216 A HALANDÓSÁG NEMENKÉNT, ÉLETKOR ÉS A HALÁL OKA SZERINT, EURÓPÁBAN ÉS A MAGASAN FEJLETT EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOKBAN AZ 1960-1984-ES ÉVEKBEN DR. KAZIM IERZ DZIENIO Bevezetés 24 európai és 5 magasan fejlett Európán kívüli ország halandóságának öszszehasonlító analízisét mutatjuk be az alábbiakban. Minthogy Romániára és Szovjetunióra vonatkozóan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, ezeket az országokat mellőztük. A férfi és női halandóság elemzését külön végeztük. A halandóság általános analízisén felül bemutatjuk a keringési rendszer betegségei, illetve a rák okozta halandóság analízisét is. A férfi, illetve női halandóság elemzése során a 45-64 évesek korcsoportját elkülönítve mutatjuk be. E korcsoport kiválasztását a halandósági többlet szempontjából különleges je lentősége indokolta. Az analízisek öt ötéves időszakra készültek, és hangsúlyozottan az európai szocialista országokban kialakult helyzetre vonatkoznak, Lengyelországot beleértve. A halandóság ezekben az országokban bekövetkezett változásait is bemutatjuk. A 29 kiválasztott ország halandóságának összehasonlító elemzése standardizált halandósági arányokon alapult, direkt módszerrel a Világ 1 standard korstruktúra szerint számították. A következő népesség-struktúrát használtuk a standardhoz: 1 Lásd: Rák-gyakoriság öt világrészen; III. szám Szerk.:J Waterhouse, P. Correa, С. Nuir és J. Powell, Lyon, IARC, 1976. 456. old.
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 217 Kor Standard népességstruktúra 0 24 \A 96 45-49 60 50-54 50 55-59 40 60-64 40 65-69 30 70-74 20 75-59 10 80-84 5 85 + 5 Az analízis elkészítéséhez felhasznált adatok a Varsói Kardiológiai Intézet által a Kormány Népesedési Bizottsága számára készített jelentésből valók2. A teljes férfi és női halandóság változásai Az 1960-1964-es években nagyok voltak a különbségek az európai és a magasan fejlett Európán kívüli országok teljes standardizált halandósága tekintetében. A 29 ország közül Portugáliában volt a legmagasabb és Izlandon a legalacsonyabb a 100 000 lakosra számított halandóságijáta (Id. 1, tábla). Ebben az időszakban Finnországban, Jugoszláviában, Ausztriában, Lengyelországban, Japánban, Máltán és Magyarországon jegyeztek fel magas szintű férfi halandóságot, ez 100 000 férfira számítva több, mint 1000 halálozást je lent. A legalacsonyabb halandósági rátákat, vagyis kevesebb, mint 800 meghaltat 100 000-re, Izlandon, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában és Görögországban regisztrálták. A női halandóság számottevően alacsonyabb volt 1960-1964-ben a férfiakénál. Jugoszlávia női halandósági rátája volt a legmagasabb (900,6 100 000 nőre) és Izlandé a legalacsonyabb (505,1). Magas női halandósági rátákat (700 körüli 100 000-re) találtunk Portugália, Málta, Magyarország, Finnország, Izland, Japán és Lengyelország esetében. Viszonylag alacsony női halandóságot jegyeztek fel Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Hollandiában és Kanadában. Ugyanezen időszakban a 29 ország közül Franciaországban volt a legmagasabb a férfi halandósági többlet rátája (a férfiak halandósága 67,3 %-kal haladta meg a nőkét), míg Jugoszláviában a legalacsonyabb (a különbség 23,9 %- os - ld. 2. tábla). Az 1980-1984-es években, az 1960-1964-es időszakhoz viszonyítva szinte valamennyi vizsgált országban csökkentek a férfi halandósági arányok, és tekinté- 2,,Lengyelország népességének egészségi állapota, különösen a keringési rendszer betegségeire tekintettel, és a népesség egészségi állapotának kiválaszott alkotóelemei, különös tekintettel a keringési rendszer betegségeire Lengyelországban, a többi országgal összehasonlítva." A halandóság" terminusa a továbbiakban a standardizált-mortalitás jelentésnek felel meg.
218 DR. KAZIMIERZ DZIENIO lyes számú ország esetében ez a csökkenés igazán jelentős volt (Id. 1. tábla). A férfi halandóság egésze tekintetében a legnagyobb csökkenést Japánban (41,0 %-os), Portugáliában (26,5 %), és Finnországban (25,2 %) jegyezték fel, valamint Franciaországban, Svájcban, az USA-ban, Ausztriában és Kanadában. Az említett országok, Kanada és Svájc kivételével, 1960-1964-ben még a legmagasabb, vagy legalábbis a nagyon magas férfi halandósági rátájúak között szerepeltek, az 1980-1984-es évekre azonban halandósági rátáik nem haladták meg a 100 000 férfira jutó 650 halálozást: Japánban ez 605,0, Izlandon 615,9, Görögországban 636,9 és Svédországban 658,6 (Id. 1. tábla). Lengyelországban következett be a legkisebb m értékű csökkenés a férfi halandóság vonatkozásában, pontosan 3,6 %. 1960-1964-ben Lengyelországban a férfi halandóság magas volt, és 1980-1984-ben Lengyelország a 29 vizsgált ország között a legmagasabb férfi halandóságú országok csoportjához tartozott. Az itt elemzett időszak folyamán csupán két ország: Magyarország és Csehszlovákia férfi halandósága növekedett. Magyarországon ez a növekedés 12,6 %-os volt, Csehszlovákiában 8,7. 1980-1984-ben a 29 vizsgált ország közül e két országban voltak a legmagasabbak a férfi halandóság arányai. Ebben az időszakban a 100 000 férfira jutó halálozások aránya Magyarországon a legmagasabb (1132,6 halálozás), a legalacsonyabb pedig Japánban (605,0). Az 1960-1984-es évek folyamán szinte valamennyi vizsgált országban férfi halandósági többletet regisztráltak. Az 1980-1984-es időszakban a férfi halandóság túlsúlya a legnagyobb m értékű - ti. a többlet 80 százalékot meghaladó - Finnországban: 99,7 %; Franciaországban: 93,6 %; és Hollandiában: 81,6 %. Lengyelországban a férfi halálozási többlet magas volt, számszerűen: 73,3 %. A legalacsonyabb férfi halandósági többletet ebben az időszakban Máltán (43,7 %), Görögországban (45,4 %), és Jugoszláviában (48,3 %) regisztrálták. A legnagyobb férfi halandósági többlet-növekedés Hollandiában (28,2 %), Magyarországon (27,1 %), Svédországban (25,8 %) és Finnországban (25,5 %) következett be. Lengyelországban a férfi halandósági többlet növekedése 21,5 % volt. A legkisebb volt a növekedés ebben az időszakban Nagy-Britanniában (3,8 %), Új-Zélandon (8,9 %), Ausztráliában (9,9 %), Ausztriában (10,1 %). Hangsúlyozni kell, hogy néhány országban a férfi halandósági többlet növekedését a férfi halandóság növekedésével párhuzamosan bekövetkező női halandóságcsökkenés hozta létre, így pl. M a gyarországon és Csehszlovákiában, a többiben viszont a női halandóságnak a férfiakét meghaladó m értékű csökkenése eredményezte pl. Finnországban. E folyamatot részletesen bemutatja a 2. tábla. A női halandóság átlagban jobban csökkent az 1960-1984-es években, mint a férfiaké. Az 1960-1984-es időszakban a női halandóságban jelentős visszaesés következett be. Lengyelországban a női halandóság 20,7 %-kal esik vissza. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Dániában, Írországban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon. A női halandóság legkomolyabb csökkenése Japánban (47,8 %-os), Finnországban (40,4 %-os) és Portugáliában (38,3 %-os) következett be, valamint Kanadában és Franciaországban. Ugyanezen időszakban a legkisebb csökkenést Csehszlovákiában (5,9 %) és Magyarországon (11,4 %) regisztrálták.
