által felvett tárgyalási pozíciók mögött rejlő érdekeket is meg tudják osztani egymással. A mediátor ennek a folyamatnak a semleges, pártatlan vezetésével segítő elő a feleket a megállapodás eléréséhez. Soha nem 5 Farkas Johanna: A mediációnak, mint a resztoratív igazságszolgáltatás egyik formájának pszichológiai vetületei Kriminálpszichológia, 2006. 270-271. o. 6 Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, 2010. 99. o.

8 ad tanácsot, nem fogalmaz meg véleményt a kialakult helyzettel kapcsolatban és nem is hoz döntést a felek között. 7 3. Narratív mediáció A narratív mediáció úgy fogalmazza meg a célját, hogy a felek eredeti, másik felet hibáztató történeteit leépítse, majd egy alternatív történettel helyettesítse, mely később akár egy megállapodás alapja is lehet. A folyamat fókusza azonban nem a megállapodás létrehozásán, hanem a felek viszonyrendszerének átalakításán van. 8 4. Transzformatív mediáció A szemlélet alapja az, hogy a felek közötti viszony javítása, átalakítása vezet el a konfliktus megoldásához. A fókusz a felek közötti konstruktív interakción van, ami a közöttük lévő kapcsolatot és kommunikációt javíthatja. Célja nem elsősorban a megoldás megtalálásán van. 9 2. Az igazságszolgáltatási rendszerek Ezen rendszerek elsősorban annak mentén különböztethetők meg egymástól, hogy az egyes eljárások mennyiben fókuszálnak kizárólag az elkövető személyére, illetve az elkövetett bűncselekmény megtorlására, vagy a bűncselekményt egy olyan konfliktusként közelítik meg, amely során a sértett érdekei és szükségletei is megoldásra várnak. A különböző igazságszolgáltatási megközelítések közül három modellt érdemes röviden áttekinteni: a preventív (megelőző) rendszert, a retributív (megtorló), rendszert és a restoratív (helyreállító) igazságszolgáltatási megközelítést. 10 A büntetőjogi közvetítés a büntető útról való elterelés (diverzió) és a börtönnépesség csökkentésének, az áldozatvédelem, vagy áldozattani (viktimológiai) és a kárenyhítés (recompensatio) eszköze, s ma már a világ számos országában bevett gyakorlat. 7 Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, 2010. 102. o. 8 Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, 2010. 106. o. 9 Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban Bíbor Kiadó, 2010. 110. o. 10 Beck László Dr. Fleck Zoltán Dr. Gyulavári Ágnes Iványi Klára - Kánya Kinga Dr, -Navratil Szonja Wagner János: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Partners Hungary Alapítvány, 2008. 28. o.

9 2.1. A megelőző igazságszolgáltatási rendszer A megelőző igazságszolgáltatási rendszer (preventio) a bűnelkövetésnek, illetve a bűnismétlésnek kíván elébe menni és a büntetést egyfajta eszköznek tekinti arra, hogy visszatartsa a bűnözéstől mind a társadalom tagjait általában, mind pedig az egyes embert különösen is, ezáltal is csökkentve a bűnözést össztársadalmi méretekben. Ennek érdekében a lehetőségek szerint föltárja a bűnelkövetéshez végül elvezető okokat, adottságokat és körülményeket, amelyeket mint enyhítő és súlyosbító körülményeket kell mérlegelni a büntetés kiszabásakor. 11 2.2. A megtorló igazságszolgáltatási rendszer A legkorábbi felfogás, a megtorló igazságszolgáltatási rendszer (retributio) magva a társadalmi rosszallás kifejezése az elkövető irányában. Az igazságszolgáltatás e megtorló elméletében az állam általi megbüntetésnek tehát az a legfőbb szerepe és feladata, hogy minél hatásosabban fejezze ki az elkövető felé a társadalom rosszallását, sőt elítélését az elsősorban maga az állam ellen elkövetett cselekmény miatt. 12 2.3. A helyreállító igazságszolgáltatási rendszer Felismerve azt a tényt, hogy a bűncselekmény során az áldozat szenvedi el a vagyoni kárt, illetve az egyéb pszichés, érzelmi megrázkódtatást, jelent meg a restoratív igazságszolgáltatási koncepció, ami a bűncselekmény áldozatát helyezi a büntető igazságszolgáltatás középpontjába. A helyreállító igazságszolgáltatás a szabályszegés vagy bűncselekmény által okozott kár helyreállítását tűzi ki elsődleges célként. E megközelítés szerint az igazságszolgáltatás fő feladata az áldozat kártalanítása, a bűncselekmény előtti állapot visszaállítása, de legalább az arra való törekvés. Az elkövető nevelése és büntetése csak ezek után következhet, amilyen mértékben erre még szüksége van a társadalomnak. Ebben az igazságszolgáltatási rendszerben az áldozat kártérítése, a sérelem jóvátétele mellett nagy szerepe van az elkövető rehabilitálásának és a közösség bevonásának az igazságszolgáltatásba. A restoratív igazságszolgáltatás érvényesülése megszünteti az állam igazságszolgáltatási monopóliumát, a bűncselekményt elsősorban 11 Nagypál Szabolcs: A büntetőjogi közvetítés (mediáció) jogelmélete Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Istum Aequum Salutare Jogtudományi folyóirat, Budapest, VII. évfolyam 2011/1. 16. o. 12 Nagypál Szabolcs: A büntetőjogi közvetítés (mediáció) jogelmélete Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Istum Aequum Salutare Jogtudományi folyóirat, Budapest, VII. évfolyam 2011/1. 16. o.

