AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV



Hasonló dokumentumok
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Önkormányzati kihívások

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

A TakarNet24 projekt

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

MELLÉKLET. a következőhöz:

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Elektronikus ügyintézés Az Ügyfélkapu

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás Június

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

hatályos:

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, május 26 Philippovich Ákos

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

Konvergens ICT fejlesztések az e-közigazgatás támogatására. Ádám Csongor, kiemelt fejlesztések ágaza7 igazgató

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

Az EKOP és az ÁROP önkormányzatokat érintő területei

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A magyar e-közigazgatás modernizációja az. alkalmazásával. Szittner Károly, MEH EKK Risztics Péter Károly, BME IK február 2.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A sz./

KIEMELT PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

IV. Szakmai szolgáltatások funkcionális tervezése

A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPISMERETEI

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Jelenlévık: a mellékelt jelenléti ív szerint. Napirend:

Információs társadalom

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

Stratégiai döntés előkészítő

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

TIOP / A

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

stratégiai kutatási terve

Terület- és településrendezési ismeretek

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás célrendszere és az OP-k kapcsolódásai a következ k:

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

ZALALÖVŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Projekt neve Projektgazda Teljes költség (Ft)

EFOP Köznevelés Sikeres projektportfólió menedzsment Szervezeti feltételek és megoldások. Ríz Ádám november 30.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, augusztus 25.

FELHÍVÁS. tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a tehetséggondozás rendszerszintű továbbfejlesztésének megvalósítására.

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

SWOT ANALÍZIS. A Kritériumok közötti bels súlyozást az alábbi ábra szemlélteti: Munkatársak 9% Folyamatok 15% Stratégia és tervezés 10% Vezetés 10%

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Smart City feltételei

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

EFOP EGYHÁZI ÉS CIVIL SZERVEZETEK SZOCIÁLIS KÖZFELADAT- ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP / ) keretében

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

E-Learning alkalmazás szolgáltatás: a bárhonnan és azonnal elérhet tudás. Main

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.

RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

FELHÍVÁS. Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatására. A felhívás címe:

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Pedagógiai Program 2015

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

FELHÍVÁS. Gyakornoki program - támogató szolgáltatások GINOP

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Átírás:

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV SZERKESZTETTE: KÓPIÁS BENCE MOLNÁR SZILÁRD

A kötet a MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZETBEN (KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT KSZK) készült, az Európai Unió Regionális Operatív Program 3.1.1. keretében, A helyi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén cím központi programjának, Az e-közigazgatás alapjai a helyi, területi közigazgatásban cím témája eredményeinek összefoglalásaképpen. Programigazgató: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF Kutatásvezet : DR. KÓPIÁS BENCE A kutatásban részt vettek: BENKE ANDREA BÓDI ANTAL BÓDI GÁBOR KERINGER ZSOLT KÖTELES BERNADETT MOGYORÓSI ZSUZSANNA MOLNÁR SZILÁRD SERE PÉTER Kutatásszervez k: KÁDÁR KRISZTIÁN DR. MOCSÁRI JÓZSEF Kiadó: KSZK ROP 3.1.1. PROGRAMIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Alkotmány u. 25. Felel s kiadó: MENNER ÁKOS Technikai szerkeszt : KÁDÁR KRISZTIÁN A kézirat lezárásának ideje: 2008. március 31. KSzK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, 2008 Kópiás Bence Molnár Szilárd, 2008 BUDAPEST, 2008 A m szerz i jogilag védett. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a terjesztés és a fordítás jogát. A m a kiadó írásbeli engedélye nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható és nem terjeszthet.

TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNT... 7 EL SZÓ... 9 I. E-közigazgatási alapismeretek... 11 II. Önkormányzati, kistérségi e-közigazgatási stratégia kialakítása... 23 III. Az önkormányzati infrastruktúra helyzete, továbbfejlesztésének irányai... 31 IV. Szolgáltató önkormányzati back-office rendszerek kialakítása... 43 V. Önkormányzati front-office rendszerek... 53 VI. Oktatási, képzési programok... 71 VII. Költséghatékonyság az e-közigazgatásban... 79 VIII. Információs társadalom... 89 FÜGGELÉK... 113 GLOSSZÁRIUM... 141

KÖSZÖNT Napjainkban megkerülhetetlen fogalommá vált az e-közigazgatás. A téma divatos jellegéb l adódóan napi szinten értesülhetünk arról, hogy az Európai Unió országai milyen nagyszabású fejlesztéseket hajtanak végre, illetve szerte a világban milyen új információs és kommunikációs technológiákat, innovatív megoldásokat alkalmaznak a közszolgáltatások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése érdekében. A különböz nemzetközi ranglisták, értékelések egyre gyakrabban vizsgálják a közigazgatás teljesítményét, az e-közigazgatás fejlettségét, hiszen ezek ma már versenyképességi tényez k. Éppen ezért e kihívásoknak nem csak a magyar államigazgatásnak, hanem az önkormányzatoknak és a kistérségi társulásoknak is meg kell felelniük. Meggy z désem, hogy a közigazgatási modernizációs folyamat egyik legfontosabb eszköze a jöv ben az e-közigazgatás lehet: a funkcióiban lényegesen megváltozott és valóban szolgáltató jelleg állam elérése érdekében a helyi közösségeknek is célszer élniük az internet, a mobilkommunikáció és minden más szóba jöhet technológia lehet ségeivel. A kormányzatnak a települések és kistérségek eltér mérték teherbíró-képességére tekintettel kiemelt felel ssége van az e-közigazgatási programok beindításában és koordinációjában. A 2007-2013-ig tartó id szakban jelent s e-kormányzati fejlesztések indulnak meg a kapcsolódó operatív programok projektjeinek jóvoltából, amelyek egy része az önkormányzati, kistérségi igazgatás fejlesztésére koncentrál. A megfelel partnerség elengedhetetlen: nagymértékben számítunk a helyi szakemberek kreativitására és együttm ködésére is. A tapasztalatom az, hogy jelent s igény mutatkozik a helyi döntéshozók részér l az aktuális, használható információkra az e-közigazgatás terén is. Több felmérés bizonysága szerint a fejlesztések jelent s gátló tényez jeként jelent meg az elmúlt években a megfelel ismeretek hiánya. A Regionális Operatív Program (ROP) 3.1.1. központi programja segítségével létrejött kézikönyv els sorban a polgármesterek, a jegyz k és a téma iránt érdekl d köztisztvisel k számára kíván segítséget nyújtani. Ennek érdekében a szerz k az egyes témakörök megértéséhez szükséges alapvet információk rögzítése mellett konkrét javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, milyen lehet ségei lehetnek egy önkormányzatnak vagy kistérségi társulásnak az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a napi munkát segít háttérrendszerek továbbfejlesztése, vagy éppen az információs társadalom fejl désének támogatása terén. Remélem, hogy a kiadvány minden olvasónak közvetít néhány olyan új ismeretet, ötletet, amelyet jól tud hasznosítani a jöv ben. Dr. Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felel s kormánybiztos