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 219 Az 1980-1984-es években a következő országokban volt nagyon magas a női halandóság, vagyis a 100 000 nőre jutó halálozás meghaladta a 600-at. M a gyarország: 660,8 halálozás; Málta: 657,9; Jugoszlávia: 628,2; Csehszlovákia: 611,4 és Bulgária: 610,4. Lengyelországban a női halandóság 558,3, a csökkenés ellenére a jelentősek közé tartozott. Abban az időszakban a legalacsonyabb női halandóságot Izlandon (366,5), Japánban (369,1) és Hollandiában (389,1) jegyezték fel, valamint Svájcban, Norvégiában, Svédországban és Kanadában (kevesebb, mint 400 halálozás). Lengyelországnak az elemzés által feltárt többi országhoz képest, a női halandóság tekintetében elfoglalt pozíciója az 1960-1984-es években megromlott. 1960-1964-ben a legmagasabb női halandóságú országok sorában Lengyelország a 8. helyet foglalta el, 1980-1984-ben a 6. helyet. Az előbbi időszak folyamán a női halandóság Lengyelországban alacsonyabb volt, mint Portugáliában, Finnországban, Írországban és Japánban, 1980-1984-ben viszont meghaladta ezen országok színvonalát. Részletesen látható mindez az 1. táblán. A 45-64 éves férfiak és nők halandósága Ahogyan korábban említettük, ennek a korcsoportnak a kiválasztását az a tény indokolta, hogy ez neuralgikus korosztály a halálozás gyakorisága szempontjából, különösen ami a keringési rendszer betegségei okozta halandóságot illeti. Nem az a tény a legfontosabb, hogy a leggyakrabban ezeknek a betegségeknek következményeképp áll be a halál, inkább az, hogy ezek a leggyakoribb halálokok a viszonylag fiatalok esetében (vagy lelki, illetve testi betegségeiké). A vizsgált időszakban, vagyis a 60-as évek közepétől a 80-as évek derekáig, Magyarországon, Csehszlovákia, és Bulgária esetében a népesség egészsége tekintetében számos kedvezőtlen változás következett be, ami különösen a szakmai és családi életük második szakaszában tartókat, vagyis 45-64 éveseket sújtja. Főként a férfiakra vonatkozik mindez. A legmeggyőzőbb érvet fogjuk alkalmazni, ami: az elmúlással való idő előtti találkozás. Az 1960-1984-es időszakban az alábbi országokat a korai halandóság legmagasabb szintje jellemezte: Finnország (ahol a 100 000 45-64 éves férfira jutó halálozás 1762,0), USA (1539,7) és Belgium (1409,6) - legalacsonyabb a színvonal Svédországban (911,3), Görögországban (922,0) és Norvégiában (959,8 halálozás). Az 1960-1984-es években Lengyelországban 100 000 45-64 éves férfi közül évi átlagban, az összes betegség következtében 1306 férfi halt meg. Az 1960-1984-es évek folyamán az európai országok nagy többségében és a magasan fejlett Európán kívüliekben a 45-64 éves férfiak halandósági szintjének csökkenése következik be. Ebben az időszakban lényeges mortalitás-csökkenést regisztráltak Japánban (40 %-os), Finnországban (25,2 %) és Svájcban (25,3 százalék); és meghaladta a 20 %-ot az USA-ban, Ausztráliában és Kanadában. Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Dániában a férfi halandóság növekedése éppen ennél a korcsoportnál következett be, legna
220 DR. KAZIMIERZ DZIENIO gyobb a növekedés Magyarországon (50,3 %) és Csehszlovákiában (23,0). Az 1980-1984-es években a 29 elemzett ország közül Magyarországon kiemelkedően legmagasabb szintű a korai halandóság (ez 1832,9 halálozást jelent 100 000 45-64 éves korú férfira), Csehszlovákiában (1619), és harmadik helyen áll Lengyelország (1535,2). Ebben az életkorban óriási az eltérés e három ország és a többi európai, valamint az Európán kívüli magasan fejlett országok között a m ortalitás tekintetében (ld. 3. tábla). Ettől az életkortól kezdődően a legalacsonyabb férfi halandósági szint jellemzi Japánt (782,2 halálozás), Görögországot (804,8), Izlandot (852,6), Svédországot (871,0) és Svájcot (895,6). 1960-1984 között Dánia és Magyarország kivételével mindegyik vizsgált országban jelentős csökkenés következett be a 45-64 éves nők halálozásában. A legnagyobb fejlődést Japán érte el, ahol e csökkenés 50,9 százalékra rúgott. A 45-64 évesek esetében itt érte el a legalacsonyabb szintet a nők halálozási m utatója (390,3 halálozás jut 100 000-re). Nagyon lényeges az az orvosi fejlődés, mely a női halandóság kontrollját illetően Finnországban, Svájcban és Franciaországban bekövetkezett. Ezekben az országokban a 45-64 éves nők halandósága több mint 30 %-kal csökkent a vizsgált időszakban. Csehszlovákiában és Lengyelországban megtorpant a női halandóság csökkenő tendenciája a 80-as évek első felében. Mind a morbiditás, mind a mortalitás vonatkozásában csökkenés következett be a vizsgált európai országok zömében, ahogyan a fejlett Európán kívüliek esetében is; a többiek vonatkozásában e területen a helyzet változatlan. Az európai szocialista országok hatvanas évekhez viszonyított helyzete ezzel szemben: mind a morbiditás, mind a mortalitás növekedett. Néhány országban, így Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban a növekedés valóban döbbenetes. Az ebben a tanulmányban bemutatott és a halandósággal foglalkozó nemzetközi összehasonlítások egyszerre drámaiak és reményt keltőek, nemcsak azt mutatják ugyanis, hogy a folyamat ellenőrzés alatt tartható, de a tendencia megfordítása is lehetséges, és elérhető a halandósági színvonal csökkenése mind a férfiak, mind a nők esetében. A következő faktorok szükségesek a mortalitáscsökkenés létrejöttéhez: - a megfelelő életmód kialakítása, a kockázati tényezőkre, valamint a megelőzés alapelveire vonatkozó információterjesztés, és épp így nyomás kifejtése azokra az intézményekre, melyek feladatai az egészségügyi szükségletek és az egészség megtartásához szükséges feltételek kialakítására terjednek ki; - olyan feltételek megteremtése, melyek lehetővé teszik az egészség szempontjából megfelelő magatartás megvalósítását; - a gyógyítás megfelelő színvonala.
