Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens

Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek

védelme a legfontosabb dokumentumok áttekintése generális (több alapjogra terjed ki) szektorális (egy alapjogra/ személyi körre terjed ki) egyetemes/univerzális (ENSZ) EJENY (1948), PPJNE (1966/1976), GSzKJNE (1966/1976) genocídium egy. (1948/1955) faji diszkrimináció elleni egy. (1965/1969) nőkkel szembeni diszkrimináció elleni egy. (1979/1982) kínzás elleni egy.(1984/1988) gyermekek jogairól szóló egy. (1989/1991) regionális EJEE (1950/1992) Helsinki Záróokmány (1975) EU Alapjogi Charta (2009/2009) Emberek és népek jogainak afrikai kartája (1981) Európai Szociális Charta (1961/1999) Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája (1993/1999)

égisze alatt dokumentumok az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. dec. 10. az emberi jogok napja az ENSZ Közgyűlése fogadta el, nincs kötelező ereje, de az általános szokásjog részeként kötelezővé vált első- és második generációs jogok Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Két világrend szembenállása Így is kiegészítő jegyzőkönyvekre szorult (egyéni panaszos eljárás, halálbüntetés tilalma

Intézmények az ENSZ égisze alatt Emberi Jogi Bizottság (Committee) PPJNE végrehajtásának ellenőrzésére 5 évenként tagállami jelentés, egyéni panasz (részes állam, PPJNE-ben foglalt jog, érintett/hozzátartozó, jogorvoslati lehetőségek kimerítése, 18 hónap, más nki szervezet nem vizsgálódik) Emberi Jogok Bizottsága (Commission) Munkacsoport/jelentéskészítő kiküldése Emberi Jogi Főbiztos Megfigyelő rendszer, diplomáciai közvetítés Nemzetközi Bíróságok Nemzetközi Bíróság (Hága), ICC, ICTY, ICTR Genocídium-egyezménnyel kapcsolatban járhatnak el

Az európai védelem az ET és az EJEE Európa Tanács 1949-ben alakult, 47 tagállam, Európán túlmutat Célja a kulturális együttműködés és az emberi jogok érvényesülésének elősegítése Több egyezmény született égisze alatt Emberi Jogok Európai Egyezménye, 1950, Róma Első generációs jogok Kiegészítő jkv-ek (tulajdonhoz való jog, szabad választójog, saját állampolgár kiutasításának tilalma, halálbüntetés tilalma békeidőben, halálbüntetés tilalma)

Az emberi jogok európai védelme az EJEB Az EJEE betartásának kikényszerítése érdekében működik az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) Egyéni panaszjog tagállamok kezdeményezése EJEE részes tagállammal szemben EJEE-ben foglalt jog sérelme EJEE hatályba lépését követően lezárult ügyekben Jogerős döntés, de a rendes jogorvoslatok kimerítése A jogerős döntéstől számított 6 hónapon belül Jogsérelmet szenvedett fél Befogadási + érdemi vizsgálat Deklaratív ítélet, méltányos kártérítés

Az emberi jogok védelme az EU-ban Kezdetben gazdasági, s nem politikai együttműködés, de: 1992 maastrichti szerződés az EU-ról Valamennyi tagállam kötelessége az alapvető jogok biztosítása 1997 amszterdami szerződés Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletben tartásán alapul A csatlakozás feltétele az emberi jogok tiszteletben tartása Megsértésük esetén a tagsági jogok felfüggeszthetők 2001 nizzai szerződés Emberi jogok megsértésének veszélye esetén ajánlások fogalmazhatók meg az adott tagállam számára

Az EU Alapjogi Kartája 2000, Nizza A 2005-ben megbukott alkotmányos szerződés része lett volna 2009: a lisszaboni szerződés kötelezővé tette 54 cikk 6+1 fejezetben Méltóság szabadságjogok egyenlőség szolidaritás állampolgári jogok igazságszolgáltatás általános rendelkezések Hatálya: uniós szervek + tagállamok, ha az uniós jogot hajtják végre

Az emberi jogok európai védelme az EBESZ 1975 helsinki záróokmány aláírása Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 35 állam részese, köztük az USA, Kanada és a SZU cél a hidegháborús feszültség csökkentése Politikai dokumentum, nem kötelező (diplomácia) hatékony ellenőrzés, pl. választási megfigyelők 1989 bécsi mechanizmus: információnyújtás 10 nap 1994 Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)

Az alapjogok hazai védelme Általános szervek rendőrség bíróság AB alapvető jogok biztosa, helyettesei Speciális szervek Egyenlő Bánásmód Hatóság Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NGO-k

Az alapjogok korlátozása Korlátozhatóak-e az alapjogok? haszonelvű felfogás morális érvelés nem korlátozható jogok ( ) emberi méltóság (II. cikk) jogképesség (XV. cikk) büntetőjogi garanciák

Az alapjogok sorrendje Alapjogok hierarchiája? AB esetjoga alapján: élet és emberi méltóság: minden mást megelőz (23/1990. AB határozat) véleménynyilvánítás szabadsága: kitüntetett szerepe van, a kommunikációs alapjogok anyajoga, nem korlátozhatatlan, de kevés joggal szemben kell engednie (30/1992. AB határozat)

Az alapjogok korlátozása - forma Alaptörvényben ( ) törvényben minőségi követelmény jogszabállyal lehet korlátozni (jogforrási szint lényeges) EJEB: nem a szabályozás szintje, hanem annak minősége a meghatározó jogbiztonság követelménye: világos, átlátható, hozzáférhető, jogalkotói diszkréció kizárása sarkalatos törvény törvény rendelet

Az alapjogok korlátozása - tartalom Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Az alapjogok korlátozásának tesztjei 1 szükségesség-arányosság tesztje Alaptörvény I. cikk (3) bek., 20/1990. AB határozat másik alapjog vagy szabadság védelme, érvényesülése más módon nem érhető el, tehát indokolt, szükséges a jogkorlátozás; ez a cél elérésére alkalmas az elérni kívánt cél fontossága és az okozott alapjogsérelem egymással arányban áll, ekkor is a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni

Az alapjogok korlátozásának tesztjei 2 ésszerűségi teszt: hátrányos megkülönböztetés tilalma a védett, de nem alapvető jogok vonatkozásában alkalmazandó a választott szabályozási módnak van-e objektíve igazolható, ésszerű indoka közérdekűségi teszt: tulajdonvédelem a szükségesség helyett a közérdekűség vizsgálandó, ezután: arányosság Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdés - Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Az alapjogok korlátozásának tesztjei 3 EJEE példa (véleményszabadság) E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

Alapvető kötelezettségek O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. XXX. cikk Közteherviselés - Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. XII. cikk: Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. XIII. cikk: A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. XIX. cikk: Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. XXXI. cikk - Honvédelmi kötelezettség Katonai, fegyver nélküli szolgálat, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatás