4. Melléklet. A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A évi jelentésben leírtak aktualizálása

4. Melléklet A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A 2005. évi jelentésben leírtak aktualizálása ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

A vízhasználatok bemutatása és gazdasági jellemzése A 2005. évi jelentésben leírtak aktualizálása Készítette ÖKO Zrt. Hartwig Lászlóné Kovácsné Molnár Gyöngyi Marossy Zoltán Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 1.Vízkivételek általános jellemzése... 3 2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága... 7 2.1. Ivóvízellátás... 7 2.2. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás... 9 3. Mezőgazdaság... 11 3.1. Vízhasználat... 11 3.2. A mezőgazdaság gazdasági jellemzése... 16 4. Ipar... 18 4.1. Ipari vízkivétel, vízhasználat... 18 4.2. Feldolgozóipar... 23 4.3. Vízenergia termelés... 26 5. Egyéb vízhasználatok... 28 5.1. Vízi szállítás... 28 5.2. Vízhez kötődő turizmus... 30 5.3 Kavicskitermelés... 32 1

Bevezetés A vízhasználatok jelentőségének 2002. évre vonatkozó gazdasági értékelése az EU által kiadott 2005 Reporting Guidance alapján elkészült az ország egészére mint egységes vízgyűjtőre 1. Jelen tanulmány egyik célja, hogy aktualizálja, frissítse a korábbi tanulmányt és bemutassa a 2000-2004 közötti időszakra a vízhasználatok (a terhelések kivételével) alakulását, a jellemző gazdasági adatokkal együtt. A tanulmány másik célja, hogy sokoldalúan megalapozza a 2015-ig szóló előrejelzést A fontosabb vízhasználatokra vonatkozó adatgyűjtés kiterjedt a következő vízhasználatokra: Víziközmű ellátás (vízkivétel, ellátottsági mutatók), háztartási, ipari és mezőgazdasági vízhasználatok viszonylatban Mezőgazdasági vízhasználatok (földterület használati adatok, öntözés és halászat vízfogyasztása, bruttó jövedelem, bevétel, mezőgazdasági foglalkoztatottság, a mezőgazdaságból élők száma, munkajövedelem) Ipar (ipari termelés, hozzáadott érték, alkalmazásban állók száma a fontosabb ágazatokra, munkajövedelem). Energia termelés (energiatermelésre és vízenergia termelésre vonatkozó kapacitás és termelési adatok, bruttó hozzáadott érték, alkalmazottak, munkajövedelem) Hajózás, szállítás (vízi áruszállítás mennyiségére és értékére, kikötőkre, hajók számára vonatkozó adatok) Kavicskitermelés (összes termelés, árbevétel) Vízi idegenforgalom (egy turistanap összes kiadása, vízi turizmussal kapcsolatos vendégéjszakák száma, alkalmazásban állók száma, bevétele) 1 A VKI által előírt 2004. évi gazdasági elemzésre vonatkozó jelentés elkészítése. I. Kötet: A vízhasználatok fontosságának gazdasági elemzése ÖKO Rt.2004. 2

1.Vízkivételek általános jellemzése A vízkivételek alakulását a következő táblázatok mutatják be. Az engedélyezett, lekötött mennyiség minden évben meghaladja a tényleges vízkivétel, víztermelés nagyságát. 1.1. táblázat: Vízkivétel alakulása Termelési célú Lekötött m 3 m 3 2000. 18 877 869 622 18 914 519 231 2001. 21 090 987 775 21 132 716 449 2002. 21 032 647 349 21 288 566 244 2003. 18 628 597 980 19 244 338 557 2004. 20 699 443 637 21 071 036 565 1.2. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszíni víz millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004 Közüzemi vízkivétel 364,0 352,0 352,0 355,6 356,0 7% Ipari vízkivétel 4841,0 4950,0 4821,0 4523,2 4191,9 82% Mezőgazdasági célú vízkivétel 655,0 650,0 611,0 600,4 535,0 10% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 21,0 22,0 25,0 25,9 26,8 1% Összes vízkivétel 5880,0 5974,0 5808,0 5505,0 5109,7 100% In situ (vízerőmű) vízhasználat 12257,0 14391,0 14495,0 12401,6 14881,5 Mindösszesen 18138,0 20365,0 20303,0 17906,6 19991,2 Forrás VKJ statisztika Megjegyzés: A táblázatban a felszíni víz kategóriában a parti szűrésű vizek is szerepelnek. Felszíni vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004. Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb 1.ábra 3

1.3. táblázat: Vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között felszín alatti víz millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004 Közüzemi vízkivétel 453,0 450,0 450,0 451,3 446,9 63% Ipari vízkivétel 172,0 161,0 162,0 150,3 142,2 20% Mezőgazdasági célú vízkivétel 66,0 67,0 69,0 69,2 67,4 10% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 49,0 49,0 49,0 51,3 51,8 7% Összes vízkivétel 740,0 726,0 730,0 722,0 708,3 100% Forrás VKJ statisztika Felszín alatti vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004. Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb 2. ábra 1.4. táblázat: Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004 Közüzemi vízkivétel 817,0 802,0 802,0 806,9 803,0 14% Ipari vízkivétel 5012,0 5111,0 4983,0 4 673,4 4 334,0 74% Mezőgazdasági célú vízkivétel 721,0 716,0 680,0 669,5 602,4 10% Egyéb (építőipar, szolgáltatások, közületek) 70,0 71,0 74,0 77,1 78,6 1% Összes vízkivétel 6620,0 6700,0 6538,0 6 227,0 5 818,0 100% In situ (vízerőmű) vízhasználat 12257,0 14391,0 14495,0 12 401,6 14 881,5 Mindösszesen 18878,0 21091,0 21033,0 18 628,6 20 699,4 Forrás: VKJ statisztika 4

Összes vízkivétel megoszlása főbb vízhasználók között in situ vízhasználat (vízerőmű) nélkül 2004. Közüzemi vízkivétel Ipari vízkivétel Mezőgazdasági célú vízkivétel Egyéb 3. ábra Magyarországon - az in situ vízhasználatokon kívül - a különböző gazdasági tevékenységek és a lakosság számára termelt összes vízmennyiségnek 2004-ben (5818,0 10 6 m 3 /a) 87,8 %-át (5109,7 10 6 m 3 /a felszíni vízből és parti szűrésű vízből biztosítják, a többit felszín alatti vízkészletek igénybevételével (708,3 10 6 m 3 /a), ami a teljes víztermelés 12,2 %-a. 2004-ben a felszíni vízkivétel 82%-át az ipari vízkivételek adják. A felszín alatti vizek mintegy 63%-át a közüzemek termelik ki. Az ország legnagyobb vízhasználói az ipari üzemek. Részesedési arányuk 2004-ben az összes vízmennyiségnek mintegy 74 %-a. A közüzemi vízkivétel részaránya 14%, a mezőgazdasági 10%, egyéb vízkivétel (szolgáltatások, építőipar) 1%. A vizsgált öt év alatt a víztermelés volumene lényegesen mérséklődött. A felszín alatti vízkivétel 4,3%-al csökkent, a felszíni víz (parti szűréssel együtt) vízkivétel lényegesen jobban csökkent mintegy 13%-al. Az összes vízkivétel több, mint 12%-al csökken 2004-re 2000-hez képest. A főbb vízhasználói csoportok az egyéb vízhasználatok kivételével kevesebb vizet használtak. A mezőgazdasági és az ipari vízkivétel mintegy 14%-al kevesebb volt 2004-ben, mint 2000-ben. Az ipari csökkenés a vizsgált időszakban egyenletes volt, a mezőgazdasági vízkivétel kisebb, nagyobb ugrásokat mutat. A közüzemi vízkivétel mindössze 2%-al csökkent, az egyéb vízhasználat viszont 12%-al nőtt. A főbb vízhasználatok gazdasági teljesítményét a termelési értékkel (bruttó kibocsátással 2 ) és az általuk termelt GDP-vel jellemezhetjük. E két mutató az egyes vízhasználatok esetében eltérően alakult az elmúlt években (lásd az 1.5 táblázatot). A felhasznált víz mennyiségét és a vizek szennyezését elsősorban a termelési érték (bruttó kibocsátás) alakulása befolyásolja, míg a gazdálkodás eredményességét az erőforrások felhasználásával termelt GDP mutatja. A bruttó hozzáadott érték aránya a bruttó kibocsátáson belül a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében a legnagyobb, az utóbbi években kissé csökkenő, az országos GDP-hez 2 A bruttó kibocsátás adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége 5

