Az emberek. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete

Hasonló dokumentumok
Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Családi ünnepek, rítusok. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 11. évfolyam. Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Vállalni a nyilvános kiállást?

A nevelés-oktatás tervezése I.

Együtt másokért. Szociális érzékenységet fejlesztő közösségi projektek. Szociális, környezeti és életviteli kompetenciák. 11.

Divat, nem divat Az élet mely területein találkozunk a divattal

És akkor egymásnak estünk

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Koldus és királyfi Nem mindegy, hogy hová születünk. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 7.

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Tanulás a világhálón

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

World Press Photo Fotókiállítás a Néprajzi Múzeumban vagy az interneten. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

A család szerepei. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 11. évfolyam. Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Klasszikus zene műfaj (12-14.

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Az őszi témahét programja:

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

SZKA_106_35. A modul szerzője: Tomposné Tóth Ibolya. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6.

A tartalmi szabályozás változásai

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

New Deal Válság és kiútkeresés. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam

ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉSZSÉG KOMPTETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Klasszikus zene műfaj (8-16.

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Helyi tanterv melléklete

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK. Összeállította: Bognár Judit

A kompetencia terület neve

Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer

Modul címe: Szent Iván éj

A diákok munkájának értékeléséről

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

Katona Károlyné

Mindennapi kenyerünk

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Az esztétikus koncertezés komponensei

Holokauszt Iskolai emléknap. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam. Programcsomag: Polgár a demokráciában

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei

Karácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella december Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

A 2009/2010. tanévben induló osztályok tantárgyszerkezete és óraterve. (Részlet a pedagógiai programból) Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

Szemet szemért A bosszú kötelessége és a megbékélés lehetősége. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 7.

Fejezetek a barokk életmódból és művészetekből

Külföldi vendéggel Magyarországon. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 5. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Az emlékezés csomói A legkisebb cselekedet is érhet többet a leghosszabb szónoklatnál!

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA OKTATÁSI, MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS

ELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

Gimnázium (2015/16 - )

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Mutasd meg, hogyan tanulsz! A kooperatív tanulás előnyei. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 5.

2014/2015 TANÉV FÉLÉVES BESZÁMOLÓ STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

Előzetes információk a beiratkozásról (végleges információk április elején várhatóak) Kedves Szülők!

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Osztályfőnöki tevékenység

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.

12. Vizsgaszabályzat (osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga)

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

MENTOROK. TÁMOP Szent István Gimnázium

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

MIT CSINÁL EGY SZOCIÁLIS MUNKÁS?

Audi Hungaria Schule. Tájékoztató az Iskolai Közösségi Szolgálatról

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

TÁMOP / Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET. 7. osztály

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

1.) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

Átírás:

Az emberek Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete A modul szerzője: Tomposné Tóth Ibolya

MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret A modul közvetlen célja A modul témái, tartalma Megelőző tapasztalat Ajánlott továbbhaladási irány A kompetenciafejlesztés fókuszai Kapcsolódási pontok Támogató rendszer 11-12 évesek 3 45 perc A tanulók csoportmunkában tanulmányozzák a településükön élők életformáját, mindennapi gondjait, megélhetésüket, lehetőségeiket, hangulatukat, életvitelüket. Mindezt összehasonlítják a saját lakókörnyezetükben tapasztaltakkal. A megszólítás, a beszélgetés elemeinek gyakorlása. Hogyan őrizték meg a hagyományok az ember és a természet kapcsolatát? A változás folyamatának megértetése. Témák: Természet és társadalom-földrajzi környezetünk, lakóhelyünk; Környezet, környezetvédelem Tartalom: Az erdei iskola környezetében élő emberek életmódjának, hétköznapjainak és hagyományainak megismerése Az eddig megismert tananyagtartalmak (ember- és társadalomismeret; etika; hon- és népismeret; tánc és dráma; kerettantervi modulok); az előző évben erdei iskolázott tanulók anyagának kiállítása, szakköri feldolgozása; tanulmányi kirándulások; a megérkezéskor célszerű faluséta Bemutató előadás az iskolarádióban az erdei iskola tapasztalataiból, a jeles napokhoz kapcsolódóan. A tapasztalatok beépítése a helyi tantervbe az évfolyamnak megfelelően, kapcsolása a tananyagtartalmakhoz. Önismerettel összefüggő kompetenciák: önállóság, önismeret fejlesztése Önszabályozás: tolerancia A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: információkezelés, problémakezelés Társas kompetenciák: kommunikációs készségek, együttműködési képesség, empátia, kapcsolatteremtés, kapcsolatkezelés A NAT-hoz: Ember a természetben; Földünk-környezetünk; Magyar nyelv és irodalom; Ember és társadalom; Életvitel és gyakorlati ismeretek; Művészetek (vizuális kultúra); Testnevelés és sport Tantárgyakhoz: természetismeret; földünk és környezetünk; magyar nyelv és irodalom; ének-zene; történelem; technika és életvitel Modulokhoz: Erdei iskolába megyünk!; Robinson utódai; Erdei iskola nálunk; a Föld és az élővilág érdekességei Helytörténeti kiadványok, helyi önkormányzat, szülők, pályázati szervek, pedagógusok (szaktanár kollégák) Módszertani ajánlás 2