EL SZÓ Ez a módszertani kézikönyv az E-közigazgatás alapjai a helyi-területi közigazgatásban c. kutatási projekt eredményeit foglalja össze els sorban a kistérségi, települési döntéshozók számára. Az e-közigazgatás témakörének tisztázását követ en szakterületenként kitérünk arra, hogy milyen eredményeket értek el a helyi önkormányzatok az e-közigazgatás fejlesztése terén. Ennek során azt is számba vesszük, hogy milyen jó megoldásokkal ( bevált gyakorlatokkal ) találkozhatunk helyi szinten. Mindezek mellett néha nyíltan, néha pedig burkoltabb formában a szövegbe ágyazva kitérünk arra, hogy szakmai meggy z désünk szerint melyek a javasolt fejlesztési irányok. Azaz, hogy mit tehet, mit érdemes tennie egy felel s önkormányzatnak, kistérségi társulásnak? A kutatási projekt indítását megel z en fókuszcsoportos megbeszéléseken mértük fel a célcsoport elképzeléseit és igényeit err l az izgalmas témáról. A résztvev k hangsúlyozták a térségi szemlélet jelent ségét ez mutatja, hogy sokan helyben is felismerték: egyedül nem megy, nagyobb szerepet kell szánni a települések közötti együttm ködésnek. Szerencsére a kormányzati elképzelések is határozottan a kistérségi és regionális szintekre fókuszálnak, így magabiztosan mozoghattunk ezeken az új terepeken. Többen utaltak a tudás, a korszer ismeretek jelent ségére, ami szintén életszer felvetés megfelel en képzett és készséges munkatársak nélkül az átfogó modernizációs folyamatok kudarcra vannak ítélve. Jogos felvetés volt még, hogy lépjünk át a túlzottan jogi megközelítésen, illetve hogy a külföldi példák helyett inkább a hazai bevált gyakorlatokra koncentráljunk. Nem elhanyagolható a források kérdése sem: a várható fejlesztési irányokat is ismertetjük, amelyeket els sorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) két operatív programja fog támogatni. A kézikönyv készít i tehát törekedtek arra, hogy az alapvet ismeretek tisztázása mellett lehet ség szerint konkrét feladatokat, lehet ségeket fogalmazzanak meg, amit a napi gyakorlatban is jól lehet alkalmazni. A szerkeszt k

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Az információs társadalom terén számos új fogalom, kifejezés jelenik meg. Ezek között az e-közigazgatás (e-government) már réginek számít, mégis a tématerület gyors fejl dése miatt folyamatosan változik. Az e-közigazgatás ma már egy nélkülözhetetlen eszköz az államigazgatás, az önkormányzati munka megreformálásához, a szolgáltatások állampolgári elégedettségének növeléséhez, valamint a rugalmasabb, átláthatóbb közigazgatás megteremtéséhez. Ezt hangsúlyozzák és teszik kötelez vé a tagállamok számára az Európai Unió e témakörben szület iránymutatásai is. Az e-közigazgatás megvalósításának gyakorlata megmutatta, hogy a legnehezebben leküzdhet akadályt az a kultúra- és szemléletváltás jelenti, amely az elektronikus lehet ségek, mint eszközök alkalmazásával átfogó és radikális átalakulást hoznak a közigazgatási munkában. Ez az óriási kihívás el is riasztja az önkormányzatokat az e-közigazgatás kialakításától, hiszen például Magyarországon az önkormányzatok dönt többsége rendeleti úton zárta ki az elektronikus ügyintézés lehet ségét már 2006-ban. Ennek egyik fontos oka, hogy a helyi döntéshozók nem kaptak kell szakmai segítségnyújtást a központi közigazgatástól. Az ekormányzat 2005 Stratégia megvalósítása során jelent s, elismert eredmények születtek az e- kormányzati fejlesztések terén. Az új, 2010-ig tartó id szakra tervezett E-közigazgatás Stratégia és Programterv az európai uniós trendekkel összhangban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai segítségével támogatja az e-közigazgatás fejlesztését. Mir l is van szó? Az e-kormányzat és e-közigazgatás fogalma, értelmezése Az Európai Bizottság által kialakított definíció szerint az e-government (e-kormányzat) az információtechnológia, szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél: javítani a közszolgáltatások színvonalán, meger síteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkit zéseket. Az e-kormányzat az Európai Unió állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenység gy jt köre: infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, a közigazgatás modernizációjával összefügg munkafolyamatok és m ködési egységek átszervezése, a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztvisel k, valamint az ügyfeleket jelent állampolgárok képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. Egy másik lehetséges definíció a következ kben ragadja meg a fogalom lényegét: az e- kormányzat a hálózati alapú technológiák felhasználása a kommunikáció és a közszolgáltatás terén, amelyben a szolgáltató állam, az igazgató, szabályozó, ellen rz szerep helyett a tanácsadó, szolgáltató és együttm köd állam szerepét tölti be úgy, hogy közben a valós önkormányzatiságra épít. Az e-közigazgatás magában foglalja az e-önkormányzást és az e- államigazgatást. Mivel az e-kormányzat és e-közigazgatás szó jelentése a magyar nyelvben 11

