A számviteli törvény változásai 2014. (2013.) (2013. évi CC. törvény: Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításai 2013. november 18.) és a könyvvizsgálat helyzete
A számviteli törvény változásai 1. Beszámolás, könyvvezetés Beszámoló (és könyvvezetés) pénzneme (20. (4) bek.) : HUF (eft, MFt) Saját döntés alapján: EUR vagy USD, ha számviteli politika, létesítő okirat módosítás XII. 31-ig megtörtént. (25%-os szabály megszűnt) változatlan vonatkozóan : devizakülföldi, funkcionális pénznem : legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre
A számviteli törvény változásai 1. Beszámolás, könyvvezetés Ha egy felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárása úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, akkor az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig tart. (Sztv. 11. (10) bek.)
A számviteli törvény változásai 2. Értékelés, Saját tőke Devizás értékelés esetén alkalmazott árfolyam: Sztv. 60. (4) és (5) : választott hitelintézet átlagárfolyama, MNB árfolyam, EKB (Európai Központi Bank) árfolyam Akkor célszerű választani, ha mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani. : változatlan Saját tőkével kapcsolatos változások : Közbenső mérleg alapján (Sztv. 21. (6) bek.) Minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell. : gt, szövetkezeti tagság megszűnés esetén a részesedésével arányos vagyon illeti meg: JT, TT, ET arányos részét meghaladóan kiadott összeg még akkor is, ha az ET negatív. Sztv. 37. (2) bek. g) pont
A számviteli törvény változásai 3. Elhatárolt árfolyamveszteség feloldása Új választási lehetőség: a külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31- ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben oldja fel, és nem egyszerre a visszafizetéshez kapcsolódóan. (Sztv. 33. (3) bek.) és 177. (38) bek.)
A számviteli törvény változásai 3. Mentesülési szabályok Anya mentesítése konszolidált beszámoló készítés alól: Sztv. 117. (1) bek. Értékhatár miatti mentesülés: Mérlegfőösszeg 5 400 millió Ft (2 700 millió Ft) Éves nettó árbevétel 8 000 millió Ft (4 000 millió Ft) Átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő (250 fő) (két egymást követő üzleti év, háromból kettő, nem haladja meg) Könyvvizsgálat alól mentesülés értékhatár miatt: Nem kötelező, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában éves nettó árbevétele 300 millió forint (Sztv. 155. (3a) bek.), és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. Ez a mentesítés nem alkalmazható a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évre, ha a fordulónapon 60 napon túli köztartozása (Art szerinti) 10 millió Ft + Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (Sztv. 155. 5/a)
A könyvvizsgálat helyzete 2014-ben A könyvvizsgálati piac alakulása 2012. és 2013. december 31-én Megnevezés Fő % Fő % Változás 2012-ben 2013-ban (%) Kamarai tagok száma ebből: 63% vidéki, 70% nő, 72% 50 év fölötti, +1 940 társaság, 159 tagjelölt 5 375 100,00 5 276 100,00 98,15 - főfoglalkozású 3 096 57,60 2 993 56,73 96,67 - szüneteltető 2 279 42,40 2 283 43,27 100,2
Megnevezés 2009 2010 2011 2012 Változás Aktív könyvvizsgálók (1940 cég, 98-4400 fő) 3 383 5 689 3 335 5 626 3 247 5 529 3 096 5 375 91,5% 94,5% Jelentések száma (db) Várható 29 edb (-18%) 46 744 43 689 41 126 34 945 74,8% Könyvv. árbevétel (mft) Várható 28 803 mft -7,5% 30 761 32 661 32 758 31 139 101,2% 8 2014.03.16.
Könyvvizsgálói jelentések aránya árbevételi értékhatárok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% Sorozatok4 500 mft f 300-500 m 200-300 m 200 mft a Sorozatok3 Sorozatok2 Sorozatok1 20% 10% 0% 9
Darab A könyvvizsgálati piac alakulása/2 Jelentések száma 2009 2010 2011 2012 Big4 (6,7-8%; - 2%) 3 135 3 011 3 037 3 084 Top5-25 (5,7-6,5%; - 15%) 2 670 2 457 2 361 2 264 Többi társaság (59-61%;-23%) 27 612 25 845 25 235 21 186 Egyéni vállalkozók (29-24;-37) 13 327 12 376 10 493 8 411 Összesen (-25%) 46 744 43 689 41 126 34 945 30000 Jelentések száma 25000 20000 15000 10000 5000 Big4 Top5-25 Többi társaság Egyéni vállalkozók 0 2009 2010 2011 2012 10 2014.03.16.
