ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan

Hasonló dokumentumok
Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan

Zaj és rezgésvédelem

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

1. A hang, mint akusztikus jel

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Méréstechnika

Zaj és rezgésvédelem Mérés

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Zaj és rezgésvédelem tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

A hang mint mechanikai hullám

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

2. Az emberi hallásról

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka

Az ipari akusztika alapjai

Zaj és rezgésvédelem Hangterjedés

Hangintenzitás, hangnyomás

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem tanév tavasz 3. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

Rezgések és hullámok

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Zaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

GPGPU. Hangfeldolgozás és hangszintézis

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Diagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem LGB_KM015_ tanév tavasz 1. előadás

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Mechanika I-II. Példatár

ZAJVÉDŐ FAL HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BUDAPEST III. KERÜLETI JÉGTÖRŐ ÚTNÁL

Épületakusztika ÉPÜLETFIZIKA. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Hullámok, hanghullámok

18, A zaj fogalma, hullámegyenletek, szintek, műveletek szintekkel,hangszin zaj hatása az emberi fülre..

A MEGTÖRT CSEND. Muntag András december 9. L DEN + L NIGHT. A megtört csend

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Hallás Bódis Emőke november 19.

Az emberi hallás. A fül felépítése

Definíció (hullám, hullámmozgás):

Poem Holding Kereskedelmi Kft.

Települési környezetvédelem Zajvédelem. Készítette: Dr. Kocsis Dénes

Magyar joganyagok - 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet - a munkavállalókat érő zajexp 2. oldal (3) Olyan tevékenységek esetén, amelyeknél a napi zajexpo

Zaj és rezgésvédelem AJNM_KMTM előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Zaj- és rezgés védelem

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ. a zaj-és rezgéstechnikai mérési gyakorlatokhoz

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata


1. témakör. A hírközlés célja, általános modellje A jelek osztályozása Periodikus jelek leírása időtartományban

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Rezgőmozgás, lengőmozgás

A hullám frekvenciája egyenlő a hullámforrás frekvenciájával, azzal a kikötéssel, hogy a hullámforrás és megfigyelő nyugalomban van.

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

A látható zaj. MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS. MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Hang és fény (Akusztika, fénytechnika)

Környezetvédelem NGB_KM002_1

Környezeti zajterhelés mérése és monitorozása szórakozóhelyeken

Alkalmazásfejlesztési kitekintés, Komplex Elektromos Impedancia Mérő eszköz lehetséges akusztikus alkalmazási lehetőségei

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Teremakusztikai méréstechnika

Infokommunikáció - 3. gyakorlat

Anyagvizsgálati módszerek

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

III. A ZAJ. Zajjellemző (zajindikátor): a környezeti zajt leíró fizikai mennyiség, amely kapcsolatban van a káros hatással

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

EGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

a) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Műszaki akusztikai mérések. (Oktatási segédlet, készítette: Deák Krisztián)

. A zaj környezeti hatásai

Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Alapvető információ és meghatározások

1 A HANG, A HANGRENDSZER

Környezet. A. Fizikai környezet. A munkakörnyezet ergonómiai értékelése

Periódikus mozgások Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periodikus mozgásnak

ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek.

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Zajvédelmi alapállapot, háttérterhelés vizsgálata. Eger, Déli iparterület és környezete

Orvosi Fizika és Statisztika

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Debreceni Egyetem, Gépészmérnöki Tanszék, 4028, Debrecen, Ótemető u Invest Trade Kft., Miskolc, Szentpéteri kapu ,5

Zaj és rezgésvédelem LGM_KE001_1 1. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Épületszerkezetek hanggátló képessége családi házak akusztikája a gyakorlatban

Brüel & Kjaer 2238 Mediátor zajszintmérő

Átírás:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ COPYRIGHT 2015 MÁRKUS MIKLÓS MINDEN JOG FENNTARTVA.

Rezgéstan 4

Rezgéstan Egyszerű harmonikus (szinuszos) egydimenziós (egy szabadságfokú) periodikus csillapítatlan rezgés időfüggvénye: x(t) A sin( t ) ahol: A kitérés amplitúdója (m) t idő (s) körfrekvencia (rad/s) = 2. f f frekvencia, a másodpercenkénti rezgések száma (Hz) a fázisszög kezdeti értéke (rad) 5

