BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás SZAK LEVELEZŐ tagozat B2B szakirány AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS, MINT INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁS PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK MARKETING STRATÉGIÁJA A MÁV INFORMATIKA KFT.-NÉL. Készítette: Kövesdiné Lőrincz Erika
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapest, 2003
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 6 2. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS... 7 2.1. MI IS AZ E-ALÁÍRÁS?... 7 2.2. A PKI TECHNOLÓGIA... 8 2.3. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS FAJTÁI... 11 2.4. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK... 12 2.4.1 Hitelesítés-szolgáltatás... 12 2.4.2 Időbélyegzés-szolgáltatás... 12 2.4.3 Aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése... 13 2.5. HITELESÍTÉS SZOLGÁLTATÓK... 13 2.5.1 Fokozott biztonságú szolgáltatók... 13 2.5.2 Minősített szolgáltatók... 14 2.6. MINŐSÍTETT TANÚSÍTVÁNY... 14 2.7. NEMZETKÖZI ELFOGADÁSA... 15 2.8. BIZTONSÁG ÉS HAMISÍTÁS... 15 3. KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE... 16 3.1. TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 17 3.1.1 Internet használat terjedése... 17 3.1.2 Internet használati célok... 19 3.1.3 E- Kereskedelem... 21 3.1.4 Elektronikus szolgáltatások... 22 3.2. TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET... 24 3.2.1 Informatikai infrastruktúra... 24 3.2.2 Biztonsági követelmények... 25 3.3. JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET... 26 3.3.1 Kormányzati szerepvállalás... 27 3.4. EURÓPAI UNIÓ... 28 3.5. KÖRNYEZETI ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 29 4. VERSENYHELYZET ELEMZÉSE... 30 4.1. A VERSENYKÖRNYEZET ELEMZÉSE A PORTERI VERSENYSTRUKTÚRA ALAPJÁN... 30 4.1.1 Piac mérete és növekedési üteme... 30 4.2. PIACI STRUKTÚRA ÉS PIACI RÉSZESEDÉS... 33 4.3. ALKUPOZÍCIÓ... 34 4.4. VERSENYTÁRSAK AZONOSÍTÁSA... 35 4.5. VERSENYTÁRSAK LÉPÉSEINEK ELŐREJELZÉSE... 38 5. BELSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE... 39
5.1. A MÁV INFORMATIKA KFT SZERVEZETI ERŐFORRÁSAINAK ÉS KÉPESSÉGÉNEK ELEMZÉSE SWOT ELEMZÉSSEL... 39 5.2. ERŐSSÉGEK... 39 5.3. GYENGESÉGEK... 40 5.4. LEHETŐSÉGEK... 40 5.5. VESZÉLYEK... 41 5.6. A SWOT ELEMZÉS EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 41 6. PIAC SZEGMENTÁCIÓ... 42 6.1. SZEGMENSEK KÉPZÉSE... 43 6.2. CÉLPIAC MEGHATÁROZÁS... 45 6.3. A PIAC SZEGMENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁSA... 47 6.4. POZÍCIONÁLÁS... 48 7. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS SZOLGÁLTATÁS MARKETINGSTRATÉGIÁJA... 50 7.1. VÁLLALATI SZINTŰ STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA... 50 7.2. TERMÉKPOLITIKA... 51 7.3. ÁRPOLITIKA... 53 7.4. ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA... 53 7.5. PIACBEFOLYÁSOLÁSI POLITIKA... 55 7.5.1 Kereslet megteremtése... 55 7.5.2 Márkanév és vállalati image erősítése... 57 8. ÖSSZEFOGLALÁS... 58 9. FELHASZNÁLT IRODALOM... 60 10. A MÁV INFORMATIKA KFT... 1 10.1. MÚLT ÉS JELEN... 1 10.2. FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK... 3 10.2.1 Üzleti Megoldások... 3 10.2.2 Üzleti Intelligencia... 6 10.2.3 Közlekedésinformatika... 7 10.2.4 Logisztika... 10 10.2.5 Outsourcing... 11 10.2.6 Rendszermenedzsment... 12 10.2.7 Turisztika, Utastájékoztatás... 13 10.2.8 2.8. Műszaki Szolgáltatások... 16 10.2.9 Kereskedelem... 16 10.3. JELEN ÉS JÖVŐ... 17 11. PARTNEREK, REFERENCIÁK... 1 4
12. MARKETING KUTATÁS... 1 12.1. BEVEZETÉS... 1 12.2. HIPOTÉZIS... 2 12.3. PRIMER KUTATÁS... 2 12.3.1 Konceptualizáció... 2 12.3.2 Operacionalizáció... 2 12.4. KUTATÁSI MÓDSZER... 3 12.5. POPULÁCIÓ ÉS MINTAVÉTEL... 3 12.6. MÉLYINTERJÚ... 4 12.7. EREDMÉNYEK, ELEMZÉS... 5 12.8. VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS...7 12.9. MÉLYINTERJÚ FORGATÓKÖNYV... 8 13. VERSENYTÁRSAK... 1 13.1. A NETLOCK KFT.... 1 13.2. A MATÁV RT... 4 13.3. A GIRO RT... 7 13.4. A MICROSEC KFT... 10 5
1. BEVEZETÉS Régóta dolgozom a MÁV INFORMATIKA Kft.-nél, mint informatikai rendszerszervező. A szakdolgozatom elkészítéséhez olyan témát szerettem volna választani, ami a vállalat számára is értékes lehet. Rábai Katalin, a MÁV INFORMATIKA Kft. marketing igazgatója és külső konzulensem tanácsára választottam az elektronikus aláírás szolgáltatás bevezetésére irányuló marketing munkát, amit ezúton is köszönök neki. A kezdeti tudatlanságom e témával kapcsolatban hamarosan átalakult s lassan azt vettem észre, hogy az élet minden területén vannak olyan problémák, amelyre ez a szolgáltatás megoldást nyújt. A legelgondolkodtatóbb esetet egy régi osztálytársamtól hallottam, aki jelenleg egy régiós fejlesztésekkel foglalkozó szervezetnél dolgozik. Elmesélte, hogy számukra a legnagyobb problémát a beadott kérelmek és pályázatok elbírálása során a dokumentumok szignózása jelenti. A havonta több mint tízezer oldal aláírása az egyéb feladatok ellátása mellett csak munkaidőn kívül végezhető el. Az ilyen és ehhez hasonló történetek még nagyobb lendületet adtak, és meggyőződésemmé vált, hogy az elektronikus aláírás nélkülözhetetlen eszközzé válik a kommunikáció során. Szakdolgozatomban igyekszem bemutatni magát az elektronikus aláírás szolgáltatást, valamint azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a MÁV INFORMATIKA sikeres szereplővé válhat az elektronikus aláírás piacán. 6
2. AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS 2.1. Mi is az e-aláírás? Hagyományos, papíralapú dokumentumok esetén az okiratok hitelesítésére elsősorban a nyilatkozattevők aláírása, szignója szolgál. Hitelt érdemlően igazolja, hogy az okiratba foglalt nyilatkozat magától az aláírótól származik. Hogyan érhető ez el a digitalizált világban? A jövő gazdaságában meghatározó szerepet kapnak a papíralapú iratokat, számlákat, megrendeléseket, dokumentumokat felváltó elektronikus iratok. Ezek elterjedése nemcsak papírtakarékosságot, hanem felgyorsuló iratkezelést, a megrendelések gyorsabb teljesítését, az üzleti élet hatékonyságának növelését eredményezi. Az elektronikus aláírás ugyanazt a szerepet tölti be az elektronikus dokumentumok világában, mint a sajátkezű aláírás a papíralapú dokumentumok esetében. Arra a problémára ad megoldást, hogy megállapítható legyen az elektronikus iratok hitelessége, sértetlensége (vagy éppen ezek ellenkezője), és biztosított legyen letagadhatatlansága. Ennek hiányában az elektromos irodai rendszerek többnyire a nyomtatógépek szintjére süllyednek. Az elektronikus aláírás olyan, a dokumentumokhoz csatolt digitális jelsorozat, amely a dokumentum tartalmából és az aláíró kizárólagos tulajdonában lévő, egyedi kulcsból (ez is digitális kód) bonyolult matematikai eljárással áll elő. A 2001 szeptember 1-től hatályos, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény meghatározása szerint, az elektronikus aláírás nem más, mint az elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt és azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat, illetőleg dokumentum. A törvény kimondja, hogy az aláírás elfogadását megtagadni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formában létezik. 7
