MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J110870 sz mú Jelentés az Orsz gos Fogyatékosügyi Program 2001-2003. évi végrehajt s ról és az ezzel összefüggésben megtett korm nyzati intézkedésekről Előadó : dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi t rca nélküli miniszter Budapest, 2004. július
1 JELENTÉS az Orsz gos Fogyatékosügyi Program 2001-2003. évi végrehajt s ról és az ezzel összefüggésben megtett korm nyzati intézkedésekről Az Orsz ggyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosít s ról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a tov bbiakban : esélyegyenlőségi törvény) alapj n a szükséges intézkedések megalapoz s ra a 100/1999. (XII. 10.) OGY hat rozat val elfogadta az Orsz gos Fogyatékosügyi Programot (a tov bbiakban : program). A program végrehajt s ra vonatkozó középt vú intézkedési tervről szóló 2062/2000. (III. 24.) Korm. hat rozat tartalmazza azokat a feladatokat és hat ridőket, amelyek alapj t képezik a környezet, a kommunik ció, a közlekedés, az egészségügy, az oktat s és képzés, a foglalkoztat s, a sport és szabadidő, a szoci lis ell t sok, valamint az intézményrendszer területén megvalósítandó - fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító - cselekvéseknek. A jelentés összefoglaló a 2003. év végéig történt intézkedéseket tartalmazza és lehetőség szerint a legaktu lisabb inform ciókat is közli a feladatok megvalósít s nak helyzetéről. I. fejezet A középt vú intézkedési tervben (a tov bbiakban : intézkedési terv) leírt feladatok sorrendjét követve az al bbi intézkedések történtek a 2001., 2002., és 2003. években : 1. A környezet területén Az esélyegyenlőségi törvény meghat rozza, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az akad lymentes, illetve érzékelhető és biztons gos környezetre, mely kiterjed különösen a közlekedéssel, valamint az épített környezettel kapcsolatos t jékozód si lehetőségekre. Az épített környezet akad lymentesítése körében priorit sként kell meghat rozni az llami, közigazgat si szervek épületeinek - különösen az egészségügyi, nevelési, oktat si és szoci lis intézmények - teljes akad lymentessé tételét és azokban az inform cióhoz jut st.
2 1.1. Biztosítani kell, hogy minden minisztérium és a félügyeletűk alatt lló, a fejezethez tartozó költségvetési szerv az újonnan induló épület-beruh z sra rendelkezésre lló fejlesztési forr s 2%- t akad lymentesítésrefordítsa. Összegzés : Az egyes t rc k fejezeti építési beruh z sai - a vonatkozó rendeletek előír sainak megfelelően - minden esetben a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosít sa elvének figyelembevételével készültek, illetve készülnek. A t rc k besz molói alapj n a 2001., 2002. és 2003. években az ún. fejezeti költségvetési intézmények az újonnan induló épület-beruh z sokra szolg ló fejlesztési forr sok 2%- t akad lymentesítésre fordított k. 1.2. Felül kell vizsg lni, és szükség szerint módosítani kell az épített környezetnek a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító talakít s hoz szükséges jogszab lyi feltételeket, és el kell készíteni az alkalmaz st segítő t jékoztató, inform ciós anyagokat. Összegzés : Az épített környezet alakít s ról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az orsz gos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet felülvizsg lata megtörtént. Ennek alapj n meg llapít st nyert, hogy a két jogszab ly vonatkozó előír sai tartalmazz k azokat a legfontosabb építészeti, műszaki követelményeket, amelyek az épített környezet, ezen belül az építmények akad lymentességének megvalósít s hoz szükségesek, azonnali vagy sürgős szab lyoz st, módosít st igénylő kérdések az akad lymentesítéssel összefüggésben az építésügyi szab lyoz s területén jelenleg nincsenek. A feladat részeként elkészült a Tervezési segédlet az épített környezet megvalósít s hoz" című kiadv ny, amelynek célja az volt, hogy részletes inform ciók nyújt s val segítse az építmények akad lymentességének megvalósul s t. 1.3. Minden minisztérium köteles felmérni az ltala fenntartott intézményekre vonatkozó akad lymentesítés költségeit, és a forr sok megjelölésével végrehajt si ütemtervet készíteni az akad lymentesítés megvalósít sa érdekében. Összegzés : Valamennyi minisztérium 2002. év végéig felmérte a felügyelete alatt lló intézményekre vonatkozó akad lymentesítés költségeit, de végrehajt si ütemtervek nem minden esetben készültek. Az intézmények akad lymentesítési programj nak megvalósít sa érdekében az akad lymentesítés aktu lis költségeiről készítendő felmérés elkészítésének új hat rideje : 2004. augusztus 31. 1.4. Az érintett miniszter gondoskodik az gazat ba tartozó egészségügyi, nevelési, oktat si és szoci lis közhaszn latú épületekre vonatkozó akad lymentesítés költségeinek felméréséről, és a forr sok megjelölésével a feladatell t s végrehajt si ütemtervének elkészítéséről.
3 Összegzés : A szoci lis gazat a feladatot maradéktalanul teljesítette. Az egészségügyi, valamint az oktat si gazat közhaszn latú intézményeiben az akad lymentes közlekedés költségigényének felmérése és ütemezett programj nak kidolgoz sa folyamatban van. Az Oktat si Minisztérium intézményei túlnyomórészt önkorm nyzati tulajdonban vannak. Nagy sz muk miatt olyan ütemterv, illetve az önkorm nyzatokra nézve olyan kötelező érvényű szab lyoz s javasolt, amely egy adott térségben intézménytípusonként 1-1 intézmény z ros hat ridőn belüli akad lymentesítését rendelné el. 2. A kommunik ció területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékos személynek, csal dtagjainak, segítőinek alapvető joga, hogy hozz juthassanak a közérdekű, valamint jogaik gyakorl s hoz kapcsolódó inform ciókhoz. Ez a hozz férhetőség kettős követelményt jelent: egyrészt mag ban foglalja azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az inform ciókat, m srészt pedig biztosított legyen sz m ra a megfelelő értelmezés lehetősége. A kommunik ció lehetőségét a közszolg ltat sok biztosít sa sor n is érvényesíteni kell. 2.1. A r dióz sró1 és televízióz sról szóló 1996 évi 1. törvény módosít s val biztosítani kell a közszolg lati televízió műsorszolg ltat sa sor n a főműsorid (5ben sug rzott hírműsorok siket személyek ltal megérthető kijelzését. Összegzés : Az Orsz ggyűlés a r dióz sról és televízióz sról szóló 1996. évi 1. törvény módosít s t a 2001. év végén t rgyalta, de nem fogadta el azt. Így tov bbra sem létezik jogszab lyi előír s arra vonatkozóan, hogy a közszolg lati televízió műsorszolg ltat sa sor n a főműsoridőben sug rzott hírműsorok siket személyek ltal megérthető kijelzését köteles biztosítani. A Magyar Televízió jogszab lyi kötelezés hi ny ban is biztosítja siket személyek sz m ra az inform ciós hozz férhetőséget, vagyis a főműsoridőben sug rzott hírműsor a Teletext oldalain olvasható. 2.2. Biztosítani kell a közszolg ltat sok minden területén különösen a hivatalos ügyek intézése sor n és az egészségügyi ell t sban - a kommunakacsos hozz férhetőséget afogyatékos személyek sz m ra. Ennek megfelelően a) ki kell építeni ajelnyelvi tolm csszolg latok orsz gos h lózat t, b) a közszolg ltat sok minden területén meg kell teremteni a forr sokat a jelnyelvi tolm csok igénybevételéhez. A feladat a) és b) pon j t a 2241/2003. (X. 1.) Korm. hat rozat 2003. október 1-jétől hat lyon kívül helyezte. Osszegzés : Az Egészségügyi, Szoci lis és Csal dügyi Minisztérium a Fogyatékosok Esélye Közalapítv nnyal együttműködve a korm nyhat rozat végrehajt s nak
