10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás

Hasonló dokumentumok
Attól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

Adatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

Elektronika I. Gyakorló feladatok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

Elektronika I. Dr. Istók Róbert. II. előadás

Elektronika Előadás

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

Gingl Zoltán, Szeged, dec. 1

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Gingl Zoltán, Szeged, :44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2.

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Elektronika 11. évfolyam

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

Elektronikai alapgyakorlatok

Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken

Műveleti erősítők - Bevezetés

Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise

Elektronika Előadás. Műveleti erősítők felépítése, ideális és valós jellemzői

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2

MUNKAANYAG. Mészáros Miklós. Elektronikai áramkörök alapjai II. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok

Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok

ELKON S-304 autó villamossági mőszer áramköri leírása

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk:

Analóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

Tranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2

6.B 6.B. Zener-diódák

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

5.A 5.A. 5.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok

1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

51. A földelt emitteres kapcsolás és munkaegyenes, munkapont

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Őrtechnológia a gyakorlatban

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Irányítástechnika Elıadás. A logikai hálózatok építıelemei

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET)

25/1. Stacionárius és tranziens megoldás. Kezdeti és végérték tétel.

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Összetett hálózat számítása_1

u ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)

7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

Tápvízvezeték rendszer

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

MÉRÉSI SEGÉDLET PIN DIÓDÁS OPTIKAI VEVİ MÉRÉSE. V2 épület VI.emelet 602. Optikai és Mikrohullámú Távközlés Labor

Elektrotechnika- Villamosságtan

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

Fizika A2E, 9. feladatsor

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

5. MÉRÉS LC OSZCILLÁTOROK VIZSGÁLATA

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila április 17.

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép

A PC vagyis a személyi számítógép. VII. rész

DR. KOVÁCS ERNŐ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

29.B 29.B. Kombinációs logikai hálózatok

Villamosipar és elektronika ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga témakörei

Projektfeladat a szóbeli vizsga beugró feladatának kiváltásához

KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Elektronika II. 4. mérés. Szimmetrikus differencia erősítő mérése

Átírás:

0.B ranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris mőködést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot! Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét! Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat bipoláris és unipoláris tranzisztorok alkalmazásánál! Hasonlítsa össze a munkapont stabilitása szempontjából az egyes munkapont-beállító kapcsolásokat! smertesse a munkapont-beállító kapcsolások egyes elemeinek szerepét! A bipoláris tranzisztorok üzemmódjai, a tranzisztorok vezérlése statikus üzemmódban Lineáris és nemlineáris mőködés A tranzisztor olyan félvezetı eszköz, amelyet az áramkörökben kapcsolóként, vagy leggyakrabban erısítı elemként használhatunk fel. A kapcsolóüzemő alkalmazás elsısorban a digitális technikában, míg az erısítı üzemmódban analóg és digitális áramkörökben alkalmazzuk. A tranzisztor megfelelı mőködésének érdekében a munkapontját úgy kell megválasztani, hogy az elvárt mőködésnek megfeleljen. A tranzisztor munkapontja Bipoláris tranzisztor JF Nézzük meg, milyen kritériumok alapján választjuk meg a munkapont helyzetét az adott átviteli karakterisztikán: A bemeneti jel maximális értékének hatására a munkapont még az átviteli karakterisztika lineáris szakaszán helyezkedjen el. Mőködés során a tranzisztor jellemzı értékei ne haladják meg a gyártók által elıírt határértékeket. Biztosítani kell a tranzisztor stabil mőködését akkor is, ha pl. változások következnek be a környezeti hımérsékletben, a tápfeszültségben. A tranzisztor zajtényezıje az elıírt értéken belül kell, hogy maradjon. Bipoláris tranzisztorok üzemmódjai Ha felvesszük egy bipoláris és egy térvezérléső tranzisztor átviteli karakterisztikáját, akkor a jelleggörbéken megkülönböztethetünk egy nemlineáris (.) és egy lineáris (.) tartományt. A munkapont elhelyezésétıl függıen a tranzisztor mőködése lehet: lineáris mőködéső: a tranzisztoron folyó áram egyenesen arányos a vezérlıjel megváltozásával, nemlineáris mőködéső: a tranzisztoron folyó áram nem egyenesen arányos a vezérlıjel idıbeni lefolyásával. Bipoláris tranzisztorok mőködése A bipoláris tranzisztorok kapcsolóüzeme

