A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok

Hasonló dokumentumok
A szív vizsgáló módszerei

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

A kardiovaszkuláris rendszer élettana IV.

Vérkeringés. A szív munkája

A vérkeringés biofizikája

Vérkeringés. A szív munkája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A vérnyomás értelmezése és mérése

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

A kardiovaszkuláris rendszer élettana II.

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük II.

Invazív nyomás mérés és CVP

3. A Keringés Szervrendszere

OKTATÁSI ANYAG NEM HATÁLYOS ELJÁRÁSREND

Hemodinamikai alapok

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás november 30.

Bal kamra funkció echocardiographiás megítélése

HALLGATÓZÁS. Dr. Sármán Pál. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011

A szívbetegségek képalkotó diagnosztikája. SZTE ÁOK Radiológiai Klinika, Szeged

Sebészeti Műtéttani Intézet

A szív fizikális vizsgálata szívkonfigurációk és jelentőségük

Az emberi szív felépítése és működése

Keringés. Kaposvári Péter

A légzés élettana II.

Billentyűhibák. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar. Mikor zár és mikor nyit melyik??? Oliver Rácz kvs2misk.

Heveny szívelégtelenség

Energia források a vázizomban

Keringési rendszer. Fizikai paraméterek alakulása az nbözı szakaszain. Az érrendszer. sejtek össztérfogat. hct=

2011 április 6. Kovács Árpád Ferenc Mogye, ÁOK III

Sportélettan és teljesítmény A ló áll meg, vagy a szíve? Kardiológia a gyakorlatban. Kutasi Orsolya

Mitrális billentyű szűkület Mitrális billentyű elégtelenség Mitrális billentyű prolapszus Aorta billentyű szűkület Aorta billentyű elégtelenség

A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.

Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Folyamatos noninvazívvérnyomásmérés a sürgősségi osztályon. Siófok, 2017 november? Dr. Rudas László

Fizikai aktivitás hatása a koronária betegségben kezelt és egészséges férfiak és nők körében

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük

ECMO és Impella a sürgősségi osztályon. Rudas László 2015 November

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

A vérkeringés és szívműködés biofizikája

A bal kamra diasztolés funkciója

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

A szív fizikális vizsgálata szívkonfigurációk, szívhangok

ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szívultrahang vizsgálatok gyermekkorban. Dr. Tölgyesi Andrea I. sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Bp.

vagy tudomány? Jobbágy Ákos

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar. Jelentkezési Lap FELNŐTT TRANSTORAKÁLIS ECHOKARDIOGRÁFIA. A képzés időtartama 12 hónap

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9.

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Neminvazív vérnyomásmérés

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Neminvazív vérnyomásmérés

JAVÍTÁSI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A szív ingerképző és vezető rendszere

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Kapnogram Kapnogram 2

II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer SZÍV (Kardiológia)

A kutyák szívének ultrahangvizsgálata

A szív felépítése, működése és működésének szabályozása

A szeptikus beteg hemodinamikai monitorozásának jelentősége


Elektromos ingerek hatása békaszívre

SZÍV ÉS ÉRRENDSZER. Szederjesi Janos

Engedélyszám: / EGP Verziószám: 1.

Az artériás véráramlás numerikus szimulációja

szerkezete III. Huber Tamás

A kardiovaszkuláris rendszer élettana VI.

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyakoribb veleszületett szívbetegségek

Funkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban

Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok

Izom energetika. Szentesi Péter

Sebészeti Műtéttani Intézet C Modul Haladó Orvosi Alapismeretek

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Nevezze meg a számozott részeket!

Vizsgakövetelmények Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán).

Magzati ritmuszavarok diagnózisa és kezelése

Pulmonalis embólia Akut Aorta Szindrómák. Szukits Sándor PTE - KK - Radiológiai Klinika

A keringési rendszer felépítése és működése -az előadást kiegészítő anyag-

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ INTERAKTÍV VIZSGAFELADATHOZ. Szonográfus szakasszisztens szakképesítés

Beteg monitorizálás Orbán Ágnes

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Arteriográf Paraméterek és mintaleletek

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

vérnyomásmérés Premium-minőség az Ön egészségéért.

