Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszerellenırzések A magyar élelmiszerlánc felügyeleti szerv az állategészségügyi és élelmiszerellenırzı szolgálat és jogelıd intézményei évtizedek óta végeznek rendszeres, tervezett élelmiszerbiztonsági és minıségügyi vizsgálatokat, valamint gyanú illetve bejelentés alapján célzott ellenırzéseket is. A mai magyar élelmiszerpiacon közel 160.000 élelmiszervállalkozás 80.000 féle termékének jogszabályokban elıírt kötelezı, illetve kockázatbecslésen alapuló tervezett és/vagy rendkívüli ellenırzését látja el szolgálatunk, mindamellett, hogy az állati eredető élelmiszerek esetében például a vágóhidakon, valamint a közösségi határállomásokon folyamatos ellenırzési szolgálatot is el kell látnunk. Csak az élelmiszerek esetében éves szinten közel 100.000 mintából (jelenleg 92.000) megközelítıleg 1.000.000 vizsgálatot végeznek el laboratóriumaink. 65 ezret meghaladja a hatósági helyszíni ellenırzések száma november 1-ig, és ez a szám december végére várhatóan megközelíti a 75 ezret. Az ellenırzések 44 %-a a kereskedelemben, 31 %-a a vendéglátásban zajlott, de a kockázati besorolások figyelembevételével nem maradtak ki a takarmány elıállítást, takarmány kereskedelmet, az állati és növényi élelmiszer elıállítás végzı vállalkozások sem. Október végéig több mint 6 ezer (6.134) bírságoló határozat került kiadásra, közel 778 millió Ft értékben, az ellenırzéseken feltárt szabályszegések, vagy a megtalált hibás termékek forgalmazása miatt. 1
Kiemelt ellenırzések A megelızı évek gyakorlatához hasonlóan idén három kiemelt ellenırzési akciót szerveztünk: - Tavaszi piac és fogyasztóvédelmi akció Kikelet hadmővelet (2008. február 21. 2008. március 31.) - Élelmiszerlánc-felügyeleti nyári kiemelt ellenırzés NAPSUGÁR 2008 akció (2008. június 30. 2008. augusztus 25.) - Téli élelmiszerlánc-biztonsági és fogyasztóvédelmi kiemelt ellenırzés Csillagszóró II. akció (2008. november 20. 2009. január 4.) Az ellenırzési feladatokat az MgSzH Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság irányításával és az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság közremőködésével a megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok, valamint a Központi Borminısítési Igazgatóság, továbbá a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság szakemberei végezték; megközelítıleg 1000 fı bevonásával. Az összehangolt ellenırzésekre esetenként több hatóság (ÁNTSZ, APEH, VPOP, NFH, Rendırség) részvételével. Az MgSzH ÉTbI által koordinált, és a kiadott részletes útmutató alapján végzett ellenırzések kiemelt területei illetve a kiemelt élelmiszer termékek minden esetben az adott idıszakra, ünnepre jellemzı, szezonális termékek közül kerültek kiválasztásra. Különösen nagy figyelmet kapott az egyes élelmiszer termékek származásának, eredetének ellenırzése, a nyomon követhetıség vizsgálata, az illegális élelmiszer elıállítás és engedély nélküli forgalmazás felderítése és szankcionálása. Pl.: melamin esetében 204 darab, forgalomban lévı élelmiszert ellenıriztünk, méz esetében 497 élelmiszerbiztonsági mézmintát, illetve 470 mézminıség-ellenırzési mintát vettünk, és ellenıriztünk. Az eddig lezárult két kiemelt ellenırzési akció (tavaszi és nyári) során bírság kiszabására 2.893 esetben került sor, a kiszabott bírság összege 213.089.954 Ft volt. A borászati termékek valamint a zöldség-gyümölcs tételek ellenırzése kapcsán a feltárt szabálytalanságok miatt további 32.284.512 Ft bírság került kiszabásra a két akció ideje alatt. 2
A 2008-as évben a több száz nemzetközi ügynek 74 estben volt magyar vonatkozása, melyekbıl 30 esetben volt indokolt az azonnali intézkedés. A 2008. évi RASFF ügyekben mindössze 19 esetben volt a kifogásolt termék magyar eredető, a többi 55 esetben külföldi elıállítású termék magyarországi forgalmazását követtük nyomon, ezáltal megakadályozva az esetlegesen egészségre ártalmas termék fogyasztókhoz történı eljutását, 12 esetben pedig Magyarország jelezte az Unió tagországai felé, hogy élelmiszer-biztonsági kockázatot hordozó termék került nemzetközi forgalomba. A magyar vonatkozású ügyekben a leggyakoribb, az emberi egészségre veszélyt jelentı ügyek típusai: - veszélyes anyagok kioldódása konyhai eszközökbıl, élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülı anyagokból - fizikai szennyezıdések, pl: rovarszennyezett vagy egyéb idegen anyaggal szennyezett élelmiszerek - kémiai anyagok által okozott szennyezettségek, pl. benzo-a-pirén tartalom füstölt halban, ásványi olajjal szennyezett ukrán étolaj, melaminnal szennyezett élelmiszerek - mikrobiológiai veszély, pl. szalmonellával szennyezett tojáspor, feketebors. Étel közvetítette megbetegedések számokban Január 1-tıl december 1-ig 76 esetben jelentették ételmérgezés, ételfertızés gyanúját. A vizsgálataink ebbıl 63 alkalommal állapították meg, vagy nem tudták kizárni, - összesen 1728 személy megbetegedésében - az élelmiszer, élelmiszerek szerepét. A megbetegedettek közül 150-en szorultak kórházi ápolásra. A legtöbben az étkeztetésben, vendéglátásban elfogyasztott ételtıl betegedek meg (46 esetben 1374 fı), de elıfordult élelmiszeripari termék okozta megbetegedés is három alkalommal, összesen 292 megbetegedéssel. Legtöbbször tojásos étel, és valamilyen készétel fogyasztása után történtek megbetegedések. Leggyakrabban szalmonella ételfertızések fordultak elı, amelyek kivizsgálásakor megállapítottuk, hogy kialakulásuk oka a konyhatechnológiai szabályok megszegése volt. 3
A hatósági mintavételi rendszer újragondolása A hatósági mintavételi rendszer átgondolása és szerkezetének újrafogalmazása több ok miatt is szükségszerő vált. Néha problémát jelentett a monitoring eredmények megadása, gondot jelentett a mintavételi helyek kiválasztása, nagyon sok erıforrást igényelt a mintavételek megszervezése, kivitelezése és a minták beszállítása egyaránt, valamint gyakorlatban mőködı rendszer nagyon statikus volt. A rendszer újragondolásánál kiemelt szempont volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján kialakult alapelveket a lehetı legteljesebb mértékben figyelembe vegyük. A vizsgálandó paraméterek alapvetıen két célt szolgálnak: a gyártás illetve a forgalmazás szakaszának ellenırzését. Ezért a paraméterek és tervek eme céloknak megfelelıen kerültek átalakításra. A hazai termékek ellenırzését maguknál a gyártóknál kell megtenni. Ebbe a folyamatba a mintavétel is bele kell, hogy tartozzon. A forgalmazásban hazai termékek vizsgálatára csak olyan paraméterek tekintetében kerülhet sor, amelyek a gyártás után történt folyamatokat, hibákat vizsgálják. Az import termékek közé ebben a tervben mind a tagországokban gyártott vagy beléptetett, így szabadon forgalomba hozható termékeket, mind a 3. országból Magyarországon elıször a Közösség területére lépı szőkebb értelembe vett import termékeket értjük. Ezeket a termékeket a hazai termékek vizsgálatának analógiájára a forrásnál, azaz az elsı hazai 4
