Projektfeladat a szóbeli vizsga beugró feladatának kiváltásához
|
|
- Alexandra Siposné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Projektfelaat a szóbeli vizsga beugró felaatának kiváltásához Felaat: Lépések: Fölelt emitteres szinterősítő tervezése, kivitelezése 1. Az összefoglaló és a mellékletek alapján a szükséges számolásokat különálló, fehér lapokra, jól olvashatóan kézzel, vagy Wor-ben szerkesztve készítse el és valamelyik konzultációs alkalommal (e ne az utolsó alkalommal) átlátszó lefűző fóliában aja be. (Számolásait az ingyenesen is letölthető verziójú TINA moellezőszoftverrel előre ellenőrizheti!) 2. A tranzisztort, konenzátorokat (0.1-2uF, bipoláris, fólia vagy kerámia) és a kiszámolt szükséges ellenállásokat (akár több szabványos érték összegeként hogy < 5% eltérés legyen csak) elektronikai boltban vegye meg (max Ft). 3. A kapcsolást az utolsó alkalom napján, óra után, a Hallgatói laborban kell összeállítania (először protoboar-on), maj össze kell forrasztania, ahol kéréseket is kap a számolást illetően. Értékelés: Ha a kapcsolás megfelelően műköik *, a beugró teljesítése alól mentesül. A kapcsolást, illetve annak alkatrészeit megtarthatja. * Megfelelően műköik a kapcsolás, ha az előírt üzemi feltételek mellett a tranzisztor megfelelő munkapontban van, a jelet peig a kívánt mértékben erősíti (±10% eltérés megengeett).
2 Összefoglalás. Az ötvenes évek közepén félvezető felületfizikai kutatások nyomán feezték fel a tranzisztort a ell laboratórium munkatársai. Az újonság jelentőségét rögtön felismerték, így nemsokára beváltotta a hozzá fűzött reményeket és forraalmasította a számítógépipart. A jelenlegi processzorok egyenként már több százmillió, optikai eljárással készített tranzisztorral végzik műveleteiket. A tranzisztor olyan félvezető eszköz, amely képes egy vezetéken átfolyó áram mértékét nagyban korlátozni egy nála sokkal kisebb (vezérlő) áram hatására. rős közelítésként nem más, mint egy mozgó alkatrész nélküli, külső elektromos hatással műkötetett kapcsoló. Fontos, hogy a kapcsolás folyamatosan, nem ugrásként jön létre. z teszi lehetővé, hogy megfelelő üzemi körülmények biztosítása mellett erősítőként is használható. A leggyakrabban három kapcsolást használnak erősítőként: a közös/fölelt emitteres-, a közös/fölelt kollektoros- és a közös/fölelt bázisú kapcsolást. (Minkét elnevezés elterjet az iroalomban, a jegyzőkönyvben a fölelt jelzőt használjuk.) zek közül a bázisosztós fölelt emitteres kapcsolást részletezzük. A kapcsolás leginkább jelfeszültség-erősítőként ismert (szinterősítő). A cél olyan jelfeszültség-erősítő építése, amely maximális torzításmentes feszültségerősítést (kivezérelhetőséget) tesz lehetővé. Aottnak tekintjük az erősítenő jel amplitúóját, a renelkezésre álló tápfeszültséget és a szükséges erősítés mértékét. A tranzisztor áramerősítési tényezőjét (b), azaz bétáját a katalógussal összhangban h F -ként jelöljük. A fokozat felépítése: be (t) emeneti erősítenő jel 1 emeneti csatolókonenzátor R 1, R 2 R R T A bázisosztó ellenállásai Kollektor köri ellenállás mitter köri ellenállás NPN típusú tranzisztor 1 R 1 T R 2 ki (t) + _ 2 Kimeneti csatolókonenzátor be (t) R 2 R ki (t) Kimeneti erősített jel Tápfeszültség 2