A COPD keringésre kifejtett hatásai


Orvosi fizika laboratóriumi gyakorlatok 1 EKG

A szív élettana. Dr. Kékesi Gabriella

Lélegeztetés: alveolus toborzás

P pulmonale 7. Bal pitvari abnormalitások (P mitrale)

Fókuszban a pitvari funkció: a három-dimenziós speckle-tracking echokardiográfia előnyei. Dr. Piros Györgyike Ágnes. PhD tézis

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Átírás:

A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok Dr. Domoki Ferenc 2016 november 22. A szívműködés külső jelei Indirekt jelek: minden életjel (bőr és nyálkahártyák színe, idegi aktivitás jelei: légzés, mozgás, tudat etc.) Direkt vizuális jelek: szívcsúcslökés és a juguláris pulzus néha megfigyelhető Palpáció: szívcsúcslökés és az artériás pulzus Hallgatózás: szívhangok és artériás hangok 1

A szívcsúcslökés A szívműködés során a szívcsúcs nekiütődik a mellkasfalnak, ami néha látható, de általában tapintható az 5. bordaközben vékony embereken. Rögzítése az apex cardiogram (már nem használják a klinikumban). 2

A juguláris pulzus A jobb pitvari nyomás kis ingadozásai néha látható oszcillációkat hoznak létre a v. jugularis externa térfogatában. Élettani körülmények között csak akkor látható, ha a vénás nyomás fokozott, például Valsalvamanőver esetén (súlyemelő). Carotis pulzus Jug. pulzus 3

Az artériás pulzus Az aortanyomás változásai a szívciklus alatt tovavezetődnek az artériákon mint nyomáspulzus- térfogati pulzust hozva létre, amely tapintható, ha az artériát nekinyomjuk egy lapos felületnek. a pulzus mind a szív mind az artériás rendszer állapotáról hordoz információt! 4

Pulzuskvalitások (latinul) pulsus frequens pulsus altus pulsus celer pulsus durus pulsus regularis pulsus aequalis pulsus rarus (frekvencia) pulsus parvus (amplitúdó) pulsus tardus (gyorsaság) pulsus mollis (elnyomhatóság) pulsus irregularis (ritmus) pulsus inaequalis (hasonlóság) Az artériás pulzus: példák Pulsus irregularis et inaequalis = arrhythmia absoluta Pulsus celer et altus Pulsus frequens, parvus et mollis = pulsus filiformis 5

Szívhangok Mechanikai rezgések, melyeket a gyors, néha turbulens véráram hoz létre hallhatóak (auszkultáció) vagy rögzíthetők fonokardiográffal I. szívhang: a kamra megfeszülése, a vitorlás billentyűk záródása II. szívhang: a zsebes billentyűk záródása Hallgatózás a szív felett, punctum maximum Ao: 2R2 Pa: 2L2 Ta: 4-5R1 Ma: 5L6-8 6

A szívfunkció további eszközös vizsgálómódszerei Nem-invazív módszerek: fonokardiográfia, vérnyomásmérés, EKG, echokardiográfia, mellkasröntgen Invazív módszerek: szívkatéterezés (jobb és/vagy bal szívfél, koronarográfia, szcintigráfiás módszerek Fonokardiográfia A szívhangok grafikus megjelenítése egy érzékeny mikrofon segítségével a nem hallható rezgéseket is rögzíti Az első szívhangnak 3, a másodiknak 2 fő komponense van III. hang: korai diastole (gyors telődés) IV. hang: késői diastole (pitvarszisztole) galoppritmusok, zörejek 7

Fonokardiogramm Non-invazív vérnyomásmérés (az első invazív volt lsd köv ábra) Sphygmomanometer (Riva-Rocci, 1896), auszkultációs módszer (Korotkow, 1905), oszcillometriás módszer alapja az artériás hangok és zörejek hallgatása, miközben a transzmurális nyomást folyamatosan változtatjuk (ált. az a. brachialist nyomjuk össze egy mandzsettával) 8

Rev. Stephen Hales (1677-1761) Haemastaticks (1733) 9

Sphygmomanometria Vérnyomásmérés=szívfunkció? A szisztolés artériás vérnyomás jelzi a maximális feszülés nagyságát, ami létrejön a bal kamrában a kontrakció alatt. Ez az utóterhelés, vagy AFTERLOAD 10

