M SZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2014

M SZAKI TUDOMÁNY AZ ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 2014 KONFERENCIA EL ADÁSAI Szolnok, 2014. május 13. Szerkesztette: Edited by Pokorádi László Kiadja: Debreceni Akadémiai Bizottság M szaki Szakbizottsága ISBN 978-963-508-752-5 Debrecen 2014

TARTALOMJEGYZÉK ÓVÁRI GYULA ÖREG HELIKOPTER NEM VÉN HELIKOPTER 1 CSANÁDY GÁBOR ID K ÉS IDEÁK, AZ ID SZEREPE AZ IDENTITÁSBAN, KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI KONTEXTUSBAN 15 POKORÁDI LÁSZLÓ RENDSZEREK ÉS MODELLEK A M SZAKI TUDOMÁNYBAN 25 VÁMOSI ATTILA NEMLINEÁRIS OSZTÁLYOZÁSRA VEZET M SZAKI PROBLÉMA MEGOLDÁSA SVC MÓDSZERREL 40 TÓTH DÁNIEL, SZILÁGYI ATTILA, TAKÁCS GYÖRGY GÖRDÜL CSAPÁGYAK REMANENS ÉLETTARTAMÁNAK VIZSGÁLATA 48 DEÁK KRISZTIÁN, VÁMOSI ATTILA, KOCSIS IMRE CSAPÁGY MEGHIBÁSODÁSOK MÉRÉSTECHNIKÁJA ÉS REZGÉSDIAGNOSZTIKÁJA MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓK SEGÍTSÉGÉVEL 58 DEÁK KRISZTIÁN, KOCSIS IMRE GÉPEK KÁROSODÁSA ÁLTAL EL IDÉZETT KIFÁRADÁSOS CSAPÁGYHIBÁK ÁLTAL GENERÁLT TRANZIENS IMPULZUSOK JELFELDOLGOZÁSA ABLAKOZOTT FOURIER ÉS WAVELET TRANSZFORMÁCIÓK SEGÍTSÉGÉVEL 67 BUDAY TAMÁS, LÁZÁR ISTVÁN, TÓTH TAMÁS, BÓDI ERIKA, CSÁKBERÉNYI-NAGY GERGELY KIS MÉRET ÜVEGHÁZAK ÉS FÓLIASÁTRAK ENERGIAIGÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL A SEKÉLY GEOTERMIKA LEHET SÉGEI 73 ANTAL TAMÁS, KEREKES BENEDEK, SIKOLYA LÁSZLÓ KÜLÖNBÖZ SZÁRÍTÁSI ELJÁRÁSOK (KONVEKTÍV-, FAGYASZTVA- ÉS KOMBINÁLT VÍZELVONÁS) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 81 CSATÁRI NÁNDOR, BALLA ZOLTÁN, HAGYMÁSSY ZOLTÁN, NAGY ORSOLYA, VÁNTUS ANDRÁS, KITH KÁROLY MEZ GAZDASÁGI BIOGÁZ ÜZEMEK TECHNOLÓGIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSA 91 HAGYMÁSSY ZOLTÁN, VÁNTUS ANDRÁS, CSATÁRI NÁNDOR, KITH KÁROLY, BALLA ZOLTÁN, GINDERT KELE ÁGNES NAPELEMES VILLAMOS ENERGIATERMELÉS TAPASZTALATAI 97 GINDERT-KELE ÁGNES, HAGYMÁSSY ZOLTÁN A RÖPÍT TÁRCSÁS M TRÁGYASZÓRÁS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI 102 BÉKÉSI BERTOLD, NÁCZI RÓBERT HAGYOMÁNYOS RENDSZER ÉS TÖBB ELEKTROMOS ENERGIÁT IGÉNYL REPÜL GÉPEK 109 BUDAI DÁVID TELJES ALUMÍNIUM KAROSSZÉRIA ALKALMAZÁSA A MODERN SZEMÉLYAUTÓK GYÁRTÁSÁBAN; AZ ALUMÍNIUM AUTÓK SZEREPE AZ AUTÓIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TÖREKVÉSEKBEN 120 SZ L I ÁKOS, SZ CS MÁTÉ AUTÓIPARI TERMÉKEK FRÖCCSÖNTÉSÉNEK ANALÍZISE 130 I

KIS MÉRET ÜVEGHÁZAK ÉS FÓLIASÁTRAK ENERGIAIGÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL A SEKÉLY GEOTERMIKA LEHET SÉGEI SERVING ENERGY DEMAND OF SMALL GLASS OR PLASTIC GREENHOUSES BY RENEWABLE ENERGY POSSIBILITIES OF SHALLOW GEOTERMICS BUDAY Tamás 1, LÁZÁR István 2, TÓTH Tamás 3, BÓDI Erika 4, CSÁKBERÉNYI-NAGY Gergely 5 1,2,3 egyetemi tanársegéd, 4 Ph.D. hallgató, 5 tulajdonos 1,4 Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, 2,3 Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék 5 Alter Energia Kft. 1 buday.tamas@science.unideb.hu, 2 lazar.istvan@science.unideb.hu, 3 toth.tamas@science.unideb.hu, 4 bodi.erika@science.unideb.hu, 5 info@alter-energia.hu Kivonat: A geotermikus energia mez gazdasági célú felhasználásának egyik legfontosabb célja az üvegházak és fóliasátrak f tése. Ehhez termálvizet használnak, melynek energiatartalma különböz típusú