3 A tranzisztor egyenáramú vizsgálata, munkaponti paraméterek Mint minen elektromos hálózatra, a bázisosztós fölelt emitteres erősítőkapcsolásra is érvényesek a Kirchhoff-törvények. zek segítségével fogunk összefüggéseket felírni az egyes munkaponti paraméterek között, a tranzisztor egyenáramú helyettesítő képét alkalmazva. Megjegyzés: itt a szokásos b helyett a katalógussal összhangban h F jelölést használjuk a tranzisztor áramerősítési tényezőjét illetően. hhez tegyük fel, hogy a tranzisztor már a megfelelő üzemi állapotban van, rajta a szükséges egyenfeszültségek esnek és az ezekhez tartozó egyenáramok folynak. A hurkokat és az ismeretlen ágáramokat felvéve, a következő ábrát és hurokegyenleteket kapjuk: III. I. II. III. + I 0 R R R R ( I + I ) R 0 2 R 1 I 0 +I I 0 R 1 R 2 I II. R R I I I. + _ Az itt látható egyenletrenszer tehát a munkaponti áramok, feszültségek és az ezeket meghatározó ellenállások értékei között teremt kapcsolatot. somóponti törvényként a tranzisztort jellemző áramok közötti I =I +I összefüggést írhatjuk fel, ahol még azt is tujuk, hogy I =h F I. Vegyük észre, hogy kellő számú fizikai jellemző ismeretében a többi egyszerűen, behelyettesítésekkel kiszámítható. A probléma ott merül fel, hogy az előző kiinulási aatok mellett túl sok az ismeretlen. (Mint említettük, csak a tápfeszültség, az erősítenő jel nagysága és a szükséges erősítés mértéke aott - ez az áramokra vonatkozó összefüggésekkel együtt 5 egyenletet és 10 ismeretlent jelent.) 3
4 A bázisosztós fölelt emitteres kapcsolás kisjelű vizsgálata, erősítése. 1 R 1 T R 2 ki (t) + _ R 1 T R i r u ki be (t) R 2 R u be R 2 R Vegyük észre, hogy a bemeneti jel számára (szuperpozíció elve) a kollektorellenállás is fölpotenciálra kerül. A kapott formából kitűnik, hogy a kisjelű bemenet (u be ) az r és R ellenállásokon esik, a kisjelű kimenetet (u ki ) peig az R n azonosíthatjuk. zek alapján a ki- és bemenet közötti viszonyt jellemző üresjárati erősítés: u i h i R A Ü = u ki be = - i r + i R = - ( 1+ h ) i ( R + r ) F F = - Ê Á Ë 1 h F ˆ + 1 ( R + r ) Ha figyelembe vesszük, hogy h F elég nagy, a jobbra látható közelítő eremény nyerhető, ahol r T = a bázis-emitter ióa inami- I kus ellenállása ( T = 26 mv a termikus feszültség, a T-helyettesítő kép esetén r ~ 1-30 Ω). Látható, hogy A Ü közvetve függ az I munkaponti bázisáramtól. Ha az erősítés nagyságát aottnak tekintjük, azzal feltételt szabunk R, R értékére. Az imént kapott összefüggést felvéve, az alábbi egyenletrenszert kapjuk. I. II. V. III. IV. I I VI. A Ü + I = I = h 0 + I F I R = - r + R ( I + I ) A h F áramerősítési tényező a tranzisztorok egyeileg jellemző, mérhető tulajonsága, így azt is ismertnek tekintjük. Aott tehát 6 egyenlet és 10 ismeretlen. gy egyenletrenszer csak akkor megolható, ha az ismeretlenek és az egyenletek száma is megegyezik. Mivel az egyenletek száma már nem növelhető, megpróbáljuk közelítésekkel csökkenteni az ismeretlenek számát. A Ü ª - r R + R 4