Figyeljük meg a jelleggörbéken feltüntetett munkapontokat. Ha az M munkapont a jelleggörbe lineáris szakaszára esik, akkor a tranzisztor lineáris elemként viselkedik. A tranzisztor lineáris mőködését erısítıkapcsolásokban használhatjuk. A tranzisztor nemlineáris mőködését pedig az M munkapont beállításakor elektronikus kapcsolási feladatok megoldására alkalmazhatjuk. A valóságban a tranzisztorok karakterisztikái nem biztosítanak tökéletesen lineáris mőködést, ezért nemlineáris torzítások lépnek fel. Figyeljük meg, hogy ha a vezérlést változtatjuk, a munkapont megváltoztatja helyzetét a karakterisztikán. ztatikus és dinamikus üzemmód definiálása ztatikusnak nevezzük azt az üzemmódot, amelyben a tranzisztor a vezérlés hatására csak a kimeneti áramát változtatja meg, miközben a kimeneti feszültség állandó marad. lyenkor a kollektorellenállás értéke nulla. Dinamikusnak nevezzük azt az üzemmódot, amelyben a tranzisztor a vezérlés hatására csak a kimeneti feszültségét változtatja meg. z az eset olyankor áll fenn, amikor a kimeneti körbe ellenállást kötünk. ranzisztor vezérlése sztatikusan A tranzisztor munkapontját úgy tudjuk beállítani, hogy meghatározott egyenfeszültségeket kapcsolunk a kimeneti és bemeneti kapcsokra. Az említett kapcsokkal sorba kapcsolt ellenállások szabják meg a bemeneti és a kimeneti körben folyó egyenáram nagyságát. ly módon beállítjuk a tranzisztor jelleggörbéi alapján megválasztott munkapontot. A munkapont nagymértékben függ a bemeneti és kimeneti áramkörre elıírt jelek váltakozó feszültségének és áramának nagyságától. Ha a jelek torzulását ki akarjuk küszöbölni, akkor a munkapontot a karakterisztika egyenes részének közepére kell felvenni. z a beállítás biztosítja a legnagyobb kivezérelhetıséget. ranzisztor munkapont Munkapont beállítások Figyeljük meg, milyen vezérlési lehetıségek adódnak a munkapont munkaegyenesen történı elhelyezésétıl függıen: A osztályú beállítás: - a munkapont a karakterisztika lineáris szakaszán van elhelyezve M A és vezérlés alatt a lineáris szakaszon mozog. A kimeneti áram idıbeli lefolyása azonos a vezérlı jel idıbeli lefolyásával. A tranzisztor mőködése lineárisnak tekinthetı. B osztályú beállítás: - a munkapont M B a jelleggörbe lezárási pontjában van. A tranzisztoron a vezérlıjelnek csak az egyik fél periódusában folyik áram. AB osztályú beállítás: - a munkapont M AB az A- és B osztályú beállításnak megfelelı két munkapont között helyezkedik el. A tranzisztoron a fél periódusidınél hosszabb ideig folyik áram vezérlés esetén. osztályú beállítás: - a munkapont M a jelleggörbe zárási szakaszán helyezkedik el. Kimeneti áram a fél periódusidınél rövidebb ideig folyik, az áram impulzusszerő. A különbözı beállításokra a periódusidıhöz viszonyítva az az idı jellemzı, amíg kimeneti áram folyik. Az AB, B és osztályban az áram nem szinuszos lefolyású, alapharmónikusokból és felharmónikusokból áll. Kisteljesítményő erısítı kapcsolások esetén általában A osztályú munkapont-beállítást alkalmazunk. Nagyobb teljesítmények esetén az A osztályú beállítás hátránya az igen nagy villamos energia felhasználás, mivel az eszközön vezérlés nélkül is jelentıs értékő áram folyik.