h leadókon keresztül f ti a légteret. A termálkutak kialakítása nagy befektetési költséggel jár, ami nagyméret üvegházakban vagy kaszkád rendszerekben történ alkalmazás esetén hamar megtérül, de kis méret üvegházak esetén ez a primer h forrás nem jöhet számításba. Ilyen esetben a sekély geotermikus rendszerek hasznosíthatósága a h igény és a jellemz adottságok miatt hazai környezetben a h szondás primeroldali kialakításra korlátozódik, ezek a rendszerek viszont alkalmasak lehetnek mind a f tési, mind a h tési igények teljes vagy részleges kielégítésére. Számításokkal igazolt módon a megfelel tervezés és a megújulók közös használata esetén a sekély geotermikus h szivattyús rendszerek aránya jelent sen növelhet, illet leg a beruházási költség jelent sen csökkenhet, így a beruházás rövid id n belül megtérülhet. Kulcsszavak: földh szonda, h szivattyú, üvegház, Megújuló Energia Park Abstract: One of the main purposes of geothermic energy utilization in agriculture is heating of glass and plastic greenhouses. For this aim heat content of thermal water is used for heating. Developing thermal water wells requires expensive investments thus it has shorter payback period rather in case of great greenhouses and cascade systems. For smaller greenhouses shallow geothermal energy utilization is more preferential and due to Hungarian conditions and required energy demand borehole heat exchanger is recommended to extract the heat from the source. Such systems are able both to heat and to cool partially or totally. Appropriate planning supported by calculations and using more types of renewable energy sources simultaneously can help to increase the proportion of geothermal heat pump systems and the investment costs, resulting a shorter payback period. Keywords: borehole heat exchanger, heat pump, greenhouse, Megújuló Energia Park 1. BEVEZETÉS A geotermikus energiahasznosítás egyik legjelent sebb hazai ágazata az üvegházak f téséhez köthet, melyet szinte kizárólagosan termálvíz hasznosításával biztosítanak [1,2]. A termálkutak jellemz hozamuk és kihasználható energiatartalmuk miatt nagyméret üvegházak f tésére alkalmasak, és els sorban a földgáztüzelés alternatívájaként jelennek meg. Egyre nagyobb az igény a kisebb méret, családi üvegházak kiépítésére is, melyekben a termálvíz hasznosítás a nagy bekerülési költség miatt csak akkor alternatíva, ha egy komplex termálvízhasznosító rendszerhez tudnak csatlakozni. A sekély geotermikus rendszerek kiépíthet sége világviszonylatban is kedvez [3], így alkalmazhatóságukat széles körben vizsgálták. Chiasson [4] kimutatta, hogy a fúrási költségek és a kiváltott gázf tés költségeinek függvényében a h szondás h szivattyús rendszerek gaz- 73

daságosan alkalmazhatók üvegházak f tésére. Hazai üledékes környezetre elvégzett vizsgálataink [5] kimutatták, hogy talajkollektoros és talajvizet használó rendszerek kiépítése földtanilag és technológiailag nem kivitelezhet, a h szondás rendszerek kiépítése hagyományos üvegházakhoz nem gazdaságos. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogy az üvegház geometriájának, anyagának és hasznosításának függvényében hogyan tehet gazdaságossá a h szivattyús rendszerek integrálása az üvegházakba. Nem térünk ki részletesen a kiépítés és üzemeltetés gazdasági kérdéseire, melynek oka els sorban az, hogy itt a hasznosíthatóság elvi és gyakorlati részleteit tisztázzuk. 