forgalmazónál kell megvizsgálni, kivéve, ha a forgalmazás során történt változások képezik a vizsgálat célját. Abban az esetben, amikor egyes termékek forgalmazása jellemzıen nem hazai nagykereskedelmi raktár közbeiktatásával történik (pl. határmenti területek), eme termékek ellenırzése a végsı fogyasztó részére értékesítı kiskereskedelembıl történik. A legnagyobb hazai forgalmazók objektív vizsgálati programmal kapcsolatos ellenırzését szétosztottuk a területi szervek között, azaz minden területi szerv csak egy forgalmazónál végezhet mintavételezést, külföldi gyártói hibára utaló paraméter tekintetében. A tagországokkal szomszédos területi szervek feladata, hogy a szomszédos ország elıállítóitól közvetlenül forgalmazókhoz szállított termékek felügyeletét ellássák. A kialakított rendszer feladata, hogy elısegítse a minél egészségesebb és a fogyasztó érdekeit szolgáló termékek forgalmát. Az ágazati célként megfogalmazott hamisítás elleni fellépés is hatékonyabb, ha az élelmiszerlánc kezdeti szakaszai felé tolódik el az ellenırzések súlypontja. A leghatékonyabban az élelmiszerlánc ellenırzése során a hiba okozójánál tudjuk elérni, hogy a megfelelı irányba változzon a hazai élelmiszerek és takarmányok állapota. Laboratóriumi vizsgálatok 2008. év elsı 11 hónapja során az MgSzH Központ ÉTbI irányítása alá tartozó laboratóriumi hálózat a hatósági ellenırzéshez kapcsolódóan összesen 66 507 darab minta vizsgálatát végezte el, amelybıl 423 668 darab vizsgálat történt. Kiemelkedı területként lehet megemlíteni a mikrobiológiai monitoring vizsgálatokat (16 453 minta, 66 944 vizsgálat), az EU jogszabályokban rögzített közösségi kötelezettséget jelentı reziduum-toxikológiai vizsgálatokat (15 222 minta, 83 914 vizsgálat). A radioanalitika területén a készenlét biztosítása mellett az ország területének ellenırzése folyamatos (4 100 minta, 78 763 vizsgálat). A minıség-ellenırzés területe ugyancsak állandó kihívást jelent (8 679 minta, 41 310 vizsgálat), ugyanúgy, mint a kémiai szennyezık és összetevık vizsgálata (1 456 minta, 6 937 vizsgálat). A takarmányok biztonságának és minıségének felügyelet során 11 132 mintából 98 745 vizsgálatot végeztünk. A 2007-tıl új feladatként megjelenı tevékenységek összességében 1 205 minta (11 127 vizsgálat) vizsgálatát jelentették, olyan kiemelkedı fontosságú területeken, mint például az élelmiszer-fertızések vagy a gombamérgezések kivizsgálása. 5
A kormányzati koordinációban megvalósuló kiemelt ellenırzése jelentıs alapján végzett plusz vizsgálatok (2007-bıl áthúzódó mintákkal együtt 2 997 minta, 14 569 vizsgálat). Az EU felmérı vizsgálatai valamint a Salmonella gyérítéssel kapcsolatos feladatok is jelentıs vizsgálati feladatot jelentettek (4 125 minta, 15 789 vizsgálat). Szimulációs gyakorlat 2008. évben megszervezésre került a hazai élelmiszerlánc-felügyelet elsı átfogó szimulációs gyakorlata, melynek legfıbb célja a hatóság eseménykezelési képességének felmérése, a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megfogalmazása. A gyakorlat kiterjedt az élelmiszerlánc szinte minden elemére, a takarmány elıállítástól az élelmiszer feldolgozáson át egészen a kiskereskedelmi és vendéglátási tevékenységgel bezárólag, az ország egész területén. A szimulációban megközelítıleg 250 hatósági szakember vett részt. 6
Borminısítési Igazgatóság Borászati termékek vizsgálata 2008. évben a Borminısítési Igazgatóság Vizsgálólaboratóriuma 13.109 db borászati terméket, bort, szénsavas bort, főszerezett bort, brandyt, borpárlatot, mustot és sőrítményt vizsgált meg. Vörösboroknál a szintetikus színezék tartalmat 2.197 bor esetében ellenıriztük, ebbıl pozitív 20 db (0,91 %). 5.504 db természetes színanyagvizsgálatot végeztünk, ebbıl 26 minta (0,47 %) tartalmazott direkt termı szılıbıl származó bort, ahol 15 mg/l koncentrációt meghaladó mértékő malvidin-diglükozid tartalmat mértünk. SNIF-NMR mérési módszer segítségével végzett alkoholeredet-meghatározás során 233 mintát (bor, borpárlat és pezsgı) megvizsgálva 109 minta (46,6%) nem felelt meg az elıírásoknak, ami 98%-ban az ellenırzésre levett minták kategóriába esett (tehát nem minısítésre / belföldi, export-, vagy import-minısítés/ levett minták, hanem ellenırzésre levett minták). A fenti méréseken túl 51 autentikus minta és 26 egyéb statisztikai és körvizsgálati minta vizsgálatát is elvégeztük. Borászati üzem mőködési engedélyezési eljárás céljából Igazgatóságunkhoz 2008. évben 306 kérelem érkezett be, ezek alapján a helyszíni szemléket elvégeztük. Azon eljárásoknál, ahol nem volt szükséges hiánypótlást elrendelni, a határozatokat kiadtuk. Az Igazgatóság szakhatóságként közremőködik borászati üzemek építési engedélyezési eljárásában. 2008. évben, 71 esetben adtunk ki hozzájárulást a tervbírálat alapján, illetve a használatbavételi eljárásban a helyszíni ellenırzés után. A mezıgazdasági termékek értéknövelése címen benyújtott támogatási kérelemhez igazolást 257 esetben adtunk ki. 7