Rezgéstan Csillapított szabadrezgés 0,1-es csillapítási tényezővel 6

Rezgéstan Csillapított szabadrezgés 0,3-as csillapítási tényezővel 7

Rezgéstan Rezonanciafrekvencia (def.): más néven sajátfrekvencia (f0) a gerjesztett rendszer olyan jellemzője ahol a rezgés-amplitúdónak (a legnagyobb kitérésnek) maximuma van (rezonancia lép fel). 1 k 1 1 f0 2 2 m 2 m C ahol: f0 a rendszer sajátfrekvenciája (Hz) körfrekvencia (rad/s) m rezgő tömeg (kg) k rugómerevség (N/m) C rugóengedékenység (m/n) 2015.11.18. COPYRIGHT 2015 MÁRKUS MIKLÓS MINDEN JOG FENNTARTVA. 8

Rezgéstan x( t) Asin( t ) dx v( t) A cos( t) dt a( t) dv dt 2 d x 2 dt 2 A sin( t) Rezgésjellemzők időfüggvénye 9

Hangtan V Hang (def.): valamilyen rugalmas közegben nyomáshullám (mechanikai hullám) formájában terjedő rezgés. Hangforrás (energiaforrás) > léghang / folyadékhang / testhang Zaj (def.): szubjektív megítélés szerint nem kívánt / kellemetlen / zavaró / káros hatású hang. 1 1

Hangtan longitudinális (hosszanti) hullám transzverzális (merőleges) hullám Rayleigh-féle hullám hajlítási hullám tágulási hullám Hullámterjedés formái 1 2

Hangtan

Hangtan

Hangtan

Hangtan

Hangtan Longitudinális hullám terjedése 17

Hangtan V Hangnyomás (def.): a hangforrás folyamatosan mechanikai energiát ad át a körülötte lévő közegnek, így a közegben nyomásingadozást okoz (tehát hangot kelt), ennek következtében a p lég légköri nyomáshoz egy kismértékű nyomásingadozás adódik, melyet hangnyomásnak nevezzük. Jele: p, mértékegysége: Pascal [Pa]. A normál légköri nyomás: p lég = 101325 Pa 10 5 Pa Az éppen meghallható hangnyomás: p 0 = 0,00002 Pa = 2. 10-5 Pa A 20 Pa nagyságrendű hangnyomás már fájdalomérzetet kelthet! 18

Effektív nyomás (Pa) 101330,000 101329,000 101328,000 101327,000 101326,000 101325,000 101324,000 101323,000 101322,000 101321,000 101320,000 10:58 11:00 11:02 11:04 11:06 11:08 11:10 11:12 11:14 Idő 19

Effektív nyomás (Pa) 101326,000 101325,800 101325,600 101325,400 101325,200 101325,000 101324,800 101324,600 101324,400 101324,200 101324,000 10:58 11:00 11:02 11:04 11:06 11:08 11:10 11:12 11:14 Idő 20

Effektív nyomás (Pa) 101325,100 101325,080 101325,060 101325,040 101325,020 101325,000 101324,980 101324,960 101324,940 101324,920 101324,900 10:58 11:00 11:02 11:04 11:06 11:08 11:10 11:12 11:14 Idő 21

Effektív nyomás (Pa) 101325,050 101325,040 101325,030 101325,020 101325,010 101325,000 101324,990 101324,980 101324,970 101324,960 101324,950 10:58 11:00 11:02 11:04 11:06 11:08 11:10 11:12 11:14 Idő 22

Effektív nyomás (Pa) 101325,022 101325,020 101325,018 101325,016 101325,014 101325,012 101325,010 101325,008 101325,006 101325,004 101325,002 10:58 11:00 11:02 11:04 11:06 11:08 11:10 11:12 11:14 Idő 23

Hangtan A hangnyomás effektív értéke (def.): a hang fizikai jellemzésére leggyakrabban használt érték, mely a hangnyomás p(t) időfüggvényének négyzetes középértéke (RMS értéke): p eff p 2 ( t) 1 T T 0 p 2 ( t) dt Szinuszosan változó hangnyomás esetén: T 0 pˆ ( t) dt ˆ 2 2 p T 2 mely alapján p eff pˆ 2 0,707pˆ 24

Hangtan Frekvencia (def.): a másodpercenként ismétlődő teljes hullámperiódusok száma, az időbeli periodicitás jellemzője. Jele: f, mértékegysége: [Hz]. Hullámhossz (def.): a hullám azonos fázisú pontjainak távolsága, a térbeli periodicitás jellemzője. Jele:, mértékegysége: méter [m]. c f Hangsebesség (def.): a hullámterjedés sebessége a közegben, mely alapvetően a közeg sűrűségének a függvénye. Nem a közeg részecskéinek pillanatnyi rezgéssebessége (v)! Jele: c, mértékegysége: [m/s]. 25