2. A SEKÉLY GEOTERMIKUS RENDSZEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHET SÉGEI H szivattyúk segítségével a h az alacsonyabb h mérséklet hely fel l a magasabb h mérséklet hely felé áramlik, melyhez küls energia befektetése szükséges [6,7]. Kompresszoros h szivattyúkban ez a küls energia a munkaközeg kompressziójához szükséges, melynek h - mérséklete így a szekunder oldal h mérsékleténél nagyobb, így az energiát át tudja annak adni. Ezután a munkaközeg egy expanziós szelepen keresztülhaladva h l le a környezeti h h mérséklete alá, így energiát tud onnan felvenni, ezután újra jön a kompresszió így záródik a munkaközeg körfolyamata. A h szivattyú által a szekunder oldalnak leadott energiának a küls energiához viszonyított értékét COP-nak (coefficient of performance) nevezik, aktuális értéke a gép paramétereit l és a primer odal h mérsékletét l függ. A primer oldal lehet leveg, felszíni víz, felszín alatti térrész. Kutatásunkban a felszín alatti térrész energiáját kinyer zárt rendszer, függ leges kialakítású h szondák üvegházakba történ integrálását vizsgáljuk. A h h vezetéssel terjed el a h cserél felületig, onnan a cs - rendszerben kering fagyállófolyadék viszi el a h szivattyúig. A h szivattyús rendszerek általános kialakítása 50100 m-es hosszakban történik. Attól függ en, hogy a h szivattyús rendszer mellett más energia-átalakító egység is részt vesz-e a h igény biztosításában, beszélünk bivalens és monovalens rendszerekr l. Monovalens rendszerekben csak egy eszköz, jelen esetben h szivattyú m ködik. A méretezést a leghidegebb napok és az épület energetikai tulajdonságai határozzák meg. Ennek következményeként az év többi részében egy olyan h szivattyút m ködtetünk, amely névleges teljesítménye lényegesen nagyobb a szolgáltatott teljesítménynél. Ha a leghidegebb napokon más f t egységet is használunk (bivalens rendszerek) kisebb névleges teljesítmény, és feltételezhet en olcsóbb h szivattyú beépítése is elegend. A bivalens rendszer másik energia-átalakító egysége lehet a h szivattyúéval azonos energiaforrásra épül, amit monoenergetikus bivalens rendszernek nevezünk, és lehet attól eltér re épül is (pl. elektromos h szivattyú kiegészítése fatüzelés kazánnal). A bivalens párhuzamos rendszerek a hideg, következésképp nagy h - igény napokon párhuzamosan m ködnek, ami h mérsékletileg az ún. bivalens pont alatt van. E felett csak az egyik gépészeti egység h szolgáltatására van szükség, ez az ún. alternatív m ködés. 3. MÓDSZEREK A h szivattyús rendszerek hasznosíthatóságának vizsgálatát a projekt megvalósítási helyszínére Megújuló Energia Park, Debrecen, Kishegyesi út 187. vonatkozó meteorológia és földtani adatok alapján végeztük el. A küls h mérsékletek eloszlását a Carpatclim adatbázisa [8] segítségével határoztuk meg 1961-2010 közötti napi átlagh mérséklet adatokból (1. ábra). 74