A könyvvizsgálati piac alakulása/3 Könyvvizsgálatból származó bevétel 2009 2010 2011 2012 Big4 (44-41,5%; -4%) 13 447 12 238 12 574 12 929 Top5-25 (11%-9,5%;-10%) 3 322 3 373 3 345 2 976 Többi társaság (45-49%+9%) 13 990 17 051 16 839 15 235 Ebből: egyéni vállalk. (17-11%; - 32%) 5 124 4 302 4 107 3 481 Összesen (+ 1,2%) 30 761 32 661 32 758 31 139 11 2014.03.16.
Könyvvizsgálat alól mentesülés értékhatár miatt: Nem kötelező, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában éves nettó árbevétele 300 millió forint (Sztv. 155. (3a) bek.), és a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő. Ez a mentesítés nem alkalmazható a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évre, ha a fordulónapon 60 napon túli köztartozása (Art szerinti) 10 millió Ft + Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (Sztv. 155. 5/a)
A könyvvizsgálat értékhatárának 300 millió forintra emelkedése nagy ügy félkör vesztéssel jár. Azon előírás, hogy egy ügyfél megbízása nem haladhatja meg az árbevétel 50%-át megnehezíti a könyvvizsgáló vállalkozását. A "kisebb" könyvvizsgálók munkájának megszűnését és megélhetését erősen veszélyezteti. Kérem, vegyék fontolóra ezen szabályozás megváltoztatását a kis könyvvizsgálók életben maradása, megélhetése érdekében. A kamara etikai szabályzatának legutóbbi módosításába belekerült: B/2.7. Speciális törvényi előírás hiányában az évi 10 mft árbevételt elérő könyvvizsgáló (és a kisebb is!), illetve könyvvizsgálói cég egy általa könyvvizsgált ügyféltől származó összes bevétele legfeljebb egy üzleti évben haladhatja meg összes árbevételének 50%-át. A tevékenységüket kezdő, illetve a tevékenység szüneteltetését követően kezdő könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgálói cég esetében ezt a követelményt csak a harmadik év után kell érvényesíteni. A közérdeklődésre számot tartó ügyfél esetén ez a szabály nem alkalmazható. IFAC Etikai Kódexe: ha a valamely könyvvizsgálati ügyféltől származó teljes díjbevétel a könyvvizsgálói véleményt kibocsátó társaság teljes díjbevételének nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől való függés és az ügyfél elvesztésétől való félelem önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre.
Vegyük például a könyvvizsgálati értékhatár felemelését. Ez egy olyan adminisztrációcsökkentő intézkedés volt, amely különböző hatásmechanizmusokon keresztül növelte a versenyképességet. Ez a lépés egyrészről sok vállalkozónak jelent pár tízezer forintos költségcsökkentést havonta, másrészről viszont sok könyvvizsgáló munkája veszélybe kerül. A könyvvizsgálóknak pedig van egy kamarájuk, amelynek a vezetői meg tudnak jelenni bárhol, hogy ez kérem micsoda. (Index: 2013. október 6.) A HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgatója. Szociológus, közgazdász, a politikatudományok doktora. 2010 és 2012 között a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiai Államtitkárság stratégiaalkotási és elemzési tevékenységét irányította, de már 1999 és 2000 között is dolgozott a gazdasági minisztériumban mint Szepesi Balázs elemző, 2003 és 2006 között pedig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elemzési főosztályát vezette. 14