10 az elkövető és a sértett közötti konfliktusként közelíti meg, amely konfliktus megoldását visszaadja az érintettek kezébe. 13 3. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás hazai szabályozása Szakdolgozatom jelen fejezetében szeretnék átfogó képet adni arról, hogy a hazai jogi környezet a büntető ügyekben hogyan szabályozza a mediáció alkalmazását, illetve a közvetítői eljárás folyamata milyen előírások, rendelkezések mentén kerül szabályozásra. Megvizsgálom azt is, hogy a jelenlegi törvényi háttér hogyan segíti elő, vagy épp akadályozza azt, hogy a jogalkotó szándéka és a mediációs eljárásból fakadó előnyök a gyakorlatban érvényesüljenek. A büntetőeljárás kevés kivételtől eltekintve hosszadalmas, gyakran évekig tartó folyamat, melynek során gyakran érik a terheltet (és családját) az adott bűncselekmény súlyához képest aránytalan, a büntetési célokon túlmutató károsodások és hátrányok. A bűncselekmény sértettje mivel a nyomozati szakban és a tárgyaláson való meghallgatása általában nem mellőzhető gyakran újra és újra átéli a bűncselekmény következtében őt ért negatív élményeket és ezáltal ismételten áldozatává válik az adott bűnténynek. Mindezen problémákra jelenthet megoldást a közvetítői eljárás, melynek során az elkövetőt és a sértettet egyenrangú félként kezelik, ahol elmondhatják az üggyel kapcsolatos problémáikat és álláspontjukat a konfliktus feloldása érdekében. 14 A resztoratív, azaz helyreállító igazságszolgáltatásban az érintettek bevonásával oldják meg a bűncselekménnyel okozott kár jóvátételét, amelynek egyik legelterjedtebb eszköze a tettes és a sértett egyezsége. 15 Kertész Tibor aki 1999 óta tevékenykedik mediátorként, trénerként, mentorként és néhány éve már a Miskolci Egyetem oktatójaként is, gyakorló szakemberként és tanárként számos tapasztalattal rendelkezik - szerint a helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet meghonosításának fontos állomását jelentette a közvetítői eljárás bevezetése, amely a helyreállító igazságszolgáltatás 13 Beck László Dr. Fleck Zoltán Dr. Gyulavári Ágnes Iványi Klára - Kánya Kinga Dr. Navratil Szonja Wagner János: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Partners Hungary Alapítvány, 2008. 29. o. 14 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 7. 15 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

