Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Gazdasági integráció gazdasági Gazdasági integráció gazdasági reformok, válságkezelés reformok, válságkezelés Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
Tartalom I. Felütés II. III. IV. Gazdasági és Monetáris Unió, a kezdetek A válság természete A GMU működésének újragondolása I. Tűzoltás II. Renoválás V. Kávészünet
Felütés a közös valuta támogatottsága
Felütés milyen szinten kell a válságot kezelni?
Felütés Még csak most jön a java?
I. A Gazdasági és Monetáris Unió, a kezdetek
A Gazdasági és Monetáris Unió Monetáris Unió euróövezet GMU A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinációja A költségvetési politika koordinációja, elsősorban az államadósság és a hiány kordában tartása által Független monetáris politika, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) alakít ki Közös valuta az euróövezetben
Az euróövezet Jelenleg a 28-ból 17 tag (még) 1999 Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország 2001 Görögország 2002 Bankjegyek és érmék bevezetése 2007 Szlovénia 2008 Ciprus, Málta 2009 Szlovákia 2011 Észtország 2014 Lettország
A kezdetek Werner-terv (1970) kísérlet a GMU kialakítására, olajválság miatt elbukott Európai Monetáris Rendszer - EMS (1979) ECU valutakosár, árfolyammechanizmus (ERM) Delors-terv (1989) - felvázolta a GMU létrehozásának menetrendjét: I. szakasz (1990. július 1-): tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása Maastrichti Szerződés (1992) konvergencia kritériumok II. szakasz (1994. január 1-): az Európai Monetáris Intézet (EMI) felállítása az európai bankok központi rendszerének (EBKR) előkészítése Stabilitási és Növekedési Egyezmény (1997) költségvetési fegyelem biztosítása az Európai Központi Bank (EKB) felállítása (1998) monetáris politika alakítása III. szakasz (1999. január 1-): az euró bevezetése számlapénz formájában 1999. január 1-jével az euró bankjegyek és érmék megjelenése 2002. január 1-jével a pénzcsere teljes lebonyolítása 2002. július 1-jéig
Maastrichti konvergencia-kritériumok Árstabilitás A vizsgált tagállam inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusra legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam átlagos inflációs rátáját; Árfolyamstabilitás A tagállamok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus (ERM II.) által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagállammal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben. Fenntartható költségvetési pozíció Az adott tagállam államháztartási hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, a bruttó államadósság pedig nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál. Ezek a referenciaértékek szolgálnak a túlzott hiány eljárás (EDP) alapjául. Kamatkonvergencia A vizsgált tagállam hosszú távú kamatlába a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusban legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.
Folyamatok a bevezetés után 1 A válság előtt az euró erősödött a dollárral szemben 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 Euró/dollár árfolyam 1999-től 2012-ig Forrás: EKB
Jan-01 Apr-01 Jul-01 Oct-01 Jan-02 Apr-02 Jul-02 Oct-02 Jan-03 Apr-03 Jul-03 Oct-03 Jan-04 Apr-04 Jul-04 Oct-04 Jan-05 Apr-05 Jul-05 Oct-05 Jan-06 Apr-06 Jul-06 Oct-06 Jan-07 Apr-07 Jul-07 Oct-07 Jan-08 Apr-08 Jul-08 Oct-08 Folyamatok a bevezetés után 2 Kamatkonvergencia a válság előtt olcsóbb finanszírozás az euróövezet perifériája számára 10 9 8 7 6 5 4 3 2 Hosszú lejáratú kamatok alakulása Hónapos átlag, % BE DE IE EL ES FR IT CY LU MT NL AT PT
Folyamatok a bevezetés után 3 Az euró, mint tartalékvaluta Az euró széles körben használt tartalékvaluta lett az USA dollárral együtt (átvette a német márka helyét) 2006 végére: a globális devizatartalék-állomány egy negyede euróban denominált (1998: 18%) A fejlődő országok euró tartalékainak állományát az 1999-es 18%-os szintről 30%-ra növelték
Folyamatok a bevezetés után 4 Euró tartalékvalutaként egyéb 1% euró 26% Svájci frank 0% Font sterling 4% Japán jen 4% USA dollár 65% Forrás: IMF COFER database (http://www.imf.org/external/np/sta/cofer/eng/cofer.pdf)