való hozzájárulása azonban csekély (1,8 %). Viszonylag magas arányú a kibocsátásból a GDP aránya a Villamosenergia termelés és a Mezőgazdaság esetében, a villamosenergia termelés esetében csökkenő, a mezőgazdaság esetében növekvő tendenciájú. A feldolgozóipar adja az országos GDP jelentős részét (23 %-át), de a GDP termelő képessége a vizsgált szektorok közül a legkisebb, bár javuló tendenciájú. 1.5. táblázat: Főbb vízhasználatok termelési értékének (bruttó kibocsátásának) és bruttó hozzáadott értékének alakulása 2000 2001 2002 2003 2004 Ágazat aránya az országoshoz 2004- ben, % Termelési érték (bruttó kibocsátás) (milliárd Ft) Ország összesen 29178,9 32783,9 35275,5 38411,3 42100,4 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, A+B 1 474,1 1 735,8 1718,6 1647,4 1833,3 4,4 Feldolgip,D 12 13 551,4 471,3 13526,8 14966,9 16411,7 39,0 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 1 010,1 1 097,4 E 1203,8 1378,3 1646,4 3,9 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 464,4 528,6 609,8 670,1 726,7 1,7 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 175,9 225,8 254,6 267,6 266,9 0,6 Bruttó hozzáadott érték (Milliárd Ft) Ország összesen 11482,7 13077,5 14619,4 15949,2 17367,8 Mg, vad-, erdő és halgazdálkodás, 490,9 562,7 A+B 536,6 523,9 666,1 3,8 Feldolgip,D 2 754,4 2 971,9 3180,4 3563,7 3952,6 22,8 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 412,4 407 E 435,6 473,2 536,6 3,1 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 204 231,1 262,1 289,8 306,4 1,8 Vízi szálláshely-szolg, 77,3 98,7 vendéglátás* 109,4 115,7 112,5 0,6 Bruttó hozzáadott érték aránya a termelési érték (bruttó kibocsátás) %-ában Ország összesen 39,4 39,9 41,4 41,5 41,3 Mg, vad-, erdő és 33,3 32,4 halgazdálkodás, A+B 31,2 31,8 36,3 88,1 Feldolgip, D 21,9 22,1 23,5 23,8 24,1 58,4 Vill. Energ, gáz-, gőz-, vízellátás, 40,8 37,1 E 36,2 34,3 32,6 79,0 Szálláshely-szolg, vendéglátás, H 43,9 43,7 43,0 43,2 42,2 102,2 Vízi szálláshely-szolg, vendéglátás* 43,9 43,7 43,0 43,2 42,2 102,2 Forrás: KSH, *Becslés 6

2. A közüzemi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés-tisztítás általános helyzete, a háztartások ellátottsága 2.1. Ivóvízellátás 2.1. táblázat: Ivóvíz szolgáltatás mennyisége és a vízveszteség alakulása 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. Összes szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3) 560 103 534 961 545 639 559 396 532 155 Ebből háztartásnak szolgáltatott ivóvíz (ezer m 3) 388 062 372 445 381 182 395 188 371 455 Egyéb fogyasztónak szolgáltatott ivóvíz (ezer 172 041 162 515 164 458 164 208 160 700 m 3) Vízveszteség % 19,2 19,5 19,2 20,4 19,5 Forrás: OSAP 1062 A közműves vízszolgáltatás során termelt vízmennyiségnek több, mint kétharmada (70%) a lakosság ivóvízellátását, mintegy harminc %-a az egyéb gazdasági, közületi tevékenységeket szolgálja. A vízveszteség 19% körül alakul. Az ivóvíz szolgáltatás mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ig, majd 2003-ig kis mértékű növekedés tapasztalható, 2004-ben újabb csökkenés következett be. 1991-es 822,1 millió m 3 szolgáltatott ivóvíz, 2004-re 532 millió m3-re csökkent (35%-os csökkenés). Az egyéb fogyasztóknak (gazdálkodók, közület) szolgáltatott ivóvízmennyiség még nagyobb ütemben (45%-al) csökkent 1991 és 2004 között. A háztartásoknak szolgáltatott ivóvíz esetében a mélypont 1999 volt, amikor a vízfogyasztás az 1991-es szint 69,6%-ra esett (30,4%-os a csökkenés). Azóta éves ingadozások tapasztalhatók, a 2003-as szolgáltatási mennyiség 395,2 millió m 3 -t tett ki, 2004-ben újabb csökkenés következett be.. A háztartások vízfogyasztása annak ellenére csökkent ilyen mértékben, hogy a vezetékes vízellátásban részesülők száma nőtt az elmúlt időszakban. 2.2. táblázat: Az 1 lakosra jutó vízfogyasztás alakulása 1994-2004 között m 3 /év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 43,4 41,3 38,4 36,9 36,8 36,6 38,4 36,6 37,4 39,1 36,8 Forrás: KSH 1062 OSAP A 90-es évek elejétől kezdődően csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás, de 1997-től kezdődően kis mértékű ingadozással lényegében stagnáló fogyasztás figyelhető meg. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság dinamikusan nőtt az elmúlt évtizedben. A kiépített vízvezeték hálózat hossza 2004-ben 64,4 ezer km, ami 18,7%-al meghaladja az 1991-es évit. 1991-ben még csak a települések 84,1%-a volt ellátva vezetékes ivóvízzel, ma már ez az arány közel teljes körű 99,9 %. Hazánkban 1991-ben a lakások 86,4%-a, 2004-ben már 93,7 %-a volt bekapcsolva a vízvezeték hálózatba. A lakosság vízellátási komfortjában jelentős különbségek vannak. A lakásbekötéses színvonalú ellátás mellett ma még a lakosság egy része az alacsonyabb komfortot jelentő udvari csapolóhelyekről és utcai közkifolyókról hordott vízzel elégíti ki ivóvízszükségletét. A lakások 4,5-5 %-a a hálózatra kötött közkutas ellátásból nyeri a vizet, azaz ezt is beszámítva a háztartások több mint 98 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. A háztartások maradék kb. 2 %-a a településektől távolabb, talajvízre telepített kútjából látja el magát. 2004-ben a vezetékes vízzel ellátott háztartások esetében az 1 főre jutó vízfogyasztás 39,0 m3/év volt. 7

