1
Tartalomjegyzék 12. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA... 4 12.1.A végrehajtási eljárások általános szabályai... 4 12.1.1. A végrehatás jogszabályi háttere... 4 12.2 Végrehajtható döntések... 5 12.2.1. A végrehajthatóság együttes feltételei... 5 12.2.2. Jogerős a döntés... 5 12.2.3. A végrehajthatóság a jogerőtől elválik... 6 12.2.4. A már jogerőre emelt döntés elvesztheti jogerejét... 6 12.2.5. Az önkéntes teljesítés, tűrésre kötelezés... 7 12.2.6. Teljesítési határidő meghosszabbítása... 7 12.3. A végrehajtás megindítása... 7 12.3.1 Hatóság ellenőrzési kötelezettsége... 7 12.3.2. Melyik hatóság indítja meg és milyen módon a végrehajtást?... 8 12.4. A végrehajtás foganatosítása... 8 12.4.1. Alkalmazási szabályok... 8 12.4.2. A végrehajtás foganatosításának módjai:... 9 12.5. A pénzfizetési kötelezettségek végrehajtása... 9 12.5.1. A pénzfizetési kötelezettség behajtásának módjai és a behajtást végző szerv... 9 12.5.2. A pénzfizetési kötelezettség közigazgatási végrehajtásának általános szabályai. 10 12.5.3. Jelzálogjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba... 10 12.6. Fizetési kedvezmény a végrehajtási eljárás megindítását követően... 11 12.6.1. A fizetési kedvezmény elbírálásának szabályai... 11 12.6.2. A fizetési kedvezmény engedélyezésének jogkövetkezményei... 12 12.7.Késedelmi pótlék... 12 12.7.1. Mikor kell késedelmi pótlékot fizetnie a kötelezettnek?... 12 12.7.2. Mire kell felszámítani a késedelmi pótlékot?... 12 12.7.3. Mikor nem számítható fel késedelmi pótlék?... 12 12.7.4. A késedelmi pótlék mértéke.... 13 12.8. A meghatározott cselekmények végrehajtása... 13 12.8.1. Meghatározott cselekmények kényszervégrehajtása (Vht. III. fejezet)... 13 12.8.2. A hatósági úton történő végrehajtás foganatosítása... 13 12.8.3. A végrehajtási költség megelőlegezése és viselése... 14 2
12.8.4. Meghatározott cselekmény kikényszerítése eljárási bírsággal... 15 12.9. A végrehajtás felfüggesztése... 16 12.9.1. Mikor kell felfüggeszteni a végrehajtást?... 16 12.9.2. Mikor függeszthető fel a végrehajtás?... 16 12.9.3. A végrehajtás felfüggesztésének jogkövetkezményei... 17 12.10. A végrehajtás megszüntetése... 17 12.10.1. Mikor szünteti meg a végrehajtást megindító hatóság a végrehajtási eljárást?.. 17 12.10.2. A végrehajtás megszüntetésének egyes jogkövetkezményei... 18 12.11. A végrehajtáshoz való jog elévülése... 18 12.11.1. Mikor évül el a végrehajtáshoz való jog?... 18 12.11.2. Mikor nyugszik a végrehajtási jog elévülése?... 18 12.11.3. A végrehajtási jog elévülésének jogkövetkezményei... 18 12.12. Jogutódlás a végrehajtás során... 19 12.12.1. Általános szabályok... 19 12.12.2. Különös szabályok... 19 12.13. Biztosítási intézkedések... 20 12.14. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban... 20 12.14.1. Jogorvoslat módjai... 20 12.14.2. A jogorvoslatot elbíráló szerv... 21 12.14.3. A jogorvoslat hatása a végrehajtás foganatosítására... 21 12.15. Ellenőrző kérdések... 22 3
12. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA 12.1.A végrehajtási eljárások általános szabályai A végrehajtás a hatósági eljárás azon szakasza, amelyben a hatóság a jogszabályban meghatározott eljárási cselekmény foganatosításával gondoskodik a végrehajtható döntésben megállapított kötelezettségek megvalósításáról. 12.1.1. A végrehatás jogszabályi háttere Ket. 124. A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni a) a hatóság döntésében megállapított, b) a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt, c) a hatósági szerződésben vállalt, illetve a szerződés megszegése esetén a szerződés alapján az ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése iránti, és d) a jogsegély keretében a külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatában foglalt kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt. A végrehajtásra a Ket. eltérő rendelkezése hiányában a Vht. alkalmazandó. A Ket. az csak a bírósági és a közigazgatási végrehajtási eljárás alapjaiban eltérő elemeit (elsősorban a végrehajtás megindítását, felfüggesztését, a jogorvoslati rendszert) szabályozza a Vht.-tól eltérően. A Vht. egyéb szabályai viszont alkalmazandók a közigazgatási eljárásban is, így irányadóak a) az alapvető rendelkezések (I. fejezet), b) a munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtás szabályai (IV. fejezet), c) a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás szabályai (V. fejezet), d) az ingóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések (VI. fejezet), e) az ingatlan-végrehajtás szabályai (VII. fejezet), f) a végrehajtás során befolyt összeg kifizetésre irányadó szabályok (VIII. fejezet), g) a meghatározott cselekmény végrehajtásának szabályai (IX. fejezet) h) a biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezések (X. fejezet). Ket. 125. (1) A végrehajtási eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) a (3)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Nem alkalmazható a Vht. 9. -a, II. Fejezete, XI-XX. Fejezete. (4) A Vht. III. Fejezetéből az eljárás időpontjára, a követelés csökkenésének, megszűnésének bejelentésére és a helyszíni kényszercselekményekre, valamint az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye. (5) Ha ez a fejezet másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást megindító hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni. Ahol a Vht. végrehajtói letéti számlára teljesítésről rendelkezik, a végrehajtást foganatosító szerv számlájára kell teljesíteni. A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint az eljárási bírság kiszabására e törvény szabályait kell 4