Helyszíni ellenırzések Borászati felügyelıink kockázatelemzésen alapuló kiválasztással 105 esetben tartottak célirányú ellenırzést. Az ellenırzés eredményeképpen 5 esetben állapítottak meg mulasztást, a bírság kiszabása folyamatban van. A minısítésre szánt 500 hl feletti borkészletekbıl felügyelıink 429 telephelyen 577 db hivatalos mintát vettek az elıállítóktól laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatra. Laboratóriumunkban elvégzett vizsgálatok eredményei alapján 65 esetben alkalmaztunk írásbeli figyelmeztetést. Minıségvédelmi bírságot szabtunk ki 467 esetben a kifogásolható minıségő, kiszereléső, illetve elızetes minısítés nélküli borok árusításáért az elıállítók, illetve a forgalmazók ellen. Az elsı fokon eljáró hatóságunk által kiszabott minıségvédelmi bírság összege 154.959.570 Ft volt. Jövedéki eljárást kezdeményeztünk az 1997. évi CIII. tv. 6 (2) bekezdése szerint 21 elıállító ellen, a bortörvényben nem engedélyezett anyagok, illetıleg engedélyezett anyag nem engedélyezett mértékő felhasználásával elıállított termék forgalmazása és birtokban tartása miatt. Hamisított bor forgalomba hozatala miatt a területileg illetékes felügyelı 10 esetben rendelte el borászati üzem 30 napos ideiglenes bezárását. A jogszabály adta lehetıséget kihasználva kereskedelmi egység ideiglenes bezárásának érdekében 19 esetben kerestük meg az illetékes jegyzıt, olyankor, amikor az ellenırzés során bebizonyosodott, hogy az üzletben hamisított bort forgalmaztak. Tapasztalataink szerint a jegyzık megkeresésünk alapján intézkedtek. Ez az eljárás megítélésünk alapján hatékonynak bizonyult, miután az ideiglenesen bezárásra került üzletek ismételt ellenırzése során hamisított bor forgalmazását nem tapasztaltuk. Kiemelt ellenırzések A kiemelt ellenırzések során vett minták vizsgálata alapján 45 vállalkozás, illetve termelı ellen szabtunk ki minıségvédelmi bírságot, összesen 12.491.920 Ft értékben. 8
Olasz borok kiemelt ellenırzése 2008. augusztus 1-tıl 2008. november 14-ig, összesen 179 bort, illetıleg borászati terméket mintáztunk meg, és elvégeztük a borok teljes körő laboratóriumi vizsgálatát. 106 bortétel minden szempontból megfelelt a forgalomba hozatali feltételeknek, 7 tétel nem felelt meg érzékszervi bírálat, illetıleg kémiai összetétel alapján, 1 tétel utóerjedésben volt, 1 tételben kiválás volt látható. Kiszerelési jelölési hiányosságot vagy hibát 65 bornál állapítottunk meg. Ezen belül többször kifogásoltuk, hogy magyar nyelvő címke nincs a megmintázott borokon, illetıleg gyakori, hogy a termékkategória nincs, vagy hibásan van feltüntetve. A jelzett ellenırzési tevékenységünk keretén belül 15 esetben üzemi ellenırzést végeztünk, melynek során teljes körő dokumentáció vizsgálat, és mintavétel történt. Ebbıl 12 esetben mindent rendben találtunk, 2 tételnél érzékszervi rendellenességet (egér-íz), 1 mintánál magas kénessav tartalmat állapítottunk meg. Házasított, Magyarországon palackozott borok ellenırzése során 1 vállalkozásnál állapítottuk meg, hogy a származási hely nem a ténylegesnek megfelelıen került feltüntetésre. A felfedett hibák, hiányosságok miatt eddig 38 esetben szabtunk ki minıségvédelmi bírságot, melynek összege 4.988.700 Ft. 9
Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Kéknyelv betegség A betegséget Franciaországból érkezett szarvasmarha szállítmány hozta magával az országba, mely magyar szarvasmarha állományra való átterjedése 2008. szeptember 5-én került igazolásra. A betegség felszámolásának és a továbbterjedését megelızı szükséges intézkedések meghozatalának és ellenırzésének idejére az országos fıállatorvos az MgSzH keretein belül felállította az Országos Járványvédelmi Központot (OJK). A kitörést követıen elrendelésre kerültek a korlátozó intézkedések és több útmutató is megjelent a betegség leküzdése érdekében. 2008.01.01. és 2008.12.08. között összesen 272 szeronegatív és 42 vironegatív juhot vizsgáltunk. Szarvasmarhában 19962 szeronegatív állat mellett 147 szeropozitívat, 2068 vironegatív mellett 59 viropozitív állatot találtunk. Az elvégzett számos vizsgálat igazolta, hogy hazánkban nem fordult elı a geleji fertızött állomány mellett újabb fertızöttség. A felszámolás kapcsán összesen 59 állat került leölésre, illetve 388 került elkülönített levágásra. Klasszikus sertéspestis A klasszikus sertéspestis az ország északi régióiban vaddisznó állományokban fordul elı. A betegséggel kapcsolatban az Európai Bizottság által elfogadott mentesítési tervet hajtjuk végre. A 2008-as évben (2008. január 01-tıl 2008. október 31-ig) az elvégzett országos monitoring program keretében 9773 vaddisznó került negatív eredménnyel szerológiai vizsgálatra. Ezen kívül 5921 virológiai vizsgálatra került sor, pozitív eredmény csak a vaddisznó sertéspestissel fertızött terület Nógrád és Pest megyei részén kilıtt vaddisznók esetében került megállapításra. Nógrád megyében ezen idıszak alatt 72, Pest megyében pedig 80 viropozitív eset fordult elı. Az Európai Unió illetékes szakemberei elismerték eddigi erıfeszítéseinket a klasszikus sertéspestis járvány felszámolásával kapcsolatban, így hazánk a 2008/855/EK Bizottsági Határozat mellékletének I. részébe került, melynek értelmében a sertésszállítás követelményei enyhülnek. 10
Monitoring Az aktív járványügyi felmérı rendszerek keretén belül az Európai Unió által is részben vagy egészben támogatott monitoring programok végzése hasonlóan a korábbi évekhez 2008- ban is folyamatosan történik. Így a madárinfluenza, klasszikus sertéspestis, Aujeszky betegség, veszettség, kéknyelv betegség, a fertızı szivacsos agyvelıbántalmak, valamint az egyre szélesebb körre kiterjesztett szalmonella monitoring végzéséhez igényeltünk közösségi hozzájárulást. Az említetteken kívül folyamatban vannak kizárólag állami költségre elvégzendı országos monitoring vizsgálatok. Brucella melitensis Brucella melitensis: juhokban és kecskékben kell monitoring programot mőködtetnünk. Az Unió által is elismert mentesség ellenırzése során az összes 6 hónál idısebb juh és kecske 5%-a esetében kell szerológiai (ellenanyag kimutatás) vizsgálatot végezni. Ez 2008-ban több mint 54.000 negatív végeredményő vizsgálatot jelentett. Szalmonella 2008-ban feldolgozásra kerültek a 2007-es és 2008 elsı félévi mentesítési program tapasztalatai, melybıl számos eredmény mellett néhány problémára is fény derült. Az elsı félévben 832 tenyésztyúk állományból 514 került bevizsgálásra a szalmonella mentesítési program kapcsán, az állományok fertızöttsége 3,6 %-os volt. A hazai 866 tojóállományból pedig közel 300 bevizsgálásával a fertızöttség alig 4 %-osnak mutatkozott. A második félév annak jegyében zajlott, hogy a gyorsan korrigálható hibákat kijavítsuk, növelték a levett hatósági mintaszámot, elrendelésre került számos fertızött állomány felszámolása és a 95/2008 (VII.25.) FVM rendelet által adott lehetıséggel élve megkezdıdött a kofinanszírozással igénybe vehetı összegek lehívása. Az elsı félévben összesen 3 állományt, közel 42.000 állattal, a második félévben ez idáig további 2 állományt, közel 55.000 állattal számoltak fel szalmonella fertızöttség miatt, számos intézkedés jelenleg is folyamatban van. 11