a 1. ábra A kutatási helyszínre jellemz (a) napi középh mérséklet évi járása és a (b) h fokgyakorisági görbe ([8] adatai alapján) A vizsgálat során meghatároztuk egy 100 m 2 -es (4 m * 25 m-es kialakítású) fóliasátor falainak h veszteségét különböz h mérsékletkülönbségek (15, 25, 35 K), különböz kialakítású W fóliasátrak (2. ábra), különböz h átbocsájtási érték (6,5; 3 és 2 ) fóliák esetén, melyek 2 m K jól lefedik az alkalmazott anyagok értékeinek tartományát (1. táblázat). A talaj felé irányuló h energiát, valamint a napsugárzásból származó h bevételt jelen számításban elhanyagoltuk. ahol: Q max A k T, (1) Q max a napi átlagos h veszteség maximális értéke (W); A h leadó felület (m 2 ); b 75

k h átbocsájtási tényez (W/(Km 2 )); T a bels és küls h mérsékletek különbsége (K). Fed anyag k W 2 m K 0,10 mm vastag PE fólia 6,81 0,15 mm vastag PE fólia 6,53 0,15 mm vastag PE dupla rétegben 3,97 3 mm vastag üveg 6,42 dupla réteg szigetelt üveg 2,56 4 mm vastag légkamrás polikarbonát 3,97 8 mm vastag légkamrás polikarbonát 3,29 16 mm vastag 4 légkamrás polikarbonát 1,87 1. Táblázat Az üvegházakhoz és fóliasátrakhoz felhasznált anyagok jellemz h átbocsájtási tényez i [9] 2. ábra A vizsgált fóliasátor keresztmetszetek Meghatároztuk, hogy a h veszteséget ellensúlyozandó mekkora szondahossz lenne szükséges egy 4-es COP-j h szivattyút és agyagos üledéksort (30 W/m fajlagos h leadóképesség) feltételezve, ha az összes f tési energiát a h szivattyús rendszer állítja el [6]. A kapott eredmény segítségével lehetséges h szonda-kiosztásokat elemeztünk. L 1 Q p max, (2) ahol: L p szükséges szondahossz (m); fajlagos h leadó-képesség tervezési érték (W/m), itt p=30 W/m; teljesítménytényez, COP (). 76

4. EREDMÉNYEK 4.1. H igény meghatározása és csökkentésének lehet ségei Bár az alkalmazott módszerek csak a h terjedési folyamatok legfontosabb tényez jét veszik figyelembe, a kapott eredmények nagyságrendileg és tendenciáiban értelmezhet k (2. táblázat). A h igény a magadott paraméterek alkalmazásával 35 K h mérsékletkülönbség esetén a 11 kw49 kw teljesítménytartományba esik, 25 K h mérsékletkülönbség esetén 7,9 kw 35,0 kw, míg az extrém alacsony h mérsékletkülönbség esetén 4,7 kw21,0 kw. Az üvegház falának és kialakításának megfelel kiválasztásával a maximális h igény körülbelül ötödére csökkenthet, a süllyesztett üvegházak egyesítik a sík felületek és a minimális fajlagos leveg vel érintkez h felület el nyeit. Amennyiben az üvegház téli hasznosítása megengedi, a h mérsékletkülönbség lecsökkenthet akár 15 K-re is, ami az azonos kialakítású üvegházakhoz képest további felez dést jelent. A vizsgált legnagyobb és legkisebb h igény ugyanakkora alapterület esetén tízszeres. T (K) 35 25 15 k W A (m 2 ) 2 m K 215,6 165,6 157,1 6,5 49,0 kw 37,7 kw 35,7 kw 3,0 22,6 kw 17,4 kw 16,5 kw 2,0 15,1 kw 11,6 kw 11,0 kw 6,5 35,0 kw 26,9 kw 25,5 kw 3,0 16,2 kw 12,4 kw 11,8 kw 2,0 10,8 kw 8,3 kw 7,9 kw 6,5 21,0 kw 16,1 kw 15,3 kw 3,0 9,7 kw 7,5 kw 7,1 kw 2,0 6,5 kw 5,0 kw 4,7 kw 2. Táblázat Az egyes alakokhoz, h átbocsájtási-tényez khöz és h mérsékletkülönbségekhez tartozó maximális h igények 30 W/m kivehet fajlagos h teljesítmény és 4-es COP esetén a f tési igény minden kw-ját 25 m-nyi szondahossz tudja kiszolgálni. Így a 35 K-es h mérsékletkülönbséghez tartozó szondahosszak 2751225 m-re adódnak, melyek bekerülési költsége tervezéssel, engedélyeztetéssel még a legkisebb érték esetén is meghaladja az 1 millió Ft-ot. A legnagyobb értéknél csak a fúrási költség még egy igen alacsony, 2500 Ft/m-es költséggel számolva is nagyobb, mint 3 millió Ft. A