Magyarországon 2001-ig hatályban lévő ivóvízszabvány egyes komponensekre magasabb határértéket engedélyezett, mint az Európai Közösség által elfogadott 98/83/EK irányelv. A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv 3, illetve a 2001-ben kihirdetett 201/2001. (IX.2) hazai kormányrendelet határértékeinek előírásaitól (amely időközben módosítva lett a 47/2005. (III.11) Kormány rendelettel) és csak a lakosság 40,2%-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelelő. Ezen belül 25,1%-ot érinti az egészséget közvetlenül befolyásoló paraméterek miatti nem megfelelő ivóvízminőség. Legfontosabbak azok a települések, ahol az As határértéke meghaladja a 10 µg/l határértéket, mivel arzénkoncentrációs adatokat elemezve OKK-OKI által koordinált és a megyei ÁNTSZ intézetek közreműködésével folyó vizsgálatok megállapították, hogy a spontán abortuszok gyakorisága szignifikáns fokozódása azonban már 20 µg/l-től kezdve megfigyelhető, s ennek is komoly népegészségügyi jelentősége van. A rétegvizek természetes eredetű arzéntartalma leginkább az alföldi megyékben, Dél- Baranyában, Dél-Somogyban fordul elő határértéket meghaladó mennyiségben. A különféle N-vegyületek az Alföldön, Baranyában, Tolnában, Somogyban okoznak elsősorban gondot. Az 1.10. táblázat bemutatja a megfelelő ivóvízzel el nem látott lakosok számát, kiemelve a leginkább érintett területeket. 2.3. Táblázat A megfelelő ivóvízzel (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium határértékeket nem teljesítő) el nem látott lakosok, települések száma és aránya a 47/2005. (III.11) Kormány rendelet 6.sz. melléklete alapján 2005. év Régió Településszám* % Lakosszám % Dél-Alföld 224 25,7 1222590 48,2 Észak-Alföld 217 24,9 687373 27,1 Közép- Magyarország (csak Pest megye) 26 3,0 112309 4,4 Közép-Dunántúl 28 3,2 34146 1,3 Nyugat-dunántúl 72 8,3 61340 2,4 Dél-Dunántúl 203 23,3 263100 10,4 Észak- Magyarország 101 11,6 157647 6,2 Összesen: 871 100,0 2538505 100,0 * A településszám az érintett önkormányzatokat jelenti. Kormányrendelet mellékletében szereplő települések és településrészek száma 908, de ezek kevesebb, azaz 871 önkormányzatot érintenek. A leginkább érintett régiók sorrendben a Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók. Ez utóbbiban jellemzően kis településekben van probléma az ivóvízzel. Budapest egyáltalán nem érintett. E problémák megoldásának határideje 2009. Vízkészleteink jelentős részénél okoz gondot a magas vastartalom: az ország területének mintegy a felén a vízkészlet vaskoncentrációja meghaladja a 0,5 mg/l-t, de az Alföld egyes részein az 1 mg/l-t is. A vas, mangán határérték feletti szennyezést tartalmazó ivóvizek minőségének javításában érdekelt települések száma 545, az érintett lakosok száma 1527 ezer fő. Ezt a problémát 2015-ig kell megoldani. 3 Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 8

2.2. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nő a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program végrehajtása dinamikusan folytatódott. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-kal nőtt, 2003-ban elérte az 59,1 %-ot, 2004-ben a KSH adatai szerint 62,2%. Jelentős a csatornával ellátott, de rá nem kötött lakások/lakosok aránya, 2004-ben 11% volt, tehát a megépült csatornahálózat 17,7 %-át nem veszik igénybe a lakosok. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2003-ban 29,8 ekm, 2004-ben 35,4 ekm. 2003-ban 1302 település volt csatornázva (az összes település közel 42%-a), 2004-ben további 91 települést csatornáztak, így összesen 1393 település vált csatornázottá. Az egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza az 1990 évi 228,2 méterről közel két-és félszeresére 550,8 méterre emelkedett, 2004-re elérte az 550,8 m-t. A csatornázatlan területeken a lakossági szennyvíz jelentős része szakszerűtlen szikkasztásra kerül. A csatornázatlan területeken a talajvízkutak elnitrátosodásával és sok esetben az épületek állapotát is veszélyeztető szennyvízdombok kialakulásával kell számolni A csatornázatlan területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet veszélyezteti, terheli és szennyezi. A korszerű egyedi szennyvízkezelési megoldások nem terjedtek el. 2003- ban elfogadta a Kormány a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programot (174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet). A KvVM gondozásában megvalósítandó program az egyedi szennyvízkezelés népszerűsítését, az igények és a lehetőségek felmérését, majd konkrét helyszíni, települési agglomerációkra vonatkozó projektek megvalósítását szolgálja. A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a 90-es években csökkent, 2001-ben érte el a minimumot, 1991-es 827 millió m 3 elvezetett szennyvíz, 2001-re 519,5 millió m3-re csökkent (37,2%-os csökkenés), 2003-ban 525 millió m 3 lett, az utóbbi években kis mértékű emelkedés a jellemző. A biológiailag tisztított szennyvíz aránya az összegyűjtött szennyvízhez képest az 1991. évi 35%-ról, 2003-ra 65,9%-ra nőtt. 2004-ben ez az arány elérte a 66,5%-ot. A III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az 1991-es 2,6%-ról, 2002-re 17,5%-ra nőtt. Különösen nagymértékben nőtt 2003-ban a III fokozattal is tisztított szennyvizek aránya 2003-ra 31,1 %-ra nőtt, mely 2004-re 31,8% emelkedett.. Jelenleg tehát az összegyűjtött szennyvíznek 2/3-a kerül biológiai tisztítás után a befogadókba. 2004-ben a csatornázottság viszont 62,2%-os volt, tehát durva becsléssel elmondhatjuk, hogy a lakossági szennyvíz mintegy 41,4%-a kerül legalább biológiai fokozatú tisztítóba. 9

2.4. táblázat: Az összegyűjtött települési szennyvizek kezelése (1991-2004) Megnevezés A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége és aránya Ebből: III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége és aránya 1991 2000 2001 2002 2003 2004 em 3 % em 3 % em 3 % em 3 % em 3 % em 3 % 826 978,4 530 483,6 519 549,3 525 178,5 525 082,0 557456,4 100 289209,1 35,0 21339,9 100 310282,4 58,5 57304,3 100 282584,8 54,4* 60355,4 100 306602,7 58,4* 91737,6 100 345837,9 65,9 163382,5 2,6 10,8 11,6 17,5 31,1 Forrás: KSH * az É-Pesti szennyvíz-telep egyik blokkja üzemen kívül volt 2001-ben és 2002-ben 100 370 761,0 66,5 177 357,3 A lakásbekötések szerinti közműolló 1980-ban 33,9 % volt, utána kinyílt. 1995-ben, a legnyitottabb állapotában 45,8 % volt, azóta már lassan zárul, 2003-ban 34,1 % volt, 2004-re a KSH adatai szerint 31,5%-ra csökkent. 31,8 Közműolló alakulása % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Közműolló Forrás: KvVM 4. ábra 10

3. Mezőgazdaság 3.1. Vízhasználat 3.1. táblázat A mezőgazdasági célú vízfelhasználás alakulása 1970-2002 Mezőgazdasági Év vízfelhasználás Millió m 3 1970. 665,0 1975. 890,3 1980. 699,6 1985. 727,0 1990. 987,6 1992. 949,0 1993. 945,0 1994. 711,0 1995. 662,1 1996. 455,6 1997. 407,5 1998. 407,2 1999. 441,5 2000. 725,5 2001. 720,4 2002. 684,3 2003. 673,8 2004. 605,8 Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása 1970-2004 1200 1000 800 600 400 200 0 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 5. ábra A mezőgazdasági célú vízfelhasználás évenkénti ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutatott 1990-ig, ekkor megközelítette az 1000 millió m 3 -t. 1993-tól kezdve folyamatos, radikális csökkenés figyelhető meg. A mélypontot jelentő 1997-1999-es években a vízfelhasználás a 90-es szint 40-45%-át tette ki. 2000-ben újból nőtt a vízfelhasználás, de 11

