4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 47
Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő, s a bányászati tevékenység, valamint a hozzákapcsolódó feldolgozás a Szegedi Kistérség legjelentısebb gazdasági értéke. Ez az egyik oldalról kedvezı tény ugyanakkor számos kedvezıtlen környezeti hatással járt és jár, illetve számottevı környezeti kockázatot is jelent. Környezetvédelmi szempontból így sajátos ellentmondás jellemzi a települést. A belterület városi színvonalú infrastrukturális mutatói (és Szeged közelsége) joggal vonzza a városból kitelepülni szándékozókat (szuburbanizáció), jól mutatja ezt a belterület növekedése. A külterület viszont (a szénhidrogén-bányászat következményeként) számos problémát hordoz. Nemcsak a helyi életminıséget javítja, de idegenforgalmi vonzerı is a 2007-ben átadott Borbála fürdı. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 7577 Lakó népesség (fı): 5209*** Külterületi lakosság száma és aránya (fı,%): 998 18,6* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 257*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 693 Lakások száma (db): 2025** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 36,7 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 2002 98,86 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 30,2 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 1968 97,18 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 1836 90,66 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 1963 96,93 Összes belterületi közút hossza (km): 24,4 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 23,7 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 62240 Játszóterek száma (db): 3 Személygépkocsi állomány (db): 1019 Teherszállító gépjármővek (db): 267 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 822 * 2001 ** 2009 *** 2010 48
Agyı 2008. novemberében önálló települési környezetvédelmi programot készített. Ez alaposan áttekinti a település környezeti állapotát, illetve megfogalmazza program szinten a következı idıszak feladatait is. A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások: Légszennyezés. A településen folyó ipari tevékenység nyomán (fıként a MOL Nyrt algyıi üzeme, a PRIMAGÁZ Zrt palacktöltı üzeme és a MOL Nyrt KTÁ Kıolaj és Földgázszállítási üzletága) Algyı a kistérség második legnagyobb légszennyezés kibocsátója (lásd 2. táblázatok), s volumenében alig marad el Szeged emissziós adataitól. A lakossági kibocsátások a gázfőtés magas aránya miatt elenyészıek. A településen is gondot jelent viszont a számottevı pollenszennyezettség. Ennek visszaszorítása érdekében az önkormányzat folyamatosan erıfeszítéseket tesz. Hulladék. A település részese a Szeged központú ISPA támogatással megvalósult hulladékgazdálkodási projektnek. A kommunális hulladék győjtését a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. (melynek többségi tulajdonosa a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.) végzi heti egy alkalommal, és a szegedi regionális lerakóba szállítja. A korábbi helyi szemétlerakót bezárták, rekultivációját eredetileg 2005 végéig kellett volna elvégezni, de várhatóan csak 2013-ra fog megtörténni. A szelektív győjtési rendszer még nem mőködik, de a belterületen található egy hulladékudvar, ahol a lakosság szelektíven helyezheti el a hulladékot, és ezt a külterületi lakosság is igénybe veheti. Az illegális lerakások visszaszorulóban vannak (gondot az esetenkénti építési és ipari lerakások jelentenek). Veszélyes hulladék a lakosságnál nem keletkezik, de a MOL kiterjedt tevékenysége révén üzemeltet egy lerakót a község külterületén. Folyékony kommunális hulladék. Önálló mechanikai és biológiailag szennyvíztisztítóval rendelkezik a település (1993 óta üzemel), melynek számottevı szabad kapacitása van. Korábban felvetıdött, hogy egy kb. 4 km-es összekötı vezetékkel lehetıség nyílna Sándorfalva szennyvizeinek befogadására is (Sándorfalva azonban jelenleg egy Szatymazzal közös rendszerben képzeli el a jövıt). 2001 óta a belterület csatornázottsága teljes! Külterületen még inkább az aknás győjtés az elterjedt, s a szippantott szennyvizeket a tisztító tudja fogadni. Ivóvízellátás. A kistérségben egyedül az Algyın kitermelt víz felel meg a szigorúbb minıségi követelményeknek. A vízmő telep a megyeszékhellyel összekapcsoltan mőködik. Csapadékvíz-elvezetés. Már az 1970-es években is komoly belvízgondok voltak, azonban idıközben kiépült egy Tisza menti győjtıcsatorna, illetve átemelı, így aktuális problémát nem jelent. A csatornahálózat rekonstrukciója befejezıdött Hosszabb távon a csatornarendszer felújítása indokolt. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A település jelentıs teljes egészében gondozott (GYEVIÉP Nonprofit Kft. végzi) zöldterülettel rendelkezik. Természetvédelem. Természetvédelmi szempontok hátráltatják a Sándorfalva Algyı közötti összekötı út kb. 4 km-es kiegészítésének megvalósítását. Gondot jelent a hullámtér nem megfelelı állapota, illetve részben ehhez kapcsolódva az esetenként jelentıs szúnyoginvázió. Talajok. A települést nyugatról a Tisza, s az ahhoz csatlakozó öntés réti talajok, délrıl kötött szolonyeces réti talajok, északról és keletrıl pedig réti és réti szolonyecek határolják. Mezıgazdasági potenciált a réti csernozjomok jelentenek. Potenciális degradációt a 49
mezıgazdaságilag hasznosított térrészeken nagy területre kiterjedı olajbányászati tevékenység jelent. A kutak karbantartásával, csıvezeték építéssel nagymértékő földmozgatás jár együtt, jelentıs a taposási kár, a tömörítı hatás, talajbolygatás. Olaj kitörés, csılyukadásból származó talajszennyezés is elıfordult, melyet talajcserével ill. on site tisztítással rekultiváltak. A veszélyes hulladékkal szennyezett ipari területek közül legjelentısebb az algyıi olajmezı. A kıolajkutatás során az elmúlt több mint 2 évtizedben 2000-nél több olajkút mélyült. A szénhidrogén kutatás és termelés során nagy területek szennyezıdtek el. A fúrási iszapok nehézfémtartalmuk és olajtartalmuk miatt minısülnek veszélyes hulladéknak. (II. vesz. oszt.) Az 56/1981.