4 érdekében elindította a region lis jelnyelvi tolm csközpontok modellkísérletének lebonyolít s t. A 2003. évtől az orsz g területén 6 régióban működve - egy régió 3, illetve 4 megyét fog t - jelnyelvi tolm csszolg lat biztosítja az inform ciókhoz való hozz férést a síket és nagyothalló emberek sz m ra. A region lis jelnyelvi tolm csszolg latok siket és nagyothalló személyek részére képzett tolm csot biztosítanak a közszolg ltat sok igénybevételéhez magyar jelnyelven, jelesített magyar nyelven, nemzetközi jelnyelven vagy sz jról olvas s útj n történő kommunik cióhoz. Igény szerint fordít sokat (értelmezési feladatok, szakértői tevékenység), jegyzetelési feladatokat is ell tnak, tov bb inform ciót nyújtanak a siket és nagyothalló személyek speci lis kommunik ciós igényeiről, a jelnyelvről. A region lis jelnyelvi tolm csközpontok szükség szerint alkalmaznak m s szakembereket, mint pl. szoci lis munk s, ment lhigiénés szakemberek, jog sz, könyvelő, gyógypedagógus, stb. Szoros kapcsolatban llnak a területükön működő szoci lis, egészségügyi, oktat si és foglakoztat si intézményekkel, szolg ltatókkal, valamint az érdekvédelmi szervezetekkel. A feladat részletes megvalósít s nak bemutat sa a II. fejezetben szerepel. Az Esélyegyenlőségi Korm nyhivatal Vakbar t honlapot alakított ki. A 2003. év - a fogyatékos emberek európai éve - jelentősen hozz j rult ahhoz, hogy a vakok és gyengénl tók inform cióhoz való hozz férése kiteljesedjék. A vakbar t" kifejezés sok ig ismeretlen fogalom volt az informatik ban, viszont ma m r szinte kötelező elem, hogy az internetes honlapok hozz férhetőek legyenek a l t ssérültek sz m ra. A nagyobb hírport lok mellett egyre több korm nyzati szerv alakítja vakbar tt honlapj t. Az Esélyegyenlőségi Korm nyhivatal www.eselyegyenloseg.hu című port lja is elérhető 2003. decemberétől a l t ssérültek sz m ra is. 3. A közlekedés területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében, a közlekedési rendszereknek, tov bb a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy ltali biztons gos igénybevételié. A közlekedésben jelentősen akad lyozott fogyatékoss ggal élő személyek közlekedését, az indul si helytől a cél llom sig történő sz llít s t végző h lózat működtetésével is lehet biztosítani. A közhaszn latú parkolókban - a külön jogszab ly szerint - megfelelő sz mú és alapterületű parkolóhely kialakít s ról kell gondoskodni. 3.1. Figyelembe kell venni a közutak tervezéséhez haszn latos műszaki ir nyelvek tervezett módosít s n l a fogyatékos személyek közlekedési igényeit is. Összegzés : A Közutak Tervezési Szab lyzat nak módosít sa az Orsz gos Fogyatékosügyi Tan ccsal (a tov bbiakban : OFT) egyeztetve elkészült. A szab lyzat tartalmazza a fogyatékoss ggal élő személyek speci lis közlekedési igényeire vonatkozó műszaki megold sokat. Az Aj Útügyi Műszaki Ir nyelv kötelező érvénnyel rendelkezik az orsz gos közutakra vonatkozó tervezéseknél alkalmazandó
5 akad lymentesítési megold sokról, míg az önkorm nyzati utakra vonatkozóan csup n aj nl s form j ban ll rendelkezésre. 3.2. Érvényesíteni kell a fogyatékos személyek sz llít s ra alkalmas autóbuszok és személytaxik utasterére vonatkozó követelményeket a közúti j rművek forgalomba helyezésének és forgalomban tart s nak műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉMrendelet módosít sa sor n. Összegzés : 2001-ben befejeződött a 6/1990. (IV. 12.) Kö tm rendelet fogyatékos személyek szempontjait figyelembe vevő módosít sa, amely 2002. janu r 1-től lépett hat lyba. 3.3. El kell végezni - a fogyatékos személyek érdekvédelmi szerveinek a bevon s val - a tömegközlekedési eszközök llapot nak felmérését az esélyegyenlőségi törvényben meghat rozott feltételeknek való megfelelés szempontj ból. Osszegzés : A feladat hat ridőre elkészült. Az intézkedés eredményét az előző évi besz moló jelentés m r tartalmazta. Az al bbiakban a program rövid ismertetésére kerül sor : A j rmű llom ny felmérését a Közlekedéstudom nyi Intézet Rt. végezte el, a KöViM Közlekedési Iroda megbíz s ból és ir nyít s val, a szakt rca, valamint a MEOSZ és a Korszerű technik val a mozg skorl tozott emberekért" alapítv ny keretében felkért szakértők közreműködésével. Az akad lymentes közlekedés megvalósít s ra készített részletes tervezetbe beépítésre kerültek az előzetesen felt rt utaz si szok sok tapasztalatai és a lehetséges műszaki megold sokra tett javaslatok is. Így a fogyatékos személyek utaz si igényét figyelembe vevő tervek, programok készülhettek el : 3.4. Az esélyegyenlőségi törvény értelmében biztosítani kell a parkolóhelyeket a mozg skorl tozott személyek sz m ra, valamint az Európai Unió aj nl sainak megfelelően korszerűsíteni kell a parkolók rty kat. Összegzés : A Szoci lis és Csal dügyi Minisztérium ir nyít s val a 2001. évben megkezdődött a parkolók rty k korszerűsítésére ir nyuló jogi szab lyoz s előkészítése. A Korm ny 2002. m rcius ban elfogadta a mozg s ban korl tozott személy parkol si igazolv ny nak bevezetésével összefüggő feladatokról szóló 1020/2002. (111. 21.) Korm. hat rozatot. A korm nyhat rozat meghat rozza a bevezetéshez, az új rendszerre való t ll shoz szükséges feladatokat is (központi nyilv ntart s kialakít sa, biztons gi okm nyként való kiad s hoz szükséges előkészületek megtétele, személyi és dologi feltételek megteremtése). Az Orsz ggyűlés elfogadta az okm ny rendszerbe llít s hoz szükséges előzetes törvénymódosít st. A közúti közlekedési nyilv ntart sról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénynek a 2003. évi XIX. törvénnyel történt módosít sa és a mozg s ban korl tozott személy parkol si igazolv ny ról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm.