2000-2003 között lassú, 2004-ben nagyobb ütemű csökkenés figyelhető meg. Az összes mezőgazdasági célú vízfelhasználás 2000-től 2004-ig 16%-kal csökkent. Megállapítható, hogy az utóbbi évek támogatási rendszerek változása, a támogatások növekedése nem növelte a mezőgazdasági célú vízigényt. A kiépített főművi kapacitás pedig a jelenlegi felhasználás dupláját is ki tudná szolgálni. A mezőgazdasági vízhasználatok négy területre tagolhatók: - öntözés - halastó - állattenyésztés - egyéb A fenti vízhasználatok közül az első kettő együtt kezelhető, mivel a hazai körülmények között döntően felszíni vízkészletekről történő vízkivételt jelentenek. Gazdasági jelentőségét tekintve nagy súlya az öntözésnek (2004. évi arány 30%) és a halastavi (2004. évi arány 64%) vízhasználatnak van. 3.2. táblázat: A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása Millió m 3 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004 Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 456,3 385,9 64% Öntözés 178 180,2 186 184,5 182,2 30% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 29,2 27,9 5% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0,0 6,4 1% Mezőgazdasági saját víztermelés összesen 720,7 716,3 679,6 670,0 602,4 99% Viziközműtől vásárolt víz 4,8 4,1 4,7 3,8 3,4 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 673,8 605,8 100% Forrás: VKJ Mezőgazdasági vízfelhasználás 2004 Halastó ellátására Öntözés Állattenyésztés Egyéb 6. ábra 12

A mezőgazdasági célú vízfelhasználás utóbbi öt évben megfigyelhető 16%-os csökkenése alapvetően a halastavak ellátására szolgáló vízigények változására vezethető vissza, ami öt év alatt közel 24%-al csökkent, miközben az öntözés több, mint 2%-al nőtt. Öntözés 3.3. táblázat: Öntözött terület alakulása, ezer hektár Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Vízjogilag engedélyezett 203,1 208,1 210,2 219,9 205,7 Öntözhető terület Öntözött terület 115,7 95,9 124,8 134,7 102,9 Összes mezőgazdasági terület 5 854,1 5 853,2 5 867,3 5 864,7 5 863,8 Öntözött terület az összes mezőgazdasági területhez képest 1,98 1,64 2,13 2,30 1,75 Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII), KSH A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület az elmúlt években kis ingadozásokat mutatott, érdemi változás nem történt. 2004-re az öntözhető terület 2000-hez képest 1,2%-kal nőtt. A ténylegesen öntözött terület ingadozása jelentősebb volt (a legnagyobb és a legkisebb érték között 30% a különbség). A ténylegesen öntözött terület az öntözhető terület 50-60%-a között mozgott 2000-2004 között. Az öntözött terület lényegesen csökkent 2001-ben és 2004-ben. Az öntözött terület az összes mezőgazdasági terület 2%-a (1,64-2,3%) körül ingadozott. Az öntözéses gazdálkodás Magyarországon kedvezőtlen helyzetben van a szántóföldi növények megöntözött területe alig éri el a vetésterületének 2 %-át. 13

3.4 táblázat: Az öntözött területek növénykultúrák szerinti alakulása (2000-2004) Vízjogilag engedélyezett Megöntözött Megnevezés öntözhető terület alapterület Ha ha 2000 2001 2002 2003 2 004 2000 2001 2002 2003 2 004 Szántó összesen 188 298 187 818 184 766 181 251 159 124 111 667 91 555 112 212 116 292 87 451 ebből: kukorica 37 993 26 822 27 041 26 848 20 226 Rizs 3 755 4 685 3 491 3 397 2 867 3 288 3 058 2 966 3 310 Napraforgó 7 988 4 249 2 743 4 101 957 Burgonya 7 832 5 396 4 514 4 109 3 596 Cukorrépa 13 726 14 957 13 256 8 644 8 522 Szója 1 596 479 819 962 250 Takarmánynövények 14 594 17 743 8 271 8 966 4 734 Zöldségfélék összesen 39 007 52 066 32 998 35 997 47 578 26 964 ebből: csemege kukorica 29 977 19 279 18 262 28 700 16 664 Zöldborsó 7 694 6 727 7 424 6 075 Zöldbab 1 484 1 254 1 515 1 160 Paradicsom 2 673 1 269 2 298 2 394 344 Paprika 2 095 1 238 5 318 1 737 550 Fejeskáposzta 613 159 572 62 Gyümölcsösök összesen 3 731 8 373 9 669 12 063 12 324 2 773 3 013 7 596 6 869 4 844 ebből: alma 5 421 4 571 4 505 2 518 Körte 551 452 417 396 Kajszibarack 350 185 248 141 Őszibarack 398 314 263 124 Málna 416 361 226 351 Szeder 164 127 68 88 Szőlő 247 188 922 135 427 2 38 575 79 142 Gyep 1 353 2 498 2 287 2 973 4 872 453 575 1 696 1 688 753 Egyéb (erdő, fásítás stb.) 9 486 9 246 12 542 23 490 28 982 838 731 2 680 9 804 9 666 Összesen 203 115 208 123 210 186 219 913 205 728 115 733 95 912 124 759 134 731 102 856 Forrás: Agrárgazdasági kutatóintézet (AKII) 14

A megöntözött területek nagysága 2004-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek 50 %-át tette ki. A vízjogilag engedélyezett területek 2004. évi csökkenése leginkább a szántóterületeket (főként a zöldségféléket: csemegekukorica, paradicsom), a kukorica, a napraforgó és a burgonya vetésterületeket érintette. Minimális növekedés mutatkozott a gyümölcsös és szőlő ültetvényekre kiváltott engedélyeknél illetve a gyep és egyéb területeknél. A megöntözött területeknek 2004-ben 85 %-át a szántóföldi növények, 5 és 1%- át a gyümölcs és szőlő ültetvények, 10 %-át pedig az egyéb területek jelentették. A zöldségfélék a megöntözött szántóterületek 30%-át teszik ki, ezen belül is 62 % öntözött területet képvisel a csemegekukorica és 22 %-ot a zöldborsó. Magasnak mutatkozik még a kukorica (23%), a cukorrépa (10%) és a takarmánynövények (5,4%) megöntözött területének százalékos aránya a megöntözött szántón belül. Az öntözéses gazdálkodás jelentőségét néhány növényfaj esetében a viszonylag magas vetésterülethez viszonyított megöntözött területnagyság %-os mutatója jelzi. A zöldségféléknél jelenleg a zöldbab (85,9%), a csemegekukorica (58,2%), a zöldborsó (40,4%) és a zöldpaprika (14,6%), más szántóföldi növények közül természetesen a rizs (100,0%) a cukorrépa (14,2%), és a burgonya (12,2%) képvisel ilyen magas értéket. A megöntözött területek 86,4%-át közel fele-fele arányban az észak és dél-alföldi régiók megyéi képviselik, míg az észak-alföldi régióban kiöntözött vízmennyiség csaknem 70%-át teszi ki a teljes kiöntözött vízmennyiségnek. A gazdaságszerkezeti összeírás szerint az öntözést alkalmazó gazdaságok (26 795) közel 85 %-a ebbe a két régióba tartozik. Állattenyésztés és egyéb mezőgazdasági célú vízfelhasználás Az állattenyésztési célú vízkivétel 2000-2003 között szinten maradt, 2004-ben mintegy 3%-al csökkent. Az egyéb vízfelhasználás ingadozásokat mutat, de összességében csökkent. A mezőgazdasági telephelyek, állattartó telepek, majorok vízhasználatai az előzőekhez képest elenyésző mennyiségű, kielégítése általában felszín alatti vízkészletből történik, saját vízkivétellel, vagy települési víziközmű rendszerekből. Becslések szerint a mezőgazdasági telephelyi vízhasználatok 15-18 millió m 3 /évre tehetők. A felszíni vizek mezőgazdasági eredetű szennyező anyag terhelését leginkább a különböző kemikáliák és a talajerő utánpótlására felhasznált szerves- és műtrágyák, peszticidek mennyisége, a kijuttatás módja, az alkalmazott agrotechnikák határozzák meg. Ezen felül jelentős szennyező forrást jelent az állattartás során képződő trágya kezelése, ahol elsősorban a hígtrágya okozza a legnagyobb kockázati tényezőt. A mezőgazdaság nitrogén és foszfor szennyezését befolyásoló tényezőkről, a területhasználati változásokról részletes adatok, idősorok a 4.sz.mellékletben találhatók. 15

