KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004
Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették: Bruckner Józsefné Farkasházi Lászlóné Gether Istvánné Buzás Miklósné A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6570, 345-6550, 345-6877, Fax: 345-6699, 345-6486, E-mail: marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 KSH az interneten: www.ksh.hu Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! 2
A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Hazánk folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke 2002-ben 16 740 milliárd forint volt, ennek 45,6 százalékát Közép-Magyarországon, 27,3 százalékát Kelet-Magyarországon, 27,1 százalékát a Dunántúlon hozták létre. A központi régió részesedése évről évre nő, míg a keleti és a nyugati országrész GDP-hez való hozzájárulása az utóbbi két évben közel azonos volt, azonban mindkét terület súlya csökkent az előző évihez képest (0,7, illetve 0,9 százalékponttal). Magyarország régióit tekintve a területi fejlettségbeli különbségek a 2002. évi egy főre jutó GDP alapján mérve tovább növekedtek. A rangsorban továbbra is kiemelkedő helyen áll a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország. Ebben a régióban, valamint Nyugat- Dunántúlon az egy lakosra jutó GDP meghaladta az országos átlagot, a többi öt régióban elmaradt attól. A közép-dunántúli régióban jelentős változás következett be, az előállított hozzáadott érték részesedése 2002-ben 0,7 százalékponttal, a fajlagos mutató értéke pedig 5,5 százalékponttal volt kevesebb, mint az előző évben. A legelmaradottabb észak-magyarországi régió egy főre jutó GDP-je csupán 63,7 százaléka az országos átlagnak, amely értékhez legközelebb az észak-alföldi régióé áll, de a két déli régió fajlagos mutatója is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP 2002-ben országos szinten 1 millió 648 ezer forint volt. A mutató területi értékével jellemzett fejlettségbeli eltérés a régiók között növekvő különbséget mutat. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2001-ben 2,44-szerese, 2002-ben 2,57- szerese volt az Észak-Magyarországinak. A második legfejlettebb Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb régió közötti különbség mértéke lényegesen kisebb, 1,62-szeres volt mindkét évben. Az egy főre jutó GDP-adatok az országos átlag százalékában csak a fővárosban mutatnak növekedést, a megyékben (Baranya, Pest és Zala kivételével) nem, ami a gazdasági élet szereplőinek fokozódó fővárosi koncentrációját jelzi. Budapest az ország gazdaságilag legfejlettebb területe, átlagosnál nagyobb gazdasági fejlődése és lakossága közel 20 ezer fővel történő csökkenése eredményezte egy főre jutó GDP-jének 9,5 százalékpontos országos átlaghoz viszonyított növekedését. Az országon belül számottevő fejlettségbeli különbségek vannak a megyék között, amelyet a főváros elhagyásával számított megyei átlaghoz történő viszonyítással lehet jól érzékeltetni. A legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megyék 1994 óta az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának 120%-a feletti sávjába tartoznak. Ebbe az élmezőnybe került Komárom-Esztergom megye is 2001-től, dinamikus gazdasági fejlődésének eredményeképpen. Annak ellenére, hogy Fejér megye fajlagos mutatója 2002-ben az előző évihez képest 9,5 százalékpontos visszaesést mutat, megőrizte élvonalbeli pozícióját. Gazdasági fejlődésének visszaesését a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipari termelés csökkenése okozta, amiben jelentős szerepet játszott egy gépipari multinacionális cég kivonulása a megyéből. 3
