100 éves az első Solvay konferencia

Hasonló dokumentumok
AZ ELSÔ SOLVAY-KONFERENCIA CENTENÁRIUMÁN I. Radnai Gyula ELTE Anyagfizikai tanszék

AZ ELSÔ SOLVAY-KONFERENCIA CENTENÁRIUMÁN II. Radnai Gyula ELTE Anyagfizikai tanszék

EINSTEIN NOBEL-DÍJÁRÓL NÉGY TÉTELBEN

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

a klasszikus statisztikus fizika megalapozása

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

XX. századi forradalom a fizikában

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Az atombomba története

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

A kvantummechanika filozófiai problémái

A kvantummechanika filozófiai problémái

Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika filozófiai problémái

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( )

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Rutherford-féle atommodell

Budapest, december 3-4.

Az Elméleti Fizikai Tanszék

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)

Kémia I. Műszaki menedzser hallgatók számára

Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)

Wolfgang Ernst Pauli életútja. Gáti József

Az elektromágneses hullámok

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Az elemi hatáskvantum felfedezője: gondolatok Max Planck születésének 150. évfordulóján. Varró Sándor MTA SZFKI

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Stern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva

I. Adatlap. Berzsenyi Dániel Főiskola fizika alapképzési (Bachelor) szak indítási kérelme

A hőmérsékleti sugárzás

Utazások alagúteffektussal

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( )

dinamikai tulajdonságai

Thomson-modell (puding-modell)

EMLÉKEZÉS AZ ELTE TTK ELMÉLETI FIZIKAI TANSZÉKÉNEK EGYKORI TANÁRAIRA

a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés

Ideális gáz és reális gázok

Termodinamika és statisztikus fizika

Biofizika tesztkérdések

A modern fizika születése

I. Atom- és molekulafizika program

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Egy nem létező könyv. Fényes Imre: A termodinamika alapjai Akadémiai Kiadó, Budapest, Köszönet: Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Lukács Árpád

Kémia 7-8. osztály. 1. Játék a periódusos rendszerrel (kb. 10 perc)

A relativitáselmélet története

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Novobátzky Károly a tudós tanár

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK

Atomfizika. FIB1208 (gyakorlat) Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 3+2 Összóraszám (elmélet+gyakorlat) 3+2

fizikai szemle 2008/6

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY FIZIKA - KÉMIA 7-8. OSZTÁLY

indeterminizmus a fizikában

BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola

PLANCKTÓL HEISENBERGIG Werner Heisenberg születésének 100. évfordulójára

Szilárd testek sugárzása

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

BŐVÍTETT TEMATIKA a Kondenzált anyagok fizikája c. tárgyhoz

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

A lézer alapjairól (az iskolában)

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

ELTE Természettudományi Kar. a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet

Az optika a kvantummechanika előszobája

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Esszé : A fizika kultúrtörténete

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

Tudománytörténet Előadás A globális változások kezdete

Termodinamika (Hőtan)

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

Bevezetés a biofizikába. Elektromágneses hullámok, a fény kettős természete. Anyaghullámok. Hőmérsékleti sugárzás.

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE

A hőmérsékleti sugárzás

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

Erőhatások mágneses mezőben

Fizikatörténet. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné Dr. Bogdán Katalin Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens


3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév

Elméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

A testek részecskéinek szerkezete

Átírás:

Radnai Gyula (ELTE) 100 éves az első Solvay konferencia La théorie du rayonement et les quanta Sugárzás elmélet és a kvantumok The theory of radiation and quanta Sugárzás- és kvantumelmélet Brüsszel, Hotel Metropole 1911. okt. 30. - 1911. nov. 3.

A rendezők: Ernest SOLVAY (1838-1922) Belga autodidakta vegyész, feltaláló, emberbarát gyáriparos 1872: szabadalom a szódahamu ipari előállítására 1894: brüsszeli szabadegyetem alapítása (szociológiai, fizikai-kémiai intézetek) 1903: Solvay Business School 1911: konferenciát hív össze: megvitatni az új fizikai elméleteket Nernsttől kér javaslatot a meghívandó tudósokra Walther NERNST (1864-1941) Német fiziko-kémikus, feltaláló, kémiai Nobel-díjas (1920) Egyetemi tanulmányok: Zürich, Berlin, Graz, Würzburg 1897: izzó kerámia rudas lámp a 1905: Berlinben a fizikai kémia professzora kimondja a termodinamika Ill. főtételét 1909: Salzburg: találkozik Einsteinnel 1911: Lindemann a doktorandusza felkéri Planckot, segítsen a lista összeállításában Max PLANCK (1858-1947) Német elméleti fizikus, fizikai Nobel-díjas (1918) Egyetemi tanulmányok: München, Berlin 1892: Kirchhoff utóda Berlinben 1900: az energiakvantum fogalmának bevezetésévei levezeti a feketetest sugárzás törvényét 1909: felesége halála után 4 gyerekkel egyedül marad 1911: második házasság meghatározza a konferencia fő témáját