(XI.18.) MT. a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendelet hatályba lépéséig hatalmas mennyiségő fúrási iszap keletkezett, amelynek túlnyomó része ma is a fúráspontok mellett található. A lefúrt kutak üzembe állítása és késıbbi üzemeltetése során gyakori rétegkezelés során használt adalékolt savazó anyagok hulladékai is többnyire a helyszínen maradtak. Ezeknek a szennyezıanyagoknak szokásos földmedencés tárolása nyilvánvalóan talajszennyezés forrása volt. Az 1980-as évek közepén épült ki az olajipar veszélyes hulladék átmeneti tároló hálózata (Algyın is építettek egyet), azóta az említett veszélyes hulladékok tárolása ezekben történik. Ezek az átmeneti tárolók nem felelnek meg az EU normáknak. A szénhidrogén termelés során további szennyezı forrás az elsısorban mőszaki balesetek, meghibásodások következtében kiömlı nyersolaj. Az olajjal szennyezett területek rekultivációja, talajcsere, vagy helyszíni kezelés csak az utóbbi években történik, a korábbi évtizedekben a szennyezett talajokat nem kezelték, változatlanul a helyszínen maradtak. Stratégiai kérdés lenne a fúrási iszapok sorsának tisztázása addig, amíg létezik egységes MOL nagyvállat. Energiagazdálkodás. A település vezetékes gázzal jól ellátott. hévízhasznosításra alkalmas mélyfúrású kút is található. A területen több Helyi közlekedés. A belterületi utak teljes egészében burkoltak. (Elkészült az öt évvel ezelıtt még csak tervezett) elkerülı útszakasz a PRÍMAGÁZ telephelyétıl a 47-es útig, így jelentıs zajtól és forgalomtól mentesül a település. Fontos lenne a kerékpárút megépítése Szeged felé (ennek nyomvonala jelenleg tisztázás alatt), de célszerő lenne a Hódmezıvásárhely felé irányuló kiegészítés is a már elkészült szakaszhoz. Zaj. A település 1999 óta rendelkezik zajvédelmi rendelettel. Igazi gondot nem is a települési eredető zajok jelentik, hanem a közlekedésbıl és esetenként az ipari tevékenységekbıl származó kibocsátások. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A kıolaj- és gázkitermelés, a gázüzem, a kiterjedt termékvezeték-hálózatok, illetve a termékekhez kapcsolódó vasúti és közúti szállítás mind felveti a rendkívüli környezeti kockázatot. Fontos azonban megemlíteni, hogy két régi kútkitöréstıl eltekintve komolyabb mőszaki baleset nem következett be. (A különbözı védelmi gyakorlatoknak is Algyı a fı helyszíne. A MOL a vezetékhálózatát folyamatosan monitorozza, így a vezetéksérülésekbıl adódó szennyezéseket gyorsan fel tudják tárni. A nagy gazdasági érték miatt a település kiemelt árvízvédelmi figyelemben is részesül. Algyı aktuális települési környezetvédelmi programjában három fı célt fogalmaz meg: - Az allergén gyomok terjedésének visszaszorítása. - A szelektív hulladékgyőjtı-hálózat kialakítása - A települési zöldterületek fejlesztése 50
Deszk A Szeged központjától alig tíz km-re fekvı (magyar és szerb lakosságú) község kedvezı földrajzi fekvése miatt (fıút, jó autóbusz közlekedés, vasúti kapcsolat) a nagyvárosból kiköltözık egyik célterülete (szuburbia), jól mutatja ezt a folyamatos népességnövekedés (1990 óta mintegy negyedével gyarapodott), illetve a belterület növekedése is. A jelentıs nemzetközi tranzitforgalom viszont elınyös hatásai mellett még jelentıs környezeti veszélyt jelent (balesetveszély, légszennyezés, szemetelés). A hagyományos agrárgazdálkodás egyre több ipari tevékenységgel is kiegészül, s egészségügyi szerepe is regionális. Az elmúlt években megoldódott a szennyvízcsatornázás, így a település környezetvédelmi mutatói kifejezetten jónak minısíthetık. A település 2004-ben készíttetett elıször önálló környezetvédelmi programot, majd 2009 végén elkészítették ennek felülvizsgálatát is. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 5205 Lakó népesség (fı): 3662*** Külterületi lakosság (fı): 38* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 165*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 582 Lakások száma (db): 1252** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 27,6 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 1186 94,7 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 30,8 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 1101 87,9 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 1077 86,0 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 1177 94,0 Összes belterületi közút hossza (km): 21,1 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 19,34 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 2353 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 1015 Teherszállító gépjármővek (db): 155 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 858 * 2001 **2009 ***2010 51
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen jelentısebb emisszós tevékenység a termeléssel kapcsolatosan nincs (lásd 2. táblázatok), igazi gondot a jelentıs átmenı forgalom által okozott kibocsátások jelentik. Kedvezı fordulatot az M43-as autópálya közelgı átadása jelenthet majd. Immissziós mérıállomás hiányában a levegı minıségére pontos megállapításokat nem tehetünk, de valószínősíthetı, hogy a porszennyezés idınként meghaladja a határértéket, illetve orvosi megfigyelések alapján is növekvı a pollenszennyezések miatt kialakuló allergiás megbetegedések száma. Hulladék. Az elıírásoknak nem megfelelı hulladéklerakót bezárták, rekultivációja azonban az eredetileg tervezett 2010. végi idıponthoz képest csúszik. A kommunális hulladék győjtését a Csongrád megyei Településtisztasági Kft végzi heti egy alkalommal (kedd) és a szegedi regionális lerakóba szállítja. A településen egy hulladékudvar mőködik 2008 óta (ami egyre népszerőbb), emellett öt, szelektív győjtést lehetıvé tevı győjtısziget került kialakításra, ahol a papír, üveg és a mőanyag hulladékokat győjtik elkülönítve. A szolgáltató évente kétszer lomtalanítást szervez a lakosság és az intézmények részére. A külterületi hulladékszállítás még nincs megoldva (igaz ott a lakosság is kevés). Az illegális lerakások visszaszorultak, és pályázati támogatással megtörtént a kül- és belterületen azok felszámolása. A komposztálható hulladékok győjtésével megpróbálkoztak korábban, de ez nem volt sikeres. Jelenleg a lakosoknak komposztálással kell megoldaniuk a zöld hulladékuk szelektíven való győjtését, illetve hasznosítását, azonban sok esetben elıfordul az illegális égetés. A Deszki Település-Üzemeltetési Nonprofit Kft. Egy KEOP pályázaton nyert támogatást közösségi komposztáló minta projekt kivitelezéséhez. A projekt során egy komposztáló telepet hoztak létre, népszerősítik a házi és közösségi komposztálást a tevékenység bemutatásával, kiadvánnyal és tájékoztató, ismeretterjesztı elıadásokkal. Folyékony kommunális hulladék. A település legnagyobb