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 221 A kardiovaszkuláris betegségek (keringési rendszerbetegségei) okozta halandóság A legtöbb országban a kardiovaszkuláris betegségekből származik a halálozások döntő része. A 60-as évek első felében az ezen betegségekből származó férfi halandóság szintje a vizsgált országokban igen nagy eltéréseket mutat. E jelenség mértékét behatárolta Finnország (ahol a 100 000 férfira jutó halálozás 543,2) és Görögország (189,1) esete. Lengyelországban az 1960-1964-es években az ezekből a betegségekből származó halandóság viszonylag alacsony, 100 000 férfira 304,3 halálozás jutott; ekkortól csaknem ugyanennyi Franciaországban (292,7 ) és Hollandiában (310,2 halálozás). Európa országai közül a következőkben haladta meg az ezek által a betegségek által okozott 100 000 férfira jutó halandóság a 400-at: Nagy-Britannia (458,2 halálozás), Írország (429,1) és Magyarország (415,1). Csaknem 400 halálozás jut 100 000 férfira Ausztriában, Csehszlovákiában és Belgiumban is. A fejlett Európán kívüli országok közül a legmagasabb keringési rendszeri betegségekből származó halandóságot az USA-ban (504,0 halálozás) és Ausztráliában (501,6) jegyezték fel. A tárgyalt időszakon belül a kardiovaszkuláris betegségekből eredő férfi halálozási többlet is igen nagy eltéréseket mutat. A jelenség dimenzióit jelzi Franciaország (ahol a férfiak halandósága 58,3 %-kal haladja meg a nőkét) és Görögország (11,8 százalékkal). Ezt a problémát mutatja be a 2. tábla. Lengyelországban ebben az időszakban a kardiovaszkuláris betegségek okozta férfi halandósági többlet 39,5 %-kal volt magasabb, vagyis országunkat az átlag színvonalon találjuk. Legalacsonyabb a halálozási többlet Görögországban (11,8 %), Jugoszláviában (13,4 %), Magyarországon (20,0 %) és Spanyolországban (20,5 %). Lengyelországban, az 1960-1964-es évek folyamán, a női népesség esetében a keringési rendszer betegségeiből eredő halandóság 218,2 halálozást jelentett 100 000-re, és ezzel a vizsgált országok legalacsonyabbjai közé tartozott, Görögországgal, Franciaországgal és Izlanddal együtt (ld. 4. tábla). Az itt tárgyalt okokból eredő női halandóság a legmagasabb, vagyis 100 000 főre számítva 300- at meghaladó volt Finnországban (369,1 halálozás), valamint Magyarországon, Írországban, Ausztráliában, az USA-ban, Nagy-Britanniában, Új-Zélandon és Csehszlovákiában. Az 1960-1984-es években jelentős változások következtek be a kardiovaszkuláris betegségek okozta férfi halandóság gyakorisága tekintetében. Az országok nagy többségében az effajta halandóság lecsökken, az 1960-1964-es évektől számos esetben nagymértékben, az eredeti szint 25 %-át meghaladóan. így volt ez Japán esetében (38,5 % csökkenés), az USA-ban (32,5 %), Kanadában (30,5 %), Ausztráliában (28,9 %) és Franciaországban (25,2 %). A férfiak halandóságában is lényeges csökkenés következett be Svájcban, Finnországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Új-Zélandon. Számos olyan ország, amelyikben az 1960-1984-es évek folyamán alapvető csökkenés történt a keringési rendszer megbetegedései okozta halandóság területén, az 1960-1964-es években még az alacsony vagy közepes szintű országok csoportjához tartozott (Japán, Francia
222 DR. KAZIMIERZ DZIENIO ország és Svájc). A kardiovaszkuláris betegségek okozta férfi halandóságban növekedés következett be Jugoszláviában (48,5 %-os), Lengyelországban (45,4 %), Csehszlovákiában (29,9 %), Görögországban (29,2 %) és Magyarországon (27,3 %). Csehszlovákia és Magyarország kivételével, a fenti betegségekből eredő halálozás tekintetében ezeket az országokat 1960-1964-ben alacsony halandósági szint jellemezte. Az 1960-1984-es évek folyamán a kardiovaszkuláris betegségek halandósági színvonalában bekövetkezett többféle változás hatására, az 1980-1984-es években a legmagasabb szintű, 100 000 férfira 400-at meghaladó halálozás következett be Magyarországon (több mint, 528,4), M áltán (525,5), Csehszlovákiában (503,0), Bulgáriában (454,7), az NDK-ban (453,3), Lengyelországban (442,5), Finnországban (423,0), Írországban (422,9) és Jugoszláviában (401,8). Az ezekből a betegségekből eredő halálozás tekintetében legalacsonyabb férfi halandósági színvonalú országok, vagyis ahol a halandóság nem haladja meg a 300 halálozást 100 000 férfira számítva: Franciaország (219,1), Japán (226,1), Görögország (244,4), Svájc (275,8), Hollandia (287,7), Izland (296,1) és Kanada (299,8 halálozás). Az 1980-1984-es években a férfi halandóságnak a nőkéhez viszonyított túlsúlya, az ún. halálozási többlet, a kardiovaszkuláris betegségekből származik Izlandon (108,8 %-kal), Finnországban (99,3), Svédországban (88,5), Dánia (86,0), és Kanada (84,1) esetében. Legalacsonyabb a halálozási többlet Jugoszláviában (28,7 %-os), Görögországban (31,5), és Bulgáriában (34,7). Lengyelországban a fenti betegségekből eredő férfi halálozási többlet 67,3 % volt, vagyis csaknem ugyanannyi mint Belgiumban (67,5 %), és Írországban (66,8). Általánosságban megállapítható, hogy a tárgyalt időszakban valamennyi vizsgált országban növekedést tapasztaltak a keringési rendszer betegségeiből származó férfi halandósági többlet vonatkozásában. Az országok nagy többségében az 1960-1984-es évek folyamán csökkenés következett be a nők esetében, a kardiovaszkuláris betegségekből eredő halálozások tekintetében. Ilyen csökkenés, 40 százalékos és nagyobb, történt Finnországban (42,5 %), Kanadában (41,4), Japánban (40,1) és Svájcban (40,0). Az 1960-1984-es években csak három országban növekedett az ezekből a betegségekből származó halandóság, legnagyobb mértékben Jugoszláviában (30,8 százalékot) és Lengyelországban (21,3 %) és legkisebb arányban Görögországban (9,9% ). 1980-1984-ben a kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő legmagasabb női halandósági rátájú országok, ahol tehát a halálozások száma meghaladja a 100 000 nőre jutó 300-at, a következők voltak: Málta, Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és az NDK. Lengyelországban a halandósági arányszám 264,6-re emelkedett, vagyis az Izlandon és Ausztriában tapasztalt halandósági arány-szintekhez közeli (ld. 4. tábla).