A törvényi szabályozás három kérdéskörre terjed ki: biztosítja az elektronikus aláírás felhasználásának lehetőségét; meghatározza az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások nyújtásának szabályait; szabályozza a szolgáltatásokkal kapcsolatos hatósági felügyeleti tevékenységet. Az elektronikus aláírás alapvető funkciója, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítsa az aláírt dokumentum sértetlenségét és az aláíró személy hitelességét, valamint az aláírás letagadhatatlanságát. Így garantált, hogy az aláírt dokumentum szövege a feladást követően már nem változtatható és az aláírás ténye utólag nem vitatható. Az elektronikus aláírás lehetőséget biztosít arra, hogy akár egymást nem ismerő felek is ügyeiket elektronikus úton (pl. interneten keresztül) biztonságosan intézhessék. Az elektronikus aláírás felhasználásakor azonban nemcsak a legelterjedtebb fogyasztási módra, a levelezésre kell gondolni. Alkalmazható szoftverek aláírására, ahol az aláírás a program szerzőjét igazolja; kommunikációs rendszereknél, mint a tűzfalak; adatbázis-kezelés és archiválási tevékenység esetén is, ahol, az eltárolt információ hitelességét, sértetlenségét hivatott igazolni. 1 Elektronikusan aláírható tehát minden elektronikus dokumentum, (szöveg, hang, kép) és bármilyen elektronikus tranzakció. 2.2. A PKI TECHNOLÓGIA A nyilvános (publikus) kulcsú infrastruktúra (PKI) az elektronikus aláírás működéséhez szükséges háttérintézmények, eszközök, eljárások, szabványok és szabályzatok együttműködő rendszerének az összefoglaló neve. Szűkebb értelemben a PKI egy technológiát is jelöl. A nyilvános kulcsú (PKI Public Key Infrastructure) a nyílt távközlési hálózatokon (pl. Internet) napjainkban alkalmazott elektronikus aláírási rendszer. Lényege, hogy az elektronikus aláírási funkciót két, egymást matematikailag kiegészítő kulccsal, egy un. aszimmetrikus kulcspárral valósítja meg. Az összetartozó kulcsok egyikével kódolt elektronikus adatsort csak a másik, hozzátartozó kulccsal lehet dekódolni. A 1 Almási János: Elektronikus aláírás, Sans Serif Bt. 2002, 31.o 8
felhasználó kizárólagos birtokában lévő, un. magánkulcs az elektronikus aláírás létrehozására (kódolás) használható. Az ehhez tartozó nyilvános kulcs az elektronikus aláírás ellenőrzésére (dekódolás) szolgál. A nyilvános kulcsot egy hitelesítő szervezet által hitelesített és nyilvánosságra hozott tanúsítvány tartalmazza, ezáltal a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának, vagyis az üzenet küldőjének azonosítása a tanúsítvány alapján lehetséges. A PKI technológiai eljárásra alapozott elektronikus aláírás fő tulajdonságai: egy adott elektronikus aláírásnak egy és csakis egy tulajdonosa lehet, lehetővé teszi az aláíró személyének egyértelmű meghatározását, az aláírónak kizárólagos lehetősége van aláírásának elkészítésére, egyértelműen megállapítható az elektronikus úton aláírt elektronikus dokumentum valamely, az aláírást követően történt véletlen vagy szándékos módosulása, további technológiai elemek ill. szolgáltatások alkalmazásával az aláírás hiteles időpontja is csatolható az elektronikus úton aláírt irathoz (ez az időbélyegzés). A PKI-ban használt nyilvános kulcsú, más néven asszimetrikus eljárások esetén az elektronikus aláíráshoz a korábban már említett két kulcs tartozik. A kulcspár létrehozásakor megfelelő matematikai algoritmusok biztosítják, hogy a nyilvános kulcs ismeretében a hozzá tartozó magánkulcsot ne lehessen visszafejteni, és az aláírást ne lehessen a nyilvános kulcs ismeretében hamisítani. A kulcsok egyikével kódolt adatsort csakis a hozzátartozó másik kulccsal lehet dekódolni. A kulcspár egyik felét, az aláíró kizárólagos birtokában lévő magánkulcsot (ezt a törvény aláírás-létrehozó adatnak nevezi) az aláírás létrehozásához használják, a kulcspár másik fele, a bárki által megismerhető nyilvános kulcs (ezt a törvény aláírás-ellenőrző adatnak nevezi) az aláírás ellenőrzésére használható. Az aláírás létrehozása úgy történik, hogy az eredeti üzenetből készített lenyomatot (a "Hash-kódot ) az üzenet aláírója a magánkulcsával titkosítja. Ez a digitális aláírás, amely az eredeti üzenethez csatolva kerül továbbításra. Az aláírás ellenőrzésénél két folyamat zajlik automatikusan: 9
egyrészt újra kiszámításra kerül az eredeti üzenet lenyomata ugyanazzal a nyilvánosan forgalmazott (a Windows és más rendszerekben fellelhető) Hash függvénnyel, amit a küldő is alkalmazott, másrészt a digitális aláírásból a küldő (az üzenet aláírója) nyilvános kulcsával helyreállítják (dekódolják) az üzenet lenyomatát. Amennyiben a két lenyomat azonos, biztosra vehető, hogy az üzenet tartalma nem változott a továbbítás során és hogy a digitális aláírást valóban a küldő birtokában lévő magánkulccsal hozták létre. 1. sz. ábra Forrás: Almási János: A digitális aláírás, Számítástechnika 14.o, 2002.11.19 A kulcspárt és a tanúsítvány(oka)t tartalmazó adathordozó eszköz többféle lehet: floppy lemez, intelligens kártya, stb. A PKI technológia hatékonyan segíti az ún. autentikációs (azonosítási) eljárások érvényesülését. Kibocsátható ugyanis olyan chip-kártya ill. tanúsítvány is, amely a tulajdonos beazonosítására alkalmas. Ez esetben kártya és PIN-kód együttes alkalmazása helyettesítheti a jelenleg szokásos azonosító és jelszó alkalmazását a beléptető rendszerek, számítógépes alkalmazások és egyéb eszközök használatakor. A PKI technológia támogatja a titkosítási eljárásokat is. Az eljárás garantálja a feladó személyét, az üzenet eredetiségét és azt, hogy a címzetten kívül más ne tudja 10