infrastrukturális hiányát pótolta a megvalósult szennyvízcsatorna fejlesztés. Ennek következtében az elızı kistérségi környezetvédelmi program elkészítése óta a csatornahálózatba kapcsolt lakások száma nulláról közel 90%-ra emelkedett. A szennyvíz beruházás a Marosmenti lakópark területén található ingatlanokra nem terjedt ki, mivel a csatorna tervezés idıszakában a területen még nem voltak lakóingatlanok. Így ennek a területnek a csatornázása továbbra is feladatot jelent. Ivóvízellátás. A község két vízmőkútja a 285-434 m közötti közép- és durvaszemcsés homokrétegeket veszi igénybe (6-8. számú vízadó szintek). Kezdeti maximális vízhozamaik egyenként meghaladták az 1000 l/p-et, fajlagos vízadó képességük 150-200 l/p/m. A víz minısége ivóvízellátásra (201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet) csak kezelés után megfelelı, a határértéknél nagyobb arzén és ammónium tartalma miatt. Az ivóvíz-ellátás biztonságos megoldása a közeljövı egyik legfontosabb környezetvédelmi jellegő feladata. A jelenlegi elképzelések szerint a kistérség DK-i részén elhelyezkedı települések gondját a szegedi rendszerhez kacsolva képzelik el (lásd 10. ábra). Csapadékvíz-elvezetés. Mélyebb fekvése miatt jelentısebb problémát inkább csak a falu ÉK-i részén jelent. Az elmúlt idıszakban elvégzett fejlesztések nyomán a belterületen lévı csapadékcsatornák hossza kb. 23 km-re nıtt. Ebbıl 1,5 km zárt rendszerő, 2,4 km mederelemekkel burkolt, a fenékszinten burkolt 11 km, a többi jellemzıen lefolyással rendelkezı földárok, vagy szikkasztó jellegő. Az önkormányzat a kritikus helyeken önerıbıl megoldotta a csapadékvíz elvezetését. Jelenleg a község utcáinak harmadában nincsen rendezve a csapadék- és belvíz elevezetı csatorna. Folyamatban van egy beruházás, 52
mely során a belterületi csapadék- és belvíz elevezetés II. ütemének megvalósítására kerül sor Európai Uniós forrásból. Az elvezetés nyílt árkokban történik a keleti területekrıl a Fehértói-fıcsatornába, a nyugati területekrıl pedig a Szıreg-Deszk-Kübekházi-fıcsatornába. A csatornák szelvénymérete helyenként nem megfelelı, bıvítésre szorulna. Tisztítását a lakosság, illetve a Deszki Település-üzemeltetési Kht. végzi. A külterület mélyebb részein jelentıs gond a belvízveszély. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A zöldterületek védelmérıl a 2008-ban elfogadott helyi építési szabályzat intézkedik. A közterületek karbantartását a Deszki Település-üzemeltetési Kht. végzi. Külön említést érdemel a szakkórház 6,5 hektáros parkja (ennek kezelését kertész személyzet végzi). Természetvédelem. A község közigazgatási területén a törvény által védett kunhalmok vannak, melyek a gazdálkodás szempontjából nem jelentenek konfliktusforrást. Talajok. A település környezetében a fiatal nyers öntéstalajok és a sztyeppesedı réti szolonyecek a jellemzıek. A szikes, magasabb talajvízállású területeken sok a meliorált, talajcsövezett terület. Ezen dréncsıhálózat karbantartására nem minden esetben megfelelı, s így a drénrendszer eltömıdésével az nem fejti ki optimális vízelvezetı hatását, belvizek alakulhatnak ki. Jellemzı a területen a korszerő üvegházas növénytermesztés. Az üvegházak jelentıs részében már termesztı közegen, s nem talajon dolgoznak, ami a talajés talajvízterhelés lehetıségét kizárja. E területre is jellemzı az olaj- ill. gázkitermelés, s az ezen tevékenységbıl fakadó talajdegradációs jelenségek megléte. Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra. Helyi közlekedés. A közlekedési lehetıségek mind Szeged, mind Makó felé jók. A szennyvízhálózat építését követıen az utcahálózat szilárd burkolatot kapott. A település központban jelzılámpa lett mőködésbe állítva, ami az idınként már-már elviselhetetlen átmenı forgalomban segíti a helyben élık közlekedését. A Szıreg és Deszk között megépült kerékpárút nagy jelentıségő. Kiépült a belterületi kerékpárút, és megvalósult (az öt éve még csak tervezetett) továbbépítése Klárafalva irányába a közigazgatási határig (kár, hogy a településhatártól a szomszédos településig hiányzik a folytatás). Zaj. A jelentıs átmenı-forgalom jelentıs zajproblémát jelent, ez jórészt megoldódik az M43-as út közelgı elkészültével, ami az átmenı tranzitforgalomtól mentesíti a települést. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A termelésbıl eredı komolyabb környezeti kockázattal nem kell számolni, igazi problémát még átmenetileg a jelentıs tranzit teherforgalom jelenti. A településen az elmúlt tíz évben a legégetıbb környezeti problémák (hulladék, szennyvíz) alapvetıen megoldódtak. Jelentısen javult a csapadékvíz-elvezetı rendszer állapota, és várhatóan hamarosan mentesül a község a jelentıs átmenı forgalomtól is. Az aktuális települési környezetvédelmi program a következı feladatokat fogalmazza meg: - A község környezet-egészségügyi és életminıségi jellemzıinek javítása, ennek részeként Allergén gyomok irtása Környezetbarát mezıgazdaság, a levegı portartalma mennyiségének csökkentése Zaj- és rezgésterhelés csökkentése Önkormányzati intézmények akadálymentesítése 53
- A vízhálózat javítása Csapadék- és belvízelvezetı csatornák kiépítése, karbantartása Az ivóvízhálózat és az ivóvíz minıségének javítása - Környezetvédelmi Alap létrehozása - Települési zöldfelületek megóvása, zöldfelület-gazdálkodás Zöldfelületek karbantartása, utak menti fásítás Gerliczy-kastély parkjának helyi védelembe helyezése A Natura 2000 területek és a kunhalmok jelenlegi állapotának megırzése - A helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Aszfaltos utak karbantartása Kerékpárút karbantartása - Tudatformálás és tájékoztatás a lakosság körében Környezeti nevelés továbbfejlesztése az óvodában és az iskolában A lakosság környezetvédelmi tudatformálása 54
