I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése III. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei IV. Az egészségügyi dolgozókat védő speciális rendelkezések Dr. Raffay Bálint Emberi Erőforrások Minisztériuma Jogi Főosztály szakmai tanácsadó jogász - szabályozási szakjogász Budapest, 2014. március 6..
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.) - Közvetlen előzmény: 1972. évi II. törvény - Alcímek száma: 181 - Bekezdések száma: 2768 - Módosulások száma: 65.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései I. Fejezet - A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. Cím - A törvény célja 2. Cím - Alapelvek 3. Cím - Fogalommeghatározások 4. Cím - A törvény hatálya.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései II. Fejezet - A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. Cím - Az egyén szerepe 2. Cím - A betegek jogai és kötelezettségei Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga A gyógyintézet elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg kötelezettségei.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 3. Cím - A beteg jogainak érvényesítése A beteg panaszainak kivizsgálása A betegjogi képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv A közvetítői tanács.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései III. Fejezet - NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1. Cím Egészségfejlesztés Család- és nővédelmi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Sportegészségügyi gondozás 2. Cím - Környezet- és település-egészségügy 3. Cím - Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy 4. Cím - Sugáregészségügy 5. Cím - Munkaegészségügy.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 6. Cím - Járványügy Védőoltások Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok A fertőző betegek bejelentése Kötelező orvosi vizsgálat Járványügyi elkülönítés Járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat Járványügyi ellenőrzés Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében Fertőző betegek szállítása Fertőtlenítés Rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint rágcsálók irtása Egyéb járványügyi intézkedések.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései IV. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK RENDSZERE 1. Cím - Működési elvek 2. Cím - A megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A szűrővizsgálatok Az egyéni kockázati tényezőkön alapuló megelőzés A magzat egészséges fejlődésének ellenőrzése és a várandós anya egészségi állapotának védelme.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 3. Cím - Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 4. Cím - Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Mentés Betegszállítás Ápolás Egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások A haldokló beteg gondozása Rehabilitáció Orvostechnikai eszközellátás Gyógyszerellátás Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia A nem-konvencionális eljárások Egyéb gyógyászati ellátások Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései V. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. Cím - Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei 2. Cím - Tárgyi feltételrendszer 3. Cím - Személyi feltételrendszer Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer Egészségügyi ágazati szakmai képzés.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései 4. Cím - Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása A minőségügyi rendszer A belső minőségügyi rendszer A külső minőségügyi rendszer A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VI. Fejezet - AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása Az ellátás megtagadásának joga Tájékoztatási kötelezettség Dokumentációs kötelezettség Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozók védelme A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VII. Fejezet - AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT, AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 1. Cím - Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért 2. Cím - Az egészségügy szervezése és irányítása Az Országgyűlés feladatai A térségi egészségügyi fejlesztési program A Kormány feladatai Térségi Egészségügyi Tanács A miniszter feladatai A helyi önkormányzatok feladatai Az egészségbiztosítási szervek feladatai Egészségügyi intézmények fenntartása.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései VIII. Fejezet - AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK IX. Fejezet - AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL Ivarsejt-adományozás és -letét Embrióadományozás és -letét Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Humán Reprodukciós Bizottság Művi meddővé tétel.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései X. Fejezet - PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA 1. Cím - Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok 2. Cím - Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Az önkéntes gyógykezelés Sürgősségi gyógykezelés Kötelező gyógykezelés Közös eljárási szabályok.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései XI. Fejezet - SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből Szerv, szövet eltávolítása halottból Szerv és szövet beültetése XII. Fejezet - A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK XIII. Fejezet - VÉRELLÁTÁS XIV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS XV. Fejezet - EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései XVI. Fejezet - TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK, FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK Természetes gyógytényezők Fürdő- és klímagyógyintézetek Gyógyhely A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása Természetes fürdővizekhez kapcsolódó engedély.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései XVII. Fejezet - NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK XVIII. Fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA 1. E törvény célja a) elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit,.
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései (E törvény célja) e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését..
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései Alapelvek 2. (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. (3) Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése..
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései Alapelvek (4) Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. (5) Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költséghatékony eljárásokon alapul..
