A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Egy nap az Ellátási Osztály vezetõjének életében Pollenek támadása Semmelweis-napi kitüntetések Interjú Dr. Lukács Judittal, a Semmelweis-gyûrû idei tulajdonosával V. évfolyam 4. szám 2003. augusztus
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Nagy Erika, PR-menedzser Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Bozsik Éva Prof. Dr. Jánosi András Konc Krisztina Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. Tóth János Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1 3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Tartalomjegyzék Egy nap... A részvétel semmi, csak az eredmény számít Interjú Nemes Istvánnal, az Ellátási Osztály vezetõjével...3 Segíthetünk? Pollenek támadása...5 Bemutatkozunk Beszámoló a Szent János Kórház Tudományos Bizottsága által 2003. júniusban szervezett ülésrõl...7 Rendezvényeink Egészségnap: Egészségünk titkai prevenció mindenek elõtt!...8 Semmelweis-napi kitüntetések...10 Meghatottan, elkötelezetten... Interjú Dr. Lukács Judittal...11 Postánkból...12 Aktualitások...12 Hírmozaik...14 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57 59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587 1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban. A címlapon a Fõbejárat látható 2 A Mi Kórházunk
Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... A részvétel semmi, csak az eredmény számít Interjú Nemes Istvánnal, az Ellátási Osztály vezetõjével 2000. március 1-én kezdtem a Szent János Kórházban dolgozni, így a gazdasági mûszaki ellátás területén a legrégebben az Intézetnél dolgozó osztályvezetõ vagyok. Egy multinacionális cégtõl jöttem át, de az egészségügy sem idegen terület számomra. 10 évig a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház volt a munkahelyem, és a feleségem is az egészségügyben dolgozik. Hogyan fogadták a munkatársai? Mielõtt erre a kérdésre válaszolnék, engedje meg, hogy röviden vázoljam az akkori helyzetet. A kinevezésem elõtt néhány hónapig nem volt vezetõje az osztálynak. A feladatot megosztva, megbízás alapján csoportvezetõk látták el. A létszám hetven fõ körül mozgott, túlnyomó többségben fizikai dolgozók. Az osztály ügykörébe tartozott a klasszikus gondnoksági feladatokon (kommunális szemétszállítás, telefonközpont, parkfenntartás, javítások megrendelése) túlmenõen a külsõ és belsõ szállítás (beleértve a házon belüli mentõszállítást is), a rovarirtás, a veszélyes hulladékgazdálkodás, a portaszolgálat biztosítása és az Intézet területén szétszórtan elhelyezkedõ férfiszállások üzemeltetése. Jellemzõ, hogy e szerteágazó feladatok ellátásához semmiféle informatikai háttér nem állt rendelkezésre, az osztályon mindössze egy villanyírógép volt. A gépjármûpark elavult, korszerûtlen, életkora meghaladta a 10 évet. Az Intézet anyagi helyzete katasztrofális volt, kirendelt önkormányzati biztos felügyelte a mûködést. Az évek óta elmaradt bérfejlesztés következményeként feszült munkahelyi légkör, fásult, elkeseredett, egzisztenciális bizonytalanságban lévõ munkatársak fogadtak. Többen tartós betegállományban voltak, sokan évek óta nem tudták kivenni a szabadságukat. A munkafolyamatok szabályozottsága rendkívül alacsony szintû volt, a munkaköri leírások pedig formálisak, ezért azt még csak tudták a dolgozók, hogy mit kell tenni, de hogy hogyan, az már nem volt egyértelmû. Keretgazdálkodásnak nyoma sem volt. Ebben a helyzetben talán nem kell ecsetelnem, hogy milyen fogadtatásban volt részem. A levegõben volt az a kimondatlan várakozás, hogy ez a kívülrõl jött világmegváltó is majd csak belebukik. Elodázhatatlan volt az osztály feladatainak profiltisztítása, a munkafeltételek javítása, az informatikai fejlesztés és nem utolsó sorban a szemléletváltás. A vezetõség támogatta ebben? Ez nem volt kérdés. Az elsõ perctõl kezdve élveztem a bizalmat és a segítõkész támogatást. Az osztály szervezeti felépítésének átalakításával kezdtük. A portaszolgálat az önálló Rendészeti és Védelmi Osztály alárendeltségébe került. Kialakult az osztály jelenlegi szervezeti felépítése, amely a Szállítási Csoportot, a Gondnoksági Csoportot és a Gazdasági Ellenõrzési Csoportot foglalja magába. Fokozatosan megvalósult az elengedhetetlen informatikai fejlesztés is: mára hat darab fejlett, hálózatba kapcsolt számítógépen dolgozunk. A korszerûtlen, gazdaságtalanul üzemeltethetõ gépjármûpark egy részét leselejteztük és értékesítettük, másik részét korszerû Volkswagen személy- és haszongépjármûvekre cseréltük. Célunk az egy- Tisztelt Olvasók, Kedves Kollégák! A nyári szabadságok után olykor komoly erõfeszítésekkel jár ismételten a napi munkára koncentrálni, visszazökkenni a hétköznapok bájos zakatolásába. napsütés, balzsamos szél, kiadós mediterrán vacsorák után egy jéghideg Ozujsko Pivo a horvát tengerparton, hatalmas beszélgetések a barátokkal ugye önöknek is ismerõs? És valahogy más ez az érzés még most is..., pedig már eltelt néhány hét! Remélem, Önök is feltöltõdtek, kipihenték magukat s továbbra is örömmel lapozgatják A Mi Kórházunk oldalait. Önök Mi a Szent János Kórház aktív munkatársai együtt szerkesztjük, és együtt olvassuk ezt az újságot. Szeretném, ha a tartalom és forma összhangja tovább erõsödne, s egyre több olyan cikk jelenhetne meg, amely mind a szakma, mind a laikusok számára egyaránt érdekességként szolgál. Mindehhez az Önök javaslataira, kreatív ötleteire, tapasztalataira is feltétlenül szükség van, hiszen meggyõzõdésem az eredményes munka a jó csapatjátékosokban rejlik! Postaládánk mindig nyitott az Önök számára! Jó Munkát és Szép Napokat kíván Önöknek a fõszerkesztõ! 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 3
Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... Egy nap... séges gépjármû flotta kialakítása, mivel így jelentõsen csökkenthetõek a javításra és karbantartásra fordított költségek. Aktualizálásra kerültek a munkaköri leírások és elkészültek az osztály mûködésének kereteit biztosító szabályzatok, így minden munkatársam tudja, hogy mit, mikor, mivel és hogyan kell tennie. Az Intézet saját hatáskörben meghozott közérzetjavító intézkedései és a központi béremelés nagyban hozzájárult a dolgozók biztonságérzetének megerõsítéséhez és a munkahelyi hangulat javulásához. Keretgazdálkodásunk naprakész, feladatainkat pótkeret igénybevétele nélkül teljesítjük. Ezek szerint sikerült véghezvinnie elképzeléseit? Elbizakodottság lenne azt állítani, hogy minden elképzelésem és tervem megvalósult, és már nincs is min javítani. A legnagyobb elért eredménynek azt tartom, hogy a korábbi állapotból, amikor az osztályt a tehetetlenségi erõ mûködtette, sikerült a tervszerû, szabályozott mûködés állapotába kerülnünk. Kiegyensúlyozott a munkakapcsolatunk úgy a betegellátó, mint a gazdasági-mûszaki ellátás társosztályaival. Mennyiben változott az osztály összetétele? A közel hetvenfõs létszám lecsökkent 36-ra. Ez elsõsorban a szervezeti változásoknak (portaszolgálat átszervezése, parkfenntartás vállalkozásba