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 223 A 45-64 éves férfiak és nők kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő halandósága Az 1960-1964-es években országról országra igen eltérően alakult a 45-64 éves férfiak keringési rendszeri betegségekből eredő halandósága (ld. 5. tábla). A legalacsonyabb halandósági rátájú hat ország, ahol tehát a 100 000 férfira jutó halálozások száma nem haladja meg a 400-at, a következő: G örögország (251,2 halálozás), Spanyolország (332,5), Jugoszlávia (363,5), Franciaország (365,9), Hollandia (390,1) és Portugália (392,4). Ugyanebben az időszakban Lengyelországban az ilyen korú férfiak halandósága elérte a 100 000 főre jutó 441,3 halálozást, vagyis színvonala az Izlandon (444,9), Norvégiában (438,8), Svájcban (431,5) és Olaszországban (451,3) tapasztalttal azonos. Hasonló szintet jeleztek Magyarországról (464,8).és Csehszlovákiából (itt 477,2 halálozás jut 100 000 férfira ebben az életkorban). A férfiak e korcsoportjára vonatkozóan a legmagasabb halandósági rátákat Finnországban (860,7) és az USA-ban (823,8 halálozás) jegyezték fel. A halálozási arány magas volt Ausztráliában, Kanadában, Új- Zélandon és Nagy-Britanniában is. Így az 1960-1964-es években Lengyelországban a 45-64 éves férfiak kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandósága csaknem a fele a Finnországban tapasztaltnak. Az 1960-1964-es években bekövetkezett lényeges és eltérő jellegű változások éppen a 45-64 éves férfiak kardiovaszkuláris eredetű halandósági szintje vonatkozásában jöttek létre. A tárgyalt országok többségében az előbbi okokból bekövetkezett halandóság arányai csökkentek. A következő öt országban a csökkenés meghaladta a 30 %-ot: Japánban (52,5), Új-Zélandon (49,5), Kanadában (36,7), az USA-ban (36,4) és Ausztráliában (35,0). Ezenfelül számos országban elérte a 20-30 százalékot az ilyen korú férfiak halandóságának csökkenése. Ugyanebben az időszakban négy országban óriási, 30 %-ot meghaladó halandósági rátanövekedés következett be (Magyarországon 73,3 %-os; Csehszlovákiában 50,1; Lengyelországban 45,4; és Jugoszláviában 32,6). Elhanyagolható növekedést, vagyis amelyik a 4 %-ot nem haladja meg, tapasztaltak néhány további országban (ld. 5. tábla). Lengyelországban az ebben az életkorban levő férfiak kardiovaszkuláris eredetű halandósága gyorsan nőtt, és az 1980-1984-es években elérte a 100 000 főre jutó 641,5 halálozást, így Lengyelország a magas halandóságú országok sorában a hatodik helyre került (M a gyarország: 805,3 halálozás, Csehszlovákia: 716,3; Finnország: 688,7; és Málta: 645,5). A kardiovaszkuláris betegségeknek tulajdonított, halandósági többlet-növekedés katasztrofális tendenciája a legtöbb európai szocialista országban - ahogyan ezt számos példa mutatja is - viszonylag rövid idő alatt megállítható és visszafordítható, ha megfelelő, a morbiditás csökkenését segítő intézkedésekre vállalkoznak. Az 1960-1964-es évek során a 45-64 éves korú nők keringési betegségekből származó legalacsonyabb halandóságát, amikoris a 100 000 nőre jutó halálozás nem haladja meg a 200-at, a következő nyolc országban regisztrálhatták: Izland, Hollandia, Franciaország, Görögország, Norvégia, Dánia, Svédország és Svájc. A nők legmagasabb halandósági rátáit ezekben az években, ebben az életkorban
224 DR. KAZIMIERZ DZIENIO és a fenti betegségekből eredően Írországban (362,3 halálozás), az USA-ban (348,5), Finnországban (343,2), Ausztráliában (337,4), valamint Uj-Zélandon és Jugoszláviában (mindkét estben 300 halálozás) jegyezték fel. A 45-64 éves korú nők halandósági aránya Lengyelországban 254,7 halálozást jelentett 100 000-re vetítve, ami csaknem azonos szint az Olaszországban (254,7), Portugáliában (251,0) és Csehszlovákiában (245,7) tapasztalttal. A női halandóság színvonalán belüli arányát a férfiakéval összevetve sokkal alacsonyabbnak találjuk a tárgyalt időszakban. Az 1960-1984-es években szinte valamennyi országban több, mint 20 százalékos kardiovaszkuláris betegségből származó halandóságcsökkenést értek el, néhány esetben 40 százalékost vagy azt meghaladót. A legnagyobb mértékű halandóságcsökkenés Japánban (62,4 %), Svájcban (52,3 %), Finnországban (51,8 %) és Görögországban (50,4 %) következett be. A női halandóság Jugoszláviában (14,3 %) és Lengyelországban (3,0 %) csökkent a legkevésbé. Csehszlovákiában és Magyarországon pedig éppen a női halandóság növekedése következett be (10,2, illetve 8,2 %). A halandóság 1980-1984-es években bekövetkezett fejlődése eredményeképp már 17 ország tartozik (az 1960-1964-es időszak 8 országával szemben) azoknak a legalacsonyabb halandósági rátájú országoknak a csoportjába, melyben a 45-64 éves korú nők kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandósága nem haladja meg a 100 000 ilyen korú nőre jutó 200 halálozást. Ezek közül az országok közül kettőnek a halandósági rátája 100 halálozás alatti, ezek: Franciaország (83,4 halálozás) és Svájc (94,6). Az 1960-1984-es évek folyamán Lengyelországban a nők halandósága 3 %-kal csökkent és az 1980-1984-es években 247,2 halálozást jelentett, ezzel a 6. helyre került Magyarországot követve - azt az országot, melyben a legmagasabb a 45-64 éves korú nők kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandósága ebben az időszakban (333,2 halálozás). Végül hangsúlyozni kell, hogy az 1960-1984-es években Jugoszláviában és Lengyelországban mind a férfiak mind a nők esetében jól kivehető a kardiovaszkuláris betegségekből eredő halandóság erőteljes növekedése. Másrészt viszont a legmagasabb férfi és női halandósági mutatók Magyarországot és Csehszlovákiát jellemezték. Ugyanezen időszakban a legtöbb országban jelentősen csökkent az ezekből a betegségekből eredő halálozások száma. A bem utatott halandósági arányszám mutatók, különösen a keringési rendszer betegségeire vonatkozóak, jelzik az egészségvédelem nehéz helyzetét a legtöbb európai szocialista országban, más országokéhoz viszonyítva, valamint mutatják e helyzet további súlyosbodását. Éppen ezek a betegségek okozzák a legnagyobb potenciális élettartam veszteségeket. A következő jelenségekre kell még emlékeztetnünk, az 1-5. táblán közölt adatok háttereként: - tekintettel arra, hogy a keringési rendszer betegségeiből származó halandóság képviseli a legnagyobb részarányt az összhalandóságban, az ebben a haláloki főcsoportban bekövetkező változások lényegében meghatározzák az összmortalitásban bekövetkező változásokat; - gyors változások a halandóságban; közvetve mutatja az egészségügyi színvonalban bekövetkező javulás vagy romlás erejét, különösen a férfiak vonatkozásában;
