A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24.
Tartalom Célok Aktuális helyzet Lehetőségek
CÉLOK
A geotermia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában (2030, kitekintéssel 2050-re) Geotermikus potenciál: nemzeti kincs, stratégiai készletként való kezelés Nem megfelelően kihasznált potenciál A geotermikus energia els sorban, de nem kizárólagosan h termelés céljából kerüljön hasznosításra Ahol a geotermikus potenciál villamosenergia-termelésre alkalmas, ott szintén a h hasznosítással kapcsoltan kell működtetni, tekintettel a kombinált rendszerek nagyobb hatékonyságára Geotermikus távh rendszerek kiépítésének jelentősége Technológiák fejlődésével csökken költségek
A geotermia szerepe a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (NCsT) 2020-ra kitűzött célok Elsősorban a hőoldali hasznosítás preferált: 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása Az NCsT szerint 2020-ig megjelenik a geotermikus ásványkincs villamosenergiatermelésre történő hasznosítása is, mintegy 57 MWe beépített teljesítménnyel (jelenleg nincs villamos energia célú hasznosítás) Össz.: 78 PJ Megújuló ruttó végső e ergiafogyasztás fűtési és hűtési élra 2020-ban (PJ) 3% 8% 0% Geotermikus Napenergia 66% 19% 14,95 PJ 4% Szilárd biomassza Biogáz Hőszivattyúk Egyéb
Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) Mit szükséges támogatni a geotermikus energiához köthető innováció terén? Geotermikus kút-párok kutatás-fejlesztési, műszaki kérdéseinek megoldására irányuló mintaprojektek Energiahatékonyságot növelő, a hulladék hőt is kihasználó integrált (kaszkád) hőhasznosítási rendszer kialakítását célzó projektek Üzemszerű hévíz-visszasajtolás bizonyos technológiai és hidraulikai kérdéseinek kutatása A termálvíz hasznosítást mérő eszközök fejlesztése
AKTUÁLIS HELYZET
Geotermikus potenciál, 2020-as cél és jelenlegi hasznosítás Geotermikus energia Elméleti potenciál (VITUKI) Konverziós (fenntarthatóan kiaknázható) potenciál MTA módszertan szerint (MTA, 2006) Gazdaságosan kiaknázható potenciál rövidtávon (PYLON, 2010) 2020-as cél (NCsT) Jelenlegi hasznosítás (2014, MEKH) PJ 102 180 000 PJ 63,5 PJ 29 PJ 17,94 PJ 5,2 PJ Kiváltható földgáz mennyiség (m3) 1,86 BCM 848 Mm 3 525 Mm 3 152 Mm 3
Megújuló részarányok alakulása ágazati bontásban és a 2020-as cél 20% 18% 16% 14% 12,60% Elsősor a geotermikus távfűtés! 18.90% 14.65% 12% 10.90% 10% 8% 6% 9,61% 7,28 % 6,93% 4% 2% 0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 cél Villamos energia Fűtés-hűtés Közlekedés Teljes megújuló részarány Forrás: MEKH
Bruttó végs energiafogyasztás fűtési és hűtési célra megújuló energiaforrások szerint (2004-2014) PJ 60.0 50.0 Geotermikus 40.0 30.0 3.6 3.6 3.6 3.6 4.0 4.0 4.1 4.4 4.5 4.7 5.2 Napenergia Szilárd biomassza Biogáz 20.0 Hőszivattyúk ól szár azó e ergia 10.0 Települési hulladék megújuló része 0.0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: MEKH
Geotermia szerepe a fűtés-hűtési szektorban Megújuló bruttó végső energiafogyasztás fűtési és hűtési célra (PJ) 2014-ben Össz.: 45,42 PJ 2014 2% 1% 1% 84% 11% 5,21 PJ 1% Geotermikus Napenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőszivattyúk Egyéb Forrás: MEKH
Geotermikus energiafelhasználás fűtési és hűtési célra ágazatonként (2014) Össz.: 5,2 PJ 28% 22% 1% Távfűtés Ipar Kereskedelem és közszolgáltatás Mezőgazdaság/erdészet 49% Forrás: MEKH
A geotermikus energia hasznosítási lehet ségei az energetikában Villamosenergia-termelés (jelenleg nincs) H termelés: pl. távh Kapcsolt h -és villamosenergia-termelés Használati melegvíz készítés Geotermikus h szivattyúk: épületek fűtése, sőt hűtése is Fontos a kaszkád rendszerű hasznosítás!
Geotermikus best practice Geotermikus távfűtés: pl. Szentlőrinc, Miskolc Kaszkád rendszerű hasznosítás (pl. fűtés-hmvfürdő): Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes, Szeged Mez gazdasági célú hasznosítás: pl. Szentes Ipari h : pl. Audi gyár (Győr) Geotermikus h szivattyúk: pl. Telenor, Raiffeisen székház
Geotermikus távfűtési rendszerek Magyarországon Győr 2016. I. félévben indult (219 TJ) Miskolc (801 TJ) Vasvár (20 TJ) Csongrád (73 TJ) Cserkeszőlő (59 TJ) Szarvas (36 TJ) Szentes (117 TJ) Össz. (2015): 1511 TJ Szigetvár (16 TJ) Sze tlőri (24 TJ) Szeged (n/a) Hód ezővásárhely (270 TJ) Makó (91 TJ) * Zárójelben a geoter ikus re dszer ől a tárgyév e ki yert hasz osítható hő e yiség -ben, TJ A győri távhőre dszer eseté e egjegyze dő, hogy sak. I. félévé e i dult a hőki yerés, ezért erre az időszakra adtu k eg adatot. A legtöbb távhőre dszer esetében túlnyomóan lakossági célra történik a távhő-ellátás, a győri távhőre dszer azonban ipari fogyasztót is ellát.
LEHET SÉGEK
Miért célszerű támogatni a geotermikus projekteket? Import fosszilis energiahordozó vásárlását, illetve annak az ideszállítási költségét váltja ki; Tehát növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti az importtól való függést kevesebb tároló kapacitást és biztonsági tartalékolást tesz szükségessé; A CO 2 kibocsátást csökkenti; Speciális kockázatviselést igényel a projektek időigénye és a specifikus geológiai, illetve műszaki kockázatok miatt.
A geotermikus energiahasznosítás f bb szempontjai Lehetőség szerint hőoldali hasznosítás vagy kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés Költséghatékony legyen, azaz kevés támogatást igényeljen Távhő rendszerre való csatlakozás esetén a geotermikus energia lehetőleg ne más megújuló energiát szorítson ki (pl. biomasszát) Fontos az energiahatékonyság: először az épületek energetikai korszerűsítése történjen meg (pl. hőszigetelés, nyílászáró csere)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes nyikosa@mekh.hu