A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Világgazdasági pillanatkép 212. augusztus elején 212. augusztus A 211. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések. A monetáris unió helyzetét a világgazdasági kilátások romlása, a tagállamok közötti divergencia erősödése, valamint a kontinens globális versenyben való egyre erősödő lemaradása is súlyosbította. A pénzügyi mentőcsomagra szoruló tagállamok egyelőre hiába vezettek be szigorú fiskális szabályokat, kezdtek bele régóta húzódó strukturális reformokba, a pozitív visszacsatolások még váratnak magukra, így sem a szuverén adósságok minősítésében, sem az államadósság finanszírozásában nem történt pozitív fordulat, s a tavaly nyárhoz viszonyítva is sokkal gyengébb növekedési kilátások egyre nehézkesebb és drágább piaci finanszírozással párosulnak. Ez összességében alapjaiban kérdőjelezi meg a válságkezelés eddig sikeresnek mondható lépéseit is. A gazdasági növekedés lassulása egyaránt érinti a fejlett és fejlődő gazdaságokat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, 212. júliusi prognózisa a világgazdaság 3,5%-os bővülésével számol az idei évben, ami 1, százalékponttal alacsonyabb a tavaly nyári előrejelzéshez képest. Az USA növekedési kilátásainak romlása (2,7 helyett 2,-os bővülés) alapvetően a munkaerőpiac tavalyi második féléves megtorpanására vezethető vissza. A kínai GDP-növekedés a tervek szerint lassul (managed slowdown), s habár 212-ben az IMF korábbi várakozásánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb ütemben nő majd a távol-keleti gazdaság (8,), a jelentősebb lassulástól (hard landing) való félelmek elmúltak (1. ábra). (Folytatás a 2. oldalon) 1. ábra: Az IMF 212-re vonatkozó GDP előrejelzésének változása 1-4,5% Világgazdaság 211. június 212. július Forrás: IMF 3,5% 2,7% USA 2, 1,7% Eurózóna -,3% 2, Németország 1, 1,9% Franciaország,3% 1,3% Olaszország -1,9% 1, Spanyolország -1,5% 2,9% Japán 2, 2,3% Nagy-Britannia, 9,5% Kína 8, A tartalomból Visszafogottan teljesít a feldolgozóipar és a külkereskedelmi szektor is Magyarországon... (4. oldal) Továbbra sem látszik a kedvezőtlen magyarországi hitelezési trendben fordulat... (5. oldal) Tartós visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, tovább csökkenő munkanélküliség... (6. oldal) Az élelmiszerek és üzemanyagok árcsökkenése is elmaradt a várttól júniusban... (7. oldal) A forint euróval szembeni árfolyama tízhavi csúcsot ért el a kedvező nemzetközi környezetben és az országspecifikus tényezők hatásaként... (8. oldal) Tízhónapos mélypontra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok és országkockázati felárak, s tavalyhoz képest kedvezőbb a költségvetési egyenleg alakulása... (9. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A legnagyobb (negatív) fordulat azonban egyértelműen az eurózónában következett be. A régió gazdasága idén zsugorodik, elsősorban amiatt, hogy az olyan meghatározó tagállamok, mint Olaszország és Spanyolország szintén jelentős fiskális megszorításokra kényszerültek a piaci bizalom fenntartása érdekében, ami megfojtotta a déli államok növekedését. Ez viszont a közös európai piacon keresztül a magállamok növekedését is erőteljesen lefékezi, így a német GDP a korábban várt 2, helyett csak 1,-kal, míg a francia bruttó hazai termék 1,9% helyett mindössze,3%-kal fog várhatóan bővülni 212-ben. Az idei nyár elején a görög választások megismétlésekor felerősödtek az európai monetáris unió felbomlásával kapcsolatos aggodalmak, melyek végül nem igazolódtak be, de az eurótérség gazdaságában állandósult a bizonytalanság, a gazdasági szereplők bizalmi indexe az idei év derekára már jóval a tavaly nyári szint alá süllyedt, s egyre inkább megközelíti a 28-as mélypontot (2. ábra). Ez pedig a nagy valószínűséggel a beruházások későbbre tolásához vezet, s egy negatív spirál, egyfajta ördögi kör kialakulásának veszélyét rejti magában. A lassuló gazdasági növekedés, az elhalasztott beruházások és a fiskális megszorítások eredményeként