1
Az újságot szerkeszti: Szabóné Szívos Ildikó Tördelés: Adria Print Kft. Nyomtatás: Adria Print Kft. Szerkesztőség: 6000 Kecskemét, Kiskert tér 6. Tel.: 76/501-750 Fax.: 76/501-751 e-mail: faragobela2@szentagota.hu weboldal: www.szentagota.hu Kiadás és Terjesztés: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Faragó Béla II. számú Regionális Módszertani Gyermekotthona A tartalomhoz hozzá tett: Halenkár Margit Balog Mária Balogh Zsolt Bajákiné Kovács Margit Berta László Berta Somogyi Csaba Bitó Ildikó Csehné Nagy Emese Dávid Zoltán Juhász Gábor Heller Judit Pernekiné Anna Pósáné András Katalin Puskás Péter Szabóné Szívos Ildikó Szarka Attila Szente Gabriella Tóth Rita Nekem minden gyermek olyan, mint egy csoda... Ha megtudnánk, hogy valamelyik poros pincéből előkerült egy eredeti Rembrandt festmény, akkor az ország legjobb művészettörténészei, restaurátorai összeszaladnának, hogy megcsodálják. És bármennyire piszkos, szakadt a kép, megpróbálnák restaurálni térden állva, fehér kesztyűben, milliméterről milliméterre megpucolnák, és megtennének mindent, hogy előjöjjön az eredeti ragyogás, a színek, a formák szép csodája. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta. Hiszem, hogy a világ legnagyobb művésze, a Jóisten teremtette az embert - még az elhagyott utcagyermeket is. A munkatársaimmal azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekből az Isten által beléje teremtett szépet, jót kihozzuk, kibontakoztassuk. Fiad született? Ki tudja, hátha ő lesz a 21. század József Attilája? Vagy talán ő fogja felfedezni az AIDS-betegség gyógyszerét? Isten remekműveket akar ajándékozni a családoknak, a nemzeteknek. Milyen jó lenne, ha nem félnénk elfogadni őket. /Csaba testvér/ 2
TARTALOM Csehné Nagy Emese: Előszó Fókuszban a szakma Halenkár Margit: Különlegesek vagyunk munkánk a szeretet Balogh Zsolt: "Aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben... Integrációs programsorozat Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szabóné Szívos Ildikó: Bemutatkozik az EMMI Aszód Javítóintézete Szabóné Szívos Ildikó: Kalocsa is a "módszertan" része Berta László: Gyámhivatali ellenőrzés Csongrád megyében Szabóné Szívos Ildikó: Szakmai szimpózium Kecskeméten Pósáné András Katalin: Preventív utógondozás Balog Mária: A Módszertani Gyermekotthonunk és az ÁGOTA Alapítvány együttműködése Heller Judit : II. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencia Élménybeszámolók a régióból 2012. Tóth Rita: Tatai kirándulás Szente Gabriella: Zarándokúton Lengyelországban Pernekiné Anna: Csíksomlyói kirándulás Dávid Zoltán: A szentesi Rigó Alajos Gyermekotthon Pernekiné Anna: Egy marha jó nap emlékére... Bitó Ildikó: A bácsalmási gyermekek majálisa Bajákiné Kovács Margit: Mindennapi örömeink... 3. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 8. oldal 11. oldal 11. oldal 14. oldal 15. oldal 17. oldal 18. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 24. oldal 24. oldal 26. oldal 27. oldal 28. oldal 3
Előszó Módszertani gyermekotthonunk gyakran indul "kalandos" útra a gyermekvédelmi szakellátás területén, így nagyon sok lehetőség adódik, arra, hogy mindig új kollégákkal, új helyzetekkel, új problémákkal ismerkedjünk meg. Nemrégiben részese voltam egy szakmai beszélgetésnek, mely a krízis helyzetbe sodródott gyermekekre hívta fel a szakemberek figyelmét. A beszélgetés igen elmélyült tématerületek mentén zajlott, és gyakran láttam gondterheltnek a kollégák arcát. Vélemények ütköztek, szakszavak röpködtek, ítéletek, kérdések fogalmazódtak meg. Éreztem, hogy a jelenlevők komoly erőfeszítéseket tesznek, tennének azért, hogy megoldás szülessen a gyermek érdekében, de a megoldás sokáig váratott magára. Egészen addig, amíg valaki egy javaslattal állt elő: "Képzeljük magunkat a gyermek bőrébe és fogalmazzuk meg mi járhat a fejében! "... és elkezdődött a játék! A nagyon nehéz játék... A szakemberek számára nagyon nehéz, szinte lehetetlen volt gyermekké lenni, sérült, családját vesztett gyermekké válni, kiszolgáltatottá, kirekesztetté válni. Ugyanakkor megszűntek a miért nem teszi meg, és miért nem hallgat rám, miért rombol, miért nem jár iskolába és az ehhez hasonló kérdések. Ahogyan fogalmaztak, meglátták a felszín alatt lapuló, törékeny gyermeket, meglátták a csodát! Karácsony közeledtével mit is kívánhatnék? Kedves Kollégák! Lássátok meg a gyermekben rejtező csodát... Csehné Nagy Emese módszertani szaktanácsadó Dél-Alfödi Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon (DRHMGY)) 4
Fókuszban a szakma KÜLÖNLEGESEK vagyunk munkánk a szeretet A hely, ahol nem csak szeretik a gyerekeket - bár ez sem árt nekikhanem szükségleteihez igazodó viszonyulásban részesítik: ez az igazi otthon. 5 (Mérei Ferenc) Ha az átlag emberek között szó esik a gyermekvédelemről, mindenki az árva, elhagyott gyermekekre gondol, akik család, szülő nélkül kénytelenek élni. A szakember, ezt a fogalmat más törvényi háttérrel, tartalommal, nevelési célrendszerrel, differenciált módszerekkel és megfelelő pedagógus személyiséggel és tevékenységgel érti. Mindkét oldalról való közelítés a gyermekről szól, a gyermeket állítja középpontba, az ő teljes értékű jövőjének megteremtésében gondolkodik. Nehéz feladat ezeknek az elvárásoknak megfelelni, de még nehezebb a gyermekvédelmen belül különlegesnek lenni. A Kecskeméten működő Napsugár Gyermekotthon ezek közé tartozik. Ugyan a köztudatban még mindig a csecsemőotthoni fogalom él, a Napsugár Gyermekotthont nekünk kell megismertetni. Az itt élő kisgyermekek mindenki által ismert háttér mellett, súlyos, többségében gyógyíthatatlan betegséggel, születési rendellenességgel élnek. 