Újdonságok Svájc gázés villamos energia ágazataiban

Hasonló dokumentumok
Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Közép és Kelet-Európa gázellátása

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Összefoglaló éves jelentés Készítette az Ön Energetikai szakreferense: Hunyadi Kft.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

A fenntartható energetika kérdései

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

b) az január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Energiapolitika Magyarországon

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, május 11.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht Panyola, Mezővég u. 31.

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Lédem 2000 Kft. Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Tarján Food kft. Összefoglaló éves jelentés Készítette az Ön Energetikai szakreferense: Hunyadi Kft.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Tervezzük együtt a jövőt!

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Energiaköltségek csökkentése - földgázbeszerzés a szabadpiacon

Takács Tibor épületgépész

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

A FÖLDGÁZ ÉS A TŰZIFA HARCA A MAGYAR VIDÉK ÉLETÉBEN. Csuvár Ádám doktorandusz Kaposvári Egyetem Regionális Tudományok és Statisztika Tanszék

2018. évi energiafogyasztási riport Veritas Dunakiliti Kft.

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

A megújuló energiahordozók szerepe

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

a nemzeti vagyon jelentıs

2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft.

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Az ukrán válság rövid távú hatásai Kelet- Közép-Európa és Magyarország gáz ellátásbiztonságára

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

H/ számú. országgyűlési határozati javaslat

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba

Hungaropharma ZRt. Éves energetikai szakreferensi jelentés év

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

CALMIT Hungária Kft.

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Átírás:

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.5 Újdonságok Svájc gázés villamos energia ágazataiban Tárgyszavak: Svájc; gázipar; kockázatkezelés; ökoáram; villamosenergia-ipar. A svájci gázipar jelenlegi helyzete Bár még korai liberalizált európai gázpiacról beszélni, folyamatosak a törekvések a piacnyitás megvalósításra. A piacnyitással várhatóan nem fog csökkenni a gáz ára, ugyanakkor a gázfelhasználás Európában tovább nő az elkövetkezendő években, valamint nőnek a gázkitermelés és szállítás költségei is. A svájci gázpiac megnyitása a jövőben a villamosenergia-piachoz hasonlóan a gázpiac résztvevői részéről a kockázatkezelés nagyobb mértékű alkalmazását teszi szükségessé. Az energiaszektor világméretekben növekvő piacnyitási törekvésével nő az ágazat vállalatainak felelőssége. A gázpiac az Európában már liberalizált villamos energia piaccal nem hasonlítható össze. A földgázt néhány monopolhelyzetben levő társaság termeli ki és szállítja Európába. Svájc távol esik a tengerektől. Nincsenek saját gázlelő helyei, ezért gáziparát jelentősen befolyásolják a szomszédos országok. A svájci gázpiac számára fontos az európai országokban folyó liberalizáció során végbemenő fejlesztések és folyamatok pontos megfigyelése, valamint a jövőben szükséges intézkedések megtétele. Az európai szabad gázpiac nem várhat Svájc felzárkózására, a folyamatban levő fejlesztésektől való lemaradás végzetes lehet az ország jövőbeni gazdasági helyzetére. Irányzatok Európában Európa országai között jelentős eltérések vannak a gázpiac liberalizációjának mértéke terén. A Svájccal szomszédos országokat tekintve: Németországban már 1998 áprilisában végrehajtották az EU-nak a belső földgázpiac kialakítására vonatkozó irányelvét és már

csak néhány törvényt kell a teljes körű liberalizáció érdekében elfogadni. Franciaországban ugyanakkor közismert a liberalizáció lassítása. A piacnak csak mintegy 20%-a nyitott, ez az EU-irányelvek szerint minimális nyitottságot jelent. Az állami tulajdonban levő Gaz de France még tartja erős pozícióját a francia gázpiacon. Olaszország gázpiacát széles körben megnyitotta. Bár jelenleg még sok nagyfogyasztó rendelkezik hosszú távú szerződéssel, az átalakítás folyamatos. A gázimport növelése érdekében szorosabbá vált a kapcsolat Olaszország és Oroszország között. Olaszország tervezi, hogy a legnagyobb orosz gáztermelővel, a GAZPROM-mal közösen új gázvezetéket fektetnek le a Feketetengeren át. Olaszországban a földgáz iránti kereslet nagyobb mértékben nő az európai átlagnál. Az osztrák gázpiacot a villamos energia piac megnyitásával 2001 őszén csaknem teljesen liberalizálták. Ez fontos Svájc számára, mert mint Alpok-menti és szárazföldi ország, az energiaellátást tekintve, Ausztriával hasonló helyzetű. Az energiahordozók felhasználása Ausztriában a gáz felé tolódik el: a teljes primer energiafelhasználás közel negyedét földgázból fedezik. Svájcban a gázfelhasználás részaránya 2001-ben mindössze 10% volt. Európában a földgáz iránti kereslet évente átlagosan 2,5%-kal nő, ez a növekedés azonban erősen ingadozik. Az éghajlati viszonyok függvényében (pl. a hideg téli időszakokban) a gázfelhasználás erősen nőhet, de csökkenhet is. Fontos szerepet játszik a gázfogyasztók számának alakulása és az általuk felhasznált gáz mennyisége. A növekedés mértéke országonként változik, a fogyasztószám növekedésében az utóbbi években élen járt Magyarország és Lengyelország. A svájci gázpiacot érő hatások A gázpiac megnyitása Svájcban nem okoz jelentősebb mértékű gázárcsökkenést, ami kiélezi egyes nagy beszállítók pozícióharcát. Ennek oka, hogy a gázt exportáló országokban (Oroszország, Algéria és Líbia) még nem kezdődött meg a gázpiac megnyitása. Ezekben az országokban új beruházásokat hajtanak végre új gázlelőhelyek feltárására. Európa legnagyobb gázkitermelő társaságánál, az orosz GAZPROM-nál a termelési költségek 10-szeres növekedése várható. Piacvezetőként a GAZPROM rendelkezik a legkedvezőbb lehetőségekkel ahhoz, hogy a

gázt Oroszországból elszállítsa. A fejlesztések hosszú távon a gázár növekedéséhez vezetnek. A legtöbb európai ország hosszú távú vásárlási szerződései kikötéseket tartalmaznak a gázt importáló országok meghatározott mennyiségű gázszállítás kötelezettségéről, illetve a fogadó ország fizetési kötelezettségeiről ( take-or-pay ). A termelők által végrehajtott nagyobb beruházások a jövőben is az éves legkisebb vásárolt gázmennyiség növelésével, illetve fizetési kötelezettséggel fedezhetők. A termelő országokban az infrastruktúra fentiek szerinti kialakításának realitását igazolja az a szövetségi energetikai hivatal tanulmányában közzétett előrejelzés, amely szerint az európai gázimport a mai 30%-os értékről 2020-ig több, mint 50%-ra nő. Svájc gázfelhasználásának jövőbeni növekedése (a növekedés 2001-ben 4% volt) függ a konkurens energiahordozók (fűtőolaj, villamos energia, szén, biomassza) rendelkezésre állásától, a jövőben várható klímaváltozástól és a kiotoi jegyzőkönyv svájci ratifikálásától. A CO 2 - kibocsátás a gázfűtő készülékekre való áttéréssel csökkenthető, mert gáztüzeléskor a fűtőolaj eltüzeléséhez képest több, mint 20%-kal kevesebb CO 2 keletkezik. A kockázatkezelés egyre fontosabbá válik A kockázatkezelés a jövőben nemcsak a gáztermelők számára akik a beruházási és üzemeltetési költségeiket már ma is take-or-pay szerződések keretében biztosítják fog egyre fontosabb szerepet játszani. A gázelosztókat is érik kockázati hatások, amelyek a piac liberalizálódásával erősödnek. Ilyen kockázat például az értékesített gázmenynyiség, amelyet jelentősen befolyásol a téli időszak időjárási viszonyainak alakulása. A gázelosztó vállalkozásoknak a jövőben biztosítaniuk kell a menynyiségi kockázatukat az átlagosnál melegebb telek esetére, amikor kevesebb a fűtésre felhasznált földgáz mennyisége, a liberalizált piacon az ellátási hiány esetén fellépő árkockázatok ellen megfelelő eszközökkel kell fellépniük. Ilyen eszköz például az időjárás előrejelzése. Az európai közművállalatok már napjainkban is a fűtési napok száma (HDD) alapján határozzák meg az értékesítendő gázmennyiségeket. Ha például egy meleg télen nem érnek el egy meghatározott számú HDD-t, az időjárást előrejelzők kiegyenlítő fizetést teljesítenek az érintett gáztársaságok részére. A gázkereskedő nyeresége az a prémium, amelyet a hideg telekre biztosított mennyiségből le tud vonni.