11 alapelveinek megfelelően a bűncselekményt egyfajta személyek közötti konfliktusként értelmezi. 16 Tekintettel arra, hogy a mediáció egyszerre anyagi és eljárásjogi jogintézmény is, így mindkét nagy kódexünk, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) és a Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) is tartalmaz ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. 17 3.1. Hatályos szabályozás a Büntetőeljárásról szóló törvényben A közvetítői eljárás alapjait büntető ügyekben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény teremtette meg 18, mely 2007. január 1-jén lépett hatályba. A Be. közvetítői eljárással kapcsolatos - módosításokkal 2007. január 1. napjától hatályos - szabályai az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15. napján kelt 2001/220/IB számú kerethatározata elveinek hazai alkalmazását biztosítják. 19 A mediáció célja az, hogy az ügyet a bírósági úttól elterelve az elkövető és a sértett közötti közvetítéssel valósuljon meg a kettőjük közötti konfliktus rendezése, a bűncselekmény következményeinek jóvátétele; elősegítve ezzel a sértettet ért joghátrányok mielőbbi reparálását, egyúttal előmozdítva a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását. E célok minél teljesebb és szélesebb körű alkalmazása érdekében a törvény rögzíti, hogy nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette. A jóvátétel ugyanis több, mint a kár egyszerű megtérítése, magába foglalja a bűncselekmény elkövetésének megbánását, a sértettől történő bocsánatkérést; vagy az őt ért lelki megrázkódtatások enyhítésére irányuló törekvést is. 20 16 Kertész Tibor: A büntetőjogi mediáció A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 2. kötet 263. o. 17 Tóth Andrea Noémi: A közvetítői eljárás gyakorlati problémái,- Debreceni Jogi Műhely 2009. VI. évfolyam 1. szám, http://www.law.klte.hu/jogimuhely/02_hun_index.htm - megtekintés időpontja 2014. június 7. 18 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 19 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) Indokolása a 221/A. -hoz, részlet - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 20 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) Indokolása a 221/A. -hoz, részlet - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

12 A törvény értelmében az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha a) a Btk. 29. -a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye, b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni, c) a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint d) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja. 21 A közvetítői eljárás tárgyában hozott határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és - eredményes közvetítői eljárást követően - a büntetőeljárás megszüntetéséről értesíteni kell a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatot is. Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 22 A gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni. 23 Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 29. (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 29. (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem 21 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 221/A.. (3) bekezdés 22 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 221/A.. (4) bekezdés 23 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 221/A.. (5) bekezdés

13 szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja. 24 A közvetítői eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg, melynek bemutatása dolgozatom további fejezetében szintén megtalálható. 3.2. A régi és az új büntető törvénykönyv rendelkezéseinek összehasonlítása A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LI. törvény hatályon kívül helyezte a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnését, mint büntethetőséget megszüntető okot, és helyébe 2007. január 1. napjától a tevékeny megbánás jogintézményét iktatta be. 25 A sértett és a terhelt között létrejött megállapodás a terhelt tevékeny megbánását alapozhatja meg. A Btk. 36. -ának új alcíme a tevékeny megbánás, amely a közvetítői eljáráshoz, illetve annak eredményéhez kapcsolódik. 26 3.3. Hatályos szabályozás a Büntető törvénykönyvben Azon személyek körét viszont, akiknek ügyében közvetítői eljárás igénybevételére van mód, a 2012. évi C. törvény (Btk.) határozza meg. A Btk. a jóvátételre a tevékeny megbánás kifejezést alkalmazza. Ennek a jogintézménynek a kriminálpolitikai kiindulópontja az, hogy a tevékeny megbánás alapvetően a sértett érdekeit szolgálja. Ezért a jogalkotó arra törekszik, hogy előmozdítsa a közvetítői eljárás lehető legszélesebb körű alkalmazását. A sikeres közvetítői eljárás eredményét a jogalkotó az elkövetett bűncselekmény súlyától függően honorálja vagy a büntethetőség megszűnésével, vagy a büntetés korlátlan enyhítésének a lehetőségével. 27 Erre figyelemmel nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig 24 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 221/A.. (7) bekezdés 25 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 29. -ának indokolása, részlet Wolters Kluwer Kft. Jogtár 26 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása a 2. -hoz, részlet - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 27 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 29. -ának indokolása, részlet Wolters Kluwer Kft. Jogtár

14 beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 28 Szintén felnőtt korú elkövető esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a Btk. 29. (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 29 A jogszabály kizárja a közvetítői eljárás lehetőségét abban az esetben, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, vagy e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el. 30 Abban az esetben, ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a Btk. 29. (1) bekezdésében meghatározott vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet. 31 28 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 29. (1) bekezdés, részlet 29 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 29. (2) bekezdés, részlet 30 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 29. (3) bekezdés 31 A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 107.