adása, gépjármû javítószolgálat megszüntetése) tudható be. Ami a személyi összetételt illeti, az osztály dolgozóinak körülbelül a fele régi, több éve, esetenként évtizede az Intézetben dolgozik. Az a szemléletváltás, amirõl az elején beszéltem, nem ment könnyen és áldozatok nélkül. Néhányan úgy döntöttek, hogy a megváltozott körülmények között nem kívánnak a Szent János Kórházban dolgozni. Volt, aki nem tudott megfelelni a követelményeknek vagy fegyelmi vétségek miatt váltunk meg tõle. A régi dolgozók jelenlegi létszáma stabil, lelkiismeretes, elkötelezett munkatársai az Intézetnek. Az elmúlt három évben belépett dolgozók körében már nagyobb fluktuáció mutatkozik. Ez annak tudható be, hogy az adott feladatra mindig a legalkalmasabb munkatársat keresem. Komolyan veszem a három hónapos próbaidõt, és amennyiben kétségem merül fel az alkalmasságot illetõen, nem javaslom az érintett dolgozó véglegesítését. Természetesen ezt mindig egyeztetem a közvetlen munkahelyi vezetõvel. Mezõné Fodor Éva, Primusz Tibor László és Sáromi Gábor csoportvezetõ személyében olyan munkatársaim vannak, akik saját területüket önállóan, pontosan, az intézet érdekeit sajátjukként kezelve irányítják, nagyban megkönnyítve ezzel a munkámat. Melyek a további céljai? Ezt a kérdést szeretném két részre bontani. Az egyik az Intézet egésze elõtt álló, olyan nagyszabású célok, mint a minõségbiztosítás bevezetése vagy a kórházi rekonstrukció. A minõségbiztosítás vonatkozásában az Infrastruktúra Team vezetõjeként konkrét feladataim is vannak, amelyeknek szeretnék a tõlem telhetõ legjobban megfelelni. Ezen túlmenõen célom, hogy valamennyi munkatársam segítse elõ a maga területén a mielõbbi sikeres bevezetést. Ez mind a csoportvezetõk, mind az én részemre komoly feladatot jelent a felvilágosítás terén. A kórházi rekonstrukció során az osztály jelenlegi, szûkös elhelyezésére szolgáló 20-as épület az elsõk között kerül lebontásra. Célom, hogy addigra olyan elhelyezést találjak, ahol, bár még a jelenleginél is szûkösebb körülmények között, de az osztály mûködõképességét meg tudjuk õrizni. Szûkebb, rövidebb távú célom a Szállítási Csoport munkakörülményeinek javítása olyan rakodó eszközök és berendezések beszerzésével, amelyek a nagy fizikai erõkifejtést igénylõ tevékenységet megkönnyítik. Az egész kórházat érintõ tervem a szelektív hulladékgyûjtés bevezetése. Elõrehaladott tárgyalások folynak a tömörített hulladékgyûjtés irányába. Ez komoly együttmûködést és több erõfeszítést igényel a kórház valamennyi dolgozójától, azonban túl azon, hogy az Európai Uniós csatlakozás után alapvetõ követelmény lesz, költség- és környezetkímélõbb eljárás. 4 A Mi Kórházunk
Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Pollenek támadása Hazánkban évrõl évre nõ az allergiás megbetegedésben szenvedõk száma. A megváltozott életmódnak, a helytelen táplálkozásnak, a felgyorsult életritmusnak és fõleg a környezetszennyezésnek köszönhetõen az allergia ma már népbetegség; a fejlett európai országokban a leggyakoribb idült megbetegedések közé tartozik, s a lakosság egyre nagyobb százalékát érinti. Az allergiáról kérdeztem Dr. Mohácsi Editet, a Szent János Kórház allergológusát. Az allergia nem más, mint a szervezet kisiklott védekezõ rendszere. Az egészséges ember immunrendszere azonnal reakcióba lép, pl. ha baktérium kerül a szervezetbe, azt bekebelezi vagy feloldja, egyszóval megsemmisíti, így miután a szervezet kivédte a támadást a beteg meggyógyul. Az allergiásoknál ez fordítva mûködik. Az allergiát az öröklött genetikai hajlam és a környezet együttese váltja ki. Bejut a szervezetbe egy arra ártalmatlan anyag az allergén, amely beindítja az immunfolyamatot, és komoly tüneteket idéz elõ, betegséget okoz. Az allergia mely fajtái ismertek? Parlamenti bizottság harcol a parlagfû ellen Attól függõen, hogy az allergén mely célszervet érinti, beszélünk alsó vagy felsõ légúti allergiáról, ételérzékenységrõl, bõrallergiáról, gyógyszer, foglalkozási, valamint rovar vagy méhcsípés okozta allergiáról. Melyik a leggyakoribb allergia? A leggyakrabban elõforduló allergia a széna- vagy allergiás nátha és az asztma bronchiale. Kiváltó okai lehetnek szezonálisak és egész évben fennállóak, azaz peremniálisak. Az elõbbinél a tünetek bizonyos szezonális idõszakokban fellépõ allergének következtében jelentkeznek. Március-április a fák, május-június a fûfélék, július-szeptember pedig a gyomnövények, különösen a parlagfû idõszaka. Az úgynevezett peremniális allergének mint a házipor-atka, toll, kedvenc háziállatunk szõre, vagy éppen az akvárium egész évben megtalálhatók közvetlen környezetünkben, így azoknál, akik genetikailag örökölték a hajlamot, bármikor kiválthatják az allergiás tüneteket. Melyek az allergia legfontosabb tünetei? A leggyakoribb a tüsszögés, az orrfolyás és/vagy -dugulás, viszketés, A parlagfû elleni fellépés érdekében országgyûlési eseti bizottság felállításáról döntött a parlament. A bizottság célja, hogy Magyarországon rövid idõn belül jelentõsen csökkenjen a parlagfû termõterülete, és ezáltal az allergiás megbetegedések, tünetek száma. Magyarország egyik súlyos egészségügyi problémája az allergia, amit elsõsorban a behurcolt parlagfû agresszív virágporszemeinek igen nagy arányú idõszakos koncentrációja okoz. Az adatok szerint napjaikban körülbelül 2,5 millió ember szenved pollen-allergiától, az ország 7,7 millió hektár termõföldjébõl 5 millió hektár fertõzött, az allergiás betegek száma folyamatosan emelkedik. A bizottság megbízatása a tervek szerint 2003. szeptember 30-ig szól, amikor tevékenységérõl jelentést terjeszt megvitatásra az Országgyûlés elé. Tudta-e, hogy... a fûfélék kilencezer faja borítja a föld felületének húsz százalékát, és ezek pollenjei váltják ki leggyakrabban a szénanátha tüneteit a parlagfû amely még nyolcvan évvel ezelõtt is botanikai ritkaságnak számított elsõ hazai leírása 1922-bõl való, ekkor bukkantak rá az ország délnyugati részén, ám a hetvenes évekre már átvándorolt az északkeleti vidékekre is, s mára a leggyakoribb gyomnövény hazánkban egyetlen növény egy idényben több mint nyolcmilliárd virágporszemcsét termel a legmagasabb pollenkoncentrációk a Dél-Dunántúlon, az Alföld déli részén és a fõvárosban mérhetõk, mert itt kezdõdik leghamarabb a virágzás, és itt a leghosszabb a szezon Forrás: weborvos kaparó torok, rekedtség, könnyezõ piros szem, légszomj stb. Mennyiben van jelentõsége annak, hogy minél elõbb orvoshoz menjünk, ha allergiás tüneteket észlelünk? A légúti allergia kezelése elsõrendû helyet foglal el, annál is inkább, mert ennek elhanyagolása az alsó légutak súlyos allergiás betegségét idézheti elõ. Az orrunk a légutunk kapuja: szellõzése és járatának a szabaddá tétele azért fontos, mert az orr tisztító és párásító funkciója következtében a levegõt elõkészíti az alsó légutak számára. Ha valakinek eldugul az orra, és szájon át lélegzik, a belélegzett levegõ töményen, tisztítatlanul, allergénekkel teli kerül az alsó légutakba. A hörgõ nyálkahártyája megvas- 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 5
Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? Segíthetünk? tagodik, fokozódik a váladéktermelés, a hörgõfal simaizomzata összehúzódik, következésképpen a hörgõ átmérõje szûkül, és súlyos asztmás roham alakulhat ki. Ebben az esetben a betegnek azonnali orvosi ellátásra van szüksége, sõt, akár életmentõ beavatkozásra is sor kerülhet. Mennyire kezelhetõ az allergia? Ma már különbözõ terápiás lehetõségek állnak rendelkezésre. Elsõsorban a tüneti terápiát alkalmazzák, vagyis általában az orrviszketés, orrfolyás, dugulás kezelése az elsõdleges feladat. A legújabb eljárások Okok és fokok szerint az antihisztamint már az allergiaszezon kezdete elõtt 2 3 héttel elkezdik adagolni. Klinikai vizsgálatok támasztották alá, hogy ezzel a módszerrel késleltethetõ a tünetek megjelenése, illetve csökkenthetõ azok intenzitása. Fontosak az orrnyálkahártya gyulladását csökkentõ készítmények, illetve az allergiás reakciókat megszüntetõ lokális szteroid orrkészítmények. Azonban soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orrnak lehetnek egyéb más jellegû megbetegedései is, amelyek az allergiához hasonló tüneteket idézhetnek elõ. Idetartozik Az allergiás reakciót bármi kiválthatja, azonban többnyire idegen fehérje vagy növényi eredetû anyag áll a háttérben. A környezetben elõforduló leggyakoribb allergének: fû, virágok és fák pollenjei, állati szõr és toll. Az allergiás hajlam genetikailag is örökölhetõ. Az allergia kialakulásában és terjedésében szerepet játszó környezeti hatások ugyanis olyannyira károsították mára az emberi szervezetet, hogy az immunrendszer téves reakciója beépült a genetikai programunkba. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói az allergia és a negatív pszichés állapotok összefüggéseit kutatják. Az eddigi adatok alátámasztották, hogy a stressz és az erõs érzelmek ronthatják, míg a relaxáció javíthatja az asztmások, illetve a krónikus allergiaformákban szenvedõk állapotát. A legújabb német kutatások bebizonyították, hogy nemcsak a levegõben keringõ pollenek mennyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi hatásokra megváltozik a szerkezetük is. A Bergmann vezette vizsgálat bebizonyította, hogy ugyanannak a növénynek a nagyvárosban, forgalmas utak mentén, illetve a tisztább levegõjû vidékeken szedett példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata annak is, hogy a növényekben szegényebb városokban élõk körében mégis magasabb az allergiás asztmások száma, mint a zöldellõ vidékeken. Mutánsveszély A további kutatások tanúsága szerint a változásért a kipufogógázokban található anyagok, az ózon, a kén-dioxid, s még a dízelmotorok kibocsátotta szennyezõdések is okolhatók, amelyek önmagukban is allergizálnak, mert fellazítják a hörgõk és az orr nyálkahártyáját, ami megkönnyíti a pollenek hordozta betegítõ anyag bejutását a szervezetbe. például a polip, az orrsövény-ferdülés vagy az orrmelléküreg-gyulladás. Ezért, ha az orr tünetei nem kellõképpen javulnak, mindenképpen fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végeztetni. Más szelídebb módszerekkel, például homeopátiás készítményekkel megszüntethetõk-e a tünetek? Ma már különbözõ alternatív terápiás lehetõségek állnak a rendelkezésünkre, azonban alapvetõen nem szoktam javasolni a pácienseimnek. Mindazonáltal természetesen nem zárnám ki annak a lehetõségét, hogy bizonyos esetekben kiegészítõ kezelésként a javasolt gyógyszerek szedése mellett jól alkalmazhatók ezek a módszerek. Milyen új módszerek vannak? A jövõ terápiája az immunterápia, amely az allergiás mechanizmust normalizálja. Az immunterápiával elõkészítjük az allergiás szezon fogadására a szervezetet. Ez azt jelenti, hogy a szervezetet elõkészítik az allergiás szezon fogadására azáltal, hogy annak az allergénnek, amire specifikusan érzékeny a beteg meghatározott koncentrációját állítják elõ. Az eddigi tapasztalatok szerint azoknál az egyéneknél, akik csak egy allergénre reagálnak pozitívan, teljes tünetmentességet értek el. Azoknál pedig, akiknek többféle allergénre is jelentkeznek a tünetei, ezzel a módszerrel pár napos náthára lehet lecsökkenteni a tüneteket. Az immunterápia injekció formájában és szájon át szedhetõ tabletta vagy csepp formájában lehetséges úgy, hogy a készítményt hetente emelkedõ koncentrációban juttatjuk a szervezetbe, majd késõbb havonta. Kitekintõ Az allergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában. Az Európai Unió adatai szerint a tagor- 6 A Mi Kórházunk
Segíthetünk? Segíthetünk? Szelíd gyógymódok az allergia ellen A leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha. A betegség hagyományos gyógyszereként az úgynevezett antihisztaminok szedését javasolják, súlyosabb esetekben szükség lehet szteroidok alkalmazására is. Enyhébb esetekben van azonban más megoldás is. Gyógyteát készíthetünk gyógynövényekbõl, de akik a felsorolt gyógynövények valamelyikére allergiásak, természetesen nem használhatják õket. Szöszös ökörfarkkóró megnyugtatja és ellazítja a légzõrendszert, mérsékli a szénanáthát kiváltó ingerek következményeit. Gyömbérgyökér meleget adó, a tüdõ mûködését javító stimulálószer. szágokban élõk körülbelül harmincöt százalékát érinti a kór, ez csaknem 120 millió ember. Nem is olyan régen csupán egyszerû kellemetlenségnek tartották a szénanáthát. Ám amióta ez a kór és a többi allergia már minden harmadik embert kínoz, negatívan befolyásolva munkájának hatékonyságát, egész életminõségét, és nem utolsó sorban hihetetlen költségeket okozva az egészségügynek, immár központi problémává vált a betegség elleni küzdelem. Magyarországon becslések szerint a lakosság húsz huszonöt százaléka küszködik az allergiával, a Medinfo munkacsoport elemzése szerint az egészségbiztosító évente négymilliárd forintot költ az allergia gyógyszereire, további kétmilliárdot pedig maguk a betegek hagynak a patikákban. Bemutatkozunk Bemutatkozunk Bemutatkozunk Beszámoló a Szent János Kórház Tudományos Bizottsága által 2003. júniusban szervezett ülésrõl Dr. Folyovich András: Fiatalkori cerebrovascularis kórképek Dr. Vastagh Ildikó: Transcraniális Doppler vizsgálatok cerebrovascularis betegségekben 2003. június 19-én a Szent János Kórház rendszeres tudományos programja keretében ideggyógyászati tárgyú elõadások hangzottak el. Az elõadók Dr. Folyovich András, a Neurológiai Osztály vezetõ fõorvosa és Dr. Vastagh Ildikó, a Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinikájának tanársegéde voltak. Az elõadások a neurológia egyik legdinamikusabban fejlõdõ területével, a strokekal foglalkoztak. A stroke cerebrovascularis betegség magyar szóhasználattal agyérbetegség. Világszerte a vezetõ halálokok között szerepel, a megbetegedettek száma Magyarországon is kiugróan magas. A téma aktualitását részben ez, részben a legújabb eredmények iránti felfokozott várakozás magyarázza. A stroke agyi érrendszeri elváltozás, mely az agymûködés körülírt vagy teljes zavarához vezet. Hirtelen kialakuló tünetegyüttes, mely legalább 24 óráig fennáll és kizárható egyéb megbetegedés a háttérben. A tudományos ülésen elhangzott elsõ elõadás témája az ún. fiatalkori stroke volt. A fiatalkor fogalma ezen a téren egyértelmû: 15 évnél idõsebb, de 45 évnél fiatalabb korban fellépõ elsõ agyi érkatasztrófa esetén beszélünk errõl. Ez a betegcsoport olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek eltérnek a késõbbi életkorban kialakuló agyi érbetegségekétõl. 