18 beteg kisgyermek egészségügyi, gondozási, nevelési feladata, pszichés és testi fejlesztése hárul az otthon szakmai állományára. Ezt csak elhivatottságból, emberszeretetből lehet vállalni és naponta végezni. Sorolhatnám a nehézségeinket, de jobb a munkánk sikerére, pozitív eredményeire gondolnunk. A felénk való fordulás, nemcsak a mindennapjainkat teszi könnyebbé, hanem olyan lelki feltöltődést is jelent, amiből meríteni lehet a hétköznapok szürkeségében is. Nem felejtünk el ünnepelni! A gyermekek születésnapja a csoport eseménye, ahol a gondozókon kívül a gyermek szülei, az otthon dolgozói is részt vesznek. Szép a karácsony, mert egy családdá válunk mi dolgozók és a gyermekek családjai. A tavasz virágai az udvaron velünk és gyermekeinkkel köszöntik az évfordulónkat, mikor új arculattal, de a régi gyerekszeretettel átvettük új épületünket. Együtt vagyunk a saját gyermekeinkkel és az otthonban élő gyermekekkel a gyermeknapon. Nekünk ez a nap róluk szól! Fontosnak tartjuk a gyermekek szüleivel való jó kapcsolat kialakítását, fenntartását. Az otthon házirendjét a látogatások fontosságát már az első találkozáskor ismertetjük, megbeszéljük. Kérjük a szülőket, hogy beteg gyermeküktől ne szakadjanak el. Nem minősítünk, nem ítélkezünk, a beutalások okát nem kutatjuk, mi csak várjuk és segítjük őket ebben a nehéz élethelyzetben. Gyakran megható látni azt az odaadó figyelmet, szeretetet, segíteni akarást, amivel körülveszik beteg gyermeküket. A beszélni nem tudó gyerekkel sajátos kommunikációt alakítanak ki. A szülők ott vannak beteg gyermekük mellett láthatatlanul is. Ránk bízták őket egy átmeneti időre, sorsuk rendeződéséig. Kénytelenek egymástól távol, de nem egymás nélkül élni. Mi óvjuk-védjük őket, féltve vigyázzuk gyenge kis életük. Nem a teljességre törekedtem. Csupán érintettem azokat a mindennapokat, amit élünk a kollégákkal, akik az éjszakai műszakban is folyamatosan helyt állnak a súlyos betegeknél és e mellett vasalnak, a kis tipegőket javítják. Együtt örülünk a legnagyobb és legszebb eredménynek, amikor egy kisgyermek olyan állapotba kerül, hogy haza mehet a szülői házba, testvérei közé, vagy
nevelőcsaládba kerül. A kapunk mindig nyitva áll a visszalátogatók előtt. A távozó gyerekkel belőlünk is távozik valami, amit úgy hívunk szeretet, eredmény, a munkánk által elért cél. Kell ennél szebb és nagyobb eredmény? Halenkár Margit gyermekotthon vezető Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Napsugár Gyermekotthona Integrációs programsorozat 2012. május 1.-től 2012. november 30. Aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben (Mt. 18.5) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális - Család és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főigazgatósága, valamint az ÁGOTA Alapítvány a gyermekvédelem szakterületén, kiemelt feladatának tekinti a családból kiemelt gyermekek társadalmi integrációját. Gyermek és lakásotthonainkban, a nevelő-szülői hálózatban, nagyon sok gyermek és fiatal él, akik az iskolai, otthoni és a gyermekotthoni keretek között sem jutnak hozzá azokhoz a preventív lehetőségekhez, amelyek nélkülözhetetlenek lennének személyiségük fejlődése, és a már kialakult, illetve kialakuló devianciák elkerülése szempontjából. Gyermekeink és fiataljaink élethez, családhoz, tanuláshoz, munkához, jövőhöz való esélyét nagyban megnövelnék az olyan jellegű programok, melyek segítenék az iskolai megfelelésüket, a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való felkészülésüket, és erősítenék társadalmi részvételüket. Az ÁGOTA Alapítvány családból kiemelt gyermekek körében végzett országos kutatása alapján elmondható, hogy az állami gondoskodásba került gyermekek közel 70% ebben az országban szeretne élni. Amikor jövőjükről fogalmaznak elsődleges helyen áll, hogy itt ebben az országban, akár abban a városban, településen, ahol jelenleg is élnek, szeretnének munkát, családot, otthont kialakítani. Fontos számukra a hagyományok tisztelete a törvények tisztelete, a hit, a barátságok kialakulása. Ugyanakkor, az eddig megélt sajátosan tragikus életút arra tanította őket, hogy nem lehetnek eléggé óvatosak a többi emberrel, ha problémáik vannak, akkor nem tudnak kitől segítséget kérni, azokat maguknak kell megoldani. Az integrációs programsorozat egy újabb reményt, lehetőséget adhat a családból kiemelt gyermekeknek arra, hogy megéljék a szűkebb és tágabb lakókörnyezetük, iskolai kapcsolataik, barátaik figyelmét, támogatását, és nem utolsó sorban arra, hogy ők maguk is aktívan vegyenek részt ebben a befogadó, elfogadó folyamatban. A programok összeállításánál figyelembe kellett vennünk, hogy elhagyott, családjukat nélkülöző gyermekeink, a társadalomban működő, velük kapcsolatos előítéleteknek gyakran válnak áldozatául, ugyanakkor nem vitatható tény az sem, hogy a róluk kialakult negatív előfeltételezés, gyakran megalapozott velük szemben. Ennek okai leggyakrabban azok a tapasztalatok, melyek az egykori gyermekotthonokhoz kapcsolódóan váltak a közvélemény részévé, ilyenek például, hogy gyermekeink agresszívek, lopnak, tehetségtelenek, és iskolakerülők. Az integrációs programsorozat alapvető célja, hogy gyermekeink tehetsége, jó szándéka, szeretni tudása nyilvánvalóvá váljon a közvélemény számára, ennek elősegítésére állítottuk össze programsorozatunkat. 6
Fogadj el! ÁGOTA családi nap Megvalósult programjaink bemutatása A családi napot Szegeden tartottuk a Zápor tónál, ahová csaknem 8000 ember látogatott el a verőfényes június 23-i napon. "Meghívom a szomszédomat szombatra" Ennek a programnak az volt a különlegessége, hogy a két megye valamennyi gyermek és lakásotthona a közvetlen környezetét hívta meg egy szombati ebédre, vacsorára, és együtt töltöttek egy egész napot. Végre megismerhette gyermekeink jóságát, vendégszeretetét a szomszédság. Öko kommandó Ennek az egyszeri alakalommal megvalósuló programnak célja a megdöbbentés volt, a valamire ráébresztés. Gyermekeink és a velük foglakozó felnőttek egy éjszaka alatt tettek élővé egy olyan teret, ami eddig nem képviselt jelentőséget a környéken lakók életében, mert már régóta elhanyagolt állapotban volt. Reggel a lakók elégedetten, és jó érzéssel konstatálták, hogy értük, az ő környezetük szebbé tételéért történt valami. I. Haynald Napok Hajós A programelemet hagyomány teremtő szándékkal indítottuk útjára, mert kiválóan alkalmas volt egy nagyobb zárt közösséget, Iskolanyitogató Szegeden a József Attila Általános iskolában tartottuk ezt a rendezvényt, melyre csaknem 5000 család, és iskolás gyermek látogatott el. A színpadon 32 produkciót láthattunk. Verset, táncot, komolyzenét, hipp-hopp-ot. Gyermekeink közösen szerepeltek osztálytársaikkal, barátaikkal. A program hozzájárult ahhoz, hogy az iskolákban kialakult feszültség, ellenérzés csökkenjen, hiszen megláthatták, hogy gyermekeink tehetségesek, érdemeiktől függetlenül szerethetőek, és semmiben sem különböznek osztálytársaiktól. Sport nap A sportnap középpontjában a labdarúgás állt. A két megyéből 28 csapatot verbuváltak a lelkes nevelőszülők. Fiúk-lányok, kicsik és nagyok együtt sportoltak, szurkoltak, buzdították egymást. A sportnap folytatódik, hiszen januártól életmóddá, életformává válik a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál, és egy egész éven át tartó grassroots focitornában testesül meg a sport életmód bevezetése. A fél éven át tartó integrációs programsorozat november 30-án lezárult, de decemberben kicsit más alapokra fektetve a hangsúlyt és országos méretűre kiterjesztve, ismét fél éven át folytatódik. Az új programsorozat középpontjában Magyarország lakosságának tájékoztatása áll. Az ország lakosságának megszólítását közvetlen módon egy minden megyeszékhelyet és a fővárost is magában foglaló konferencia sorozat megszervezésével valósítjuk meg. A konferencia sorozattal összhangban országos média kampány is indul, melynek középpontjában az örökbefogadás, az élet szentségének védelme, és a nevelőszülői, befogadó szülői hivatásvállalás népszerűsítése áll. 7