Dóc A Szegedi Kistérség legkisebb népességő, és s központtól legtávolabb (24 km) elhelyezkedı települése. Gazdasága a mezıgazdaságra alapozódik, s napjainkban is jelentıs tanyavilággal rendelkezik, s a belterület is megırizte lazább beépítettségét. Területének jelentıs része a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet része. Ez valamint az Ópusztaszeri Emlékpark közelsége fontos turisztikai érték, ugyanakkor jelentıs gazdálkodási korlát is. A környezetvédelem infrastrukturális mutatói szempontjából a kistérség leghátrányosabb települése, amit a kistérség központjától való nagyobb távolság, a lakosságszáma és a tanyás jelleg magyaráz. Amíg a kistérség falusias településeinek zömén az Uniós források hatására jelentısen javult a szennyvízelhelyezés és a hulladékgazdálkodás helyzete, sajnos Dóc ebbıl kevesebbet profitált. A település 2004-ben önálló települési környezetvédelmi programot, aminek aktualizálása idıszerő lenne. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 4943 Lakó népesség (fı): 776*** Külterületi lakosság (fı): 238* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 70*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 66 Lakások száma (db): 327** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 14,4 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 208 63,6 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 0 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 0 0 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 160 48,9 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 253 77,4 Összes belterületi közút hossza (km): 6,3 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 4,4 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): ~38000 Játszóterek száma (db): 1 Személygépkocsi állomány (db): 162 Teherszállító gépjármővek (db): 20 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 0 * 2001 **2009 ***2010 55
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen az emissziós jellegő légszennyezés minimális. Immisszós méréseket Dócon nem végeznek, a szegedi adatot pedig a kistelepülésre nem extrapolálhatjuk. Leginkább a kisteleki mérések adatai lennének használhatóak, de az utóbbi években itt is csökkent a mért komponensek száma. Így inkább csak becsülhetı, hogy a légszennyezés szempontjából a szálló por jelent és az allergén gyomok pollenjei jelentenek problémát. (Korábban a parlagfüvet térségi program segítségével gyérítették). Hulladék. Az elıírásoknak nem megfelelı hulladéklerakó bezárása megtörtént. A kommunális szilárd hulladékot a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szállítja el szervezetten (2005. április 1. óta) a szegedi lerakóba heti egy alkalommal. A szilárd edényes (kuka) győjtést sárgazsákos szelektív győjtés is kiegészít. A győjtés útvonala a külterületre is kiterjed! Mégis a rendszeres szemétgyőjtésbe bevolt lakások száma nem éri el a 80%-ot. Kedvezı változás, hogy az elmúlt években egy győjtısziget is kialakításra került (Alkotmány u. - Petıfi u. sarok). A település részese a hulladékgyőjtésre szervezett ISPA programnak. Ennek keretében a bezárt lerakóban felhalmozott hulladékot várhatóan elszállítják, s utána rekulkivációra kerül sor. Az illegális lerakások a külterületen visszaszorultak. Folyékony kommunális hulladék. Korábban egy négy településre kiterjedı szennyvizes programban gondolkodtak, azonban ez jogszabályi változás miatt nem lett kivitelezhetı. A település mérete és más településektıl való távolsága miatt egyedi megoldás lenne indokolt. Idınként több-kevesebb komolysággal kap is ajánlatot a település ilyen testre szabott megoldásra, azonban jelenleg nem látszik a megvalósíthatóság módja. Így továbbra is a szennyvizet hagyományos módon, a telkeken belül kialakított közmőpótló egységekben elszikkasztják, s azt általában fél évnél ritkább gyakorisággal szippantatják. A szennyvizet a ártalmatlanításra Szegedre szállítják, ami jelentıs költségnövelı tényezı. Jelenleg még nem látható más megoldás a problémára. A Ferropharma Kft. technológiai szennyvizét (napi 40 m 3 ) szakszerően kialakított, szigetelt medencében győjtik, mezıgazdasági hasznosítását vizsgálják. A kiülepedı iszapot elszállítják. Ivóvízellátás. Dóc község két közüzemi vízmőkútja a 180-300 m közötti durvaszemcsés vízadó homokrétegeket (4-7. számú vízadó szint) szőrızi be. A kutak fajlagos vízadó képessége kedvezı, mintegy 120-140 l/p/m, belılük 8-10 m-es leszívással 800-1300 l/perc rétegvíz kitermelése válik lehetıvé. Gondot okoz, hogy a víz arzéntartalma a Szegedi kistérségben itt a legmagasabb (lásd 8. ábra), így ivóvízellátásra a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint csak kezelés után válik megfelelıvé (a határértéknél nagyobb az ammónium és vastartalom is). A kidolgozott ivóvízjavító program a kisteleki regionális rendszerhez kapcsolódva látja a problémát megoldhatónak (vélhetıen helyi megvalósításra kerül sor). A lakosság néhány tucat fúrt kutat is használ fıleg öntözés céljából. Csapadékvíz-elvezetés. A csapadék elvezetését szolgáló árokrendszernek csak egy része megfelelı, folyamatosan bıvítik. Mivel a település a környezeténél magasabban helyezkedik el, a belterületen inkább csak az intenzív csapadék okozhat gondot, a belvíz kevésbé. A külterületen az 1970-es években végzett meliorációs munkák hatása érezhetı, gondot jelent azonban, hogy elvezetı csatornák gyakran elhanyagoltak, jó részük be lett szántva. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A Leader program segítségével korszerő játszótér került kialakításra. A település mérete és beépítési jellege miatt nagyobb települési zöldterület kialakítása nem indokolt. A jelenlegieket közmunkásokkal folyamatosan karbantartják. 56
Természetvédelem. A terület gazdag természeti értékekben, ezek a (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által felügyelt) Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Gondot jelent, hogy a belterület is a tájvédelmi körzet része. Ez egyrészt fokozott figyelmet igényel a lakosságtól, és konfliktusok forrása is mind a bel-, mind a külterületen. Nehezen fogadja el a lakosság, hogy a környezettel normális összhangban végzett hagyományos gazdálkodás miért kap béklyót. A gondozott külterületi árkok, utak megfelelı mozgást biztosítottak a természetes állatvilágnak, a rendezett hullámtér a helyi tapasztalatok szerint gazdagabb élıvilágnak adott otthont, mint az áthatolhatatlan, tájidegen fajokból kialakult ıserdı. A hullámtér leromlott állapota különösen lehangoló az itt élık számára. Helyi tapasztalatok szerint nem mőködik (megfelelıen) a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program (illetve utódja), pedig éppen az ilyen, gazdálkodási korlátokkal terhelt táj lehetne a legjobb bizonyíték a környezetkímélı gazdálkodás támogatására. Talajok. A település északi részén a laza szerkezető homoktalajok, míg nyugatról és délrıl a kötött, agyagos réti talajok és szikesek (réti szolonyec) a jellemzıek. Az északi részen intenzív, öntözéses mezıgazdasági tevékenységet folytatnak, míg a szikes ill. réti talajokra jobbára a legelı hasznosítás a jellemzı. A homok területek defláció érzékenyek, melioratív öntözéssel lehet védekezni ellene. Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra. A közintézményekben energiahatékonyságot javító beruházásokat végeztek Helyi közlekedés. A nemzetközi kerékpárút (Szeged Ópusztaszer közötti szakaszaként) áthalad a településen, jó lenne ennek kiegészítése az árvízi emlékhelyhez. Tervek között szerepel a külterületi utak javítása, korszerő buszvárók kialakítása. Zaj. Hagyományos értelemben jelentısebb zajszennyezés nincs. Jelentıs zajhatást okozhat viszont a több célú hasznosítású lıtér. Ez évente változó számú napon érzékelhetı zajhatást jelent, különösen kedvezıtlen szélirány esetén. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb ipari tevékenység, illetve a tranzitforgalom hiánya miatt kockázata csekély. A Tisza közelsége árvízi kockázatot jelent. A tiszai vízrendszer árvízvédelmi biztonságának javítását megcélzó Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program során a község északi és keleti területi is érintettek az ún. Szegedi síkvidéki tározó kialakításában. Ez a tározó térre esı területeken fokozott kockázatot, a többi területen viszont (a kapcsolódó beruházások miatt) a biztonság növelését jelenti. (Érdekességként megemlíthetı, hogy Dóc területén szakadt át a gát az 1879-es szegedi árvízkor.) A lıtér és védıterületén (zárt terület) nem becsülhetı fel, hogy vannak-e környezetet veszélyeztetı kockázatok (illetve maradtak-e a szovjet katonaság után). 57
Domaszék A Szeged Baja fıút mellett fekvı község a régióközpont közelsége miatt a kistérség egyik legdinamikusabban fejlıdı települése. Az egykori homokháti tanyavilágból az elmúlt harminc év alatt egy infrastruktúrával jól ellátott falu nıtt ki, ami Szeged tipikus szuburbán része lett. Az elmúlt 5 évben a népesség több mint 350 fıvel, a lakások száma másfélszázzal nıtt. Az egyébként kedvezı folyamat fokozott terhet jelent a megfelelı szintő infrastruktúra miatt. Az új építések és a kommunális fejlesztések hatására a szennyvízcsatorna hálózat öt év alatt mintegy megduplázódott. A település életében további kedvezı elırelépést jelent az, hogy az M5-ös autópálya a belterület közelében szeli át területét, biztosítva ezzel az itt termelt termékek könnyebb piacra jutását, illetve a határ közelségébıl adódó turisztikai elınyöket is. Környezetvédelmi szempontból jelentıs, hogy megvalósult a belterület teljes csatornázottsága, a lakott lakások döntı része gázzal ellátott, s a belterületi utak több mint 2/3-a burkolt (a homokos felszín miatt a burkolatlanság is kisebb gond). A településnek korábban önálló valódi környezetvédelmi programja nem készült, az annak tekintett munkaanyag inkább akcióprogramnak tekinthetı, de 2011. során várhatóan ez a hiány pótlódik. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 5215 Lakó népesség (fı): 4886*** Külterületi lakosság (fı): 2086* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 221*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 1172 Lakások száma (db): 1915** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 20,1 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 946 49,4 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 17,6 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 756 39,5 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 1181 61,7 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 780 40,7 Összes belterületi közút hossza (km): 25,2 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 11,7 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 62069 Játszóterek száma (db): 1 Személygépkocsi állomány (db): 1159 Teherszállító gépjármővek (db): 418 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 437 * 2001 2009** 2010*** 58
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen az utóbbi években a kéndioxid kibocsátás kissé emelkedı, a nitrogéndioxid és széndioxid változó, de igazán jelentıs légszennyezı forrás nincs. Helyi mérések hiányában a légszennyezettséget inkább csak becsülni lehet. Tapasztalatok szerint igazi gondot a szállópor és pollenszennyezés jelent. A faluban a parlagfő elleni harcot közmunkával próbálták folytatni, de sajnos ennek hatásfoka igen alacsony volt. Hulladék. A településen a kommunális hulladék győjtését a Csongrád megyei Településtisztasági Kft. végzi heti egy alkalommal, s az a szegedi lerakóban kerül. elhelyezésre. A korábbi települési lerakó 1998 végén bezárásra került, rekultivációs terve elkészült, rekultivációját 2006-ra tervezték. Helyén új hulladékudvart alakítottak ki. A településen a szelektív győjtést biztosító hulladékszigetet is kialakítottak (Árpád tér). Évente kétszer átfogó lomtalanítást is szerveznek. Mivel azonban a lakosság mintegy fele a külterületi tanyákon él, a kistérségben messze itt a legalacsonyabb a rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma (alig több, mint a sorban elıtte álló településnek). Ez is oka az alig szőnı illegális lerakóknak. Lakossági és ipari veszélyes hulladék a településen nem keletkezik, az elhasznált mezıgazdasági fóliát hasznosításra összegyőjtik. Folyékony kommunális hulladék. Korábban a szennyvíz a háztartások jelentıs részébıl szikkasztókba került. Jelenleg Röszkével közösen szennyvíztisztítót üzemeltetnek és teljesen kiépült a belterületi csatornahálózat. A növekvı terhelések miatt (sok új épület, a szennyvíz-csatornázottság bıvülése) a tisztító túlterhelt, bıvítésére lenne szükség. (Megoldást jelenthetne a korábban felvetıdött szegedi rendszerhez való kapcsolódás is.) Külterületen szikkasztásos, illetve az új építéseknél már zárt győjtıtartályos szennyvízelhelyezés történik, ami a szennyvíztisztítóban ártalmatlanítható. Ivóvízellátás. A község két vízmőkútja a 137-268 m között elhelyezkedı homokrétegeket szőrızi be (4-8. számú vízadó szintek). A megnyitott rétegek fajlagos vízadó képessége 100-200 l/p/m, maximális vízhozamuk 600-1150 l/p. A növekvı népességszám új kút üzembeállítását igényelte a közelmúltban. A vízmőkutak által feltárt víz minısége ivóvízellátásra többé-kevésbé megfelelı volt, de vas és metángáz tartalma kissé meghaladta a kívánatost. Az ivóvízellátásra vonatkozó szigorítás nyomán a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet jelenleg csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalom miatt. Az ivóvízminıség-javító program a mórahalmi rendszerhez kapcsolva látja megvalósíthatónak a megfelelı vízminıséget (lásd 10. ábra). A település külterületén rendszeres a fúrt kutak használata, ezek jó része öntözési céllal létesült. A település rendelkezik hasznosításra alkalmas hévízkúttal is, azonban ezt jelenleg nem használják felmerült fürdıben való hasznosításának lehetısége (vállalkozói alapon). Csapadékvíz-elvezetés. Hosszú idın keresztül a csapadékvíz elvezetés nem jelentett gondot településen, így még a kevés elvezetı csatorna egy részét is beszántották. 