A rókák veszettség elleni immunizálását A rókák veszettség elleni immunizálását (veszettség elleni mentesítési program) 2008-ban a járványügyi helyzet mérlegelését követıen az ország meghatározott részére csökkentettük: mindössze 45.000 km²-en végezzük, 11 megyét érintve; a két kampány során összesen 1.800.000 db vakcinát szórtunk ki. A 2008. évi tavaszi és ıszi immunizálási kampány is sikeresen lezárult, az ıszi kampányt követı mintagyőjtési idıszak megkezdıdött. Összesen 5.863 róka került vizsgálatra, negatív eredménnyel. A fenti idıszakban 4 esetben került megállapításra veszettség rókában Hajdú-Bihar, Békés, Baranya és Somogy megyében. Egyéb állatfajban nem fordult elı veszettség. 2009. évben a mentesítési program sikerességének fokozása érdekében a környezı országok részvételével konferencia megtartását tervezzük. Aujeszky betegség A 2008. év egyik legnagyobb sikere, hogy az 1998. óta folyó Aujeszky-mentesítési programot sikerült az Európai Unió szakembereivel elfogadtatni, 2008. novemberében az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság elfogadta a magyar állat-egészségügyi szolgálat programját, így Magyarország az Európai Unió által elfogadott mentesítési programmal rendelkezı országok közé került. Gümıkór Jelenleg öt nagy létszámú fertızött szarvasmarha állomány van az országban. Mivel a fertızöttség megállapítása mind az öt esetben idıben történt, így a mentesítés sikeres végrehajtásának nincs akadálya., nagy valószínőség szerint ezek az állományok visszanyerik mentességüket a jövı év folyamán.. Összesen több mint 21.000 állományban 600.000 szarvasmarhát tuberkulinoztak a gümıkór ellenırzés kapcsán. Az öt fertızött állományt tekintve a fertızöttség 3 ezrelék alatt marad. A gümıkór kizárása kapcsán levágott és az ÁDIban vizsgált állatok száma ez idáig 875, melyekbıl 21 volt Mycobacterium bovis pozitív. Néhány megyénkben (Baranya, Komárom-Esztergom, Pest és Somogy megye) jelentıs a vadállományok gümıkóros fertızöttsége, emiatt ezeken a területeken a legelı szarvasmarha állományaink is veszélyeztetettek a gümıkór fertızöttség szempontjából. 12
TSE A fertızı szivacsos agyvelıbántalmak felderítésére irányuló monitoring vizsgálatok a 2008-as évben is folytatódtak. Eddigi vizsgálataink alapján valamennyi szarvasmarha állományunk mentes a BSE-tıl. Az idei évben 9 esetben került megállapításra surlókóros (scrapie) fertızés hazai juh állományokban. A kilenc állományból összesen egy esetben mutattak ki klasszikus scrapie fertızöttséget, a többi esetben atipikus surlókór került megállapításra. Az esetek nagy részében a fertızött állományok nem kerültek felszámolásra, hanem elvégezték az állatok genotipizálását, és a nem megfelelı genotípusúakat az állományokból eltávolították. 2008. augusztus 31.-ig összesen 4.253 állat került leölésre, összesen 5 állományból. A következı évben is folytatódnak a TSE felderítésére irányuló monitoring vizsgálatok. Idén a vizsgálatra került állatok száma szarvasmarhák esetében 80.000, juhok esetében 11.000 felett volt, a jövı évben is legalább ennyi állat vizsgálatával számolhatunk. Állatvédelem Az élıállat-szállítók naprakész nyilvántartását segítı informatikai adatbázist hoztunk létre. Honlapunkon elıreláthatóan december közepétıl nyilvánosságra hozzuk a tojótyúk-tartó telepekre vonatkozó közérdekő információkat, valamint az állatkísérletek statisztikai adatainak összesítését. Létrehoztuk a gyepmesteri telepek és állatmenhelyek nyilvántartását. Ellenırzések A mintegy 242.941 állategészségügyi ellenırzés alá tartozó létesítménybıl kockázatbecslés alapján 2008. elsı félévében 68.976 létesítmény állategészségügyi ellenırzése történt meg. 2008-ban kollégáink közel 180.000 állatjóléti célú ellenırzést végeztek. 13
Állatgyógyászati Termékek Igazgatóság Állatgyógyászati készítmények (gyógyszer, vakcina) engedélyezési eljárásai - Engedélyezett új készítmények száma: 83 - Módosítási kérelmek száma: 702 - Megújítási határozatok száma: 61 - Törölt készítmények száma: 71 - Eseti behozatali engedélyek száma: 23 - Gyakorlati kipróbálási engedélyek száma: 7 - Igazolások száma: 115 - Elbírált minıségi tanúsítványok száma: 809 - Vizsgált mintaszám: 162 - Elvégzett laboratóriumi és állatházi vizsgálatok száma: 648 - Az EU valamennyi tagállamára érvényes, kiadott felszabadító igazolás: 21 Inspekciók - Gyártóhelyi inspekciók száma: 18 - Nagykereskedıi inspekció: 24 Engedélyezési eljárások - Új gyógyszergyártási engedély: 5 - Gyógyszergyártási engedély módosítása: 14 - Gyártás engedélyezéséhez szakvélemény: 11 - Alaki hibás engedélyek: 450 gyártási tételre - Behozatali engedély: 14 - Nagykereskedelmi engedély módosítása 12 Analitikai vizsgálatok 14
- Összes minta száma: 341 - Ebbıl hatósági minta: 221 - Összes vizsgálat: 2486 - Ebbıl hatósági vizsgálat: 1609 Szabálysértési ügy: 54 (ezekhez 20 kiszállás kapcsolódott) Raktárkészlet ellenırzés: 4 15
Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság A kiemelt jelentıségő fertızı betegségek felderítése 2007-ben: 2008. 11. 30-ig: - Szarvasmarha Brucella abortus ELISA 81 597 288 666 - Paratuberculosis ELISA 3 305 10 438 - Paratuberculosis komplementkötési próba 8 570 13 959 - IBR ge ELISA 35 018 63 150 - IBR gb ELISA 13 298 23 617 - Bovin leukózis ELISA 153 710 146 609 - Bluetongue ellenanyag - ELISA 8 441 20 947 - Aujeszky-féle betegség gb ELISA 117 805 82 169 - Aujeszky-féle betegség ge ELISA 23 309 10 690 - Sertés brucellózis ELISA 83 935 55 402 - PRRS ellenanyag kimutatás ELISA 46 937 44 469 - Sertéspestis ellenanyag kimutatás ELISA 29 620 19 335 - Sertéspestis antigén kimutatás ELISA 5 520 6 893 - Sertéspestis antigén kimutatás PCR 5 382 6 825 - Sertéspestis nukleotid sorrend meghatározás 65 103 Összesen 616 512 793 272 16
Minták száma és fajonkénti megoszlása Ló Szarvasmarha Juh+kecske Sertés Vaddisznó 15485 122827 10063 31598 14536 Baromfi Hal és egyéb víziállat Egyéb 455288 121606 44284 Minták megoszlása Vér Hulla 12420 13311 92622 2332 42737 Szervek Tej 29539 Tojás 1860 48604 572262 Bélsár Egyéb szervek (agyvelı, tonsilla, stb.) Tampon minta Egyéb minták 17
Vizsgálatra beküldött hullák száma és fajonkénti megoszlása 648 2205 547 328 1522 1292 7318 Szarvasmarha Juh+kecske Sertés Házinyúl Róka Baromfi Fácán Egyéb fajok 34744 18
