A HATÁR MENTI TELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI POTENCIÁLJA BIHOR ÉS HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Pénzes János * -Molnár Ernő ** Abstract: The two county-seats are centres of economic space in the given counties and the value of the inner potential depends on the distance from Debrecen and Oradea. Considering the present road network, the settlements near the border crossing stations (Biharkeresztes and Valea lui Mihai) could profit from the unifying economic space of the two counties. The moderate opportunities of the mutual agglomeration of Debrecen and Oradea are shown by the minor potential difference of the settlements locating between the two great towns. Keywords: foglalkoztatottak száma, vállalkozások árbevétele, gazdasági koncentráció, potenciál-modell, területi egyenlőtlenségek Bevezetés A vizsgálat alapját Románia európai uniós csatlakozása és a román-magyar országhatár várható légiesülésének ténye szolgáltatta. Ennek nyomán Bihor és Hajdú-Bihar megyék esetében is feltételezhető a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok szerepének erősödése, amely lehetőséget kínálhat a határ menti periférikus települések felzárkózására. Részben ehhez a gondolathoz kapcsolódik az a hosszú távú elképzelés, amely a két megyeszékhely Nagyvárad és Debrecen közös fejlesztését, egységes agglomerációként történő megjelenését tervezi az európai városversenyben. Mindezen tényezők fényében felmerülhet a kérdés, hogy a lezajló változások hogyan hatnak a gazdasági fejlődésre, mely települések profitálhatnak leginkább a határok eltűnéséből. Jelen vizsgálat célja egyrészt az aktuális helyzet bemutatása a két megye gazdasági térszerkezetének felvázolásán keresztül, másrészt az egységesülő gazdasági tér potenciális területi hatásainak modellezése. A vizsgálatban alkalmazott mutatók Az elemzés elvégzéséhez a gazdasági teljesítőképességet közvetlenül jellemző mutatókat kerestünk. A megfelelő indikátor kiválasztása során nehézséget jelentett az eltérő statisztikai adatgyűjtési metódus, illetve a felmérések időbeli különbsége. Végül a foglalkoztatottak száma, illetve a vállalkozások árbevétele mellett döntöttünk. Az előbbi esetében problémát okozott annak kiderítése, hogy a romániai adatok a helyben foglalkoztatottak, vagy a foglalkoztatott lakónépesség abszolút számát adják-e meg. Alkalmasabb és teljesen összeegyeztethető mutató nem lévén, ez az adat lett a vizsgálat egyik alapja annak ellenére, hogy Hajdú- Bihar megye esetében csak 2001. évi népszámlálási adatok voltak elérhetőek. (1-2. * PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék ** Egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
ábra) A vállalkozások árbevétele kapcsán megjegyzendő, hogy a magyar adatok a nettó árbevétel értékeit tartalmazzák, míg a Bihor megyei adatok üzleti forgalom néven kerültek publikálásra, így egymásnak való pontos megfelelésük bizonytalan. A nagyságrendileg összehasonlíthatónak tartott adatokat euróra váltottuk át (az átváltás a 2004. december 12-i hivatalos árfolyamok alapján történt). (3-4. ábra) 1-2. ábra: A foglalkoztatottak száma (fő) Hajdú-Bihar és Bihor megye településein (Forrás: saját szerkesztés a KSH 2001-es és az Institutul National de Statistica 2004-es adatai alapján) 3-4. ábra: A vállalkozások árbevételének nagysága (ezer euró) Hajdú-Bihar és Bihor megye településein (Forrás: saját szerkesztés a KSH és az Institutul National de Statistica 2004-es adatai alapján)