3.2. A mezőgazdaság gazdasági jellemzése A mezőgazdaság gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. A főbb mutatókat a 3.6 táblázat foglalja össze. Az ország termelési értékének (bruttó kibocsátásának) 2004-ben 4,4 %-át adta a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat együttesen. Míg 2002-ben a növénytermesztés és az állattenyésztés csaknem ugyanolyan mértékben, kb. 40 %-ban járult hozzá a termelési értékhez (bruttó kibocsátáshoz), 2004-ben a növénytermesztés került előtérbe (43,2%), s az állattenyésztés kissé leszakadt (35,7%). A GDP-nek a termelési értékénél (a bruttó kibocsátásénál) kisebb hányadát, 3,8 %-át termeli meg a mezőgazdaság. A mezőgazdasági felvásárlási árak nagyon ingadozóak, van olyan év, amikor az infláción felüli mértékű az árnövekedés, s van amikor abszolút értékben is csökkennek az árak. Ezen belül általában még tendenciájában is - eltérő a növénytermelés és az állattenyésztés áralakulása. Az agrárolló (termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe) az utóbbi években folyamatosan csukódott, s 2003-ban majdnem elérte a 100 %-ot, de 2004-ben 86,9 %-ra esett vissza. Nincsenek külön foglalkoztatottsági és jövedelmi adatok a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, illetve a halászatra vonatkozóan. Az ágazat összesen az ország alkalmazottainak 5,3%-át foglalkoztatta 2004-ben, s a nettó keresetek az országos átlagnál 24 %-kal voltak alacsonyabbak. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát tartalmazza. A termelés (bruttó kibocsátás) értékéből a 2000. évi 13,5%-os szintről 2003-ra 10,9 %-ra csökkent a nettó vállalkozói jövedelem a mezőgazdaságban. 16

3.5. táblázat: A mezőgazdaság vízhasználatának összefoglaló gazdasági jellemzése Mutató 2000 2001 2002 2003 2004 Gazdaságok száma összesen, db 51 672 51 631 54 063 55 931 56 244 Ebből - társas vállalkozások száma, db 13 977 14 635 14 889 14 590 14 672 - egyéni vállalkozások száma, db 37 695 36 996 39 174 41 341 41 572 Bruttó hozzáadott érték, milliárd Ft 490,9 562,7 536,6 523,9 666,1 Termelési érték(bruttó kibocsátás)mezőgazdaság összesen, milliárd Ft 1 474,1 1 735,8 1 718,6 1 647,4 1 833,3 Növénytermesztés termelése (bruttó 711,5 n.a 627,7 692,8 692 kibocsátása), milliárd Ft Állattenyésztés termelése (bruttó 587,3 n.a 544,6 660,8 660,2 kibocsátása), milliárd Ft Növénytermesztés aránya a mezőgazdaság 43,2 n.a 42,6 39,9 40,3 termelésében (bruttó kibocsátásában), % Állattenyésztés aránya a mezőgazdaság 35,7 n.a 36,9 38,1 38,4 termelésében (bruttó kibocsátásában), % Mezőgazdaság növekedése, volumenindex, % 92 123,4 87,9 93,2 111,8 Termelői árak alakulása mezőgazdaság összesen, előző év=100 122,5 106,0 98,5 105, 9 94,6 Termelői árak alakulása növénytermesztési és 103, 120, 86,2 130,8 91,3 kertészeti termékek esetében, előző év=100 7 2 Termelői árak alakulása élő állatok és állati 93,6 103, 112,4 121,2 94,4 termékek összesen, előző év=100 9 Agrárolló, % 94,9 97,3 97,5 99,8 86,9 Foglalkoztatottak száma ILO szerint, ezer fő 255,5 243,4 240,9 215,2 204,9 Alkalmazásban állók száma, ezer fő 131,4 119,6 113,1 n.a n.a Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma, ezer fő Munkaerő felhasználás, ÉME* Alkalmazásban állók bruttó keresete Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó Működési eredmény, Millió Ft Termelési tényezők jövedelme, Millió Ft Nettó vállalkozói jövedelem, Millió Ft Nettó vállalkozói jövedelem a termelés (bruttó kibocsátás) %-ában Forrás: KSH *Éves munkaegység=1800 óra 126,0 112,5 665 885 59 538 40 905 263 222 399 416 199 404 638 704 72 144 48 794 269 251 408 072 210 302 106, 0 636 454 82 186 59 101 226 085 376 888 168 754 13,5 12,1 9,8 n.a n.a 572 n.a 405 892 97 73 014 659 70 27 959 211 n.a 969 363 n.a 623 154 n.a 773 10,9 n.a 17

4. Ipar 4.1. Ipari vízkivétel, vízhasználat Az ipari vízgazdálkodást két adatbázis alapján lehet jellemezni. A vízkészletjárulék nyilvántartásból az összes víztermelés, vízkivétel megállapítható (továbbiakban VKJ). Ennél szűkebb körre elérhetők az üzemi vízgazdálkodásra és szennyvízkezelésre vonatkozó adatok. Az ipari vízgazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés (továbbiakban ipari statisztika) az 1378 nyilvántartási számú adatlapon történik, melyet az adatszolgáltatásra kötelezett 5 m 3 /óra teljes vízforgalmat, illetve a 80 m 3 /d frissvíz használatot elérő ipari vízhasználók kötelesek kitölteni. Az ipari üzemek a saját termeléssel beszerzett vízmennyiséget a közműves vízszolgáltatásból és egyéb termelőktől átvett vízzel is kiegészítik. Az összes vízbeszerzés elenyésző része, 2004-ben 1,2%- a származik a közüzemi vízszolgáltatásból a többi mind saját kutas vízellátás. Az ipari üzemek saját vízbeszerző művei segítségével termelt vízmennyiség megoszlása 2004-ben a víz eredete szerint következő: felszíni víz: 96,7%, felszín alatti víz 3,3%. 18

4.1. táblázat: Az ipar vízhasználatának alakulása Ipar vízhasználata Közüzemi vízellátás Saját víztermelés Összesen 1000m 3 1000m 3 1000m 3 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. Bányászat és kitermelőipar 190 127 89 53 49 26 643 24 046 22 486 14 192 10 571 26 833 24 173 22 575 14 244 10 621 Feldolgozó iparból - élelmiszeripar 13 285 13 640 16 087 16 187 13 793 77 931 77 046 76 102 70 267 66 734 91 216 90 686 92 189 86 455 80 527 - textil és bőripar 1 166 1 217 1 027 586 1 130 6 027 5 460 5 201 4 914 4 529 7 193 6 677 6 228 5 500 5 660 - fa és papíripar 3 448 2 865 2 700 2 504 2 129 16 489 15 507 14 386 10 350 9 539 19 937 18 372 17 086 12 854 11 668 - vegyipar, kőolaj finomítás, stb. 15 339 16 645 15 529 14 652 14 369 42 393 42 593 45 458 41 552 39 852 57 732 59 238 60 987 56 204 54 221 - kohászat (fémfeldolgozás) 2 510 4 513 2 586 3 016 2 457 6 255 5 828 5 045 5 193 4 668 8 765 10 341 7 631 8 209 7 125 - gépipar 5 857 3 271 4 881 4 411 4 384 9 090 8 631 7 757 7 300 6 836 14 947 11 902 12 638 11 711 11 220 - egyéb feldolg. ipar 1 838 1 610 1 673 1 627 1 550 7 881 6 801 6 605 6 839 6 115 9 719 8 411 8 278 8 466 7 664 Teljes feldolgozó ipar 43 443 43 760 44 483 42 984 39 811 166 067 161 866 160 554 146 414 138 273 209 510 205 626 205 037 189 399 178 084 Elektromos energia termelése és elosztása 10 763 11 041 10 864 13 440 11 010 4 819 926 4 925 081 4 800 103 4 512 822 4 185 188 4 830 689 4 936 122 4 810 967 4 526 262 4 196 199 Összes ipari tevékenys. 54 396 54 928 55 436 56 477 50 871 5 012 636 5 110 993 4 983 143 4 673 428 4 334 032 5 067 032 5 165 921 5 038 579 4 729 905 4 384 903 Forrás: VKJ, OSAP 1062, ipari vízgazdálkodási statisztika. A saját víztermelés a VKJ-ból, a közüzemi vízellátás megoszlás a az ipari vízgazdálkodási statisztikából, a közüzemi vízszolgáltatás nagyságát az ipar egészére az OSAP 1062 tartalmazza. 15