Növény-, Talaj-, és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényvédı szermaradék növényi termékekben A hazai vizsgálati minták mintavételezése betakarításkor a termıhelyen, a piaci elárusító helyeken, az import vizsgálati mintáké a határállomásokon és a piaci elárusító helyeken történik. A mintavételezést egységes mintavételi eljárással a növény-talajvédelmi szolgálat felügyelıi látják el. 2008. októberéig a hatóság szakemberei mintegy 1.183 hazai eredető és 853 EU tagállamból, illetve harmadik országból származó növényi termék vizsgálatát végezték el. Az alkalmazott szőrıvizsgálati programmal 2.921 termény-minta vizsgálatára került sor 230 különbözı hatóanyagra kiterjedıen. Hazai eredető termények esetében az 1.183 ellenırzés megoszlása a következı: termıhelyi (429), piaci (743), export (11). A 42 kultúraféleséget reprezentáló mintaszám 2,6%-a volt határérték túllépés miatt kifogásolható, illetve a minták 43,4%-a tartalmazott szermaradékot. A nem hazai eredető (EU tagállamból, illetve harmadik országból származó) minták esetében megállapíthatjuk, hogy az import primır minták száma egyre növekszik, a hazai üvegházi termesztés sok esetben nem tud versenyezni a mediterrán eredető zöldségfélék piacra jutásával, így azok vizsgálatát fokozni kell. A tárgyévben eddig 853 nem hazai eredető (határállomásokon és elárusítóhelyeken mintázott) termény vizsgálata fejezıdött be, 40 különbözı növényi termékbıl. A minták 2%-a tartalmazott határérték feletti szermaradékot, illetve 63,5 %-a mérhetı, de nem kifogásolt mennyiségben szermaradékot. Feltétlenül említésre méltó, hogy a megengedetnél több növényvédı szer hatóanyagot tartalmazó minták száma igen magas az utóbbi években. A hazai növényvédı szer engedélyek EU felülvizsgálata és következményei Az uniós elıírások szerint valamennyi kiadott engedélyt felül kell vizsgálnunk és a készítmények dossziéit újra kell értékelni az ún. egységes értékelési elveknek megfelelıen. Ez az eljárás biztosítja, hogy az EU-ban az engedélyezés hasonló módon történjen a tagállamokban, és az engedélyek összevethetık, vagy máshol is elfogadhatók legyenek. A folyamat két lépcsıbıl áll: az elsı lépcsıben a hatóanyagok azonosságát ellenırizzük, a másodikban pedig elkészül a részletes engedélyezési jelentés. 19
Az elsı lépcsı keretében 28 hatóanyag megfelelıségi határozatot hoztunk 2008-ban. A második lépcsı munkáját még csak ebben az évben kezdtük meg, eddig 3 készítmény engedélyezési jelentése állt össze, és további 8 készítményé folyamatban van. A felülvizsgálatok eredményeként az engedélyezett növényvédı szerek, valamint az engedélyezett kultúrák számának csökkenése várható, ami valószínőleg a kis kultúrákat sújtja a legnagyobb mértékben. Megváltozott a nitrát-érzékeny területek adatszolgáltatási rendje Magyarország a vizek mezıgazdasági eredető nitrát-szennyezéssel szembeni védelme egyik kiemelt feladata a talajvédelmi szakterületnek. 2008-ban lépett hatályba a vizek mezıgazdasági eredető nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérıl szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, amely többek között módosította az eddigi adatszolgáltatási rendszert. Az új szabályozás értelmében az adatszolgáltatást a naptári év helyett a gazdálkodási évre (adott év szeptember 1-tıl az azt követı év augusztus 31-ig) kell megadni, 2008. szeptember 1-tıl kezdıdıen. A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást 2008. január 1. és december 31. közötti idıszakra a tárgyévet követı február 28-ig a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell benyújtani. A parlagfő-mentesítés 2008. évi hatósági tapasztalatai A parlagfővel fertızött területek felderítése az idei évben is június 30-a után indult. Az idei esıs idıjárás egyértelmően kedvezett a parlagfő fejlıdésének, ezért nagyobb mértékő parlagfő fertızöttség volt tapasztalható országszerte, mint az elmúlt évben. A földhivatal által felvett jegyzıkönyvek száma 2008-ban ugrásszerő növekedést mutatott. 2008. évben összesen 10.304 helyszíni jegyzıkönyvet adtak át a földhivatal szakemberei intézkedésre a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságoknak. Ezek összes területe 18.582 ha volt. A jegyzıkönyvek száma és az eljárással érintett terület nagysága csaknem kétszeresére növekedett a tavalyi intézkedésekhez képest. A földhivatal részérıl átadott jegyzıkönyvekre a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok külterületen 6.642 esetben (összesen 8.710 hektárra) rendeltek el közérdekő védekezést, amelybıl 4.730 esetben, 6.423 hektáron az ügyfelek maguk végezték el a hatósági intézkedés hatására a parlagfő-mentesítést. A parlagfő-fertızés 20
miatt összesen 8.260 alkalommal kiszabott bírság (13.859 hektárra) 423.653.071 Ft-ot tett ki. Ezen belül kultúrnövénnyel borított területen 2.468 esetben szabtak bírságot, 4.077 ha-t érintve, 117.685.078 Ft értékben. A tarlók parlagfő-mentesítése kiemelt célként szerepelt a 2008. évi Parlagfő-mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság akciótervében. Ennek megfelelıen a tarlók ellenırzésére nagyobb figyelmet fordított a két eljáró hatóság. A földhivatalok 3 557 esetben, 8.864 ha-on találtak parlagfővel fertızött tarlót, ez az összes fertızött terület 34 %-át teszi ki a darabszám, és 48 %-át jelenti a hektár tekintetében. A tarlókon 3 434 esetben rendeltek el közérdekő védekezést, 5.777 ha vonatkozásában, a kiszabott bírság összege 148.106.915 Ft. A hatósági intézkedések hatására az elızı évekhez képest a jogkövetı magatartás további javulást mutat. A tulajdonosok igyekeztek elvégezni a mentesítést, amint tudomásukra jutott, hogy eljárás indult ellenük. Ezt tükrözi, hogy ebben az évben a mentesített területek háromnegyedén az ügyfelek végezték el a gyomirtást, a megbízott vállalkozók által csak kevés területen vált szükségessé a közérdekő védekezés. Fenyırontó fonálféreg (BURSAPHELENCHUS XYLOPHILUS) A világon mintegy 80, többnyire tőlevelő fákon élı Bursaphelenchus faj ismert. Többségük mikofág (gombafonalakat fogyasztó), közülük csak néhány faj jelent tényleges veszélyt a fákra. Ezek egyike a fenyırontó fonálféreg, amely az Európai Unióban, így hazánkban is jelentıs gazdasági kárt okozó, növény-egészségügyi zárlati károsító, azaz minden eszközzel meg kell gátolni a károsító bekerülését, továbbterjedését és felszaporodását. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ növény- és talajvédelmi szolgálata 2003 óta fokozottan ellenırzi a hazai tőlevelő erdıségeket és veszélyforrásokat (fa lerakat, repülıtér, határállomás, nemzetközi vasútvonalak, import faanyagot feldolgozó üzemek) körülvevı 5 és 25 km-es körzeten belül található tőlevelő erdıket, valamint évente mintegy 200 faforgács mintát vizsgálnak meg károsító diagnosztikai laboratóriumban. 21