6 rendelet a parkol si igazolv ny rendszerbe llít s nak időpontjaként 2004. július 1-jét hat rozza meg. 3.5. Felül kell vizsg lni a közúti közlekedés szab lyairól szóló 111975. (11. 5.) KPM- BM együttes rendelet következő módosít sa sor n az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelően a fogyatékos személyek sz llít s ra szolg ló j rművek v rakoz si lehetőségeivel kapcsolatos szab lyoz st, valamint a mozg skorl tozott személyeket sz llító j rművek szab lytalan meg ll sa vagy v rakoz sa esetében a rendőrhatós g ltal történő elsz llít s szab lyait az elsz llít si feltételek pontosít sa célj ból. Osszegzés : A rendelet módosít s ról megjelent a 28/2001. (11. 15.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a mozg s ban korl tozott személyek v rakoz si kedvezményeire és j rműveik elsz llít s ra vonatkozó úi rendelkezéseket. A módosít s 2001. m jus 1- j én lépett hat lyba. 3.6. Korszerűsíteni kell a Szakmai útmutató a közúti létesítmények mozg skorl tozottak közlekedését segítő kialakítasara camu tervezési segédletet. Összegzés: A szakmai útmutató a korm nyhat rozatban megadott hat ridőre elkészült, amelyről 2000 szeptemberében t jékoztat st kapott az Orsz gos Fogyatékosügyi Tan cs. A tervezési segédletet a közlekedési t rca a közvetlen ir nyít sa al tartozó felhaszn lókhoz (megyei közútkezelők), illetve a fogyatékos személyeket segítő érdekvédelmi szervezetek részére is eljuttatta. A segédlet post n jelenleg is megrendelhető, illetve megv s rolható. 3.7. Meg kell kezdeni a parkolóhelyek fogyatékosok sz m ra történő biztosít s t az autóp ly k mentén üzemelő parkolókban a fogyatékosok igényeire vonatkozó felméréssel. Összegzés : Az autóp ly kon üzemelő h lózat pihenőhelyi szolg ltat sainak felmérése megtörtént, a felmérés és a Mozg skorl tozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakít sa" című útmutató alapj n program készült a feladat megvalósít s ra. A hi nyoss gok megszüntetését ütemezetten illeszkedve az érintett autóp ly k felújít si munk ihoz kív nj k végrehajtani. Azonnali intézkedésként, burkolatjel-festéssel jelölt parkolóhelyeket alakítanak ki. 3.8. Meg kell kezdeni a személysz llít si közszolg ltat st végző j rműpark fogyatékos személyek utaz s ra való alkalmass tételét. A feladatot a tömegközlekedési eszközök llapot nak felmérése alapj n az évenkénti költségvetésben e célra meghat rozott többlet-előir nyzat mértékéig kell folyamatosan teljesíteni. Összegzés : A t rca - a 2000. év óta - akad lymentes közlekedés fejlesztése" című fejezeti kezelésű költségvetési ön lló soron elkülönített előir nyzat rendeltetésszerű felhaszn l s ról gondoskodott. A 2001, és 2002. években 200-200 millió Ft, a 2003.
évben 100 millió Ft költségvetési t mogat s llt rendelkezésre a közlekedés területén a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosít s ra, a személysz llít si közszolg ltat st végző közlekedési t rsas gok programjainak t mogat sa célj ra. A t rca javaslata alapj n szükséges a program tov bbfejlesztése, és a t mogat s kiterjesztése az önkorm nyzatokra is. E cél megvalósít sa érdekében a Belügyminisztérium költségvetésében tov bbi t mogat si keretet biztosítani szükséges. Az elképzelések szerint a két t rca közös felelősségében indulna p ly zati program, amely elsősorban arra hivatott, hogy a beruh z sok összehangoltan kerüljenek t mogat sra. Ezzel a közös fejlesztési tervvel biztosítható a fogyatékoss ggal élő személyek sz m ra a teljes közlekedési l nc megteremtése, az akad lymentes közlekedés megvalósít sa. 4. Az egészségügy területén Az egészségügyi ell t s vonatkoz s ban alapvető követelmény, hogy biztosítani kell a fogyatékos személy részére az llapota javít s hoz, llapotroml sa megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ell t st, melynek sor n törekedni kell arra, hogy az ell t s segítse elő a fogyatékos személy rehabilit ciój t, t rsadalmi beilleszkedését. 4.1. Biztosítani kell a szakorvosi és m s szakmai komplex minősítési rendszerek, valamint az intézményi feltételrendszer talakít s t és összehangol s t az esélyegyenlőségi törvényben foglaltaknak megfelelően. Összegzés : Jelenleg is folyamatban van a minősítési rendszerek felülvizsg lata. A 2001-es évben mind a rokkants g, mind a fogyatékoss g, mind a súlyos fogyatékosok t mogat s nak elbír l sa tekintetében a szakt rca, az Orsz gos Egészségbiztosít si Pénzt r (a tov bbiakban`. OEP), valamint a területtel foglalkozó orsz gos szakintézmények közös bizotts ga létrejött. A fejlesztés célja az elbír l s egységes rendszerének, és a korszerű nemzetközi besorol si rendszernek megfelelő minősítési elj r s, valamint az elj r s egyszerűsítésének megteremtése. Az orvos-szakmai minősítési rendszer talakít s val olyan komplex szakmai kritériumrendszer kimunk l sa szükséges, amely az egyén llapot nak vizsg latakor nem a hi nyokra, hanem elsősorban a megmaradt képességekre koncentr l. A szakmai minősítési rendszerek talakít s nak legfontosabb célja, hogy a komplex rehabilit ció megteremtésével, a fogyatékoss ggal élő ember minél ink bb képessé v ljon saj t életének ön lló alakít s ra, valamint a t rsadalmi életben való teljes értékű részvételre. Az orvosszakértői minősítési rendszer szab lyoz s nak talakít sa v rhatóan a 2004. év végén történik meg. 4.2. Felmérést kell készíteni a fogyatékos személyek egészségügyi ell t s hoz szükséges speci lis műszerigény t rgy ban.