A villamosenergia ipar vízfelhasználásának továbbra is meghatározó szerepe van az iparon belül. Részesedési aránya a 90-es években megfigyelt 87-88 %-ról napjainkra 95 %-ot is meghaladó mértékű. Ezzel párhuzamosan a többi ipari szektor részesedési aránya a vízbeszerzésből 12-13 %-ról 5% alá csökkent. A vízhasználat megoszlása 2004-ben a főbb ipari ágazatok között a következő: Villamosenergiaipar 95,7%, Feldolgozóipar 4,1 %, Bányászat és kitermelőipar 0,2 %. A vízmennyiség megoszlását és arányát a különböző vízbeszerzési források között a villamosenergia ipar nélküli adatok torzítás nélkül tükrözik. A legnagyobb vízfogyasztó az élelmiszeripar (42,7%), a másik jelentős ágazat a vegyipar (28,7%). Ipari vízhasználatok villamosenergiaipar nélkül 2004. 5,9% 4,1% 5,6% Bányászat és kitermelőipar 3,8% Élelmiszeripar 28,7% 42,7% Textil és bőripar Fa és papíripar Vegyipar, kőolaj finomítás, stb. Kohászat (fémfeldolgozás) Gépipar 6,2% 3,0% Egyéb feldolg. ipar 7. ábra 4.2. táblázat: Hűtési célú vízhasználat ezer m 3 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. Összes saját vízbeszerzés 4 324 914 4 503 978 4 436 109 3 953 945 3 848 348 Vízbeszerzésből hűtés 3 993 311 4 247 395 4 152 604 3 711 242 3 664 542 Hűtés aránya az ipar egészében, % 92,3 94,3 93,6 93,9 95,2 Villamos energiaipar saját vízbeszerzése 3 989 177 4 244 782 4 196 240 3 724 849 3 640 595 Villamosenergiaipar saját vízbeszerzéséből hűtés 3 875 337 4 153 883 4 055 553 3 548 949 3 511 279 Hűtés aránya a Villamosenergiaiparban, % 97,1 97,9 96,6 95,3 96,4 Forrás: OSAP 1378 15

Az utóbbi öt évben hűtési célú vízhasználat teszi ki a villamosenergia ipar vízhasználatának 95-98%-át az ipari vízgazdálkodási statisztika szerint. Az elmúlt években a beszerzett víznek 95-98 %-át fordították az ipari üzemek technológiai, szociális és egyéb célú frissvíz felhasználására. Az ipari üzemek jelentős részénél a frissvíz nem fedezi a gyártástechnológiához szükséges teljes vízmennyiséget. Ezért az üzemek nagy része a frissvizet ismételt felhasználással többször hasznosítja. Ez egyben jelentősen csökkenti a kibocsátott szennyvíz (használtvíz) mennyiséget, de általában nagyobb koncentrációjú szennyvizet eredményez. Az ipar teljes vízhasználata tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy mennyi frissvízre lett volna szükség az ismételt vízhasználat lehetőségének kihasználása nélkül. Ennek megfelelően a teljes vízhasználat a frissvíz és az ismételten használt víz együttes mennyisége. Az ipar víztermelését, frissvíz használatát, az ismételt vízhasználatot és a teljes vízhasználatot országos összesítésben, valamint annak megoszlási arányát a villamosenergia ipar és a többi ipari szektor között az 4.3 táblázat mutatja be: 21

4.3. táblázat: Az ipari vízhasználat adatai Év Megnevezés Villamosenergia ipar Többi ipari szektor Összes vízbeszerzés 10 6 m 3 /a Beszerzett víz megoszlása % 2000 4 515,2 89,7 10,3 2001 4 656,3 92,5 7,5 2002 4 615,3 92,9 7,1 2003 4 215,1 89,7 10,3 2004 4 103,9 90,2 9,8 Összes frissvíz használat 10 6 m 3 /a Frissvíz használat megoszlása % 2000 4 414,7 90,5 9,5 2001 4 553,4 93,4 6,6 2002 4 484,7 93,8 6,2 2003 4 007,7 92,3 7,7 2004 3 911,8 92,7 7,3 Ismételt vízhasználat 10 6 m 3 /a Ismételt vízhasználat megoszlása % 2000 2 916,8 52,4 47,6 2001 2 562,6 39,6 60,4 2002 3 279,2 48,6 51,4 2003 3 441,1 47,2 52,8 2004 3 228,2 40,9 59,1 Teljes vízhasználat 10 6 m 3 /a Teljes vízhasználat megoszlása % 2000 7 068,6 76,7 23,3 2001 7 015,0 74,9 25,1 2002 6 928,9 74,2 25,8 2003 7 341,9 71,8 28,2 2004 7 076,0 69,6 30,4 Forrás: OSAP 1378 Az ipari vízgazdálkodás korszerűségét, a víztakarékossági technológiák terjedését jól mutatja a frissvízkihasználási tényező alakulása. Országosan az egész iparra lassú javulás figyelhető meg. A frissvízkihasználási tényező 1997-ben 1,63 volt, 2002-re 1,68-ra, 2003-ra nőtt 1,83% lett. Az első év 2004, amikor nem javult a mutató, 1,81% volt. Az egyes ágazatok eltérő fejlődést mutatnak. Amíg a feldolgozóiparban a frissvízkihasználási tényező több, mint 25%- kal nőtt, a villamosenergiaiparban a tényező közel 10%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a gépipar mutatója javult a legjobban közel 80%-kal. 22

4.2. Feldolgozóipar Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. A legjelentősebb vízhasználat a hűtővíztől eltekintve - az iparon belül a feldolgozóipari tevékenység. Ezen belül is azokat az ágazatokat vizsgáljuk részletesen, amelyek a vízfogyasztás és a vízszennyezés döntő részét adják: - Élelmiszeripar (DA) - Vegyipar (DF+DG+DH) - Papíripar (DD+DE) - Fémfeldolgozás (DJ) - Gépipar (DK+DL+DM) A fenti vízhasználatok és vízszennyezések mellett a feldolgozóipar gazdasági adatai 2000-2004-ben a következőképpen alakultak: 23