Koordinációs és Audit Önálló Osztály 2008-ban az Élelmiszerlánc-biztonság területén 29 átfogó, általános auditra került sor. Az Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szakterületeken a növényegészségügy, talajvédelem, agrárkörnyezet-gazdálkodás, állategészségügy, állatvédelem, élelmiszer-és takarmánybiztonság, valamint a borminısítés területén 149 belsı ellenırzés zajlott. Az ellenırzések száma összesen 178-ra tehetı. Az Európai Unió Ellenırzési Hivatal (FVO) hazánkban 12 ellenırzést hajtott végre, amelynek idıtartama témától függıen 1, vagy 2 hét volt. Az említett nemzetközi szervezet 1 általános és 11 speciális, szakterületi ellenırzést végzett. Az elvégzett szakmai ellenırzések alapján elmondható, hogy egy-két egyedi esetet leszámítva a megyék szakmai igazgatóságok megfelelıen teljesítenek. Ugyanakkor a szakmai ismeretek felfrissítése több és célirányosabb képzésre van szükség. 22
Földmővelésügyi Igazgatóság Földmővelésügyi hatósági ügyek 2008-ban a Földmővelésügyi Igazgatóság részt vett a területalapú támogatásokat érintı elektronikus ügyintézésben, melyet az MVH-val és az Agrárkamarával közösen bonyolítottunk. 2008-ban nagy szerephez jutott az elektronikus kérelem-beadási lehetıség. Míg 2007. folyamán 3.693 db kérelmet adtak be a gazdálkodók elektronikusan, ez a szám megtöbbszörözıdött, 2008-ban 183.587 db kérelem került elektronikus rögzítésre, míg papíralapon mindössze 4.794 db. A csaknem 140 ezer megkeresett termelı meggyızését és a kérelem-kitöltési munkát 698 FM igazgatósági munkatárs (falugazdász) segítette a 233 fı agrárkamarai tanácsadó mellett, így a megkeresett gazdálkodók 97%-a választotta az elektronikus kérelemkitöltést és benyújtást, amelyhez többségük falugazdászi segítséget is igénybe vett. Novemberben a területalapú támogatások blokktúligényléseivel kapcsolatos adategyeztetı feladatban vettek részt a falugazdászok. A rövid határidı alatt (8 nap) az Agrárkamara munkatársaival 35.866 db kérelem tisztázásában vettek részt. Munkatársaink 29.677 ügyfelet értesítettek ki, 20.358 db kitöltött őrlapot vettek át, és 20.424 db-ot továbbítottak az MVH felé. 2008. évi birtok-összevonási termıföld-vásárlás A birtok-összevonási termıföld-vásárlási kérelmek elbírálása a 2007. évtıl az FVM-tıl átkerült a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal hatáskörébe a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján. 2007-ben 648 db pályázat érkezett, amelynek a forrásigénye 326.288.870 Ft volt, 2008-ban 652-en pályáztak, a forrásigény már 443.369.692 Ft volt, amely közel azonos kérelemszám mellett 117.000.000 Ft forrásigény-növekedést mutat. A tavalyi keret 163.596.163 Ft volt amely 280 gazdálkodónak biztosított lehetıséget, ebben az évben viszont 351.000.000 Ft a támogatási keret, amely több, mint 500 gazdálkodónak adja meg a lehetıséget a támogatott földvásárlásra. 23
Pozitív eredménynek minısül, hogy jelentısen nıtt az elfogadásra javasolt kérelmek száma, amely a pályázók (esetenként visszatérı, már elızı évben is pályázott) a birtok-összevonást mint államilag kitőzött célt elérhetı, illetve megvalósítható lehetıségnek tekintik. Földügy, részarány-földkiadás 2008-ban az elızı évihez képest mintegy másfélszeresére növekedett a részaránytulajdonba kiadott földingatlan mennyisége. November 30-ig a megyei földmővelésügyi igazgatóságok a beérkezett jelentések alapján 71.000 AK egyenértékő termıföldet nevesítettek kérelem, illetve döntı részben sorsolás alapján. Ezt az eredményt javítja az a már megtartott sorsolásokon kiadott AK mennyiség, amely még nem került földhivatali bejegyzésre, így még nem szerepelhet az eredménymutatóban. A sorsolások növekvı száma azt is jelenti, hogy a földkiadás egy új szakaszba került. A sorsolás egy adott szövetkezethez tartozó terület privatizálásának lezárását jelenti. 1993 óta 2 millió részarány-tulajdonosnak 57 millió AK került kiosztásra. Vízgazdálkodás A vízilétesítmények karbantartási feladataira a Kormány 2135/2008. (IX. 30.) Korm. határozatában foglaltaknak megfelelıen 500.000.000 Ft többletforrást biztosított, mely lehetıvé tette a Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Földmővelésügyi Igazgatóságai felügyelete alá tartozó mezıgazdasági célú, vízgazdálkodási létesítményeken a legszükségesebb prevenciós (belvízi és árvízi károk elsıdleges megelızése) munkák elvégzését. 24
Kertészet Kertészeti gépberuházások támogatása: Országosan 3.045 db kérelem elektronikus ügyintézését hajtották végre a megyei Földmővelésügyi Hivatalok idıben és szakszerően. A Megyei Földmővelésügyi Igazgatóságaink által záradékolt, MVH-hoz továbbított agrárkár-enyhítési kérelmek száma országosan 57 db volt. Ebbıl 43 db-ra került javasolt záradék, így jelenleg az MVH-nál feldolgozás alatt álló kérelmek adatai szerint 240.606.000 Ft a kárigény, a záradékolások szerint jóváhagyott összeg 97.568.000 Ft. A kárigények zöme tavaszi fagykár miatti, kisebb részben belvíz. Ugyanakkor több, mint száz kárbejelentés történt aszályra hivatkozással, melyre jogosultság az idén nem volt megállapítható. Ahol az indokolt volt, a falugazdászok valamennyi esetben elvégezték a helyszíni szemlét, például (dohány) vis maior esetének megállapítása céljából. Vadgazdálkodás-halászat A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1997. március 1-i hatályba lépésével a vadon élı vadászható állatfajok és élıhelyük védelme kapott prioritást. Vadászati törvényünk az Európai Unió tagországainak vadászati szabályozásával összehasonlítva is korszerőnek számít. A törvény a vadászati jogot földtulajdonhoz kötötte, ami azt jelenti, hogy a vadászterületnek minısülı földterületek tulajdonosai dönthetnek arról, hogy maguk akarnak-e vadgazdálkodást folytatni, vagy haszonbérletbe adják vadászati jogukat. Ez az elhatározás 10 évre szól. A 10 éves üzemtervi ciklus 2007. február 28-án járt le, és az új területek kialakításával kapcsolatos feladatok 2007-ben és 2008-ban rendkívüli terhet róttak az MgSzH-ra. A korábbi üzemtervi ciklusban a vadászati hatóság 1.170 vadászterületet tartott nyilván. A 2007-2014-es üzemtervi ciklus tekintetében 1.517 vadászterület határának kialakítására irányuló kérelem érkezett a megyei hivatalokhoz. 25