A gazdasági térszerkezet jellemzése Mindkét megyében a gazdasági teljesítmény jelentős koncentrációját lehet megfigyelni a vizsgált mutatók tekintetében: a megyeszékhelyek településhálózaton belüli gazdasági súlya még népességszámuk egyébként kiemelkedő jelentőségét is felülmúlja. Területi egyenlőtlenségi mutatók segítségével számszerűen is ki lehet fejezni a gazdaság koncentráltságát. A koncentrációs mutatóra (más nevén Hirschman- Herfindahl-index) a foglalkoztatottak esetében 0,33-as érték adódott Bihor megyére, míg Hajdú-Bihar megyére ez az érték 0,28 volt. A vállalkozások árbevétele esetében a megyéken belül erősebb koncentráció, a megyék között pedig kisebb eltérés volt megfigyelhető Bihor megye 0,42-es, Hajdú-Bihar megye 0,39- es értéket produkált. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen mutató esetében a végeredmény erősen függ a vizsgált sokaság elemszámától, emiatt a különböző településszámmal rendelkező megyék kevéssé hasonlíthatók össze. A Hoover-index segítségével azonban már egyértelműen összevethetőek a két megye egyenlőtlenségei. A mutató két ismérv a lakosságszám, valamint egy másik változó (a foglalkoztatottak száma, illetve a vállalkozások árbevétele) területi eloszlásának különbségét méri vagyis, hogy az adott jelenség hány százalékát kellene átcsoportosítani ahhoz, hogy a két eloszlás megegyezzen egymással. Hajdú-Bihar megye esetében 16,9% volt ez az érték, míg Bihor megyében majdnem kétszer magasabb 33,4%. A vállalkozások árbevétele tekintetében hasonló mértékű különbségek jellemzik a két megyét; Bihor megyében 43,4%-nak, Hajdú-Bihar megyében 39,3%-nak adódott a Hoover-index értéke. (A mutatók alkalmazásának leírását ld. NEMES NAGY J. 1984; MAJOR K. NEMES NAGY J. 1999; NEMES NAGY J. (szerk.) 2005). Bihor megye gazdasága tehát a vizsgált mutatók tükrében alapvetően nagyobb koncentráltságot mutat. A két megyeszékhely foglalkoztatás terén játszott szerepe csaknem azonos volt, míg a vállalkozások árbevételét illetően Debrecen nagyjából kétszeresen múlta felül Nagyvárad teljesítményét. Hajdú-Bihar megye térszerkezete ugyan valamelyest kiegyenlítettebb, azonban a határ mentén szinte összefüggő, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség húzódik. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egységes gazdasági területté válik a két megye, annak milyen hatása lehet a határ menti településekre. A potenciál-modell alkalmazása A kérdés megválaszolására a potenciál-modell nyújt lehetőséget, mely a fizikai analógiájú szociálfizikai modellek közé tartozik. (A modell kiszámításáról és alkalmazási lehetőségeiről ld. NEMES NAGY J. 1984; NEMES NAGY J. 1998; TAGAI G. 2004; DUSEK T. 2005). P n Ai j 1 M d j k ij P(A i ) = az A i pont potenciálja M j = a tömegérték d ij = a településekhez tartozó tömegek távolsága k = konstans
Az egyes települések összpotenciálja a modell szerint három összetevőből áll: a saját, a belső és a külső potenciálérték összegéből. A vizsgálat során eltekintettünk a külső potenciáltól (a vizsgált megyéken kívüli települések hatásától), mivel az elemzés kifejezetten a két megyére irányult. A belső potenciál értékét a vizsgálatba bevont településekhez tartozó tömegértékek (jelen esetben a foglalkoztatottak száma, valamint a vállalkozások árbevétele) és az adott településtől mért távolságaik (útvonaltervezővel közúton és percben kifejezett) hatványértékeinek (a vizsgálatban négyzetének) hányadosait összegezve kaphatjuk meg. A saját potenciál esetében a távolságot az adott település közigazgatási területével megegyező nagyságú kör sugara szolgáltatta. A modell alkalmas a térszerkezeti sajátosságok kifejezésére, különböző területi áramlások intenzitásának becslésére, valamint a távolság összetevőnek köszönhetően az elérhetőség javulását is lehet vele modellezni. (TÓTH G. 2005) A vizsgálatba a kisebb koncentrációt mutató indikátor foglalkoztatottak száma megyeszékhelyek nélküli megyei átlaga feletti értékkel rendelkező települések, vagyis a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező szereplők kerültek, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e