A bipoláris tranzisztorok üzemmódjai, a tranzisztorok vezérlése dinamikus üzemmódban Bipoláris tranzisztor dinamikus üzemmódja Ha a tranzisztorra terhelést kapcsolunk, ami legyen egy ellenállás, akkor az ellenálláson esı feszültség a vezérlés ütemében változik. lvi kapcsolás Munkaegyenes A mőködésbıl következik, hogy egyenáramú BO, BO, O, O mennyiségekhez hozzáadódnak a vezérlı jel váltakozó áramai és feszültségei. Kirchhoff huroktörvénye alapján felírhatjuk a kimeneti mennyiségek közötti kapcsolatot: + Az egyenletet átrendezve: Az áram és az feszültség között egyenes arányosság áll fenn, amelyet egy egyenessel ábrázolhatunk. z a tranzisztor munkaegyenese. Határozzuk meg a tengelyekkel való metszéspontokat: metszéspont a feszültségtengellyel: 0 metszéspont az áramtengellyel: 0 A munkaegyenes tgβ meredeksége fordítottan arányos a kimeneti kör ellenállásával: tgβ A munkaegyenes aktív tartománya Ha a kollektorellenállás értéke 0, akkor a tranzisztor statikus üzemmódban mőködik, ilyenkor a munkaegyenes párhuzamos az áramtengellyel. A munkaegyenes metszi a tranzisztor kimeneti karakterisztikáit. Az A és B metszéspontok közötti szakasz az aktív tartomány, vagy más néven normál mőködési tartomány. A munkaegyenes kiszerkesztése a térvezérléső tranzisztorok esetén is hasonló eljárással történhet: A meredekséget a kimeneti kör ellenállásainak eredıje határozza meg. A kimeneti áramkörben elhelyezkedı minden feszültségforrás feszültségeit is össze kell adni, mert ezek a feszültségek határozzák meg a munkaegyenes és a vízszintes tengely metszéspontját. Kis és nagyjelő üzemmód A tranzisztorok mőködésében kétféle üzemmódot különböztethetünk meg a rajtuk fellépı váltakozó és egyen mennyiségek egymáshoz viszonyított aránya alapján: Kisjelő üzemmód: a fellépı váltakozó áramok és feszültségek sokkal kisebbek, mint az egyenfeszültség és egyenáram értékek. Nagyjelő üzemmód: a fellépı váltakozó- és egyen mennyiségek értékei azonos nagyságrendben vannak. A kisjelő üzemmód feltételei lehetıvé teszik, hogy a tranzisztor bemeneti és kimeneti villamos paramétereit lineáris összefüggések kössék össze. z megengedi a paraméterek meghatározását számítással. Nagyjelő üzemmód esetén a tranzisztor a vezérlés során a nemlineáris tartományban is üzemel. zért a fellépı áramok és feszültségek csak szerkesztéssel határozhatók meg. 3

