Javaslatok a belső ellenőrzési munka színvonalának emelésére Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai BET X. Ünnepi Szakmai Konferencia Budapest, 2016. február 26. Holman Magdolna Állami Számvevőszék
A közpénzfelhasználás alapvető szabályai 2 Magyarország Alaptörvénye 37. cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. 38. cikk (5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3 61. (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása. 69. (1) A belső kontrollrendszer ( ) azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, 61. (4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg.
Az államháztartás ellenőrzési rendszere 4 Az államháztartás ellenőrzési rendszerének három területe: államháztartás belső kontrollrendszere (beleértve a belső ellenőrzést), kormányzati ellenőrzés, külső ellenőrzés. Az államháztartás ellenőrzési rendszere Belső kontrollrendszer Kormányzati ellenőrzés Külső ellenőrzés
Az Állami Számvevőszék küldetése 5 Szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzésekkel a közpénzügyek átláthatóságának, rendezettségének, elszámoltathatóságának előmozdítása, hozzájárulás a jó kormányzáshoz. Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzése A rend értéket teremt Rendszerszemléletű, holisztikus megközelítésű, egymásra épülő, összefoglaló értékelésekre lehetőséget adó ellenőrzések végzése a magas fokú társadalmi hasznosulás szem előtt tartásával.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzései 6 Alaptörvény 43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény: 23. (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza. Az INTOSAI által kiadott nemzetközi ellenőrzési standardok irányadóak.
A módszertanok szerepe 7 A módszertanokkal biztosítható az objektivitás, szakszerűség, azonos szempontok alapján történő ellenőrzés és értékelés, fogalmak következetes használata (Glosszárium), sztenderdizálhatóság. A módszertan keretet ad a Hogyan? kérdés megválaszolására.
Statisztikai módszerek 8 Statisztikai módszerek alkalmazása az ellenőrzésekben a statisztika szabályai szerint: elemzéseknél; minta meghatározásához; értékeléshez. A statisztikai módszerek alkalmazásakor figyelembe kell venni: a sokaság megbízhatóságát; megfelelő eljárások megválasztását; a jellemző és értékalapú kérdések szétválasztását.
Statisztikai módszerek alkalmazása az ellenőrzésben 9 Észszerűen magas bizonyosság elérése. Statisztikai becslés alkalmazása (mekkora a sokaságban előforduló hibák összértéke vagy a hibás tételek aránya). Statisztikai mintavétellel kiválasztott tételek ellenőrzése. A teljes sokaság értékelése a mintavételi eredmények kivetítésével.
Kockázatelemzés alkalmazása 10 A szükséges, releváns és megbízható adatok, információk összegyűjtése, a lehetséges veszélyek azonosítása, elemzése és értékelése. Ennek során: az ellenőrzési prioritások és területek kiválasztása, Kockázati rangsor felállítása; az ellenőrzött szervezetek kontrolljainak és intézkedéseinek értékelése, szignifikáns kockázat feltárása; az ellenőrzés kérdéseinek és hatóköreinek rögzítése, az ellenőrzési eljárások, a mintavételezés, a kontrolltesztek megtervezése.
Az ellenőrzés területei 11 Törvényi kötelezettség teljesítése Államadósság mutató alakulására, államháztartási hiányra hatást gyakorló ellenőrzések Központi költségvetési szervek Önkormányzatok Állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közszolgáltatók Ellenőrök ellenőrzése Utóellenőrzések belső kontrollrendszer kialakítása, működtetése pénzügyi gazdálkodás vagyongazdálkodás
Az államháztartás belső kontrollrendszere 12 A belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása és a belső ellenőrzés működtetése nélkül nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályos szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. A megfelelő belső kontrollrendszer öt pillérén keresztül biztosítja a a gazdálkodás átláthatóságát, szabályosságát, megbízhatóságát; az erőforrások védelmét; az elszámolási kötelezettség teljesítését; csökkenti a hibák és szabálytalanságok kockázatát.