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 225 - az egészségvédelem fejlettségi foka és elterjedtsége a nők körében, akiknek nyilvánvalóan alacsonyabbak a halandósági rátáik; ez az ő esetükben sokkal szembetűnőbb, mint a férfiak esetében. A daganatos betegségek okozta halandóság A kardiovaszkuláris megbetegedésekből eredő halandósághoz hasonlóan a daganatos eredetű férfi halandóság is országról országra eltérően alakult. Az 1960-1964-es években a 100 000 férfira jutó halandósági ráták szélső értékeit jelzi Ausztria és Belgium (több, mint 197 halálozás 100 000 férfira), valamint Jugoszlávia (103,9). Ezekből a betegségekből eredően alacsony halandósági rátákat regisztráltak Máltán és Portugáliában (105,5, illetve 110,3). Egyébként az imént említett két országon kívül a legmagasabb halandóságúak között helyezkedik el Finnország (196,3), Csehszlovákia (191,0) és Nagy-Britannia (183,7 halálozás). A rák okozta halandóság Lengyelországban 135,9 halálozást jelentett 100 000 férfira számítva, vagyis az alacsonyabbak között található, és a Svédországban, valamint Spanyolországban tapasztalthoz hasonlóan alakult. A tárgyalt időszakban a rák eredetű férfi halálozási többlet változatosan alakult. A különbség mértékét tekintve a következő országok jelentik a határt: Finnország (ahol a férfi halandóság 73,3 %-kal haladja meg a nőkét) és Izland (ahol 7,7 %-kal). Számottevő az ugyanezen férfi halálozási többlet Franciaországban (62,2 %-os), Csehszlovákiában (57,1 %) és Nagy-Britanniában (55,2 %). Lengyelországban a halálozási többlet 31,6 %, és ez magasnak tekinthető (ld. 2. tábla). Az egész tárgyalt időszakban alacsonyabb volt a nők rák okozta halandósága, mint a férfiaké, és szintén változatosan alakult. A nők fenti betegségekből eredő halálozásainak szélső értékeit a következő országok képviselik: Jugoszlávia és Málta (több, mint 77 halálozás jut 100 000-re) és Dánia (146,6). Az 1960-1964-es években 100 000 nőre számítva 103,2 halálozást eredm é nyezett a rák Lengyelországban, ami viszonylag alacsony érték, hasonlót Norvégiában (105,2 halálozás), Olaszországban (106,0), Ausztráliában (100,6) és Japánban (101,9) regisztráltak. Ugyanezen időszak legmagasabb halandósági rátáit Ausztriában (136,6), NSZK-ban (135,2) és Izlandon (135,3 halálozás) jegyezték fel. 1960-1984 között szinte valamennyi vizsgált országban növekedett a rák eredetű férfi halandóság. A halálozási ráták magas, harminc százalékot meghaladó növekedését észlelték Máltán (62,4 %), Jugoszláviában (41,8 %), Magyarországon (39,5 %) és Lengyelországban (38,9 %). A fennmaradó országok legtöbbjében is csaknem 20 %-os volt a férfiak ilyen eredetű halandóságának növekedése. Csupán Finnországban (10,6 %), Izlandon (6,3), valamint Svédországban (0,2) jegyeztek fel a tárgyalt időszak folyamán csökkenést a férfiak rákhalandósága tekintetében. A 80-as évek első felében a legmagasabb férfi halandósági rátájú országok sorrendje az 1960-1984-es évek során bekövetkezett rákhalandóság-növekedés
226 DR. KAZIMIERZ DZIENIO eredményeként, vagyis azoké az országoké, ahol a fenti okból bekövetkező 100 000 férfira jutó halálozás meghaladta a 200-at, a következőképp alakult: Csehszlovákia (224,5 halálozás), Magyarország (222,1), Belgium (216,3), Franciaország (210,4) és Hollandia (203,1). Lengyelországban e mutató 188,7 halálozást jelzett. Az 1980-1984-es években a következő országokat találjuk a legalacsonyabb halandósági rátájúak között: Svédország (135,5 halálozás), Izland (136,5), Bulgária (140,8), Jugoszlávia (147,3) és Görögország (150,1). E témát mutatja be részletesen a 6. tábla. Az 1980-1984-es években a férfiak rák eredetű halandósági többlete a legmagasabb (80 %-ot meghaladó) volt a következő országokban: Franciaország (114,9 %), Belgium (87,9), Csehszlovákia (84,9), és Finnország (83,3). Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az országokban (Finnország kivételével) e nagymértékű férfi halandósági többletnövekedést egyfelől a férfi halandósági arány növekedése hozza létre, másrészt a nők halandóságában bekövetkezett csökkenés okozza. Lengyelországban a fenti okból eredő férfi halálozási többlet 74,3 %-os, ezzel a magasak közé tartozott. A legalacsonyabb - vagyis 40 % alatti - férfi halandósági többletet Izlandon (23,0 %), Svédországban (30,7), Dániában (34,1) és Írországban (34,5) jegyezték fel. Ezekben az országokban a nők halandóság rátáiban ilyen okból bekövetkezett zuhanás részint a női halandóságban a férfiakénál gyorsabb csökkenésből számazik; részint a férfiak esetében bekövetkezett, a nőkéhez képest gyorsabb mortalitás növekedésből ered (előbbire példa: Izland, Svédország; utóbbira: Írország). Az 1960-1984-es évek folyamán a legtöbb országban lassú csökkenés következett be a rák eredetű női halandóság tekintetében; csak Izlandon haladta meg a 18 %-ot, Finnországban pedig 15,5 %. Lengyelországban a női rákhalandóság területén lassú (4,2 %-os) növekedés volt megfigyelhető. 1980-1984-ben Lengyelországban a nők rákhalandósági arányszáma más országokkal összehasonlítva átlagosnak mondható, hasonló az NDK-belihez és Svájcéhoz. A legalacsonyabb rákhalandósági rátájú országok sorrendje a nőkre vonatkozóan: Görögország (84,2), Portugália (86,3) és Japán (86,9 halálozás). A legmagasabb a nők halandósága Dániában (138,7) és Magyarországon (131,6 halálozás). 1980-1984-ben az elemzett országok női halandóságának eltérései kevésbé jelentősek, mint az 1960-1964-es években voltak. A szélső értékeket Dánia (138,7 halálozás) és Görögország (84,2) jelenti. A rák eredetű halandóság arányaiban bekövetkezett fejlődést a 6. tábla mutatja be. Növekszik a veszély a dohányzáshoz kötődő légzőszervi rákbetegségek esetében, ez valamennyi itt elemzett országra jellemző, különösen a férfi résznépesség vonatkozásában. Megkülönböztetett figyelmet érdemelne a dohányzás és a tüdőrák közötti ok-okozati kapcsolat tudományos igazolása. A Rák megelőz é sirő l 1988. október 12-14-én a Varsói Onkológiai Központ védnöksége alatt megtartott nemzetközi konferencia valóságos járvány -ként emlegette a dohányzásból eredő tüdőrák jelenségét. 1960-1964-ben a férfiak tüdőrák eredetű halandósága tekintetében az országok következő sorrendje alakult ki: Nagy-Britannia (a 100 000-re jutó halálozás 68.2), Finnország (62,9) és Csehszlovákia (55,3).