fentiek alapján a h szivattyús rendszerek bekerülési költsége aránytalanul magas és egyes helyeken, például a vízbázisvédelmi területeken e rendszerek akár ki sem alakíthatók [10]. A teljes szondahossz és a költség is jelent sen csökkenthet jobb h szigeteléssel és a f tési igény átgondolásával. A kisebb h átbocsájtási tényez nem feltétlenül jelent nagyobb beruházási költséget, így hagyományos üvegfelületeket az ekkora méret üvegházak kialakításánál már általában nem használnak. A f tési igény csökkentése két irányban történhet: a téli bels h mérséklet csökkentésével és a kiegészít f tés használatával. Ha a téli id szakban az üvegházat nem használják, elegend egy biztonsági f tés tervezése. Az eredeti 20 C-os bels h - mérséklet helyett 10 C is b ven elegend a rendszerek fagymentesen tartásához, így a tervezési h mérsékletkülönbség 25 C-ra csökkenthet. Ekkor 207,5 m-es szondahossz elegend lehet mélyített üvegház kif téséhez. Ilyenkor az üvegház a süllyesztett részeken keresztül 77

minimális h t veszt, vagy nem is veszt h t, mert a talaj h mérséklete jellemz en ebben a tartományban változik. 4.2. A h igény részbeni kiváltása h szivattyús rendszerekkel A rendszer kiegyenlített m ködésében kedvez tlen, hogy az üvegház h tehetetlensége kicsi, azaz a téli id szak hideg éjszakáin gyorsan ki tud h lni, ha a küls és a kívánt bels h mérséklet különbsége nagyobb, mint a tervezett maximális h mérsékletkülönbség. A rendszer károsodását ilyenkor csak kiegészít f téssel lehet megakadályozni. Ha a kiegészít f tést eleve belekalkuláljuk a rendszerbe, akkor bár a bekerülési költség n, de a h szivattyú által betáplált energia tovább csökkenthet. Az ilyen rendszereket bivalens rendszereknek nevezzük (3. ábra) [6,7]. A segédf tést célszer úgy megválasztani, hogy ne jelentsen további rendelkezésre állási költséget és a hiányzó h igényt gyorsan és egyszer en pótolja. A monoenergetikus rendszerekben a h szivattyú küls energiaforrását (áram vagy gáz) használva termelhet meg a szükséges energia. Ezek mellett környezeti szempontból kedvez a biomassza f tés kiépítése, melynek legegyszer bb módja egy kisméret mozgatható kazán használata a leghidegebb napokon. 3. ábra Párhuzamos bivalens rendszer m ködési elvének egyszer sített sémája [6,7 alapján] Ezzel a rendszerrel a h szivattyú primeroldali h igénye tovább csökkenthet. Bivalens rendszerrel reálisnak tartjuk az 5 C-os bels h mérséklet mellett a 15 C-os h mérsékletkülönbségre történ méretezést, melyben a -10 C alatti h mérsékletek esetén kell a segédf - tést is felhasználni, vagy az elfagyás ellen védekezni (víztelenítés, bels h szigetel felületek használata, stb.). A vizsgálati terület h mérsékleti adataiból látható, hogy ilyen átlagh mérséklet nap évente átlagosan 1 van, és els sorban a januári-február eleji id szakok éjszakáin fordul el -10 C-nál alacsonyabb h mérséklet. Ennél a méretezésnél megfelel h szigetelés és alak esetén 5 kw maximális h teljesítmény is elegend lehet, melyet akár 125 m szondahossz is ki tud szolgálni. 4.3. A szondakiosztás szempontjai A szondakiosztás során a szükséges szondahosszt fel kell osztani és a ténylegesen kialakítható szondák hosszát és elhelyezkedését kell megadni. Hidraulikai szempontból kedvez, ha a szondák mélysége nem nagyobb, mint 100 m, és több szonda esetén a szondahosszak egyen- 78