Az erdei iskolának természetesen nem csak erdő lehet a helyszíne, de mindenképpen a természetben, a lakóhelytől távol szerveződik. Leggyakrabban az élővilág személyes élményeket nyújtó vizsgálata a célja, de bármely más tantárgy vagy több tárgy együtt szervezheti ilyen módon a tanulást: lehet nyelvi, irodalmi, történelmi, zenei vagy kézműves tevékenység is a célok között. Általában igaz, hogy a vizsgálatra kiszemelt terület több szempontú és széles látókörű felderítése a célunk. Célja a földtani és az élő értékek mellett az épített értékek települések, műemlékek megismerése is. A vendéglátó terület történelmével, lakóival, lakosságának sorsával is megismerkednek az osztályok. A természeti környezetbe tervezett erdei iskola valószínűleg valamelyik kis településen, faluban vagy annak közelében lesz. Várhatóan egy ugyancsak kis település diákjai jutnak el egy másik faluba, városi gyerekek falura, esetleg fordítva. Ez a modul arról szól, hogyan vegyük fel a kapcsolatot az erdei iskola környékének lakóival, és hogyan alkossunk képet az életükről. Célja az érdeklődés felkeltése a lakosok, az életük és a lakóhelyük iránt, a személyes kapcsolatteremtés módjainak megteremtése, az ismerkedés. Mindenképpen kerüljük el, hogy diákjaink vizsgálati objektumokat lássanak az emberekben. Ne a messziről jött utazó és a bennszülöttek képét idézzük fel, hamis felsőbbrendűségi vagy kisebbségi érzést se ébresszünk bennük. Diákjaink riportokat fognak készíteni, beszélgetni fognak az emberekkel, összehasonlíthatják a mindennapjaikat a saját életükkel. A felkészülés során mindenekelőtt mi magunk, pedagógusok keressünk információkat a környékről. Helytörténeti kiadványokból, a környező nemzeti parkok ismertetőiből, az erdei iskola működtetőjétől, esetleg a település internetes honlapjáról tájékozódhatunk. Vegyük fel a kapcsolatot az önkormányzattal, a polgármesterrel, és ha van az iskola vezetőjével és tanáraival, jelezve a szándékainkat. Egyeztessünk időpontokat a helybeliekkel, jelezzük, hogy ismerkedni, beszélgetni szeretnénk velük. Azt azonban előzzük meg, hogy feszülten, túlságosan felkészülten, netán bemutatkozó műsorral várjanak minket. A vendégszeretetüket sem akarjuk próbára tenni. Természetesen, ha lehetőséget kapunk arra, hogy a polgármester vagy a jegyző fogadja a gyerekeket, fogadjuk el a részletesebb szóbeli tájékoztatását, ha már felkészült erre. Akkor se legyünk udvariatlanok, ha ez veszélyezteti a tervezett időbeosztásunkat, de valójában kötetlenebb riport készítésére ajánlott rávennünk őket és a település más lakóit is. A felkészülés időszakában irodalmi adatok és képek alapján a diákjaink is ismerkedjenek meg (amennyire lehet) a helyszínnel és a tájnak az értékeivel, ahová megyünk. Mindenekelőtt mutatkozzunk be: miért, milyen szándékkal vagyunk itt, az erdei iskolában? Mondjuk el, hogy érdeklődünk a környék és a település lakói, értékei iránt is, és ők a leginkább hivatottak arra, hogy azokat bemutassák nekünk. A riporter diákcsoportok készüljenek fel arra, hogy a riportalany visszakérdez. Tudunk-e például saját településünkről annyit, amennyit másoktól elvárunk? (Milyen eredetű a mi településünk, és mit jelent a neve? Mit ábrázol a címere? Mekkora a lélekszáma? Hol dolgozik a legtöbb ember, mi adja a megélhetésüket? stb.) Riportalanyok: a polgármester; egy idős ember (esetleg a falu legidősebb embere); egy vagy néhány mesterember (pék, kereskedő stb.); gazda (szőlősgazda, egy szép kert tulajdonosa stb.); a diákjainkkal egykorú gyerekek (ha a riport elkészítése egy barátságos focimeccsel folytatódik, akkor igazán eredményes volt a kapcsolatteremtés). A gyerekek saját kérdéseiket előzetesen, a felkészülés során fogalmazzák meg. A kérdéseket azonban bővítsük a helyszínen (melléklet). Nem kell minden kérdésre kérdőívezéshez hasonlóan választ kérniük, ha valamiről több érdekes mondanivalója van a riportalanynak. Soha nem láthatjuk előre, hogy mit fogunk felfedezni, mit tudunk meg, ezért érdekes a feladat. 3