Az időjárás-előrejelzés az érintett vállalatok számára hatékony eszköz lehet abban, hogy a mennyiségi kockázatok egy biztosan számítható prémiummal ellensúlyozhatók legyenek. Európa és Észak-Amerika gázpiacai ma még a kontinenshez kapcsolódnak, bár az utóbbi időben a gázszállító tartályhajóflották üzembehelyezésével a tendenciák az interkontinentalizáció felé tolódnak. A földgáz kereslete és kínálata Európában ellentétben az USA-val és Nagy- Britanniával alárendelt szerepet játszik az ár meghatározásában. Az USA-ban már létező ajánlati és keresleti központok (hub-ok) Európában még hiányoznak, ezért az ár nem átlátható. Az elosztó központok és a rugalmas ár alapvető feltétele a földgáziparban a spot és a határidős piacok megteremtésének. Közép-Európában jelenleg hiányzik a határidős piac, ezért a gázár az elosztói oldalról rögzített árakon a vevőkkel szemben elszámolható. Liberalizált gázpiacon a kockázatkezelés eszközeinek nagyobb mértékű alkalmazása szükséges, mert a jövőben várható a gázárak részbeni elválasztása a kőolajártól. Ökoáram a villamosenergia-iparban Svájcban több, mint 400 villamos energiát termelő vállalat forgalmaz megújuló energiaforrásokból (napenergia, szélenergia, vízenergia, kevert termékek) előállított áramot, amelynek mennyisége egy év alatt több, mint megkétszereződött. A svájci villamosenergia-műveknél (EVU) végzett közvéleménykutatás szerint az eladók száma, a kínálat skálája és a kereslet 2002- ben jelentősen nőtt. A kutatási eredmények kiértékelésekor megkülönböztették az ökoáramot (természet által előállított áram) és az egyéb, megújuló energiaforrásból előállított áramot. 2002 végén mintegy 96 000 felhasználó részére forgalmaztak megújuló energiaforrásból előállított áramot. Miután a fogyasztók egy része több, mint egy terméket vásárol, (pl. egy részben napenergiából előállított áramot, a fennmaradó részben vízenergiából előállított áramot), a fogyasztók száma kevesebb, becslések szerint 90 000. Az előző évben mintegy 50 000, a környezetet védő áramfogyasztó volt. Míg a fogyasztók száma az előző évihez képest megkétszereződött, az értékesített árammennyiség 49 GWh-ról 174 GWh-ra növekedve több, mint háromszorosára nőtt. Különösen a vízenergiából és a kevert termékekből (víz- és napenergiából, illetve biomasszából) előállított árammennyiség növekedése volt jelentős.

A megújuló forrásokból előállított áramtermékek minősége nem azonos, amit különböző jelölésük is tükröz. Közel 60 vállalat 64 GWh áramot értékesített természet által előállított jelzéssel, erre az áramra alkalmazható az ökoáram kifejezés. Többlet ökológiai teljesítmény beépítésével (pl. folyók folyási irányának megváltoztatása, vízlépcsők építése) és egy új, a környezetbarát áramtermelést biztosító kitermelési modell megalkotásával az ökológiai haszon igazolható. Összeállította: Regősné Knoska Judit Rohrer, M.: Schweizer Gasmarkt. = Gas Wasser Abwasser, 83. k. 9. sz. 2003. p. 679 682. Der Markt für Ökostrom und weitere Stromprodukte aus erneuerbaren Energien in der Schweiz im Jahr 2002. = SEV Bulletin, 94. k. 18. sz. 2003. szept. 5. p. 33.