Az integrációs programsorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális-Család és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága. Köszönet érte! Képes összeállítás a programokról Balogh Zsolt módszertani szaktanácsadó DRHMGY 8
Bemutatkozik az EMMI Aszódi Javítóintézete Regionális Módszertani Gyermekotthonunk szakmai látogatáson vett részt az EMMI Aszódi Javítóintézetének meghívására. Az intézmény vezetője Szarka Attila és, Puskás Péter általános igazgató helyettes fogadott bennünket. A javítóintézet hatalmas kertje nyugalmat, biztonságot, rendezettséget árasztott. Az ide beutalt gyerekek számára a kert a hasznos munka, a pihenés, a sportolás színtere. A parkban található kegyhely, mintegy mementója a múltnak, és előképe a jövőnek. Erről a jövőben rejlő lehetőségről kezdtünk beszélgetni az intézmény szakmai vezetőivel, pszichológusaival, nevelőivel. Látogatásunk célja a szakmai lehetőségek, kapcsolatok bővítése, illetve a közös metszéspontok megtalálása volt. Szarka Attila igazgató az intézet rövid történetét az alábbiak szerint fogalmazta meg: A javítóintézetek létrehozásáról a fiatalkorú bűntettesek számára az 1878. évi V. törvénycikk rendelkezett. Ennek megfelelően 1884-ben felállították az első javítóintézetet Aszódon, majd 1886- ban Kolozsváron, 1890-ben Rákospalotán lányok befogadására, 1895-ben Székesfehérváron és 1905-ben Kassán, további intézményeket hoztak létre. 1884.március 3-án kezdték meg a munkát Wagner János budapesti építőmester vezetésével és 1884.juliusában elkészült a főépület, s augusztus 14-én már beköltözhetett az első növendék csoport. Az intézet 1905 végére 20 kisebbnagyobb épületből állt, amely közül 4 egyemeletes, a többi pedig földszintes volt. 7 épületben laktak az intézeti alkalmazottak, a többi helyiséget pedig az intézet céljára használták fel. A növendékeket családokba osztották be, melynek élén a családfő állt. A családfő feladata volt a vezetésére bízott család összetartása, a kölcsönös szeretet kialakítása, a tanítás és tanulás ellenőrzése. Ennek megvalósítása érdekében szükséges lett volna, hogy a családfők mindig a növendékek mellett legyenek, de ez nem történt meg. A családfők általában elemi, részben pedig polgári iskolai képesítésű tanítók voltak. Melléjük munkavezetőket osztottak be. Az alapszabály értelmében egy családban legfeljebb 20 növendék lehetett. A növendékek életkora meghatározott volt. E szerint az intézetben 12-20 éves korúakat neveltek. A növendékek elhelyezése először minden osztályozás nélkül történt, két év múlva azonban már magaviselet szerint osztották be a családokat. A 20 fős keretet az intézetben 1890-re már nem tudták tartani a befogadást kérők sokasága miatt. Igy a családok létszáma körülbelül 30 főre emelkedett. A nevelőintézet egyik legfontosabb feladatának a munkára nevelést tekintette. Ez teszi képessé a növendéket arra, hogy később a társadalomban becsületes munkával alakítsa az életét. Az 1920-as évek után az intézetre nehéz feladat hárult, mivel a fiatalkorúak bűnözése és züllése magas számban emelkedett. Egyre több növendéket kellett bezsúfolni az intézetbe, s ez nehezítette a működést. Ennek ellenére az intézet élete békés, kiegyensúlyozott volt. 1942-ben már összesen 900 gyermeket foglalkoztatott. 1944 októberében német autósok foglalták el az intézet műhelyeit, kiszorítva onnan a gyerekeket. Ezért október 7-én minden növendék eltávozott az intézetből. A három hétig tartó ostrom alatt a németek bevették magukat az intézet falai közé. A bombázások során egyetlen épület sem maradt teljesen ép. December 7-én vonultak el a németek. 1946 végére elsősorban a visszaérkezett növendékek segítségével sikerült a legfontosabb munkákat elvégezni, s még az intézet kápolnáját is rendbehozták. Az intézet 1946. április 12-én kezdte meg újra működését 147 növendékkel, 14 családfővel s 42 műszaki segédtiszttel. 1984-től kezdődően, a pedagógiai szerkezetváltás, a differenciált bánásmód, a szakmai továbbképzések, az alkalmatlan munkatársak kiszűrése, alapvetően befolyásolták a módszertani változást. 1991-ben a nevelőtestület megszüntette az egyéni elkülönítést (fogdát), a személyiségközpontú nevelés, a programozott fejlesztés lett a meghatározó. A környezet humanizálása a nagy lakóterek kisebbé alakítása, a személyes élettér megteremtése valósult meg a jelentős erőfeszítések során. Ma 9
a növendékek elhelyezése nagyrészt kétszemélyes hálókban, családias légkörben valósul meg az intézményen belül. A csoportok maximális létszáma 10-12 fő. Egy csoportnál két nevelőtanár és két éjszakás gyermekfelügyelő látja el a gyermekek gondozását, fejlesztését. Munkatársainkra jellemző az elkötelezettség, a hivatástudat, a gyermek szeretete, tisztelete. Az intézmény bemutatását, és az intézményben folyó szakmai munkáról Puskás Péter igazgatóhelyettes beszélt. Az intézmény pedagógiai, szakmai célja, hogy a gondozásunkra bízott növendékek számára biztosítsák az optimális motivációs szintet, a személyiségelv alapján egyéni, reális pedagógiai programmal valósítsák meg a személyiségfejlesztést. Ennek érdekében alakították ki differenciált pedagógiai struktúrájukat, a növendékek társadalmi reintegrációjának segítésére. A rendszer elemei az otthoncsoportok, melyek a "Pedagógiai Program" alapján megfogalmazott egyedi munkatervek szerint működnek. Kiemelt nevelési színtér a csoport. A növendékcsoportok érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakításával biztosítják a fiatal számára a személyiségfejlődését elősegítő feltételek elérését. A csoportok programjai az individuális nevelés, a zártság és a nyitottság optimális arányainak