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN mára gyakorlatilag összemosódott, ezért a továbbiakban mi is szinonimapárként használjuk a két kifejezést. Az e-kormányzat kifejezés mára egy sok szempontú, összetett folyamat gy jt fogalmaként is felfogható, hiszen igen gyakran beleértik: a közigazgatás reformját; a közigazgatás technikai modernizációját; a szolgáltatások és az ezeket elérhet vé tev csatornák multifunkcionálissá alakítását; az intézményesített, partneri viszony kialakítását az (ön)kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között, stb. A gyakori tévhitekkel szemben miszerint ez e-közigazgatás csak az e bet re, azaz az elektronizációra, az új számítógépekre, a szoftverekre vonatkozna a gyakorlatban az e- kormányzat sokkal inkább jelent egyfajta kultúraváltást, egy átfogó és radikális átalakulást, aminek során a közigazgatási szervek az elektronikus lehet ségek teljes tárházával élnek, hogy a közszolgáltatásaik elérhet ségét, min ségét, átláthatóságát javítsák, a közigazgatás költségeit pedig (lehet leg) csökkentsék. Mennyiben függ össze a közigazgatás-korszer sítés és az e-közigazgatás? A közigazgatás rendszerének korszer sítése számos gazdasági, társadalmi és politikai feladat egyidej megoldását feltételezi, amelyek egy hosszú távú fejlesztési program keretében valósulhatnak meg. A közigazgatás reformjának keretein belül kiemelt jelent ség a közigazgatással kapcsolatba kerül állampolgárok számára nyújtandó szolgáltatások korszer sítése, a közigazgatási és hatósági ügyek korszer, elektronikus úton történ intézésének biztosítása. Az elektronikus kormányzás a fenti elveket követ közigazgatási korszer sítés egyik f eleme és eszköze, mert az e-kormányzati eszközök és módszerek alkalmazása révén lehet ség nyílik a közigazgatás szolgáltató szerepének fejlesztésére, az ügyintézés gyorsabbá tételére. A hatékonyabb és demokratikusabb kormányzat kiépítése az infokommunikációs technológiák felhasználására támaszkodó e-kormányzat kialakításával biztosítja az állami szolgáltatások min ségének javítását, hatékonyabb állam és közigazgatás kialakítását, valamint a demokrácia és átláthatóság er sítését. Az e-közigazgatás központi, funkcionális célja tehát az állampolgár és az állam közötti együttm ködés, ügyintézés és cselekvés egyszer sítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az on-line ügyintézés részben ügyintézési reform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és részben a helyi társadalom dinamizálása a lokális közösség önigazgatása és önfejlesztése érdekében. 12

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK A legkritikusabb kérdés az e-közigazgatás elfogadásában a bizalom. A közigazgatásnak az állampolgárok bizalmát hosszú távon, hosszú távra kell elnyernie. Egy felmérés szerint az e- közigazgatás bevezetésekor az állampolgárok legnagyobb el nynek a közigazgatás megnövekedett felel sségét látják (átláthatóság), ezt követi a nagyobb mérték nyilvános hozzáférés az információkhoz, valamint a hatékonyabban m köd / költséghatékonyabb kormányzat. Az e-közigazgatás sikeres megvalósításához az OECD szerint 1 a központi és a helyi közigazgatási intézményeknél a következ teend k elvégzésére van szükség: az elérni kívánt célok és eredmények világos meghatározása és tudatosítása; a projektmenedzsment, a pontosan körülírt szervezeti folyamatok és a m szaki hozzáértés együttes biztosítása; olyan módszerek alkalmazása, amelyeknek a segítségével az eredmények és az elérésükhöz vezet úton megtett fontosabb lépések hatásai mérhet ek; iránymutatásra és tanácsadásra az e-kormányzat m ködésében érintett valamennyi szerepl számára. Melyek az elektronikus közigazgatás f bb jellemz i? Az elektronikus kormányzat alapvet en két összetev b l áll: a közigazgatási intézmények bels m ködésének megújítása back-office, azaz szolgáltatói oldal a lakosság és az üzleti szektor kommunikációja ezekkel az intézményekkel frontoffice, azaz ügyféloldal. A front-office szolgáltatások jelentik a közvetlen kapcsolatot a közigazgatás és annak ügyfelei között. Tulajdonképpen ez az a felület, ahol megtörténik az információk cseréje. Az ügyféloldal jellemz infrastruktúrája az internet (honlap, portál), a telefon stb. A back-office szolgáltatások feladata egyrészt a front-office kiszolgálása, az ügyfelekt l érkez dokumentumok fogadása, feldolgozása, az integrált ügyintézéshez, feldolgozáshoz szükséges valamennyi feltétel biztosítása (workflow, integrált adatbázisok, elektronikus aláírás, adatvédelem, adat-biztonság stb.), majd az eredmény vagy eredmények visszajuttatása a frontoffice modulokhoz. Ugyancsak a back-office feladata a közigazgatási, önkormányzati intézmények hatékony m ködésének, gazdálkodásának, irányításának támogatása is. A két összetev re eltér hangsúly helyez dött az elmúlt évek során. Kezdetben az internet megjelenése nyomán kialakuló lelkesedés hatására a figyelem a webes jelenlét megteremtésére irányult, folytatódott a közigazgatási információk webes terjesztésével, és a folyamat jelenlegi állomása a honlapok széles kör terjedése. 1 OECD e-government Studies - Hungary (Paris, 2007) 13

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Mi az a többcsatornás elérés? Az elektronikus közigazgatás nem csökkentheti az állampolgárok választási szabadságát, ha komolyan kívánjuk venni az ügyfélközpontú, szolgáltató közigazgatás jelszavát. Ez a gyakorlatban a sokcsatornás hozzáférést jelenti. Csatornán itt azt értjük, hogy az állampolgárok milyen módon tudnak hozzáférni a közszektor szolgáltatásaihoz; személyesen, levélben, telefonon, faxon, nyilvános helyen kihelyezett terminálokon (kioszk), személyi számítógépen futó böngész vel stb. A közigazgatás intézményeinek bels (IKT-alapú) megújítására összpontosító fejlesztése eredményeként lehet leg mindenki választása szerinti módon férhet az elektronikus közigazgatási szolgáltatásaihoz. Ez hozzájárulhat annak a jelenségnek a csökkentéséhez, amely az IKT eszközök használatából ered digitális megosztottság és az ennek nyomán tapasztalható demokratikus folyamatokban való részvételi szakadék közötti párhuzamban nyilvánul meg. Az e-közigazgatás hatékonyságát három kritikus mér számmal lehet meghatározni. Ezek az elérhet vé vált alkalmazások és szolgáltatások fontossága, állampolgárok és vállalkozások elégedettsége, nyilvánosság bizalmának meg rzése. Melyek az e-közigazgatás érettségi szintjei? Az e-közigazgatási érettség öt fázisát különíthetjük el: 1. Jelenlét fázisa: itt pusztán statikus információk érhet k el az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban, egy vagy több online felületen. 2. Interakció fázisa: elemi funkciók megjelenése az e-kormányzati webkiköt kön, legf bbképpen keres motorok, letölthet rlapok, keresztcsatolások, e-mail címek formájában. 3. Tranzakció fázisa: 3.1. Az els tranzakciós portálok: az els önkiszolgáló alkalmazások elkülönült megjelenése, melyek egy része a háttérben különböz közigazgatási szervek csapatmunkáját igényli. 3.2. Fejlett tranzakciós portálok: az online tranzakciók integrált szolgáltatáscsomagban jelennek meg, azaz egyablakos módszerrel. 4. Transzformáció fázisa: egyetlen központi online felületen keresztül megvalósuló komplex szolgáltatásportfolió, mely átlátható kormányzati rendszert biztosít az állampolgárok számára, amelyben egy további nagyon fontos szempont is megjelenik: ki kell szélesíteni a szolgáltatások elérését lehet vé tev csatornák számát. 5. Proaktív fázis: A 4. fázis kiegészítése az ügyfél maximális bevonásával amikor is a közigazgatási szerv a szolgáltatását el re, bármilyen küls kezdeményezés nélkül nyújtja. 14