2013/34/EU irányelv - Kisvállalkozás (a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket): a) a mérlegfőösszeg a 4 000 000 eurót, b) a nettó árbevétel a 8 000 000 eurót, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (A tagállamok az a) és b) pontjában foglaltakat meghaladó határértékeket is meghatározhatnak, de a mérlegfőösszegre vonatkozó határérték nem haladhatja meg a 6 000 000 eurót, a nettó árbevételre vonatkozó határérték pedig a 12 000 000 eurót.) A kkv-k éves pénzügyi kimutatásaira nem célszerű a könyvvizsgálati kötelezettséget előírni, mivel az jelentős adminisztratív terhet jelenthet a vállalkozások e kategóriája számára, és számos kisvállalkozás esetében ugyanazok a személyek egyszerre részvényesek és vezető tisztségviselők is. 2014.03.16. 15
2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról 1. k) jó nevű könyvvizsgáló: pártatlan és megkérdőjelezhetetlen szakmai hírnévvel rendelkező, könyvvizsgálattal, illetőleg cégértékeléssel főtevékenységként foglalkozó, pénzintézetek könyvvizsgálatára jogosult, nemzetközileg is elismert szakmai reputációval rendelkező szervezet. (Vojnits Tamás kormánybiztos) 2013 novemberében módosították a kamara javaslatára: k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég; 2014.03.16. 16
Minőségellenőrzés Csak egyet, de nem csak a legutolsó évet, 5% véletlen kiválasztás marad. 2013. évi minőségellenőrzés eredményei Országos összesítő Egyedi DB MER DB PMT DB megfelelt 382 megfelelt 389 megszüntetés 381 megfelelt, megfelelt, megjegyzéssel 68 megjegyzésswl 46 felhívás 87 nem felelt meg 38 nem felelt meg 9 Összesen 498 Összesen 454 Összesen 450 Közfelügyeleti ellenőrzés: 10% nem felelt meg Aggályos, ha ugyanazt a szoftvert használja a könyvvizsgált cég is és a könyvvizsgáló is a beszámoló egyes részeinek előállításához, illetve ellenőrzéséhez. Kérdéslisták kipipálása! A könyvvizsgálat és a beszámoló készítésének összefonódásával nem lehet egyetérteni. Bizonyítékgyűjtés, eljárások, dokumentálás! AZ AUDITPROGRAM CSAK EGY SEGÉDESZKÖZ, NEM HELYETTESÍTHETI A KÖNYVIZSGÁLATI MUNKÁT!
Közfelügyeleti hatóság: törvényességi és közfelügyelet: tőzsde 36 + bank, biztosító, alapkezelő (Könyvvizsgálók Gyülekezete) A MINŐSÉGELLENŐRZÉST ÉRINTŐ KAMARAI LÉPÉSEK A KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG SZERINT AGGÁLYOSAK 1) egy könyvvizsgáló esetében az ellenőrzésre kiválasztható megbízások száma maximum egy lehet 2) egy-egy minőségellenőrzésre fordított (kérdőívekhez rendelt) elszámolható óraszám csökkentése 3) a minőségellenőrök óradíjának csökkentése 4) a bővített kérdőív kivezetése, egyszerűsített kérdőívek bevezetése 5) a gyakorított ellenőrzések eltörlése 6) minőségellenőrzés büdzséjének drasztikus csökkentése A minőségellenőrzés presztízsét és a minőségellenőrzés szakmai munkájának a színvonalát veszélyeztetik. A 8. direktíva?! A hatóság ennek a folyamatnak a visszafordítását szeretné elérni.