5 I Ê 1 ˆ 1.Közelítés. Az IV. és V. egyenletből: I = I + I = + I = I ª I h Á + 1 F h, Ë F ha h F elég nagy, az emitter áram közel azonosnak vehető a kollektor árammal. Fontos megjegyezni, ez nem azt jelenti, hogy I nulla. Minössze arról van szó, hogy a kollektor és emitter áramok ezreléknyi mértékben különböznek, így nem követünk el nagy hibát, ha az ellenállások pár százaléknyi pontatlansága mellett azonosnak tekintjük őket: I =I. 2. Közelítés. A helyes műköés egyik feltétele, hogy a bázisosztó R 2 ellenállásával párhuzamosan kötött, az aktuális bázisáramtól (bemeneti jel + munkaponti érték) függő nagyságú r ellenállás ellenére is a bázisáram munkaponti (egyenszintű) értéke stabil marajon. (A bázisosztó körnek terheletlennek kell lennie.) z közelítőleg akkor teljesül, ha a bázisosztó ellenállásain folyó I 0 áram jóval nagyobb, mint a bázisáram (a gyakorlatban szoros). zek alapján legyen: I 0 = 10 I. A közelítéseket alkalmazva az egyenletrenszer: I. II. V. III. I VI. A - = h Ü + I F -10 I I R = - r + R ( R + R ) 2-10 I - 2 ( 11 I ) 1 Azaz már 4 egyenlet és 8 ismeretlen az arány. További meggonolásainkat afelé tereljük, hogy a négy ellenállás (R 1, R 2, R, R ) ismeretlen értékét legyen szükséges kiszámolni. A még ismeretlen áramok- és üzemi (munkaponti) feszültségek meghatározásában a mellékelt katalógus fog további segítséget nyújtani. lsőként a kimeneti karakterisztikát vizsgáljuk meg. 5
6 Az egyenletrenszer első sora az I és az közötti összefüggést írja le. Átrenezve: I 1 + R ( ) = - + y( x) = m x b + R R + R egy egyenes egyenlete aóik (azaz a kollektoráram a kollektor-emitter feszültségnek lineáris függvénye). Nézzük meg a kimeneti karakterisztikán (amely szintén a kollektoráram és a kollektoremitter feszültség viszonyát jellemzi), milyen tulajonságokat mutat ez az egyenes! A függőleges tengelyt (ha ) az I, MAX = ( R + R ) maximális kollektoráramnál-, a vízszintes tengelyt peig (ha I ) az = helyen metszi. z fontos eremény, mert ismert tápfeszültség (pl. az ábrán = 12V) esetén ismert az egyenes vízszintes tengellyel való metszéspontja. I,MAX -tól függően számtalan egyenes lehetséges, néhány esetet be is rajzoltunk. A tranzisztor munkapontja (jellemző paramétereinek összessége) az egyik ilyen egyenesen fog mozogni a bemenet változását követve. Ahhoz, hogy elöntsük, melyik egyenest válasszuk munkaponti egyenesnek, további meggonolásra van szükség. A kimeneti karakterisztika görbéi mint az látható is-, nem teljes egészükben lineárisak, az alacsonyabb értékek felé elgörbülnek, itt a tranzisztor telítésbe lép. Ha torzításmentes átvitelt szeretnénk, ezeket a görbült részeket el kell kerülnünk. A tervezés egyik fő szempontja, hogy a munkapont normál körülmények között ne juthasson a kéréses területre. Az ábrán balra beszíneztük hozzávetőlegesen a görbék nemlineáris kerülenő-, jobbra peig az aott tápfeszültség mellett el sem érhető tartományát. A munkapont lehetséges torzításmentes mozgástere így a befestetlen terület mara. Vegyük észre, hogy minél mereekebb egyenest választunk, annál kisebb vízszintes vetülete ( -ingaozás) kerül a bejárható (színezetlen) tartományba. Azaz, bár a kollektoráram ezeknél szélesebb skálán mozog (itt nagyobb teljesítményű erősítők készíthetők), az elérhető torzításmentes erősítés nagysága kisebb. 6