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Lépésr l lépésre 2 1998. A XIII. kerületi önkormányzat létrehozta els honlapját, melyen elérhet ek az ügyintézéshez szükséges információk, ezzel megvalósítja a közszolgáltatásokra vonatkozó (korábbi) uniós ajánlásban meghatározott négy szint közül az els t. 2002. A korábbi statikus portál helyett, dinamikus portálja van az önkormányzatnak, ahonnan az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok letölthet k. Ezzel a lépéssel megvalósul a második szint. 2002-2004. A modern elektronikus közigazgatás alapjainak megteremtése, a háttérrendszerek (pl. bels ügymenet, adatátviteli rendszer) hangsúlyos fejlesztése. Az okmányirodába pedig telefonon vagy az interneten keresztül is be lehet jelentkezni. 2005-2007. Az új informatikai stratégia szerint ebben az id szakban az ajánlás harmadik és negyedik szintje is megvalósul. 2005. november elsejét l bizonyos ügyeknél létrejött a kétirányú interaktivitás: az rlap az Internetr l letölthet, a kitöltést követ en, elektronikus aláírással ellátva pedig az önkormányzathoz meg lehet küldeni. A hivatal pedig szintén elektronikusan értesíti az ügyfelet a határozatról. Melyek az e-közigazgatás el nyei és hátrányai? Az e-közigazgatási szolgáltatások megteremtéséb l származó el nyök felsorolásakor a szolgáltató oldaláról jelentkez hasznokat, a felhasználóknál tetten érhet pénzügyi hasznot, az össztársadalmi szinten jelentkez hasznot és a kormányzat átfogóbb céljainak támogatásából származó hasznosságot szokás említeni. Közigazgatás, a szolgáltató haszna: alacsonyabb költséggel m köd csatornák kialakítása az állampolgárokkal és az üzleti élet szerepl ivel való kommunikációban, növekv hatékonyság, els sorban az információ-megosztás miatt, állami bevételek növekedése a fizet s szolgáltatások kiépítése révén. Felhasználók pénzügyi haszna: a közigazgatással kapcsolatos tranzakciókkal kapcsolatos megtakarítás 3. Társadalmi hasznok: gyorsabban és egyszer bben igénybe vehet szolgáltatások (id megtakarítás), non-stop rendelkezésre állás (kényelem, id megtakarítás), információk jobb kezelhet sége (kényelem, id megtakarítás), önkiszolgálás lehet sége (kényelem, id megtakarítás), jobb információellátás (tájékozottság, tudatosság növelése), kommunikáció javítása vidéki és távoli közösségekkel (kényelem, id megtakarítás). 2 E-közigazgatással kapcsolatos gyakorlati útmutató az önkormányzatok munkatársai számára elektronikus tananyag, Coedu Kft. Budapest, 2006 3 Megjegyzés: a megtakarítás els sorban a gyorsabb információáramlás és csere, illetve a dokumentumokhoz, rlapokhoz történ egyszer bb hozzáférés következménye. A költséghatékonysággal kapcsolatban lásd b vebben még a VII. fejezetet. 15

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Átfogó kormányzati célok támogatásából ered haszon: komplexitás, bonyolultság csökkentése a kormányzat-állampolgár interakciókban, átláthatóbb kormányzat, makrogazdasági hasznok (hatékonyabb munkaer piac, hatékonyabb elosztási rendszerek, költségek csökkenése makroszinten, termékek piaci bevezetésének javítása). Az e-közigazgatás szóba jöhet hátrányai: Elvész a személyes kapcsolat az ügyfelek és az ügyintéz k között. (Az emberek egy része ezt fontosnak tartja.) Az információkat néha nehéz megtalálni. Ezért fontos a portálok felépítésekor a jó, áttekinthet szervezés. Mit kell tudni az e-közigazgatás szerepér l az EU-ban? Az információs társadalom a széttagolt Európa újraegyesülésének történelmi esélyét is felkínálja. Ehhez azonban egy olyan átfogó fejlesztési politikára volt szükség, ami tisztán új technológia helyett új társadalmi lehet ségeket is lát az információs eszközök alkalmazásában. Erre a felismerésre az 1990-es évek végére jutottak el Európa döntéshozói az eeurope, majd az eeurope+ programok elindításával. 1999 decemberében látott napvilágot az eeurope els dokumentuma. A kés bbi években ennek nyomán elkészült Akciótervek mind a mai napig meghatározzák az Európai Unió információs társadalmának stratégiai irányvonalát. Ki kell emelnünk, hogy az uniós e- kormányzati politika nem önálló közösségi hatáskörként, hanem a különböz legitim közösségi stratégiák, programok égisze alatt támogatja a tagállami kezdeményezéseket. Ezen programok között is kiemelend a Lisszaboni Stratégia, valamint az eeurope kezdeményezések folytatásaként a Bizottság új stratégiai kerete az i2010: európai információs társadalom 2010 4, amely átfogó politikai irányvonalakat fektet le azzal, hogy támogatja a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kifejl dését, és hangsúlyozza az IKT meghatározó szerepét a társadalmi integráció és az életmin ség javításában. Ezekben a stratégiákban az e-közigazgatás fejlesztése kiemelt prioritásként jelenik meg. A 2005 novemberében megrendezésre került manchesteri konferencián megfogalmazott kihívások az állampolgár a középpontban jelszó jegyében kerültek el térbe. A továbbfejl dés irányát már nem az határozza meg, hogy a közszolgáltatások online elérhet ségét biztosítani kell: az Unió döntéshozói el tt annak a célnak az elérése lebeg, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások használatából egyetlen polgár se legyen kizárva, használjon bármilyen IKT eszközt, éljen akárhol az EU területén. 4 Lásd b vebben magyarul: http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/site/hu/com/2005/com2005_0229hu01.doc 16