Milyen e-maileket kapok? A könyvvizsgálói munka társadalmi elismertsége az utóbbi években romlott. A minőségi könyvvizsgálói tevékenységre egyre kevesebb az igény. A könyvvizsgálók a dokumentálást külön munkafázisnak tartják, ami elválik a mindennapi könyvvizsgálói munkától. A minőség ellenőrzésre való felkészüléshez, azt a céget, amit a vizsgálatra kijelölnek azt olyan szinten dokumentálják, hogy legfeljebb egy oktatáson való részvétellel letudják a dolgot. Ha a könyvvizsgáló nem dokumentál és jelentést ad ki, annál kényelmesebb a könyvvizsgáló számára nincs. Az ebből adódó veszélyeztetéssel a kollégák nincsenek tisztában. Minőségi könyvvizsgálatot csak számítógépes rendszerekkel lehet végezni. Nincs motiváció a kollégákban, hogy ezt a fejlődést a maguk részéről elvégezzék. Egyszerűen hiányzik a fogadó készség. Fejlesztésből, oktatásból kínálat van, de ez kevés arra, hogy megmozduljon a könyvvizsgálók széles rétege. 2014.03.16. 19
Minőségi könyvvizsgálatot csak számítógépes rendszerekkel lehet végezni. Nincs motiváció a kollégákban, hogy ezt a fejlődést a maguk részéről elvégezzék. Egyszerűen hiányzik a fogadó készség. Fejlesztésből, oktatásból kínálat van, de ez kevés arra, hogy megmozduljon a könyvvizsgálók széles rétege. A fejlődést elősegítené, hogy gyakrabban kellene a minőség ellenőrzést végezni, és kevesebb időt kellene adni a felkészülésre. Aki pedig nem éri el a kívánt szintet annak vissza kellene vonni az engedélyét. Az ilyen követelménynek csak azok tudnának megfelelni, akik a könyvvizsgálat során folyamatosan dokumentálnak, és az informatikai módszereket a mindennapi munkában is alkalmazzák. Megnőne az igény a hatékony könyvvizsgálói programok és tanulási lehetőségek iránt. A jelentéssel letudott könyvvizsgálat a megbízó és a közbizalom számára is kockázatot jelent. A kamara vezetése nem mindenben osztja a kialakult helyzetben lévő, a szakmai értékrendre ható kockázattal kapcsolatos aggodalmainkat. 20
A számviteli törvény változásai 4. Akkreditált szervezet számviteli szolgáltatást végzők továbbképzése esetén NEM LEHET akkreditált szervezet, ha: nem OECD, nem EGT, nem kettős adózás kizáró egyezmény VAGY EGT-n kívüli államban kedvezményesebb lenne, mint belföldön, VAGY, ha a pénzmosásról szóló tv. alapján NEM LEHET akkreditált szervezet, ha: tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezőre igaz valamely fenti feltétel (rá, vagy ha társulásként adózik, akkor annak tulajdonos társaságaira) (Sztv. 152. (2) bek.: Adóelkerülést és gazdasági kifehérítést célozza Csökkenti a továbbképzést lebonyolító szervezetek körét, átláthatóvá teszi a tulajdonosi szerkezetét, tevékenységi körét!)
A számviteli törvény változásai 5. OSZB : ld. a 2012. december 31-ei szövegezést A bizottság létrehozása A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel. legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján A bizottság feladata javaslatokat tesz a miniszter részére a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos feladatok figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja. A bizottság működése A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti. A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. A bizottság kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét. A bizottság munkája - a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve - nyilvános. a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról
A számviteli törvény változásai 6. Piaci érték utólagos módosítása 2013. ÉVKÖZI Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét (47. (10))/az értékesítés nettó árbevételét (73. (4))/a 78. (8) szerinti költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenértékkülönbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték/értékesítés nettó árbevétele/költség, ráfordítás értéke módosításaként nem szerepeltetné. = A piaci ár utólagos kiigazítása nem Egyéb bevétel/egyéb ráfordítás Hatályba lépést követő (új) módosítás: utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet Sztv. 47. (10) bek.. Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.
A számvitel rendjének megsértése (BTK 2012. évi C. tv. 403. ) (1) Aki a bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Lényeges hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20%-át és mérlegfőösszeg 20%-át is. A könyvelő vagy tettes, vagy bűnsegéd, vagy felbujtó. 2014.03.16. 24
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke (transzferár 2013. évi CIII. törvény (egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról) 26. (1) bek) A bekerülési értéket módosító új tételként bevezetésre került a felek között utólag elszámolt olyan ellenérték-különbözet, melynek célja a társaságiadó-alap módosításának elkerülése. Ha nem sikerül a társasági adó szerint elfogadható piaci árat a napi tranzakciókban tartani, akkor év végén a cég döntési helyzetbe kerül: - az alkalmazott árak és a piacinak tartott árak közötti különbözetből eredő eredményváltozást a társaság adóalap-korrekcióként kezeli, - utólagos helyesbítés keretében módosítja az egész évben használt árakat vagy azok egy részét. (Áfa probléma!)