A középmezőnyben, a megyei átlag 101-120%-os sávjában négy megye található, amelyeknél az egy főre jutó bruttó hazai termék szélső értékei közötti eltérés a 2001. évi 117 ezer forintról 2002-re 161 ezer forintra nőtt, Zala és Tolna megyék országos átlagnak megfelelő gazdasági növekedése, míg Veszprém megye teljesítményének alacsonyabb ütemű fejlődése következtében. Pest megye fajlagos mutatója 1999-ben érte el a megyei átlagot, amely az azt követő három évben folytatódó gazdasági fejlődésének következményeként 2002-ben 14,4 százalékponttal haladta azt meg. Ehhez a teljesítményhez nagymértékben hozzájárult a sajátlakásszolgáltatás hozzáadott értékének új módszer szerinti számbavétele is. a) Csongrád megye az egy főre jutó GDP-t tekintve a megyei átlagot képviseli. Rajta kívül az egymástól alig eltérő fejlettségű Baranya, Heves és Hajdú-Bihar megyék az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának 91 100%-a közötti sávjában találhatók, fajlagos mutatójuk közötti legnagyobb különbség csupán 19 ezer forint volt. A megyék közötti rangsorban hét megye fajlagos mutatója volt 2002-ben a megyei átlag 90%- a alatt. Ebben a csoportban tovább nőtt az egy főre jutó GDP szélső értékei közötti különbség, a 2001. évi 206 ezer forintról 2002-re 225 ezer forintra emelkedett. Közülük öt megye fajlagos mutatója a 80-88%-os sávba esett, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék teljesítménye átlagos mértékben nőtt, míg Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéké elmaradt attól. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása a megyei átlagtól közel 30%-os volt. 2002-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson 12 841 PPS, az EU-15 átlagának 53,4%-a volt. Pozíciónk az előző évihez képest 1,9%-kal javult. Ezen belül a központi régió fejlettségi szintje az unió átlagának 87,5%-át érte el, míg Észak-Magyarország megfelelő mutatója csupán a 34%-át. Az Európai Unióba májusban belépő tíz ország NUTS 2 szintű régiói közül 2001-ben két régió egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számítva) haladta meg az EU átlagát (Prága 135%, Pozsony 102%), Közép-Magyarország 81%-on, Ciprus 78%-on állt. Ugyanakkor hat régió mindegyik Lengyelországban található egy főre jutó GDP-je az EU átlagának harmadát sem érte el. a) A 2002. évi területi GDP számítása során átdolgozásra kerültek a lakásszolgáltatás adatai (2001-ig visszamenőleg), ezért egyes megyék adatai jelentős mértékben módosultak. A változtatás részletes leírása a Módszertani megjegyzésekben található. 4
TÁBLÁZATOK 5
1. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 1995 2002 Főváros, megye, régió 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 (%) Budapest 183,6 188,7 191,1 190,8 196,1 202,7 202,5 212,0 Pest 72,6 72,8 77,5 77,3 80,3 78,3 87,4 88,1 Közép-Magyarország 145,7 148,4 151,0 150,0 153,6 156,1 158,6 163,9 Fejér 99,7 104,1 118,1 124,9 115,2 119,0 103,7 94,1 Komárom-Esztergom 86,6 89,5 86,2 84,1 82,4 83,5 92,7 92,5 Veszprém 84,6 81,2 80,6 80,9 80,9 84,2 84,5 79,3 Közép-Dunántúl 90,9 92,3 96,5 98,6 94,4 97,3 94,2 88,7 Győr-Moson-Sopron 108,5 110,2 109,1 120,3 130,2 134,2 121,6 117,6 Vas 106,8 109,8 114,6 117,0 118,3 114,3 101,4 98,7 Zala 91,3 92,8 90,5 89,7 88,8 83,8 86,3 86,6 Nyugat-Dunántúl 102,8 104,8 105,0 110,2 114,6 113,8 105,6 103,4 Baranya 79,7 77,6 79,8 78,3 78,0 75,7 73,4 74,3 Somogy 75,9 74,5 69,8 68,4 68,3 67,1 69,7 67,7 Tolna 91,5 89,8 83,2 85,2 87,9 81,3 79,5 78,3 Dél-Dunántúl 81,4 79,6 