A riportkészítéshez tollra és jegyzetfüzetre (munkafüzet), a hangfelvételhez magnóra és mikrofonra (vagy más hangrögzítő eszközre) lehet szükség. A fényképezőgép (lehetőleg digitális, csoportonként egy-egy) nagyon fontos, mert ezzel örökítik meg a tanulók a látottakat. A beszélgetésekről készíthetnek hangfelvételt, de csak akkor, ha ehhez a megkérdezett emberek is hozzájárulnak. Ez azonban gátlásossá teheti mindkét felet, jobb tehát, ha a riporterek jegyzetelnek, illetve fejben rögzítik, amit hallanak. Ezért előnyös, hogy valójában riportercsoportok kérdezősködnek. Feltétlenül készítsenek azonban fényképeket a riportalanyokról és az általuk bemutatott épületekről, tárgyakról. Az utolsó 10 percben történjen az értékelés, amely során minden csoport értékeli minden csoport teljesítményét. A csoportokon belül a tagok maguk válasszanak feladatot (pl. kérdező, jegyző, technikai felelős, fényképész, összegző stb.) a riport idejére. (Ezek a feladatok nem keverendők össze a szerepkártyákkal.) A modul lezárása egy az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások (pl. falusi lakodalom) eljátszásával történhet. Ez most nem fért bele a 3 tanítási órába, de az erdei iskolába érdemes egy estét ezzel eltölteni. Speciális javaslatok az értékeléssel kapcsolatban A személyes érzékenység figyelembevétele. A riportkészítése során fontos, hogy minden csoporttagnak legyen személyre szóló feladata. Az értékelési mód és a tartalom összefüggésének megvilágítása. Aki értékel Amikor értékel Amit értékel Az értékelés módja Tanuló (önértékelés) A feladatok végén; a modul végén Érzelem, tevékenység, munkafolyamat, a munka során adó nehézségek megoldása, Kézfelemelés, Vélemény nyilvánítása konfliktuskezelés Csoport A modul végén A feladatmegosztás sikere, aktivitás, döntési Vélemény nyilvánítása képesség Pedagógus A feladatok végén Kreativitás, aktivitás, tevékenység, együttműködés Megfigyelés előre meghatározott céllal, Szóbeli visszajelzés Polgármester A riport végén Aktivitás, érzelmek, viselkedés, felkészülés, A legidősebb ember A riport végén Aktivitás, érzelmek, viselkedés, felkészülés, Mesterember A riport végén Aktivitás, érzelmek, viselkedés, felkészülés, Lakosság A riport végén Aktivitás, érzelmek, viselkedés, felkészülés, 4

Hasonló korú gyermek A riport végén Aktivitás, érzelmek, viselkedés, felkészülés, A modul mellékletei Tanári mellékletek P1 Előkészület P2 Csoportfeladatok P3 Kérdések a kérdőívekhez P4 Interjú P5 Bemutató P6 Értékelőlap a pedagógusnak Diákmellékletek D1 Szerepkártyák a téma feldolgozásához D2 A csoportok feladatai D3 Értékelőlap 5