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 227 Az 1960-1984-es évek folyamán Ausztria és Finnország kivételével valamennyi elemzett országban gyors növekedés következett be a férfiak tüdőrák halandósága tekintetében. A leggyorsabb halandósági ráta-növekedést ebben az időszakban Lengyelországban (181,3 %) tapasztalták, ezenfelül Japánban (111,8), Norvégiában (109,7) és Írországban (101,5), továbbá Magyarországon, Jugoszláviában, Kanadában és Belgiumban. 1980-1984-ben a fenti eredetű legmagasabb halandósági mutatók szerinti sorrend a férfiak esetében: Belgium (ahol a 100 000-re jutó halálozások száma 83,5), Hollandia (79,2), Csehszlovákia (75,7) és Nagy-Britannia (70,2); míg a legalacsonyabbaké: Svédország (24,9 halálozás), Portugália (26,6), Japán (27,0), Izland (26,8) és Norvégia (28,9). Hangsúlyozni kell, hogy Lengyelországban a dohányosokat fenyegető tüdőrák-veszély növekedési üteme (80-90 % között) egyike a legmagasabbaknak a világon. A Varsói Onkológiai Központ által gyűjtött adatok szerint Lengyelországban a növekedés mértéke kétszerese más európai országokénak. A nőket a tüdőrák okozta halandóság nagyon erős növekedési üteme jellemzi. Valószínű, hogy ennek az oka a dohányzás szokásának elterjedése. Számos olyan országban, melyre a legmagasabb halandóságnövekedési ütem jellemző, e jelenség már régóta létezik. A férfiak és nők halandósági rátáiban 1960-1984 során bekövetkezett változások következményeit mutatja be a 7. tábla. A 45-64 éves férfiak és nők daganatos betegségekből eredő halandósága Az 1960-1984-es évek során Lengyelországban bekövetkezett, a halandóság szempontjából a 45-64 éves férfiak esetében leggyorsabb növekedés a daganatos megbetegedésekből származik (43,1 %-os növekedés). A 45-64 éves férfi halandósági szint vonatkozásában Lengyelország 1980-1984-ben a negyedik helyet foglalta el a legmagasabb halálozási rátájú országok sorában, Csehszlovákia (483,5 halálozás jut 100 000 ilyen korú férfira), Magyarország (451,2) és Franciaország (439,0) után. Ebben az életkorban a daganatos betegségek okozta férfi halandóság Lengyelországban elérte a 100 000-re jutó 434 halálozást. Az 1960-1964-es években e jelenség szóródását jellemzi: Finnország (ahol a 100 000-re jutó halálozások száma 407,1) és Svédország (221,2); az 1980-1984- es években pedig: Csehszlovákia (483,2 halálozás) és Izland (216,3). Hangsúlyozni kell, hogy Finnország és Izland esetében következett be a legjelentősebb fejlődés az ilyen korú férfiak daganatos betegségeinek ellenőrzése terén. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nagyon alacsony és állandó a férfiak halandósági szintje Svédországban, az 1980-1984-es években 221,4 halálozás jut 100 000 főre és 1960-1964-ben 221,2 halálozás jutott. Az 1960-1964-es évek folyamán a legtöbb országban az ilyen korú férfiak halandóságának többé-kevésbé mérsékelt növekedése következett be. Méginkább figyelemre méltó az a haladás, melyet a 45-64 éves nők daganatos megbetegedéseinek ellenőrzése tekintetében elértek. A legtöbb országban csökkentek az ilyen eredetű halálozások mutatói.
228 DR. KAZIMIERZ DZIENIO 1960-1964-ben Lengyelország a 100 000 45-64 éves nőre jutó 240 halálozással középütt helyezkedett el a 29 elemzett ország rangsorában, és 1980-1984-ben e mutató jelentéktelen növekedése ellenére (246,7 halálozásra nőtt) Lengyelország a nyolcadik helyre került a legmagasabb halandósági rátájú országok sorában. Ami mutatja a számos országban bekövetkezett fejlődést a 45-64 éves nők daganatos betegségei ellenőrzése területén. A témát részletesen szemlélteti a 8. tábla. A bemutatott analízis ahhoz a következetéshez vezet, hogy mind a 24 európai, mind pedig az 5 magasan fejlett Európán kívüli országhoz viszonyítva a férfiak halandósági szintje Lengyelországban a 80-as évek első felében nagyon kedvezőtlen; Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia (és valószínűleg más, szocialista országok is) kiválnak a férfiak halandósági rátáiban bekövetkező gyors növekedésükkel a többi európai ország közül, amit a 45-64 éves férfiak nagyon jelentős halálozási többletnövekedése okozott a 70-es évek közepe óta. Valamennyi európai országban, a szocialista országok és Dánia kivételével, és ugyanúgy az öt magasan fejlett Európán kívüli országban, a megfelelő többirányú akcióknak köszönhetően igen jelentős halandósági többletcsökkenés következett be a 45-64 éves férfiak esetében. Némileg jobb a helyzet a lengyelországi női halandóság vonatkozásában, más országokkal összehasonlítva, újabban azonban romlik. Európában és a magasan fejlett Európán kívüli országokban a kardiovaszkuláris betegségek jelentik a fő egészségügyi problémát, gyakoriságuk és többféle következményük miatt. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában és Magyarországon még egy további faktor is hat, nevezetesen: a morbiditás gyors növekedése, és ennek eredményeképp nagy számban nő a korai halálozás. Számos európai és Európán kívüli országgal összehasonlítva megfigyelhető, mennyire kedvezőtlen a lengyel kardiológia helyzete, és hasonlóképpen más szocialista országok estében. A WHO szakértők állítása teljes mértékben igazolt a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás járványszerű terjedéséről a szocialista országokban. Az ebből a betegségcsoportból származó várható élettartam potenciális veszteségeit nehezebb megmagyarázni, m ert - mint ezt számos ország tapasztalatai mutatták - az orvoslás sikerei óriásiak az ellenőrzésében, szemben azokkal az igencsak mérsékelt sikerekkel, melyeket a civilizációs fejlődés következtében fellépő más betegségek gyógyításában elértek. Az 1960-1984- es évek során számos európai és magasan fejlett Európán kívüli országban jelentősen estek a keringési rendszer betegségeiből származó mortalitás mutatói. A 45-64 évesek kohorsza vonatkozásában a legkiemelkedőbbek az ebből az okból eredő korai halandóság területén elért sikerek. A rák eredetű halandóság folyamatosan nő a legtöbb országban. Ezt a növekedést a következő faktorok idézik elő: - az idős korú népeség arányának növekedése az elemzett országokban; - a daganatok kifejlődését elősegítő magatartás-minták terjedése (dohányzás, nem megfelelő étrend stb.);
HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 229 - nő - számos országban - a rák kialakulását elősegítő környezeti faktorok intenzitása: mind a munkahelyi, mind a természeti környezet vonatkozásában (víz, légkör és termőföld szennyeződése); - néhány országban hiányzik a daganatos betegségek területén szükséges jelentős előrehaladás, ami a késői észlelést és a speciális gyógykezelési módszerekhez való hozzájutás elégtelenségét jelenti. Nagyon komoly epidémiás helyzet állhat elő a jövőben a daganatos betegségek területén, úgy Lengyelországban, mint számos más országban. A demográfiai folyamatok mélységesen meghatározóak. Számos prognózis szerint az európai országokban tovább fog nőni az idősek, vagyis a 45 éven túli népesség aránya, és az egyén ezt az életkort betöltve mind fogékonyabbá válik a daganatos betegségek szempontjából. Ebben az összefüggésben várható, hogy a rákos megbetegedések száma és az ebből eredő halandóság nőni fog. Néhány európai ország máris hozzálátott, hogy közös erőfeszítéseket tegyen a daganatos megbetegedések okozta morbiditás- és mortalitás-ellenőrzés tökéletesítésének elősegítésével. Az Európai Gazdasági Közösség Társadalomjóléti megbízottja, Mr. Vasso Papandreu arról tájékoztatott, hogy a 12 Közös Piac-i ország elhatározta, hogy harcba száll a rákkal, mely a leggyakoribb halálokok egyike ezekben az országokban. Az Európai Közösségben nagyjából 730 000 ember hal meg évente rákban. Mind a morbiditási, mind a mortalitási ráták riasztóan nőnek ezekben az országokban. Ezzel összefüggésben az EEC kormányok további források felhasználását határozták el annak érdekében, hogy 2000-ig kb. 15 százalékkal csökkentsék a halálozási arányokat. Következtetések A bemutatott analízis, a kiválasztott európai és a magasan fejlett Európán kívüli országok 1960-1984-es évekbeli halandósági rátái révén a következő konklúziókhoz és észrevételekhez jutottunk. Ami a civilizációs fejlődés következtében kialakult betegségekkel kapcsolatos epidemiás helyzetet illeti, a legjelentősebb problémát a kardiovaszkuláris betegségekből és a rákból származó halandóság jelenti a legtöbb elemzett országban. Számos országban az e területen máris drámaian epidemikus helyzet egyre komolyabbá válik a specializált kórmegállapító és gyógyító egészségügyi szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférhetőség és korlátozott lehetőségek miatt, a kardiovaszkuláris és rákdiagnózisok felállításához szükséges precíziós orvosi felszerelések hiánya, valamint a kardiovaszkuláris és rákbetegségek kezeléséhez használt gyógyszerek ellátási elégtelensége miatt. A civilizáció fejlődése által előidézett megbetegedésekből származó magas halandósági ráták problémája általános jelenséggé vált, már nem csupán bizonyos országokat, vagy azok csoportjait érinti, hanem szinte a n em zetek egész közösségét. Ezért szükségesek a közös, komplex erőfeszítések, mely tevékenység célja e betegségek ellenőrzése, azzal a szándékkal, hogy megvalósuljon a magas halandósági ráták és főként a korai halálozások kontrollja.