7 Szinterősítőknél általában a torzítatlan erősítés nagyságának maximalizálása (tehát a nagy kivezérelhetőség) az elsőleges szempont (a munkapont vízszintes mozgásterét maximalizáljuk). Válasszunk ehhez egy elegenően lapos egyenest! - Legyen az egyenes a péla kevéért az előbbi ábrán a legalsó. A legtöbb tranzisztornál az I,MAX -nak éremes nagyobbnak lennie, mint 1 ma, mert ez alatt a I,MAX tranzisztor lezárási tartományához kerülhetünk közel (lás későbbi bemeneti karakterisztikán). zt I, MAX =10mA választással tesszük most igazzá. (t) >1 V A munkapont az erősítő műköésekor nem juthat a bal olali sötétített területre. A lehetséges értékek tartományát tehát korlátozni S S kell. (Itt jól láthatóan nem csökkenhet 1 V alá.) I,MAX - Mivel azonos torzításmentes pozitív és negatív irányú kivezérelhetőséget szeretnénk (feltehető, hogy a bemeneti jel pozitív és negatív értékei =6.5 V is azonos nagyságúak) az értéke szim- metrikusan legfeljebb S értéket változhat. kkor az munkaponti értéknek a világos tartomány középső részén kell elhelyezkenie. setünkben leolvasva az megengeett lehetséges eltérését: S = (12-1)/2 = 5.5V. - Az imént látott tartomány azonban nem egymaga határozza meg egy aott bemenetre nézve a maximálisan elérhető erősítést. Vegyük észre, hogy nem a kimenet! A kimeneti jel a tranzisztor kollektora és fölpont között jelenik meg, nem peig a tranzisztor kollektor- és emitter kivezetése között! A tranzisztor teljesen nyitott állapotában ieálisan nulla, e a kimeneten ekkor is mérhető feszültség ( F ). (Valójában soha nem lesz kisebb néhány száz millivoltnál, ennek pontos értékét a katalógusok (SAT) telítési kollektor-emitter feszültségként aják meg.) Az F (kimeneti) feszültséget az I *R és együttesen alkotja. Könnyen látható móon maximális értéke (zárt tranzisztor esetén), minimális értéke (teljesen nyitott esetben): R F ª R + R A kimeneti potenciál lehetséges maximális amplitúója: D F,max = 7 Ê R Á1- Ë R + R ˆ ª A A z annyit jelent, hogy ha a karakterisztika végig torzításmentes lenne, pl. 10-szeres elvárt erősítésnél és 12 V tápfeszültségnél D F maximális értéke körülbelül 10.9 V lenne. Mivel azonban a korábbiak alapján kikötöttük, hogy,min = 1 V legyen, ez az eltérés közelítően 9.9 V-ra aóik. A kimeneti konenzátoron ez a váltakozás átjutva nulla középértékűvé válik (a D szint leválsztóik) így végereményben a kimeneten elérhető legnagyobb jelamplitúó ennek a fele lesz, ki,max = 4.95 V. uü uü + 1
8 Ha a bemenet amplitúója be,max, akkor erre nézve a választott munkaegyenesen elérhető tényleges maximális torzításmentes erősítés: A Ü = ki, MAX max itt: 4.95V = - = - 0.1V be, MAX Fontos megjegyezni, hogy A Ü max tetszőlegesen kicsiny bemenet esetén sem lehet akármekkora. A kapcsolás moelljéből aóik, hogy az erősítés elvileg sem lehet nagyobb, mint: - ahol T = 26 mv, peig a munkaponti kollektor-emitter feszültség. z általában néhány százszoros erősítést jelent. Nagy erősítéseknél az A Ü kifejezésében szereplő R egyre kisebb értéke mellett a bázis-emitter ióa inamikus ellenállása válik ominánsá, így annak bizonytalansága (hőfüggés) révén a kapcsolás veszít stabilitásából. Ilyenkor célszerű inkább két kisebb erősítőt egymás után kötni (ekkor összeszorzónak az egyes erősítések, a fokozatok peig továbbra is pontosan számítható műköéssel jellemezhetők). - Az előbbiek alapján munkaponti értékét tehát úgy kell megválasztani, hogy