Hangtan Hangintenzitás (def.): a hanghullám akusztikai energiát szállít terjedésének irányában, az egységnyi idő alatt egységnyi felületen merőlegesen átáramló hangenergia a hangintenzitás (vektormennyiség). Jele: I, mértékegysége: [W/m 2 ]. I T 2 1 peff lim pv dt p( t) v( t) T c 0 0 0 vagyis I 2 ~ p eff 29

Hangtan Hangteljesítmény (def.): valamely hangforrás hangteljesítménye a hangforrás által az időegység alatt minden irányban kisugárzott hangenergia. Jele: P, mértékegysége: Watt [W]. P I n ds S vagyis S A hangteljesítmény forrásjellemző (zajemisszió), mely nem távolságfüggő. P p 0 2 eff c 0 30

Hangtan a) nyomás képe a távolság függvényében b) nyomás képe az idő függvényében (M pontban) Hanghullámok terjedése szabad térben 31

Szintek V Szint (def.): két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. Jele: L, alapvetően dimenzió nélküli mennyiség, azonban a tízes alapú logaritmussal meghatározott szint mértékegysége: bel [B], ennek tizede a decibel [db]. L paraméter 10lg alapérték 10lg x x 0 34

Szintek V Hangnyomásszint: Jele: L p 0 = 2. 10-5 Pa L 2 p 10lg p t 2 0 p 20lg p eff 0 Hangteljesítményszint: Jele: L W P 0 = 10-12 W L W P 10lg P 0 Hangintenzitásszint: Jele: L I I 0 = 10-12 W/m 2 A JEGYZETBEN NYOMDAI HIBA! L I 10lg I I 0 35

Repülőgép Hangnyomás Szintek Hangnyomásszint Petárda Koncert Légkalapács Városi forgalom Zajos munkahely Beszélgetés Irodai munkahely Könyvtár Nappali szoba Hálószoba Hangforrások hangnyomásszintje 2015.11.18. Zaj és rezgésvédelem 36 Erdő

Szintek V Mérőszám visszaszámítása: L 10lg10 0,1L Szintek összeadása: L 0,1L1 10lg( 10 Szintek többszöröse:... 10 0,1L n ) 10lg n i1 10 0,1L i L L 10 lg( n 10 0,1 1 ) L1 10 lgn Szintek átlaga: L 1 10lg n n 37 i1 10 0,1 L i

0,64 0,51 0,41 0,33 0,27 0,21 0,17 0,14 0,79 0,97 1,19 1,46 1,76 2,12 2,54 Szintek 3,0 Diagram két szint energetikai összegzéséhez 2,5 2,0 ΔL (db) 1,5 1,0 0,5 0,0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 L2-L1 (db) 38

Frekvencia analízis Hangszínkép (def.): az összetett hang (nem szinuszos tisztahang) részhangjainak jellemzésére használatos eljárás, mely a részhangok energiájának frekvencia szerinti megadása, gyakori megnevezése a spektrum. Megkülönböztetünk vonalas (diszkrét részhangokat tartalmazó) és folytonos (folytonosan eloszló részhangokat tartalmazó) hangszínképet: 40

Frekvencia analízis Színkép előállítása Fourier-transzformációval 41

Frekvencia analízis Jelformák és színképek 42

Frekvencia analízis Oktáv és tercsáv spektrum felbontás 43

Hallás Hangnyomás Hangszínkép FIZIKAI INGER Időtartam Frekvencia Fül Idegrendszer Agy Érzékelő feldolgozó és értékelő rendszer Hangszín Hangosság HANG- ÉRZET Hangmagasság Érzékelt idő A hangérzet kialakulása (Tarnóczy Tamás) 44

Hallás Az emberi hallástartomány 45

Hallás V Az emberi hallás dinamikatartománya: HALLÁSKÜSZÖB P 0 = 10-12 W L W0 = 0 db p 0 = 2. 10-5 Pa L 0 = 0 db FÁJDALOMKÜSZÖB P max 10 0 W L Wmax 120 db p max 2. 10 1 Pa L max 120 db Az emberi hallás frekvenciatartománya: infrahangok 20 Hz 20 000 Hz ultrahangok 46

Hallás Hz Fletcher-Munson és ISO 226:2003 egyenhangosságú görbék 47

Hallás Phon (def.): az ember által érzékelt szubjektív hangosság, vagyis a hangérzet erősségének mérőszáma. Jele: L N mértékegysége: phon [phon]. Súlyozó szűrő (def.): a teljes vizsgált frekvenciatartományon alkalmazott sávszűrő, amelynek használatával mért hangnyomásszintek jó közelítéssel fejezik ki az érzékelt hangosságszintet. A-hangnyomásszint (def.): a zajmérő készülékbe iktatott IEC 651:1979 szabvány szerinti A-jelű súlyozó szűrővel mért hangnyomásszint. Jele: L A mértékegysége: decibel(a) [db(a)]. 48