230 DR. KAZIMIERZ DZIENIO Az adatok és tapasztalatok nemzetközi cseréjére van szükség e területen. Sok európai ország képtelen megteremteni azokat a megfelelő feltételeket, m e lyek szükségesek lennének a diagnózis és gyógyítás területén kialakult helyzet gyors megjavítása érdekében, melyek lehetővé tennék mind a másodlagos prevenció megvalósítását, mind a terápiát magát, valamint az orvosi rehabilitációt. Számos efféle problémát az érdekelt országoknak közösen kellene kezelniük, így pl. a gyógyszertermelés nemzetközi szakosodását, a bonyolult gyógyászati berendezésekét stb. Azoknak az országoknak, melyek alapvető sikereket értek el a kardiovaszkuláris betegségek és az ebből eredő korai halálozások elleni harc területén, segíteniük kellene azokat az országokat, melyek különböző okokból képtelenek a civilizációs fejlődés okozta betegségek terjedésének jelenségét kivédeni. Egészségügyi szempontból negatív hatású a környezeti szennyezés is. Az államok közötti határvonalak nem jelentenek sorompót a szennyezés terjedésének megelőzése szempontjából. Ezt a komoly problémát csakis nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani. A magas halandósági ráták, és főként az európai szocialista országok korai férfihalandósága tekintetében bekövetkezett dinamikus növekedés mutatják a népesség egészségi állapotának drasztikus romlását, az ezekben az országokban a civilizáció fejlődése következtében kialakult betegségek terjedésének hatására. Ahhoz kapcsoltan, hogy nő az idős korú népesség aránya az európai szocialista országokban, továbbá az 45-64 éves korcsoport halandósági rátáinak lényeges növekedése miatt, a mortalitás arányainak mutatói mind általában, mind pedig a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségeknek tulajdoníthatóan tovább növekednek majd az elkövetkező esztendőkben, hacsak a jelenlegi halandóság trendet meg nem állítják. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a nyugati országok esetében, ahol sok vonatkozásban bizonyított az egészségügyi tervek megvalósításának szándéka, míg Lengyelországban és az európai szocialista országokban a megvalósulás még várat magára. Annak a ténynek ellenére, hogy ekkora távolság jött létre egy csomó komplex ok következtében a gazdasági helyzet hatására, a legközönségesebb betegségek megelőzésének hatékonyságában meglevő különbségeknek, valamint az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabb rendszerének betudhatóan (jobb felszerelés és szervezés), a számbavett faktorok nem mindegyikének jelentősége egyforma Lengyelország és más európai szocialista országok kedvezőtlen helyzete szempontjából. A leglátványosabb bizonyíték erre az, hogy Lengyelországban éppen a legmélyebb gazdasági összeomlás idején, 1981-1982-ben időleges csökkenés következett be a szívelégtelenség, agyvérzés, májzsugor és néhány más betegség esetében. Ez a csökkenés a reáljövedelmek csökkenésével párhuzamosan következett be, együtt az élelmiszer-, alkohol- és cigarettafogyasztás csökkenésével. E példa tanúskodik a lehetőségekről, arról, hogy bizonyos egészségügyi célok elérhetőek olyan körülmények között is, melyek jelentősen eltérnek azoktól, melyek a nyugati országok népessége egészségi állapotának javulását elősegítik.
Ország 1960-1964 1965-1969 1970-1974 1975-1979 1980-1984 1960-1964 1965-1969 1970-1974 1975-1979 1980-1984 standardizált halandósági arányok 1960-1964-hez viszonyított %-os változás Ausztria 1040,2 1935,1 1008,6 931,9 860,0 665,0 643,6 607,5 551,5 499,1-17,3-24,9 Belgium 985,3 983,6 953,4 888,6 827,2 642,5 619,1 581,4 525,1 474,9-16,0-26,1 Bulgária 851,2 885,4 902,8 911,3 643,7 643,1 635,3 610,4 Csehszlovákia 974,4 1017,2 1058,6 1039,4 1059,3 649,1 640,1 640,7 613,5 611,4 8,7-5,9 Dánia 800,7 800,9 780,8 755,2 753,4 592,5 553,5 504,1 465,5 456,6-5,9-22,9 Finnország 1137,1 1146,5 1072,3 966,3 850,1 714,8 677,3 579,9 485,6 425,8-25,2-40,4 Franciaország 971,4 943,5 862,7 811,3 750,4 580,5 533,9 473,7 427,8 387,5-22,8 -ЗЗД Görögország 772,3 767,7 687,0 669,3 636,9 603,3 578,7 4%,4 469,2 438,1-17,5-27,4 Spanyolország 906,6 855,0 806,1 760,4 653,9 588,9 532,1 477,0 Hollandia 749,9 769,1 773,4 736,7 693,3 529,5 505,2 477,6 422,7 381,9-7,5-27,9 Írország 943,9 940,9 937,6 909,2 867,3 709,0 669,7 645,0 598,9 548,7-8,1-22,6 Izland 721,8 733,0 732,8 620,5 615,9 505,1 495,9 464,5 387,5 366,5-14,7-27,4 Jugoszlávia 1115,9 1029,4 1007,2 934,7 931,4 900,6 792,1 728,4 652,8 628,2-16,5-30,2 Málta 1019,7 963,3 967,4 1144,3 945,3 788,3 758,6 726,3 867,5 657,9-7,3-16,5 NDK 944,0 939,2 922,4 631,6 607,1 580,5 Norvégia 750,6 754,0 752,8 715,8 687,1 530,7 491,4 455,5 419,3 382,6-8,5-27,9 Lengyelország 1038,4 973,0 980,0 983,6 1001,0 703,6 630,0 596,8 560,0 558,3-3,6-20,7 Portugália 1200,5 1131,0 1132,9 1081,6 882,6 862,4 800,0 741,4 646,1 532,3-26,5-38,3 NSZK 994,3 