töretlenül emelkedik a munkanélküliek száma az eurózónában. Az eddigi pénzügyi segítségre szoruló tagállamokban (Írországot leszámítva) 2,8-6,3 százalékpont között emelkedett a munkanélküliségi ráta tavaly nyár óta (3. ábra), s Görögországban és Spanyolszágban megközelítette a 25%-ot az idei év első felében. A munkaerőpiaci krízis egyrészt erős gátat szab a belső kereslet bővülésének, amely viszont kulcsfontosságú lenne a recesszióból való gyors kilábaláshoz a már korábban elerodálódó export-versenyképességgel rendelkező periférikus államokban, másrészt aláássa az eddig meghozott intézkedések társadalmi támogatottságát. Nemcsak a reálgazdasági, de a pénzpiaci befektetők bizalma is egyre inkább megrendülni látszik az európai eszközök iránt: a kontinensen felülteljesítőnek számító DAX 3 tőzsdeindex is több mint 1-os mínuszba került a tengerentúli részvénypiaci indikátorokhoz képest az idei nyár közepére (4. ábra). A lassuló növekedési kilátások egyre inkább kikezdik az ipari cégek részvényárfolyamát is, a 211. júliusban kezdődő elmúlt egy év legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a pénzügyi szektor szereplői voltak: a német bankrészvények alig felét érik az egy évvel korábbi értéküknek, amiben az adósságválság okozta bizonytalanság mellett a szigorúbb szabályozás és az alacsony hitelezési aktivitás miatt csökkenő eredményesség is szerepet játszott. Az eurótérségben elhúzódó válságot jelzi, hogy 212. július végén rosszabb az eurózóna bankrendszerének kockázati besorolása, mint egy évvel korábban, miközben a jóval kedvezőbb megítélésű brit, amerikai és ázsiai pénzintézetek kockázati felára szinte azonos a tavaly nyárival (5. ábra). Az előző egy évben elsősorban az európai adósságkezeléssel és a növekedési kilátásokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták a kulcsdevizák árfolyamának alakulását, emiatt az euró 11 15% 1 9 85% 3. ábra: A munkanélküliségi ráta változása 211. június és 212. június között az eurózónában Görögország* Spanyolország Ciprus Portugália Olaszország Hollandia Ausztria Franciaország Luxemburg Írország Szlovákia Szlovénia Belgium Finnország Málta Németország Észtország* -4, -2,, 2, 4, 6, 8, * 212. március / 211. március százalékpont 11 1 bázispont 9 8 7 6 5 4 7 6 5 4 3 2 1 2. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (211. július = 1) 211.8 211.9 4. ábra: Tőzsdeindexek alakulása (211. július = 1) 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 11 1 9 8 7 6 5 4 DAX 3 Ipari szektor (DAX komponens) Bankszektor (DAX komponens) S&P 5.29 211.8 211.8.29 211.9 211.9.29.29 211.11 211.11.29 211.12 Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 211.12.29 5. ábra: Bankok 5 éves CDS-felára az euróövezetben, Nagy-Britanniában, az USA-ban és Ázsiában Nagy-Britannia USA Ázsia Euróövezet.29 212.2 212.2.29 212.3 212.3.31.3 212.5 212.5.31 212.6 212.6.3 212.7 212.7.31 7 6 5 4 3 2 1 11 15% 1 9 85% bázispont 2 212. augusztus
(dollárral szembeni) árfolyama különösen nagy volatilitást mutatott (6. ábra). Mivel az öreg kontinensen újabb súrlódások várhatóak a költségvetési szigort támogató és a növekedésösztönzést előtérbe helyező országok között, valamint folytatódhat az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása a következő hónapokban, ezért továbbra is volatilis árfolyammozgásokra lehet számítani. Az euró jelentősebb gyengülésének az amerikai gazdaság ugyancsak lassuló növekedése és a tengerentúlon is felerősödő fiskális problémák szabhatnak némi gátat. A szuverén adósbesorolások előző egy éves alakulása azt jelzi, hogy miközben az ún. BRICS-országok minősítése legfeljebb kismértékben romlott, addig az euróövezetben egyre súlyosabbá váltak a divergens folyamatok. Az eurótérségben az ún. PIIGS-országok helyzete a legbizonytalanabb: Görögország az adósság átütemezés után azonos besorolású, mint egy évvel korábban, azaz nem csökkentette lemaradását, ráadásul a Fitch jelentős mértékben minősítette le a spanyol és olasz gazdaságot, s kisebb mértékben rontotta a portugál