77,2 76,7 77,2 74,2 73,7 73,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 75,4 69,9 68,7 68,2 66,2 64,1 63,4 62,2 Heves 74,5 73,8 72,2 72,9 72,3 71,0 74,6 73,4 Nógrád 59,2 56,9 52,4 56,3 54,4 54,1 56,0 54,5 Észak-Magyarország 72,4 68,7 66,8 67,3 65,7 64,1 65,0 63,7 Hajdú-Bihar 77,5 77,9 76,1 75,4 71,4 71,2 73,6 73,2 Jász-Nagykun-Szolnok 77,0 75,2 74,7 71,7 67,0 66,3 70,1 67,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 60,2 58,6 57,1 56,0 53,8 53,5 56,4 54,1 Észak-Alföld 70,9 70,0 68,6 67,1 63,6 63,2 66,2 64,4 Bács-Kiskun 78,3 75,1 72,5 70,8 69,1 66,4 68,3 67,7 Békés 77,7 75,8 71,1 68,5 67,4 65,6 64,6 61,9 Csongrád 92,6 91,9 88,7 88,0 85,1 82,4 79,4 77,0 Dél-Alföld 82,6 80,6 77,2 75,5 73,6 71,1 70,7 68,9 6
2. A megyék és a régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján, 1995 2002 Főváros, megye, régió 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Budapest 1 1 1 1 1 1 1 1 Pest 18 17 11 11 10 10 6 6 Közép-Magyarország I I I I I I I I Fejér 4 4 2 2 4 3 3 4 Komárom-Esztergom 8 8 7 8 8 7 5 5 Veszprém 9 9 9 9 9 5 8 8 Közép-Dunántúl III III III III III III III III Győr-Moson-Sopron 2 2 4 3 2 2 2 2 Vas 3 3 3 4 3 4 4 3 Zala 7 5 5 5 5 6 7 7 Nyugat-Dunántúl II II II II II II II II Baranya 10 11 10 10 11 11 13 11 Somogy 15 15 17 17 15 14 15 15 Tolna 6 7 8 7 6 9 9 9 Dél-Dunántúl V V IV IV IV IV IV IV Borsod-Abaúj-Zemplén 16 18 18 18 18 18 18 17 Heves 17 16 15 13 12 13 11 12 Nógrád 20 20 20 19 19 19 20 19 Észak-Magyarország VI VII VII VI VI VI VII VII Hajdú-Bihar 13 10 12 12 13 12 12 13 Jász-Nagykun-Szolnok 14 13 13 14 17 16 14 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 19 19 20 20 20 19 20 Észak-Alföld VII VI VI VII VII VII VI VI Bács-Kiskun 11 14 14 15 14 15 16 14 Békés 12 12 16 16 16 17 17 18 Csongrád 5 6 6 6 7 8 10 10 Dél-Alföld IV IV V V V V V V 7
3. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2001 2002 Főváros, megye, régió Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, Szerkezet, % millió Ft 2001 2002 2001 2002 Budapest 5 164 048 6 043 040 34,8 36,1 Pest 1 377 454 1 593 112 9,3 9,5 Közép-Magyarország 6 541 502 7 636 152 44,1 45,6 Fejér 647 558 664 691 4,4 4,0 Komárom-Esztergom 428 597 482 322 2,9 2,9 Veszprém 461 855 483 826 3,1 2,9 Közép-Dunántúl 1 538 010 1 630 839 10,4 9,7 Győr-Moson-Sopron 770 382 851 013 5,2 5,1 Vas 397 335 435 889 2,7 2,6 Zala 376 980 426 118 2,5 2,5 Nyugat-Dunántúl 1 544 697 1 713 020 10,4 10,2 Baranya 435 842 496 747 2,9 3,0 Somogy 342 769 375 051 2,3 2,2 Tolna 290 676 322 199 2,0 1,9 Dél-Dunántúl 1 069 287 1 193 997 7,2 7,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 694 657 765 754 4,7 4,6 Heves 355 841 394 107 2,4 2,4 Nógrád 180 401 197 437 1,2 1,2 Észak-Magyarország 1 230 899 1 357 298 8,3 8,1 Hajdú-Bihar 592 978 665 675 4,0 4,0 Jász-Nagykun-Szolnok 428 703 463 991 2,9 2,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 484 558 523 027 3,3 3,1 Észak-Alföld 1 506 239 1 652 693 10,1 9,9 Bács-Kiskun 544 694 608 173 3,7 3,6 Békés 377 293 405 801 2,5 2,4 Csongrád 497 188 542 448 3,3 3,2 Dél-Alföld 1 419 175 1 556 422 9,6 9,3 ÖSSZESEN 14 849 809 16 740 421 100,0 100,0 8