A bipoláris tranzisztorok munkapont beállítása Bipoláris tranzisztor munkapont beállítása Az egyenáramú táplálás módjait a legtöbbször használt közös emitteres kapcsolásban vizsgáljuk meg. A munkapontot a stabilitás érdekében egy telepes megoldással állítjuk be. A tranzisztor munkapontjának beállításához a jelgenerátorral sorba kapcsolunk egy egyenfeszültség-forrást, amely a kívánt B feszültségértéket beállítja. zt a bázisfeszültséget az tápfeszültségbıl állítjuk elı. nnek a megoldásnak két változata van: munkapont-beállítás bázisköri feszültségosztóval (bázisosztóval); munkapont-beállítás bázisárammal. Munkapont beállítás bázisköri feszültségosztóval A kapcsolás csatolókondenzátorainak szerepe: Bázisköri feszültségosztó be és ki kondenzátor egyenáramú szempontból leválasztja a kimenetet és a bemenetet. Váltakozó feszültség-csatolást végez a mőködési tartományban. A bemeneti feszültségosztót úgy kell méretezni, hogy egy terheletlen feszültségosztóhoz hasonlóan mőködjön: a bázisosztó 0 árama sokkal nagyobb legyen, mint az munkaponti bázisáram. 0 5 0 A bázisosztó árama az elıbbi összefüggést felhasználva: 0 + bben az esetben a feszültségosztó állandó bázis-feszültséget szolgáltat, a bázisáram változásaitól függetlenül, tehát a feszültségosztó terheletlennek tekinthetı. 0 + ( + + ) B B 0 A kapcsolás munkaellenállása, azaz a kimeneti kör ellenállása: +. nnek megfelelıen a munkaegyenes meredeksége: tgβ + A munkaegyenes metszéspontja az áramtengellyel: + A munkaegyenes metszéspontja az feszültségtengellyel: 4

A kapcsolás ellenállásai: Az osztó állítja be az bázisfeszültséget: ( + ) B, 0 + 0 + Az a tranzisztor munkaellenállása: ( + ) 0. 0 0 Az emitterellenállás szerepe kettıs: + B. 0 0 A kapcsolás bemeneti ellenállása - és -tıl is függ. Fontos, hogy ezek ne legyenek kis értékőek. Az -n esı feszültség nagyobb B érték beállítását teszi lehetıvé, így is nagyobb lehet, mint nélkül. stabilizálja a munkapontot a hımérsékletváltozás ellenében. Ha nı a hımérséklet B is megnı. A kollektoráram ettıl B-szeresen megváltozik, ezért is megnı. z megnöveli az emitterfeszültséget. Mivel a bázisosztó miatt B közel állandó, és B B -, B csökken, ami B -t is csökkenti. Vagyis a hımérséklet hatására B nem tud megnıni. z negatív visszacsatolás, ami a munkapont hımérsékleti eltolódása ellen hat. szerepe: váltakozóáramú szempontból rövidre zárja -t, vagyis az emitter váltakozóáramúlag földön van. A bázisosztót alkotó ellenállások értékei, az ismertetett összefüggések segítségével meghatározhatók. Abban az esetben, ha az B feszültséget nem adják meg, értéke: Germánium tranzisztor esetén közelítıleg: 0, 0,3V zilícium tranzisztor esetén közelítıleg: 0,6 0,7V A gyakorlatban az megállapítást alkalmazhatjuk. Munkapont beállítás bázisárammal Bázisáram táplálás A kapcsolás elemzése után megállapíthatjuk, hogy a munkaponti kollektoráramból kiszámítható a tranzisztor vezérléséhez szükséges bázisáram: 0 B A bázisáram csak az ellenálláson folyik, ezért: ( + ) B 5