Kit kellene meghívni? A Nobel-díjasok: 1901: Conrad Röntgen 1902: Hendrik Lorentz Pieter Zeeman 1903: Henry Becquerel Pierre Curie Marie Curie 1904: Lord Rayleigh 1905: Philipp Lenard 1906: Joseph John Thomson 1907: Albert Michelson 1908: Gabriel Lippmann kémia: Ernest Rutherford 1909: Guglielmo Marconi Ferdinand Braun 1910: Johannes van der Waals 1911-ben: 66 éves 58 éves 46 éves 44 éves 69 éves 49 éves 55 éves 59 éves 66 éves 40 éves 37 éves 61 éves 74 éves

A résztvevők: Németországból Berlinből Nernst (47), Planck (53), Rubens (46), Warburg (65), Lindemann (25), Münchenből Sommerfeld(43) /Röntgen, Laue nemi Würzburgból Wien (47). Párizsból M.Curie (44), Poincaré (57), Perrin (41), M. Brillouin (57), Langevin (39), M. de Broglie (36). Nagy Britanniából Manchesterből Rutherford (40) ISchuszter nemi Cambridge-ből Jeans (34) IThomson, Larmor nemi Hollandiából Leidenből Lorentz (58), Kamerling Onnes (58). IAmsterdamból Zeeman (46) nemi Dániából Koppenhágából Knudsen (40) Az Osztrák-Magyar Monarchiából Bécsből Hasenöhrl (37) /Schrödinger(24) nemi Prágából Einstein (32), Budapestről, Kolozsvárról senki.

A témák: Sugárzáselmélet és kvantumosság Ekvipartició tétel a sugárzáselméletben (Lorentz) Zérusponti energia, "második elmélet" (Planck) Hatáskvantum a nemperiodikus folyamatokban (Sommerfeld) Kinetikus elmélet és kvantumosság A fajhő kvantumelmélete (Einstein, Nernst) Aktív és passzív szabadsági (Jeans) fokok Belső súrlódás, diffúzió, hővezetés (Knudsen) Mágnesség (Langevin) Perdöntő kísérletek. A Planck formula kísérleti bizonyítékai (Warburg, Rubens) A molekulák létezése, Brown mozgás (Perrin) Elektromos vezetőképesség alacsony hőmérsékleten (Kamerlingh Onnes)

Die Theorie der Strahlung und der Onanten. Verhandlungen auf einer VOll E. Sol va y einberufenen Zusammenkunft (30, Oktober bis 3. November 19 11). die Entwicklung der Quantentheorie vom Herbst 1911 bis zum Sommer 1913. Druck und Verlag- WHl \Vilhelm Knapp. 19L+

Év Tárgy 1. 1911 A sugárzás és a kvantumok elmélete 2. 1913 Az anyag szerkezete 3. 1921 Atomok és elektronok 4. 1924 Fémek vezető képessége 5. 1927 Elektronok és fotonok 6. 1930 A mágnesség 7. 1933 Az atommag szerkezete és tulajdonságai 8. 1948 Elemi részek 9. 1951 A szilárdtest 10. 1954 Elektronok a fémekben 11. 1958 Az Univerzum szerkezete és fejlődése 12. 1961 Kvantum térelmélet 13. 1964 A galaxisok szerkezete és fejlődése 14. 1967 Alapproblémák az elemi részek fizikájában 15. 1970 Az atommag szimmetriaproblémái 16. 1973 Asztrofizika és gravitáció 17. 1978 Rend és fluktuációk az egyensúlyi és a nemegyensúlyi statisztikus mechanikában 18. 1982 Nagyenergiájú fizika 19. 1987 Surface Science 20. 1991 Kvantumoptika 21. 1998 Dinamikai rendszerek és irreverzibilitás 22. 2001 A kommunikáció fizikája 23. 2005 A tér és az idő kvantumos szerkezete 24. 2008 A kondenzált anyag kvantumelmélete Elnök Paul Langevin (Párizs) Paul Langevin (Párizs) J. R Oppenheimer(Princeton) RMöller (Koppenhága) Edoardo Amaldi (Ráma) Edoardo Amaldi (Ráma) Leon van Hove (CERN) Leon van Hove (CERN) F.W.de Wette (Austin) Paul Mandel (Brüsszel) loannis Antoniou (Brüsszel) loannis Antoniou (Brüsszel) David Gross (Santa Barbara Bertrand Halperin (Harvard)