8 Összegzés : Az OEP szakértőinek bevon s val jelenleg is szakértői csoport dolgozik a fogyatékos személyek egészségügyi ell t s hoz szükséges speci lis műszerigény felmérésén. Az egészségügyi gazatban működő intézményekre előírt minim lis követelményrendszer tartalmazza azokat az eszközöket, amelyekkel az egyes egészségügyi szolg ltatóknak rendelkeznie kell. Ezen a list n a speci lis segédeszközök is szerepelnek. A betegek mozg s t, mozgat s t megkönnyítő, illetve az pol st segítő eszközök beszerzésére az elmúlt években ön lló programot működtetett a t rca. 4.3. Segítséget kell nyújtani az egészségügyi gazat intézményeiben a fogyatékoss gból fakadó h tr nyok (mozg skorl tozotts g, kommunik ciós nehézség stb.) leküzdéséhez. Összegzés : Megtörtént a gyógyító intézmények fogyatékos-bar t körülménycinek kialakít sa és részleges akad lymentesítése. Az egészségügyi gazat közhaszn latú intézményeiben az akad lymentes közlekedés költségigényének felmérésére és ütemezett programj nak kidolgoz s ra az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolg latot kérte fel a szakt rca. A felmérés az önbevall s módszerével készült, a bevallott adatok érvényessége utólagosan került ellenőrzésre. A felmérés eredményeként elmondható, hogy az önkorm nyzati fenntart sú intézmények 38,2%-a akad lymenetes. 4.4. A prevenció érdekében t mogatni kell a kutat sokat, a veleszületett fogyatékoss g kock zat nak és a koraszülések sz m nak csökkentése tém kban. Összegzés : A prevenció érdekében 1989 óta a szakminisztérium t rcaszintű kutat si t mogat si rendszerében ön lló témakörként szerepel a genetikai kutat s, valamint a gyermekkori, magzati és újszülöttkori megbetegedések megelőzése, vizsg lata. A genetikai tan csad st segítő szolg latok régiók szerint biztosítj k a megelőzést. 2002- ben elkészült a Szülészet-Nőgyógy szati Protokoll. A Szülészeti Nőgyógy szati Szakmai Kollégium javaslatot tett a terhesgondoz s korszerűsítésére. Ennek jegyében a Szakmai Kollégium t mogatja a szülésznők és védőnők évente tartott tov bbképzéseit. A koraszülés elleni küzdelem részét képezte a több intézményben p rhuzamosan végzett vizsg lat, mely sor n a méhaktivit st hatékonyan csökkentő úi gyógyszer adagol s nak, alkalmaz si előír s nak meghat roz sa volt a cél. 4.5. Felül kell vizsg lni a fogyatékos személyek részére biztosított gyógy szati segédeszköz, illetve életvitelt segítő eszközell t s feltételrendszerét. Összegzés : A Johan Béla Népegészségügyi Program részét képezi a fogyatékos emberek gyógy szati segédeszköz ell t s nak optim lis megold sa, melyet a
9 szakt rca is kiemelten kezelendő feladatnak tekint. A gyógy szati segédeszközök t mogat si rendszerének korszerűsítése, és így az ell t s bővítése, javít sa folyamatos feladat. Hosszú t vú cél, hogy ne a teniiék, hanem az adott fogyatékoss g legyen t mogatott, és ez alapj n a beteg a sz m ra legmegfelelőbb eszközhöz jusson hozz. A t rca a betegszervezetek, valamint a fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezeteinek észrevételeit, véleményét és javaslatait fokozottabban veszi figyelembe az rt rgyal sok, listamódosít sok sor n. A feladat megvalósít s t folyamatos hat ridővel szükséges jelölni. Megjelent a t rsadalombiztosít si t mogat ssal rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógy szati segédeszközökről, a t mogat s összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmaz s, kölcsönzés és javít s szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet, melyben új elem, hogy egyelőre ugyan még igen szűk körben, de kölcsönözhetővé v lnak bizonyos eszközök. 4.6. Bővíteni kell a veleszületett és kora gyermekkorban kialakuló fogyatékoss gok meg llapít s t szolg ló egészségügyi elj r sok körét, ezek hozz férhetőségét. Összegzés : A szakt rca h ttérintézményeként működő Orsz gos Egészségfejlesztési Központ egyik feladata az egészségügyi fejlesztési terveket megalapozó szakmai kutat sok és elemzések elvégzése, valamint a döntések előkészítése. A kutatóintézet közel 80 szakértői bizotts got vizsg ló kutat st folytatott le, melyek célja a fogyatékos személyeket minősítő rendszerek vizsg lata (szülészet, iskolaérettség, munka-alkalmass gi vizsg lat, orvos szakértői bizotts g). A felmérés célcsoportjai a fogyatékos személyek, illetve azok hozz tartozói voltak. A kötelező egészségbiztosít s keretében igénybe vehető betegségek_ megelőzését és korai felismerését szolg ló egészségügyi szolg ltat sokról és szűrővizsg latok igazol s ról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet melléklete tartalmazza a 0-8 napos korban elvégzendő szűrővizsg latokat (phenylketonuria, galactosemia, hypothyreosis és biothinidase hi ny szűrése, veleszületett csípőficam szűrése fizik lis vizsg lattal, fejlődési rendellenességek szűrése fizik lis vizsg lattal, a testi fejlettség ellenőrzése). A veleszületett fogyatékoss gok megelőzése tekintetében alapkérdés a megfelelően végzett terhesgondoz s, amely a kezelőorvos és a terhes személy közti szoros együttműködésen alapul. A népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az életkorhoz kötött szűrővizsg latokkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosít s ról szóló 40/2003. (VII. 16.) ESzCsM rendelet módosította a terhesgondoz sról szóló 33/1992. (XII. 23.) NM rendeletet is.
1 0 5. Az oktat s, képzés területén Az esélyegyenlőségi törvény a közoktat sról szóló 1993. évi LXXIX. törvénnyel összhangban a fogyatékoss ggal élő személy alapvető jogaként hat rozza meg, hogy llapot nak megfelelően és életkor tól függően az oktat shoz való alkotm nyos jogait gyakorolhassa. A közoktat si törvény alapj n a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai oktat sa az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési, oktat si intézményben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat, az integr lt oktat s jogi kereteit a törvény biztosítja. 5.1. A közoktat s területén 5.1.1. A 2001. évi költségvetés előkészítése sor n meg kell vizsg lni - közoktat si törvény módosít s val összhangban - a fogyatékos tanulók saj tos neveléséhez, oktat s hoz szükséges forr sok felhaszn l sa kötötté tételének lehetőségét. Összegzés : Az intézkedés megvalósul s ra - a kérdés vizsg lata ut n - nem került sor az al bbiak miatt : - a feladat 100%-os llami finanszíroz s nak biztosít sa előtt nem célszerű a kötött felhaszn l sról történő intézkedés ; valamint - a fogyatékos tanulók kis sz mú és szórt előfordul sa, valamint az ell t si form k sokszínűsége (szegreg le ön lló intézmény, többségi iskol n belül szervezett szegreg le csoport, integr lt nevelés, oktat s) miatt, a technikai lebonyolít s és ellenőrzés is alaposan tgondolt, hosszabb előkészítést igényel. 5.1.2. T mogatni kell a kutat st, fejlesztést, az orsz gos és region lis szakmai konferenci k szervezését és a pedagógusok tov bbképzését az integr lt oktat s tém j ban, tov bb a gyakorlati segítségként felhaszn lható - a konferenci kon is elhangzott - szakmai és módszertani anyagok kiadv nyban történő közzétételét. Összegzés : Az Oktat si Minisztérium részéről a kutat s, fejlesztés t mogat sa ; a szakmai konferenci k szervezése ; a pedagógusok tov bbképzése; kiadv nyok közzététele megtörtént. 5.1.3. Felmérést kell készíteni az új felülvizsg lati rendszer [a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolg latokról szóló 14/1994. (VI. 24:) MKM rendelet] hatékonys g ról, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy hat sköre a közoktat son túl is kiterjedjen. Összegzés : A t rca a 2001. évben az úi felülvizsg lati rendszer eredményességének mérésére a statisztikai adatszolg ltat s tartalm t módosítva külön adatszolg ltat st kért a felülvizsg latban részesített gyermekekről. Tekintettel arra, hogy a szakértői és rehabilit ciós bizotts gok adatszolg ltat sa tevékenységükből adódóan - visszamenőleges, ezért a 2001. évben csak az 1999/2000. tanévi munka