15 3.4. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység részletes szabályairól A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény által került bevezetésre a büntetőeljárásba a közvetítői eljárás, majd ennek további eljárási szabályozására és részleteinek kidolgozására került megalkotásra a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. külön törvény. A törvénynek az alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyet az ügyész, illetőleg a bíróság közvetítői eljárásra utalta. 32 Az Európai Unió Tanácsának a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló 2001/220/IB számú kerethatározata - amely az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke értelmében kötelező a tagállamokra az elérendő eredményt illetően, de a nemzeti hatóságokra bízza a forma és a módszerek megválasztását - a 10. cikkében előírja a tagállamok számára, hogy a büntetőügyekben való közvetítést segítsék elő. Minden tagállamnak biztosítania kell azt is, hogy a sértett és az elkövető között az ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen venni. A bűncselekmények körének meghatározását a kerethatározat a nemzeti jogalkotóra bízza. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 19. számú, a tagállamok számára a büntető ügyekben alkalmazott mediáció tárgyában elfogadott ajánlása a büntetőeljárásban bevezeti az elkövető és a sértett közötti megállapodás és az így létrejött jóvátétel súlyának megfelelő elismerését. Az ajánlás a kerethatározatnál részletesebb javaslatokat tesz a közvetítői eljárás feltételeit, módszereit, a terhelttel és a sértettel való bánásmódot, jogaikat tekintve. Az ajánlás a mediációt akkor tartja alkalmazhatónak, ha a felek ahhoz szabad akaratukból hozzájárulnak. A felek bármikor visszavonhatják hozzájárulásukat, a mediáció alatt folytatott megbeszélés titkos, és később nem használható fel, kivéve, ha a felek hozzájárulásukat adják. Az ajánlás arra is javaslatot tesz, hogy a mediáció a büntető igazságszolgáltatási folyamat minden szakaszában elérhető legyen, valamint hogy a mediációs szolgáltatások a büntető igazságszolgáltatási rendszerben megfelelő autonómiával rendelkezzenek. További ajánlásként fogalmazta meg, hogy egy adott büntető ügynek a mediátorhoz utalása, valamint a mediáció kimenetének megítélése a büntető igazságszolgáltatási hatóságok kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia. Mielőtt a felek hozzájárulnak a mediációhoz, teljes körűen tájékoztatni kell őket jogaikról, a 32 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

16 folyamat jellegéről és az így meghozott döntés lehetséges kihatásairól. A mediáció büntető ügyekben történő bevezetése jogalkotási feladatként a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 21.) Korm. határozat III/A 3. pontja írta elő. 33 Az előkészítő munka folyamán a jogalkotó megvizsgálta egyes európai országokban, úgymint Csehországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában kialakított szabályozást, illetőleg a kanadai tapasztalatok megismerésére is lehetőség nyílt. 34 A törvény megalkotására tekintettel 2006 folyamán az Igazságügyi Hivatal a Partners Hungary Alapítvánnyal 35 pályázati együttműködésben hatvan pártfogó felügyelő mediációs képzését valósította meg. A 2007. január 1-jén munkájukat megkezdő mediátorok számára a Hivatal által kialakított ún. mentori rendszer nyújt szakmai támogatást, segítséget. 36 3.4.1.A közvetítői eljárás anyagi és eljárásjogi összehasonlítása A közvetítői eljárás egyszerre anyagi és eljárásjogi természetű jogintézmény, azonban a két eljárás közötti különbséget a következő táblázattal 37 szeretném bemutatni: Mediáció A felek közös kérelmére, a másik fél hozzájárulásának megszerzése után A mediátort a felek választják Menetét a kialakult alternatív konfliktuskezelési módszer határozza meg Bírósági eljárás Egyik fél kérelmére a másik fél részvételre kényszerül A bírót hivatalból jelölik ki Az eljárás menetét törvény határozza meg, amelyet szigorúan be kell tartani 33 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 34 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 35 A Partners Hungary Alapítvány 1994-ben jött létre, elsősorban a demokratikus átalakulással együtt járó konfliktusok megelőzése és kezelése céljából. A Partners Hungary eredeti célja az volt, hogy az együttműködés, konfliktuskezelés új, nálunk sokszor még ismeretlen módszereit használja, oktassa, széles körben elterjessze az országban. Az Alapítvány a nemzetközi Partners for Democratic Change International hálózat tagja. 36 Beck László Dr. Fleck Zoltán Dr. Gyulavári Ágnes Iványi Klára - Kánya Kinga Dr. Navratil Szonja Wagner János: A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon Partners Hungary Alapítvány, 2008. 22. o. 37 Rákóczi Dóra: Mediáció elméletben és gyakorlatban, Belügyi Szemle 2013, 61. évfolyam 12. szám 96. oldal