2000. tavaszán igen nagy problémát jelentett a belvíz, miként 2010-ben is. A település erıfeszítéseket is tett a fejlesztés érdekében. 2010 során elkészült a belterületi csapadékvíz-elvetı rendszer két üteme, de a biztonságos megoldás kiépítése további fejlesztéseket igényel. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A község falusias beépítése ellenére megfelelı nagyságú, nagyobb részben gondozott zöldterülettel rendelkezik, s a belterület bıvítése során is a kérdést figyelembe veszik. A parlagfő irtására korábban kistérségi akció szervezıdött, amit kibıvítésével folytatásra alkalmasnak tartanak. Természetvédelem. Fıként a település DNy-i része jelent természeti értéket, de érdemi konfliktus a gazdák és természetvédelem között nincs. 59
Talajok. Komoly problémaként merül fel, hogy mind a belvíz, mind (a vízhiányos idıszakban) a defláció sújtja a gazdálkodókat és a lakosokat. A település határában a gyenge tápanyag szolgáltató képességő, rossz vízgazdálkodású homoktalajok a jellemzıek. Intenzív mezıgazdasági tevékenység a jellemzı, öntözéssel és tápanyagpótlással. DK-re mélyebb fekvéső, belvizes szikes folt található, melyen gyakran hónapokig áll a víz. A térség talajvédelmi szempontból legjelentısebb tevékenysége az M5-ös autópálya építése (a kivitelezéshez kapcsolódóan humuszgazdálkodási terv készült). A korábban jelentıs mérető szılıterületek nagy részét kivonták az aktív mővelés alól, komoly nagyságú területek maradtak parlagon. Energiagazdálkodás. A település vezetékes gázzal a belterületen jól ellátott, de a kapcsolódó külterületi részeken is sok bekötés van. Helyi közlekedés. A közlekedési kapcsolatok (autóbusz) a foglalkoztatás szempontjából fontos Szegeddel jó. Települési sajátosság, hogy a nagy népességő külterületrıl a gyermekek óvodába és iskolába járását iskolabusz biztosítja. A kerékpárút Mórahalom felé megépült, de Szeged felé még nem valósult meg (az 55-ös út korszerősítéséhez kapcsolódva fog kiépülni az M5 autópálya biztonságos keresztezésével). Zaj. Jelentısebb zajforrásként a közlekedés említhetı, de ez a belterület igazából nem érinti. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb ipari tevékenység hiányában a kockázatot a Szeged határában levı kıolajipari létesítmény, illetve az 55-ös, és az M5-ös autópálya tranzitforgalma jelenthet. A település 2010-es környezetvédelmi akcióprogramjában megjelölt legfontosabb feladatok: - Az újonnan létesült kerékpárút mentén cserjesor ültetése. A terület takarítása és rendezése - A Bajai út mentén hulladékgyőjtési akció (csatlakozva a Magyar Közút Kht. Akciójához). 60
Kübekháza A Szegedtıl mintegy 20 km-re elhelyezkedı község gazdasága jellegzetesen az agrártevékenységen alapul. Az utóbbi években kedvezıtlen fekvése ellenére (az idegenforgalmi, falufejlesztési és marketing politikának köszönhetıen) megszőnt a perifériából adódó hátrányos megkülönböztetése. A korábbi években növekvı népessége az utóbbi öt évben kb. száz fıvel csökkent. Gazdasági fejlıdése szempontjából sokat számítana, ha megvalósulna a közigazgatási területére esı hármas-határon tervezett fıúti határátkelı. Környezetvédelmi szempontból kiemelendı, hogy az elmúlt években megvalósult a település szennyvízcsatornázása, így a korábbi kistérségi környezetvédelmi program készítése óta 0-ról, közel teljessé vált a csatornázottság aránya, de számottevıen nıtt a hulladékszállításba bevont lakások száma is. A település csatornázását követıen bıvült a szilárd burkolatú úthálózata is. Eddig a településnek önálló környezetvédelmi programja nem készült. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 2731 Lakó népesség (fı): 1537*** Külterületi lakosság (fı): 8 Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 127*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 194 Lakások száma (db): 593** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 13,9 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 589 99,3 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 21 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 578 97,5 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 451 76,1 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 555 93,6 Összes belterületi közút hossza (km): 19,7 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 10,7 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 27649 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 305 Teherszállító gépjármővek (db): 27 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 201 * 2001 **2009 ***2010 61
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. Emisszió oldalról a MOL győjtıállomásához kapcsolódnak változó mennyiségő kibocsátások, ezek azonban nem jelentısek. Immissziós mérések a településen nincsenek (nem is lenne indokolt). Légszennyezı anyagok közül az allergiát okozó pollenek okoznak gondot. Irtásukra térségi program segítségével került sor, illetve a Polgármesteri Hivatal pályázat útján biztosít e célra megfelelı munkaerıt. Hulladék. Az 1998. végén bezárt hulladéklerakó rekultivációjára sor került, így az illegális hulladéklerakás megszőnt. A települési szilárd hulladékot a belterületen szervezett formában a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. szállítja heti egy alkalommal. A győjtés a lakosság által bérelt, illetve megvásárolt, 120 literes edényekben (kukák) történik. A településen 2003 óta a sárgazsákos szelektív hulladékgyőjtés is valósult. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakosság 90%-a az elıírásoknak megfelelıen, szelektíven győjti a hulladékot. Egy hulladékgyőjtı szigetet is kialakítottak (Petıfi tér 45.). 