értelmezni a küldött üzenetet, dokumentumot. Technikailag ez úgy néz ki, hogy a feladó az üzenetet a címzett nyilvános kulcsával kódolja (titkosítja), saját magánkulcsával pedig aláírja. A címzett magánkulcsa segítségével tudja megfejteni, értelmezni a kapott üzenetet. Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás nem engedi meg a titkosítás civil felhasználását, így ennek a funkciónak a használata nem engedélyezett. 2.3. Az elektronikus aláírás fajtái Az elektronikus aláírásról szóló törvény az elektronikus aláírások három típusát különbözteti meg. Ezek az egyszerű elektronikus aláírás, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a minősített elektronikus aláírás 2. Egyszerű elektronikus aláírás Ide tartozik mindenfajta, akár a technológiai biztonságot nélkülöző eljárás (pl. ha az aláíró egy elektronikus szöveg végére odaírja a nevét vagy más azonosítóját). Fokozott biztonságú elektronikus aláírás Olyan elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető, olyan eszközzel hoztak létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához technikailag olyan módon kapcsolódnak, hogy azon azokon érezhető, ha az aláírás elhelyezését követően bármilyen módosítás történt 3. Az elektronikus aláírás ezen fajtáját hitelesítés szolgáltató tanúsítja, de az aláírás technológiája, biztonsági foka vagy a hitelesítés szolgáltatóval szembeni elvárások eltérnek (kevésbé szigorúak) a minősített aláírással szembeni követelményektől. Ha a jogszabály írásban foglalást ír elő, a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt elektronikus irat e követelményeknek eleget tesz. Minősített elektronikus aláírás Olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely biztonságos aláíró eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. 4 A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. 2 Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság Kiadványa: Az elektronikus aláírás 3 Dr. Farkas Katalin: Elektronikus jognyilatkozatok, Cégvezetés, 2002.08.21 4 Almási János:A tanúsítvány, Számítástechnika15.o 2003. 01. 21. 11
2.4. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások Az elektronikus aláírás hitelességét, a nyilvános és titkos kulcs összetartozását és érvényességét, valamint a kulcsokhoz tartozó aláíró személyazonosságát az aláírás hitelesítő tanúsítja. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások köre azonban sokkal szélesebb, a hitelesítés-szolgáltatás mellett idetartozik az időbélyegzés-szolgáltatás és az aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése szolgáltatás is. E szolgáltatások a törvény értelmében fokozott biztonságú vagy minősített biztonságú szolgáltatások lehetnek ebből következően maguk a szolgáltatók is fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatóknak minősülnek. Valamennyi szolgáltatás egyenként vagy együttesen is nyújtható, így előfordulhat, hogy az is, hogy az aláíráshoz szükséges hardvert vagy szoftvert, illetve kulcsokat maga a hitelesítést végző szolgáltató bocsátja az aláíró rendelkezésére. 2.4.1 Hitelesítés-szolgáltatás A hitelesítés-szolgáltatás keretében a hitelesítés-szolgáltató: Azonosítja az igénylő személyét, Tanúsítványt bocsát ki, mely a nyilvános kulcs és az aláíró egymáshoz tartozását, azaz az aláíró személyazonosságát tanúsítja, Nyilvántartásokat vezet, melyek a tanúsítványok esetleges felfüggesztését, visszavonását, és a nyilvános kulcsokat tartalmazzák. Fogadja a tanúsítványokkal kapcsolatos változások adatait, Nyilvánosságra hozza a tanúsítványhoz tartozó szabályzatokat, az aláírás ellenőrző adatokat (nyilvános kulcsokat) és a tanúsítvány aktuális állapotára vonatkozó információkat. 2.4.2 Időbélyegzés-szolgáltatás Az időbélyegző elhelyezése tanúsítja a dokumentum, okirat tartalmát az elhelyezés időpontjában. Az időbélyegzés olyan speciális elektronikus aláírásnak tekintendő, mely az időpont bizonyítására is alkalmas, amely szintén lehet fokozott biztonságú vagy minősített szolgáltatás. 12
2.4.3 Aláírás-létrehozó adat aláírás-létrehozó eszközön való elhelyezése Az aláíró eszköz egy saját memóriával és mikroprocesszorral rendelkező miniatűr számítógép. Az eszköz képes maga generálni a kulcsokat, így a magánkulcs a külvilággal soha nem érintkezik. Ennek kizárására az eszköz egyes tárolóegységei védettek a külső olvasás ellen, így a magánkulcs kívülről nem hozzáférhető. Az eszköz egyébként titkosításra is alkalmas. Az ezzel kapcsolatos szolgáltatás, vagyis az aláírás-létrehozó eszközön aláírás-létrehozó adat elhelyezése tulajdonképpen az elektronikus úton történő aláírás biztosítását, a hardver vagy a szoftver és a titkos kulcs rendelkezésre bocsátását jelenti. 2.5. Hitelesítés szolgáltatók Az aláíró személyazonosságát tanúsító fél. A hitelesítés szolgáltató megfelelő azonosítás (regisztrálás) alapján elektronikus tanúsítványt bocsát ki. A tanúsítvány célja, hogy, igazolja a tanúsítványban szereplő nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának személyazonosságát. A szolgáltató a kibocsátott tanúsítványokról nyilvántartást vezet, melyet az interneten publikál. Tevékenységéért teljeskörű felelősséggel tartozik. 2.5.1 Fokozott biztonságú szolgáltatók A fokozott biztonságú szolgáltatás végzését a belföldi Iakóhelyű vagy belföldön tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve a belföldi székhelyű (telephelyű) jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet 30 nappal a megkezdést megelőzően köteles bejelenteni a Hírközlési Főfelügyeletnek A bejelentéshez csatolni kell a szolgáltatási szabályzatot és az általános szerződési feltételeket. A szolgáltatási szabályzatot a szolgáltatási tevékenység megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra kell hozni, és azt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, valamint az interneten elérhetővé kell tenni. A fokozott biztonságú szolgáltatónak a tevékenysége befejezésekor a törvényben rögzített kötelezettségei biztosítása érdekében legalább hárommillió forint összegű - feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával kell rendelkeznie, vagy - a Hírközlési Felügyelet mint jogosult javára pénzügyi intézménynél óvadékként letétet kell elhelyeznie, vagy - rendelkeznie kell egy legalább száz-millió forint jegyzett tőkéjű gazdasági társaság készfizető kezességvállalásával. 13