Az ÁSZ belső kontrollrendszer ellenőrzései 13 Az ÁSZ ellenőrzésein keresztül értékeli, minősíti az államháztartási kontrollok működését, a belső kontrollrendszer kiépítettségét, ezen belül is legfőképp a kontrollkörnyezet kialakításának, a kontrolltevékenységek működésének megfelelőségét. Ezek a területek gyakorlatilag valamennyi ellenőrzési programunk alapvető elemét képezik. Kontrollkörnyezet Kontrolltevékenység Erőforrások felhasználása
A kontrollkörnyezet ellenőrzése I. 14 A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben a) világos a szervezeti struktúra, b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, d) átlátható a humánerőforrás-kezelés. (Bkr. 6. (1) pont) A megfelelő kontrollkörnyezet kialakítása a szabályos működés alapvető feltétele.
A kontrollkörnyezet ellenőrzése II. 15 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Hiányoztak a belső szabályozó eszközök, vagy nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. (SZMSZ, ügyrend) Az új Áhsz. szerinti számviteli szabályzatok (számviteli politika és a hozzá tartozó szabályzatok) módosítását nem készítették el, vagy nem határidőben készítették el. Az önköltségszámítási szabályzat, az ellenőrzési nyomvonal hiányzott, vagy nem volt megfelelő. Nem szabályozták a szabálytalanságok kezelésének rendjét. Elmaradt a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó beszerzések lebonyolítása rendjének szabályozása.
A kontrollkörnyezet ellenőrzése III. 16 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem szabályozták, vagy az előírásokkal ellentétesen szabályozták a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének módját. Nem szabályozták a teljesítésigazolás módját, az utalványozás, az érvényesítés rendjét. Nem határozták meg a gazdasági feladatot ellátó vezetők és alkalmazottak helyettesítésének rendjét.
A kontrollkörnyezet ellenőrzése IV. 17 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Hiányoztak együttműködési megállapodások (az önállóan működő intézmények és gazdálkodási tevékenységüket ellátó költségvetési szerv között). Hiányoztak az aláírás-minták, nem naprakészen vezették azokat. Hiányoztak a munkaköri leírások.
A kockázatkezelési rendszer ellenőrzése 18 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem alakították ki, vagy nem megfelelően alakították ki a kockázatkezelés rendszerét. Nem határozták meg a kockázatok bekövetkezése esetén szükséges intézkedéseket, és az intézkedések teljesítésének nyomon követési módját. Nem tüntették fel SZMSZ-ben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, nem teljesítették teljes körűen a kötelezettséget.
A kontrolltevékenységek ellenőrzése I. 19 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem volt kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Elmaradtak a bevételek/kiadások teljesítésigazolása, a bevételek utalványozása, a kiadások érvényesítése. Nem szabályszerűen végezték a teljesítésigazolást, érvényesítést. (összegszerűség ellenőrzése, teljesítés tényére való utalás, fedezet meglétének ellenőrzése stb ) Jogosulatlan személy jelölte ki az érvényesítő személyét. Kijelöléssel nem rendelkező személy végezte a teljesítés igazolását, az érvényesítést. Nem volt beazonosítható a teljesítésigazoló, érvényesítő aláírása.
A kontrolltevékenységek ellenőrzése II. 20 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: A gazdasági események bizonylata hiányzott, vagy nem volt megfelelő. Figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési eljárás egybeszámítási kötelezettségét. Mellőzték a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat.
Információs és kommunikációs rendszer ellenőrzése 21 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem rendelkeztek adatvédelmi szabályzattal. Nem szabályozták az információáramlás rendjét, a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét, a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét. Nem tettek eleget, vagy nem teljes körűen a közzétételi kötelezettségnek. Nem határozták meg az üzemeltetés és adatbiztonság feladataival kapcsolatos hatásköröket, a dokumentumokhoz, információkhoz való hozzáférésre vonatkozó felelősségi köröket. Nem végezték el, vagy nem a jogszabálynak megfelelően végezték el az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba, illetve a szervezet biztonsági szintbe való sorolását.
A belső ellenőrzés ellenőrzése 22 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem határozták meg a belső ellenőrzés módját. Nem rendelkeztek stratégiai ellenőrzési tervvel, éves ellenőrzési tervvel, belső ellenőrzési kézikönyvvel. Nem alapult kockázatelemzéssel alátámasztott prioritáson az éves ellenőrzési terv. Az ellenőrzési jelentések nem tartalmazták a jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi elemet. Nem készítettek intézkedési tervet a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére. Nem vezettek nyilvántartást a belső ellenőrzésekről, a megtett intézkedésekről, javaslatokról, intézkedési tervekről. Nem készítette el, vagy nem a jogszabályban előírt tartalommal készítette el a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést.