1 1 dokument ciója llt rendelkezésre. A felülvizsg lati rendszer hatékonys g ról csak hosszabb idő elteltével szűrhetőek le tapasztalatok. 5.1.4. A központi t mogat s növelésével egyidejűleg az oktat si rendszer minden színjére ki kell terjeszteni a közoktat si területen létrehozott, a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Esélyegyenlőségéért Közalapítv ny működését. Összegzés : A Közalapítv ny alapító okirat nak módosít sa megtörtént, amelynek sor n a felsőfokú iskolai felvételire történő felkészítő oktat s megszervezéséhez nyújtható t mogat sok lehetőségével a t mogat si form kat az oktat si t rca kiegészítette. 5.2. A szakképzés területén 5.2.1. A fogyatékos fiatalok és felnőttek sz m ra biztosítani kell az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli területekre vonatkozóan új, teljes értékű képzést biztosító szakképesítésekhez, részszakmai képzésekhez, illetve betanított részfeladatok képzéséhez a fogyatékoss gnak megfelelő szakképzési programok, tananyagok és a kapcsolódó módszertani eszközök fejlesztését. Osszegzés : A rehabilit ciós képzés az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés speci lis területe. Ebbe a körbe tartoznak a megv ltozott munkaképességű, fogyatékos személyek megmaradt, ép képességeire alapozó, illetve azt fejlesztő programok, amelyek segítségével az érintettek munkav llal si esélyei javulhatnak. A t rca kezdeményezte olyan szakképző programok bevezetését, amelyek a fogyatékos fiatalok és felnőttek sz m ra új, teljes értékű képzést biztosítanak fogyatékoss gukra figyelemmel. Az Orsz gos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet tartalmazza, hogy az A) körbe tartozó közel 400 szakképesítés fogyatékosok sz m ra a fogyatékoss g típus tól, fok tól függően szerezhető meg. A többi (B, C és D körbe tartozó) szakképesítés közül több, mint 70 szakképesítés megjegyzés oszlopa tartalmazza, hogy fogyatékosok sz m ra iskolai rendszerben is" oktathatók. 5.2.2. Biztosítani kell a jelnyelvi tolm cs, valamint a személyi segítő szakma képzési, vizsg ztat si feltételeinek kidolgoz s t, és az OKJ-ba történő felvételét. Összegzés : A jelnyelvi. tolm cs szakképesítés tartalmi követelményei 2002-ben kidolgoz sra kerültek. A 52 8999 01-es azonosító sz mú jelnyelvi tolm cs szakképesítés 2003 tavasz n bekerült az OKJ-ba, és ezt követően megjelent a szakmai vizsgakövetelményeket tartalmazó rendelet is. A jelnyelvi tolm cs szakképesítés bekerült az Orsz gos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletbe, valamint a szakmai vizsgakövetelményei is megjelentek, sőt a képzés is elindult. A képzés sor n a szakemberek megszerezhetik a szükséges ismereteket, lehetőség nyílik arra, hogy a közszolg ltat sok minden területén alkalmazzanak jelnyelvi tolm csokat. A személyi segítő szakképesítés fejlesztése tov bbi feladat.
12 5.2.3. T mogatni kell az emberi erőforr s fejlesztés részeként a pedagógusok, szakoktatók felkészítését új képzési, tov bbképzési és szakvizsga programokkal, amelyek alkalmass teszik őket a fogyatékos tanulók nevelése, képzése, életre való felkészítése sor n jelentkező speci lisfeladatok elvégzésére. Összegzés : A Nemzeti Szakképzési Intézet (a tov bbiakban : NSZI) folyamatosan szervezi a szaktan r-tov bbképzés keretében a h tr nyos helyzetű és fogyatékos fiatalok, felnőttek körében foglalkoztatott pedagógusok, szakoktatók aktu lis pedagógiai, módszertani felkészítését. Ennek kapcs n kerülnek kidolgoz sra és bemutat sra a személyiségfejlesztő és ltal nos p lyaorient ciós speci lis programok. Kiemelt feladatként foglalkoznak a felnőtt értelmi fogyatékos emberek életére vonatkozó pedagógiai kérdésekkel, többek között a t rsadalmi integr ciót is erősítő ön llós gra nevelés, illetve kapcsolatépítés módszertani kérdéseivel. 5.2.4. Biztosítani kell a t rsminisztériumokkal és az önkorm nyzatokkal együttműködésben a fogyatékos fiatalok szakképzése érdekében az eddig létrehozott komplex (képző, rehabilit ló, foglalkoz st elősegítő) intézmények működési feltételeit és ezek fejlesztését, azonos t mogat st biztosítva mindazon szervezetek és gazd lkodó egységek részére, akik e feladatokat közoktat si meg llapod s alapj n l tj k el. Összegzés : Az 1997-től működő h rom orsz gos beiskol z sú intézmény sz mos gonddal küzd. Az érintett minisztériumok képviselőiből lló munkacsoport az eddigi tevékenység, eredmények, hi nyoss gok alapj n javaslatot készít az intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok megold s ra. 5.2.5. Biztosítani kell az intézményi keretek között nehezen képezhető fiatalok szakképzése érdekében a nyitott szakképzési rendszerek (tananyagok, módszerek, eszközök stb.) adapt l s t és elérhetővé tételét a fogyatékos fiatalok sz m ra. Összegzés : Az elmúlt években történt jogi szab lyoz s megteremtette a speci lis szakképzés kereteit. A 2001. és 2002. évben a szakképzés tartalmi fejlesztése intenzívebbé v lt. A fogyatékos fiatalok komplex szakképző, rehabilit ló és foglalkoztató program" keretében a képzéshez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés folyamatosan valósul meg. A fogyatékos fiatalok képzését elősegítő tananyagfejlesztések sor n olyan anyagok kidolgoz s ra is sor került, amelyek nem csak az iskolarendszerben tanulók sz m ra haszn lhatók. E feladat teljesítésével kapcsolatosan a Foglalkoztat spolitikai és Munkaügyi Minisztérium t mogat s val a Mozg skorl tozottak Egyesületeinek Orsz gos Szövetsége (MEOSZ) Oktat si, Tov bbképző és T vmunka Intézete 2002-ben a Fejlesztési és Képzési Tan cs p ly zat nak keretében 25 millió Ft t mogat ssal, az Nemzeti Felnőttképzési Intézet szakmai segítésével 2700 tanfolyami résztvevővel szervezett képzéseket elektronikus kereskedelem, ECDL vizsg ra, tov bb a t vmunk s munkav llal sra és v llalkozói ismeretekre felkészítő szakir nyokban. A
