7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági számítások. Árupiaci kereslet egy kétszektoros makrogazdasági modellben. A rövid távú árupiaci egyensúly és a multiplikátor-hatás. A beruházás mint a GDP második legnagyobb felhasználási tétele Forrás: KSH, 2009. február A beruházás fogalma újonnan előállított tőkejavak a magánberuházások legfontosabb csoportjai üzleti célú állótőke-beruházás (befektetett eszközök, ingatlanok, gépek, berendezések beszerzése, létesítése) a vállalat tevékenységét hosszú távon szolgálják lakáscélú beruházás készletberuházás (megtermelt, de még nem értékesített termékek mennyisége) 1
Az elemzés mikroökonómiai alapjai: szempontok és eszközök a beruházást megvalósító vállalat célja pótló illetve bővítő beruházás technikai feltételek: termelési függvény a tőke hozama határtermék határtermék-bevétel profit tényezőárak (rövid távon adottak) kamat munkabér a tőke alternatív költsége Emlékeztető mikroökonómiából beruházás-gazdaságossági számítások nettó jelenérték (NPV) szabály belső megtérülési ráta (RR) mintapélda mikroökonómiából grafikai stúdió számítástechnikai beruházás 3 éves hasznos élettartam bevételek és kiadások alakulása Példa: az alapeset beruházási költség: 800 ezer Ft növekvő bevételek, növekvő költségek elvárt hozam, tőkeköltség: 10 százalék Az elvárt megtérülési ráta 10,0% dőszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 2 1 450 000 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 289 256 Ft 3 1 500 000 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 225 394 Ft Nettó jelenérték (NPV) 14 651 Ft 2
Példa: pesszimista várakozások csökkenő bevételek növekvő költségek kisebb szabad pénzáramlás Az elvárt megtérülési ráta 10,0% dőszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 300 000 Ft 2 1 400 000 Ft 1 100 000 Ft 300 000 Ft 247 934 Ft 3 1 400 000 Ft 1 200 000 Ft 200 000 Ft 150 263 Ft Nettó jelenérték (NPV) - 101 803 Ft Példa: magasabb elvárt hozam növekvő pénz- és tőkepiaci hozamok, növekvő kamatszint nagyobb bizonytalanság, kockázat növekvő elvárt hozam Az elvárt megtérülési ráta 13,0% dőszak Bevétel Kiadás Szabad Cash Jelenérték (PV) Flow (FCF) 0 - Ft 800 000 Ft - 800 000 Ft - 800 000 Ft 1 1 400 000 Ft 1 070 000 Ft 330 000 Ft 292 035 Ft 2 1 450 000 Ft 1 100 000 Ft 350 000 Ft 274 101 Ft 3 1 500 000 Ft 1 200 000 Ft 300 000 Ft 207 915 Ft Nettó jelenérték (NPV) - 25 948 Ft A beruházási kereslet legfontosabb meghatározó tényezői várakozások a bevételek alakulása piaci pozíció értékesítési lehetőségek, kereslet eladási ár stb. a kiadások alakulása működtetési és fenntartási költségek adók, járulékok stb. kamatláb a befektetett tőke alternatív költsége elvárt megtérülési ráta a befektetés kockázata 3
kamatláb kamatszint A kamatláb változásának hatása a beruházási keresletre Mikroszinten Makroszinten megvalósult beruházások összértéke (millió Ft) beruházási kiadások összértéke (milliárd Ft) Milyen kamatláb? kamatlábtól függő fogyasztási kereslet befektetés bankszámlára évi 10 százalékos kamat mellett ha az inflációs ráta 10 százalék feletti, akkor a befektetett tőke kamatokkal megnövelt értékén jövőre kevesebbet lehet vásárolni negatív a reálkamatláb, a reálkamatláb számít beruházási kereslet, NPV-számítás (lásd mikroban) nominális jövőbeni szabad pénzáramokat diszkontálunk nominális kamatlábbal vagy változatlan árak melletti jövőbeni pénzáramokat diszkontálunk reálkamatlábbal vagyis a reálkamatláb számít 1 i 1 i 1 r 1 r 1 1 Az árupiaci döntések szempontjából a reálkamatláb releváns! A várakozások módosulásának hatása a beruházási keresletre r 4
Egyszerűsítés: lineáris beruházási keresleti függvény r () r a r 0 autonóm beruházás kamatérzékenység 0 Az árupiaci kereslet adott reálkamatláb mellett C, C + C C 0 + 0 C 0 0 Y C,, S C 0 + 0 C 0 0 A rövid távú árupiaci egyensúly: a keynesi kereszt 45 összkiadás, szándékolt makrokereslet Y D = Y Y e = S Y D = C + C az egyensúly jellemzői egyensúlyban az összkiadások megegyeznek a termelés összértékével Y = C + a termelésből származó jövedelmet a háztartások fogyasztásra és megtakarításra fordítják Y = C + S egyensúlyban a S beruházások megegyeznek a megtakarításokkal (kétszektoros modellben) C + = C + S Y = S - C 0 5
Hogyan alakul ki a rövid távú egyensúly? feltevés a vállalati szektor bizonyos határok között (szinte) változatlan árakon bármennyit képes termelni tökéletesen rugalmas (a kereslethez alkalmazkodó) kínálat, a GDP-t a keresleti oldal határozza meg ragadós árak, először a mennyiség alkalmazkodik kihasználatlan kapacitások, a potenciális kibocsátás (Y*) szintjétől elmaradó GDP (Keynes, 30-as évek, jelenlegi válság) Egyszerű kiadási multiplikátor Y C Y C cy ˆ (1 cˆ ) Y C 0 0 0 0 e 1 Y ( C0 0 ) 1 cˆ A multiplikátor-hatás dinamikusan C,, S C + = Y C + C C 0 + 0 S C 0 0 - C 0 45 Y e Y e Y 6
Számpélda Egy modellgazdaságban az autonóm fogyasztási kiadások nagysága 250 egység, a fogyasztási határhajlandóság 0,75, az autonóm beruházások nagysága pedig 150 egység. Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás szintjét! Számítsa ki a fogyasztási kereslet nagyságát az egyensúlyi kibocsátás szintjén! Számítsa ki a fogyasztási hányadot az egyensúlyi kibocsátás szintjén! Határozza meg azt a kibocsátási szintet, ahol a fogyasztási hányad 100%! Határozza meg az egyszerű kiadási multiplikátor értékét! Rajzolja fel a fogyasztási, a megtakarítási és a beruházási függvényt az árupiac modellezésére szolgáló koordinátarendszerben! Jelölje meg azokat a pontokat, amelyeket kiszámított! Megoldás C,, S C + = Y C + C 400 250 150-250 45 1000 1600 S Y Kötelező irodalom Solt Katalin [2001]: Makroökonómia. TR- MESTER, Tatabánya, 85-95. old. Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TR-MESTER, Tatabánya. 35-38. o. 8-17., 23-24. feladatok 7
Ajánlott irodalom Farkas Péter Koppány Krisztián [2006]: Közgazdaságtan. Mikro- és makroökonómiai alapismeretek mindennapi használatra. Universitas-Győr Kht., 9. fejezet, 283-320. old. Samuelson Nordhaus [2005]: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 413-401., illetve 433-450. old. Hall Taylor [2003]: Makroökonómia. Elmélet, gyakorlat, gazdaságpolitika. KJK-Kerszöv, 317-354. old. Mankiw [1999]: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest, 483-504. old. 8