adósbesorolást, míg Írországban a megtett reformintézkedések ellenére egyelőre várat magára a felminősítés (7. ábra). Az előző 12 hónapban Franciaország mellett az Egyesült Államok AAA stabil besorolása is negatív kilátást kapott a Fitch-től, mivel az előző években felhalmozott adóssághegy a fejlett országokat is egyre inkább maga alá temeti, ezenfelül ez euróövezetben a periférikus gazdaságokkal szembeni kitettség is növeli a magországok kockázatát. Az adósbesoroláshoz hasonló divergens tendenciák figyelhetőek meg az állampapírpiacokon is: miközben a fejlett gazdaságok közül mások mellett az USA, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is olcsóbban tudja finanszírozni magát, mint egy évvel ezelőtt, addig a PIIGS-országok közül Görögországban 14,8-ról 25,3%-ra ugrott a 1 éves kötvények hozama, s Olaszország és Spanyolország 6-7% körüli, hosszú távon fenntarthatlan állampapírpiaci hozamokkal küzd (8. ábra). A globálisan erősödő adósságfélelmek nyomán a stabilabb helyzetű, fejlettebb, nagyobb piacokkal rendelkező, rugalmasabb gazdaságok kötvényei iránt erősödik, míg a komoly szerkezeti gondokkal küzdő, sebezhetőbb, kisebb és rugalmatlanabb gazdaságok állampapírjai iránt csökken a kereslet, ami a hozamok divergálódásához vezet. 125% 12 115% 11 15% 1 9 212. július 31. 212. július 31. 6. ábra: Az euró, a svájci frank, a japán jen és a kínai jüan amerikai dollárral szembeni árfolyama.29 AAA AA+ AA AA- A+ A A- BBB+ BBB BBB- BB+ BB BB- B+ B B- CCC Forrás: Fitch 5% 3% 1% 211.8.29 GRE EUR/USD JPY/USD CNY/USD CHF/USD 211.9.29.29 211.11.29 211.12.29 dollár erősödése.29 7. ábra: Szuverén adósság hitelminősítése a Fitch szerint 211. július 31-én és 212. július 31-én JAP BRICS-országok PIIGS-országok hitelbesorolás javítása POR 3 2 1 ESP ITA GRE POR SWI 1% 3% 5% 1 2 3 211. július 29. 211. július 29. 212.2.29 212.3.31 BRA IRE RSA IND RUS hitelbesorolás rontása 211. július 31..3 CHI 212.5.31 ITA IRE 212.6.3 212.7.31 125% 12 115% 11 15% 1 9 SWI GER FRA USA JAP ESP CCC B- B B+ BB- BB BB+ BBB- BBB BBB+ A- A A+ AA- AA AA+ AAA 8. ábra: 1 éves állampapírhozamok 211. július 29-én, ill. 212. július 31-én FRA USA GBR GER CHI 212. július 31. 3 212. augusztus
Külkereskedelem és ipar Továbbra is visszafogottan teljesít a feldolgozóipar és a külkereskedelmi szektor Magyarországon A tartósan kedvezőtlen globális konjunkturális kilátások miatt a világexport továbbra is csak alacsony ütemben bővül (1. ábra). A magyar gazdasági növekedés szempontjából kiemelt fontossággal bíró külkereskedelmi szektor csak mérsékelt élénkülést mutatott 212. májusban: az export 4,4, míg az import 2,-kal nőtt (év/év). A külkereskedelem ugyanakkor az idei legnagyobb többletet produkálta májusban (25,4 milliárd Ft), így az év első öt hónapjában már 831,8 milliárd forint volt a kereskedelmi aktívum, ami 44,1 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbi értéktől (2. ábra). Az év második felében élénkülhet a hazai export, miután a Mercedes-gyár termelése és kivitele eddig még sem az ipari, sem a külkereskedelmi adatokban nem jelentkezett (3. ábra). A feldolgozóipari termelés stagnált (+,1% év/év) májusban. Kedvezőtlen a kilátások szempontjából, hogy a belföldi (-3,) és a külföldi (-4,3%) megrendelések is zsugorodtak (4. ábra). Az építőipari termelés 15,-kal zuhant éves szinten 212. májusban, míg a megrendelések kedvező alakulása is csak az állami, ill. önkormányzati infrastrukturális projekteknek volt köszönhető. Az ágazat kilátásait tovább rontja, hogy az új lakóépületekre kiadott engedélyek száma újabb mélypontra süllyedt az idei első félévben (5-6. ábra). 15 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 2 21 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 25% 2 15% 1 5% -5% -1-15% -2-25% OECD konjunktúra index (bal t.) * OECD Composite Leading Indicator: OECD tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport átlagos alakulása (2-27, jobb t.) Forrás: CPB, OECD 3. ábra: Fontosabb feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása (év/év) milliárd Ft 25 2 15 1 5-5 -1-15 2. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 4. ábra: Feldolgozóipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év) 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 Feldolgozóipar* *3 hónapos mozgóátlag Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása* Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása* Közúti jármű gyártása* 6 4 2-2 -4-6 28.4 28.7 28.1 Belföldi megrendelések (bal t.) Feldolgozóipari termelés (jobb t.) Export megrendelések (bal t.) 3 2 1-1 -2-3 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma* 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 28.4 28.7 28.1 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) 2 15% 1 5% -5% -1-15% -2-25% darab 8 6 4 2 * négy negyedéves mozgóátlag 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Új lakóépületek száma Új nem lakóépületek száma 8 6 4 2 darab 4 212. augusztus
Vállalati forráshelyzet Továbbra sem látszik a fordulat a kedvezőtlen hitelezési trendben A vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként júniusban 84,8 milliárd forinttal csökkent, s egymást követő második hónapban fordult elő, hogy a devizahitelek mellett a forintkölcsönök állománya is zsugorodott. A hitelállomány tranzakciókból eredő süllyedése amely továbbra is Magyarországon a legsúlyosabb a régióban utoljára 29 második felében (-295,5 milliárd Ft) volt olyan mértékű, mint 212 első hat hónapjában (-216,2 milliárd Ft) (1-2. ábra). A magyar bankrendszer mérlegalkalmazkodása tovább tart: a hitel/betét arány 212. május végén 137,, azaz 26 végi szintet ért el. A bankrendszer csökkenő hitelezési kedvét az MFB 212. tavaszi vállalati felmérésének (MFB-INDIKÁTOR) eredményei is tükrözték: egy év után a szűkös hitelkínálatot ismét a két legjelentősebb hitelezési korlát közé sorolták a vállalatok (3-4. ábra). A vállalati forinthitelek és a rövid távú eurókölcsönök átlagos kamatszintje is emelkedett Magyarországon május június között, s 67-68 bázispont körüli szintre szélesedett a forint- és euróhitelek kamata közti különbség, ami 29. november óta a legmagasabb érték (5. ábra). A magyar vállalatok versenyképességét rontja, hogy továbbra is drágábban jutnak nemzeti valutában nyújtott banki forrásokhoz, mint régiós versenytársaik (6. ábra). milliárd Ft 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15-175 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forrás: MNB Devizahitel Forinthitel Összes hitel 1 75 5 25-25 -5-75 -1-125 -15-175 milliárd Ft 5 4 3 2 1-1 -2 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása Közép-Kelet-Európában 27.12 Forrás: ECB 28.3 * euróra konvertált állományok 28.6 28.9 28.12 29.3 29.6 29.9 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 5 4 3 2 1-1 -2 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* hitel/betét állományának aránya (23. június - 212. május) 4. ábra: A pénzintézetek által támasztott legjelentősebb akadályok a vállalatok szerint* 25 225% 2 * MFB, EXIM, KELER nélkül 25 225% 2 4,4 4,2 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 4,4 4,2 175% 15 175% 15 4, 4, 125% 1 125% 1 3,8 3,8 75% 5 25% Forrás: PSZÁF 23.12 24.12 25.12 26.12 27.12 Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány Összes hitel/betét arány 28.12 29.12 21.12 211.12 75% 5 25% 3,6 3,4 3,2 29. nyár 29. tél * 1-5 skála, 1 - legkisebb akadály, 5 - legnagyobb akadály Saját erő hiánya Szűkös hitelkínálat Magas kamatok 21. nyár 211. tavasz 211. ősz 212. tavasz 3,6 3,4 3,2 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.4 28.7 28.1 212.7 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB 28.4 28.7 * hó végi állománnyal súlyozva 28.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1 5 212. augusztus