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései Alapelvek EBH2012. P.1. A pszichés állapot akut zavara következtében az ún. sürgősségi gyógykezelés elrendelésére, mint a személyi szabadságot és önrendelkezési jogot jelentősen korlátozó intézkedésre csak a garanciális szabályok betartásával lefolytatott eljárásban, a közvetlen veszélyeztető magatartás bizonyítottsága esetén kerülhet sor [Alaptörvény 4. Cikk (2) bek., 1997. évi CLIV. tv. 2., 188., 196. és 199. ]..
I. Az egészségügyi törvény szerkezete, főbb rendelkezései A törvény hatálya 4. (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre. (2) Törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Működési elvek 75. (1) Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását és a népegészségügyi célok megvalósulását összehangoltan teszi lehetővé. (2) Az egészségügyi szolgáltatások célja, hogy hozzájáruljon az egészség fejlesztéséhez, lehetséges mértékű helyreállításához, az egészségromlás mérsékléséhez, segítse a megváltozott egészségi állapotú egyének munkába és közösségbe való beilleszkedését. (3) Az egészségügyi ellátások rendszere az eltérő egészségi állapotú egyének differenciált ellátását szolgáló, a munkamegosztás és a fokozatosság elvén alapuló intézményrendszerre épül, amelyben az egyén egészségi állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg a szükséges ellátási szintet (a továbbiakban: progresszív ellátás). (4) Az egészségügyi ellátások rendszerében a lakosság egészségi állapotának javítását a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával kell végezni..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése BDT2013. 2841. I. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban az intézeti kezelés során bekövetkező egészségromlás esetén - mivel az egészségromlás bizonyosan ellentétes a jogviszony céljával - a károsult részéről elegendő annak bizonyítása, hogy az egészségkárosodás a gyógyintézet által végzett kezelés során következett be. Ha azonban megállapítható, hogy a beteg halála nem áll az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban tevékenykedő orvosi, illetve egészségügyi személyzet magatartásával adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban, hanem a néhai halálát természetes eredetű megbetegedései okozták, az egészségügyi intézményt akkor sem terheli kártérítési felelősség a néhai halálának bekövetkezéséért, ha a gyógykezelés során valamilyen mulasztás történt a részéről..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése 76. (1) A progresszív ellátás elve az egészségügyi ellátás valamennyi szintjén érvényesül. (2) A progresszív ellátásban az egyes egészségügyi szolgáltatók feladataihoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket külön jogszabály határozza meg. 77. (1) A sürgős szükség gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és sürgős szükség fennállása esetén az egészségi állapota által indokolt ellátásban kell részesíteni. Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 30.. Hatályos: 2007. I. 1-től. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és ellátását követően kell megállapítani. (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése BDT2013. 3030. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban, ha a beteg egészségügyi állapotának hátrányos változása az egészségügyi szolgáltató által nyújtott kezelés során következett be, az egészségügyi intézménynek kell bizonyítani a gyógyulási esély elvesztése miatti felelősség alóli kimentés körében, hogy nem terheli felróhatóság, a kezelési tevékenysége során a beteget a szakmai és etikai szabályok, irányelvek betartásával az eljárásban részt vevőktől elvárható gondossággal látta el. BDT2013. 2874. Az egészségügyi intézménnyel szemben kárigényt érvényesítő félnek nem a biztos gyógyulás elmaradását, hanem a gyógyulás esélyének elvételét, csökkenését elegendő bizonyítania. A károsultnak azt kell igazolnia, hogy az egészségkárosodás a kórházi kezelés során, annak idején következett be, ezzel szemben az egészségügyi intézmény bizonyítási körébe tartozik, hogy megfelelő ellátás esetén is ugyanaz az eredmény következett volna be..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése BH2013. 150. Az egészségügyről szóló törvényben előírt elvárható gondosság követelménye kiterjed arra is, hogy a kórház a gyógyító tevékenységét úgy szervezze meg, hogy az egyes feladatok elvégzése egymást ne hátráltassa, és ne eredményezze a beteg ellátásának késedelmét. Az alperes kórház ugyanis a tevékenység megszervezésének hiányosságai miatt is felel, ha ez okozati összefüggésben áll a károsodással [1959. évi IV. törvény 318. (1) bekezdés, 339. (1) bekezdés, 1997. évi CLIV. törvény 77. (3) bekezdés]..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 5. (1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően nyújtja. Az egészségügyi dolgozó - amennyiben a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja és a beteget más orvoshoz irányítja - az egészségügyi tevékenységet megtagadhatja, ha az adott tevékenység erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése BDT2010. 