2.5.2 Minősített szolgáltatók Ha a szolgáltató minősített szolgáltatást láván nyújtani, az ehhez szükséges személyi, technikai és egyéb feltételek meglétét tanúsító minősítést kell beszereznie a Hírközlési Felügyelettől, a tevékenysége megkezdése előtt. Minősített tanúsítványt bocsáthat ki, illetve időbélyegzést végezhet az a szolgáltató, amely megfelel a következő követelményeknek: - a természetes személy, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek, a természetes személy, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vezető tisztségviselője, illetőleg vezetője vagy alkalmazottja jogszabályban [16/2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet] meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, rendelkezik a tevékenység biztonságos folytatásához szükséges, fenti jogszabályban meghatározott pénzügyi háttérrel és felelősségbiztosítással, biztosítja a tevékenység végzéséhez szükséges, az elektronikus aláírásról szóló törvény 1. és 3. melléklete szerinti egyéb, technikai jellegű feltételeket. A minősített szolgáltatónak pénzügyi háttérként legalább huszonötmillió forint összegű feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával, vagy pénzügyi intézménynél óvadékként elhelyezett letéttel, vagy legalább ötszázmillió forint jegyzett tőkéjű gazdasági társaság készfizető kezességvállalásával kell rendelkeznie. 2.6. Minősített tanúsítvány Minősített tanúsítványt kizárólag azok a szolgáltatók bocsáthatnak ki, amelyeket a Hírközlési Felügyelet minősített szolgáltatóként vett nyilvántartásba. A minősített aláírásokhoz kapcsolódó jogbiztonság érdekében a Hírközlési Felügyeletet a hitelesítés-szolgáltatók minősített tanúsítvány kibocsátási szolgáltatását, annak megkezdése előtt, illetve egész tartama alatt folyamatosan, vizsgálja és ellenőrzi. A követelményeknek való megfelelőséget a minősített tanúsítványban fel kell tüntetni. A Hírközlési Felügyelet a minősített tanúsítványokat kibocsátó szolgáltatókról nyilvános jegyzéket tesz közzé. 14
2.7. Nemzetközi elfogadása Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványon alapuló elektronikus aláíráshoz a belföldivel azonos jogkövetkezmények fűződnek, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha egy belföldi hitelesítés-szolgáltató felelősséget vállal a külföldi által kibocsátott tanúsítványért. Magyarország EU csatlakozásával egyidejűleg életbe lép az egységes és kölcsönös előírás, amely alapján a más országbeli hitelesítés-szolgáltató tanúsítványához azonos jogkövetkezmények fűződnek, ha a szolgáltató székhelye illetve lakóhelye az EU valamely tagállamában van. 2.8. Biztonság és hamisítás A nyilvános kulcsú rendszerrel készített elektronikus aláírás alapvető tulajdonsága, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy adott dokumentumhoz valakit megszemélyesítő aláírást előállítani kivéve természetesen az adott személy magánkulcsával. Tehát a jogosulatlan megszemélyesítés (hamisítás) elleni védelem sarokpontja a magánkulcshoz való illetéktelen hozzáférés kizárása az alábbi módokon: a magánkulcs az aláíró kizárólagos tulajdonába kerül, arról semmilyen másolat sem készülhet a hitelesítés-szolgáltatónál; a magánkulcs csak alkalmi engedélyezés (pl. PIN kód, és/vagy biometrikus azonosítás stb.) után használható; a biztonságos aláíró eszköz meggátolja a magán aláírói kulcs kiolvasását; amennyiben a magánkulcs kitudódik (illetéktelen kézbe kerül), a hozzátartozó tanúsítványt azonnal vissza kell vonni, ettől kezdve a kulccsal készített minden aláírás érvénytelen. Fenyegetettséget jelenthet még a nem biztonságos informatikai környezet, amelyben aláírnak vagy aláírást ellenőriznek. (Pl. akkor, ha rosszindulatú program kerülhet az aláíró vagy ellenőrző számítógépébe.) 15
3. KÜLSŐ KÖRNYEZET ELEMZÉSE Az elektronikus aláírás egy új szolgáltatás, a jelenlegi hazai alkalmazások számát tekintve még a kezdeti bevezetés szakaszában van. Ezért amikor az elektronikus aláírás szolgáltatás környezetét vizsgáljuk, elsősorban az Internet használattal kapcsolatos szokásokat kell górcső alá venni. Meg kell ismerni mindazon eseményeket, hatásokat, amelyek befolyással lehetnek a bevezetni kívánt szolgáltatásunk piaci elfogadására, elterjedésére. A szolgáltatás környezetében várható tendenciák meghatározásakor figyelembe vettem az elektronikus aláíráshoz kapcsolható informatikai termékek és szolgáltatások jellemzőit a hazai és nemzetközi informatikai piacon egyaránt. Az eredményes marketingstratégia kialakításához rendkívüli jelentőséggel bír egy alapos környezettanulmány. Jól felmérni a lehetőségeket, a hosszútávú tendenciákat megbecsülni már több, mint fél siker. 16
3.1. Társadalmi környezet A társadalom a jövőben egyre jobban elismeri az internetes szolgáltatások létjogosultságát, és vásárlási, ügyintézési, kapcsolattartási formáinak alapvető eszköze lesz. E folyamatnak még csak a kezdetén tartunk. Az internethasználat nem mondható általánosnak ma Magyarországon, mégis egyre több intéznivalónkat bonyolíthatjuk a Hálón keresztül (utazás nélkül, s ezt a vidékiek külön értékelik). Ma már a felsőoktatási intézményekben a diákok csak NET-en keresztül jelentkezhetnek vizsgára; a legtöbb közüzemi szolgáltató felszámolta ügyfélszolgálati kirendeltségeit, s interneten, ill. telefonon keresztül bonyolítja e tevékenységét; repülőjegyek, szállások, utazások foglalhatók, szervezhetők otthonról, s még rengeteg lehetőség áll előttünk. Vizsgáljuk meg alaposan melyek azok a tények, melyek a kezdeti megállapításhoz (miszerint a társadalomban általánosan elfogadottá válik az internetes ügyintézés) vezettek. 3.1.1 Internet használat terjedése Hogyan is viszonyul a társadalmi környezet a világhálóhoz? Napról - napra egyre többen használjuk az internetet. Az internethasználat hazai elterjedése eddig nem volt elég intenzív, a felhasználók számában egyre nő az elmaradásunk a fejlett országokhoz képest. A Taylor Nelson Sofres Interactive 5 piackutató cég 2002-ben 37 országra kiterjedő kutatást folytatott, s megállapításai között szerepel, hogy Magyarország még a regionális összehasonlításban sem áll jól. Míg Csehországban a lakosság 28%-a, Szlovákiában 24%-a internetezik, Magyarországon ez az arány mindössze 10%. Egy másik kutatás adataiból is hasonló következtetést lehet levonni. A NETSTATISTICA 6 2002 márciusában publikált jelentésében a felhasználók számának alakulását az elmúlt évek távlatában és az Európai országok összehasonlításával vizsgálhatjuk. A táblázat a felhasználók számát tartalmazza (millió fő). 5 6 Jókuti András: Többen kevesebbet FigyelőTrend 2002 dec, 32-33 o. NETstatistica, http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html 17