Fogyasztás és foglalkoztatás Tartós visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban, tovább csökkenő munkanélküliség A kiskereskedelmi forgalom április után májusban is feletti ütemben zsugorodott (-2,5% év/év), azaz a háztartások fogyasztása a második negyedévben is gátolta a GDP bővülését. Különösen a nem élelmiszer termékek értékesítése esett vissza az év ötödik hónapjában (-5,), s ez a tendencia a tartós fogyasztási cikkek vásárlása iránti szándék alacsony szintje miatt folytatódhat (1-2. ábra). Június után júliusban is kismértékben javult a fogyasztói bizalom Magyarországon, ami a következő hónapokban enyhítheti a kiskereskedelem visszaesését (3. ábra). A munkanélküliségi ráta az eurózónában újabb rekordot (11,) ért el 212. júniusban: az egy évvel ezelőtti szinthez képest a dél-európai országokban (Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Olaszországban), valamint a szintén pénzügyi mentőcsomagra szoruló Cipruson emelkedett elsősorban a munkanélküliek aránya (4. ábra). 212. második negyedévben a szezonális hatásoknak megfelelően a munkanélküliségi ráta 1,9%-ra csökkent Magyarországon: a foglalkoztatottak száma 67,4, míg a munkanélkülieké 11,5 ezer fővel emelkedett éves szinten. Kedvező jel, hogy júniusban a bejelentett új állásokon belül 21 vége óta először csökkent 6 alá a támogatott munkahelyek aránya (5-6. ábra). 1. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 2. ábra: Az élelmiszeren kívüli termékek kiskereskedelmi forgalma és a vásárlási szándék alakulása 1% -25-35 Vásárlási szándék: 3 hónappal eltolva -1% - - - -45 - -3% - -5% - 28.4 28.7 28.1 Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - - -1-1 -55-65 27.1 Forrás: Európai Bizottság, KSH ** 3 hónapos gördülő átlag 27.5 * tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban 27.9 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 211.5 211.9 212.5 212.9 - -1 Vásárlási szándék* (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom - nem élelmiszer termékek** (év/év, jobb t.) 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 3. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon Forrás: GKI 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 212.7 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 3 25% 2 15% 1 5% *212. március 4. ábra: A munkanélküliségi ráta és éves változása az Európai Unióban Spanyolország Görögország* Portugália Lettország* Írország Szlovákia Litvánia Bulgária Eurózóna Magyarország Észtország* Olaszország Ciprus EU-27 Franciaország Lengyelország Szlovénia Nagy-Britannia* Dánia Románia Svédország Finnország Belgium Csehország Málta Luxemburg Németország Hollandia Ausztria 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek Forrás: Eurostat 8 6 4 2-2 -4 százalékpont 212. június (bal t.) Éves változás (év/év, jobb t.) ezer fő 15 1 5-5 -1-15 13% 1 11% 1 9% 7% ezer darab 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 28.4 28.7 28.1 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 28.4 28.7 28.1 Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) Forrás: NFSZ 6 212. augusztus
Infláció Az élelmiszerek és üzemanyagok árcsökkenése is elmaradt a várttól júniusban Elsősorban a geopolitikai, Iránnal kapcsolatos piaci félelmek fokozódása miatt megugrott, s ismét 1 dollár felett tartózkodik a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára a világpiacon (1. ábra). A gazdasági növekedés lassulásával azonban ennek hatása csak visszafogott lesz a fogyasztói árakra, s az inflációs nyomás mérséklődése folytatódhat a világgazdaságban (2. ábra). Gyorsult a pénzromlás üteme Magyarországon az év hatodik hónapjában: júniusban a fogyasztói árak éves szinten 5,6, míg az előző hónaphoz képest,1%-kal emelkedtek. A maginfláció a májusi 4,8-ról 4,9%-ra nőtt (3. ábra). Az indirekt adóemelések hatása továbbra is jelentős: 2,2 százalékponttal haladja meg a fogyasztói-árindex az adóhatástól szűrt inflációs ráta értékét (4. ábra). A kőolajár esése, valamint a forintárfolyam erősödése ellenére az üzemanyagárak mérséklődése júniusban elmaradt a várttól, míg a kedvezőtlen időjárás miatt az élelmiszerárak szezonális okokra visszavezethető csökkenésének üteme a megszokottnál visszafogottabb volt (211. júniusban például 1,3%-os volt a havi szintű áresés). Az alkohol- és dohánytermékek áremelkedése tovább gyorsult júniusban, míg a piaci szolgáltatásokon belül az üdülési költségek drágultak leginkább (5-6. ábra). 