2335. I. Az elvárható gondosság elmulasztásának megállapítására nem ad alapot önmagában az a körülmény, ha az orvosi ellátás során a beteg az élettel összeegyeztethetetlen állapotba kerül, mivel ilyen helyzet a legnagyobb gondosság tanúsítása mellett is bekövetkezhet. BDT2010. 2298. I. A gyógyító intézet az elvárható gondosság megszegésével jár el, ha nem ismeri fel a beteg gerincsérülését, s ezáltal megfosztja a beteget a korai stabilizáló műtét elvégzésének lehetőségétől. BDT2010. 2274. Az esély csökkenése, elvesztése hátrány, vagyis olyan károsodás, amely megalapozza a kártérítési felelősséget. Ha valószínűsíthető, hogy időben, jól végzett kezelés mellett akár minimális esélye lett volna a betegnek a gyógyulásra, életben maradásra, akkor a felelősség megállapítható. BDT2010. 2235. Fejlődési rendellenesség felismerésének elmulasztásáért kártérítési felelősség terheli az egészségügyi szolgáltatót, ha a terhesség követése során nem rendelt el genetikai vizsgálatot annak ellenére, hogy a magzat rendellenes fejlődésére utaló vizsgálati eredmények születtek..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése BH2012. 10. Ha a haldokló betegnek az újraélesztés megkísérlésével esélye lett volna az életben maradásra, akkor az orvosi beavatkozás elmaradása folytán az esély elvétele károkozásként értékelendő, amiért a kórház kártérítési felelőssége fennáll (1959. évi IV. törvény 339., 348., 1997. évi CLIV. törvény 77. ). BH2011. 11. Ha a kórház a csecsemőt másik, azonos ellátási szintű kórházba helyezi át, a minden egészségügyi intézményre irányadó szakmai előírásokra valamint az aktuális csecsemő szűrővizsgálatok elvégzésére vonatkozóan a másik intézmény felé tájékoztatási kötelezettség nem terheli és nincs ilyen kötelezettsége a szülő felé sem (1959. évi IV. törvény 339. és 348., 1997. évi CLIV. törvény 13. és 77. ). BH2009. 358. A csuklótörés konzervatív kezeléséből eredő károsodás esetén az orvosnak kell bizonyítania, hogy a kezelés választása megfelelő volt és a károsodás ennek ellenére következett be. Ennek hiányában a kártérítési felelősség alól nem mentesül (1959. évi IV. törvény 339., 1997. évi CLIV. törvény 77. )..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése 78. (1) Amennyiben a beteg egészségi állapota által indokolt ellátást az egészségügyi szolgáltató nem tudja biztosítani, úgy a beteget az esetleges sürgősségi ellátás után továbbküldi olyan szolgáltatóhoz, amely a befejezett ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (2) A beteg ellátását követően értesíteni kell a beutaló orvost, ennek hiányában a beteg háziorvosát. Amennyiben a beutaló orvos nem a beteg háziorvosa és egészségi állapota miatt a beteg tartós gondozásra szorul, háziorvosát is értesíteni kell. (3) Ha a beteg az egészségi állapota alapján kialakított orvosi vélemény szerint az indokoltnál magasabb szintű egészségügyi szolgáltatónál kívánja az ellátást igénybe venni, jogszabály az ellátás igénybevételét megalapozó jogviszony függvényében az igénybevételt korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálják, feladatuk b) az egyes megbetegedések és kórmegelőző állapotok korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok elvégzése, c) az egyén élet- és munkakörülményeiből adódó lehetséges egészségkárosodások korai felismerése; d) az egyes - jogszabályban meghatározott - tevékenységekre való egészségi alkalmasság megállapítása; e) az egészségügyi ellátás során a beteg - az adott ellátással össze nem függő - egyéb betegségeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése; f) a beteg ellátása során a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzése; g) intézkedés az a)-f) pontok szerinti tevékenységek során felismert elváltozások, kóros eltérések megszüntetése érdekében..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A fertőző betegségek megelőzése A fertőző betegségek megelőzése a) a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló kezeléseken, b) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokon, c) az általános járványügyi feladatok teljesítésén, d) az egyéni védőeszközök alkalmazásán, valamint e) az egészségkultúra kialakításán alapul..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése a rejtett betegségek, az egyes betegségeket megelőző kórállapotok, valamint az arra hajlamosító kockázati tényezők korai - lehetőleg panaszmentes - szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével. (2) Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes idült, nem fertőző betegségekre vonatkozóan az alábbi feltételek együttes fennállása esetén végezhetők: a) a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható, b) a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető, c) a szűrést követő hatékony terápia alkalmazásának feltételei adottak..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül az újszülöttek, valamint a tanköteles korú gyermekek jogszabályban meghatározott esetben való szűrése kötelező. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot elrendeli. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - közegészségügyi vagy járványügyi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Más szűrővizsgálat igénybevételét jogszabály kedvezményekkel ösztönözheti; a szűrővizsgálaton való részvétel elmulasztása esetén - az egészségi állapotot hátrányosan nem befolyásoló - kedvezményeket megvonhat..