1.sz. táblázat: A felhasználók számának alakulása Európában 1999 2000 2001 Németország 14.4 24.0 30.0 Egyesült Királyság 12.5 18.0 24.0 Olaszország 8.2 13.2 16.0 Franciaország 5.4 8.5 15.7 Spanyolország 2.8 5.4 7.4 Hollandia 3.0 3.9 5.3 Svédország 3.7 4.0 4.6 Oroszország 1.5 3.1 4.3 Lengyelország 2.1 2.8 3.8 Portugália 1.0 2.5 3.6 Svájc 1.8 2.1 2.9 Belgium 1.2 2.3 2.9 Norvégia 2.0 2.2 2.7 Ausztria 1.3 2.1 2.6 Dánia 1.5 2.0 2.4 Finnország 1.7 1.9 2.2 Magyarország 0.6 0.7 1.5 Görögország 0.8 1.0 1.4 Csehország 0.7 1.0 1.4 Észtország 0.2 0.4 0.4 Forrás: http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html Az adatokból jól látható, hogy bár a felhasználók száma folyamatos emelkedést mutat, a kelet-európai országokban (Oroszország és Lengyelország kivételével) az Internet penetráció igen alacsony. Magyarország sajnos nem áll a régió élén. Kicsit erős fogalmazás mellett azt is mondhatnánk, hogy ilyen elmaradás mellett csak dinamikus felhasználószám növekedésre lehet számítani a következő években. Sőt, nemzetgazdasági érdek, hogy e változások megtörténjenek. A fejlett országokban jelentősen lelassult a növekedés üteme, ami inkább már a 18
telítettséget jelzi. A NETSTATISTICA 7 előrejelzése szerint 2004-re az európai felhasználók száma eléri a 221 millió felhasználót. Az internet felhasználók számának várható alakulása Európában 2004 2003 2002 175,7 196,2 221,1 2001 144,4 2.sz táblázat Forrás: http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html A becsült összeurópai növekedés üteme alapján az előrejelzés készítői valószínűsítik a kelet-európai régió felzárkózását is. Az európai tendenciák tehát arra engednek következtetni, hogy a hazai Internet felhasználók számának jelentős növekedése fog bekövetkezni a közeljövőben. 3.1.2 Internet használati célok Az Internet használat céljaiban jelentős változások fognak bekövetkezni. Dinamikusan előretörnek az üzleti célú alkalmazások és szolgáltatások. A felhasználók konkrét elvárásokkal rendelkeznek majd, nem elégednek meg félmegoldásokkal, ténylegesen el akarják ügyeiket intézni otthonról vagy irodában ülve. Könnyen és gyorsan átpártolnak majd ahhoz a szolgáltatóhoz, aki ezt biztosítani tudja számukra. Melyek azok a tartalmak, amelyek felé az internet felhasználók jelenleg orientálódnak? A BellResearch és a Siemens 8 közösen végzett piackutatásának egyik feladata a hazai Internet használati célok megismerése volt. 7 NETstatistica, http://www.netstatistica.com/reports/europe/demographics/may2002/index.html 8 FigyelőTrend II. évf. 4. szám 2002 december, Csarnai Attila: Vonzó tartalom, 18-20 o. 19
Internetezők megoszlása 27% 13% 22% 38% Információ és tudás Szórakozás Üzleti alkalmazás Online közösség 3.sz. táblázat Forrás: Figyelő Trend II. évf. 4. Szám19. O. A kutatás eredményi alapján az otthoni netezőket négy alapvető csoportba sorolták: információ és tudásszerzés, online közösség, szórakozás és üzleti alkalmazás. A kutatás készítői szerint a legnépesebb csoportot azok a felhasználók alkotják, akik elsősorban információszerzésre használják az Internetet. 31-40 éves korosztály, akik napi rendszerességnél ritkábban használják a hálót. A felhasználók 27%-a az online közösségek aktív tagja, kiemelten fontosnak tartja a kommunikációt. A szórakozás iránti igény kifejezetten a fiatalabb korosztályt jellemzi. Az üzleti alkalmazás iránt érdeklődők számára az Internet nem csupán információs médium, hanem üzleti, kereskedelmi tranzakciók eszköze is. Ők azok, akik számára Internetes szolgáltatások biztonsága és hitelessége kiemelkedően fontos szerepet kap. Ebben a csoportban többnyire szellemi alkalmazottak és vezetők vannak, illetve az átlagnál nagyobb számban olyan felhasználók, ahol valamely családtag vállalkozó. A csoportba tartozók jellemzően 40 évnél idősebbek. Az elektronikus aláírás célközönsége többnyire ebből a csoportból fog kikerülni. Bár ez az érdeklődés csak a felhasználók 13%-ára jellemző (ne felejtsük el, hogy a felmérésben a munkahelyi Internet elérések nem szerepelnek), ez az arány dinamikusan emelkedni fog, minél több tartalmas szolgáltatás jelenik meg az üzleti világban tevékenykedők részére, illetve minél általánosabbá válik ezek használata. Elsősorban a következőkben kifejtett kormányzati, önkormányzati ügyintézési lehetőségek, adóbevallás, bank- és biztosítási szolgáltatások Internetes megoldásai teremtenek majd lehetőséget az üzleti alkalmazások felhasználói rétegének növelésére. 20
3.1.3 E- Kereskedelem A piacvárakozással teli az e-kereskedelemi lehetőségeket illetően, a dinamikus növekedés azonban még várat magára. Addig, amíg a hazai internethasználók száma nem emelkedik számottevően, és maga a használat nem válik általánossá, inkább szolid, de folyamatos növekedésre kell számítani. Hasonló a helyzet a nemzetközi piacon is. A nemzetközi szakértők előrejelzései 9 lendületes fejlődést mutatnak, de ellentmondások tapasztalhatók az e-kereskedelemben tapasztalatot szerzett vállalatoktól érkező visszajelzések alapján. Az emarketer kutatásai szerint a világ kereskedelmének értéke a 2002 évi 823,4 mlrd-ról 2004-re 2,4 billió dollárra nő, az Aberdeen Group által végzett vizsgálat pedig a tranzakciók számának havi 36%- os növekedéséről számol be. Ugyanakkor a Giga Information Group és a Booz Allane Hamilton közös felmérése szerint a vállalatok többsége elégedetlen az elektronikus piacterek működésével. Az IDC Hungary a hazai piac egészét tekintve 12,3%-os éves növekedési ütemet prognosztizál a 2001-2006 közötti időszakra 10. 2002-ben a hazai e-kereskedelmet a mérsékelt bővülés jellemezte. 2001-ben a magyar informatikai piac összértéke 1,43 milliárd dollár volt megközelítőleg 10%- kal több mint az előző évben - 2002-ben pedig ismét 10%-os piacbővülést realizáltak. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Westel Mobil Távközlési Rt. és a SUN Microsystems Magyarország Kft. közös felméréseiből 11 az derül ki, hogy 2002 második negyedében elkezdett visszatérni a vállalatok e-gazdaság iránt korábban megcsappant bizalma, s ez a folyamat tovább erősödött a III. negyedévben. Ezt elsősorban a világháló nagyobbnak ítélt üzleti lehetősége mozgatta. A kutatás egyik megállapítása, hogy az e-kereskedelem fejlődését a felhasználók számának csekély aránya mellett legfőképpen az Internetes tranzakciók iránti bizalmatlanság akadályozza. Európai viszonylatban az internetes értékesítés arányát az árbevétel százalékában a következő táblázat mutatja. 9 Dotkom Internet Consulting, http://www.consulting.dotkom.hu/rov.phpovatok/kereskedelem/020312-ecom.html 10 SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2002 december, Mártonffy Attila&Schopp Attila: A piac bizakodik, 32-33. O. 11 Számítástechnika 2002 december Mártonffy Attila&Schopp Attila: A piac bizakodik, 32-33. O. 21