biztosításával működnek. A csoportok programjai a követelménytámasztáson alapulnak. Pedagógiai szerkezetünk középpontjában a szociális szükségletet elsődlegesen és meghatározó módon kielégítő Otthon részleg áll. Feladata kettős: megfelelni az elsődleges szocializációs célnak, részt venni a gondozás folyamatában. A totális-intézmény nevelési eszközrendszerével, sérülés-specifikus szempontrendszer alapján, kisléptékű nevelési egységekben valósul meg az egyéni fejlesztés. A nevelő és a pszichológus feladata a szakszerű diagnosztika, valamint pedagógiai, gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával a fiatal ráhangolása a számára optimális egyéni nevelési program vállalására. A szakmai program teljes időszakában a növendék részére a nevelő, mint támogató személy van jelen. A fejlesztés során a növendék által elért és teljesített szocializációs szint (melyet a csoportok programja tartalmaz) az alapja az elérhető kedvezményeknek. A szocializációs nevelési színtereken szervezett program célja: az intézet személyiségvizsgáló csoportjának nevelési- fejlesztési- korrekciós tervének figyelembe vételével, a csoport nevelői által időszakonként elkészített programmal, az egyéni fejlesztés megvalósítása. A program időtartama az aktuális nevelt bírósági ítélete és az együttműködési készségétől függően módosulhat. Csoportjaink típusai: 1. 1. Otthon csoportok 1. 2. Különleges csoportok 1. 1. Otthon csoportok A különleges ellátást, gondoskodást nem igénylő fiatalok elhelyezésére szolgáló csoportok, amelyekben normál pedagógiai módszerek alkalmazásával történik a növendékek komplex fejlesztése. A Befogadó csoportban történt megfigyelések, vizsgálatok alapján (pedagógiai, orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) egyéni nevelési-fejlesztési terv készül az érintett növendék bevonásával. Ennek alapján a nevelés egyéb színtereivel (család, iskola, munkafoglalkoztatás, szakkörök) együttműködve történik személyiségük fejlesztése. A nevelési-fejlesztési folyamat fontos részét képezi a bizalmi kapcsolat kialakítása, amely elősegíti a növendékek együttműködési készségének kialakulását. Praktikus ismeretek nyújtásával, 10
reális énképük és perspektíva rendszerük kialakításával segítséget kapnak ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a társadalom elvárásainak, ezáltal megkönnyítve reszocializációjuk lehetőségét. Az elbocsátás előtt álló növendék körültekintő felkészítése az elbocsátás utáni időszakra, bevonva a család, vagy nevelőotthon erőforrásait, pártfogó, iskola, munkahely segítségét. A program a javítóintézeti intézkedés időtartamáig tart. 1. 2. Különleges csoportok 1. 2. 1. Befogadó csoport Pedagógiai, pszichológiai megfigyelések, orvosi, szakorvosi vizsgálatok, gyógypedagógiai megfigyelések, vizsgálatok. Nevelési-fejlesztési korrekciós terv előkészítése. A személyiség fejlesztésének, fejleszthetőségének feltárt paraméterei alapján a növendék adottságait figyelembe véve, kedvező csoportkörnyezetbe és kedvező csoportvezetési hatásrendszerbe történő irányításuk. A részleg felkészíti a növendéket az általános csoportéletre, megismerteti a helyi szabályokkal, napi és házirenddel, személyre szóló jogokkal és kötelességekkel, jutalmazási és büntetési normákkal, jogi előírásokkal, sportolási, kulturális lehetőségekkel, a tanulási és munkafoglalkozások kötelezettségeivel. A program általában 30 napig tart. 1. 2. 2. Korrekciós csoport A személyiségvizsgáló csoport által tanulásban-, és értelmileg akadályozottnak diagnosztizált növendék komplex fejlesztése. Az akadályozottság mértékének és személyiségállapotuknak megfelelő munkáltatásuk, képzésük, oktatásuk. Korrekciós nevelésük és a társadalomba való visszaillesztésük lehetőségének megteremtése. Az ép populációtól elkülönített színtereken valósul meg elhelyezésük, oktatásuk, képzésük, fejlesztésük. Az oktatási és képzési szervezet felépítése és pedagógiai elvei biztosítják a szükséges és lehetséges integrációt. A program a javítóintézeti intézkedés időtartamáig tart. 1. 2. 3. Pszichopedagógiai csoport Elkülönített, önálló színtéren működő csoport, melynek célja: olyan növendékek fejlesztése, akiknél valamilyen pszichés (neurotikus vagy pszichoszomatikus) rendellenesség következtében alkalmazkodási, beilleszkedési problémák prognosztizálhatók. A csoport feladata a peremhelyzet kialakulásának megakadályozása, vagy a már kialakult negatív következményekkel járó peremhelyzetek megszüntetése, ezen túl kreatív személyiség fejlesztés, egyénre szabott tevékenységi formák biztosítása, leválasztási és visszatérési fázisok elősegítése. Az Aszódi javítóintézetből kikerülőknek priusza nem lesz, így tiszta lappal tudnak indulni. Az intézetben minden lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy szakmát szerezzenek, a belső iskolarendszer segítségével. Az intézmény kápolnája mindig nyitva áll a növendékek számára, gyakran térnek be ide megcsöndesedni, imádkozni. Szabóné Szívos Ildikó DRHMGY Forrás: EMMI Aszódi Jav. Int. Szarka Attila-Puskás Péter 11
Kalocsa is a módszertan része Regionális Módszertani Gyermekotthonunk szakmai látogatáson vett részt a kalocsai fiú speciális gyermekotthonban. A kalocsai Fiúnevelő Intézet jogelődje, az Esztergomi Katolikus Patronage Szalezi Fiúnevelő Intézet egyházi alapítvány útján jött létre, felső hatósága az Igazságügyi Minisztérium. Az államosítás után a felügyelet mellett az üzemeltetést is átvette a Minisztérium, egészen 1952 januárjáig. 1952-tőI 1986-ig az oktatásügy a felsőbb szerv, a minisztérium neve változik csupán: Oktatási, Művelődési, Közoktatási, majd ismét Művelődési Minisztérium. 1986-ban újabb koncepcióváltás történt, átkerült az intézet a Szociális Családügyi Minisztérium fenntartásába és felügyeletébe. 