Szt. 47. (10) új bek.: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenértékkülönbözet, amellyel a Tao 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné. Szt. 73. -a (4) bek.: Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a tao18. -a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. Az Szt. 78. (8) új bek.: Elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a Taó 18. -a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek a társasági adó alapját módosítani kellene, ha a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.
Az Szt. 151. (6) bek. h) ponttal egészül ki: A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be. Az Szt. 151. (7) bek. g) ponttal egészül ki: Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, az engedély visszavonását követően
Új Ptk. társasági joga A jogi személyek szabályanyaga jelentősen kibővült Számos vitát kiváltó rendelkezés a diszpozitivitás általánossá tétele = 3:4. 3 mft törzstőke, 2 év türelmi idővel, Vezető tisztségviselő felelőssége nő Bizalmi vagyonkezelés Könyvvizsgáló előfordulásai Könyvvizsgáló (alapítvány) Kirendelt könyvvizsgáló (alapítvány) Egyedi könyvvizsgáló (közös szabály + szövetkezet) Választott könyvvizsgáló (egyesülete) Állandó könyvvizsgáló (jogi személy közös szabálya)
Behajtási költségátalány A gazdálkodó szervezetek egymás közötti késedelme esetén kötelező fizetési kötelezettség keletkezik: behajtási költségátalány 40 Eurónak megfelelő forint összeg. Az ettől eltérő kikötés tétele semmis. Sztv. 77. (2) és a 81. (2) bek., Ptk. 301/A (3) bek.) Elszámolása a késedelmi kamattal azonos: Egyéb bevételként (befolyáskor), illetve Egyéb ráfordításként (a kötelezettség felmerülésekor). Ha nem fizeti meg a vevő a költségátalányt, akkor az elévülés szabályai szerint kell eljárni. Magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik. Elengedett követeléssel csak akkor kell számolni adóalap növelés összefüggésében, ha azt korábban már elszámolták, azaz kimutatták a könyvekben.
Kérdések a behajtási költségátalányról - Nem tervezi-e e szerencsétlen szabály megváltoztatást a KIM? - Értékhatártól függetlenül fel kell-e számítani (pl. 15 eft-os követelés esetén is)? Függ a vevő fizetési hajlandóságától! - Ki kezdeményezze a teljesítését? A Ptk. szövege alapján a késedelembe esett automatikusan kellene, hogy utalja. -Év végén mit kell tenni? A kötelezett minden esetben el kell hogy számolja, a jogosult pedig csak akkor, ha pénzügyileg rendeződött? (Az Szt. úgy szabályozza, mint a késedelmi kamatot.) - Nincs ellenkező kikötés a szerződésben, de a felek hallgatólagosan nem érvényesítik. Ilyenkor keletkezik-e elengedett követeléskötelezettség? A követelést nem kell elszámolni, csak ha teljesült, így nem is lehet elengedett? - Ha nem volt behajtási költség, akkor miért terhel át 40 Eurót? - Ha elengedi, akkor Tao korrekció és illeték fizetési kötelezettség?
A számviteli törvény változásai 8. Osztalék kifizetése egyéb eszközben Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel, hanem egyéb eszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 39. (2a) bek.) Ezt csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad! Osztalékelőleget a fordulónapig ki kell fizetni!
A számviteli törvény változásai 9. Egyéb jogszabályok változása miatti módosítás a) Átváltoztatható kötvény Átváltoztatható és átváltozó kötvény (Sztv. 40. (4) bek., 42. (6) és (7) bek.) Kapcsolat: GT 2013. 07. 13-tól: Az átváltozó kötvény 2013. évi V. tv. Új PTK 3:240/A. (1) bek., 3:250. (2) bek. c) pontja 303. (1)-(3) bek. 194/A. (1) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény). (2) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására. b) Korlátlan mögöttes felelősség szövegrész törlése Kapcsolat: 2009. évi CXV. törvény - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 38. a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég a Módtv. hatálybalépését megelőzően fennálló korlátlan felelősséggel bíró tagságát köteles 2013. február 1-ig megszüntetni.