az szimmetrikusan helyezkejen el (szaggatott vonal) a megengeett tartományon. z viszont egyúttal a munkaponti kollektoráramot is meghatározza (a munkaegyenes és a szaggatott vonal metszéspontjának értéke az áram tengelyen). Leolvasva kb. 3 ma-t kapunk, amelyből h F ismeretében a többi áram (I, I ) kiszámítható. smert tehát, I, I, így csak az utolsó ismeretlent, az feszültséget kell meghatározni. Az előzőek alapján ismerve a munkaponti kollektoráramot, a bemeneti karakterisztika alapján le tujuk olvasni az ehhez tartozó munkaponti értéket is. Éremes oafigyelni, hogy a függőleges tengelyt többnyire logaritmikus léptékben aják meg. Pélánkban a leolvasható feszültség nagyjából 0.68V. A grafikon függőleges skálájából látható, hogy még laposabb munkaegyenesek is elérhetőek lennének, mi- I ª 3 ma vel azonban I ( ) függés exponenciális, a görbe nemlineáris alja jeltorzuláshoz vezethet. Az I munkaponti értékét emiatt 1 ma alá nem szokás választani. T ª 3 ma ª 0.68V 8
9 Másoik mérés: Fölelt emitteres erősítő tervezése Aott tehát a korábbi egyenletrenszer, ahol: -, h F, I,,, T, A Ü ismert - R 1, R 2, R, R ismeretlen Négy ismeretlen, négy egyenlet, a probléma megolható. I. II. III. IV. A - Ü + I -10 I R = - r + R ( R + R ) 2-10 I - 2 ( 11 I ) 1 Kiszámolva (kifejezgetve az ismeretleneket), az alkatrészeket összeválogatva az erősítőfokozat összeállítható. A továbbiakban, az elméleti összefoglaló mintájára, egy ilyen erősítőfokozatot kell önállóan megterveznie és összeállítania. - A kapcsolást NPN típusú (pozitív tápfeszültségről műköő) tranzisztorral valósítjuk meg. - Az erősítőhöz egy 549c típusú, általános célú tranzisztort használunk. Jellemző görbéi és katalógusaatai a következő olalakon megtalálhatók, e a teljes katalógus is letölthető a webhelyről. - A tranzisztorra nézve használjon béta=300 as értéket. (Valójában a TYP-nek megfelelő érték kellene, e azt a katalógus nem tartalmazza. Ha otthon van olyan igitális multimétere, amelyikkel lehet tranzisztort mérni, akkor azt szobahőmérsékleten mérje le és azt a bétát használja!) - A kapcsolást előre N forrassza össze, összeállítani a helyszínen kell maj, zacskóból. Az összeállításhoz használhatja az összefoglalót és a katalógust is. 6
10 Másoik mérés: Tranzisztoros erősítő kapcsolások fölelt emitteres erősítő kapcsolás 9
11 Másoik mérés: Tranzisztoros erősítő kapcsolások fölelt emitteres erősítő kapcsolás 10
12 Másoik mérés: Tranzisztoros erősítő kapcsolások fölelt emitteres erősítő kapcsolás 11
ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenKÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA
KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR AUTOMATIKA INTÉZET ELEKTRONIKA MINTAPÉLDÁK
BDAPST MŰSZAK FŐSKOLA KANDÓ KÁLMÁN VLLAMOSMÉNÖK FŐSKOLA KA ATOMATKA NTÉZT LKTONKA MNTAPÉLDÁK Összeállította: Dr. váncsyné Csepesz rzsébet Bapest,. ) gy valóságos rétegióa mnkaponti aatait méréssel határoztk
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenFöldelt emitteres erősítő DC, AC analízise
Földelt emitteres erősítő DC, AC analízise Kapcsolási vázlat: Az ábrán egy kisjelű univerzális felhasználású tranzisztor (tip: 2N3904) köré van felépítve egy egyszerű, pár alkatrészből álló erősítő áramkör.