Vagyongazdálkodás ellenőrzése I. 23 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem volt leltár, vagy az nem minden vagyonelemre terjedt ki. Nem megfelelően írták elő a leltározási gyakoriságot. Nem számoltak el értékvesztést. Nem szabályosan értékelték és mutatták ki a mérlegben a követeléseket/kötelezettségeket. Nem intézkedtek szükséges esetben a követelések behajtása iránt. Szabálytalanul végezték a kötelezettségeknek a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek szerinti besorolását.
Vagyongazdálkodás ellenőrzése II. 24 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Nem vezették teljes körűen a vagyonkezelésbe kapott eszközök nyilvántartásait. Nem végezték el (vagy nem volt megfelelő) az eszközök bérbe adásához/az alkalmazott díjak megalapozásához a felmerült költségek/a működéshez szükséges költségek, ráfordítások megtérülését biztosító önköltségszámítást. Nem versenyeztetés keretében adták bérbe az eszközöket. Nem kérték a bérlőktől az átláthatóságukról szóló nyilatkozatot. Szabálytalan, engedély nélküli eszközértékesítést hajtottak végre.
Vagyongazdálkodás ellenőrzése III. 25 Az ÁSZ által feltárt hibák típusai: Szabálytalanul végezték a vagyonhasznosítási bevételek pénzügyi elszámolását. A jogalap (jogosultság) megszűnése után is folytatták a díjfizetést. Szabályzatban nem jogosultak részére fizettek költségtérítéseket. A szerződésben kikötött kötbért nem érvényesítették. Szolgáltatás teljesítése elmaradása ellenére kifizették a díj egy részét.
Erőforrások felhasználása 26 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény A törvény célja: az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése 61. (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása. 69. (1) A belső kontrollrendszer ( ) azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,
Közpénzekkel való gazdálkodás Bkr. nyilatkozat 27 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján a költségvetési szerv első számú vezetője minden évben felelősségteljesen nyilatkozik (többek közt) a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről. A szervezet vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Teljesítmény-ellenőrzés 28 Fogalma: Az ellenőrzés azon típusa, amely annak megállapítására irányul, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás megfelel-e a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség elveinek, illetve vannak-e lehetőségek a teljesítmény javítására. Céljai: Támogatni a gazdaságos, hatékony és eredményes közpénzfelhasználást, támogatni a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, feladatellátást. Feltárni a gazdálkodást, feladatellátást befolyásoló, a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség követelményeinek érvényesülését esetlegesen gátló tényezőket.
Teljesítmény-ellenőrzési kritériumok 29 A teljesítmény-ellenőrzés lefolytatását megelőzően a Számvevőszék mérlegeli, hogy az ellenőrzési téma, az ellenőrzés tárgya teljesítményellenőrzésre alkalmas-e, a teljesítmény-ellenőrzés feltételei fennállnak-e. Az eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság megítélhetőségének kritériumai: célok kitűzése; a mérhetőség feltételeinek megléte; adatok megbízhatósága; teljesítmény-követelmények meghatározása; indikátorok meghatározása.
Ellenőrzések hasznosulása - Önteszt 30 Az ÁSZ közpénzügyi támogató és tanácsadó funkciójához kapcsolódóan osztja meg ellenőrzési tapasztalatait. nemzetiségi önkormányzati egyházi intézmények önkormányzati belső kontroll központi költségvetési szervek
Az önteszt célja 31 A szabályos működés támogatása. A szervezetek vezetőit, a polgármestereket, a jegyzőket, a nemzetiségi önkormányzat elnökeit, a képviselő-testületet t á m o g a s s a munkájukban, az általuk irányított szervezetek szabályszerű működése érdekében. Felhasználási területei lehetnek: belső ellenőrzés, intézményi gazdálkodás, kockázatelemzés, ellenőrzés. Elérhetőség: http://www.asz.hu/ontesztek
32 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! www.asz.hu www.aszhirportal.hu