2004-ben elkészült a település hulladékudvarának terve, amely ISPA beruházásból valósult meg a korábbi illegális lerakó helyén. A településen nincs illegális lerakó, veszélyes hulladék nem keletkezik. Kevés esetben fordul elı, hogy a lakók építési törmeléket elhelyeznek külterületi földúton (ez esetekben a Polgármesteri Hivatal vizsgálatot indít, egy esetben büntetıfeljelentéssel élt). Folyékony kommunális hulladék. A településen a szegedi ISPA-programhoz kapcsolódóan megvalósult a szennyvízhálózat kiépítése, ami nyomán az elmúlt öt év alatt gyakorlatilag a semmibıl a teljes település csatornázása megtörtént. Ivóvízellátás. Kübekháza község két vízmőkútja a 211-293 m közötti homokrétegekbıl kapja vizét (4-8. számú vízadó szintek). A kutak kezdeti egyenkénti legnagyobb vízhozama egyformán 1360 l/p, fajlagos vízadó képességük 190-210 l/p/m. A víz minısége ivóvízellátásra a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. Az ivóvízjavító program a szegedi rendszerhez kapcsolva képzeli el jelenleg a megoldást (ha nem sikerül a határérték-emelést elérni az arzén vonatkozásában). Csapadékvíz-elvezetés. Az elvezetı csatornák fele ásott, a másik fele burkolt, az esetleges katasztrófahelyzet megoldására alkalmasak, karbantartásukat közmunkások végzik. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. Nagy gondot fordítanak a települési környezet, a parkok, a temetıkert ápolására, tisztántartására (általában a közmunkaprogramban résztvevı személyek dolgoznak a zöldfelületek ápolásán), ennek érdekében jelentıs fejlesztéseket végeztek. Az elmúlt idıszakban a temetıkertben közel 150 fát (többnyire platán, szivarfa és egyéb fajokat) ültettek. A település belterületén 2004 ıszén adták át a környék egyetlen EU-szabványos felvásárló-telepét, amelynek környezetét több száz cserje, fa és tuja-fajok beültetésével tettek esztétikusabbá. A település más pontján is sor került a zöldnövény állomány gyarapítására. 2005 ıszén megvalósult a játszótér EU szabványoknak megfelelı korszerősítése. Természetvédelem. Természetvédelmi értéket néhány kunhalmok jelent a településen, de ez nem jelent érdemi konfliktusforrást. Talajok. A település környékén a nehéz mechanikai összetételő, elsısorban kötött agyag talajok a jellemzıek, ami a talajhasznosítást is jelentısen befolyásolja. A jellemzı talajtípus a réti talaj és a nagyobb mezıgazdasági potenciállal rendelkezı réti csernozjom. Ezen talajokon gabona termesztés folyik. Jelentıs talajdegradációs folyamat a területen nem 62
történt. A belvíz elleni védekezés szempontjából a szántókon fontos lenne az idınkénti mélyforgatás. Energiagazdálkodás. A település vezetékes gázzal jól ellátott. Helyi közlekedés: A Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére több ízben tartottak utasszámlálást, ennek megfelelıen, illetve a lakosság igényeit figyelembe véve alakították ki az autóbusz-menetrendet. A település belterületén jelentıs a kerékpár-közlekedés. Az utóbbi idıben több klub úti célja közé sorolta a települést, így érezhetıen megnıtt a kerékpár-turizmus (leginkább a központtól 2,2 km-re fekvı hármas-határkövet keresik fel). Mivel a település külsı forgalmi kapcsolatai egyelıre nem igénylik, ezért sem Szıreg, sem Klárafalva irányában nem gondolkodnak kerékpárút építésérıl, azonban az Óbébai utca végétıl a hármas-határig szeretnének kerékpárutat létesíteni. Zaj. Jelentısebb zajszennyezés nincs. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb ipari tevékenység hiánya, illetve az áthaladó tranzitforgalom jellege miatt kockázata csekély. 63
Röszke A Szeged központjától 14 kilométerre fekvı, jelentısen növekvı népességő település kedvezı közlekedési és talajadottságokkal rendelkezik, hazánk legjelentısebb déli határátkelıje. Jó megközelíthetısége miatt a Szegedrıl kiköltözık egyik célterülete. Az M5- ös autópálya megépítése a határig tovább javította a település helyzetét. Környezetvédelmi szempontból kiemelendı, hogy Röszke a kistérség talán legkörnyezettudatosabb települése, jelentıs civil megalapozással. Külön kiemelendıek a természetvédelmi fejlesztések. Mára megvalósult a belterületen a teljes szennyvízcsatornázás. Korábban önálló környezetvédelmi programot is készítettek, aminek felülvizsgálata a kistérségi programmal egyidejőleg történik. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 3663 Lakó népesség (fı): 3296*** Külterületi lakosság (fı): 695* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 173*** Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 426 Lakások száma (db): 1417** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 38,9 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 1137 80,2 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 46,2 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 1074 75,8 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): 1007 71,1 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): 1149 81,1 Összes belterületi közút hossza (km): 20,9 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 13,2 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 15710 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 1101 Teherszállító gépjármővek (db): 158 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 421 * 2001 ** 2009 ***2010 64
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen jelentıs emissziójú pontforrás nincs. Immisszós mérés legközelebb Szegeden van, de ennek adatai Röszkén nem használhatóak. Így a levegı minıségére inkább csak közvetett információk vannak. A települési környezetvédelmi program szerint igazi problémát elsısorban a szálló, illetve esetenként az ülepedı por magas értéke jelenti különösen a száraz években. Ezen túlmenıen a megnövekedett parlagok és a gondozatlan területek miatt nıtt a pollenszennyezés is. Hulladék. Az 1965 óta üzemelt, de a mai elıírásoknak nem megfelelı hulladéklerakót 2001-ben bezárták, rekultivációjára a térségi ISPA program keretében került sor 2006 végéig (a korábban lerakott hulladékból 3500 m 3 hulladék elszállítása történt meg). A lerakó helyén hulladékudvar került kialakításra. A szelektív győjtést segíti a Dózsa u-ban elhelyezett győjtısziget. A kommunális szilárd hulladékot a Szegedi Környezet-gazdálkodási Kht. győjti és szállítja el a szegedi lerakóba heti egy alkalommal. A szilárd hulladék edényes győjtését 2003 óta sárgazsákos szelektív győjtés is kiegészíti. A győjtés a külterületre is kiterjed! Évente egy alkalommal történik lomtalanítás (május). Az illegális lerakásokat folyamatos akciókkal számolják fel. A lakosság éves kommunális adó formájában fizet a közszolgáltatásért. Folyékony