A GMU kormányzása Intézmény Európai Tanács - Eurócsúcs Fő stratégiai kérdések Az Európai Unió Tanács (ECOFIN) Eurogroup tagállamok Európai Bizottság Európai Központi Bank (EKB) Felelősségi területek Az tagállamok és az EU gazdaságpolitikájának koordinációja Dönt a túlzott hiányról, esetleges szankciókról, az euró bevezetéséről, társjogalkotó Előkészíti az ECOFIN ülést, az euróövezeti tagállamok érdekeinek koordinálása Költségvetés elfogadása (amely összhangban van az EU-s szabályozással konvergencia és stabilitási programok) Gazdaságpolitikai döntések koordinációja (Európai Szemeszter, nemzeti reformprogramok, EU 2020) Vizsgálja a tagállami gazdasági folyamatokat, a tagállamok megfelelnek-e az EU-s szabályozásnak Jogalkotási javaslatokat tesz Kialakítja a monetáris politikát, őrködik az árstabilitás felett Európai Parlament Társjogalkotó a Tanáccsal (bizonyos kérdésekben) Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_en.htm
A GMU kormányzása Intézmény Európai Tanács - Eurócsúcs Fő stratégiai kérdések Az Európai Unió Tanács (ECOFIN) Eurogroup tagállamok Európai Bizottság Európai Központi Bank (EKB) Felelősségi területek Az tagállamok és az EU gazdaságpolitikájának koordinációja Dönt a túlzott hiányról, esetleges szankciókról, az euró bevezetéséről, társjogalkotó Előkészíti az ECOFIN ülést, az euróövezeti tagállamok érdekeinek koordinálása Független, meghatározza a monetáris politikát (2014 őszétől ellátja a pénzügyi felügyeletet Költségvetés elfogadása (amely összhangban van az EU-s szabályozással legalább az euróövezet szintjén) konvergencia és stabilitási programok) Gazdaságpolitikai döntések koordinációja (Európai Szemeszter, nemzeti reformprogramok, EU 2020) Vizsgálja a tagállami gazdasági folyamatokat, a tagállamok megfelelnek-e az EU-s szabályozásnak Jogalkotási javaslatokat tesz Kialakítja a monetáris politikát, őrködik az árstabilitás felett Európai Parlament Társjogalkotó a Tanáccsal (bizonyos kérdésekben) Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_en.htm
Európai Központi Bank Székhely: Frankfurt am Main Elnök: Mario Draghi (2011 novembere óta, korábbi elnök: Jean Claude Trichet) Céljai: Elsődleges céja az árstabilitás Az árstabilitás céljának megsértése nélkül az EU gazdaságpolitikai céljainak a támogatása (fontos szerep a válságkezelésben)
A válság természete A GMU eredendő gyengesége
A válság terjedése Pénzügyi válság + reálgazdasági válság 2008. ősz 2008-2010 Kitör a globális pénzügyi válság Lehmann Brothers csődje Átmeneti válságkezelési mechanizmusok felállítása (EFSF: Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz; EFSM: Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus) Írország bedől - 85 milliárd EU-IMF segélycsomag 2010. máj. 2010. nov. Görögország bedől 100 milliárd eurós EU-IMF segélycsomag Pénzügyi válság + reálgazdasági válság + államadósság válság megoldáskeresés Második csomag Görögországnak (130 milliárd) Spanyolország és Ciprus is pénzügyi mentőcsomagért folyamodik az EU-hoz (ES: maximum 100 mrd ; CY 10 mrd -t kap) 2011. ápr. 2011. júl. 2012. nyár 2012. okt. Portugália bedől 78 milliárd eurós EU-IMF segélycsomag Megkezdi működését az állandó válságkezelési mechanizmus, az ESM
30 25 20 15 10 5 0 A programországok + DE 10 éves lejáratú átlagos havi kamatszintjének alakulása (%) forrás: EKB DE IE EL ES CY PT
5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014-5 -10-15 -20 EU17 IE EL ES CY PT -25-30 -35 Az államháztartás hiánya (a GDP %-ban) forrás: AMECO
3 2011 2012 2013 2014 1-1 -3-5 EU17 IE EL ES CY PT -7-9 Reál GDP növekedése (%) Reál GDP növekedése (%) forrás: Eurostat
200 180 175 160 140 120 100 80 60 40 20 96 120 97 124 124 0 EU17 IE EL ES CY PT 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Az államadósság alakulása (a GDP %-ban) forrás: AMECO
A válság oka- GMU eredendő ellentmondásai gazdasági monetáris Politikai kötelezettségvállalások; puha célok; csak tanácsi következtetések ; az ellenőrzés hiánya; (kivétek: hiánykritérium betartásának felügyelete tagállami szuverenitás alá tartozó kérdés együttműködési mechanizmussal Közösségi politika (EU17 számára) intézmények; jogi megalapozottság; ellenőrzés; korrekciós intézkedések;
Az euróválság 10 oka Zsolt DARVAS, Bruegel, The euro crisis: ten roots, but fewer solutions alapján 1) A Stabilitási és Növekedési Egyezmény csődje a költségvetési fegyelem hiánya 2) A magánszektor sérülékenysége néhány tagállamban hitelbuborék, ingatlanbuborék 3) Nincs hatékony eszköz a szerkezeti reformok elősegítésére az tagállamokban nincsenek reformok 4) Nincs pénzügyi válságkezelő eszköz 5) A bankok és az állam közötti kóros függési viszonyok 6) Tagállamok között interdependencia 7) Nincs utolsó mentsvár (lender of last resort) a tagállamok számára 8) Válságspirál kiigazítás, hitelszűke, visszaesés, kiigazítás 9) Nincs közös EU17 szintű költségvetési politika, nincs pénzügyi szolidaritás (közös költségvetés EU28-as szinten van Bajusz Anna előadása) 10) A válságkezelés fogyatékossága ki kezeli?