1990-től a fenntartó és felügyeleti szerv megnevezése többször változott. A gyermekotthon fenntartója jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az intézmény alapvetően zárt keretek között működik, és speciális szükségletű fiúknak ad otthont. Érkeztünkkor csak kevés gyermek volt az otthonban, mert épp táborozni voltak, az otthon vezetője Juhász Gábor, és helyettese Berta Somogyi Csaba fogadta csapatunkat. Az intézményben folyó szakmai munkáról ők tájékoztattak bennünket. A gyermekotthonba kerülő új gondozottak a befogadó csoportba kerülnek, ahol megfigyelésük, megismerésük, a gyógypedagógiai-pszichológiai mérések és személyiségállapotuk feltérképezése, a szükséges egészségügyi szűrések, vizsgálatok, a gyógyszerbeállítás történik. Itt kerül megtervezésre a szükséglethez és állapothoz igazodó terápiás folyamat is. A befogadó csoportban a növendékek általában 1-3 hónapot töltenek, indokolt esetben ez lehet több is. A gyermek csoportba történő helyezéséről, áthelyezési esetmegbeszélésen döntenek. A nevelési egységek a törvény előírásoknak megfelelően problémaprofilok szerint lettek kialakítva, a vezető tünet figyelembe vételével. Mivel otthonunkban kettő- három- négy problématípus is jellemez egy-egy gyermeket, ezért a csoportok kialakításánál a vezető tünet a mérvadó. Jelenleg kettő antiszociális, disszociális, kettő neurotikus és egy pszichózisos - neurotikus csoport is működik. Az intézmény kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy a növendékek otthonuknak érezzék a lakóegységeket, így a régi nagy épületet alaposan át kellett alakítani. A gyermekek közösen étkeznek, de a lakóegységekben is van mód arra, hogy néhány egyszerű ételt elkészítsenek, így is tanulva az önálló életet. Nagy figyelmet fordítanak a növendékek képzésére, ezért belső iskolát működtetnek, így garantálni tudják, hogy a gyermekek tankötelezettsége biztosítva legyen, és az otthonból kikerülve a bizonyítvánnyal, szakmával rendelkezzenek. A látogatás előremozdította a további szakmai együttműködést, közös képzések, műhelymunkák, szakmai napok lehetőségeit. Szabóné Szívos Ildikó DRHMGY Forrás: EMMI Kalocsai Spec. Int. Juhász Gábor-Berta S. Csaba Szakmai ellenőrzés a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Sokan, akik a gyermekvédelemben dolgozunk vezetőként, vagy közvetlenül a gyermekek mellet, pedagógusként, gyermekfelügyelőként, a gyámhivatali ellenőrzéseket összeszorult gyomorral és gombóccal a torkunkban várjuk. Nehéz elképzelni, hogy egy hivatal javító, segítő szándékkal teszi meg az ellenőrzést. Nem azért követeli meg a szakmai létszámot, a tárgyi feltételeket, a szakmai munka maximális teljesülését, mert ezt kell tennie, hanem egész egyszerűen azért, mert a 12
szakellátásba utalt gyermekek sorsa érdekli, és akkor látja biztosítva ellátásukat, jövőjüket, ha megfelelő ellátásban részesítik őket gondozási helyükön. Ilyen szándékkal tette a dolgát a közelmúltban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala is, aki 2012. november 15.-én szakmai ellenőrzést végzett a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei szakellátó rendszerében. A vizsgálati szempontok az alábbiak voltak: a működési feltételek hatályos jogszabályoknak megfelelő biztosítása, különös tekintettel a személyi, tárgyi és elhelyezési feltételekre, a szükséges belső szabályzatok meglétére, a Nevelőszülői Hálózat valamint az Utógondozói Csoport működésének szakmai vizsgálatára. A vizsgálat során észrevételezték, hogy a szakmai feladatellátáshoz nem csak a törvényben meghatározott minimum feltételek állnak rendelkezésre, hanem a Szolgáltató a szakmai színvonal emelésére szakmai pénzügyi többletet visz be a gyermekvédelmi szakellátásba. A szakmai ellenőrzésről készült hivatalos feljegyzésből az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni. A személyi feltételek vizsgálata alapján tett megállapítások: A fenntartó élve az NM. rendelet 3. -ban foglalt lehetőséggel, a minél magasabb színvonalú feladatellátás érdekében további szervezeti egységeket, munkaköröket is létesített. Megállapítható, hogy a szakmai létszám kialakításánál nagy gondot fordítottak a jogelődnél munkaviszonyban állók továbbfoglalkoztatására, ezáltal is biztosítva a zökkenőmentes fenntartóváltást. Dokumentációk vizsgálata: A különböző Szakmai Programokat új alapokra fektetve (Kothencz-féle ÁGOTA Szenzitív Pedagogikoterápiás Módszer a továbbiakban KÁSZPEM Módszer) az intézményi struktúrához igazodóan nem általánosságban, hanem az adott szolgáltatási típusra illetve formára dolgozták ki. Az új szakmai programok kidolgozásában a gyerekek magas szintű sérültsége miatt a korábbi felügyelői hozzáállást fel kellett váltani. A gyerekeket ért kudarcokat, sérüléseket már a rendszerbe kerülésükkor elkezdik oldani, arra törekednek, mindent a gyermekek érdeke határozzon meg! Az intézmény szakmai dokumentációi tanulmányozhatóak az interneten keresztül is, az intézmény saját honlapján (www.szentagota.hu). Ez azért is örvendetes, mert így mind a szakma, mind az érdeklődők könnyebben tájékozódhatnak az intézmény működéséről, szervezeti felépítéséről, aktuális programjairól. A honlap dinamikus, annak frissítése szinte napi jelleggel megtörténik. Tárgyi feltételek vizsgálata alapján tett megállapítások: Az intézmény tárgyi feltételei a folyamatos eszközbeszerzéseknek és különböző adományoknak köszönhetően lehetővé teszik a dolgozók napi munkavégzésének magas színvonalú végrehajtását. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az ÁGOTA Alapítvány segítségével és közreműködésével magyarországi és külföldi szponzoroktól 2012. évben több mint 20 tonnányi adományt kapott. Ezek között szerepelt élelmiszer, bútorzat, sporteszközök, számítástechnikai eszközök, stb., melyek a 13
lakásotthonokban illetve a nevelőszülői hálózatban nevelkedő gyermekek és nevelőszülők között kerültek kiosztásra. Utógondozás, utógondozói ellátás: A szolgáltatás nyújtása továbbra is mind a lakásotthonokban, mind nevelőszülőknél, illetve külső férőhelyeken egyaránt zajlik. Az intézmény rendelkezik saját bérelt lakással, összesen 6 férőhellyel, ezen túl az intézmény külső férőhelyes ellátást is nyújt, az ellenőrzés időpontjában 74 férőhelyen. A fenntartó, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál minden utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt személyi térítési díjának megfizetését, - ezzel is segítve a fiatal felnőtteket - teljes mértékben elengedi, ennek megfelelően 2012. január elsejétől - új utógondozói ellátásban részesülő esetén az ellátás kezdő napjától - a személyi térítési díj, annak felülvizsgálatáig: 0. Ft. Az intézmény hivatalos állásfoglalást kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától, mivel az elmúlt években több olyan fiatal otthonteremtési támogatás iránti kérelmét utasította vissza az ügyben illetékes gyámhivatal, akiknek a gondozási idejük alatt volt szökésük. Az állásfoglalás szerint a szökések ideje nem tekinthető a gondozási idő megszakításának, ennek köszönhetően eddig 8 érintett fiatal otthonteremtési támogatás iránti kérelmének elbírálása van folyamatban. Az