kommunális hulladék. Az utóbbi évek fejlesztése nyomán (a 2002-es Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program során 2015-re elıírt helyett) a településen 2005. júliusára kiépült a belterületi szennyvízcsatorna-hálózat (gravitációs és vákuumszivattyús). A szennyvíz tisztítását a Domaszékkel közösen épített tisztító biztosítja. A szennyvíztisztító túlterhelt, fejlesztése indokolt lenne. (Korábban felvetıdött, hogy hosszabb távon csatlakoznának a szegedi rendszerhez, így az idınként kifogásolt kibocsátási problémák is megszőnnének majd.) Az Unilever saját elıtisztítót épített, s a tisztított szennyvizet továbbítják a közhálózatba. Ivóvízellátás. Röszke község három vízmőkútja a 215-340 m között elhelyezkedı homokrétegeket szőrızi be (6-9. számú vízadó szintek). A megnyitott rétegek fajlagos vízadó képessége 160-200 l/p/m, maximális vízhozama 1400-1900 l/p. A vízmőkutak által feltárt feltárt víz minısége ivóvízellátásra megfelelı, vas és metángáz tartalma nagyobb kissé a kívánatosnál. A víz minısége ivóvízellátásra a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint csak kezelés után válik megfelelıvé a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. A település esetében az intézkedési határidı 2009 volt. A regionális ivóvízjavító a szegedi rendszerhez való kapcsolódásban látja a hosszú távú megoldást, ennek megvalósítása terv szinten elkészült, de kivitelezése még bizonytalan. Az Unilever a piaci biztonság érdekében önálló víztisztítót létesített. Csapadékvíz-elvezetés. A község belterületén a csapadékvíz-elvezetı árokhálózat teljesen kiépült, bár megfelelı mőködését a jelentıségét csak egy-egy szükségállapotban lehet kellıen értékelni. A hálózat mőködıképes fenntartása állandó feladat! A külterületen a csatornák gaztalanítása és fenntartása költséges és nehézkesen megoldható feladat, az alkalmazható eljárások hatékonysága csekély, a rendelkezésre álló anyagi fedezet elégtelen. A csatornákon lévı vízkormányzó mőtárgyak rendszeres karbantartása sem megoldott. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A községi zöldterületek kiterjedése viszonylag kevés (ennek nagy része a temetı, egy belterületi erdı és a sportpálya), ami kevésnek mondható. Ezt a helyzetet némileg oldják az utak melletti fasorok, de sajnálatos, hogy a belterületi kertekben kevés a fa a fóliás növénytermesztés miatt. A közterületeket a lakosság, illetve közmunkások és közalkalmazottak folyamatosan karbantartják. A következı idıszak fontos feladata lenne a Gyálai holtág rehabilitációjának megvalósítása. 65
Természetvédelem. Röszke területe gazdag természeti értékekben, fıként botanikai szempontból különleges területek találhatók itt (Madarász-tó, Kisszéksós-tó és a Kancsaltó). Ezek védelmére a helyi természetvédelmi egyesület vezetésével különleges figyelmet fordítanak, s bemutatásukra tanösvényeket készítettek. A település, illetve a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub és Egyesület a táj védelme érdekében szoros kapcsolatot ápol a kapcsolódó határon túli településsel. Nagy figyelmet fordítanak a lakosság megfelelı tájékoztatására, és a helyi értékek további felmérésére. Egyedi tájérték-kataszter is készült. A védett, illetve védelemre érdemes területek mozaikos jellege miatt fontos lenne, hogy megfelelıen mőködjön a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program (illetve utódja), hiszen csak a környezetkímélı gazdálkodás támogatásával ırizhetı meg a táj. Talajok. A település környéki talajok kettıs képet mutatnak. A K-re esı, Tisza és a Gyálai Holt-Tisza irányában található részen a különbözı fejlettségő réti és öntés talajok dominálnak. A településtıl K-i irányba haladva pedig a homok talajok a jellemzıek. A kötött talajok jelentıs részén komplex meliorációt hajtottak végre a vízelvezetés megoldására (talajcsövezés, csatornázás). Ennek következtében ezen területek is bevonhatók lettek a nagy biztonsággal mővelhetı mezıgazdasági területek sorába. A nagy értéket képviselı meliorációs berendezések karbantartásáról azonban a privatizációt követıen nem gondoskodnak. A drénhálózat optimális mőködéséhez alapvetı tevékenység lenne a néhány évente megismételt mélylazítás, hiszen e nélkül a talajnedvesség nem jut le a dréncsövekbe, a betömörödött feltalaj felduzzasztja azt. A térségben kialakuló belvizek egy részéért ez a mulasztás tehetı felelıssé. A településtıl keletre esı homok területeken (talajvédelmi szempontból) az autópálya építéssel kapcsolatban tömegesen megnyitott homokbányák érdemeltek figyelmet. A homokbányák megnyitásakor rekultivációs terv készült, ez alapján a rekultivációra is sor került. Kisebb problémát jelentett, hogy a településen létesített golfpályája építése során az elızetes egyeztetések ellenére tereprendezés történt. Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra (a külterületen is). A villamos energia hálózat a külterületen is csaknem teljes (a 400-ból csupán 2 tanya nincs villamosítva). Helyi közlekedés. A közlekedés Szeged felé autóbusszal megfelelı, bár többször felvetıdött, hogy a Szentmihályra közlekedı járatok közlekedjenek Röszkéig (ennek jelenleg a közút keresztmetszete jelenti a legnagyobb akadályt). A települési környezetvédelmi program indokoltnak tartaná növelni a napi járatszámot Mórahalom irányába. Az autóbuszos közlekedést vasúti kapcsolat is kiegészíti (Szeged, illetve Szabadka irányába). Javaslat szintjén felmerült a kerékpárút kiépítése Szeged (Szentmihály), valamint az országhatár valamint esetlegesen Mórahalom felé (ennek építése Mórahalom felöl részben meg is valósult). Zaj. Jelentısebb zajprobléma a településen nincs. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb környezeti kockázatot jelentı ipari tevékenység nincs a településen. Valós veszélyt a jelentıs nemzetközi tranzit közlekedés, illetve az olajipari termékvezetékek jelentenek. 2002 évben a röszkei határátkelıhöz tartozó a MOL Rt. tulajdonában lévı (már nem mőködı) töltıállomáson észleltek szénhidrogén szennyezést. A vizsgálatok során kapott eredmények szerint a talajvíz összes szénhidrogén tartalma, egy minta kivételével meghaladta a területre érvényes C 2 intézkedési szennyezettségi határértéket (1,0 mg/ dm 3 ). A D kárelhárítási határérték minden komponensre vonatkozóan magasabbnak bizonyult, mint a területen jelenleg fellelhetı legnagyobb szennyezıdés, tehát mőszaki beavatkozásra nem volt szükség. 66