RészletesebbenA 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések
Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos
RészletesebbenFÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás
FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenElektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam
Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, dec. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
RészletesebbenÁramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken. Munkapontbeállítás Elektronika Tehetséggondozás Laboratóriumi program 207 ősz Dr. Koller István.. NPN rétegtranzisztor munkapontjának kiszámítása
RészletesebbenElektronika zöldfülűeknek
Ha hibát találsz, jelezd itt: Elektronika zöldfülűeknek R I = 0 Szakadás, olyan mintha kiradíroznánk az ellenállást vezetékekkel együtt. A feszültség nem feltétlen ugyanakkora a két oldalon. Üresjárat,
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MKROELEKTRONKA, VEEA306 A bipoláris tranzisztor. http://www.eet.bme.hu/~poppe/miel/hu/08-bipol3.ppt http://www.eet.bme.hu Az ideális tranzisztor karakterisztikái
Részletesebben1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál
1. A bipoláris tranzisztor statikus jelleggörbéi és paraméterei 1.1. Az ábrán megadott kimeneti jelleggörbékkel jellemzett tranzisztornál rögzítettük a bázisáramot I B 150[ìA] értékre. Mekkora lehet U
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok
Gingl Zoltán, Szeged, 2016. 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 1 2016. 12. 13. 7:44 Elektronika - Diódák, tranzisztorok 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó
RészletesebbenBipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata
Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 200. május 4. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 200. május 4. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 80 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
Részletesebben1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:
Az erősítő alapkapcsolások, de a láncbakapcsolt erősítők nem minden esetben teljesítik azokat az elvárásokat, melyeket velük szemben támasztanánk. Ilyen elvárások lehetnek a következők: nagy bemeneti ellenállás;
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenIII. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?
III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48
RészletesebbenÁramtükrök. A legegyszerűbb két tranzisztoros áramtükör:
Áramtükrök Az áramtükör egy olyan alapvető építő elem az analóg elektronikában, amelynek ismerete elengedhetetlen. Az áramtükrök olyan áramkörök, amik az áramok irányát változtatják meg, de a be- ill.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenAdatok: R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω. R 2 = 33 kω. R E = 1,5 kω. R t = 3 kω. h 22E = 50 MΩ -1
1. feladat R B1 = 100 kω R B2 = 47 kω R C = 3 kω R E = 1,5 kω R t = 4 kω A tranzisztor paraméterei: h 21E = 180 h 22E = 30 MΩ -1 a) Számítsa ki a tranzisztor kollektor áramát, ha U CE = 6,5V, a tápfeszültség
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti
RészletesebbenOszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenElektronika I. Dr. Istók Róbert. II. előadás
Elektronika I Dr. Istók Róbert II. előadás Tranzisztor működése n-p-n tranzisztor feszültségmentes állapotban p-n átmeneteknél kiürített réteg jön létre Az emitter-bázis réteg között kialakult diódát emitterdiódának,
RészletesebbenMÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE
MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek
Részletesebben11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA
11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBEI EŐFOÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenVersenyző kódja: 31 15/2008. (VIII. 13) SZMM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny
54 523 01 0000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008 (VIII. 13.) SZMM
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló 1 Felhasznált irodalom Tudásbázis: Bipoláris tranzisztorok (Sulinet - szakképzés) Wikipedia: Tranzisztor Szabó Géza: Elektrotechnika-Elektronika
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 08. 8 szept. 8 szept. 4 A 5 3 B Csomópontok feszültség Ágak (szomszédos csomópontok között) áram Áramköri elemek 4 Az elemeken eső feszültség Az elemeken átfolyó áram Ezek összefüggenek
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők
Gingl Zoltán, Szeged, 06. 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők Passzív elemek nem lehet erősíteni, csi jeleket kezelni erősen korlátozott műveletek
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenPéldaképpen állítsuk be az alábbi értékek eléréséhez szükséges alkatrészértékeket. =40 és =2
Pioneer tervei alapján készült, és v2.7.2 verziószámon emlegetett labor-tápegységnél, adott határadatok beállításához szükséges alkatrész értékek meghatározása. 6/1 oldal Igyekeztem figyelembe venni a
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek emelt szint 3 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 0. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított), a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított, a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet
RészletesebbenMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: Számolási, áramköri, tervezési
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE
M I S K L C I E Y E T E M ÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFRMTIKI KR ELEKTRTECHNIKI- ELEKTRNIKI INTÉZET DR. KÁCS ERNŐ TRNZISZTRS KPCSLÁSK MÉRÉSE Mechatronikai mérnöki BSc alapszak Nappali tagozat MÉRÉSI UTSÍTÁS 2016.