17 Célja, hogy a felek közösen oldják meg a konfliktust Gyors, általában egy ülésen befejeződik Olcsó, az eljárási költségek alacsonyabbak A folyamat a mediátor kezében van, de a felek jutnak el a megoldáshoz A jogi képviselő hallgatóként van jelen, legfeljebb tanácsokat adhat A döntés felelőssége a feleké A megoldással mindkét fél elégetett Célja a jog szolgáltatása Több tárgyalás van, a döntés elhúzódik Drágább, az eljárási költség összetett (illeték, szakértői díj, ügyvédi díj) A döntést a bíróság hozza, a felek megegyezését is a bíró irányítja, és ügyel a jogszabályok betartására Az ügyvéd az eljárás aktív résztvevője A döntés felelőssége a bíróságé A megoldással az egyik fél vagy mindkettő elégedetlen 4. A büntetőjogi mediáció fogalma A közvetítői eljárás fogalma többféleképpen határozható meg. Egyrészt a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 2. (1) bekezdésében 38, másrészt pedig a Büntetőeljárásról szóló XIX. törvény 221/A. (1) bekezdésében 39 található definíció. A mediáció alapelve a felek önkéntessége és akaratának, méltóságának tiszteletben tartása, valamint a titoktartási kötelezettség. 40 A közvetítői eljárás a büntetőeljárással párhuzamosan folyó eljárás, amelynek kezdeményezése és következményei a büntetőeljárás intézményeihez kapcsolódnak, ezért azok a büntetőeljárásról szóló törvényben kaptak helyet. 41 38 A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. 39 A közvetítői eljárás az élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet), az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. Fejezet), az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. Fejezet), a közlekedési (Btk. XXII. Fejezet), a vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), illetve a szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazatban a terhelt más bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó. 40 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. (Be.) Indokolása, II. A mediáció (közvetítői eljárás) bevezetése, részlet - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 41 A 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása, Általános indokolás - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

18 Az eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között a terhelt tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre. 42 A sértett megbékélése, rendelkezési jogának bővítése, sérelmeinek elsősorban kárigényének megtérítésével történő kompenzációja mellett célja az intézménynek a terhelt jövőbeli jogkövetésének elérése, és nem utolsó sorban a bíróságok leterheltségének, az igazságszolgáltatás költségeinek csökkentése, a büntetőeljárás elhúzódásának megakadályozása. 43 4.1. A büntetőjogi mediáció célja A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktust kezelje, a Be. által meghatározott feltételek fennállása esetén elősegítse a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrejöttét. 44 A Be. alapján a közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette. 45 Elmondható továbbá, hogy a közvetítői eljárás céljai meglehetősen sokrétűek. Amellett, hogy a bűncselekménnyel okozott kár gyorsabb megtérülését s ezáltal a cselekmény jóvátételét szolgálja, a büntetőper elkerülése révén csökkenti a büntetőeljárás költségeit és az igazságszolgáltatásban részt vevő szervek túlterheltségét és mindenek előtt gyorsítja a büntetőeljárást. Alkalmazása a bűncselekmény elkövetőjének is érdekében áll, hiszen elkerülhető általa a büntetéssel összefüggő stigmatizáció, valamint felelősségérzetének felerősítésével fokozza irányában a speciális prevenció érvényesülését is. 46 42 A 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) 2. (2) bekezdése 43 Bodor Tibor - Csák Zsolt - Máziné Szepesi Erzsébet - Somogyi Gábor - Szokolai Gábor - Varga Zoltán: Nagykommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez Be. 221/A. -ához - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 44 A 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása a 2. -hoz, részlet - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 45 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 221/A. (2) bekezdés 46 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 7.