intézmény szakmai munkája: A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató színre lépésével megmozdult a gyermekvédelmi szakellátó rendszer, tudatos szervező munkájuk eredményeként az állami gondoskodásban részesülő gyermekek ügye előtérbe került. Törekvéseik elismeréseként az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, a Szeged-Csanádi Egyházmegye valamint az ÁGOTA Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért - országos kiemelkedően Közhasznú Alapítvány fél éven át tartó integrációs programsorozatot indított útjára, melynek aktív részesei a családból kiemelt gyermekek, valamint az őket körülvevő szűkebb és tágabb lakkörnyezetük voltak. ÖSSZEGEZÉS: A személyi feltételek biztosítása során nagy gondot fordítanak a szakmai létszámra. Új szervezeti egységeket hoztak létre, magas szakmai képzettségű szakemberek alkalmazásával a jogszabályban előírtaknál lényegesen magasabb létszámmal, - mely példa értékű! A vizsgált szakmai dokumentációk minden tekintetben megfelelnek a szakmai előírásoknak, mindenkor az előírt nyomtatványokat alkalmazzák. Rendkívül sok, színes, és újszerű kezdeményezés fűződik a nevükhöz, igazi pezsgést hoztak a gyermekvédelmi szakellátásba. A tárgyi feltételek lehetővé teszik a magas színvonalú munkavégzést. Számítógépparkkal, megfelelő felszerelésekkel - bútorzattal, telefon, gépjármű stb. rendelkeznek. A szervezeti rendszer átalakításának megfelelő elhelyezési feltételt alakítottak ki, a munkavégzés feltételei adottak. Mindenképpen meg kell említeni azt a szervező tevékenységet, amelynek révén megvalósulnak a rendezvények. Tudatosan alakítottak ki társadalmi önkéntes segítői hálózatot, melynek ereje a mozgósítások során tapasztalható! Példaértékű az az összefogás, amelyet az ÁGOTA Alapítvány reprezentál, valóban tömegeket képesek mozgósítani a gyermekvédelem ügye érdekében! 14
Törekednek jó kapcsolatok kiépítésére, mind a minisztériumokkal, mind a szakhatóságokkal, mind a társ szervezetekkel, rendőrséggel. Különösen jó a kapcsolat az ÁGOTA Alapítvánnyal, mely alapítvány önkéntesei sok esetben segítik a szakmai munkát is! Az is kétségtelen tény, hogy a gyermekvédelmi szakellátó rendszerbe berobbant Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, mint szakmai szervezet élre ugrott Csongrád megye gyermekvédelmi rendszerébe. Olyan úttörő szerepet vállalt magára különösen a képzések területén, de mondhatjuk az egyéb szakellátások területeit is, melyre az elmúlt időszakban nem volt példa. Olyan rendezvények megszervezésére vállalkoztak melyek ráirányították a figyelmet a gyermekvédelemre. Az akkreditált KÁSZPEM Módszer megalkotásával és bevezetésével egy olyan űrt töltöttek be, mely a területen dolgozó szakemberek számára óriási segítséget jelent! Természetesen a fentiekben foglaltak csak kiragadott részek a teljes Hivatalos feljegyzés -ből, de úgy gondoljuk, hogy ezen megállapítások hűen tükrözik eddigi erőfeszítéseinket, azt bizonyítja, hogy jó úton járunk. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy gyermekeink érdekében minden erőnk mozgósításával továbbra is azon legyünk, hogy minél több családját nélkülöző kisgyermek, gyermek és fiatal felnőtt kapjon lehetőséget és reményt arra, hogy felnőttként egy boldog család részeként élhesse életét. Berta László szakmai ellenőr Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szakmai szimpózium A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Faragó Béla II. Gyermekotthona, mint Dél-alföldi Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon 2012. június 07-én 10 órától szakmai szimpóziumot szervezett. A szimpózium meghívott előadói Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő, Kothencz János a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek és Ifjúságvédelmi Főigazgatója, és Domszky András a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatója voltak. A szimpózium témája, és egyben címe: Minden, ami aktuális a gyermekvédelemben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szimpóziumot a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola előadó termében rendeztük meg. 15
A kérdések minden területről érkeztek, ami aktualitással bír napjainkban, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó kollégák körében. Szóba került a civilek szerepvállalása a tehetséggondozás és egyéb területen, a belső iskolák szükségessége, az egyházi fenntartásban rejlő többletlehetőségek. Hangsúlyos kérdés volt a szakterületen jelenleg is folyó kutatások, és vizsgálódások témaköre, valamint az ezzel kapcsolatos publikációk, módszertani ajánlások megjelentetésének lehetőségei. Az előadók a saját gondolataikat, észrevételeiket, és azt a szakmai többletet tették hozzá a válaszokhoz, ami az ő szakterületük által leginkább rávilágít az adott kérdéskörre. Így a hallgatóság több oldalról megközelítve, az adott probléma, lényegét leginkább megragadható, megfogható módon kaphatott választ felvetéseire. A három órás beszélgetést, a komoly szakmai eszmecserék mellett, áthatotta az előadók egyébként igen közvetlen és a humort sem nélkülöző párbeszéde. A szimpózium zárásaként mindhárom előadó azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a gyermekkel való törődés, nem lehet soha sem fenntartói, sem politikai kérdés, ezen túl, mindannyiunk számára megtiszteltetés kell legyen, ha bármennyi időre is felelősséget vállalunk, vállalhatunk egy gyermek nevelésében, és ott lehetünk az életét meghatározó döntések meghozatalakor. Csaknem 70 szakellátásban dolgozó kolléga vett részt a szakmai szimpóziumon. Szabóné Szívos Ildikó gyermekotthon vezető DRHMGY Preventív utógondozás a gyermekvédelemben élő serdülők számára Az ÁGOTA országos kutatás adatai és a gyermekvédelemben dolgozó kollégák tapasztalatai is azt mutatják, hogy gyermekeink a nagykorúsághoz érve tele vannak szorongással és félelemmel a jövőjükkel kapcsolatban. Az addig oly nagyon várt szabadság félelmetessé válik, amikor nagykorúvá válnak. Alapelvnek tekintjük, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá váló fiataloknak jól meghatározott igény szerint további segítségre van szükségük ahhoz, hogy elsajátíthassák a felnőtt életvitelhez szükséges készségeket. Ezt a segítséget elsősorban annak a lakásotthonban dolgozó kollégáknak, nevelőszülőnek, nevelőszülői tanácsadónak, későbbiekben az utógondozónak, és a segítő szakemberek csoportjának célszerű nyújtania, aki addig is segítette a fiatalt