Az internetes értékesítés aránya az árbevétel százalékában 2,5 2 2 1,8 1,5 1,4 1 0,5 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,4 0,1 0 Svédország Nagy Britannia Spanyolo. Ausztria Dánia Portugália Finno. Norvégia Olaszország Magyarország 4.sz. táblázat Forrás: Számítástechnika 2002 december, 32. o. Az e-kereskedelem terén van mit behoznunk a fejlett országokhoz képest. Az Európai Unióban a skandináv államok vezetnek, közülük is kiemelkedik Svédország, ahol NET-es értékesítések részaránya 2%. 2001-ben itthon ez az arány 0,1% volt. Elmondható tehát, hogy a piac még a kezdeti fejlődő szakaszban van, a következő években jelentős fejlődés várható. 3.1.4 Elektronikus szolgáltatások A világhálón lebonyolítható szolgáltatások robbanásszerűen terjednek. Szinte mindent elintézhetünk. Az azonosítás és hitelesség megoldásával a lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg: adófizetés; banki és biztosítási tranzakciók; választáson, pályázaton vagy aukción való részvétel; már nem csak vizsgára való jelentkezés, hanem maga a vizsgázás is lebonyolítható (persze megfelelő óvintézkedések mellett); közigazgatási és önkormányzati ügyintézés és még rengeteg olyan tevékenység, amely ma még személyes jelenlétet igényel. Csak a biztosítási szektort említve rendkívül pozitív előrejelzéseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint a digitális aláírás bevezetése az alapja a netes értékesítés megkezdésének, és úgy vélik, hogy az új biztosítási szerződések 3-10%-t (optimisták szerint 25%) interneten keresztül fogják megkötni 12. 12 Világgazdaság 2003 február 24.,Az Internet is versenyterület, 11. o. 22
3.1.4.1 E-Banking A szolgáltatások között kiemelkedő jelentősége és ennél fogva meghatározó szerepe van az internetes szolgáltatások általános elterjedésében a banki, pénzügyi tranzakciók felhasználók általi elfogadásának és alkalmazásának. A hazai bankok az elmúlt 2 évben próbálkoznak Internetes banki szolgáltatások bevezetésével s ezeket is többnyire a nagyvállalatok, és önkormányzatok használják. Az internethasználat elterjedésével azonban a jövőben egyre több on-line szolgáltatást nyújtanak majd a bankok a lakossági ügyfeleik, valamint a kis- és középvállalkozások részére is. A versenyképességük megtartása érdekében szükségük is lesz az internetes szolgáltatásaik bővítésére, hiszen jelenleg a Magyarországon jelenleg működő 27 banknak kevesebb, mint fele (12) nyújt ilyen jellegű szolgáltatást 13. Természetesen itt is meg kell említeni a tranzakciók biztonságának és hitelességének garantálását, mely elsődleges fontosságú valamennyiük számára, mondhatni ettől függ tudnak-e előrelépni a banki szolgáltatások területén, meg tudják-e őrizni versenyelőnyüket. Internetes szolgáltatást nyújtó bankok Közép- és Kelet-Európában 80 60 40 20 0 Magyarország 70 63 46 27 28 20 12 5.sz. táblázat Ausztria Lengyelo Cseho 7 36 35 35 24 21 18 16 14 10 5 Horváto. Románia Bulgária Szlovénia Szlovákia Bankok száma Internetes szolgáltatást nyújtó bankok száma Forrás: Számítástechnika, 2003. 02. 04Mozsik Tibor: terjed az e-bank, 18.o. Fessel-Gfk Piackutató Intézet adatai Az arányokat tekintve Magyarország a kelet-európai régió élbolyához tartozik. Szlovéniában és Horvátországban már most is jóval nagyobb az elektronikusan bankolók aránya, de a kutatás szerint Szlovákiában és Csehországban is sokkal többen tervezik az internetes szolgáltatásra való áttérést, mint Magyarországon. 13 Számítástechnika, 2003. 02. 04Mozsik Tibor: terjed az e-bank, 18.o. Fessel-Gfk Piackutató Intézet adatai, 23
3.2. Technológiai környezet 82 országban méri fel az aktuális helyzetet a Globális jelentés az információ technológiáról, 2002-2003 elnevezésű tanulmány 14, mely ebben a témában a legátfogóbb elemzésnek számít. Az index kiszámításánál a következő tényezőket vették figyelembe: az adott ország gazdasági, társadalmi környezete mennyire befogadó a legújabb technológiák iránt; az egyének, a vállalatok és a kormány mennyire felkészült ezek használatára; illetve milyen mértékben alkalmazzák ezeket. 1 Finnország 11 Hollandia 21 Írország 36 Dél-Afrika 2 USA 12 Izrael 24 Észtország 37 India 3 Szingapúr 13 Svájc 25 Spanyolország 38 Lettország 4 Svédország 14 Korea 26 Olaszország 39 Lengyelország 5 Izland 15 Ausztrália 28 Cseh Köztársaság 40 Szlovák Köztársaság 6 Kanada 16 Ausztria 29 Brazília 41 Thaiföld 7 Egyesült 17 Norvégia 30 Magyarország 42 Görögország Királyság 8 Dánia 18 Hongkong 31 Portugália 43 Kína 9 Tajvan 19 Franciaors 32 Malajzia zág 10 Németország 20 Japán 33 Szlovénia 6. sz. táblázat Forrás: Világgazdaság, 2003. 02.20. Finnország vezet az infokommunikáció terén, 7. o A rangsorban Magyarország a 30. helyet kapta, ami a középmezőnybe tartozást jelenti. A fejlődő országok kategóriájába sorolt kelet-európai államok között első Észtország (24), aki előkelő helyét annak köszönheti, hogy a kormány erőteljesen támogatja és használja is az információs és távközlési megoldásokat. 3.2.1 Informatikai infrastruktúra Az informatikai infrastruktúra vizsgálatánál csak az ADSL Internet hozzáférési 14 Világgazdaság, 2003. 02.20. Finnország vezet az infokommunikáció terén, 7. o 24