Ha az üzletágeladásról szóló szerződés (számla, részletező bizonylat) szerint üzleti vagy cégértéket is értékesít (érvényesít) az eladó, akkor az erre jutó bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni. (?!) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha tartósan és jelentősen eltér a piaci értéke a könyv szerintitől. Visszaírást? A mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Ha,egyéb szervezet?
Szellemi alkotás A Szerződés teljesítése során keletkező bármilyen szellemi alkotáshoz fűződő jog a Megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a vagyoni jogok a Megbízót illetik meg, aki ezeket (fel)használhatja, közzéteheti, továbbadhatja, vagy belátása szerint átengedheti, átruházhatja földrajzi vagy bármely más korlát nélkül. A jelen közbeszerzési szerződésnek a teljesítése során keletkező alkotáson Megrendelő területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. A Megrendelő jogot szerez továbbá az ilyen alkotás átdolgozására is. A könyvvizsgálók képviseleti jogosultsága.
IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolókra Magyarország jelenleg elmarad a régiós és nemzetközi versenytársaitól A bevezetés legnagyobb előnye az átláthatóság és az összehasonlíthatóság A bevezetés jelentős költséggel jár, főleg a kisebb szervezetek számára Kritikus a megfelelő szakembergárda Az adó és jogi problémák kisebbek a vártnál Az előzetes felmérés alapján javasolt: IFRS bevezetés szektorális alapon Néhány szektornak (pl. bankok) megfontolandó a kötelező alkalmazás kicsi inkrementális költség Széleskörű opcionális alkalmazás Megfontolandó a többlépcsős bevezetés Megfelelő kommunikáció és szakmai képzési terv szükséges
IFRS-ek bevezetése az egyedi beszámolókra Az opcionális bevezetést viszonylag hamar meg kellene engedni (pl. 2016. január 1-jétől). 2017-től kötelezően bevezetendő a pénzügyi szektorokban. A hitelintézeteket és biztosítókat a kötelező felügyeleti adatszolgáltatás miatt, valamint az anyavállalati IFRS miatti társaságokat külön érdemes kezelni. Az IFRS-ek párhuzamos (magyar és IFRS szabályok együttes) alkalmazása nem javasolt. A bevezetésre kiszabott határidők legyenek ambiciózusak. Elég időt kell biztosítani az IT rendszerek átállításához. Mielőbb meg kell ismerni a felügyeleti szervek álláspontját az alkalmazásról.
KAMARAI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Kamarai törvény módosítása - egyéni vállalkozó nem könyvvizsgáló cég, - évente adatszolgáltatás, - választás - főtitkár és főkönyvelő fizetése + Új ad hoc bizottság kezdte meg ténykedését. Cél: a szeptemberi rendkívüli küldöttgyűlésére kidolgozni egy, a kamara strukturális változtatását tartalmazó javaslatot 2014.03.16. 37
Zöld Könyv helyzete Több mint három évig vajúdtak a hegyek, és végre megszületni látszik a kisegér. 2013. december 18-án a COREPER (az Állandó Képviselők Bizottsága) jóváhagyta a könyvvizsgálat reformjával kapcsolatos jogszabály tervezetet, és az EU Parlament 2014. február 4-i plenáris ülése elé terjeszti végső szavazásra. Rotáció: a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kötelező a 10 éves rotáció azzal, hogy tenderezés esetén további 10 évvel meghosszabbítható, és még további 14 évvel, ha a periódus alatt végig joint audit volt. A kötelező rotáció a direktíva elfogadásának, illetve a tagállam által történt adaptálás időpontjával kezdődik, azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy a 20 éves vagy annál régebbi megbízás esetén 6 éven, a 11-20 éves megbízásnál pedig 9 éven belül kell lecserélni a könyvvizsgálót. 2014.03.16. 38
Zöld Könyv helyzete Függetlenség (mit végezhet a könyvvizsgáló) Feketelistás megközelítés: a direktíva a tiltásokat fogalmazza meg, vagyis azokat a tevékenységeket, amelyeket a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat mellett nem végezhet. A tiltó lista többek között az alábbiakat tartalmazza: értékelés, értékbecslés, belső ellenőrzés kialakítása és megvalósítása, a finanszírozáshoz, tőkestruktúrához, allokációhoz, befektetési stratégiához kapcsolódó szolgáltatások, minden olyan szolgáltatás, amelyek a könyvvizsgált társaság vezetési vagy döntéshozatali folyamatát érintik, adótanácsadás, direkt és indirekt adók kiszámítása. 2014.03.16. 39