városi ranggal, vagy sem. Bihor megyéből így Aleşd (Élesd), Aştileu (Esküllő), Beiuş (Belényes), Borş (Bors), Drăgăneşti (Dragánfalva), Marghita (Margitta), Nojorid (Nagyürögd), Oradea (Nagyvárad), Popeşti (Papfalva), Rieni (Rény), Săcueni (Székelyhíd), Salonta (Nagyszalonta), Sănmartin (Váradszentmárton), Săntandrei (Biharszentandrás), Ştei (Vaskohsziklás), Suplacu de Barcău (Berettyószéplak), Tileagd (Mezőtelegd), Tinca (Tenke), Valea Lui Mihai (Érmihályfalva), Hajdú- Bihar megyéből pedig Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Debrecen, Derecske, Ebes, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Kaba, Komádi, Létavértes, Nádudvar, Nyíradony, Polgár, Püspökladány, Téglás, Vámospércs szerepelt a vizsgálatban. A vizsgálat eredményei Potenciálérték-számításainkat mindkét figyelembe vett mutató esetében elvégeztük izolált állapotot, illetve a két megye gazdasági egységét feltételezve is. Az első esetben minden vizsgált település potenciáljában csak a saját megyéje adataival számoltunk, míg az utóbbi verzió minden település esetében mindkét megye adatait tartalmazta. A legmagasabb belső potenciál értékek a figyelembe vett adatoktól és a számítás módjától függetlenül a kiemelkedő súlyú megyeszékhelyek közvetlen szomszédságában voltak jellemzőek (a belső potenciál értéke alapvetően attól függ, hogy milyen méretű települések, milyen távolságra helyezkednek el). A foglalkoztatás belső potenciál értéke a két megyeszékhely közel azonos súlya ellenére a Nagyvárad környékén fekvő településeken (mindenekelőtt Váradszentmártonban és Nojoridban) éri el a maximumát, mivel e községek megyeszékhelytől mért távolsága lényegesen kisebb, mint Debrecen és a környezetében elhelyezkedő települések távolsága. Az árbevétel belső potenciál
értéke ugyanakkor a Debrecen szomszédságában fekvő Ebesen volt a legmagasabb, amely részben a hajdúsági megyeszékhely Nagyváradot meghaladó súlyának, részben a két megyeszékhely után legnagyobb árbevételt felmutató Hajdúszoboszló közelségének köszönhető. Nemcsak a kimagasló értékek, de a potenciálmező egésze is azt a képet sugallja, hogy a megyeszékhelyektől való távolság szerepe domináns az egyes települések belső potenciálja esetében. A két megyét egységként kezelő számítások esetében minden település esetében magasabb belső potenciálérték adódott az izolált állapothoz képest, de a különbségek nagyságában óriási eltérések mutatkoztak. Mindkét mutató esetében a határ menti térségek bizonyultak a változások fő haszonélvezőinek: miután azonban a rendelkezésünkre álló adatbázis csak két közúti határátkelőhelyen (Ártánd Bors és Nyírábrány Érmihályfalva) keresztül számolt elérhetőséget, a potenciálkülönbségek e két gócpontban mutattak kiemelkedő értékeket. 5. ábra: A foglalkoztatás alapján számolt belső potenciál egységes gazdasági tér esetén az izolált állapotra számolt érték %-ában (Forrás: Németh G. szerkesztése)
6. ábra: Az árbevétel alapján számolt belső potenciál egységes gazdasági tér esetén az izolált állapotra számolt érték %-ában (Forrás: Németh G. szerkesztése) A foglalkoztatási potenciál különbségei a Nagyváraddal szomszédos magyarországi területeken érik el maximumukat (Biharkeresztes), ami a romániai megyeszékhely közelségével magyarázható (a hasonló foglalkoztatási súlyt képviselő Debrecen hatása a nagyobb távolság miatt gyengébb a határ romániai oldalán fekvő bihari területeken). Az árbevétel alapján számolt potenciálkülönbség ugyanakkor a nagyobb földrajzi távolság ellenére is nagyobb Bihar megye északi, Debrecen közelében fekvő részén (Érmihályfalva), ami a magyarországi megyeszékhely e téren mutatkozó nagyobb súlyával magyarázható. A belső és a saját potenciál együttes figyelembevétele (egyfajta régiós potenciálként ) ugyanakkor lényegesen