4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2001 2002 Főváros, megye, régió Az egy főre jutó b) bruttó hazai termék ezer Ft-ban A megyék átlagának százalékában 2001 2002 2001 2002 Budapest 2 952 3 494 257,2 275,3 Pest 1 275 1 452 111,0 114,4 Közép-Magyarország 2 311 2 701 201,4 212,3 Fejér 1 511 1 551 131,7 122,2 Komárom-Esztergom 1 352 1 525 117,8 120,2 Veszprém 1 231 1307 107,3 103,0 Közép-Dunántúl 1 372 1 462 119,6 115,2 Győr-Moson-Sopron 1 772 1 938 154,4 152,7 Vas 1 478 1 626 128,7 128,8 Zala 1 257 1 428 109,5 112,5 Nyugat-Dunántúl 1 539 1 703 134,1 134,2 Baranya 1 070 1 225 93,2 96,5 Somogy 1 016 1 115 88,5 87,9 Tolna 1 158 1 291 100,9 101,7 Dél-Dunántúl 1 074 1 204 93,6 94,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 925 1 025 80,6 80,8 Heves 1 087 1 209 94,7 95,3 Nógrád 816 897 71,1 70,7 Észak-Magyarország 947 1 050 82,5 82,7 Hajdú-Bihar 1 073 1 206 93,4 95,0 Jász-Nagykun-Szolnok 1 022 1 112 89,0 87,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 823 891 71,7 70,2 Észak-Alföld 965 1 062 84,0 83,7 Bács-Kiskun 996 1 116 86,8 87,9 Békés 942 1 021 82,1 80,4 Csongrád 1 158 1 269 100,9 100,0 Dél-Alföld 1 031 1136 89,8 89,5 ÖSSZESEN 1 458 1 648 Ab) Az évközi lakónépességgel számítva. 9
5. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, 2001 2002 Főváros, megye, régió Az egy főre jutó GDP, PPS Az egy főre jutó GDP az EU 15 átlagának százalékában 2001 2002 2001 2002 c) Budapest 24 337 27 229 104,2 113,2 Pest 10 509 11 312 45,0 47,0 Közép-Magyarország 19 057 21 050 81,6 87,5 Fejér 12 459 12 083 53,3 50,2 Komárom-Esztergom 11 145 11 882 47,7 49,4 Veszprém 10 152 10 185 43,5 42,3 Közép-Dunántúl 11 315 11 396 48,4 47,4 Győr-Moson-Sopron 14 610 15 101 62,6 62,8 Vas 12 184 12 674 52,2 52,7 Zala 10 367 11 125 44,4 46,3 Nyugat-Dunántúl 12 692 13 274 54,3 55,2 Baranya 8 824 9 546 37,8 39,7 Somogy 8 377 8 692 35,9 36,1 Tolna 9 549 10 056 40,9 41,8 Dél-Dunántúl 8 855 9 385 37,9 39,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 7 623 7 990 32,6 33,2 Heves 8 964 9 423 38,4 39,2 Nógrád 6 727 6 993 28,8 29,1 Észak-Magyarország 7 808 8 182 33,4 34,0 Hajdú-Bihar 8 843 9 395 37,9 39,1 Jász-Nagykun-Szolnok 8 425 8 663 36,1 36,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 783 6 942 29,0 28,9 Észak-Alföld 7 953 8 273 34,1 34,4 Bács-Kiskun 8 210 8 695 35,2 36,2 Békés 7 767 7 953 33,3 33,1 Csongrád 9 548 9 888 40,9 41,1 Dél-Alföld 8 498 8 852 36,4 36,8 ÖSSZESEN 12 018 12 841 51,5 53,4 c) A jelenleg rendelkezésre álló uniós adatok alapján. 10
6. A megyék fajlagos mutatói a 2002. évi egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportokban, 2001 2002 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék 2001 2002 (ezer Ft) A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron 1 772 1 938 Vas 1 478 1 626 Fejér 1 511 1 551 Komárom-Esztergom 1 352 1 525 A megyei átlag 101 120 %-a között Pest 1 275 1 452 Zala 1 257 1 428 Veszprém 1 231 1307 Tolna 1 158 1 291 A megyei átlag 91 100 %-a között Csongrád 1 158 1 269 Baranya 1 070 1 225 Heves 1 087 1 209 Hajdú-Bihar 1 073 1 206 A megyei átlag 90 %-a alatt Bács-Kiskun 996 1 116 Somogy 1 016 1 115 Jász-Nagykun-Szolnok 1 022 1 112 Borsod-Abaúj-Zemplén 925 1 025 Békés 942 1 021 Nógrád 816 897 Szabolcs-Szatmár-Bereg 823 891 11
7. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2001 (folyó áron, millió Ft) Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) A, B C, D, E F G O A O Budapest 15 706 735 124 206 293 3 590 585 4 547 708 Pest 41 716 342 129 86 369 742 838 1 213 052 Közép-Magyarország 57 422 1 077 253 292 662 4 333 423 5 760 760 Fejér 28 287 243 225 29 665 269 094 570 271 Komárom-Esztergom 16 358 163 203 18 304 179 578 377 443 Veszprém 19 830 140 800 20 367 225 735 406 732 Közép-Dunántúl 64 475 547 228 68 336 674 407 1 354 446 Győr-Moson-Sopron 26 825 282 599 31 177 337 834 678 435 Vas 13 486 138 903 16 184 181 339 349 912 Zala 17 246 98 699 21 981 194 061 331 987 Nyugat-Dunántúl 57 557 