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ
ÁLTALÁNOS SZENZORINTERFACE KÉSZÍTÉSE HANGKÁRTYÁHOZ SIMONEK PÉTER KONZULENS: DR. OROSZ GYÖRGY MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK 2017. MÁJUS 10. CÉLKITŰZÉS Tesztpanel készítése műveleti erősítős
Részletesebbenu ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)
lektronika 2 (MVIMIA027 Számpélda a földelt emitteres erősítőre: Adott kapcsolás: =0 µ = k 4,7k U t+ = 0V 2 k 2 = 0µ u u =3 k =00µ U t- =-0V Számított tranzisztor-paraméterek: ezzel: és u ki t =0k Tranzisztoradatok:
RészletesebbenMérnök Informatikus. EHA kód: f
A csoport Név:... EHA kód:...2009-2010-1f 1. Az ábrán látható hálózatban a) a felvett referencia irányok figyelembevételével adja meg a hálózat irányított gráfját, a gráfhoz tartozó normál fát (10%), a
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
RészletesebbenKoincidencia áramkörök
Koincidencia áramkörök BEVEZETÉS Sokszor előfordul, hogy a számítástechnika, az automatika, a tudományos kutatás és a technika sok más területe olyan áramkört igényel, amelynek kimenetén csak akkor van
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek
Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos
RészletesebbenMérési utasítás. P2 150ohm. 22Kohm
Mérési utasítás A mérés célja: Tranzisztorok és optocsatoló mérésén keresztül megismerkedni azok felhasználhatóságával, tulajdonságaival. A mérés során el kell készíteni különböző félvezető alkatrészek
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
Részletesebben- 1 - Tubics József K. P. K. P.
- - Tubics József.A. CSOPORTOSÍTSA A KÉTPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAIT! MAGYARÁZZA EL A NORTON ÉS A THEVENIN TÉTELT, MUTASSON PÉLDÁT ALKALMAZÁSUKRA! ISMERTESSE A GYAKORIBB
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenA stabil üzemű berendezések tápfeszültségét a hálózati feszültségből a hálózati tápegység állítja elő (1.ábra).
3.10. Tápegységek Az elektronikus berendezések (így a rádiók) működtetéséhez egy vagy több stabil tápfeszültség szükséges. A stabil tápfeszültség időben nem változó egyenfeszültség, melynek értéke független
RészletesebbenA BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.
A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A bipoláris tranzisztor kialakításához a félvezetı kristályt három rétegben n-p-n vagy p-n-p típusúra adalékolják. Az egyes rétegek elnevezése emitter (E), bázis (B), kollektor
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenTranziens jelenségek rövid összefoglalás
Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Egyenáramú hálózat számítása 13 pont Az ábrán egy egyenáramú ellenállás hálózat látható, melyre Ug = 12 V feszültséget kapcsoltak. a)
RészletesebbenPN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód
PN átmenet kivitele A pn átmenet: Olyan egykristályos félvezető tartomány, amelyben egymással érintkezik egy p és egy n típusú övezet. Egy pn átmenetből álló eszköz a dióda. (B, Al, Ga, n) (P, As, Sb)
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő KOMPLEX ÍRÁSBELI FELADATSOR Szakképesítés: SZVK rendelet száma: Komplex írásbeli: Számolási, áramköri, tervezési feladatok
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
Részletesebben