cizelláltabb potenciálteret eredményez: ebben az esetben már nemcsak a viszonylag nagy települések közeli jelenléte számít, hanem a település saját súlya és területének nagysága is (ld. a módszertani részben leírtakat). A két megyeszékhely pozíciója ebben a térben tekintettel kimagasló saját súlyukra kedvezőbb: Nagyvárad Debrecent meghaladó mutatói kisebb területével magyarázhatóak. A két megyeszékhely és környezete mellett újabb maximumként jelenik meg a kis területű, de jelentős gazdasággal rendelkező, s emiatt magas saját potenciál értékeket mutató Vaskohsziklás (Stei). Összevetve a foglalkoztatás és az árbevétel alapján szerkesztett térképeket, megállapítható, hogy az utóbbi esetben az egyetlen Vaskohsziklás térségének kivételével szinte a belső potenciál területi szerkezetére jellemző struktúra mutatható ki, ami a vidéki települések még foglalkoztatáshoz képest is csekély saját potenciáljára utal.
7. ábra: A foglalkoztatás saját és belső potenciál érték - különbségei egységes gazdasági tér és izolált állapot esetében számolva a vizsgált megyékben (Forrás: Németh G. szerkesztése) 8. ábra: Az árbevétel saját és belső potenciál érték - különbségei egységes gazdasági tér és izolált állapot esetében számolva a vizsgált megyékben (Forrás: Németh G. szerkesztése)
Az egységes gazdasági térre és izolált állapotra kiszámolt saját és belső potenciál összeg különbsége miután a saját potenciál értéke független a településen kívüli tényezőktől a belső potenciál különbségeihez hasonló területi rajzolatot mutat. Ebben az esetben ugyanakkor nincs meg a foglalkoztatás és árbevétel alapján számolt potenciálkülönbségek maximumának észak-déli váltása, ami azzal magyarázható, hogy Érmihályfalva messzebb van Debrecentől, mint Biharkeresztes Nagyváradtól, s ezért összesített régiós potenciáljában nagyobb a saját potenciál súlya. Összegzés Összegzésként elmondható, hogy a két megye gazdasági terének egyértelműen a két megyeszékhely a központja, az egyes települések belső potenciálértékei döntően attól függnek, hogy milyen messze helyezkednek el Nagyváradtól és Debrecentől. A két megye gazdasági terének egységesüléséből változatlan közúthálózat mellett a határátkelők környékén fekvő települések elsősorban a Nagyvárad-közeli Biharkeresztes és a Debrecen-közeli Érmihályfalva profitálnak. A Debrecen és Nagyvárad közötti tér települései minimálisan nagyobb gazdasági potenciállal bírnak, mint a vizsgált települések többsége. Ez egy határon átnyúló nagyvárosi agglomeráció mérsékelt esélyeit mutatja. Irodalomjegyzék DUSEK T. 2005: Térbeli egymásrahatások, szociálfizikai modellek. In: Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi tanulmányok 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp. 242-245. MAJOR K. NEMES NAGY J. 1999: Területi jövedelem-egyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle 6. pp. 397-421. NEMES NAGY J. 1984: Területi egyenlőtlenségi mutatók. In: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. (szerk. Sikos T. T.) Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 65-79. NEMES NAGY J. 1984: Gravitációs- és potenciálmodellek. In: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. (szerk. Sikos T. T.) Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 181-185. NEMES NAGY J. 1998: A tér a társadalomtudományban. Ember-Település- Régió sorozat, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. pp. 151-155. NEMES NAGY J. (szerk.) 2005: Területi egyenlőtlenségek. In: Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi tanulmányok 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. pp. 105-136. TAGAI G. 2004: Kelet-Közép-Európa népesség- és potenciáltere. MTA KTI Műhelytanulmányok 26., Budapest. pp. 1-19. TÓTH G. 2005: Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. pp. 81-91.