Hallás Hz A-súlyozó szűrő B-súlyozó szűrő C-súlyozó szűrő D-súlyozó szűrő 49

-44,7 Relatív csillapítás (db) -39,4-34,6-30,2-26,2-22,5-19,1-16,1-13,4-10,9-8,6-6,6-4,8-3,2-1,9-0,8 0,0 0,6 1,0 1,2 1,3 1,2 1,0 0,5-0,1-1,1-2,5-4,3-6,6-9,3 Hallás V 10 Az A-jelű súlyozó szűrő relatív csillapítása 0-10 -20-30 -40-50 20 40 80 160 315 630 1250 2500 5000 10000 20000 Tercsávok középfrekvenciái (Hz) 50

Relatív csillapítás (db) -6,2-4,4-3 -2-1,3-0,8-0,5-0,3-0,2-0,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0-0,1-0,2-0,3-0,5-0,8-1,3-2 -3-4,4-6,2-8,6-11,3 Hallás V 10 A C-jelű súlyozó szűrő relatív csillapítása 0-10 -20-30 -40-50 20 40 80 160 315 630 1250 2500 5000 10000 20000 Tercsávok középfrekvenciái (Hz) 51

Méréstechnika L (db) L (db) Állandó zaj idő (s) Ingadozó zaj idő (s) L (db) L (db) Intermittáló zaj idő (s) Impulzusos zaj idő (s) Kváziimpulzusos zaj A zaj időfüggvény szerinti osztályozása 53

Méréstechnika V Egyenértékű A-hangnyomásszint (def.): az időben változó zajok egyszámjegyű jellemzője, olyan mérőszám, amellyel jól jellemezhető a zaj emberre gyakorolt hatása, mivel négyzetes középértéke azonos a T = t 2 t 1 időtartam alatt változó zaj négyzetes középértékével, vagyis energetikailag egyenértékű vele, az emberre gyakorolt hatása azonos. Más szóval: a zajimmisszió T = t 2 t 1 időtartam alatt mért hosszúidejű átlagértéke, melyet a T mérési időtartamon alkalmazott (futó) integrállal képezünk. Jele: L Aeq mértékegysége: decibel(a) [db(a)]. 54

Méréstechnika V Egyenértékű C-hangnyomásszint (def.): a T = t 2 t 1 időtartam alatt változó, a C-jelű súlyozó szűrővel mért hangnyomás négyzetes középértéke. Jele: L Ceq mértékegysége: decibel(c) [db(c)]. L Aeq és L Ceq a fentiek okán integráló zajszintmérő műszerrel mérhető, általában együttesen, azonos időben és körülmények között (amennyiben a mérőrendszer ezt lehetővé teszi). 55

Méréstechnika Az egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása: L Aeq 10lg t 2 1 t 1 t 2 t 1 p 2 A p 0 ( t) dt 2 1 10lg T t 2 t 1 p 2 A p 0 ( t) dt 2 ahol: p A (t) az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvény (Pa) p 0 = 2. 10-5 Pa T = t 2 t 1 a mérés időtartama (s) MSZ 18150-1:1998 szabvány 1. összefüggés MSZ 18150-2:1984 szabvány 2. összefüggés 56

Méréstechnika V Szakaszosan állandó zaj esetén: L A( C) eqt M 1 10lg T M n i1 t i 10 0,1L A( C ) i ahol: L A(C)eqTM a T M megítélési időre vonatkoztatott L A(C)eq (db) T M megítélési idő (s) t i az állandó zajhatások időtartama (s) L A(C)i A(C)-hangnyomásszint az i-edik időtartamban (db) 57

Méréstechnika V Munkahelyi zajexpozíció meghatározása (def.): a zajexpozíció idővel súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről) alapján. Jele: L EX,8h mértékegysége: decibel (db). A T M megítélési idő: 8 óra a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül. Amennyiben a T mérési idő megegyezik a T M megítélési idővel, úgy L Aeq = L EX,8h. 58

Méréstechnika V Amennyiben a τ értékelési idő eltér a T M megítélési időtől: L EX, 8h 10lg 10 TM 0,1 L Aeq ahol: L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint a τ értékelési időre (db) τ értékelési idő (s) T M megítélési idő (s) Megjegyzés: a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározható munkahétre is 5 munkanappal, vagy heti 40 óra munkaidővel számolva. 59