520 201 69 342 713 234 1 360 334 Baranya 30 474 85 763 17 272 250 314 383 823 Somogy 26 952 60 287 16 158 198 462 301 859 Tolna 23 817 86 320 16 132 129 714 255 983 Dél-Dunántúl 81 243 232 370 49 562 578 490 941 665 Borsod-Abaúj-Zemplén 25 291 210 518 31 681 344 258 611 748 Heves 18 683 118 176 15 386 161 126 313 371 Nógrád 6 282 47 334 8 959 96 295 158 870 Észak-Magyarország 50 256 376 028 56 026 601 679 1 083 989 Hajdú-Bihar 48 173 133 530 29 388 311 114 522 205 Jász-Nagykun-Szolnok 31 818 115 270 16 605 213 843 377 536 Szabolcs-Szatmár-Bereg 34 729 97 976 28 252 265 768 426 725 Észak-Alföld 114 720 346 776 74 245 790 725 1 326 466 Bács-Kiskun 59 095 122 827 26 187 271 575 479 684 Békés 40 284 84 712 13 042 194 224 332 262 Csongrád 37 660 101 569 21 279 277 340 437 848 Dél-Alföld 137 039 309 108 60 508 743 139 1 249 794 ÖSSZESEN 562 712 3 408 964 670 681 8 435 097 13 077 454 12
8. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2002 (folyó áron, millió Ft) Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatások Ágazatok összesen (alapáron) A, B C, D, E F G O A O Budapest 19 571 856 721 237 319 4 231 722 5 345 333 Pest 41 703 361 496 97 582 908 396 1 409 177 Közép-Magyarország 61 274 1 218 217 334 901 5 140 118 6 754 510 Fejér 27 954 229 021 33 483 297 490 587 948 Komárom-Esztergom 15 813 185 174 21 271 204 377 426 635 Veszprém 18 605 131 527 25 607 252 226 427 965 Közép-Dunántúl 62 372 545 722 80 361 754 093 1 442 548 Győr-Moson-Sopron 28 067 305 197 39 482 380 012 752 758 Vas 17 308 144 197 18 493 205 565 385 563 Zala 18 055 112 048 23 923 222 894 376 920 Nyugat-Dunántúl 63 430 561 442 81 898 808 471 1 515 241 Baranya 29 458 94 512 25 673 289 751 439 394 Somogy 27 390 62 547 21 325 220 487 331 749 Tolna 22 487 93 087 23 684 145 741 284 999 Dél-Dunántúl 79 335 250 146 70 682 655 979 1 056 142 Borsod-Abaúj-Zemplén 25 568 224 732 32 936 394 107 677 343 Heves 17 661 123 142 23 291 184 511 348 605 Nógrád 6 709 48 167 10 699 109 067 174 642 Észak-Magyarország 49 938 396 041 66 926 687 685 1 200 590 Hajdú-Bihar 42 512 150 893 32 805 362 609 588 819 Jász-Nagykun-Szolnok 26 871 130 743 17 875 234 931 410 420 Szabolcs-Szatmár-Bereg 34 777 105 333 26 669 295 861 462 640 Észak-Alföld 104 160 386 969 77 349 893 401 1 461 879 Bács-Kiskun 55 322 133 509 32 600 316 525 537 956 Békés 34 511 83 760 17 369 223 309 358 949 Csongrád 34 006 110 597 26 128 309 088 479 819 Dél-Alföld 123 839 327 866 76 097 848 922 1 376 724 ÖSSZESEN 544 348 3 686 403 788 214 9 788 669 14 807 634 13
14
ÁBRÁK 15
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) megyénként, 2002 (folyó áron, ezer Ft) Borsod-A.-Z. Nógrád Heves Szabolcs-Sz.-B. Gyõr-M.-S. Komárom-E. Hajdú-Bihar Vas Veszprém Fejér Pest Jász-N.-Sz. Zala Somogy Baranya Tolna Bács-K. Csongrád Békés Jelmagyarázat 3494 1601 2000 1451 1600 1301 1450 1151 1300 1001 1150 891 1000 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2002 (folyó áron, ezer Ft) Észak-Magyarország Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Jelmagyarázat 2701 1701 2000 1501 1700 1301 1500 1101 1300 1050 1100 16
A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2001 2002 2001 Észak-Alföld 10,1% Észak-Magyarország 8,3% Dél-Alföld 9,6% Közép-Magyarország 44,1% Dél-Dunántúl 7,2% Nyugat-Dunántúl 10,4% Közép-Dunántúl 10,4% 2002 Észak-Alföld 9,9% Észak-Magyarország 8,1% Dél-Alföld 9,3% Közép-Magyarország 45,6% Dél-Dunántúl 7,1% Nyugat-Dunántúl 10,2% Közép-Dunántúl 9,7% 17
18