Zöld Könyv helyzete ISA-k (könyvvizsgálati standardok) A tagállamoknak biztosítaniuk kell a standardok arányos alkalmazásának lehetőségét a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálatára. A könyvvizsgálói jelentés tartalma A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kibővül. A lényeges hibás állítások legjelentősebb kockázatait bele kell foglalni a könyvvizsgálói jelentésbe. Valamennyi gazdálkodó esetében a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a lényeges bizonytalanságok leírását a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban, ha ilyen felmerül. 2014.03.16. 40
Zöld Könyv helyzete EU szintű közfelügyelet Tapasztalatcsere a legjobb gyakorlatról, együttműködés fejlesztése, szakértői tanácsadás az Európai Bizottság részére az ISA-k átültetéséről, harmadik országok felügyeleti rendszerének értékelése. A kamarák szerepére A nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói esetében a nyilvántartás, a minőségellenőrzés, a fegyelmi eljárások, a képzés és a továbbképzés továbbra is a kamarák hatáskörében maradhat, amennyiben ezeket a feladatokat a Közfelügyelet a kamarákhoz delegálja. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának minőségellenőrzését és azok fegyelmi ügyeit viszont nem lehet majd a kamarákhoz delegálni. 2014.03.16. 41
EGYEBEK IFRS minősítés, e-learning, kompetencia vizsga Főtitkár(ok), Natura tagozat, Oktatási kft. Igazságügyi szakértés: Ároktő miatt csak szakértői intézetek? Szakma új kiadója, Adókülönszám Alapkezelő 10 db/fő + 10%. Takarékszövetkezeti átvilágítások Közfelügyelet, ÁSZ (4 bejelentés), KEHI, EMMI, MNV Stratégiai megállapodás, partnerség Iparkamarai regisztráció és elmaradásának szankciói Fegyelmi ügyek (reklám, minősítés nélküli, felmentési igény) Mennyi könyvvizsgálatot végezhet egy könyvvizsgáló? Hány éves koráig auditálhat egy könyvvizsgáló? Átalakulások és mikrogazdálkodók könyvvizsgálata Biztosítás (6,2-4; 12-4 eset) + Dankáné, Trautmanné, Szebellédi Életműdíj: Sugár Dezső, Bosnyák János XXI. Konferencia (bizalom) és jön a XXII. Visegrádon
PSZÁF-MNB Ki lehet az MNB felügyelete alá tartozó cég könyvvizsgálója? 1. MNB által megszervezett oktatás, vizsga. 2. MNB-nél regisztráció. vezetne egy nyilvántartást, 3. Probléma, elégedetlenség, hiba esetén visszavonhatja. 4. Extra, többlet-követelményeket, igények, gyakoriság. 5. Cégrotáció. 6. Titoktartás megszüntetése. 7. Nagyobb biztosítás. 8. Auditprogram és informatikai ismeret. 9. Cégminősítés is (legalább két minősítéssel rendelkező tulajdonos és/vagy alkalmazott aktív kamarai tag található). 10. A kamarának be kell jelenteni az MNB felé minden olyan esetet, amikor a minősített könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellen fegyelmi/etikai eljárás indul, illetve tájékoztatni kell az MNB-t az eljárás végeredményéről.
ÖSSZEFOGLALÓ A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CXXXVI. TÖRVÉNY 2013. JÚLIUS 1. NAPJÁN HATÁLYBA LÉPETT MÓDOSÍTÁSÁRÓL, VALAMINT A KAMARAI MINTASZABÁLYZAT 2014. február 12-én hatályba léptetett KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL Minden ügyfelet át kell világítani, azonosítani és ellenőrizni kell. Írásban kell szerződni szervezettel, természetes személy ügyfél és az ügyleti megbízás fogalmilag kizárt Az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki közvetve rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad 25%-ával. Ha tulajdoni hányad vagy meghatározó befolyás alapján a tényleges tulajdonos nem állapítható meg, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. Nem kérhetjük a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.