4.4. táblázat: A feldolgozóipar vízhasználatának gazdasági jellemzése Mutató 2000 2001 2002 2003 2004 Arány az ipar egészéhez 2004- ben* (%) Bruttó hozzáadott érték, Milliárd Ft Ipar (C,D,E összesen) 3196,7 3409,0 3 650,5 4 080,8 4528,1 100,0 - Élelmiszeripar (DA) 393,5 481,0 523,1 516,6 n.a. 12,7 - Vegyipar (DF+DG+DH) 529,7 545,8 633,4 681,5 n.a. 16,7 - Papíripar (DD+DE) 199,2 236,6 253,3 263,6 n.a. 6,5 - Fémfeldolgozás (DJ) 253,5 266,6 261,7 308,5 n.a. 7,6 - Gépipar (DK+DL+DM) 1006,6 1009,1 1 105,7 1 402,2 n.a. 34,4 Alkalmazásban állók száma (FTE), ezer fő Ipar (C,D,E összesen) 798,5 787,4 773,8 742,0 733,4 100,0 - Élelmiszeripar (DA) 118,9 114,3 119,4 116,8 111,3 15,2 - Vegyipar (DF+DG+DH) 78,5 76,9 76,6 72,6 72,9 9,9 - Papíripar (DD+DE) 52,4 51,8 53,0 53,5 52,2 7,1 - Fémfeldolgozás (DJ) 73,8 76,5 71,8 72,1 71,6 9,8 - Gépipar (DK+DL+DM) 230,2 237,0 237,0 231,5 241,0 32,9 Alkalmazásban állók bruttó keresete Ft/fő/hó Ipar (C,D,E összesen) 91 553 104 801 118 206 129 178 141 443 100,0 - Élelmiszeripar (DA) 86 000 99 640 110 378 117 883 125 720 88,9 - Vegyipar (DF+DG+DH) 128 310 146 639 162 084 182 147 196 146 138,7 - Papíripar (DD+DE) 80 241 92 765 102 628 111 428 124 933 88,3 - Fémfeldolgozás (DJ) 87 927 98 746 110 587 120 288 131 328 92,8 - Gépipar (DK+DL+DM) 97 846 111 615 126 379 136 756 150 087 106,1 Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó Ipar (C,D,E összesen) 57 679 65 451 76 199 85 078 91 801 100,0 - Élelmiszeripar (DA) 54 850 62 991 72 552 79 661 84 253 91,8 - Vegyipar (DF+DG+DH) 77 023 86 974 98 258 110 891 118 149 128,7 - Papíripar (DD+DE) 51 255 58 814 68 535 75 563 82 820 90,2 - Fémfeldolgozás (DJ) 55 791 62 286 72 751 80 781 86 932 94,7 - Gépipar (DK+DL+DM) 61 324 69 249 80 609 89 544 96 807 105,5 Feldolgozóipar hozzáadott értéke (D), 111,0 102,4 103,0 106,7 105,4 volumenindex, % Fajlagos vízfelhasználás (m 3 /1000 Ft termelési érték (bruttó kibocsátás) Feldolgozóipar (D) 0,0172 0,0157 0,0155 0,0131 0,0111 100,0 - Élelmiszeripar (DA) 0,0568 0,0495 0,0489 0,0450 0,0412 372,4 - Vegyipar (DF+DG+DH) 0,0328 0,0335 0,0350 0,0303 0,0251 226,2 - Papíripar (DD+DE) 0,0350 0,0287 0,0273 0,0196 0,0178 160,3 - Fémfeldolgozás (DJ) 0,0103 0,0113 0,0088 0,0082 0,0059 53,4 - Gépipar (DK+DL+DM) 0,0030 0,0023 0,0023 0,0019 0,0016 14,5 Forrás: KSH Ipari Évkönyv, *A GDP esetében 2003-ban A GDP egynegyedét előállító ipar, ezen belül különösen a feldolgozóipar egy recessziós időszak utáni fellendülési pályán van. Az ipari növekedés 2001 második felében veszítette el korábbi lendületét, a stagnálást 2002 második felében átmenetileg ismét gyorsuló termelésbővülés követte. 2003-tól új fellendülési szakasz vette kezdetét. Az iparon belül a főbb vízhasználatok közül a gépipar járul hozzá a legnagyobb, s továbbra is növekvő mértékben (34%) az ipar által termelt GDP-hez, az alkalmazottak számában való részesedéséhez hasonló mértékben. A gépiparban átlagosan elérhető bruttó kereset 2004-ben 6 %-kal volt magasabb az ipar átlagánál. A gépipar a vízfogyasztás és szennyezés tekintetében 24

termelési arányánál jóval kisebb arányban részesedik. Kimagaslóan alacsony az egységnyi termelésre jutó vízfelhasználás. A második legjelentősebb ágazat a vegyipar, amely az iparban alkalmazottak 10%-ával szemben 16,7 %-kal járult hozzá az ipar GDP termeléséhez 2004-ben. A vegyiparban kiemelkedő jövedelemtermelő képességének megfelelően a bruttó átlagbérek átlagosan 39 %-kal voltak magasabbak az ipar átlagánál. A vegyipar az élelmiszeripar után a második legnagyobb vízfogyasztó, a termelés egységére eső vízfelhasználásban is a második és a fémfeldolgozás után a második legnagyobb szennyezést kibocsátó ágazat. Az élelmiszeripar a legnagyobb vízfogyasztó az iparon belül, és a harmadik legnagyobb szennyezést kibocsátó ágazat. A termelés egységére eső vízfogyasztás is a legmagasabb. Az iparban alkalmazottak 15%-ánál kisebb mértékben, 12,7%-kal járul hozzá az ipar GDP termeléséhez. Az élelmiszeriparban a bruttó átlagbérek átlagosan 11 %-kal voltak alacsonyabbak az ipar átlagánál, a leszakadás mértéke növekedett az elmúlt években. A fémfeldolgozás az élelmiszeriparnál kisebb arányt képvisel a termelésben, de arányai ahhoz hasonlóak. A papíripar az ipari termelés és foglalkoztatásnak mindössze 7%-át képviseli, s az ágazatban elérhető bérek az ipari átlaghoz képest több, mint 10 %-os elmaradást mutatnak. 25

4.3. Vízenergia termelés Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. A vízerőkészlet hasznosítás folyószakaszonkénti megoszlása aránytalan. Kiépítettsége alacsony, ami Magyarország természeti és földrajzi adottságaiból következik. A nagyobb folyók közép- és alsószakasz jellegűek, viszonylag kis eséssel. A vízerőkészlet nagy ráfordítással aknázható ki. Ebből következően a magyarországi vízerő-hasznosításra csak járulékos jelleggel került sor, ott ahol a folyók hasznosítási célrendszerekbe vízlépcsőkkel történő szabályozását egyéb domináns hasznosítási feladatok időszerűvé tettek (pl. öntözés, vízszintszabályozás stb.). 4.5. táblázat: A vízenergiatermelés adatai Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Üzemelő vízenergia kapacitás, n.a. n.a. 22,0 23,2 23,8 MW Vízerőműben termelt villamos energia, MWh 178 199 185 997 194440 170 515 205 763 Vízerőműben termelt villamos energia aránya az összes termelt energia energiához képest, % 0,5 0,5 0,6 0,5 0,6 Forrás: Magyar Energia Hivatal, Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 26