990,6 970,5 899,6 811,1 668,5 634,3 602,3 536,1 469,9-18,4-29,7 Svájc 898,8 851,9 792,0 724,3 679,8 591,4 546,4 487,2 416,7 381,8-24,4-35,4 Svédország 746,9 732,2 713,6 708,5 658,6 549,4 503,0 452,6 421,3 385,1-11,8-29,9 Magyarország 1006,1 995,8 1029,7 1055,0 1132,6 745,9 702,3 684,4 671,1 660,8-12,6-11,4 Nagy-Britannia 985,3 958,3 929,7 883,0 798,1 617,4 580,2 558,3 530,4 481,8-19,0-22,0 Olaszország 949,9 932,9 876,5 807,4 661,1 612,5 550,7 482,8 Kanada 881,7 861,6 840,1 785,3 701,3 580,8 533,3 486,9 438,4 395,7-20,5-31,9 USA 980,3 981,4 936,8 826,5 768,6 616,5 593,1 542,1 465,8 439,7-21,6-28,7 Ausztrália 964,3 983,8 966,3 833,0 761,8 600,7 592,8 571,2 479,7 429,2-21,0-28,5 Új-Zéland 921,1 942,9 921,9 880,5 800,8 609,1 593,1 573,6 533,5 486,4-13,1-20,1 Japán 1024,9 910,1 804,8 680,9 605,0 706,7 606,1 526,7 436,5 369,1-41,0-47,8 HALANDÓSÁG A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 231
1960-19«1980-1984 1960-19«1980-1984 1960-19«1980-1984 1960-19«1980-1984 A usztria 156,4 172,3 144,8 1592 1442 160,6 277,6 263,8 Belgium 153,3 1742 141,1 187,9 149,8 1675 253,2 201,9 Bulgária 149,3 168,6 134,7 306,9 Csehszlovákia 149,9 173,3 157,1 184,9 132,1 159,9 269,7 243,4 D ánia 135,1 165,0 115,1 134,1 141,9 186,0 180,6 1922 Finnország 159,1 199,7 173,3 183,3 147,1 199,3 307,6 356,3 Franciaország 167,3 193,6 1622 214,9 158,3 1765 267,8 2482 G örögország 128,0 145,4 156,9 1782 111,8 1315 229,8 239,3 Spanyolország 138,6 1432 Д 05 339,3 H ollandia 141,6 181,6 138,0 182,9 136,0 190,1 221,6 1792 Írország 133,1 158,1 121,9 1345 1312 166,8 225,4 2395 Izland 142,9 168,1 107,7 123,0 156,9 208,8 363,0 310,1 Jugoszlávia 123,9 148,3 133,3 168,4 113,4 128,7 295,0 284,3 M álta 129,4 143,7 135,7 148,6 144,6 343,3 201,8 N D K 158,9 158,3 145,7 222,9 Norvégia 1415 179,6 122,9 143,6 138,9 196,4 286,6 276,3 Lengyelország 147,6 179,3 131,6 175,3 1395 167,3 356,6 367,3 Portugália 139Д 165,8 131,4 159,4 129,7 1445 301,3 336,9 N SZK 148,7 172,6 131,1 159,9 142,1 171,0 244,0 207,1 Svájc 152,0 178,0 1475 1722 136,6 1722 267,9 250,4 Svédország 135,9 171,0 117,9 130,7 134,6 1885 255,6 2532 M agyarország 134,9 171,4 128,7 168,7 120,0 158,0 2502 228,7 Nagy-Britannia 159,6 165,7 1552 148,4 1532 179,1 2025 206,4 Olaszország 143,7 142,6 130,4 315,1 K anada 151,8 1772 124,7 153,0 155,4 184,1 2762 261,7 USA 159,0 174,8 132,9 152,3 1602 1775 265,9 298,0 A usztrália 1605 1775 1395 1655 1582 172,9 248,6 263,3 Ú j-zéland 1512 164,6 128,8 1415 151,6 173,9 2312 225,8 Japán 145,0 163,9 142,4 178,0 143,6 147,3 252,0 229,7
Ausztria 1394,9 1375,7 1318,6 1268,6 1218,9 711,0 697,9 656,9 602,6 551,8-12,6-22,4 Belgium 1409,6 1405,8 13325 12372 1131,9 6975 687,0 656,4 598,9 549,1-19,7-21,3 Bulgária 1038,4 10925 1183,7 12765 654,4 651,8 651,6 638,9 Csehszlovákia 1316,3 1374,6 14922 1506,4 1619,0 704,0 695,3 724,1 690,1 699,1 23,0-0,7 Dánia 1042,9 1074,0 1087,8 1073,4 1095,3 646,9 642,8 646,7 631,6 6515 5,0-0,7 Finnország 1762,0 1792,8 17075 1555,3 1318,6 759,0 705,0 619,4 5375 463,7-2 5 2-28,9 Franciaország 1384,1 1365,1 1274,3 1228,8 1135,1 642,0 610,0 5562 502,1 444,7-18,0-30,7 Görögország 922,0 8935 853,8 852,4 804,8 560,7 529,6 484,4 454,0 410,2-12,7-26,8 Spanyolország 1121,5 1092,8 1067,0 10052 665,0 607,4 562,0 489,4 Hollandia 1013,4 1067,9 1078,1 1017,4 930,4 552,1 544,1 526,8 485,8 449,6-8 2-18,6 Írország 1263,0 1278,8 13012 1255,8 1192,8 846,4 826,9 809,9 736,8 682,2-5,6-19,4 Izland 974,0 10005 1040,0 9175 852,6 573,6 585,8 5812 490,2 430,6-12,6-24,9 Jugoszlávia 1294,7 1232,4 12882 1239,8 12825 864,3 770,0 734,0 673,4 648,2-0,9-25,0 Málta 1397,0 1322,7 1326,4 1359,1 1225,1 945,6 841,1 801,3 748,1 688,5-12,3-2 7 2 NDK 1208,1 1211,3 1224,3 6885 656,0 649,6 Norvégia 959,8 1000,7 10062 986,3 9492 528,7 5105 473,4 460,0 431,7-1,1-18,3 Lengyelország 1306,1 1269,9 1320,9 1447,0 15352 731,4 680,8 651,7 648,3 6585 175-10,0 Portugália 12962 1377,8 1298,6 1279,6 1157,4 692,6 691,7 657,6 589,7 523,3-10,7-24,4 NSZK 1329,7 1326,6 1273,2 12075 1112,4 705,3 6942 658,9 600,6 529,8-16,3-24,9 Svájc 1199,7 1123,4 1037,4 956,3 895,6 629,4 582,4 522,8 458,6 4202-25,3-3 3 2 Svédország 911,3 908,8 9162 9302 871,0 5785 533,7 501,1 474,3 442,8-4,4-2 3 5 Magyarország 1219,7 1227,0 13292 1500,1 1832,9 759,4 719,0 747,1 7855 832,8 50,3 9,7 Nagy-Britannia 13842 1341,8 13015 1235,3 1110,7 723,4 700,3 697,8 678,9 6265-19,8-13,4 Olaszország 1248,2 1238,1 11715 11495 6642 6355 5805 522,3 Kanada 1264,4 1252,0 1221,1 1161,1 1006,3 682,8 649,9 618,6 572,7 513,9-20,4-24,7 USA 1539,7 1554,4 1476,9 1288,7 1165,8 798,3 776,1 7422 6572 616,7-24,3-22,7 Ausztrália 1384,7 1413,9 1378,0 1192,6 10545 726,1 7372 713,4 608,9 529,7-23,9-27,1 Új-Zéland 1254,2 1316,8 1290,3 1230,7 1082,7 728,0 746,6 717,7 690,2 631,0-13,7-13,3 Japán 13065 11692 10075 859,4 7842 795,1 6822 573,7 463,7 390,3-40,0-50,9