19 4.2. A büntetőjogi mediáció szervezeti háttere A mediáció megfelelő működése és széleskörű alkalmazhatósága nemcsak a jogszabályi környezettől függ, hiszen nagy a szerepe ebben a jogszabályok alkalmazóinak, illetve annak az intézményi környezetnek, amelyben a büntetőjogi mediáció működik. Hazánkban a rendszer professzionális mediátorokra épít és a büntetőjogi mediáció működtetéséért, szakmai felügyeletéért az Igazságügyi Hivatal, illetve az annak részeként működő Pártfogó Felügyelői Szolgálat a felelős. 47 A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le. Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat. 48 4.2.1. A mediátorok A közvetítő a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független, kívülálló személy, aki ebből a helyzetéből fakadóan lehet képes arra, hogy a bűncselekmény során sérelmet szenvedett fél és a bűncselekmény elkövetője számára lehetőséget teremtsen az eljárásban való közvetlen részvételre. 2008. január 1-jétől a jogszabály 49 a pártfogó felügyelőkön kívül az Igazságügyi Hivatallal szerződésben álló ügyvédek számára is lehetővé teszi a közvetítői eljárás lefolytatását. 50 4.2.2. Képzés Az Európa Tanács R(99)19 sz. ajánlása a képesítési követelményekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a mediátoroknak rendelkezniük kell megfelelő kommunikációs képességekkel, emellett képzésüknek ki kell terjedni a konfliktuskezelési ismeretekre, az áldozattal és az elkövetővel való munkához szükséges speciális 47 Kertész Tibor: A büntetőjogi mediáció A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 2. kötet 266-267 o. 48 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) 3. (1) és (2) bekezdés - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 49 58/2007. (XII.23.) IRM rendelet 50 Kertész Tibor: A büntetőjogi mediáció A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 2. kötet 267. o.

20 ismeretekre, valamint a büntető igazságszolgáltatás rendszerének alapvető megismerésére. A CEPEJ (az ET-tagországok kormányainak megbízásából - elemzéseket készítő, javaslatokat kidolgozó szakmai műhely) irányelv már jóval részletesebben tartalmazza a mediátor-képzés szükséges elemeit. Így az előbbieken kívül említi a mediáció folyamatára, céljára, alapelveire és etikai vonatkozásaira vonatkozó ismereteket, a mediációs technikák elsajátítását, a képzésben a gyakorlati elemek, szerepjátékok megfelelő mennyiségű alkalmazását, a jogi háttér ismeretét, a helyreállító igazságszolgáltatás filozófiájának és egyéb módszereinek megismerését, valamint bizonyos típusú ügyekre (így fiatalkorú ügyfelekre, súlyos bűncselekményt elkövetőkre) vonatkozó speciális módszertan elsajátításának követelményét. A hazai jogszabályok, valamint az Igazságügyi Hivatalban kialakított belső képzési rendszer alapvetően megfelelnek a fenti ajánlásoknak, hiszen a büntetőjogi mediációt végző szakemberek számára legalább kétszer 30 órás, akkreditált, tematikájában egymásra épülők elméleti és gyakorlati mediációs képzésben való részvételt, vagy egyetemi főiskolai képzésben szerzett mediátor képesítést ír elő. 51 4.2.3. Mentorálási rendszer A mentori rendszer célja, hogy a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végzők e tevékenységük megkezdésekor egy mentorált, azaz szakmailag támogatott folyamat keretei között szerezzenek gyakorlatot. A mentor minden megyei Igazságügyi Hivatalban egy olyan mediátor, aki hasonló rendszerben már megfelelő szakmai tapasztalatot szerzett és akinek feladata a megyében közvetítői tevékenységet végző mediátorok mentorálása. A mentorálási folyamat a következő szakaszokból épül fel: 1. Megfigyelő szakasz (hospitálás) 2. Társmediátori szakasz 3. Önállósodási szakasz 4. Az önálló munkavégzés szakasza 4.3. A mediációs eljárásban résztvevő személyek 4.3.1. A sértett (áldozat) A sértett sajátos büntetőeljárási fogalom, amely a büntetőjogból vezethető le és a bűncselekménnyel megtámadott, vagy veszélyeztetett alanyokat értjük alatta. A Be. 51 Kertész Tibor: A büntetőjogi mediáció A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 2. kötet 268. o.