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Az i2010 E-kormányzat Akcióterv még konkrétabb célokat jelöl meg, amelyhez 2010-ig elérend konkrét célok társulnak: a hátramaradtak felzárkóztatása a társadalmi integráció felgyorsítása az elektronikus kormányzaton keresztül, hogy 2010-re minden polgár élvezhesse a megbízható, innovatív szolgáltatásokat és az azokhoz való könny hozzáférést, az eredményesség és a hatékonyság elérése a felhasználói elégedettség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az adminisztratív terhek könnyítésének és a hatékonyság növelésének jelent s mérték el segítése 2010-ig, nagy hatóerej alapszolgáltatások a polgárok és a vállalkozások javára 2010-re a közbeszerzések 100%-a elektronikusan is elérhet lesz, és 50%-uk elektronikus úton fog lezajlani, a legfontosabb összetev k rendszerbe állítása lehet vé tenni a polgárok és a vállalkozások számára, hogy a közszolgáltatásokhoz 2010-re kényelmes, biztonságos és interoperábilis, hitelesített hozzáférést élvezhessenek egész Európában, a részvétel és a demokratikus döntéshozatal er sítése a hatékony közhivatal és a demokratikus döntéshozatalban való részvétel eszközeinek demonstrációja 2010-re. 2007 szeptemberében rendezték meg a negyedik e-kormányzati miniszteri konferenciát Liszszabonban. A konferencia zárónyilatkozatából kiderül, hogy az elmúlt években az európai országok sokat fektettek az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésébe, ezért legf bb ideje, hogy a szolgáltatásoknak az állampolgárok és az üzleti szféra is gyakorlati hasznát lássa. Ennek érdekében négy f prioritási területet határoztak meg, amelyeket az e- kormányzati stratégiák megvalósításánál figyelembe kell venni. A hatékony fejlesztések elengedhetetlen feltétele egyrészt a szolgáltatások igénybevételekor az adminisztratív korlátok csökkentése; másrészt a bels piac er sítése érdekében fontos feladat a határokon átnyúló interoperabilitás meger sítése; annak érdekében, hogy a hátrányos helyzet vagy informatikához nem ért állampolgárok is profitáljanak az e-szolgáltatásokból, a tagállamoknak többcsatornás, könnyen használható szolgáltatásokat kell m ködtetniük, miközben meg rzik az ügyintézés hagyományos csatornáit is; végül az innovatív IKT technológiákat úgy kell felhasználni, hogy azok minél inkább szolgálják az átláthatóságot és a közösségi részvételt. 17

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Melyek a releváns kormányzati programok és milyen fejlesztésekre számíthatunk? 2003 decemberében a magyar kormány elfogadta az e-kormányzat Stratégia és Programtervet, azt a munkaprogramot, mely a hazai elektronikus kormányzás alapjainak megteremtését t zte ki célul. Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv megvalósítása 2005 végén a következ eredményekkel zárult: Kialakult az e-közigazgatás/ e-közszolgáltatás alapinfrastruktúrája (az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, EKG), biztosítva az egyes intézmények részére az integrált bekapcsolódás lehet ségét. A Ket. hatályba lépésével megvalósult az elektronikus közigazgatási ügyintézés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kialakításának jogi akadálymentesítése. Jelent sen b vült az online elérhet ügyintézések köre, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) az EU által elvárt funkciókon (27 e-közszolgáltatás) kívül is több mint 100 ügyintézéshez nyújt támogatást az egységes személyazonosítást biztosító Ügyfélkapun keresztül. Az elektronikus szolgáltatásoknak a Kormányzati Portálon keresztül biztosított egykapus elérhet sége mind a magyar mind a külföldi állampolgárok számára biztosítja az igénybevétel lehet ségét. Az információszabadságról szóló törvény alapján az állampolgárok és a vállalkozások online hozzáférhetnek a közigazgatás átláthatóságát biztosító adatokhoz, információkhoz. Megvalósult az EKG összekapcsolása a TESTA-hálózattal, amely az EU adminisztrációjával, hivatalaival való elektronikus adatkapcsolatokat biztosítja. A Stratégiában meghatározott kompetencia területek fejlesztésében jelent s el relépések történtek. Mit kell tudni az E-közigazgatás Stratégia és Programterv 2010 -r l? Az E-közigazgatás 2010 Stratégia, amely várhatóan 2008 tavaszán kerül a Kormány elé, különös súllyal három területet céloz meg, hogy ott átfogó iránymutatást adjon: A közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, az adófizet k és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztvisel k érdekében; A közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony m ködésének megvalósítása érdekében; A közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológiabefogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein, a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervez dniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. 18

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK A felhasználói érdekek fókuszáltabb el térbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és m ködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illet en egységes keretek figyelembe vételével fejleszthet k tovább. A vertikális programok a f ágazati területek szerinti csoportosításban az ún. EU 20/27 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon els ízben a stratégia vezeti be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az elkövetkezend évek feladata ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttm ködési képesség érdekében létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, el írások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia a teljes közigazgatásra kiterjed komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagymértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az e- közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztvisel k napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsment révén kíván biztosítani. A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensb l álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellen rzésig átfogja a stratégiai programtervet. 5 Milyen EU-s fejlesztési forrásokat lehet felhasználni a hazai e-közigazgatási fejlesztésekre? Új lendületet kaphat az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiépítése a közigazgatás korszer sítését megcélzó operatív programok beindításával. Ezt els sorban kett, az Európai Bizottság által elfogadott operatív program, illetve a regonális operatív programok (ROP) segíthetik el. Államreform OP (ÁROP) átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához az operatív program els sorban a közigazgatás szervezeti kereteinek az átalakításával és a közigazgatás humán er forrásainak fejlesztésével kívánja céljait elérni. Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) átfogó célja a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és min ségének növelése; az operatív program a közigazgatás ügyintézési folyamatainak az egyszer sítésével, átszervezésével kíván hozzájárulni a közigazgatás hatékonyságának növeléséhez. 5 A Stratégia a MeH EKK honlapjáról letölthet : www.ekk.gov.hu 19

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az operatív programok tervezése során megtörtént a programok prioritásainak meghatározása. ÁROP prioritások A kormányzási és megújulási képesség javítása Az eredményes pénzügyi tervezés és gazdálkodás a releváns magas szint szakirányú tudás, a szervezeti m ködésbe való szerves beágyazódás, továbbá az ezt szolgáló informatikai alkalmazások összhangját feltételezi. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés A hivataloknak megfelel informatikai háttértámogatás mellett össze kell fogniuk a kormányzati döntések területi végrehajtásának a folyamatát, vissza kell csatolniuk a kormányzati szervek felé a döntések végrehajtásának a tapasztalatait, továbbá szükség szerint a folyamatos monitorozást. Az emberi er forrás min ségének javítása EKOP prioritások A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások bels folyamatainak és szervezetének megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történ hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) Melyek az önkormányzatokat érint EKOP célterületek? Központi rendszer fejlesztése A közigazgatási szolgáltatásokhoz történ hozzáférést támogató fejlesztések c. prioritáson belül szerepel a Központi rendszer (Ügyfélkapu) infrastrukturális fejlesztése. A projekt célja az Ügyfélkapu és a kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának b vítése. Az elektronikus aláírással nem rendelkez természetes személy ügyfelek azonosítása ugyanis kizárólagosan a KR részét képez Ügyfélkapu igénybevételével történhet. Ennek megfelel en a KR ezen szolgáltatása minden elektronikus közigazgatási ügyintézést vagy adatbázisból adatszolgáltatást biztosítani kívánó, arra jogosult szerv számára díjtalanul áll rendelkezésre. Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét az önkormányzatoknál is jelent s mértékben csökkentheti az olyan központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint az Ügyfélkapun keresztül történ azonosítás bevezetése. Elektronikus fizetés Az EKOP keretében valósulhat meg az Elektronikus Fizetés Program (e-fiz Program). E program célja egy központi elektronikus fizetési szolgáltatás létrehozása, amely lehet vé teheti, hogy a legszélesebb körben elérhet vé váljanak a teljesen elektronikus közszolgáltatások, aminek magától értet d része, hogy a szolgáltatások ellenértékének (illetékek, díjak, stb.) kiegyenlítése, továbbá egy önkormányzattal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetése is történhessen elektronikusan. 20