technológiát emelném ki, hiszen ma ez a legnépszerűbb és legbiztonságosabb hozzáférési forma, mely az egyéni internetezők számára is elérhető. Az ADSL hozzáférések száma dinamikusan nőni fog. Elsősorban a nagyvárosokban kell erre számítani, hiszen a fizikai feltételek megteremtése és a várható felhasználók száma itt optimális. A Kormány támogatja az ADSL hozzáférések fejlesztését. A Bell Research Infokommunikációs jelentése 15 alapján elmondható, hogy 2001 végén az üzleti és a lakossági hozzáférések együttesen kb 21-23 ezer szélessávú kapcsolatot tettek ki, amelyből kb. 10 ezer volt az ADSL hozzáférések száma. A kutatás eredményei szerint a szélessávú kapcsolatok száma a nagyvállalatoknál a legnagyobb. A régió országaival összehasonlítva Magyarország a sereghajtók közé tartozik. Csehország is és Észtország is megelőzi nem csak a DSL vonalak számában, de a 100 lakosra jutó arányban is. A világrangsort egyébként a távol-keleti országok vezetik, amelyek közül Dél-Korea a megelőző 2 évben 600%-os növekedéssel 19 millió szélessávú felhasználóval rendelkezik. 3.2.2 Biztonsági követelmények Az internethasználók számának növekedése, újabb és újabb igények megjelenése az internetes alkalmazások változatosságát és a tranzakciók bonyolultságát eredményezte. Sajnos ma, az üzleti munkában használt számítógépek és alkalmazások védelmére nem elegendő, ha időnként a munkaállomásokon és a kiszolgálókon lefuttatunk egy vírusellenőrzőt. Az előzőekben említett internetes kis és nagykereskedelmi tevékenységek és különböző típusú szolgáltatások folyamatos, megbízható működését ma már komoly informatikai biztonságtechnikai megoldások segítik. Az antivírus szoftverek, tűzfal szoftverek, és a hardver alapú tűzfalak mellett megjelent a titkosítás, hálózatfigyelés, behatolásdetektálás, mely szolgáltatások az IDC 16 szerint rövidtávon a legnagyobb potenciális piaci növekedésre számíthatnak. Középtávon a PKI és az egypontos azonosítás (SSO-Single Sign On) számíthat fejlődésre. 15 http://www.ictreport.hu 16, SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2003. Február 4 Mibe kerül a biztonság? IDC-KONFERENCIA melléklet, IDC CEMA 25
Az informatikai biztonságra költött összegek világszerte (mrd. $) 2002-től előrejelzés 60 50 40 30 20 Hardver Szoftver Szolgáltatás Összesen 10 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 7.sz. táblázat Forrás: SZÁMÍTÁSTECHNIKA 2003. Február 4 Mibe kerül a biztonság? IDC-KONFERENCIA melléklet, IDC CEMA Az IDC által készített előrejelzés alapján úgy tűnik, hogy 2006-ra világszerte az informatikai biztonságra költött összegek megduplázódnak. Külön figyelmet érdemel, hogy a biztonsági szolgáltatások azok (mint az elektronikus aláírás szolgáltatás is), amelyek a legnagyobb arányban részesülnek a ráfordításokból, illetve a növekedés üteme itt lesz a legnagyobb. A nemzetközi tendenciák kis késéssel a hazai piacon is érvényesülnek, tehát várható, hogy a felhasználók itthon is egyre többet fognak költeni az adatok, a kommunikáció és a tranzakció biztonságára, sérthetetlenségére és azonosítására. 3.3. Jogi, politikai környezet A Magyar Köztársaság rendelkezik az informatikai tevékenységek végzéséhez szükséges törvényi háttérrel. A törvények stabil pozícióval rendelkeznek a jogrendszerben, és megvalósul az EU direktívákkal történő harmonizációjuk is. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény alapelvként rögzíti, hogy az elektronikus aláírás, irat vagy dokumentum elfogadását megtagadni jognyilatkozat tételére nem lehet, kizárólag amiatt, hogy az aláírás, irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik. A papíralapú és az elektronikus formában megjelenő dokumentumok közötti egyenértékűség megteremtése jogharmonizációs kötelezettség volt, az Európai Parlament 1999/93/EK irányelvében mindezt 26
általánosan kimondta. Az elektronikus aláírásról szóló törvény összhangban van az adatvédelmi törvénnyel is. 3.3.1 Kormányzati szerepvállalás A Kormány határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarország informatikai mutatói javuljanak és az ország a régió vezető informatikai technológiával rendelkező állama legyen. Ennek érdekében az internetes piac valamennyi területén jelentős állami támogatások, közbeszerzési tenderek várhatók. Az állam, mint felhasználó és szolgáltató megjelenik a hazai piacon, ami generálja az elektronikus tranzakciókat és új internetes tartalmak megjelenését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nagy lendülettel kezdte meg a Magyar Információs Társadalom Stratégia kidolgozását, mely a tervek szerint 2004-2006- ban az intézkedések alapjául szolgál majd. Kovács Kálmán miniszter szerint 17 a stratégia kidolgozása során gondoskodni kell arról, hogy összhangban legyen a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az Európai Unió irányelveivel és programjaival (eeurope). A Kormány a következő intézkedéseket tervezi: Internet használat terjedéséhez a kormány az Internet szolgáltatási díjak jelentős csökkentését tűzte ki. Az internetszolgáltatókkal folytatott tárgyalások eredményeként 25%-kal csökkennek az internetelérési díjak, a vállalkozások pedig ezentúl adómentesen fizethetik elő alkalmazottaik számára az internethez való hozzáférést. Az intézkedések következtében 3-4 év alatt az internethasználat tízszeres emelkedését várják. Az internetes eszközök elterjedését a kormány adókedvezményekkel fogja segíteni. Szolgáltatásokhoz történő tömeges hozzáférések érdekében közösségi hozzáférések támogatása. Elektronikus állami szolgáltatások bevezetése és működtetése. Így egyik példa a magyarország.hu oldal, mely az eddigi hivatalos kormányoldalt, az ekormanyzat.hu-t is magába integrálja. Ez évben 1000 emagyarország pont megnyitását tervezik. Az ígéretek szerint még az idén lehetővé teszik a virtuális 17 Számítástechnika 2002 december 17, Mallász Judit: Kiszámíthatóságot ígér a kormány 30.o.; 2003 február 25, Trautmann Balázs:Elindult a magyarország.hu, 4.o. március 4. Mozsik Tibor: Kinek olcsóbb? 1.o. 27
okmányiroda használatát a regisztrált felhasználóknak, és 2004-től az elektronikus adóbevallást interneten keresztül is intézni lehet majd. Az internetes tartalmak fejlesztésére pályázatok beadásával lehet támogatást szerezni. Már megjelentek a Gazdasági Minisztérium honlapján a legújabb, kis és középvállalkozások internetes megjelenését támogató pályázatok, ugyanakkor az econtent pályázat elsősorban szolgáltatóknak szól, és az EU csatlakozás szellemében tartalmaz követelményeket. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-ban konkrét programokra 29 milliárd forintot fordít, ezen belül a tárca kiemelten támogatja majd az internet elérés bõvítését, melynek célja, hogy 2005-re a háztartások negyede internet eléréssel rendelkezzen 3.4. Európai Unió A 2004-es csatlakozásig terjedő időszakban az EU követelmény rendszerének való megfelelés nagymértékben alakítja az informatikai piaci viszonyokat. Az infrastrukturális, tartalmi követelmények mellett a kormányzati jelenlétre vonatkozólag is vannak elvárások. Bár ez utóbbi nemigen jellemző az Európai Unió országaira, ugyanis nincs egyetlen országban sem olyan internetes kormányzati rendszer, amely harmonizál az EU direktívákkal. Ezen követelmények teljesülésének elsődleges feltétele azonban az, hogy a lakossági internethasználat megközelítse az EU tagjelölteknél elvárt színvonalat. A csatlakozás után támogatások vehetők igénybe, elsősorban az elmaradott térségek informatikai felzárkóztatására, illetve a vállalkozói réteg versenyképességének javítására. A határok eltűnésével és az EU jogszabályok alkalmazásával egyszerűbb az út a piac bővítésére és a külhoni értékesítésre. Az EU-hoz való csatlakozás azonban egyúttal komoly fenyegetettséget is jelent a hazai informatikai cégek részére. Ez pedig a nyugati versenytársak megjelenése a magyarországi piacon. A konkurencia tapasztalattal és meglévő ügyfélkörrel rendelkezik, ami multinacionális cégek esetében azt is eredményezheti, hogy a hazai 28