felnőtté válásában. A cél az, hogy a fiatal úgy kerüljön ki a gondozásból, hogy megoldott legyen a lakhatása, rendelkezzen saját jövedelemmel, önálló életvitelre való készségekkel, és lehetőség szerint egy segítő baráti vagy családi kapcsolatrendszert is kialakítson addigra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagykorúságra és az önállóságra való felkészítést nem elég 18 évesen elkezdeni. Preventív utógondozással facilitálható a később nagykorúvá váló fiatalok beilleszkedése közvetlen környezetükbe és a társadalomba is. A preventív utógondozás folyamatában a gyermek megismeri a lehetséges alternatívákat az utógondozás lehetőségeiről. Mentorával és leendő utógondozójával közösen átgondolják a lehetőségeit, igényeit és szükségleteit. Együtt döntenek a kérvény megírása előtt az utógondozás vagy az utógondozói ellátás formájáról. Közösen elkészítik a kérvényt az utógondozói ellátásra. Ennek alapja a preventív utógondozás folyamata. A preventív utógondozás célcsoportját a 15/16-18 éves lakásotthonban, valamint nevelőszülőknél élő serdülők alkotják. A preventív utógondozás céljai az alábbiak: - Nagykorúság tudatosítása - Szorongások oldása (önállósodás, felelősségvállalás, jövőkép) 16
- Tanult tehetetlenség kezelése - Önrendelkezés és önérdek érvényesítés fejlesztése - Önállóság kialakítása (praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása a gyakorlatban) - Identitás egészséges felvállalása (roma, állami gondozott ) - Önmagáért és másokért való felelősségvállalás ( szerepe, hatásköre, ereje) - Felelős vagyonkezelés - Az utógondozás lehetőségként való megélése - Életcélok tudatosítása és realizálása - döntéshelyzetek felvállalása (aktív részvétel a saját sors alakításában) Ezen célok megvalósításának módszerspecifikus alapját a KÁSZPEM rendszere biztosítja, a csoportfolyamatok tematizálásában az alábbi támpillérekre kerül hangsúly: - Bizalom, önbizalom - Trauma, kiszolgáltatottság - Személyközi kapcsolatok - Értékek és normák - Önrendelkezés - Jövőkép A 15 alkalmas KÁSZPEM csoport befejeztével 17 éves kortól az önállósodás támogatása történik, gyakorlati szinten. Ennek egyik formája a mindennapi életben történő tapasztalatgyűjtés (ügyintézés, önálló életvezetési gyakorlatok), valamint a 2 havonta az utógondozói csoport módszertan vezetője és egy utógondozó szervezésében megtartott Preventív Utógondozói Klub (PUK). A PUK nyitott, tematikus klubfoglalkozást jelent, az utógondozók, a leendő utógondozottak (korábbi KÁSZPEM csoport tagjai), utógondozottak, volt utógondozottak, Utógondozói Fórum tagjai, módszerspecifikus csoport tagjai, preventív utógondozásban résztvevő serdülők lakásotthoni nevelői, mentora, nevelőszülők, nevelőszülői tanácsadók, illetve meghívott vendégek. Javasolt témák többek között: pénzügyi alapismeretek, gazdasági-gazdálkodási tudnivalók, jogi ismeretek. Autonóm, felelősségteljes, pozitív énképpel, és reális jövőképpel rendelkező fiatalokat szeretnénk útra bocsájtani. Ez nem kisebb feladat, mint a gyermek személyiségének komplex megerősítése. Ebben legfontosabb szerepet a gyermeket nevelő felnőttek (nevelő, mentor, gyermek- vagy lakásotthoni kollégák) kell, hogy vállaljanak, ezen felkészítés a KÁSZPEM képzés keretén belül valósul meg a munkatársaknak, valamint tematikus továbbképzéssel a nevelőszülőknek. A serdülő mikrokörnyezetét felkészítve válik valóban hatékonnyá a preventív utógondozás folyamata. A serdülővel az utógondozói ellátásra való jogosultságot megelőző fél évben a leendő utógondozója személyes kapcsolatot épít ki, melynek egyik fóruma a PUK, ezen túl a rendszeres személyes találkozások, közös programok, ügyintézés (az utógondozói ellátás kérvényezése, a szükséges dokumentumok beszerzése, amelyhez egy önéletrajzot is elkészít a fiatal felnőtt) teszik lehetővé a preventív utógondozásban részt vevő serdülő számára, hogy mire 18 évesen az utógondozottá avatásra kerül sor, már stabil, támogató, partneri kontaktus alakul ki közöttük. A preventív utógondozást lezáró esemény az utógondozottá avatás, ahol az immár nagykorúvá vált fiatal felnőtt az utógondozója, az utógondozói csoport vezetői, a számra fontos referenciaszemélyek (mentor, nevelők, PUK tagok) jelenlétében aláírja az utógondozói megállapodást, és közös örömként megélve, az alkalomhoz méltó ünnepélyes keretek között válik a felnőtt társadalom tagjává. 17
Serdülő Nevelőszülő Lakásotthoni Utógondozói kollégák csoport 15/16 éves KÁSZPEM preventív utógondozás Partnerré tétel Kapcsolat tartása KÁSZPEM csoporttag 17 éves Önállósodás Gyakorlati tapasztalatok Tematikus továbbképzés Partneri támogatás Kapcsolat-tartás Részvétel 17,5 éves Közös ügyintézés Preventív Utógondozói Klub Személyes kapcsolat PUK 18 éves Utógondozottá Avatás Pósáné András Katalin pszichológus hálózat igazgatója Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató A Módszertani Gyermekotthonunk és az ÁGOTA Alapítvány együttműködése Módszertani intézményünk sikeres és hatékony szakmai együttműködést ápol az ÁGOTA Alapítvánnyal, és annak Felnőttképző Intézményével 2009. óta. Az Alapítvány szívesen adja át azt a civil többletet, és szakmai tapasztalatot a módszertani gyermekotthonnak, melyet az elmúlt 16 évben megtapasztalt a gyermekvédelmi szakellátás területén. Az alapítvány 2004 és 2009-ben megvalósított, országos, reprezentatív kutatásának eredményeit felhasználva egy olyan szakmai-pedagógiai módszertant dolgozott ki, tesztelt és akkreditáltatott, melynek segítségével az állami gondoskodásban élő gyermekek társadalmi beilleszkedését, sikerességét tudjuk hatékonyan támogatni. A KÁSZPEM - Állami gondoskodásban élő fiatalok társadalmi integrációját tesztelt módon is hatékonyan segítő csoportmódszer, melyhez nevelési alapelvek rendszere, elméleti háttértudás, csoportmódszerek gyűjteménye, szabadidős foglalkozásgyűjtemény és mesterfogások leírása tartozik. A Felnőttképző Intézmény 2008-as alapítása óta 11 képzést dolgozott ki és regisztráltatott, melyek közül négy államilag, három pedig államilag és szociális-gyermekvédelmi szakirányú továbbképzésben is akkreditált. Az intézmény az ÁGOTA Alapítvány többi tevékenységéhez hasonlóan országos hatókörben működik. A Felnőttképző Intézmény alapvető célkitűzése a gyermekvédelem által érintett gyermekek és fiatalok életminőségének és életkilátásának hosszú távú és eredményes javítása, a gyermekvédelemben és annak határterületein közreműködő szakemberek, segítségvállalók és önkéntesek számára nyújtott hatékony és jól használható szakmai támogatás nyújtása által. 18