Volt olyan megye, ahol a kialakítani kívánt területek 70%-a egymással átfedésben volt. A vadászterület kialakítással kapcsolatban a másodfokú hatósághoz 587 fellebbezés érkezett, 223 esetben nyújtottak be keresetet a határozatainkkal szemben, eddig 203 per zárult le, 17 esetben kötelezett a Bíróság minket új eljárásra. A nyertes ügyek aránya 98%-os. A hatósági eljárásokat követıen végül 1.364 vadászterület alakult ki, az átlagos vadászterület nagyság 7.000 ha. A vadászterületek 28 %-án a földtulajdonosok saját maguk vadásznak, míg a vadászterületek 72%-át haszonbérbe adják. A vadászatra jogosultak 3092 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek kialakításán túlmenıen a vadászati hatóságnak jóvá kellett hagynia az új vadgazdálkodási üzemterveket, az éves vadgazdálkodási terveket, a haszonbérleti szerzıdéseket. Ezzel párhuzamosan elláttuk a vad és élıhelyének védelmével kapcsolatos feladatokat, eljártunk a jogosulatlanul vadászó személyekkel illetve a vadgazdálkodási szabályok megszegıivel szemben. Ebben az évben 250 vadvédelmi és vadgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyünk volt, 25.000.000 Ft bírságot szabtunk ki. A vadászati hatóság évente átlagosan 50.000 db trófeát bírál le, 10.000 darab trófea érmet és 280.000 nagyvad azonosító jelet ad ki és elvégzi a számlázással kapcsolatos feladatokat is. Fenti közigazgatási ügyekkel összefüggésben további 876 másodfokú döntés keletkezett. Sajnálatos módon ebben az évben is volt vadászbaleset. Szerencsére halálos kimenetelő nem történt, 5 esetben nyolc napon túl és 3 esetben nyolc napon belül gyógyuló sérülést jelentettek. Számításaink szerint évente 2.000.000 lövést adnak le vadra, ebbıl 200-220.000 lövésre jut egy vadászbaleset, halálos baleset pedig 700-800.000 lövésenként fordul elı, tízezred százalékokban mérhetı az arány. Körülbelül 1.400.000 lövést adnak le sörétes és mintegy 600.000 golyós fegyverbıl. Annak ellenére, hogy a baleseti statisztikai arány alacsony, mindent megteszünk, hogy leszorítsuk a vadászbalesetek számát, ezért az elkövetkezı idıszakban fokozzuk az ellenırzéseket. Természetesen ez önmagában nem gátol meg egy esetleges baleset bekövetkeztét, de ha már csak egyet is meg tudunk ezzel elızni eredményt értünk el. 26
A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépésével a vízi élıvilág és a természeti környezetének védelme kapott prioritást. Országosan 1.500 halászati vízterületet tartunk nyilván. Ezek közül a természetes vizek és víztározók a jelentısebbek, ezek összességében 133.948 ha kiterjedésőek. Ezekbıl a vizekbıl átlagosan 7,5 tonna halat zsákmányolnak, ebbıl a horgászfogás átlagosan 4,7 tonnát tesz ki. Hazánkban az egy fıre jutó halfogyasztás (az importot is beleértve) 3,96 kg/év, ez az összes húsfogyasztás 5%-a. A természetes vízi halászat által termelt étkezési hal értéke 13.600.000 euro. Speciális probléma a természetes vízi halgazdálkodás kapcsán a vagyonvédelem ezen belül a halállományok védelme, melyben a Hivatal kiemelkedı munkát végez. A halászati hatósági munkánknak évek óta a jogosulatlanul vagy nem megengedett módon horgászó vagy halászó személyekkel kapcsolatos eljárás teszik ki a 80%-át. A 2008-ban az elsı fokú hatóságnál 11.500 ilyen típusú ügy keletkezett, 385 esetben került sor másodfokú eljárásra. A halászati ügyekben 62.227.800 Ft halvédelmi bírságot szabtunk ki. Halászati felügyelıink a haltelepítéseket illetve a halgazdálkodási tervek betartását folyamatosan ellenırzik. Fentiek mellett 320.000 horgászt látunk el halfogásra jogosító okmánnyal. Szerencsére az idén nagymértékő halpusztulást nem jelentettek. Beszerzési ár alatti értékesítés 2003. évi agrárpiaci rendtartásról szóló törvény rendelkezése szerint a törvény hatálya alá tartozó mezıgazdasági és élelmiszeripari termék lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerzıdésben meghatározott számlázott átadási ára. Az MgSzH-hoz érkezett bejelentések alapján közigazgatási eljárás keretében az alábbi vizsgálatok folytak a törvény rendelkezéseinek betartására: 27
1. Trappista sajt és tejföl beszerzési ár alatti értékesítésének tárgyában indult 2007. decemberében hatósági vizsgálat. A helyszíni ellenırzések és vizsgálatok után 2008. januárjában született meg a határozat, mely alapján 16.375.213 Ft bírság került kivetésre az áruházlánc ellen, mely összeg már megfizetésre került. 2. 5 kg-s kristálycukor értékesítése tárgyában januárban indult eljárás. A vizsgálat során a beszerzési ár alatti értékesítés ténye igazolódott, elsıfokú határozat alapján 14.877.090 Ft bírság került megítélésre, melyet az áruház már befizetett. 3. A görögdinnye beszerzési ár alatti értékesítésének vizsgálata júliusban kezdıdött, a helyszíni vizsgálatok igazolták a 2003. évi agrárrendtartási törvény rendelkezésének megszegését. Az eljárás augusztusban zárult, a kivetett bírság összege 26.373.440 Ft volt, melyet az áruházlánc már befizetett. 4. Baromfi párizsi és 1 kg-os kiszereléső finomliszt értékesítése tárgyában, 2008. augusztus 4-én indult vizsgálat magánbejelentés alapján, mely eljárás I. fokú határozattal zárult, 737.773 Ft bírság megítélésével. 5. 1,5%-os UHT tej forgalmazása kapcsán indult beszerzés ár alatti értékesítés vizsgálat 2008. augusztusában, mely csak részbeni törvénysértést igazolt, ezért 16.028 Ft bírságot vetettek ki. Ugyancsak októberben indult vizsgálat 1,5%-os tej értékesítésével kapcsolatban. A vizsgálat igazolta, hogy tejtermék ékesítése részben beszerzési ár alatt történt. A kiszabott bírság 19.073.890 Ft, a határozat jogerıs. 6. 2008. szeptemberében indult vizsgálat sertéstarja beszerzési ár alatti értékesítése tárgyában, mely 3.720.884 Ft bírság kivetéssel zárult. 7. Októberben beszerzési ár alatti értékesítés tényét feltáró helyszíni vizsgálatok kezdıdtek tojás termék kapcsán, helyszíni ellenırzések folytak sonka és szalámi termékekkel kapcsolatban. Mindkét esetben elutasító határozat született, mivel a vizsgálatok nem támasztották alá a törvénysértést. 28