leányvállalatnak már nem kell azon gondolkodnia, hogy kitől rendelje meg a szolgáltatást. Alacsonyabb árú és kiváló minőségű szolgáltatás esetén azonban ugyanígy fordított helyzet is elképzelhető: a szolgáltatás EU tagországban működő vállalat részére viszonylag egyszerűen, a közösségi jogszabályok alapján értékesíthető. 3.5. Környezeti elemzés összefoglalása Az előzőekben felvázolt környezeti tendenciák egy irányba mutatnak. Az elektronikus aláírás elterjedése szükségszerű. Szükségszerű azért, mert az internetes szolgáltatásokkal kapcsolatos egyre növekvő felhasználói igényeket az azonosítás és hitelesség garantálása nélkül már nem lehet, csak korlátozottan kielégíteni. A Magyar Kormány erőteljesen támogatni fogja az informatikai fejlesztéseket. Az elterjedés üteme attól kezdve dinamikusan nő, amint általánosan alkalmazható, állami részvétellel működő alkalmazások jelennek meg (pl. adóbevallás, közbeszerzés). Az EU-hoz való csatlakozás után várható a nyugati szolgáltatók megjelenése a piacon. Az európai országok informatikai helyzetéről az előzőekben már szóltam. Mindamellett, hogy fejlett IT-val és internetes alkalmazásokkal rendelkeznek, a digitális aláírás elterjedése a két évvel ezelőtti várakozásokat tekintve messze alulmaradt. Németországban, amely egyébként az egyik legfejlettebb IT- val rendelkezik Európában, 2002-ben a megkérdezett netezőnek 18 mindössze 5,8%- a használta a digitális aláírást annak ellenére, hogy a kormány a közigazgatásban aktívan népszerűsíti ezt a megoldást. Az okokat a kutatócég abban látja, hogy a német netezők nincsenek jól informálva a digitális aláírás nyújtotta lehetőségekről. Ezekből az információkból azonban előnyt kovácsolhatunk, a nyugati országok tapasztalatait felhasználva elkerülhetők az elektronikus aláírás bevezetésének buktatói. 18 http://www.e-kereskedelem.hu, http://www.nua.com/surveys/ 29
4. VERSENYHELYZET ELEMZÉSE Annak eldöntéséhez, hogy a szolgáltatás piaci bevezetéséhez milyen marketingstratégiát alkalmazzunk átfogó képet kell kapni a verseny színteréről, magáról a piacról. Ismerjük meg, a piacra ható tényezőket, mérjük fel a tendenciákat. A piaci szereplők azonosítása, a versenyhelyzet elemzése tiszta képet ad a vállalatnak a stratégiája megalkotásához, megteremti annak a lehetőségét, hogy a változások előrejelzésével a vállalat eredményes taktikai intézkedéseket foganatosítson. 4.1. A versenykörnyezet elemzése a porteri versenystruktúra alapján 4.1.1 Piac mérete és növekedési üteme Első lépéseként megpróbálom meghatározni a magyarországi piac méretét és növekedési ütemét, mivel a MÁV INFORMATIKA Kft. a hazai piac meghódítására törekszik. Az elektronikus aláírás szolgáltatás nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít és e jellegéből fakadóan a külhoni fejlemények hazai piacra gyakorolt hatását sem hagyhatom figyelmen kívül. Különösen most, amikor szinte minden tevékenységünket a 2004-es EU csatlakozásra való felkészülés szellemében értékelünk. Az elektronikus aláírás alkalmazásának hazai helyzetéről a BellResearch kutatócég által készített felmérésben találtam felhasználható eredményeket. A Magyar Infokommunikációs jelentés 2002 évi 2. Kiadásában 19 szereplő adatokat a Bellresearch hozzájárulásával használom fel, s ezek alapján a következő megállapításokhoz jutottam. 2002 év végére Magyarországon Internet-hozzáféréssel rendelkező és legalább 10 főt foglalkoztató vállalatoknak csak 6,3 %-a, a 250 fő feletti nagyvállalatoknak pedig alig valamivel több, mindössze 7,9%-a alkalmazza az elektronikus aláírás szolgáltatást. A Bellresearch becslése szerint / a penetrációs arányokat visszavetítve 19 A kutatás módszertana: www.ictreport.hu/index.php?p=23 30
a bázisra/ 6047 Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalat alkalmaz e-aláírást. Az adott időszakban Magyarországon kb. 98200 cég rendelkezett Internet eléréssel. Sajnos nem sikerült adatot szereznem arról, hogy az egyéni Internet felhasználók milyen számban alkalmazzák az e-aláírást, de számuk elenyésző lehet. Ez a feltételezés azon alapul, hogy ma még nem jutottak el az internetfelhasználók széles tömegéhez az e-aláírást igénybevevő netes szolgáltatások. Mindenesetre a számok önmagukért beszélnek, s így egyértelműen kijelenthetem, hogy a piac jelentős felvevőképességgel rendelkezik. Az elektronikus aláírás szolgáltatás életciklusa kezdetén tart. Az informatika rohamos fejlődése mellett elég nehéz megjósolni a teljes életciklus várható idejét. Mai ismereteim szerint kb. 8-10 éves ciklusra lehet számolni. A jelenlegi kutatási információk azt valószínűsítik, hogy a jövőben az elektronikus azonosítás alapját az eddig csak a szigorúan védett helységek, számítógépek hozzáférésére alkalmazott biometrikus azonosítási eljárások (ujjlenyomat, hang, írisz, stb.) fogják képezni, melynek terjedési üteme az árának csökkenésétől függ. Vajon várható-e, hogy az elektronikus aláírás vonatkozásában jelentős piacbővülés történik? Minden bizonnyal. S az okokat az előző fejezetekben említett társadalmi, technológiai tényezők vizsgálatakor már érezhettük: Az Internet-felhasználók száma jelentősen emelkedni fog (Mo. jelenleg az EU átlag alatt van 20 ); az informatikai biztonság a tranzakciók azonosítása és hitelesítése egyre fontosabbá válik a jövőben; a kormány több jelentős informatikai programot hirdetett meg e-content, e- kormányzat, e-közigazgatás, s most legújabban az e-egészségügy 21 terveiről lehet hallani. Az EU-hoz csatlakozás tükrében már nem csak az oly sokat emlegetett információs társadalom kihívásai kényszerítenek biztonságos e-megoldások megvalósítására, hanem a fejlett nyugat elvárásai is. 20 Figyelő Trend II. évf. 4. szám Jókuti András: Többen, kevesebbet, 32-33. o. 21 http://www.eszcsm.hu/bovebb.php?hirsz=187 31