45 évnél fiatalabb korban az összes stroke-nak csak kb. 10 15%-a fordul elõ, azonban a legmodernebb vizsgálati technika mellett is kiugróan magas számban, 35 40%-ban a kóreredet tisztázatlan marad. Idõsebb korban szinte mindig kimutatható valamilyen jól meghatározható, de csak szûk csoportból kikerülõ hajlamosító tényezõ, ún. rizikófaktor vagy alapbetegség, miközben a fiatalkori csoportban alig van ilyen, ha mégis, akkor ritkaságszámba menõ, akár 40 50 féle kóroki tényezõ jön szóba. Fiatalkorban gyakoribb az agyvérzések aránya, mint késõbb. Az elõbbiekbõl következik, hogy minden olyan új kóroki tényezõ felismerése, mely ebben a csoportban agyi érbetegséget okozhat, jelentõs eredménynek számít a kutatásban és közvetlenül a betegség megelõzésében. Alig egy évtizede ismerték föl, hogy a vérben egyes speciális fehérjék hiánya a gátló mechanizmusok elégtelensége révén fokozott trombózis hajlamot eredményez. A tudományos ülés elsõ részében az ún. thrombophiliának a kóroki szerepét elemezték. Az agy vénás hálózatának trombózisában ennek a betegségnek szerepe egyértelmû, de az artériákéban még vitatott. Saját vizsgálataink éppen ez utóbbi területre irányultak. Jelenleg úgy tûnik, hogy önmagában a thrombophilia az agyi artériás rendszer trombózisához nem elégséges ok, azonban más többek között genetikus tényezõkkel együtt az agyérbetegséget magyarázhatja. Itt nem csak elvi megközelítésrõl van szó, hiszen az eredmények birtoká- 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 7
Bemutatkozunk ban erélyes gyógyszeres megelõzõ kezelés lehet indokolt. A tudományos ülés második elõadása az ún. transcraniális Doppler (TCD) vizsgálattal foglalkozott, mely a Szent János Kórház Neurológiai Osztályán is elérhetõ. A TCD olyan speciális ultrahang-diagnosztika, mely nem a nyaki erek áramlásának rutinszerû vizsgálatát jelenti, hanem a koponyán belüli erek ábrázolását. Számtalan hasznos információt szolgáltat az arra alkalmas betegeknél az agyi keringésre vonatkozóan, e mellett azonban különleges diagnosztikai folyamatokat is lehetõvé tesz. Ez utóbbiak közül egyrõl esett ez alkalommal szó: a vénás és artériás érhálózat kóros összeköttetése (shunt) révén lehetõvé váló agyi embolizáció vizsgálatáról. A Heidelbergi Orvosegyetemen kidolgozott és a Neurológiai Klinikán alkalmazott módszer révén a beteg számára pusztán egy vénás injekció megterhelését jelentõ eljárással jó találati aránnyal deríthetõk fel ezek a kóros érkapcsolatok. Nagyszámú fiatalkori stroke-os beteg vizsgálata során többször volt kimutatható ún. jobb-bal shunt. A júniusi tudományos ülés kissé eltért a havonta szokásos rendezvényektõl. Noha az utóbbi két évben többször hangzott el neurológiai vonatkozású elõadás, önálló ülést most tartottunk. Ennek megfelelõen volt helye a köszönetnek is, hiszen a megelõzõ kutatást és együttmûködést lehetõvé tevõ intézményeket és munkatársaikat, a neurológus nemzedékek nevelõit így most Dr. Csanda Endre, Dr. Lipcsey Attila és Dr. Szirmai Imre professzorokat jogosan megillette ez. Üzenet értéke is volt az elõadásoknak: olyan témával foglalkoztak, melyek értékeléséhez csak hosszú évek kitartó munkája és több tudományos központ együttmûködése révén lehetett kellõ számú beteget választani. Dr. Folyovich András osztályvezetõ fõorvos Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Egészségnap: Egészségünk titkai prevenció mindenek elõtt! Az esemény megnyitása (balról jobbra: Dr. Ferencziné Csepregi Zsuzsanna, ÁNTSZ/XII. ker.; Somogyvári Zoltánné, Ápolási Igazgató; Nagy Adrien, intézeti szakoktató) A Kossuth rádió egyik júliusi Reggeli Krónikájában hangzott el a megdöbbentõ hír, mely szerint demográfiai krízishelyzetet teremtett a lakosság rossz egészségi állapota. Kétségtelen és tényként kezelendõ az is, hogy a magyar egészségügy sok-sok problémával terhes. 1981 óta több mint fél millióval lettünk kevesebben, és ennek hátterében túl azon, hogy a születések száma csökken az országban, a rendkívül komor halálozási helyzet a felelõs. A halálozások elsõdleges oka pedig a krónikus, nem fertõzõ betegségekben keresendõ: a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, valamint a légzõés az emésztõrendszer betegségei. A betegségmegelõzés, az egészséges életmódra nevelés a születés elõtt kezdõdõ folyamat kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy a kívánt terhességekbõl egészséges gyermekek születhessenek, az élet minden színterét át kellene, hogy hassa az egészség, mint értékszemlélet. Tisztában vagyok azzal, hogy ez ma még egy kicsit utópia, illúzió, de pontosan ezért rendkívül fontos a betegségmegelõzés jelentõsége és szerepe társadalmi szinten egyaránt. És egy másik nem elhanyagolható szempont! Magyarország 2004-tõl az Európai Unió tagja lesz, egy olyan közösségé, amelynek lakosai 6 évvel tovább élnek, mint hazánkban. Olyan közösségbe igyekszünk, amelyben az egészség érték, ahol jól tudják, hogy az egészségügy és a szociális ágazat fejlesztése kizárólag hatékony együttmûködéssel oldható meg. Ahol az egészségi állapot javítása az ország társadalmi, gazdasági fejlõdésének elõfeltétele! Én, laikusként hiszek a prevenció mindenható voltában! A kitûzött cél azaz egy egészségesebb társadalom eléréséhez a hagyományos megközelítés ma már nem alkalmazható, ezért üdvözöltem lelkesen a Szent János Kórház és az ÁNTSZ XII. Kerületi Intézete által közösen szervezett Egészségnapot, amely a fent megfogalmazott célt szolgálta. Az elsõsorban egészségügyi dolgozók részére szervezett Egészségnap a Johan Béla Népegészségügyi Program megvalósításának része. A több állomásból összeállított, egész napos rendezvény melyben gyógytornászok, dietetikusok, szakorvosok és szakasszisztensek, valamint a XII. ke- 8 A Mi Kórházunk
Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink rület egészségnevelõje vettek részt alapvetõen az egészségügyben dolgozók egészségnevelõ, egészségfejlesztõ munkájához nyújtott elméleti és gyakorlati tanácsokat. Több fórumon, egyre többen és részletesebben foglalkoznak szakemberek és laikusok egyaránt az egészséges táplálkozással és annak egyes betegségekre gyakorolt hatásával, vagy a szûrõvizsgálatok elengedhetetlen, megelõzõ szerepével. Magyarországon évente kb. 34 ezer ember hal meg rákos megbetegedésben! A statisztikai adatokat illetõen a férfiaknál elsõ, a nõknél a második helyet foglaljuk el. Az okok számosak: benne rejlik az életmódunk, a környezetszennyezés, a legnagyobb probléma azonban a szervezett-tervezett népegészségügyi szûrések, illetve a meglévõ kötelezõ szûréseken való tudatos részvétel hiánya. (Egy megdöbbentõ adat: a 45 és 65 év közötti nõk csupán 30 40 százaléka megy el a több mint egy éve létezõ mellrákszûrésre. S ami még meglepõbb: Budapesten az országos átlagnál is kevesebben vesznek részt az ingyenes szûrõvizsgálaton!) Az emlõszûrés jelentõségérõl Rothschüller Gáborné, radiológus asszisztens tájékoztatta a megjelenteket Kálnai Beáta, gyógytornásztól az otthon is könnyedén elvégezhetõ mozgásformákat, rehabilitációs gyógytornát sajátíthatták el az érdeklõdõk A fentiekbõl levonva a konzekvenciákat: még mindig kevés azoknak a programoknak a száma az egészségügyi ellátórendszerben, amelyek a prevencióval foglalkoznak, és elsõdleges céljuk, hogy valamennyiünket szakembereket és a nagyközönséget egyaránt ráébressze arra, hogy az egészség érték! Igen, közhelynek hangzik de halálosan komoly, hogy nekünk kell megtenni az elsõ lépést egy egészségesebb, tudatosabb társadalom megteremtésének irányába! Ezért követendõ valamennyi egészségügyi intézmény és a laikusok számára egyaránt az Egészségnaphoz hasonló, tervezett és szervezett programok megteremtése. Ezúton szeretném megköszönni az Intézet munkatársainak (Somogyvári Zoltánnénak és Nagy Adriennek), valamint az ÁNTSZ XII. kerületi képviselõjének (Dr. Ferencziné Csepregi Zsuzsannának) a szervezésben való lelkes közremûködést, s remélem, hogy a jövõben az Egészségnap immáron követendõ példaként, érdekes programokkal a Népegészségügyi Program szerves részét képezõ preventív fórummá válhat nemcsak a Szent János Kórház dolgozói számára. mert ÉRTÉK az egészség! Az AG FOODS Kft. képviseletében Varga Zsolt tartott diabetikus termékekbõl bemutatóval egybekötött kóstolót az érdeklõdõknek 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 9
Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Semmelweis-napi kitüntetések A hagyományoknak megfelelõen idén is július elsején került sor a Semmelweis-napi ünnepségre az intézet auditóriumában. Közismert, hogy Semmelweis Ignácnak, a gyermekágyi láz kóroktana felismerõjének életében nagyon kevés elismerés jutott, annál több egészségügyi intézményben emlékeznek meg országszerte Az anyák megmentõjérõl. Semmelweis születésének 185. évfordulóján felfedezése ma is ugyanolyan aktuális, mint a hajdani monarchia idején. Amikor életére emlékezünk, felmerül a kérdés, vajon tanításának maradandó-e a hatása a mai gyógyításban? Azt hiszem, a napi munka során fel sem vetõdik ez a kérdés, hiszen ma már az egészségügyi ellátás természetes rutinja (kell, hogy legyen!) a sterilizálás. Azonban tényként kezelendõ, hogy járványügyi szakemberek statisztikái szerint kórházainkban még ma is több tízezer beteg kap fertõzést. Érdemes elgondolkodni (nemcsak) egy ilyen jeles nap kapcsán a feltett kérdésen: valóban mindig, minden körülmények között megteszünk minden tõlünk telhetõt a mûtõk, az épületek, az eszközök sterilitásáért az egészségügyi elõírásoknak megfelelõen? Az egészségügyi intézményekben július elsõ napjaiban tartott ünnepségek kapcsán elsõsorban Semmelweis Ignácra emlékezünk, azonban ezen a napon bensõséges körülmények között jutalmazza meg az Egészségügyi Minisztérium, valamint az egyes intézmények vezetõi a kiemelkedõ tevékenységet végzõ munkatársakat. Nem volt ez másként az idén sem: miniszteri dicséretben 1 kollégánk, fõigazgatói dicséretben 15 munkatárs, igazgatói dicséretben pedig 35 fõ részesült. Az elõléptetések bejelentésére is e jeles napon került sor: 8 munkatárs fõorvosi, szintén nyolc fõ pedig adjunktusi elõléptetésben részesült. Az immáron több évtizedes tradíciót követve Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató az ünnepség keretein belül adta át a Semmelweis-emlékgyûrût Dr. Lukács Juditnak, a Pulmonológiai osztály osztályvezetõ fõorvosának, címzetes egyetemi docensnek. Mélységes, õszinte meghatottság és örömkönnyek kísérték a gyûrû átadását, hiszen én azt hiszem valamennyiünk számára a legnagyobb kitüntetés, ha kollégáink tisztelnek bennünket elismerésükkel. Lukács doktornõ õszinte köszönetét és háláját kifejezve olykor elcsukló hangon tartotta meg ünnepi beszédét, megemlékezve Semmelweis Ignácról, az emberrõl és az orvosról, hangsúlyozva, hogy Semmelweis a rutin tevékenységek során minden nap velünk van. Én, laikusként is biztos vagyok abban, hogy Semmelweis emléke az idõk végezetéig elkísér bennünket, hiszen olyan eredménnyel gazdagította az orvostudományt, amelynek történelmi jelentõsége nem vész nem veszhet a feledés homályába. Semmelweis olyan megbecsülést szerzett nemcsak hazánkban, hiszen még ma is jelennek meg világszerte publikációk, melyek õt idézik amilyen csak keveseknek jut osztályrészül, zsenialitásának elismerésére azonban ahogy a történelem során számtalan esetben csak halála után került sor. Az ünnepséget a Magyar Állami Operaház mûvészeinek (Botos Veronika, brácsa; Kunszeri Márta, fuvola; Novák Zita, hegedû; Sztankovics Béla, gitár) elõadása zárta, akik tavalyi ígéretüknek híven az idei rendezvény kapcsán is üdítõ játékukkal örvendeztették meg a közönséget. A megemlékezés után a megjelenteket kötetlen beszélgetéssel egybekötött állófogadáson látta vendégül az intézet menedzsmentje az ebédlõben. 10 A Mi Kórházunk
Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Rendezvényeink Meghatottan elkötelezetten Interjú Dr. Lukács Judittal Idén nyolcadik alkalommal adták át a Semmelweis-gyûrût, melyet ezúttal a fõorvosi testület titkos szavazata alapján Dr. Lukács Juditnak, a Pulmonológiai osztály vezetõ fõorvosának, címzetes egyetemi docensnek ítéltek oda. Ha jól tudom meglehetõsen régóta több évtizede dolgozik a Szent János Kórházban. Minek köszönhetõ ez a nagyfokú elkötelezettség? 1965-ben központi gyakornokként jöttem ide, a kórház IV. Tüdõosztályára. 1967-ben kerültem át a IV. Tüdõosztályról az I. Tüdõosztályra. Abban az idõben Dr. Sassy- Dobray Gábor vezette az osztályt. A fõorvos úr volt az általános tüdõgyógyászati szemlélet egyik megalapítója, akitõl pályakezdõ fiatal kollégái sokat tanulhattak. Én is tõle tanultam a tüdõgyógyászat és a bronchocitológia legrejtettebb titkait is, így lett az asztma mellett a tüdõdaganat-diagnosztika a szakterületem. Mellette sajátítottam el a belgyógyászati szemléletet is. Lehetõvé tette számomra, hogy a tüdõgyógyászati szakvizsga letétele után a belgyógyászati szakvizsgát is megszerezzem. 