8. 2008. november 10-én tett bejelentést az MgSzH Központba sütıipari termékeinek beszerzési ár alatti értékesítése tárgyában. A hatósági eljárás keretében helyszíni ellenırzésre 2008. november 27-én került sor. A helyszíni ellenırzés megállapította a beszerzési ár alatti értékesítés tényét. A vizsgálat 2008. december 3-án lezárult, 62.391.528 Ft bírság kivetésére került sor. A határozat még nem jogerıs, fellebbezésre lehetıség van. 9. 30-as tálcás kiszereléső, M osztályú tojás beszerzési ár alatti értékesítésével kapcsolatosan indult vizsgálat. A helyszíni ellenırzést 2008. december 1-én elvégezték, várhatóan a nyilatkozatok alapján nem lesz beszerzési ár alatti értékesítés. A számlák ellenırzése még folyamatban van. 10. Bejelentés érkezett sör, valamint gyümölcsös joghurt 150 g 3 ízben és császárszalonna termékekre. Az érintet üzletlánc értesítése az eljárás megindításáról és a helyszíni ellenırzésrıl 2008. november 20-án megtörtént. A helyszíni ellenırzésre 2008. december 4- én került sor. 11. Folyamatban lévı eljárás még a 2008. novemberében indult vizsgálat, mely banán értékesítését ellenırzi. A helyszíni vizsgálatok még folynak. 29
Erdészeti Igazgatóság Hazánkban 2.019.200 hektár erdıgazdálkodási célú terület van, ami 20,3%-os erdısültséget jelent. Az erdészeti igazgatási feladatokat az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság és a megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságok látják el. Fı tevékenységük a tervszerő és ellenırzött erdıgazdálkodás biztosítása, melynek során az alábbi feladatokat látják el: erdıleltár készítése az ország erdıvel borított területére (évente a teljes erdıterület egy tizedének erdıleltára megújításra kerül); 2008-ban elıre láthatólag 213 ezer hektár erdıterületre készül körzeti erdıterv (azért elıreláthatólag, mivel az ország és ezzel az erdészeti tervezési körzetek erıterülete a folyamatos erdıtelepítések miatt folyamatosan emelkedik), ez az erdıterület 15 körzetben és 14 állami erdészeti egységben található. Az erdészeti szakigazgatás tevékenyen részt vesz az országos és megyei területrendezési tervek készítésének folyamatában, valamint erdıfejlesztési tervek készítésében (İrség, Szigetköz). Finiséhez érkezett az 2005-ben indult Phare fejlesztés, amit az ICP Forests elıírásai alapján 1988 óta végzett erdıvédelmi monitoring tevékenységek, az 1993 óta folyó növedékmérési rendszer, valamint az ERTI által végzett intenzív monitoring tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében indítottuk, és korszerő terepi eszközök beszerzését és használatukra kifejlesztett szoftverek fejlesztését célozta meg. Az eszközparkot az idei évben használatba vettük. Az erdészeti igazgatás egyik legfontosabb feladataként az erdıgazdálkodási tevékenységek szakmai és jogszabályi alapját garantáló körzeti erdıtervek készítése, melyeket a földmővelésügyi miniszter hagy jóvá, és amelyek az egyes erdıgazdálkodók tevékenységéhez kötelezıen elkészítendı erdıgazdasági üzemtervek alapjait képezik; Idén 15db erdészeti tervezési körzetre készült körzeti erdıterv, 14 állami erdészetre pedig üzemterv. A magán erdıgazdálkodók számára készített üzemtervek száma várhatóan mintegy 3.000 darab lesz. 30
alap- és tematikus térképezés, mely magába foglalja a légi felvételek kiértékelését, a GPS és földi geodéziai méréseket; Az ország teljes erdıterületére digitális erdészeti térképi adatbázis áll rendelkezésre. Az erdészeti szakemberek modern térképezési eszközöket, eljárásokat, szoftvereket használnak fel munkájuk során, mely tevékenységet az erdıterületekrıl készült légi felvételek is támogatják. az Országos Erdıállomány Adattár kezelése, mely magába foglalja az éves aktualizálást és az adattári információk szolgáltatását; Az MgSzH a Magyarország összes erdeinek csaknem naprakész adatait tartalmazó és kezelı Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert mőködtet, melynek része: - a digitális erdészeti térképbázis, - az erdıgazdálkodói nyilvántartás - az erdıkre (általános adatok, termıhelyi adatok, faállományadatok, fakitermelési és erdısítési tervadatok), az erdıkben végzett tevékenységekre vonatkozó információk. a körzeti erdıtervek készítése mellett az erdészeti igazgatás másik legfontosabb feladataként az erdıgazdálkodás felügyelete, mely magába foglalja o o az éves erdıgazdálkodási tervek elfogadását; az erdıkben folyó gazdálkodás (erdımővelési és fahasználati tevékenységek) ellenırzését; Idén közel 59.000 db erdırészlet esetében történt meg az erdısítések mőszaki átvételének elvégzése, jegyzıkönyvének elkészítése és feldolgozása, melybıl közel 8.800 db az EU által társfinanszírozott erdıtelepítés. Várhatóan közel 29.000 db erdırészletet érint az elvégzett fahasználati munka átvétele és leszámolása. o az erdészettel kapcsolatos finanszírozási és támogatási rendszer (nemzeti és Európai Uniós) mőködtetését; Az erdészeti szakigazgatás szakemberei tevékenyen részt vettek a készülı új erdıtörvény, valamint a támogatási rendeletek elıkészítésében. Folyamatban van az NVT-s támogatások MgTE, valamint a régi nemzeti támogatások kifuttatása ( erdıfelújítás, erdészeti közcélú feladatok, erdıtelepítés) Új támogatási jogcímek indultak be EMVA forrásból: 31
- Erdészeti potenciál helyreállítása, - Ültetvénykorszerősítés, - Fás és lágy szárú energiaültetvények, - Az adózok által a személyi jövedelemadó 1%-nak felajánlásából az Az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok kiemelt költségvetési elıirányzat 2009. év elsı felében várható új támogatások: - Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése, - Erdı-környezetvédelmi kifizetések, - Az erdı szerkezetátalakításához és az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások, - Az erdı gazdasági értékének növelése, - Erdészeti infrastruktúra. az erdık egészségi állapotának felmérését - a "Nagy távolságokra Ható Országhatárokon Átterjedı Légszennyezésre Vonatkozó Nemzetközi Egyezmény" (ICP Forests) keretein belül; az MGSZH tölti be a Nemzeti Koordinációs Központ szerepét; Nagyterületi egészségi állapotfelmérés (EVH I) 2008-ban 1217 mintaponton történt felvétel, mely során 28168 faegyedet vizsgáltak. Az összes lombkárosítás vagyis az asszimiláló felület vesztesége viszonyítva az adott termıhelyen ideálisnak tartott lombkoronához alapján a minısített fák 43,6%-a tünetmentes ( egészséges ), 38,1%-a gyengén károsodott, 11,9%-a közepesen károsodott, 3,5%-a erısen károsodott. Az elhalt fák1 aránya 3,0%. Az erdık számára kedvezıbb idıjárási körülményeknek köszönhetıen 2008-ban az egészséges erdık aránya emelkedett, az erdıket ért összes károsodás mértéke a 2006. évhez képest a veszélyeztetett és a közepesen károsodott kárfokozatokban csökkent, az erısen károsodott és elhalt kategóriában pedig minimálisan nıtt. 1 Az elhalt fák nem feltétlen értékelendık negatív jelenségként, hiszen az önszabályozásra képes erdei ökoszisztémákban fontos szerepet töltenek be (pl. életteret nyújtanak más élılények számára). 32