Az és ellenállások számítása az elıbbi kapcsolás alapján: ( + ) 0,. 0 0 Az ábrán látható kapcsolás hátránya, hogy a B egyenáramú áramerısítési tényezı gyártási szórása nagyon nagy és tényleges értéke a munkaponti kollektoráramot jelentısen befolyásolja. gyanakkor nem biztosít olyan stabilitást, mint az elızı kapcsolás, mivel nem tartja olyan állandó szinten a bázisfeszültséget. Munkapont beállítás A munkapont beállításához a jelgenerátorral sorbakapcsolunk egy egyenfeszültség-forrást, amely a kívánt B feszültségértéket beállítja. A kimeneti kör polarizálását az feszültségő tápegység biztosítja. Két munkapont beállítási lehetıség van: munkapont-beállítás bázisköri feszültségosztóval (bázisosztóval); munkapont-beállítás bázisárammal. A térvezérléső tranzisztorok munkapont beállítása A térvezérléső tranzisztor munkapontjai A térvezérléső tranzisztorok leggyakoribb felhasználási területe a digitális technika. tt azonban a F-ek elsısorban integrált áramkörökben találhatók meg, amelyekben a munkapont beállítása gyárilag történik meg. A térvezérléső tranzisztorokat diszkrét áramköri elemként általában kisjelő tartományban, nagyfrekvenciás erısítıkben használjuk, mivel a határfrekvenciájuk nagy és a kapacitásaik kis értékőek. A térvezérléső tranzisztorok tápfeszültségének és ellenállásainak olyan értékőeknek kell lenniük, hogy a munkapontot a megfelelı módon beállítsák. Figyeljük meg, hogyan állítható be a stabil munkapont földelt forrású kapcsolás esetén. Az önvezetı F-ek munkapontjának beállítása a bipoláris tranzisztorokhoz hasonlóan kétféle módon történhet: feszültségosztóval vagy ource-ellenállással. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a kiürítéses térvezérléső tranzisztorokon nulla G feszültség esetén is folyik egy bizonyos értékő csatornaáram. Munkapont beállítás gateköri feszültségosztóval JF feszültségosztós munkapont beállítása A feszültségosztós megoldásban a terheletlenség biztosításához a feszültségosztót alkotó ellenállásoknak nagy értékőeknek kell lenniük: G 0 0 D0 Mivel a feszültségosztó 0 árama nagyon kicsi, ezért + G 0 D0 nagy értékő. 0 A bemeneti feszültségosztó és, valamint a ource-ellenállásos megoldás ellenállás értékeinek felsı határát a 6

gate-visszáram okozta feszültségesés határozza meg. z csak sokkal kisebb lehet, mint az GO értéke. A gyakorlatban ezeknek az ellenállásoknak a maximális értékei MΩ nagyságrendőek. Vizsgáljuk meg, hogyan történhet egy önzáró (növekményes) MOF munkapontjának beállítása, vagyis hogyan kell meghatározni az ábrán látható kapcsolás ellenállásainak értékét. Az source-ellenállás ebben az áramkörben nem befolyásolja a munkapont helyzetét, csak a munkapont termikus stabilizálását biztosítja. A munkaponti adatok és a tranzisztor paramétereinek ismeretében, az,, D ellenállások meghatározásához a következı összefüggések szükségesek: A drain áram: D 0 0 G D P A drain-source feszültség értéke: D 0 D0 D + A gate-source feszültség értéke: G 0 0 D0 A drain-ellenállás értéke: D 0 D0 D D0 A source-ellenállás értéke: ( ) 0 D0 A gate-osztó értéke: az ellenállásokat minél nagyobbra kell választani, mert ettıl függ a kapcsolás bemeneti ellenállása, tehát 0 értéke kicsi. ( + ) G0 G 0 D0 s, 0 0 + G 0 D0. 0 JF-nél G0 negatív, ezért ennél a munkapont beállításnál G0 > 0. A gate-osztós munkapont beállítás elsısorban növekményes MO-F-eknél alkalmazzák, mert ezeknél G0 pozitív. Munkapont beállítás source-ellenállással JF source-ellenállásos munkapont beállítása 7

A gate-ellenálláson nem folyik áram, mert G 0. Feladata, hogy a gate- potenciált 0 V-on tartsa. Értékét minél nagyobbra választják, azért, hogy a bemeneti ellenállás is nagy legyen. Azonban ha túl nagy az ellenállás értéke, akkor a rajta keletkezett zaj is nagy. zért G maximum MΩ. A source-ellenállás értéke: 0 G 0. D0 D0 A drain-ellenállás értéke: D 0 D0 D. D0 N-csatornás JF átviteli karakterisztikája 8