1979-tõl pedig másod fõorvosa lettem. Dr. Sassy-Dobray fõorvos 1982- ben bekövetkezett halálakor vettem át a citológiai laboratórium vezetését, s ekkor kapcsolódtam be az aszszisztensek citológusképzésébe, valamint a bronchocitológiai orvos-továbbképzésbe is. 1992-ben, Kelemen Sándor professzor úr nyugdíjazását követõen, én vettem át az osztály vezetését: korszerû, magas színvonalú tüdõgyógyászati diagnosztikát és pulmonológiai kezelést igyekeztem megvalósítani. Véleményem szerint azonban rendkívül fontos, hogy a betegek a magas szintû szakmai ellátás mellett a nekik kijáró tiszteletet és emberséget is mindig megkapják, hiszen ez a páciensek közérzetéhez alapvetõen hozzátartozik. Hogyan néz ki ma a Pulmonológiai osztály? Osztályunk a tüdõgyógyászat valamennyi ágát felöleli. Minden orvoskollégának speciális területe van: két allergológus, két onkológus és egy kardiológus szakorvos dolgozik az osztályon, emellett minden kolléga tüdõgyógyász szakorvos is egyben. Kedvenc témám mint már említettem a tüdõdaganat diagnosztikája és citológiája, valamint az asztma kezelése és gondozása. Az asztma lényegében allergiás hörgõgyulladás olyan krónikus betegség, amely nem gyógyítható, de a rendelkezésre álló korszerû gyógyszerekkel ma már tünetmentessé tehetõ. Azonban egyáltalán nem mellékes, a beteg hogyan használja a gyógyszereit, ezért kiemelkedõen fontos az asztmagondozás. Létrejött egy önálló civil szervezet, a Szent János Asztma Egyesület, melynek jelenleg is szakmai társelnöke vagyok. Ez az egyesület havonta tart foglalkozásokat, melynek elsõdleges célja, hogy az asztmás betegeknek részletes felvilágosítást nyújtson, megismertesse õket betegségükkel, a gyógyszerek helyes használatával, valamint az egyéb kiegészítõ kezelésekkel, például a légzõtornával. Kollégái segítik munkáját? Igen, úgy érzem, saját munkatársaimmal és a társosztályok kollégáival is nagyon jó a kapcsolat. Igyekeztem az osztályon a legmodernebb eljárásokat megvalósítani, ami természetesen csak munkatársaim segítségével volt lehetséges. Ezért úgy gondolom, a gyûrû nem csak engem illet. Köszönettel tartozom valamennyi kollégámnak. Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy rám szavaztak. Talán nem érdem, hogy 38 éven át egy munkahelyen dolgoztam, de itt mindig jól éreztem magam, a kórháztól megbecsülést kaptam és igyekeztem a betegeket szolgálni egész életemben. 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 11
Postánkból Postánkból Postánkból Postánkból Postánkból Aktualitások Aktualitások Tisztelt Traumatológiai Osztály! Nemrég, egy apró balesetbõl adódó térdhúzódással kerültem az Önök járóbetegeket ellátó osztályára. A hajnali óra ellenére máshol nem tapasztalható! alapos, gyors vizsgálatban és ellátásban részesültem. A kontrollvizsgálatok alkalmával szintén hasonló beteg-barát stílusban részesített kezelõorvosom, annak ellenére, hogy a pénteki és szombati napokon tapasztalt kánikulától és egyéb megpróbáltatásoktól fokozottan ingerült betegáradat próbára tette mindannyiunk türelmét. Kezelõorvosom, Dr. Deierl Krisztián volt, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani türelmes, áldozatos munkájáért. Kívánok neki további szakmai sikereket, jó egészséget és olyan betegeket, akik hozzám hasonlóan elmondhatják, hogy öröm volt a paciensének lenni. Tisztelettel: Schellenpergerné Komáromi Anna 2003. június 16. Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844 Köszönet tanuló szülésznõk oktatásáért Tisztelt Fõigazgató Úr! A 2002/2003. tanév befejeztével szeretném megköszönni azt a segítséget, amelyet az Ön vezetése alatt álló kórház szülészeti osztálya, orvosi és szakdolgozói kollektívája a tanuló szülésznõ területi szakmai gyakorlati oktatásával nyújtott iskolánknak. Külön köszönet illeti Dévai Jánosné oktatás-felelõs vezetõ-szülésznõt lelkiismeretes szervezési és gyakorlati oktató munkájáért. Dr. Lintner Ferenc, fõorvos úr, Nagy Adrien, szakoktató és Somogyvári Zoltánné, ápolási igazgató figyelemmel kísérte és támogatta a gyakorlati képzést. A szülõszoba vezetõje és kollektívája felelõsségteljes szerepet vállalt a tanuló felkészítésében. Külön köszönjük, hogy a Meddõségi Centrumban Keresztény Istvánné fõnõvér szervezésével és segítségével tölthették tanulóink IVFoszályos gyakorlatukat. Szívesen fogadták õket, igen sokat tapasztalhattak és tanulhattak az ott folyó magas színvonalú szakmai tevékenységrõl. Az Intézmény a gyakorlóterület biztosításával és a szülésznõi hivatásra való felkészítéssel nagyban hozzájárult tantervi céljaink eléréséhez. A szülésznõképzésben együttmûködésükre a jövõben is számítunk! Köszönettel: Dr. Farkas Istvánné igazgató Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium 2003. június 14. Komolyabb kommunikáció 2003. május 5-én marketing csoporttal bõvült Intézetünk, amely egy marketing csoportvezetõvel, egy PRmenedzserrel, valamint egy pályázatfigyelõ kolléganõvel kezdte meg tevékenységét. A csoport feladata a marketingkommunikáció eszközeit felhasználva az Intézet saját bevételeinek növelése mellett a külsõ és belsõ kommunikáció erõsítése, a Szent János Kórház arculatának, jó hírnevének tudatos felépítése, mindemellett kormányzati, alapítványi, EU-s fejlesztési pályázatok figyelése, az azokra idõben történõ reagálás, valamint a pályázati anyagok elkészítésének koordinálása. Mindannyiunk számára elengedhetetlenül fontos, hogy valamennyi a Szent János Kórház osztályain kezelt beteg, páciens minden alkalommal elégedetten hagyja el Intézetünket, sõt, immáron a tudatos választás lehetõségével élve legközelebb is bennünket válasszon. Csak úgy tudjuk pácienseink elégedettségét, és egy tudatosan bennünket választó pacientúrát kialakítani, ha a magas színvonalú szakmai tudáson, egészségügyi ellátáson túlmenõen minden esetben humánusan fordulunk pácienseinkhez kommunikációnk mind a külvilág, mind a betegek, mind pedig egymás irányába elkötelezettséget, lojalitást és stabil alapokon nyugvó, átgondolt kommunikációs stratégiát tükröz. Ez az a cél, melyet Missziós Nyilatkozatunk is tartalmaz, s amely kifejezi a Szent János Kórház valamennyi munkatársának vágyát: kiérdemelni és hosszútávon megõrizni az emberek szeretetét és megbecsülését. Elérhetõségük: Tel.: Bozsik Éva (csoportvezetõ): 4165 Nagy Erika (PR-menedzser): 4110 Bindis Gabriella (pályázatfigyelõ): 4053 marketing@mail.janoskorhaz.hu 12 A Mi Kórházunk
Aktualitások Aktualitások Aktualitások Aktualitások Aktualitások Aktualitások Aktualitások Helikopteres leszállópálya A Légügyi Igazgatóság 2003. június 10-i hatállyal visszavonásig érvényes nem nyilvános fel- és leszállóhely üzemeltetési engedélyt adott a Szent János Kórház kérelmére a Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában, az Intézet kezelésében és használatában álló, a teniszpályák magasságában elhelyezkedõ mentõhelikopter-leszállóhely üzemeltetésére. A 26 26 m alapterületû leszállópálya kizárólag mentõhelikopterek fogadására használható a napkelte és napnyugta közötti idõszakban, mely az Alsó-svábhegyi út felõl közelíthetõ meg. Az Egészségügyi Regionális Centrumként is funkcionáló Szent János Kórház a hét valamennyi napján non-stop traumatológiai ügyeletet tart. A traumás betegek ellátását a helikopterrel való szállítás nagymértékben befolyásolja hiszen sok esetben perceken múlhat a beteg élete, s ezt a saját leszállóhely megléte alapvetõen megkönnyíti. Az Országos Mentõszolgálat a riasztást követõen egyelõre saját esetkocsijain szállítja be a betegeket a traumatológiai osztályra, azonban további terveink között szerepel, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsünk a leszállópálya és a traumatológia között. Pályázatok Figyelem! Kórházunkat, orvosainkat, ápolóinkat, dolgozóinkat, parkjainkat, mókusainkat érintõ pályázatok figyelése állandó! A jövõben minden osztály idõben értesítést kap az õket érintõ pályázatokról a Marketing csoporttól, mert célunk és feladatunk minél több lehetséges erõforrás bevonása. Jelenleg futó pályázataink Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázat a sportlétesítmények építésének, korszerûsítésének és felújításának támogatására (a teniszpálya befedésére vonatkozó pályázati anyag összeállítása a Mûszaki osztállyal karöltve folyamatban van). Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet pályázata az egészségügyi képesítéssel rendelkezõ szakdolgozók továbbképzésének támogatására (Ápolási Igazgatósággal történt kapcsolatfelvételt követõen folyamatban). Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség pályázata az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzést, illetve a munkakörülmények javítását szolgáló pénzeszközökbõl való támogatásra (Rendészeti és Védelmi Osztály dolgozik rajta). Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázata angol nyelvi oktatás támogatására az egészségügyi és szociális ápolásban dolgozó ápolók részére (minden osztály kapott róla körlevelet). Aneszteziológiai és intenzív ellátás, Perinatális Intenzív Centrumok berendezéseire kiírandó pályázat igényfelmérése (elküldve). Együttmûködési megállapodás a Rhode Island Hospital és a Szent János Kórház között Egyeztetõ tárgyalások után júniusban a Rhode Island Hospital (Providence, Rhode Island, USA) és a Szent János Kórház hivatalos együttmûködési megállapodást írt alá a két kórház közötti együttmûködés bõvítése céljából. Az együttmûködés az alábbi programokra terjedhet ki: tanszéki tanárok, vezetõk vagy diákok cseréje, közös kutatási projektek lebonyolítása, közös kiadványok tervezése, valamint kulturális programok szervezése. A Rhode Island Hospital és a Szent János Kórház közötti kapcsolat elsõ kiemelt területe a két intézmény pszichiátriai osztályai közötti együttmûködés. Sziget fesztivál másképp Idén harmadszor vállalta a Szent János Kórház Traumatológiai Osztálya a Sziget Fesztivál traumatológiai hátterének biztosítását. A szigetlakók közül 38 járóbeteg és öt fekvõbeteg került ellátásra, két beszállított beteg esetében pedig mûtétre is szükség volt. A nyári pangás idején a szigetlakók hozzájárultak az osztály betegforgalmának növekedéséhez, a betegek ellátása során pedig jó hasznát vették a tavaly megnyitott felvételi betegfürdetõnek, illetve az osztályon telepített bankkártya leolvasónak is. Támogatások Intézetünk A Központi Sterilizáló gépparkjának összeállítása pályázat elnyerésével 2 db mûszermosó és fertõtlenítõ készülék beszerzésére 4 millió Ft támogatást kapott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelõségtõl. Egy készülék már üzemel az Ortopédiai Osztályon, a másik berendezést a Sebészeti Osztály rekonstrukciós munkáit követõen vehetik birtokba munkatársaink. Felújítások a traumatológiai osztályon Rövidesen befejezõdik a Traumatológiai Osztályon folyó felújítás: elvégezték az épület teljes festését, tapétázását, a nyílászárók javítását és festését ezzel egyidejûleg pedig az épületen belül kialakították a Traumatológiai Szakrendelés új rendelõjét. Az osztály felszereltsége az újonnan fellépõ igényeknek megfelelõen folyamatosan fejlõdik. A munkálatok végzése alatt a megfelelõ koordinációnak köszönhetõen az osztály folyamatosan mûködõképes maradt, a nagy felfordulás ellenére sem a mûtéti számban, sem az elbocsátott betegszámban visszaesés nem következett be. (GJ) 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 13
Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Aktualitások, érdekességek itthonról és a nagyvilágból Orvosszakma és érdekképviselet: Könnyen borulhat az elõjegyzés Az egészségügyi szaktárca hangulatjavító rendelete szerint a háziorvosoknak a rendelési idõ egy részében lehetõséget kell biztosítaniuk arra, hogy a betegeket elõre egyeztetett idõpontban fogadják, így elõzve meg a sorban állást, az órákig tartó várakozást. Bár ez már kötelezõ, a betegek többsége még nem él a lehetõséggel, sokan nem is tudnak róla. A tervezhetõ betegellátási rend kialakítását a szaktárca egyelõre csak a háziorvosi rendelõkben tette kötelezõvé. Az érintetteknek fél évük van rá, hogy a rendszert zökkenõmentessé tegyék. Ha januártól nem mûködik, az egészségbiztosító a praxis méretétõl függõen 50 100 ezer forintot is visszavonhat a háziorvosoktól. Majdnem mindenhol az úgynevezett vegyes rendszert alkalmazzák a háziorvosok, ami azt jelenti, hogy a rendelési idõ egy részében megbeszélt idõpontra, a fennmaradó részében pedig érkezési sorrendben jönnek a betegek. Csakhogy, állítják többen az egész rendszernek semmi értelme, hiszen egyetlen pillanat alatt fölborulhat, például akkor, amikor az orvost egy sürgõs esethez hívják. Akadnak viszont kedvezõ tapasztalatok is van, ahol évek óta sikeresen mûködik az elõjegyzési rendszer: két éve alakították ki így a betegfogadást, mégpedig azért, mert felfigyeltek arra, hogy a rendelõben kizárólag nyugdíjas, idõs betegek várakoznak, akik ráérnek fél napokat ücsörögni a váróban. Viszont az aktív, 30 és 60 év közötti korosztály nem járt orvoshoz, így kikerült a betegellátásból és a szûrésekbõl. A tapasztalatok szerint, amióta konkrét idõpontot tudnak adni, az egyensúly helyrebillent. Ha szûrésre rendel be pácienseket pontos idõre az orvos, mindig eljönnek. Gyógyszer felírására nem kell várni, a receptet az aszszisztens soron kívül kiadja. Az idõsek ugyan nehezebben szokták meg a változást, a fiatalok és a középkorúak viszont kifejezetten örültek, hogy megszûnt a várakozási idõ. Közel a magas vérnyomás génjeihez Brit kutatók négy olyan területet azonosítottak az emberi genetikai állományban, amelyek valószínûleg a magas vérnyomás kialakulására hajlamosító génváltozatokat rejtik írja a BBC. A magas vérnyomásban szenvedõk más egészségügyi problémák mellett fokozott kockázatnak vannak kitéve az agyérkatasztrófák (stroke) és a szívinfarktus szempontjából. Régi kérdés, hogy a kondíció kialakulásában mekkora a gének és mekkora a környezeti hatások (fõképp az életmód) szerepe. Brit kutatók közel 1600 család több mint 3500 tagjának DNS-ét vizsgálták. Ezekben a családokban legalább két olyan testvér volt, akik igen magas vérnyomástól szenvedtek. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vizsgált személyek nagy részére számos gén szempontjából ugyanolyan aktivitási mintázat jellemzõ. E gének négy különbözõ kromoszómán fordulnak elõ, de egyelõre csak a körülbelüli helyzetüket sikerült behatárolni. Az eredmény alapján azonban következhet a gének pontos azonosítása, ami viszont új gyógyszerek és új diagnosztikai eljárások kifejlesztését alapozhatja meg. Fontos hozzátenni azonban, hogy ezek a gének minden bizonnyal a legtöbb betegséghez hasonlóan nem önmagukban lesznek felelõsek a magas vérnyomásért, hanem egyes változataik jelenléte csupán nagyobb kockázatot jelent majd. Csontfûrész helyett széndioxid-lézer Lehet, hogy a sebészek hamarosan elfelejthetik a hagyományos csontfûrészt? A bonni Holográfia- és Lézerkutató Intézetben ugyanis kifejlesztettek egy újfajta széndioxid-lézert, amellyel nagyon finom, 0,2 milliméteres, vágásokat lehet tenni csontszövetben is, anélkül, hogy a csontok hõre érzékeny részei sérülnének. Az új berendezés lényege, hogy rendkívül rövid idejû fényimpulzusokat bocsát ki. Emellett a program lehetõvé teszi, hogy a vágás formáját, mélységét is meg lehessen választani, egészen odáig menõen, hogy az orvos akár bonyolultabb mintákat is vághat a csontba, pl. dupla W-alakú formát, aminek komoly jelentõsége lehet, pl. a Bypass-mûtéteknél a mellcsont esetében. Az ilyen alakú vágás esetén az átvágott csontrészek jobban illeszkednek és a levegõvétellel járó mozgások ellenére gyorsabban forrnak össze. Világszerte egyre többet költenek az egészségügyre A fejlett országokban az állam egyre többet költ az egészségügyre. A világelsõ az USA, ahol a GDP-nek már csaknem 14 százalékát emészti fel ez az ágazat. Európában Svájc és Németország vezet. Az OECD legfrissebb adatai szerint a világ országai 2001-ben minden korábbinál nagyobb arányban fordították költségvetésüket egészségügyi kiadásokra: átlagosan a GDP 8,4 százalékát. Ez 0,3 százalékos növekedés volt a 2000-es adathoz képest. 14 A Mi Kórházunk
Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik Hírmozaik A Health Data 2003 jelentés szerint a GDP százalékában kifejezett számok az USA elsõségét mutatják. Itt nõttek leginkább az egészségügyre fordított pénzalapok, amelyek elérték a GDP 13,9 százalékát. A második helyen Svájcot találjuk (10,9 százalék), míg a harmadik a napjainkban recesszióval küszködõ Németország (10,7 százalék). Az OECD a költségnövekedésért részben a gyógyszerek drágulását, részben pedig a modern orvosi technológiák elterjedését okolja. Megdöbbentõ adat, hogy az új, korszerûbb és természetesen a korábbiaknál drágább orvosságok Franciaországban és Olaszországban az egészségügyi büdzsé 20 százalékát viszik el. Az elemzés szerint az egészségügyi kockázatok is megváltoztak. Míg sikerült jelentõsen visszaszorítani a dohányzást, az elmúlt 20 évben aggasztóan nõtt az elhízottak aránya, amit a rossz étkezési szokások mellett a fizikai tevékenység hiánya okoz. Az országos Alapellátási Intézet egészségjavító programot indít Magyarországon az emberek háromnegyede szív-, érrendszeri és daganatos betegségekben hal meg, ezért az országos Alapellátási Intézet egészségjavító programot indít. Az intézet segítséget nyújt a háziorvosoknak abban, hogy a betegek életmódját és a páciensek családjában fellépõ betegségeket is nyomon kövessék, s így pontosabb képet kapjanak a betegeket fenyegetõ kockázatokról. A cél az, hogy a háziorvosok tájékoztassák pácienseiket arról, mit kell tenniük az egyes betegségek kialakulása ellen. A háziorvosok elvégeznék a szív- és érrendszeri betegségek szûrését, és jobban ösztönöznék a nõket, hogy az emlõ- és nõgyógyászati daganatos megbetegedések szûrõvizsgálatain részt vegyenek. A program része, hogy az orvosok a betegellátás során egy kérdõív segítségével tájékozódnak az ellátottak életkörülményeirõl és az egyes betegségek kialakulásának esélyérõl. Az intézet az egészségügyi minisztérium támogatásával három ilyen vizsgálatot kezdeményezett. Egy tavasszal elvégzett felmérés szerint a betegek 41 százalékának volt magas vérnyomása, 12 százalékuk pedig cukorbetegségben szenvedett; közel 30 százalékuk dohányzott, egynegyedük pedig zsíranyagcsere-zavarokkal küzdött. Szeptemberre várható annak a vizsgálatnak az eredménye, amely az emberek gazdasági helyzete és egészségi állapota közötti összefüggésekre mutat rá. Az õsz folyamán egy harmadik felmérést is elindítanak, ekkor közel 100 ezer beteg adatait gyûjtenék össze. A rossz fõnök káros az egészségre Az igazságtalan fõnök mindenki életét megkeseríti, ráadásul komolyan károsítja az egészséget is mutatta ki egy angol felmérés. Az angliai Chilterns University College szakemberei 28 kórházi ápolónõn végeztek megfigyeléseket. A kutatás eredményébõl kiderült, hogy a felettestõl tapasztalt igazságtalanság az alkalmazottakban magas vérnyomáshoz vezethet, ami hosszú távon növeli a szívinfarktus és az agyérkatasztrófák (stroke) kockázatát. Szisztolés vérnyomásuk 15, diasztolés vérnyomásuk 7 Hgmm-el nõtt. (10 Hgmm szisztolés és 5 Hgmm diasztolés vérnyomásemelkedés 16%-kal magasabb szívkoszorúér-megbetegedési és 38%-kal magasabb stroke kockázatot jelent.) Testi-lelki harmónia Felgyorsult világunkban egyre többen küzdenek testi és lelki problémákkal. Nem csoda, hiszen rendszertelenül táplálkozunk, nem sportolunk, nem figyelünk kellõképpen egészségünkre. A jóga gyakorlataival fizikai és mentális egészségünket egyaránt javíthatjuk. A jóga önmagunk megismerésének egyik legtökéletesebb eszköze. Ha mindennapi életünk részévé válik, segíthet a gyógyulásban, megfelelõ gyakorlatokat végezve megtalálhatjuk testi, lelki egyensúlyunkat. A klasszikus jóga alapvetõ célja az önismeret, mert így saját magunk is segíteni tudunk gyógyulásunkban. A jóga testgyakorlatai és légzéstechnikái javítják a fizikai egészséget, pozitívan hatnak az izmokra, ízületekre, légzõszervekre, kedvezõen befolyásolják a szívmûködést, a vérkeringést, az idegrendszer, a nyirokrendszer mûködését és a pszichés funkciókat. A jógagyakorlatok pszichoszomatikus hatásúak: légzõtechnikákkal, testgyakorlatokkal fokozatosan eljuthatunk az ellazultság, a belsõ béke és harmónia érzetéhez. A test árulkodik szellemünkrõl, lelkünkrõl. Ha a testünket helyrehozzuk, az hatással van lelki mûködésünkre, és ez fordítva is igaz. A mindennapi hajtás, stressz, feszültség levezetésére is alkalmasak a gyakorlatok. Amit eszünk.. Egészségünk, gyógyulásunk nagymértékben függ a táplálkozás minõségétõl. A táplálék nemcsak a testre, hanem az elmére és a lelkiállapotra is hatással van. Olyan élelmeket érdemes választanunk, amelyek biztosítják a pozitív energiát és az egészséget, mint a zöldségek, gyümölcsök, magvak, diófélék, tej, fûszerek, gyógynövények. Fontos, hogy ne az intenzív ízeket részesítsük elõnyben, és kevesebb sót fogyasszunk. Napi háromnégy étkezést javasolnak a szakemberek. Reggel édes gyümölcsöt célszerû fogyasztani, délben fõtt ételt, este pedig könnyû vacsorát, hiszen éjszaka csak tartalékon mûködik a szervezet. 2003. augusztus www.janoskorhaz.hu 15
Beszélgessünk! Mindenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos: a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl! A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288 oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket és gyógykezeléseket is. A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket: Derék Nyak Váll Könyök Kéz Csípõ Térd Láb Reumatoid artritisz Bechterew-kór Köszvény Csontritkulás Gyógykezelés Az életet megkönnyítõ eszközök Lexikon Élelmiszerek kalóriatáblázata Élelmiszereink kalciumtartalma Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél: 1146 Budapest, Hermina út 57 59. Telefon: 273-2840, 273-2844