1 3 képzések modul risak, t voktat s keretében ingyenes Internet haszn lat val kivitelezettek, segítő CD-vel t mogatottak, széles körben elérhetőek fogyatékos fiatalok és felnőttek sz m ra. A képzési program bonyolít sa döntően 2003-ban történt, 2004-re thúzódó hat sokkal, köztük a monitoring program befejezésével lehet sz molni. 5.2.6. Biztosítani kell a p lyav laszt si és p lyakorrekciós tan csad s, illetve a p lyaalkalmass gi és munkaalkalmass ga vizsg latok tartalmi, módszertani fejlesztését (személyi, intézményi h ttér) a pedagógiai szakszolg latok és a foglalkoztat sügyi szervezet tevékenysége érdekében. Összegzés : Az oktat si t rca 2001. m jus ban fogadta el A p lyaorient ciós tevékenység t vlati cselekvési programja" című előterjesztést, melynek kapcs n előtérbe kerültek a tevékenység fejlesztésének kérdései is. A t rca ttekintette a minisztérium ir nyít si rendszerein belül (közoktat si, szakoktat si, felsőoktat si, felnőttképzési) folyó p lyav laszt si, p lyaorient ciós és p lyakorrekciós feladatokat, amelyek magukba foglalj k a pedagógiai szakszolg latoknak a fogyatékos fiatalok és felnőttek érdekében végzett ezir nyú tevékenységeit is. A fentiekre figyelemmel megkezdődtek az Orsz gos P lyaorient ciós Tan cs létrehoz s val kapcsolatos munk latok a p lyaorient ciós tevékenység összehangol s ra, a színvonalasabb tan csadói munka biztosít s ra, tov bb a speci lis p lyaorient ciós feladatok ell t s ra. Megjelent a Helyzetelemzés" című kiadv ny a speci lis szakiskol k képzésfejlesztési ir nyelveinek meghat roz s hoz, amely részletesen bemutatja a speci lis szakiskol k helyzetét. Tov bb elkészült az Nemzeti Szakképzési Intézet gondoz s ban a Kézikönyv a speci lis központi programok kidolgoz s hoz és alkalmaz s hoz" című kiadv ny. A feladatok végrehajt sa folyamatosan történt a pedagógiai szakszolg latok, a munkaügyi szervezet szakmai szolg ltat sai, tov bb az oktat si cégek, szakképző intézmények, köztük a 9 region lis munkaerő-fejlesztő és képző központban. A munkakiprób l s elméleti és gyakorlati fejlesztésében a Székesfehérv ri Region lis Munkaerőfejlesztő és Képző Központ keretében működő Rehabilit ciós Modellközpontban végzett példaértékű tevékenységet, amely a h tr nyos helyzetű rétegek képzését megelőző p lyaorient ciós szakaszban hasznosítható. E tevékenység jogszab lyi h tterét a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 29. 7. pontj ban meghat rozott felnőttképzési szolg ltat sok biztosítj k, amelyek körébe a következő tevékenységek tartoznak : előzetes tud sszint felmérés, a p lyaorient ciós és korrekciós tan csad s, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tan csad s, valamint az elhelyezkedési tan csad s és ll skeresési technik k oktat sa. Ehhez tartozó költségfelhaszn l sról útmutat st ad a foglalkoztat st elősegítő képzések költségnorm iról szóló, évente megjelenő FMM Közlemény.
1 4 5.2.7. Biztosítanii kell a p lyav laszt si és p lyakorrekciós tan csad s, illetve a p lyaalkalmass gi vizsg latok tartalmi, módszertani fejlesztését (személyi, intézményi h ttér) a fogyatékos fiatal személyek sz m ra (beleértve a felsőoktat si hallgatókat is) a pedagógiai szakszolg latok és a munkaügyi szervezet tevékenységében. Összegzés : A p lyaorient ciós és p lyakiv lasztó tevékenységre a szakmai képzést megelőző szakaszban kerül sor, amelynek színterei : a pedagógiai szakszolg lat, a munkaerő-piaci szervezet szakmai szolg ltat sai, tov bb az oktat si cégek, a szakképző intézmények, köztük a region lis munkaerő-fejlesztő és képző központok. A fogyatékos fiatalok sz m ra a pedagógiai szakszolg latok keretében rendelkezésre lló p lyav laszt si, p lyaalkalmass gi vizsg latok tov bbi tartalmi és módszertani fejlesztést igényelnek. Mindezen feladatok ell t s hoz részben az MpA képzési alaprészéből, m srészt a költségvetési törvényben szükséges az anyagi fedezet biztosít sa. Fokozott együttműködés szükséges a p lyaalkalmass gi vizsg latokat és a tanul si képességeket vizsg ló szakérői bizotts gokkal a megfelelő p lyav laszt s eredményessége érdekében. Szükséges tov bb a t jékoztató jellegű felkészítés a képzési követelményekről. A komplex munka- és p lyaalkalmass gi vizsg lat egységes ir nyelveinek rögzítése, koordin ciója és ellenőrzése szükséges szakemberek bevon s val, mely csak a t rc k közötti együttműködéssel és koordin lt fejlesztő munk val valósítható meg. 2003-ban p ly zat kiír s ra került sor a speci lis és készségfejlesztő speci lis szakiskol k t rgyi eszközfejlesztése érdekében az MpA képzési alaprészéből, amelynek sor n 63 intézmény kapott összesen 187 millió forintos t mogat st. 5.3. A felsőoktat s területén 5.3.1. Biztosítani kell a fogyatékos hallgatók oktat s t segítő intézményi feltételek megteremtésének normatív és p ly zati- úton történő t mogat s t. Összegzés : A normatív feltételek biztosítottak. A p ly zati úton történő t mogat s kidolgoz s nak teljesítése részben megtörtént. Az Esélyt a Tanul sra Közalapítv ny jogkörét kiterjesztették a fogyatékos hallgatókra is. A t mogat shoz ösztöndíj form j ban lehet hozz jutni, amire p ly zni kell. Az elbír l sn l pozitív diszkrimin ció érvényesül 5.3.2. Ki kell dolgozni a pedagógusképző intézményekben a gyógypedagógiai programok bevezetésének, valamint a gyógypedagógus képzettség m s pedagógus szakkal szakpórban történő megszerzésének feltételeit.
15 Összegzés : A gyógypedagógus képzés képesítési követelményeit kihirdető a gyógypedagógiai felsőoktat s alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 16812000. (IX. 29.) Korm. rendelet biztosította annak jogi lehetőségét, hogy m s pedagógus szakokkal együtt is felvehető legyen a gyógypedagógus szak. Ez ltal megteremtődnek a szakp rosít s feltételei, és a képesítési követelmények megjelenése elősegíti a pedagógusképzésbe beépíthető gyógypedagógiai programok kidolgoz s t is. Ennek alapj n lehetőség van olyan képzés indít s ra, ahol óvodapedagógus szakkal, főiskolai vagy egyetemi szintű tanító, tan r, szoci lpedagógus, nevelőtan r, pedagógiai szakkal p rosítva is folyhat a gyógypedagógus képzés. 5.3.3. Biztosítani kell a pedagógusképző intézményekben folyó alapképzési gyógypedagógiai programok felmérését, elemzését, fejlesztését és p ly zati forr sból történő t mogat s t, illetve a szakanyagok terjesztését. Összegzés : A pedagógusképző intézményekben az alapképzési gyógypedagógiai programok felmérése, elemzése megtörtént. A felmérést követően a kaposv ri és nyugat-magyarorsz gi egyetemeken, valamint a szegedi József Attila Tudom nyegyetemen új alapképzésként elindult 2002. szeptemberében a gyógypedagógusok képzése. 5.3.4. Biztosítani kell a szoci lis, munkaügyi és egészségügyi alapképzések, valamint azon szakir nyú tov bbképzések programfejlesztését, amelyek a fogyatékos személyekkel való foglalkoz sra vagy segédeszközeik kifejlesztésére képeznek, illetve biztosítani kell a képzésben résztvevők llami t mogat s nak lehetőségeit. Összegzés : A szakir nyú tov bbképzésben különböző alapképzésekhez (p1. műszaki, hum n) kapcsolódó tov bbképzési programokat dolgoztak ki az egyes oktat si intézmények és ezek költségtérítéses form ban kerültek meghirdetésre. 2001. janu r 1-jétől a fogyatékos személyekkel való foglalkoz sra vagy segédeszközeik kifejlesztésére ir nyuló alap-, illetve tov bbképzés több felsőoktat si intézményben is elindult (péld ul rehabilit ciós úsz soktat s, egészségfejlesztő ment lhigiénikus, rehabilit ciós foglalkoztató terapeuta stb.). Az MpA rehabilit ciós alaprész központi keretéből két olyan hum n erőforr s fejlesztési kezdeményezés került finanszíroz sra a 2003. évben, amelynek célja a foglalkoz si rehabilit ció különböző színterein munk t v llaló személyek megv ltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos tud s nak bővítése, korszerűsítése volt. 5.3.5. Ösztönözni kell a fogyatékos fiatalok felvételi előkészítő tanfolyamokon való részvételét, biztosítani kell- felvételi t jékoztat s t az intézmények befogadókészségéről, lehetőségeiről, központi kiadv nyok, sz mítógépes adatbevitel és tan csadó szolg lat megszervezésével.