Módszertani megjegyzések A kiadványban a 2001. évre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a korábban publikált értékekkel: - egyrészt a magyar nemzeti számlák 2002. évi végleges számításai során több módszertani változtatásra is sor került az Európai Unió előírásainak való megfelelés, valamint a számlák konzisztenciájának, minőségének javítása érdekében. A területi számlákat is érintő változások visszamenőleg a 2001. évet is érintik (lásd: A bruttó hazai termék 2002-ben, Budapest, 2004. április, Módszertani megjegyzések). - másrészt változott a sajátlakás-szolgáltatás becslési módja (lásd: alább, a háztartási szektor leírásánál). A) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ESA 95 előírásait követi, mely alapvetően összhangban van az ENSZ nemzeti számláinak rendszerével (SNA 1993). Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Bruttó hazai termék (GDP): a gazdasági egységek által létrehozott bruttó hozzáadott érték, az ágazatokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál, azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. PPS (Purchasing Power Standard) A vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára. A közös valutában kifejezett adatokat általában reálértéknek is nevezik. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg az eurónak, illetőleg 1998-ig az ECU-nek felel meg. Az unió egészére (EU-15) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben számított és az euróban, illetőleg 1998-ig ECU-ben számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban ez az egyezőség már nem áll fenn. B) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A bruttó hazai termék (GDP) megyei adatainak meghatározásakor az egyes nemzetgazdasági szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmaztuk. A vállalati szektorban a hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítettük. 2002-ben 1127 vállalatnak volt több megyében telephelye. Ezeknél a szervezeteknél a keresetek arányában osztottuk fel a hozzáadott értéket a termelés helye 19
szerint. Az 50 fő alatti vállalatok és a mezőgazdaságba sorolt szervezetek esetében azt feltételeztük, hogy a székhely szerinti megyében működtek. A vállalati szektorban számoltuk el a társasági adót fizető, egyszeres könyvvitelt vezető, jogi személyiség nélküli vállalkozásokat is. E kör bruttó hozzáadott értékének meghatározásához a kibocsátást a társasági adóbevallás adataiból számítottuk ki, míg a folyó termelőfelhasználás meg-állapításánál a kft-k anyaghányadából indultunk ki. A számításokat megyei-ágazati bontásban végeztük el. Ezen szervezetek bruttó hozzáadott értékét a társasági adó-bevallásban megjelölt székhely szerinti megyében számoltuk el. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoltuk el, azaz a pénzügyi vállalatok egyedi hozzáadottérték-adatait osztottuk fel a keresetek arányában a megyék, illetve a régiók között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozásokon kívül azoknak a háztartásoknak a termelését is elszámoltuk, melyek e tevékenységükről nem nyújtanak be jelentést. Itt számoltuk el, pl. a háztartások saját fogyasztásra, illetve piaci értékesítésre történő mezőgazdasági kistermelését, a magánlakások becsült bérleti díját, a házilagos építés és felújítás saját munka értékét, a magánszállás-szolgáltatásból származó jövedelmet, valamint a hálapénz becsült összegét. Az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történt, így nem volt szükség regionalizálásra. Az egyéni vállalkozások bruttó hozzáadott értékének megyei megoszlása alapján osztottuk fel az adóbevallásokból külön meg nem állapítható olyan