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok A betegségek és a kórmegelőző állapotok korai felismerése más ellátáshoz kötődő (a továbbiakban: rutinszerű) vagy célzott szűrővizsgálatokkal történik. A kezelőorvos köteles az egyén életkorához kötött szűrővizsgálatok szükségességére az egyén vagy törvényes képviselője figyelmét felhívni, és a) a kompetenciájába tartozó vizsgálatokat elvégezni, vagy b) az egyént a szűrővizsgálat elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz utalni. A célzott szűrővizsgálaton való részvételre a szűrés céljának, idejének és helyének pontos megjelölésével, közérthető és mindenki számára hozzáférhető módon kell felhívni az érintett csoportok figyelmét. Amennyiben a szűrésre valamely környezeti tényező következtében veszélyeztetett csoportban kerül sor, a szűrés céljáról, idejéről és helyéről az érintetteket egyénileg is értesíteni kell..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok 1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára, 2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia)..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése A megelőző ellátások A szűrővizsgálatok 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok, egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatok Népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok 1. 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia) és kolposzkópos vizsgálatára, 2. 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia)..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Eütv. 87. (1) Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. (2) Az egészségügyi ellátórendszer a népegészségügyi tevékenység során felmért szükségletek figyelembevételével működik. (3) Az egészségügyi ellátórendszer bővítése, színvonalának fejlesztése a társadalmigazdasági erőforrásokkal összehangoltan történik..
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja a) az ellátott lakosságra vonatkozó megelőző tevékenység; b) az egyén ba) egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése,
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Az alapellátás Az alapellátás célja bb) külön jogszabályban meghatározott kompetencia keretében történő gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja az adott diagnosztikus és terápiás háttér mellett, bc) szakorvoshoz történő irányítása a betegség megállapítása, kezelési terv készítése vagy terápiás ellátás céljából, bd) gyógykezelése, házi ápolása és rehabilitációja a kezelőorvos által javasolt terápiás terv alapján; c) szükség esetén a bb) és a bd) alpontban foglaltaknak a beteg otthonában történő ellátása, illetőleg a beteg otthonában végzendő szakorvosi konzílium kérése.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbetegszakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhelyének közelében) kell biztosítani.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátás feladata a) a megelőző tevékenység, b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a rehabilitációt is, c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is, d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg - vizsgálatát követő - más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása, e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, f) intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteggyógyintézetbe történő beutalása.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Járóbeteg-szakellátás Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő járóbeteg-szakellátást (a továbbiakban: speciális járóbeteg-szakellátás). A speciális járóbeteg-szakellátás olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteggyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőorvos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az ellátás lehet a) folyamatos benntartózkodás mellett végzett diagnosztikai, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is, b) az a) pontban foglalt céllal, meghatározott napszakokban történő ellátás, c) olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt - szükség esetén - a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Fekvőbeteg-szakellátás Az általános fekvőbeteg-szakellátás mellett az egyes speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek gyakorisága alapján meghatározott lakosságszámra - a külön jogszabályban foglaltak szerint - speciális fekvőbeteg-szakellátást kell működtetni. A speciális fekvőbeteg-szakellátás a) a járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között nyújtott szakellátást végző orvos, b) sürgős szükség fennállása esetén, illetőleg a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végző orvos, illetve mentőorvos vagy mentőtiszt, c) a speciális ellátásra indokul szolgáló szakmai feltételek esetén a háziorvos beutalása alapján vehető igénybe.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az Eütv. 88-92. -a szerinti alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbetegszakellátás egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja. Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteggyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az Országos Mentőszolgálat 2014. január 1. napjával átveszi a sürgősségi betegellátást koordináló tevékenységet és szakmai indokok alapján a sürgősségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja a működő mentésirányítási rendszerébe, ezzel növelve az ellátásra szorulók egészségügyi biztonságát. A Mentőszolgálat nem csak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgősség ügyeleti ellátását koordinálja, irányítja és felügyeli és ezen tevékenységei során tapasztalt szabálytalanságokat is a jogszabályban meghatározott módon kezeli.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az állami mentőszolgálat a sürgősségi ügyeleti ellátás körében a jogszabályban meghatározott esetben és módon: a) gondoskodik a fekvőbeteg-gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről; b) részt vesz a fekvőbeteg-ellátáson kívüli sürgősségi, orvosi ügyeleti ellátásban; c) irányítja és felügyeli az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend végrehajtását. Azok a fekvőbeteg-gyógyintézetek, akikre az a) pont szerinti sürgősségi ügyeleti rend kiterjed, sürgősségi ügyeleti ellátás tekintetében a sürgősségi ügyeleti rend szerint kötelesek eljárni. Ha a sürgősségi ügyeleti ellátásban a sürgősségi ügyeleti rend szerint résztvevő fekvőbeteg-gyógyintézet nem látja el a sürgősségi ügyeleti feladatát, az állami mentőszolgálat - jogszabályban meghatározottak szerint - más fekvőbeteggyógyintézet útján gondoskodik a feladat ellátásáról.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ügyeleti ellátás Az állami mentőszolgálat a sürgősségi ügyeleti ellátás szervezési, koordinációs, irányítási, illetve felügyeleti tevékenysége során észlelt szabálytalanságokról haladéktalanul értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv valamennyi szabálytalanság bejelentésére megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés). A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a beteg azonnali ellátásra szorul. Ilyen esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: - legalább mentőápolói felügyelettel történő mentőszállítás - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő őrzött szállítása - életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés), - életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása, - mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: - mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás), - mentési készenlét térítés ellenében történő ellátása olyan helyszíneken, amelyek az ott időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység jellege alapján - ideértve az építkezést, műszaki munkálatok elvégzését - a balesetveszély szempontjából fokozottan kockázatosnak tekintendők (helyszínbiztosítás).
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Mentés A mentés további esetkörei: A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Betegszállítás A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a - mentőápolói felügyeletet nem igénylő - esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. Betegszállítás a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően a) a beteg a törvényben definiált okok miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy b) a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben ésszerű időn belül másként nem biztosított.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ápolás Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. Az ápolási, gondozási tevékenység az ápolási, gondozási terv alapján segíti a beteget azon tevékenységek elvégzésében, amelyek hozzájárulnak egészségéhez, gyógyulásához, rehabilitációjához. Az ápolási, gondozási tervet a törvényben meghatározott esetekben - az orvosi diagnózis és a terápiás összefüggések tekintetében - a beteg kezelőorvosa hagyja jóvá.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Ápolás Ha az ellátás eleve ápolási vagy gondozási célra irányul, az ápolási, gondozási tervet az ápoló önállóan készíti és hajtja végre. Az ápolási, gondozási tevékenységről ápolási, gondozási dokumentációt kell vezetni, amely része az egészségügyi dokumentációnak.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások A haldokló beteg gondozása A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások A haldokló beteg gondozása A haldokló beteg gondozásának (a továbbiakban: hospice ellátás) célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése. Az ellátás keretében a beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak. A hospice ellátást lehetőség szerint a beteg otthonában, családja körében kell nyújtani. A hospice ellátás magában foglalja a haldokló beteg hozzátartozóinak segítését a beteg ápolásában, továbbá lelki gondozásukat a betegség fennállása alatt és a gyász időszakában.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Rehabilitáció A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Rehabilitáció Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. A rehabilitációs medicina szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is. A rehabilitációs medicina területén működő egészségügyi szolgáltatók tevékenységüket rehabilitációs ellátási programok szabályozott rendszere alapján végzik.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti. Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egyes eljárásokért - ideértve a szakhatósági eljárásokat is - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás Az Eütv. részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (EEKH) bírságolási jogköreit. 2014. január 1-től az implantátumregiszter szabályait törvényi szintre emelték. Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást köteles vezetni a törvényben meghatározott adattartalommal.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Orvostechnikai eszközellátás A nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az OEP által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti. A nyilvántartásba az adatokat legkésőbb a beavatkozással érintett személy egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig vagy a finanszírozási jelentéstétel napján kell felvinni. Az informatikai felület az adatokat egyidejűleg elektronikusan továbbítja az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint működtetett Központi Implantátumregiszter részére.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások Gyógyszerellátás Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja - a külön törvényben foglaltak szerint - biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Az egészségügyi ellátórendszer Egyéb egészségügyi ellátások További, az Eütv.-ben nevesített ellátástípusok: Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia A nem-konvencionális eljárások Egyéb gyógyászati ellátások Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről A törvény hatálya a) az egészségügyi közszolgáltatások közül a járóbeteg- és fekvőbetegszakellátásokra (a továbbiakban együtt: egészségügyi szakellátás), b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók tulajdonosaira, fenntartóira és működtetőire, valamint a fenntartásukban működő egészségügyi szolgáltatókra, c) az egészségügyért felelős miniszterre, az egészségügyi államigazgatási szervre, az egészségbiztosítóra, valamint a szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatos e törvény szerinti eljárásokban - a kormány által kijelölt - véleményadásra jogosult szakértői szervre, d) a szakellátási kapacitásokkal és az ellátási területekkel kapcsolatos e törvény szerinti eljárásokkal érintett egészségügyi szolgáltatókra és fenntartóikra terjed ki.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 1. Általános rendelkezések 2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok 3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés 4. Az országos kapacitásmennyiség 5. A kapacitásfelosztás módosítása 6. A tartósan kihasználatlan kapacitások 7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai 9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása 10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás 11. Többletkapacitások befogadása és kapacitások visszavonása 12. Vegyes rendelkezések
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét, c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát a 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam - a (3)-(10) bekezdésben és az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről Az egészségbiztosító háromévente a megelőző naptári év adatai alapján térségenként megvizsgálja a térségben működő szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók lekötött kapacitásainak kihasználtságát és a kapacitásváltozás szükségességét. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 4. -t 2011. január 1-jét követően első alkalommal 2015- ben kell alkalmazni.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 13. (1) Annak az egészségügyi szolgáltatónak a vezetője, amely a) a 8. (2) bekezdése alapján kötött és érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkezik, és b) az egészségügyi szakellátásokért általa elszámolt finanszírozási tételek éves összege eléri az 500 millió forintot, egészségügyi szolgáltatónál más vezetői megbízatást nem tölthet be és egészségügyi tevékenységet csak a szakképesítése szerinti egészségügyi tevékenység gyakorlási jogának fenntartásához szükséges mértékben végezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az egészségtudományi centrumok, az egyetemi klinikai központok és klinikák vezetői, valamint a rektorok.
II. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések, az ellátórendszer felépítése Kapacitásszabályozás, ellátásszervezés 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére a) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszony (különösen vezető állású munkavállaló foglalkoztatására irányuló jogviszony) keretében, a jogviszony létesítésére irányuló megállapodásban meghatározott időtartamban és feltételek szerint, b) ha a vezetői feladatok ellátására vezetői megbízás alapján kerül sor, a vezetői megbízás alapját képező jogviszony keretei között, a fenntartó által meghatározott időtartamban és feltételek szerint, vagy c) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszonyon kívüli, a fenntartó és az intézményvezető között létrejött, de kifizetőként az egészségügyi szolgáltatót terhelő megállapodás alapján, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. (2) bekezdése szerinti jogviszony keretében kerülhet sor.