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK A tervezett központi elektronikus fizetési szolgáltatás az ügyfelek számára lehet vé tenné a fizetend díj egy összegben történ megfizetését az ügyfél által választott módon. Az e-fiz emellett az intézményi szakrendszerek számára elérhet vé teheti a támogatott fizetési lehet ségek felkínálását az ügyfelek számára, továbbá garantálhatja a befizetett díjösszegek célszámlákra történ eljuttatását. Területi alkalmazás-szolgáltató (ASP) központok kialakítása A polgármesteri hivatalok és a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei számára közvetlen informatikai támogatást költségkímél módon biztosító legfontosabb fejlesztést ez a projekt jelentheti. Az ASP (Application Service Provider, azaz alkalmazás-szolgáltató) központok kombinálják a szoftver-csomagok szolgáltatásait, a kiszerz dés (outsourcing) különböz fokozatait, továbbá az interneten keresztüli elérést annak érdekében, hogy a felhasználók a különböz alkalmazások (programok) használatának minden szolgáltatását és el nyét elérhessék - az ehhez kapcsolódó üzemeltetési és támogatás er forrás-ráfordítási igény nélkül. A megoldás lényege, hogy az alkalmazásszolgáltató üzemelteti a szoftvereket a saját telephelyén, a felhasználónak nyújtva a kapcsolódó összes szolgáltatást (hardver, operációs rendszer, karbantartás, helpdesk, biztonság stb.). A szolgáltatásokat igénybe vev felhasználó az interneten keresztül kapcsolódik a távoli szerverekre, és használja az azokon futó alkalmazásokat. Az ASP szolgáltatás el nyei: A bevezetési költségek (és az er forrás-ráfordítások) jelent sen csökkennek. A költségek havi rendszerességgel, el re jól kalkulálhatók. Nincsenek fejlesztési költségek a felhasználónál. A legmodernebb alkalmazások érhet k el. Nem kell az alkalmazásokat futtató központi szerver-környezetet kialakítani, a szervereket és a szoftvereket nem kell beszerezni és folyamatosan üzemeltetni. A helyi informatikai feladatok ellátásán túl nem szükséges magasan kvalifikált, a központi szerverek és alkalmazások üzemeltetéséhez ért informatikai szakember alkalmazása. Megjegyzések az ASP-hez: Az ASP szolgáltató szerverén lév adatokat nem a szolgáltató kezeli, azok az általa üzemeltetett szerveren csak tárolásra kerülnek. Az adatok bevitelére, feldolgozására a szolgáltatást igénybe vev felhasználó (hivatal) helyi számítógépein kerül sor. A szolgáltató a szerveren tárolt adatokból az eredeti adattartalmat semmilyen formában nem képes el állítani. Az önkormányzat és az ASP szervere közötti adatforgalom magas biztonsági szint. Az ASP szolgáltatás nem csupán azt jelenti, hogy az el fizet hivatal egyfajta szoftverbérleten keresztül a kívánt szoftver használatának jogához jut hozzá. A relatív alacsony havi díjak fejében teljes kör szolgáltatást kap, mely az informatika legtöbb elemét magában foglalja, a legkorszer bb technológiával ötvözve. 21

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az ASP szolgáltatás osztott környezetb l származó el nye az úgynevezett irodaházhasonlattal szemléltethet. Az irodaházat a beruházó építi, a bérl k pedig mindig az aktuális méretüknek megfelel számú és nagyságú szobát bérelnek. Kiegészít anyagok a Függelékben: 1. Egyéb IKT fejlesztések az operatív programokban 2. Az elektronikus kormányzást érint közösségi joganyag 3. Az e-önkormányzati jöv kép 22

II. ÖNKORMÁNYZATI, KISTÉRSÉGI E-KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA A legtöbb önkormányzat számára még mindig az alapinfrastruktúra (megfelel számítógép-állomány) megszerzése vagy fenntartása okozza a legnagyobb gondot a megfelel min ség internetkapcsolat hiánya mellett. Ezzel összefüggésben talán nem is meglep, hogy az önkormányzatok mindössze 11 százaléka rendelkezik bármilyen szint informatikai stratégiával. A fejezet mindemellett igyekszik túlmutatni azon az idejétmúlt irányvonalon is, miszerint az önkormányzatok informatikai stratégiája az a dokumentum, amely garantálja a hatékony és egyben szolgáltató önkormányzat kialakítását és m ködtetését. Az e-önkormányzatiság nem csak azt jelenti, hogy a már meglév rendszereket informatikai eszközökkel megtámogatjuk, hanem sokkal inkább egy szemlélet- és kultúraváltás eszköze. Annak érdekében, hogy az olvasó számára világossá váljon, miben is különbözik egymástól egy szigorúan vett informatikai és egy e-önkormányzati stratégia, jelen fejezet arra vállalkozik, hogy bemutassa azon f tartalmi elemeket, amelyek mentén egy az önkormányzati m ködést támogató szolgáltató szemlélet e-stratégia kerülhet kialakításra. A stratégia sikerességét a számszer sített célok elérése és a stratégia által támogatni kívánt hatások megvalósulása jelenti. Fontos új szempontként jelenik meg, hogy az eszköz szintr l (output indikátorok) a fókuszt az eredmény- és hatás indikátorokra kell áttenni. A sikerhez természetesen elengedhetetlen, hogy kiépüljön az e-stratégia iránti széleskör elkötelezettség, ami a végrehajtás egyik elengedhetetlen er forrása. Az önkormányzati, kistérségi stratégia helye és szerepe A közigazgatási folyamatokat, és az ügyfélközpontú ügyintézést támogató elektronikus és elektronikusan hozzáférhet rendszerek kialakítása fontos hozzájárulás a szolgáltató állam és szolgáltató önkormányzatok megteremtéséhez. A sikeres e-önkormányzat megteremtéséhez a nemzetközi és a hazai korábbi akciók tanulságaira alapozva folyamatos tanulásra van szükség. Az önkormányzat hatékonyságnövelési céljainak megvalósítására azonban nincsen egyetlen, minden aspektust tökéletesen modellez stratégiai iránymutatás, amely az önkormányzati sokszín séget leképezve képes lenne kijelölni az egyetlen helyes stratégiai keretrendszert. Mint azt az E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv már korábban egyértelm en megfogalmazta, az elektronikus kormányzat kialakítása nem cél, hanem eszköz: a közszolgáltató szektor reformjának az eszköze. Ebben a szerepében az e-közigazgatás az ügyfélorientált és hatékony m ködést helyezi a központba, amelynek révén a szolgáltató állam megvalósulását segíti el. Mindezek mentén tehát hibás feltételezés lenne az elektronikus közigazgatás, illetve ennek részhalmazát képez elektronikus önkormányzat alatt egyszer en csak az infokommuniká- 23