vállalkozói jövedelemszerző tevékenységeket, mint pl.: a háztartási (bejárónői) szolgáltatás, nem elszámolt magánorvosi, magánoktatói, művészi tevékenység stb. A mezőgazdasági kistermelés hozzáadott értékének területi felosztása megyei szinten megállapított termésmennyiségeken alapul. Ezekből kiindulva az országos átlagárakkal határoztuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés bruttó termelési értékét, majd a két fő ágazatra az országos szinten számított hozzáadott érték/bruttó termelési érték arányt felhasználva állapítottuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés megyénkénti becsült hozzáadott értékét. A sajátlakás-szolgáltatás, azaz a tulajdonos által lakott lakás becsült bérleti díjának, valamint a magánszemélytől bérelt lakások valós bérleti díjának regionalizálása a 2001. és 2002. évekre vonatkozóan új módszer alkalmazásával történt. A korábbiakhoz képest az a változás, hogy a 2001. jan. 1-jei népszámlálásból származó megyénkénti lakás-alapterületek, valamint a megyei piaci lakásárak adatait használtuk fel, ezáltal egyszerűsítettük és egyben pontosítottuk a megyei súlyokat. (A szorzatból adódó piaci árat alkalmaztuk megoszlási kulcsként az ágazati érték megyei szétosztásához.) 2000-ig az 1990-es népszámlálásból továbbvezetett alapterületekkel számoltunk és azért volt szükség a komfortfokozatot, munkanélküliségi rátát és egyéb lakáskereseti mutatót figyelembe vevő komplikáltabb számítási módszerre, mert nem álltak rendelkezésre a piaci lakásárak megyénkénti bontásban. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének regionalizálásakor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költség szorzatának, azaz az összes költségnek az arányában osztottuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem területi megoszlásának becsléséhez közvetett indikátort alkalmaztunk, nevezetesen a kereskedelmi szálláshelyek megyénkénti összes 20
szállásdíj bevételéből és a vendégéjszakák számából adódó egy éjszakára vonatkozó szállásdíjjal szoroztuk meg a magánszállásokon töltött vendégéjszakák megyei adatát, mivel az idegenforgalmi statisztikának sem volt közvetlen adata a magánszállások szállásdíj-bevételére. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összegét szakértői becsléssel határoztuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott fekvőbeteg-ellátás esetszámai és számos szakmai tanulmány alapján. A megyénkénti megoszlás alapjául az egészségügystatisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgáltak. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkajövedelmek, a termelési adók és támogatások egyenlegének és az értékcsökkenésnek az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatokat a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában osztjuk fel a megyék között. Ez alól kivételek a hosszú élettartamú eszközök (utak, hidak), amelyeknél a naturális mutatók szolgálnak a felosztás alapjául. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában osztjuk fel a megyék között. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények közül azoknál, amelyeknél a statisztikai beszámolóból meghatározható a működés helye, ezt az ismérvet használtuk a megyei számításoknál. A többi intézmény esetén, mint pl. a politikai pártoknál, a nonprofit szektor már felosztott adatainak arányát vettük alapul. A termékadók és támogatások egyenlegét, valamint a pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díját az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontottuk meg a megyék között. 21