1 6 Összegzés : Az oktat si miniszter a fogyatékoss ggal élő hallgatók tanulm nyainak folytat s hoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló 29/2002. (V. 17.) rendeletében szab lyozta a felsőoktat sban tanuló, fogyatékoss ggal élő hallgatók részére biztosítható kedvezmények rendszerét. Az Esélyegyenlőségi Korm nyhivatal felhívta a figyelmet a felsőoktat sban résztvevő fogyatékos hallgatók problém j ra és előkészítette a Több fogyatékos fiatalt a felsőoktat sba" című kamp nyt. A fogyatékos hallgatók felsőoktat sban történő részvételi ar ny nak növelése érdekében, a kamp ny keretében az Esélyegyenlőségi Korm nyhivatal több ízben az oktat si t rc val együttműködésben közös fórumot tartott. 5.3.6. Biztosítani kell a fogyatékos hallgatók speci lis szükségleteihez igazodó intézményi feltételek kialakít s t : a felvételi vizsgakövetelmények, az idegen nyelvi vizsgakövetelmények, a gyakorlati és egyéb tanulm nyi követelmények területén. Biztosítani kell tov bb a segítő szolg latok (jelnyelvi tolm cs, személyi segítő) igénybevételének lehetőségeit, a személy segítők képzésének, tov bbképzésének feltételeit, a személyi segítő szolg lat megtervezését, kollégiumi, lakhat si igények feltérképezését és az ezeknek megfelelő kollégiumi férőhelyek kialakít s t. Osszegzés : A felsőoktat sról szóló törvény 2001. évi módosít sa sor n a fogyatékoss ggal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosít sa érdekében az oktat si miniszter a felsőoktat ssal kapcsolatos llami feladatai körében meghat rozta a fogyatékos hallgatók tanulm nyainak folytat s hoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket, különösen a felvételi vizsgakövetelmények, a képzés szakmai és gyakorlati követelményeinek teljesítése és az akad lymentes környezet megteremtése érdekében. E törvényi felhatalmaz s alapj n készült el a fogyatékoss ggal élő hallgatók tanulm nyainak folytat s hoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről szóló 29/2002. (V. 17.) OM rendelet. A felsőoktat si intézményekben tanulm nyokat folytató fogyatékoss ggal élő hallgatók képzésére kiegészítő normatíva biztosított, melynek összege 84.000 Ft/fő/év. 5.3.7. Biztosítani kell a végzős fogyatékos hallgatók munkav llal s hoz szükséges ösztönző és tan csadó rendszer kialakít s t. Összegzés : A végzős hallgatók munkav llal s t segítő tan csadó rendszer kialakít sa 2002. decemberében elindult. 5.4. A felnőttoktat s területén 5.4.1. Felül kell vizsg lni a felnőttoktat s jogi, érdekeltségi, szakmai és finanszíroz si szab lyait annak érdekében, hogy a felnőtt fogyatékos személyek a rehabilit cióhoz
1 7 való joguk alapj n az llapotuknak megfelelő képzésben, szakképzésben és tképzésben részesüljenek. Összegzés : A felnőttoktat s területén, a felnőtt fogyatékos személyek szakmai képzésére ir nyulóan a jogi, érdekeltségi, szakmai és finanszíroz si szab lyok felülvizsg lata megtörtént. Meg llapít sra került, hogy a jogszab lyok között nincs olyan, amely negatív diszkrimin ciót tartalmaz, illetve amely akad lyozó tényezőt jelent a fogyatékos személyek rehabilit ciós célú képzése, tképzése szempontj ból. A Székesfehérv ri Region lis Munkaerőfejlesztő és Képző Központ keretei között létrejött Rehabilit ciós Modellközpont 1997-től folyamatosan l tja el a megv ltozott munkaképességű fiatalok és felnőttek körében a speci lis p lyaorient ciós- és korrekciós feladatokat, illetve az intézmény munkakiv lasztó programot működtet osztr k, és német tapasztalatokat adapt lva. Az egész életen t tartó tanul s programj nak megvalósít s t jól segíti a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, illetve az azt módosító 2003. évi CVI. törvény és a kapcsolódó jogszab lyok, amelyek hosszú t von megfelelő feltételrendszert teremtenek. Szükséges megújítani a tanít si, tanul si módszereket, tov bb a felnőttképzés minőségét, amelyet az akkredit lt képző intézmények és akkredit lt programok garant lnak. A felnőttképzési törvényhez kapcsolódik a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkredit ciój nak szab lyairól szóló 91/2002. (IV. 26.) Korra. rendelet és a jelenleg hat lyos 22/2004. (II. 16.) Korra. rendelet, melynek 13. -a a következő kedvezményt biztosítja : feltételes intézmény-akkredit ció adható az intézmény-akkredit cióra való felkészülés célj ból abban az esetben, ha a felnőttképzést folytató intézmény tevékenysége kiz rólag h tr nyos helyzetű csoportok és fogyatékosok képzésére ir nyul". Ez a szab lyoz s is a minőségbiztosít si követelményeknek történő mind jobb megfelelést biztosítja. Az akkredit lt intézmények sz ma 800-at meghaladó és ennek közel 15%-a a kedvezményezett körbe tartozik. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet 2003-ban két alkalommal p ly zatot hirdetett azon non-profit szervezetek akkredit ciój nak t mogat s ra, amelyeknek problém t jelentett az akkredit ció díj nak kifizetése és az akkredit ciós elj r s követelményeinek történő megfelelés, ugyanakkor a nonprofit intézmény t rsadalmilag kiemelt fontoss gú h tr nyos célcsoport, köztük fogyatékoss ggal élők, megv ltozott munkaképességű személyek képzését végezte. A p ly zaton összesen 177 non-profit szervezet vett rész, akik közül 119 p ly zó nyert, egyenként 500 ezer forintot. A felnőttképzési törvény keretein belül - a felnőttképzés llami t mogat si rendszerének egyik új elemeként - a 2003. évtől felnőttképzési normatív llami t mogat s került bevezetésre. A felnőttképzési normatív t mogat s részletes szab lyait a 15/2003. (II. 19.) Korra. rendelet hat rozza meg.