21 megfogalmazása szerint sértett az akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértett vagy veszélyeztette. 52 Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló (2001/220/IB) kerethatározatának fogalom meghatározása alapján a "sértett" természetes személy, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amelynek közvetlen oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg. 53 Mivel a mediációban szerephez jut immáron a bűncselekmény sértettje is, így tehát személyes kontaktus alakul ki közte és a bűncselekmény elkövetője között. A sértett az eljárás során kibeszélheti magából a sérelmeit, előadhatja milyen kárai merültek fel a bűncselekmény kapcsán, és a terhelttel való személyes kontaktusból kifolyólag lehetőség nyílik a bűncselekmény megbocsátására és jóvátételére. 54 Fontos azonban kiemelni, hogy ez egy lehetőség a sértett részére: egyrészt önként vetheti alá magát az eljárásnak, másrészt az eljárás folyamán bármikor dönthet úgy, hogy visszalép attól. Lehetősége nyílik ezeken túl a sértettnek arra is, hogy amennyiben nem kíván találkozni az elkövetővel, akkor egymás távollétében történő meghallgatásukat indítványozza. 55 4.3.2. A terhelt (elkövető) A Be. 43. -ának (1) bekezdése szerint terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. Az elkövető definiálására az áldozattal, illetőleg sértettel ellentétben nem került sor az egyes nemzetközi dokumentumokban, de értelemszerűen a büntetőeljárás terheltje áll a közvetítői eljárás elkövetői oldalán. Azonban nem minden terhelt esetén nyílik lehetőség a közvetítői eljárásra. Ezen jogszabály (Btk. 29. (3) bekezdés) által szabályozott kizáró esetekről szakdolgozatom korábbi részében már említést tettem és részletesen bemutattam. 52 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 51. (1) bekezdése 53 Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló (2001/220/IB) kerethatározat 1. cikk a) pont 54 Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben - HVG-ORAC, Budapest, 2006, 168. o. 55 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 10.

22 A közvetítői eljárásnak az elkövetőre is pozitív hatásai lehetnek: az áldozattal való találkozás és kommunikáció során közvetlenül szembesülhet a tettével és annak következményeivel, melynek eredményeként szégyenérzet, bűntudat és felelősségérzet alakulhat ki benne, aminek következtében megbánhatja tettét és végső soron bocsánatot kérhet a sértettől. Az általa elkövetett bűncselekménnyel való szembesítése olyan irányban is hathat, amely az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését s ezáltal a speciális prevenció, mint büntetési cél elérését eredményezheti. 56 További pozitív hatás lehet a büntetőjogi büntetéssel együtt járó stigmatizáció elkerülése, vagyis az, hogy a közvetítői eljárás sikeres befejezése esetén a végrehajtandó szabadságvesztéssel ellentétben nem szakad el környezetétől és nem terhelik a büntetett előélethez fűződő elsősorban a társadalom irányából történő megbélyegzés formájában megtestesülő nyilvánvaló hátrányok sem. 57 Fontos megjegyezni, hogy az önkéntesség az elkövetői oldalon is megjelenik, nem ritka ugyanis, hogy az elkövetők nem tanúsítanak megbánást, nem hajlandóak sem a hatóságokkal, sem a sértettel, sem a közvetítővel együttműködni és a legkevésbé sem törekednek a mindenkinek megfelelő megoldás kialakítására. Ezekben az esetekben semmi értelme nem lenne a közvetítői eljárásnak a mediáció természetétől pedig idegen, hogy a terheltet kényszerítsék az abban való részvételre és együttműködésre. 58 4.3.3. A közvetítő (mediátor) A közvetítő a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független, kívülálló személy, aki ebből a helyzetéből fakadóan képes lehet arra, hogy a terhelt tevékeny megbánását megalapozó megállapodás létrejöttét megfelelően elősegítse. 59 A Bktv. 3. -ának (2)-(5) bekezdései sorolják fel a közvetítők jogait és kötelességeit. E szerint a közvetítő kötelessége, hogy 56 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 10. 57 Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben - HVG-ORAC, Budapest, 2006, 166. o. 58 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 10. 59 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) indokolása a 3. -hoz - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