l k. Szondamez esetén a szondák távolsága a hagyományos tervezés szerint legalább 5 m. A nagyobb szondamez k esetén különösen akkor, ha nincs nyári h betáplálás ezt a távolságot célszer növelni. A szondák helyének kialakításakor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló területet, a már meglév beépítettséget. Lényeges eldönteni azt is, hogy a kés bbiekben akarunk-e szondamez -b vítést, akarunk-e az üvegház alá rakni szondát, stb. Ha 5 m-es szondatávolsággal számolunk, akkor egy 100 m 2 -es üvegház alá 4 szonda telepíthet. Ez a szám jelent sen megnövelhet, ha az üvegház környezetét is felhasználhatjuk a szondák kialakítására. A tanulmányban felvázolt h igények esetén a reális változatokat figyelembe véve a következ szondakiosztás javasolható: 400 m felett: 50100 méter mélység szondák, lehet leg egymástól nagyobb távolságra és kevés szondával 200 m alatt: 20 m-es szondákkal, egymástól legalább 4 méter távolságra (ha bivalens rendszer és van h visszatáplálás) A kett között a rendelkezésre álló hely nagysága befolyásolja, hogy kevesebb számú nagyobb mélység szondát, vagy 20 m-es szondákból többet alakítanak ki. A 4. ábrán két eltér szemlélet szondakiosztást látható, bal oldalin az üvegházon belülre elhelyezett szondák potenciális elhelyezését, míg a jobb oldalon az üvegházon kívülre elhelyezett nagyobb számú szondacsoportot ábrázoltuk. Ez utóbbi kedvez tlen, ha a rendszert tovább akarják fejleszteni, de kedvez, ha kis szondahosszakat szeretnének alkalmazni. Amennyiben az összletek fajlagos h leadó-képessége jelent sen jobb (például nedves homok esetén akár 60 W/m), akkor a számított szondahosszak felez dnek. Ennek eldöntésére próbafúrást kell létesíteni és próbatermelést (szondatesztet) célszer végezni [11]. 4. ábra Lehetséges szondakiosztás kevés (bal) és nagyszámú (jobb) szonda esetében A jelenlegi hazai jogi szabályozás alapján a 20 m-nél kisebb mélység zónák geotermikus energiájának zárt rendszer hasznosításához sem felügyel ségi, sem bányakapitánysági engedély nem szükséges, ha a rendszer kis méret és nem érint védett területet. Ebb l következ en kiépítése gyorsabb és olcsóbb. 4.4. A nyári h tési igény Az üvegházak nyári h tése sok esetben sarkalatosabb kérdés, mint a növények téli nyugalmi periódusában történ f tés. Bár tanulmányunknak nem célja, hogy a h tési energiaigényre történ méretezést tárgyalja, de néhány megjegyzést tennünk kell ezzel kapcsolatban. H tési üzemre méretezés során a fajlagos értékeket csökkenteni szokták, mert a tapasztalatok alapján egy összlet h tési teljesítménye alacsonyabb a f tési teljesítménynél. A h szivattyús rendszerekkel két módon lehet h teni, az egyikben a h szivattyú kihagyásával egy h cserél n keresztül kapcsolódik össze a primer és a szekunder rendszer, a másik esetben a h szivattyú a szekunder oldalról vonja el a h t az el bbinél nagyobb hatékonysággal, de küls energia felvétele mellett. Mindkét esetben a felszín alá vezeti el a h t, ami a f tési szezon kezdetén el nyös. A h szivattyús rendszeren felül a h tés hagyományos üvegházi módon is megoldható. Ezek közül a leggyakoribb a passzív és aktív szell ztetés, a párologtatással h tés az üvegházban és az üvegház küls felületén, valamint az árnyékolás [11]. Ezek kialakíthatósága részben 79