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN ciós infrastruktúrát érteni. Magában foglalja a hatékonyabb m ködést lehet vé tev szabályozási környezetet, az informatikai rendszereken szolgáltatott tartalmakat és szolgáltatásokat, a szervezeti kultúrát és a dolgozók tudását, valamint az önkormányzati intézmények kapcsolati rendszerét. Ez utóbbi aspektust kiterjesztve fontos kiemelni, hogy az önkormányzati berkeken belüli kapcsolatokon és egymásra utaltságon kívül távolabbra is szükséges tekinteni, hiszen a hatékony közigazgatási m ködés egy komplexebb szemléletmódot követel meg az egyes önkormányzatoktól és az önkormányzatok társulásaitól egyaránt. A bels problémák megoldása során figyelemmel kell lenni az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszerre és hatékonyságra, illetve az önkormányzat-központi kormányzat együttm ködési lehet ségeire, hogy mindezek által a hatékonyság növelése mellett, az állampolgárok magasabb szint és átláthatóbb kiszolgálása megtörténhessen. Mégpedig úgy, hogy az ügyfél számára teljesen közömbös legyen, miszerint államigazgatási vagy önkormányzati ügyben kerül-e kapcsolatba a hatósággal. A szolgáltatás színvonala és környezete egyenszilárdságot mutasson, ami a közigazgatás magas szint szolgáltatásai fokmér jévé válhat. Az elfogadott, folyamatosan érvényben lév, megújítható, választási ciklusokat is átívelni képes e-önkormányzati stratégia hiánya lassítja a modernizációs folyamatot, szétforgácsolja a fejlesztésekre fordítható er forrásokat. A stratégia els dleges funkciója a társadalomnak és a köztisztvisel knek szóló szemlélet- és jöv kép-alakítás mellett a szigetszer fejlesztések integrálása, az elvégzend munka kereteinek és szabványainak kijelölése, a források biztosításához szükséges tervez munka elvégzése, a modernizációs célok minél szélesebb körben való megismertetése. Az önkormányzati/kistérségi e-stratégia tervezése során több, különböz dokumentum vizsgálatából kell kiindulni, amely egyrészt nehezíti a kifejezett szakmai érdekek érvényesítését, másrészt megkönnyíti a stratégia f irányainak meghatározását, és a fejlesztések prioritási rangsorának kialakítását. A önkormányzati e-stratégia más, az önkormányzatok m ködését támogató stratégiák részeként, a közigazgatás egészre vonatkozó modernizációs stratégiákhoz kapcsolódva, ugyanakkor azokra is kihatva valósulhat meg. Az e-önkormányzati stratégia sikerének egyértelm záloga lehet, ha a magasabb szint stratégiákhoz való illeszkedése biztosított: Figyelembe kell vennie az összkormányzati elképzeléseket rögzít Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) alapelveit, valamint a közigazgatási tartalmú fejlesztések esetében az összkormányzati törekvéseket keretbe foglaló E- közigazgatás 2010 Stratégiát. A stratégia megalkotása során figyelembe kell venni az önkormányzatokra vonatkozó stratégiai, fejlesztési elképzeléseket, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégiát. Az e-önkormányzati stratégiának szoros kapcsolatban kell állnia a kommunikációval. Az informatika és a kommunikáció megvalósulási formái az alkalmazott technikák, els sorban az internet térhódítása következtében er teljes konvergenciát mutatnak. 24

II. E-KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIAALKOTÁS Az önkormányzati/kistérségi e-stratégia összefoglalja a társadalmi, kormányzati, és helyi célkit zések megvalósítását szolgáló informatikai elképzeléseket, és program, valamint projekt szinten definiálja a célok eléréséhez szükséges kiemelt prioritású, konkrét és mérhet lépéseket. A stratégiák eredményességének vizsgálatára megfelel mérési, monitoring rendszert kell felállítani annak érdekében, hogy a stratégia-alkotási és -megvalósítási folyamat helyes irányáról, a hatékonysági és társadalmi hatásokról visszajelzés érkezzen. Ennek során tiszta képet kaphatunk arról, hogy miként alakul: a szolgáltatások jobb elérhet sége, az elérhet szolgáltatások min ségének javulása, az állampolgár-önkormányzat interakciókban a költségek csökkentése, az átláthatóság szintjének növekedése, a közösségi dokumentumokhoz történ könnyebb hozzáférés. Az e-önkormányzati stratégia szerves része az adott szervezet m ködésének, illetve a szervezeti m ködés korszer sítésével összefügg elképzeléseknek. Ezért a szervezet átláthatóságának elvét figyelembe véve az interneten keresztül célszer nyilvánosságra hozni. Melyek a stratégiakészítés általános alapelvei? Az informatikai eszközökkel való ellátottság az utóbbi 10 évben jelent s mértékben javult, és ma már kevés olyan hely van, ahol a technikai ellátottság biztosítása képezné a stratégia központi elemét. A kisebb településeken ügyintéz k számítógéppel történ ellátása, valamint a bels számítógép-hálózatok kialakítása tartozhat az els dleges stratégiai célok közé 6. Már a MITS 2003-ban kiadott önkormányzat részstratégiája is kiemelte, hogy a kisméret, ennek következtében alacsony pénzügyi és humán kapacitással rendelkez települések számára az önálló fejlesztések nem indokoltak így a komplex és önálló stratégia megalkotása sem. Számukra a kistérségi összefogásban rejl lehet ségek kiaknázása lehet a járható út. A többcélú kistérségi társulások megfelel kereteket adhatnak a stratégiák kidolgozásához, azok megvalósításához. Ebben az esetben természetesen törekedni kell arra, hogy a kistérségi stratégia minden település érdekeit vegye figyelembe. Az Európa Tanács (ET) az e- kormányzatról szóló 15/12/2004 számú ajánlásában 7 lefekteti azokat az alapelveket, amelyeknek feltétlenül át kell hatniuk a tagállamok e-közigazgatási stratégiáit. Bár ezek az alapelvek els sorban a nemzeti e-kormányzati stratégiák megalkotásához kerültek meghatározásra, de nemzeti szint érvényesítésükhöz az önkormányzatok és társulásaik által készített stratégiákban történ megjelenésük is szükséges. Az önkormányzati, kistérségi e-stratégiák kidolgozása során els sorban az önkormányzat, illetve társulás általános célkit zéseinek kiszolgálására, alátámasztására a közigazgatási folyamatok informatikai megoldásokkal támogatott korszer sítésére kell a hangsúlyt fektetni. 6 Az önkormányzatok IKT-ellátottságával kapcsolatban lásd még a III. fejezetet. 7 Az ajánlás eredeti szövege a http://www.coe.int/t/e/com/press/news/2004/20041216_rec_cm.asp címen hozzáférhet. 25