23 1. pártatlanul és lelkiismeretesen közreműködjön a felek közötti megegyezés létrehozásában 2. eleget tegyen a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek; 3. tiszteletben tartsa az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítsa, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el; 4. titoktartási kötelezettség terheli minden tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. 60 E kötelezettségei teljesítése érdekében 1. megismerheti mindazokat az adatokat, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek; 2. kitűzi a megbeszélés időpontját, arra a feleket megidézi; 3. vezeti a megbeszélést, és arról feljegyzést készít; 4. ellenőrzi a megegyezésben foglaltak végrehajtását. 61 A törvény előírja azonban azon eseteket is, hogy mikor nem járhat el a közvetítő közvetítőként. Ezen előírások a Btkv. 4. (1) bekezdésében kerültek rögzítésre, s a következő esetekre vonatkoznak: a) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. (1) bekezdés 14. pont], b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója, c) aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett részt, d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő 60 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 10. 61 Nagy István András: A közvetítői eljárás Debreceni Jogi Műhely http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2010/kozvetitoi_eljaras/ - megtekintés időpontja 2014. június 10.

24 ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt, e) az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. 62 4.3.4. Egyéb személyek 4.3.4.1. A pártfogó felügyelő A pártfogó felügyelő az alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével elősegíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, s hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 63 Ha az ügyész vagy a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró vagy a nyomozó hatóság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány beszerzését rendeli el, annak elkészítésére a terhelt magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi szolgálatot rendeli ki. Az iratot az igazságügyi szolgálat vezetője által kijelölt pártfogó felügyelő készíti el. 64 A pártfogó felügyelői vélemény I. része az ügyre és a terheltre vonatkozó adatokat, II. része a vizsgálati eljárást és módszert, II. része a terhelt személyére, viselkedésére, életviszonyaira és életvitelére jellemző szakmai ténymegállapításokat, 62 2006. évi CXXIII. törvény (Bktv.) 4. (1) bekezdés - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 63 http://kih.gov.hu/partfogo-felugyeloi-szolgalat/-/asset_publisher/4frusdbuyvxx/content/partfogofelugyeloi-szolgalat?redirect=http%3a%2f%2fkih.gov.hu%2fpartfogo-felugyeloiszolgalat%3fp_p_id%3d101_instance_4frusdbuyvxx%26p_p_lifecycle%3d0%26p_p_state%3dnor mal%26p_p_mode%3dview%26p_p_col_id%3dcolumn-2%26p_p_col_count%3d1 megtekintés időpontja 2014. június 22. 64 A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 2. (1) bekezdés

25 IV. része a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését elrendelő által feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. 65 A pártfogó felügyelői vélemény IV. része a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt is tartalmazza. 66 A környezettanulmány I. része az elrendelésre és a terheltre vonatkozó adatokat II. része az elkészítésére vonatkozó adatokat, III. része a terheltre vonatkozó szakmai ténymegállapításokat tartalmazza, IV. része bemutatja a) a fiatalkorú és környezete viszonyát a gyanú szerinti bűncselekményhez, b) a terhelt jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát, c) a cselekmény elkövetésekor jellemző és az azóta bekövetkezett változások adatait, d) a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat és a megszüntetésük érdekében javasolt intézkedéseket, e) továbbá a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló összegző véleményt is tartalmazza. 67 A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során az előzőekben részletezett véleményt és környezettanulmányt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban az alábbiakat mutatja be: a) a terhelt vállalja-e és képes-e a sértettnek (a közvetítői eljárás során tisztázandó módon és mértékben) a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátenni, b) a sértett hajlandó-e elfogadni a terhelt jóvátételi szándékát, c) a terhelt és a sértett is hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához, 65 A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 7-10. (1) bekezdései 66 A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 10. (2) bekezdés 67 A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 13-16. (1) bekezdései