Pár szó az EKG-ről Ma is lényeges: az ingerképzés helyének diagnosztikájában (arritmiák), ingerületvezetés zavarainak diagnosztikájában (blokkok, WPW) és az szívizom iszkémia diagnózisában. Utóbbiban: patológiás Q hullámok, látszólagos ST szakasz depresszió/elevációk, T hullám eltérések Amikor az infarktus a falvastagság egészére kiterjed megjelenik a patológiás Q (fiziológiásan a kamraüregi EKG ilyen) 11

A J pont az abszolút 0 (minden rost depolarizálva) Iszkémiában a károsodott szövet depolarizálva MARAD (-), ezért innen indul meg a sértési áram a TP szakaszon. Mivel ez a hosszabb, a szemünk inkább az ST eltérésnek érzékeli. 12

Echokardiográfia Nem-invazív képalkotó rendszer, melynek alapja az ultrahang a mozgó szív anatómiai leképezése (fal és billentyűk mozgása) az ejekciós frakció! klinikai meghatározása EF=SV/EDV a véráramlás vizsgálata: színes-doppler ultrahang M-mód 13

B-mód 4-üregű felvétel Színes-Doppler UH 14

Ultrahang lelet: Mit lehet látni és mérni? M és B mód: üregek tágassága, falak vastagsága Falmozgások, zavaraik Ejekciós frakció Doppler: Áramlási sebességek: pl. gyors kamratelődés (E), pitvarsystole A, E lecsengése (decelerációs idő), nyomások, nyomás grádiensek (PG) a billentyűkön keresztül 15

Szívkatéterezés Bal szívfél: Aorta és balkamrai nyomások, koronarográfiák, PTCA (perkután transzluminális koronária angioplasztika) Jobb szívfél: a jobb pitvari, kamrai, arteria pulmonalis és pulmonalis éknyomás (PCWP, Pulmonary Capillary Wedge Pressure) vizsgálata a centrális vénás nyomás jelzi a kamraizomzat diasztolés feszülését. Ez az előterhelés, vagy PRELOAD 16

Jobb pitvar: centrális vénás nyomás Jobb kamrai nyomás 17

Arteria pulmonalis nyomás Pulmonális éknyomás: a bal pitvari nyomás becslése 18

A perctérfogat meghatározása Fick-elv Stewart-féle indikátorhígítási módszer Termodilúciós módszer A Fick-módszer I. Az artériás vér oxigénkoncentrációjának meghatározása (mintavétel vmelyik perifériás artériából, 200 ml/l) A kevert vénás vér oxigénkoncentrációjának meghatározása (mintavétel lehetőleg a jobb pitvarból szívkatéteren át, 150 ml/l) Az percenkénti oxigénfelvétel mérése (spirometria, 250 ml/min) 19

Spirometria Zárt lélegeztetés Oxigénnel töltött harang szén-dioxid elnyeletése (Na 2 CO 3 ) a gázfogyás sebességének rögzítése A Fick módszer II. Az Arterio-venózus oxigén differencia (AVDO 2 )= arteriális vénás vér oxigén koncentráció (50 ml/l) Pulmonáris oxigén felvétel Perc térfogat = = 5 L/min (AVDO 2 ) 20

Az indikátordilúciós módszer I. Indikátoranyag intravenás injekciója Gyors artériás sorozatmintavétel Az átlagos indikátorkoncentrációt és az átlagos keringési időt kell meghatározni Konc. (mg/l). Keringési idő Az indikátordilúciós módszer II. Beadott indikátor (mg) x 60 Perc térfogat = Indikátor konc. (mg/l) x keringési idő (s) konc. (mg/l) Keringési idő 21

Az indikátordilúciós módszer III. Példa: 5 mg indikátort adnak be, az átlagos indikátorkoncentráció: 2.5 mg/l, a keringési idő 24s, mennyi a perctérfogat? HF! Termodilúciós módszer: hideg fiziológiás sóoldatot adnak, és az artériás vér hőmérsékletváltozását regisztrálják 22