65 6 55 5 45 4 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 13 12 11 1 9 8 $/hordó 1, 5, 2,5%, -2,5% 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 Kína Eurózóna USA 4. ábra: Az adóváltozás hatása a fogyasztói-árindex alakulására (év/év) 1, 5, 2,5%, -2,5% 1 - - 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 Fogyasztói-árindex (hónap/hónap, jobb t.) Fogyasztói-árindex (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 2,5% 2, 1,5% 1,,5%, -,5% -1, 1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.4 28.7 28.1 Fogyasztói-árindex Forrás: MNB Változatlan adótartalmú fogyasztói-árindex 6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint - 28.4 28.7 28.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Forrás: MNB - Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7 Piaci szolgáltatások Szabályozott árú termékek Szabadáras háztartási energia Fogyasztói-árindex 212. június 212. május Alkohol, dohány Ipari termékek Élelmiszerek Üzemanyag -1,5% -3, -,3% -, -,,7%,5%,3%,3%,,,,,3%,3%,1% Forrás: MNB - - 212. augusztus
Árfolyamok A globális és országspecifikus tényezők nyomán tízhavi szintre erősödött a forint euróárfolyama Júliusban a viszonylag kedvező globális kockázatvállalási kedv, az EU/IMF-tárgyalások elindulása, valamint a magyarországi gazdasági szereplők recessziós kilátásainak enyhülése is a magyar eszközök iránti növekvő bizalomhoz vezetett (1 havi mélypontra süllyedt az országkockázati prémium), s a forint erősödésének kedvezett (1-3. ábra). Az előző hónapban a hazai fizetőeszköz 3,1%-ot erősödött az euróhoz képest, s a július végi árfolyam 278,9 HUF/EUR volt, ami tíz hónapos rekordnak felelt meg. Júliusban a forint 2,9%-os mértékben értékelődött fel a svájci frankkal és,7%-kal a dollárral szemben (4. ábra). A térségbeli devizák közül a lengyel zloty szerepelt legjobban júliusban, miután 3,-os erősödést realizált az euróval szemben, míg a cseh korona 1,5%-os mértékben értékelődött fel, a román lej pedig 2,9%-ot veszített értékéből. Az év első hét hónapjában a forint értékelődött fel legnagyobb mértékben (11,3%-kal) az euróval szemben a régiós devizák közül (5. ábra), s valamennyi eddigi idei hónapban a lengyel zlotyval mozgott leginkább szinkronban a hazai deviza euróárfolyama (6. ábra). 6 5 4 3 2 1 1. ábra: A forint/euró árfolyam és a globális kockázatvállalási kedv alakulása* magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ECB, Reuters globális kockázatvállalási kedv javulása 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi reálgazdasági kilátások megítélése (ESI-index) VIX-index (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) EU/IMF-tárgyalások kezdete *a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni 212.7 34 32 3 28 26 24 22 bázispont 76 72 68 64 6 56 52 48 44 4 36 32 28 24 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítése Forrás: ECB, Reuters EU/IMF-tárgyalások kezdete 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 4. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 26 31 3 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) reálgazdasági kilátások javuló megítélése Forrás: ECB, Európai Bizottság 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála 325 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 26 211.2 211.3 forint gyengülése Forrás: ECB 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3 29 28 27 26 25 24 23 22 21 2 19 18 17 5. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 6. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 11 15% CZK/EUR HUF/EUR PLN/EUR RON/EUR * 211.12.31.=1 11 15% 33 32 31 euróval szembeni árfolyamerősödés 5,2 5, 4,8 1 1 3 4,6 29 28 Forrás: ECB 4,4 4,2 9 85% 211.12.31 euróval szembeni árfolyamerősödés.31 212.2.29 212.3.31.3 212.5.31 Forrás: ECB 212.6.3 212.7.31 9 85% 27 4, 26 3,8 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 HUF/EUR (bal t.) PLN/EUR (jobb t.) a szürke sáv jelzi a magyar állampapírok befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítését 8 212. augusztus
Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Javuló költségvetési egyenleg, tíz hónapos mélypontra süllyedő hozamok és országkockázati felár 212. január és június között a költségvetési deficit 592,3 milliárd forintot ért el, ami 315,2 milliárd forinttal kisebb hiányt jelent a 211. év azonos időszakához képest. A kiadások 175,6, míg a bevételek 49,7 milliárd forinttal haladták meg az idei első hat hónapban az előző év első félévit. Az egyenleg javulását elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek, azon belül is a nagyrészt a januári ÁFA-kulcs emelés nyomán 328,4 milliárd forinttal bővülő forgalmi adó bevételek emelkedése okozta. A lassuló gazdasági növekedés ugyanakkor tavalyhoz és az idei tervezetthez képest is visszafogja a vállalatok befizetéseit (1. táblázat, 1. ábra). Az EU-val és IMF-fel júliusban elindult hiteltárgyalások nyomán 5 bázispont alatt stabilizálódott, s 211. szeptember óta nem tapasztalt szintre süllyedt a 1 éves országkockázati felár (2. ábra). A magyar állampapírok hozama 22-53 bázispont közötti mértékben csökkent júliusban, s tíz hónapos rekordalacsony szintre esett a 1 éves kötvények másodpiaci hozama (3. ábra). A magyar eszközök iránti felerősödő külföldi érdeklődés nyomán július végére új történelmi rekordot (4545 milliárd Ft) ért el a külföldi kézben lévő magyar állampapírok állománya (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása ezer milliárd Ft 211 212 teljesítés (előzetes) I-VI. hó éves teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-VI. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 8329,8 388,4 45,7% 9452,8 4299,8 45,5% Gazdálkodó szervezetek befizetései 121,2 47,8 38,9% 141,6 423,4 3, Társasági adó 316,6 144,9 45, 356,2 159,7 44, Egyszerűsített vállalkozási adó Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 172,3 46,2 26, 225, 38,5 17,1% 358,4 17,7 3, 342, 22,6 6, 3132,3 1528,1 48, 3649,9 1872,9 51,3% 2219,5 1115,2 5, 2722, 1443,6 53, Jövedéki adó 875,1 395,8 45, 913,9 422,5 46, Lakosság befizetései 1462, 79, 48,5% 1677,2 767, 45,7% Személyi jövedelemadó Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Nyugdíjbiztosítása Alap) Szociális hozzájárulási adó és járulékok (Egészségbiztosítása Alap) Forrás: NGM 1382,8 669,5 48, 1574,3 717,7 45, 2594,1 129,9 49, 2585, 1294,8 5,1% 617,6 36,1 49, 79,1 355,3 5,1% 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama -1-2 -3-4 -5 11,5% 11, 1,5% 1, 1. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és június között (milliárd forint) 5 4 3 2 1 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% -783, -713,9-1 21,9-97,4-592,3 423,4 457,1 464,7 351,9 47,3 1 872,9 1 338, 1 43,7 1 445,9 1 528,1 1 55,1 1 2, 924,5 79,4 767, 526,1 743,6 879, 983,2 1 97,8-48,9-443,4-428,6-464,3-516,4-64,4-637,9-629, -67,5-692,6-1 188,4-1 144,1-1 34,7-965,8-99,6-1 831,5-1 971,1-346,3-322,8-2 145,1-2 333,9-2 356,8-317,9-313,9-416, 28 29 21 211 212 A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Adósságszolgálat, kamattérítés Egyéb kiadások Egyenleg 2. ábra: 1 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, Reuters 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 Egyenleg értéke 4. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő 75 7 65 6 55 5 45 4 35 3 25 1 éves kötvények referenciahozama (bal t.) 1 éves CDS-felár (jobb t.) bázispont 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% 6, 5,5% Forrás: ÁKK 211.2 211.3 211.5 211.6 211.8 211.9 211.11 211.12 212.2 212.3 212.5 212.6 212.7 11, 1,5% 1, 9,5% 9, 8,5% 8, 7, 6,5% 6, 5,5% 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves milliárd Ft 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Forrás: ÁKK 28.4 28.7 28.1 212.7 Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.) 5,8 5,6 5,4 5,2 5, 4,8 4,6 4,4 4,2 4, 3,8 év 9 212. augusztus