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN Ennek keretében a tartalmi, tudás alapú megközelítést kell el térbe helyezni. Az e-stratégia elkészítését megel z en végre kell hajtani a bels és küls információs folyamatok feltérképezését, és ki kell alakítani az általános m ködéssel kapcsolatos víziót. Az elektronikus kormányzat kiépítése során a programok és er források jelent s része az infokommunikációs (IKT) infrastruktúra fejlesztésére irányul, ugyanakkor az e- önkormányzat értelmezése nem sz kíthet le kizárólag a technológiai eszközök és alkalmazások meglétére és m ködtetésére a közigazgatás és közszolgáltatások releváns területein. A szabályozási környezet átalakítása nélkül az elektronikusan történ ügyintézések és eljárások folyamata nem épül be az önkormányzat m ködésébe. Ezért fontos, hogy a technológiai beruházások és fejlesztések mellett párhuzamosan megtörténjen az e-konform szabályozási rendszer kialakítása is. Ezen tényez k mellett az e-közigazgatás térhódításának talán legfontosabb akadálya az adminisztráció gondolkodásának, szervezeti összefüggéseinek és kapcsolódásainak a nem megfelel állapota, mind a kormányzat, mind pedig az önkormányzat tevékenységi területén. A kooperatív hozzáállás, a technológia iránti nyitottság, az információk megosztása mindmind szükségesek az e-önkormányzat m ködéséhez. Az önkormányzat alapvet funkciói, feladatai nem változnak az elektronikus támogatás megjelenése által, viszont új (online) tartalmak és szolgáltatások jelennek meg. Az e-önkormányzat kialakítása során bekövetkez változások és fejlesztések az alábbi f bb területeket érintik: tartalom és szolgáltatások szabályozás és eljárások kultúra és egyéni tudás IKT infrastruktúra intézményrendszer és együttm ködés Ezek a prioritások és a változást indukáló hajtóer k meghatározzák, hogy milyen képességeket szükséges kialakítani és fejleszteni annak érdekében, hogy az e-önkormányzat m ködése valóban sikeres legyen. Egy jól m köd e-önkormányzat és társulás csak a helyi társadalom egészébe integrálódva és azzal együttm ködve képzelhet el. Nem lehet reális az az elvárás, hogy Internethozzáféréssel nem rendelkez, digitálisan analfabéta állampolgárok 8 közügyeiket elektronikusan intézzék. Ennek megoldása azonban jelen kiadvány keretein túl ható probléma, amelyet képes támogatni az e-önkormányzatiság eszméjének és gyakorlatának terjedése. Az eltér szint és tematikájú stratégiákban megjelen elektronikus fejlesztési elképzelések és koncepciók egy mederbe terelése, koordinálása, átfogó e-stratégiában való megjelenése hosz- 8 A magyar társadalom digitális írástudásával kapcsolatban lásd a VIII. fejezetet. 26

II. E-KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIAALKOTÁS szabb id t és egyeztetési, konzultációs folyamatot igényel, amely során támaszkodni kell a már el rébb járó önkormányzatok tapasztalataira (legyen szó hazai vagy más külföldi példákról) és közös célkit zések mentén, a rendelkezésre álló er források optimális kihasználásával kell m köd képes és mindenek el tt fenntartható rendszereket kialakítani. A szolgáltató jelleg e-önkormányzati stratégiák tervezésének legfontosabb kérdései Az e-stratégiák megvalósítása során a felhasználói igényekt l a változások menedzselésén keresztül a technológiai kérdésekig számos téma merül fel, amelyek közül 5 olyan f terület azonosítható be, amelyeket figyelembe kell venni a szolgáltató szemlélet e-önkormányzati stratégiák tervezése és megvalósítása során. Felhasználók igényei Változások menedzselése Költségek és hatékonyság Intézményi és jogi struktúra Technológia Szolgáltatás design Vezetés és döntéshozás Költség haszon elemzés Szabályozási környezet Standardok Interoperabilitás Felhasználói támogatás Változási hajóer k Költség-és létszámleépítés Jogi hajtóer k Azonosítás Marketing PPP Értékelés, min ségbiztosítás Intézményi kultúra On-line fizetés Változási folyamat Adatbiztonság HR Felhasználók igényei 9 Az infokommunikációs eszközök önkormányzati bevezetésének egyik f célja, hogy elektronikus csatorna jöjjön létre az önkormányzati szolgáltatások számára. El zetes kutatások kimutatták, hogy az IKT bevezetése az igazgatásba alapvet en megváltoztatja az önkormányzat m ködését úgy, hogy egyre nagyobb mértékben tud a választópolgárok igényeire reflektálni. A fejlesztések eredményeként a hagyományos önkormányzatiság és az ügyfélkapcsolatok, átalakulnak, átadva a helyet új szolgáltatási formáknak (internet, telefon, fax, mobil, digitális TV, stb.). Az új kapcsolati csatornák megjelenésén túl a szervezetek és a szolgáltatások nyújtásának módja is megváltozik. Változásmenedzsment Az önkormányzati átalakulások során jól alkalmazhatóak a versenyszférában kialakított változásmenedzsment módszerek, amelyek a technikai fejlesztéseken messze túlmutatóan kiterjednek a szervezetek és az emberi er források egészére is. A technológiai területeken bevezetett újdonságok sikere nagymértékben attól függ, hogy mennyire képes a szervezet befogadni az új eszközöket és megváltoztatni saját m ködését az új szolgáltatások érdekében. Az e-önkormányzat bevezetésének sikere alapvet en azon múlik, hogy a hivatalok, önkormányzati szervek, mennyire képesek új képességeket kialakítani, az emberi er forrásokat fejleszteni és átszervezni saját m ködésüket. 9 A felhasználói igényekr l lásd még a VIII. fejezetet. 27