az üvegház kiépítésén múlik. A nyári energiaigény részben fedezhet megújulókból, így a szell ztetés gazdaságossá tehet. 5. ÖSSZEFOGLALÁS A földh szivattyús rendszerek jól hasznosíthatók üvegházf tésben, ha a téli h igény észszer en csökkenthet. E rendszerek további el nye, hogy a nyári id szakban szükséges h tési igény egy részét ezekkel a rendszerekkel ki lehet elégíteni. Hazai viszonylatban els sorban a h szondás rendszerek kiépítése a megfelel technológia. Az üvegházak és fóliasátrak h - igénye alapján még a legkedvez bb adottságú területeken is szondamez t kell kialakítani. Számításaink alapján kisméret üvegházak és fóliasátrak esetében, ha a maximális energiaigényt a megfelel helykiválasztással, tervezéssel és üzemeltetéssel mérsékeljük, akkor a szondahosszak akár 20 m-esre is tervezhet k, ami a telepítés során jelent s könnyebbséget jelent az engedélyeztetés és kivitelezés során. A kapott eredmények alapján célunk, hogy Debrecenben létrehozzunk egy h szivattyús rendszerrel (is) f tött fóliasátor mintaprojektet, a Megújuló Energiapark területén, ahol a méretezés megfelel ségét és a nyári h tési lehet ségeket is tesztelni lehet. 6. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] TÓTH, A., Hungary Country Update 20052009, Proceedings of World Geothermal Congress 2010, p. 13. [2] SZANYI, J., KOVÁCS,B., Utilization of geothermal systems in South-East Hungary, Geothermics, Volume 39, 2010., p. 357-364. [3] LUND, J. W., FREESTON, D. H., BOYD, T. L., Direct Utilization of Geothermal Energy 2010 Worldwide Review, Proceedings of World Geothermal Congress 2010, p. 23. [4] CHIASSON, A., Greenhouse heating with geothermal heat pump systems, 2005., GHC Bulletin, Volume 26(1), p. 25. [5] BÓDI, E., BUDAY, T., CSÁKBERÉNYI-NAGY, G., Geotermikus h hasznosítási módszerek telepítési és m ködtetési feltételeinek összehasonlítása alacsony h mérséklet h hasznosítás esetén, Környezettudatos energiatermelés és felhasználás III. Konferencia, Debrecen, 2014., p. 6471. [6] OCHSNER, K., Geothermal Heat Pumps. A Guide for Planning and Installing, Earthscan, London, 2007., pp. 146. [7] KOMLÓS, F., FODOR, Z., KAPROS, Z., VAJDA, J., VASZIL, L., H szivattyús rendszerek: Heller László születésének centenáriumára, Dunaharaszti, 2009., pp. 215. [8] SZALAI, S., AUER, I., HIEBL, J., MILKOVICH, J., RADIM, T., STEPANEK, P., ZAHRADNICEK, P., BIHARI, Z., LAKATOS, M., SZENTIMREY, T., LIMANOWKA, D., KILAR, P., CHEVAL, S., DEAK, GY., MIHIC, D., ANTOLOVIC, I., NEJEDLIK, P., STASTNY, P., MIKULOVA, K., NABYVANETS, I., SKYRYK, O., KRAKOVSKAYA, S., Climate of the Greater Carpathian Region. Final Technical Report. www.carpatclim-eu.org. [9] http://www.littlegreenhouse.com/heat-calc.shtml [10] BUDAY, T., A felszín alatti h t hasznosító h szivattyús rendszerek primeroldali kiépítésének korlátozó tényez i alföldi kisvárosokban, Létavértes példáján, A környezettudatos települések felé, Meridián Alapítvány, Debrecen, 2012, p. 4551. [11] SANNER, B., HELLSTRÖM, G., SPITLER, J., GEHLIN S., Thermal Response Test Current Status and World-Wide Application, Proceedings World Geothermal Congress 2005, Antalya, Turkey [12] LÁNG, Z., A zöldség-, dísznövény- és szaporítóanyag-termesztés, Mez gazda Kiadó, Budapest, 1999., pp. 384. 80