A GMU működésének újragondolása A válságra adott reakciók
Reakció Tűzoltás Pénzügyi eszközök EKB válságkezelési lépései Renoválás Költségvetési fegyelem megerősítése A felügyelet spektrumának kiszélesítése A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése
Tűzoltás
EFSF & ESM Jogállás Időtartam Létrehozói Tevékenysége EFSF Luxemburgban bejegyzett magántársaság átmeneti (2010 júniusától 2013 júniusáig) EU17 A bajba jutott EU17 tagállamoknak hitelez Beavatkozik az elsődleges és a másodlagos piacokon Elővigyázatossági hitelt nyújt Pénzügyi intézmények rekapitalizációja ESM Nemzetközi pénzügyi intézmény állandó Hitelezési kapacitás 440 billion 500 billion
300 250 245,6 200 Fennmaradó EU17 kölcsön 150 IMF EFSM 100 79,19 62,48 100 ESM EFSF 50 10 0 PT IE EL ES CY A programországoknak nyújtott nemzetközi támogatások (2013 júliusáig folyósított és fennmaradó összegek, mrd EUR) Forrás: EFSF, ESM, Európai Bizottság, IMF
EKB és a válság Nagy nyomás az EKB-n, hogy segítsen az állampapírpiaci feszültségek csökkentésében 1. Állampapír vásárlási program: Outright Monetary Transactions: a másodlagos állampapírpiacon az EFSF/ESM program alatt lévő országok állampapírjait vásárolva korlátlanul beavatkozik 2. 2014 őszétől az EKB látja el az EU17+ pénzügyi felügyeletet
Renoválás
A gazdasági kormányzás reformja
A gazdasági kormányzás reformja 2 Európai szemeszter 2011 januárban kezdődött Euró Plusz Paktum 2011. március 25-én írták alá Hatos jogszabálycsomag 2011. december 13-án lépett hatályba Stabilitási Szerződés ( fiskális paktum ) 2013. január 1-én lépett hatályba Kettes jogszabálycsomag 2013. II. negyedévében léphet hatályba
Non-Eurozone (EU11) Eurozone (EU17) Európai Szem. 6pack 2pack Euro Plus Paktum Stabilitási Szerz. EDP AT BE CY DE EE ES FR GR IE IT LU MT NL PT FI SI SK BG CZ DK HU LT LV PL RO SE UK CR Tagállamok megoszlása
Európai Szemeszter
Hatos csomag 2011. december 13-án lépett hatályba A magyar elnökség tárgyalta ki 2011 első félévében Célja: a tagállamok megfontolt, átlátható és fenntartható költségvetési politikát folytassanak a makrogazdasági egyensúlytalanságok a jövőben időben észlelhetők és kiigazíthatók legyenek 6 jogszabály tartalma: Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) preventív és korrektív ágának megerősítése, a szankciórendszer finomhangolása hatékony és átlátható költségvetési tervezés a makrogazdasági és versenyképességi egyensúlytalanságok csökkentése túlzott egyensúlytalansági eljárás (EIP)
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény A költségvetési felügyelet új elemei: hiánycsökkentési szabály (a GDP 0,5%-val) a középtávú célkitűzés felé történő folyamatos közeledés államadósság kielégítő mértékű csökkentése (egy huszados szabály) kiadási szabály: a kiadások növekedésének nagysága nem lehet nagyobb a potenciális GDP növekedési rátájánál Szankciók euróövezeti tagállamoknak: Preventív ág: kamatozó letét (mértéke a GDP 0,2%-a) új! Korrektív ág: nem kamatozó letét vagy pénzbírság (mértéke továbbra is a GDP 0,2%-a + változó komponens maximum a GDP 0,5%-áig)
Euró Plusz Paktum 2011 márciusi megállapodás 23 tagállam (EU17 + BG, DK, LV, LT, PL, RO) Célja: a gazdaságpolitikai koordináció magasabb szintre emelése a versenyképesség javításán és fokozottabb konvergencia elérésén keresztül (nemzeti hatáskörbe tartozó területeken keresztül) Évente konkrét nemzeti kötelezettségvállalások Európai szemeszterbe integrálva, vállalások teljesülését a Bizottság értékeli
Stabilitási Szerződés Kormányközi szerződés (de 5 éven belül az elsődleges joganyag részévé válik) 25-en aláírták (UK & Cz nem ) Csak EU17-re vonatkozik
A valódi GMU megvalósítása
Köszönöm a figyelmet! szabolcs.toth@mfa.gov.hu