1 8 6. A foglalkoztat s területén Az esélyegyenlőségi törvény értelmében a fogyatékoss ggal élő személy integr lt, ennek hi ny ban védett foglalkoztat sra jogosult. Így a munk ltató köteles a munkavégzéshez szükséges mértékben biztosítani a munkahelyi környezetet, a megfelelő talakít sokkal, illetve berendezésekkel, szükség esetén központi t mogat s igénybevételével. Ha llapota miatt integr lt keretek között nem lehetséges a fogyatékos személy foglalkoztat sa, akkor sz m ra speci lis munkahelyek létesítésével kell a munk hoz való jogot biztosítani. 6.1. Komplex programokat kell kidolgozni az atipikus foglalkoztat s (t vmunka, rész-, illetve rugalmas munkaidő stb.) ösztönzésére, tov bb az integr lt munkavégzés t mogat s ra azoknak a fogyatékos személyeknek a sz m ra, akik mind a munkahelyükre való eljut shoz, mind a munkakörülményük kialakít s hoz egyéni segítséget igényelnek. Összegzés: A Korm ny első lépésben az e pontban megfogalmazott feladat végrehajt s nak felelőseként a szoci lis és csal dügyi minisztert, valamint a pénzügyminisztert jelölte meg, majd a 2071/2001. (IV. 10.) Korm. hat rozata szerint a 2001. janu r hónapra előírt feladatok végrehajt s nak ttekintése sor n hozz j rult ahhoz, hogy az említett feladat főfelelőse a gazdas gi miniszter legyen. A hat ridő lej rta ut n tkerült feladat 2001-ben nem volt teljesíthető, mivel az intézkedési terv a foglalkoztat s területén (m s minisztérium felelősségével) több olyan, még el nem végzett feladatot is meghat rozott, amelyek csak komplexen kezelhetők. A Foglalkoztat spolitikai és Munkaügyi Minisztérium (a tov bbiakban : FMM) a t vmunkaprogram korm nyzati feladatainak elősegítésére 2002. október 1-jétől létrehozta a Budapesti Munkaerőpiaca Intervenciós Központ szervezeti egységébe tagozódó T vmunka Programirod t. A t vmunka elterjesztésére 2002. őszén indult kísérleti program, melynek célja ezer új t vmunkahely létrehoz sa volt. Ennek megvalósít sa érdekében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az info-kommunik ciós infrastruktúra biztosít s hoz 679 millió Ft t mogat st nyújtott, az FMM pedig munkahely-teremtést segítő bért mogat sra és a t vmunka végzést megalapozó képzésre/betanít sra 693 millió Ft-ot biztosított, az ez ltal 1371 t vmunkahely jött létre. E törekvések t mogat s ra az FMM megbíz sa alapj n 2002. november 15-étől t vmunka inform ciós központ (Call Center) működik. Az FMM megbízta a Mozg skorl tozottak Egyesületeinek Orsz gos Szövetsége Oktat si, Tov bbképző és T vmunka Intézetét a Call Center kialakít s ra. Ennek keretében napi 12 ór ban inform ciós szolg ltat s jön létre. Az inform ciós tevékenység ell t s hoz szükséges adatok az Intemeten z rt oldalakon keresztül kerülnek a Call Center munkat rsaihoz, akiket a fogyatékos emberek közül v lasztottak ki és készítették fel. Ők azok, akik elsősorban a t vmunka programok ügyében érdeklődők kérdéseire v laszolnak. Az alkalmi munkav llalói könyvvel történő foglalkoztat s terheit ugyancsak ez év őszén csökkentette a vonatkozó jogszab ly.
1 9 Az integr lt foglalkoztat s t mogat sa a Munkaerőpiaca Alap (a tov bbiakban : MpA) rehabilit ciós alaprész decentraliz lt részének p ly zati rendszerében, a megyei munkaügyi központok rehabilit ciós elj r sa keretében fokozatosan bővül. A 2002. évben a t mogat sban részesült szervezetek sz m ra összesen 1.265.628 ezer Ft-ot ítéltek meg a munkaügyi központok. Az összegből 1948 fő foglalkoztat s t, ezen belül 1188 új munkahely teremtését és 760 munkahely megőrzését lehet megoldani. A t mogatott p ly zók meghat rozó része a v llalkoz sok közül került ki (91%). Az integr lt munkavégzés t mogat s ra - elsősorban non-profit szervezetek bevon s val - az MpA rehabilit ciós alaprész központi kerete terhére indított a Foglalkoztat spolitikai és Munkaügyi Minisztérium modell-programokat. A munkaerőpiaca integr ciós szolg ltat s kiépítésében - melyre kb. 250M Ft-ot haszn lt fel a t rca - 2003-ban 58 (civil) szervezet vett részt. A szolg ltat st - egyelőre - a megv ltozott munkaképességű személyek különböző célcsoportjai sz m ra nyújtj k, elemeiben eltérő módon és minőségben. A 2004. év feladata a célcsoport bővítése, a szolg ltat sok minőségi követelmény-rendszerének kidolgoz sa (részletes programok leír sa a 11. fejezetben). 6.2. Újra kell szab lyozni a munk ltatók rehabilit ciós foglalkoztat ssal kapcsolatos feladatait, illetve az ehhez kapcsolódó t mogat sok és szankciók rendszerét. Összegzés : A megv ltozott munkaképességű emberek foglalkoztat s t segítő jelenlegi t mogat si rendszer és az ehhez kapcsolódó szab lyoz s újragondol sa megkezdődött a 2003. év sor n. Az úi koncepció kimunk l sa, t rsadalmi vit ra bocs t sa és az új - európai uniós norm knak megfelelő - jogszab ly megalkot sa v rhatóan a 2004. évben valósul meg. 6.3. Újra kell szab lyozni a védett foglalkoztat s szervezeti kereteit, funkcióit, t mogat s nak feltételeit, a rehabilit ciós foglalkoztat s ltal nos szab lyait és a védett foglalkoztat s szoci lis funkcióit a Védett Szervezetek Orsz gos Szövetsége eddigi működési tapasztalatainak és véleményének figyelembevételével. Összegzés : A feladat - európai uniós szab lyoknak megfelelő - végrehajt sa 2003- ban megkezdődött. Az új koncepció kimunk l sa, t rsadalmi vit ra bocs t sa és az új jogszab ly megalkot sa a 2004. évben valósul meg. A feladat megvalósul s t segíti az MpA rehabilit ciós alaprész központ keretéből 130 millió forint forr ssal indított Felkészülés az Európai Uniós csatlakoz s elősegítésére a foglalkoz si rehabilit cióban közreműködő szervezetek sz m ra" program is, amely az Orsz gos: Foglalkoztat si Közalapítv ny közreműködésével valósul meg. A program keretében a megv ltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazd lkodó szervezetek megismerkedhetnek az Európai Unió