Vízgyűjtő terület Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 4.6. táblázat: Vízerőhasznosítás adatai 2000-ben Ténylegesen Ténylegesen Éves Rendelkezésre igénybe vehető maximális álló teljesítő- teljesítő- csúcs Képesség Képesség MW MW MW Termelt villamosenergia MWh Vonalra adott villamosenergia MWh Duna vízgyűjtő területe Ikervár (Rába) 1,2 1,2 2,1 20284,0 20284,0 Nyugati törpék 0,4 0,4 0,4 3736,0 3736,0 Duna összesen 1,6 1,6 2,5 24020,0 24020,0 Tisza vízgyűjtő területe Kisköre (Tisza) 11,4 11,3 26,0 89935,0 86698,0 Tiszalök (Tisza) 5,7 5,1 11,3 42683,0 41170,0 Kesznyéten (Hernád) 2,7 2,3 4,4 16514,0 16244,0 Felsődobsza (Hernád) 0,3 0,3 0, 2506,0 2452,0 Gibárt (Hernád) 0,3 0,3 0, 2541,0 2509,0 Keleti törpék 0,0 0,0 0, 0,0 0,0 Tisza összesen 20,4 19,3 41,7 154179,0 149073,0 Ország összesen 22,0 20,9 44,2 178199,0 173093,0 Forrás: Magyar Energia Hivatal, Villamos Energia Statisztikai Évkönyv, 2000, az azóta megjelent évkönyvekben erre nem volt adat. A villamos energia termelés és elosztás gazdasági jelentősége a GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma alapján ítélhető meg. Gazdasági adatok általában csak a Villamosenergia- gáz-, gőz-, melegvíz ellátás (40) és ezen belül a Villamosenergia termelés és elosztás ágazatra (40.10) összesen vannak. A főbb mutatókat az 4.8. táblázat foglalja össze a 40.10 ágazatra. Az ország termelési értékének (bruttó kibocsátásának) egyre növekvő hányadát, 2004-ben 3,9 %-át adta a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz ellátás. A GDP-nek a termelési értéknél (bruttó kibocsátásénál) kisebb hányadát, 3,1 %-át, ezen belül az ipari GDP-nek kb. 5,3 %-át termeli meg. A termelt villamos energia mennyiségének aránya alapján a vízi energia termelés adja az ipari GDP 0,03 %-át. A villamosenergia árak általában az infláció mértékén felüli mértékben emelkednek. Az ágazat összesen az ország alkalmazottainak 1%-át foglalkoztatta 2004-ben, s a bruttó keresetek mind az országos, mind az ipari átlagnak több, mint másfélszerese. 4.7. táblázat: A villamosenergia termelés vízhasználatának összefoglaló gazdasági jellemzése Mutató 2000 2001 2002 2003 2004 Bruttó hozzáadott érték, Milliárd Ft 216,0* 196,5* 202,1* 216,8* n.a. Alkalmazásban állók száma, ezer fő 32,4 28,5 25,9 23,8 21,97 Alkalmazásban állók bruttó keresete 138 144 161 965 189 177 211 240 241 584 Ft/fő/hó Alkalmazásban állók nettó keresete Ft/fő/hó 81 500 94 044 110 327 123 129 137 838 *becslés Forrás: KSH 27

5. Egyéb vízhasználatok 5.1. Vízi szállítás Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. A hajózás, szállítás a Szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatba tartozik. A szállított áru mennyisége jelentős mértékben ingadozik évente, ez valószínűleg a hajózható időtartammal, politikai eseményekkel, stb. is magyarázható. Az átlagos szállítási távolság azonban kismértékben növekvő tendenciát mutat. 5.1. táblázat: A hajózás, szállítás vízhasználatának gazdasági jellemzése Mutató 2000 2001 2002 2003 2004 Szállított áru, ezer tonna 2 903 2 420 3 006 2 105 2 398 Szállított áru, ezer tkm 1 055 891,1 1 120,3 1 117,1 1 422,9 Átlagos szállítási távolság, 363,4 368,2 372,7 530,7 593,4 km Nagyobb kikötők száma 28 28 28 28 28 Kikötők áruforgalma, tonna n.a 5 217 n.a n.a n.a 516 Forrás: KSH, KTI A vízi úton szállított áruk tömege 2002-ben meghaladta a 3 millió tonnát, ami az összes szállítás 1,5%-a volt. Az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent a vízi úton szállított áruk tömege, 2004-ben 2,4 millió tonna volt, ami az összes szállítás mindössze 0,8 %-a. A vízi szállítás teljesítménye ellenben jelentősen növekedett, 2004-ben mintegy 1423 ezer tkm, ami az összes szállítás 3,9 %-a. 28 nagyobb kikötő van Magyarországon, a kikötők áruforgalma 2001-ben 5,2 millió tonna volt, frissebb adat nem érhető el még. A vízi szállítás területén (kikötők és hajózás együtt) 2000-ben kb. 2000 főt foglalkoztattak. Az ágazat termelése (bruttó kibocsátása) 10 Mrd Ft, az országos termelési érték (bruttó kibocsátásnak) mindössze 0,34 ezreléke volt, a termelt 3,2 Mrd Ft hozzáadott érték esetében ez az arány 0,28 ezrelék volt. 2000-ben a vízi szállítás területén elérhető átlagos bruttó 74 916 Ft/fő/hó kereset az országos átlag alatt marad 14%-kal. A tevékenység üzemi eredménye negatív volt (-0,6 Mrd Ft) 2000-ben. A személyszállítás 2000-ben 0,2 Milliárd Ft fogyasztói árkiegészítésben részesült, és a vízi szállítás 0,1 milliárd Ft egyéb támogatásban részesült. A Közlekedéstudományi Intézet által készített alábbi térkép jól szemlélteti a fontosabb dunai és tiszai kikötők áruforgalmának területenkénti alakulását és annak árucsoportonkénti összetételét 2001-ben, amely megyénként igen eltérő. A vízi szállítás arányának elmúlt évekbeli országos alakulására és a jövőbeli várható fejlődésére vonatkozó, VÁTI által készített ábrát is bemutatjuk. Ezek alapján a vízi szállítás területén továbbra is kis mértékű fejlődés várható. 28

8. ábra 9. ábra 29

5.2. Vízhez kötődő turizmus Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. Magyarországon nincs közvetlen adatgyűjtés a napi turista számra vonatkozóan. KSH adatgyűjtés van azonban a vendégek számára és a vendégéjszakákra vonatkozóan. A településsorosan kapott adatokat mind beépítettük az adatbázisba, függetlenül attól, hogy ott vízhez kötődő turizmus lehetséges-e. Külön összesítést készítettünk a vízi jellegű kiemelt üdülőkörzetekre. Azon települések adatait összegeztük, amelyek olyan üdülőkörzetekhez tartoznak, amelyek a vízhez kötődő turizmushoz kapcsolhatók: Balaton-üdülőkörzet partközeli települései Dunakanyar Tisza-tó Velencei-tó-Vértes Felső-Tisza-szakasz Kapos-völgy Magyarországi Alsó-Duna-szakasz Rába-Marcall mente Ráckevei Duna Szigetköz Szolnoki Tisza-szakasz Tisza-Körös mente A vízhez kötődő turizmusban a vendégek száma 2004-ben több mint 2,3 millió fő, akik összesen több mint 8 millió éjszakát töltöttek el. Az átlagos 1 főre jutó vendégéjszakák száma csökkenő tendenciát mutat. A vendégek több mint 80 %-a a kereskedelmi szálláshelyeket veszi igénybe, s ennek aránya nő a magán szálláshelyek vendégei száma rovására. Ennek hátterében a statisztikai jelentések pontossága is húzódhat (pl. a magán szálláshelyeken gyakoribb lehet a vendég be nem jelentése). Kereskedelmi szálláshely: üzletszerűen, folyamatos napi üzemeléssel szállásszolgáltatást nyújtó létesítmény. Nem értendő a kereskedelmi szálláshelyek közé a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. A statisztikai megfigyelés köre 1999-től kezdődően a 10-nél több ággyal - kempingek esetében 30-nál több férőhellyel - rendelkező szálláshelyekre terjed ki. A vízparti üdülőkörzetek aránya a turizmuson belül szálláshely kategóriánként eltérő. A kereskedelmi szálláshelyek esetében kb. egyharmados, a magánszálláshelyeknél pedig kétharmados arányt képvisel a vízhez kötődő turizmus az összes turizmuson belül (részletesen lásd az 5.2. táblázatban), s tendenciájában kismértékben csökkenő jellegű. Az 1 főre jutó vendégéjszakák száma azonban kb. 17-20%-kal több a vízhez kötődő turizmus esetében, mint a turizmus egészének országos átlaga. 30