Ez az empirikus tapasztalatokon nyugvó szakmai- tudományos háttér szolgáltatja már évek óta együttműködésünk alapját, melynek keretében a kollégák igényeinek megfelelően az alábbi képzéseket ajánljuk számukra: Kiégésprevenciós tréning KÁSZPEM Módszerrel elnevezésű szakmai személyiségfejlesztő tréning, melyen nevelőszülői tanácsadó, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő, családgondozó, fejlesztő pedagógus, szakmai vezető, nevelőtanár, utógondozó, pszichológus és gyermekvédelmi ügyintéző vett részt. A tréning során a trénerek jól használták a heterogén csoport nyújtotta előnyöket, így a személyes erőforrások monitorozása mellett a csapatmunkát is sikerült megerősíteni. Komplex szakmai szemlélet- és kompetenciafejlesztő tréning KÁSZPEM Módszerrel, családból kiemelt gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára elnevezésű személyiségfejlesztő tréning, melyen szakszolgálat vezető, utógondozó, gyermekvédelmi asszisztens, gyermekotthon vezető, gyámi gondozói tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó, gyermekfelügyelő szakmai kompetenciáinak fejlesztésével sikerült hatékony eszközöket adni a kollégák kezébe. Kiégésprevenciós tréning KÁSZPEM Módszerrel elnevezésű szakmai személyiségfejlesztő trénig, ahol gyermekvédelmi asszisztens, gyermekfelügyelő, nevelő, mentálhigiénés munkatárs, gyermekvédelmi ügyintéző vett részt a csoportban. 200 órás KÁSZPEM Alaptanfolyami csoportok: E szakmai képzéseken a résztvevők eszközt kapnak kezükbe a családból kiemelt gyermekek és fiatalok sikeres társadalmi integrációjának segítéséhez. A résztvevők az irányított kommunikáció, a tematizálás, a szabadidős tevékenységeknek a KÁSZPEM elvei szerinti strukturálására való kompetenciájával válnak gazdagabbakká, valamint saját élményű tapasztalatszerzéssel formálódik személyiségük, önreflexiós készségük, szakmai reflexiós készségük és attitűdjeik. Együttműködésünk kiemelt célja a szakmai kompetenciafejlesztés és hatékonyságnövelés eszközével a családból kiemelt gyermekek és fiatalok önálló, sikeres életre nevelése. Balog Mária ÁGOTA Alapítvány II. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencia 19
A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ÁGOTA Alapítvány, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és a Dél-alföldi Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon immáron másodjára rendezett országos szakmai találkozót állami, egyházi és civil szereplők számára a szegedi dómban. A konferencia elején elismeréseket adtak át azoknak, akik munkájukkal sokat tettek a gyermekvédelem területén. Valamennyien érzékelhetjük, egy politikai és lelki rendszerváltáson vagyunk túl, s ez a rendezvények beleillenek abba a programba, amit az új Alaptörvény is tartalmaz a felelősségvállalásról, hogy nemcsak a társadalomnak, hanem az egyénnek is vannak kötelezettségei fogalmazott B. Nagy László kormánymegbízott a konferencián. Hozzátette, a kormányzat hosszú távú elképzelése, hogy a korábban kizárólag állami feladatokat ilyen például a gyermekvédelem is a civil szférával és az egyházak részvételével, lelkileg más megközelítéssel végezze. B. Nagy hangsúlyozta, fontos, hogy az elesettek támogatása nem csupán anyagi támogatást jelentsen. Ahol nincs tekintély és engedelmesség, ott nincs természetfeletti idézte egy 1800-as években élt püspök szavait Soltész Miklós. Az Emberi Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a családok tekintélyrombolására hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte. Az alap, vagyis a család megerősítése elengedhetetlen az államtitkár szerint, amihez hozzátartozik anyagi helyzetük megerősítése is. Soltész a jelenlegi gyermekvédelmi rendszer egyik hibájaként a források szétosztását nevezte, ugyanis nem feltétlen azokra a területekre jut több pénz, ahol több gyermeket kell állami gondozásba venni. Ezért is nevezte fontos feladatnak az összehangolást, mint elmondta, nem a szakemberek egymásra mutogatására van szükség. Az elmúlt másfél évben elkészített egyeztetések révén egy olyan koncepció készült el, melynek középpontjában immár a gyermek áll jelentette ki Dudás Zoltán. Az EMMI Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály főosztályvezetője kijelentette, minden gyermekben meg kell találni az értéket, a méltóságát, s azt kell finomítani, kibontakoztatni. A kormányzat céljaival kapcsolatban elmondta, a nevelőszülők számára valamiféle foglalkoztatotti jogviszony kidolgozását végzik, ami a szolgálati időbe is beleszámítana. Az egyházmegye társadalmi feladata a társadalom röviden így fogalmazta meg Kiss-Rigó László az egyház e téren végzett munkáját. A megyés püspök az egyházmegye alapító okiratában leírt kötelezettségek közül emelt ki néhányat, ezzel szemléltetve, hogy az egyház akkor leírt társadalmi feladatai máig érvényesek., Ahol szükség van bizonyos feladatok elvégzésére, ahol igény jelentkezik, ott mi megpróbálunk ezeknek az igénynek eleget tenni a legjobb tudásunk szerint. Vonatkozik ez a közoktatásra, a felsőoktatásra, a gyermek- és ifjúságvédelemre hangsúlyozta a megyés püspök. Kiss-Rigó László úgy látja, alapvető különbség van a szemléletben azok között, akik úgymond felajánlanak egy intézményt és az egyházmegye között. Kothencz János, Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója, aki az ÁGOTA Alapítvány vezetője úgy látja, az elmúlt 15 évben az volt a jellemző, hogy a szakmai szempontokat felülírták az anyagiak. Keveredtek a különböző profilú intézmények, ami a gyerekekre nézve is hátrányos volt. Kothencz a profiltisztítás szükségességét hangsúlyozta, és a gyermek érdekeit kell a középpontba helyezni az anyagiak helyett. Kothencz kijelentette, minden, ami a gyermekek érdekét szolgálja, fontos. Minden érdek nem lehet politikai konszenzus ára, a gyerek szükséglete az egyetlen állandó. Minden más változik, például a jogszabályok is. Úgy látja, a szemléletformáláson van a hangsúly, s az egyházmegye hatalmas feladatot és felelősséget vállalt. Hozzátette, a gyermek méltóságán van a hangsúly. Minél több társadalmi szerepvállaló fog össze a gyerekekért, annál valószínűbb, hogy hazaér ebbe a társadalomba. A gyermekkel való közvetlen bánásmód minőségében kell változtatni szögezte le Kothencz János. Hozzátette, az elmúlt évtizedekben megrögösödött szolgáltatói és felügyeleti típusú attitűdjét 20