alkalmazni. Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A Vht. ingó és ingatlan elektronikus árverésére vonatkozó szabályai alkalmazásának akkor van helye, ha önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. (7) Az ingatlan értékesítése során a végrehajtást foganatosító szerv - kivéve az önálló bírósági végrehajtót - a Vht. rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat vagy azt átutalta, és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtást foganatosító szervnek bemutatta vagy másolatát átadta, és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Vht. 2. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Vht. 3. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. Vht. 5. (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. (2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. 12.2 Végrehajtható döntések Alapvető tartalmi követelmény, hogy a döntés kötelezettséget állapítson meg. 12.2.1. A végrehajthatóság együttes feltételei Ket.126. (1) A hatóság döntése végrehajtható, ha a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el, b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül megszegte, c) a döntés fellebbezésre vagy végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélküli végrehajtását, vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el, d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett. 12.2.2. Jogerős a döntés A Ket 73/A. -a alapján a) Ha az első fokú határozat ellen fellebbezésnek van helye és a jogosult e jogával nem él, a döntés az utolsó fellebbezési határidő utolsó napját követő napon emelkedik jogerőre. b) A fellebbezési jogról történő lemondás hatósággal való utolsó közlésének napján áll be a jogerő, ha a lemondásra a döntés közlését követően, de a fellebbezési határidő lejárta előtt került sor, 5
c) Az elsőfokú döntés a közlés napjával emelkedik jogerőre, ha a fellebbezésről az érdemi határozat meghozatala előtt lemondtak és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. d) Az elsőfokú döntés, valamint a másodfokon hozott elsőfokú végzés a közléssel válik jogerőssé, ha az önálló fellebbezés lehetőségét a törvény kizárja e) Az elsőfokú döntés a fellebbezést elbíráló másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé f) A fellebbezés másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtti visszavonása esetén az első fokú határozat a visszavonásról szóló jognyilatkozatnak a hatósággal történő közlésének napján válik jogerőssé. g) A másodfokú eljárás megszüntetése esetén a kötelezettséget elrendelő elsőfokú döntés csak a másodfokú eljárást megszüntető végzés közlése napján emelkedhet jogerőre. Étv. 53/C. (10) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokú eljárásban hozott b) az eljárást megszüntető, első fokú végzés ellen. 12.2.3. A végrehajthatóság a jogerőtől elválik a) Ha a hatóság határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánította és a fellebbezés halasztó hatályát kizárta, akkor a végrehajtás megelőzi a jogerő beálltát. (Ket. 101. (1) bek., (5) bek.) A teljesítési határidőt ebben az esetben a döntés közlésének napjától kell számítani. Ha a hatóság a döntését teljesítési határidő megállapítása nélküli azonnali végrehajtását rendelte el, eltérő rendelkezés hiányában a teljesítési határidő a döntés közlésének napja b) Ha a keresetlevélben a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését kérték (Ket. 109. (2) bek.) Pp. 332. (2a) A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította c) Ha a végrehajtást elrendelő szerv a végrehajtást felfüggeszti (Ket. 140. (4) bek.) d. A végrehajtáshoz való jog elévülését követően a kötelezettséget nem lehet kikényszeríteni. (Ket. 142. (1) és (3) bek.) e) ha a hatóság biztosítási intézkedést rendelt el, akkor az a jogerőtől függetlenül, a teljesítési határidő letelte előtt is végrehajtható (pénzkövetelés biztosítása, meghatározott dolog zárlata - Ket. 143. (1) bek) 12.2.4. A már jogerőre emelt döntés elvesztheti jogerejét a) ha a fellebbezés késedelmes benyújtásával kapcsolatos igazolási kérelem eredményre vezet Ket. 67. (1) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. b) ha az ügyfélnek a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének a hatóság helyt ad, 6
Ket. 140. (2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha b) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, 12.2.5. Az önkéntes teljesítés, tűrésre kötelezés Végrehajtási eljárásra nincs szükség, ha a döntésben az ügyfelet terhelő kötelezettségnek a címzett önként és határidőben eleget tesz. Ebben az esetben a hatósági eljárás a kötelezettség teljesítésével automatikusan megszűnik, végrehajtási eljárás megindulásának hiányában a végrehajtási eljárás megszüntetéséről sem kell rendelkezni. Az önkéntes teljesítés akadálytalan biztosítása érdekében az építésügyi hatóság tűrésre kötelezheti az akadályozókat. Étv. 51. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti E kötelezettségtípus esetén a kötelezettségszegéshez fűződő jogkövetkezmények (eljárási bírság, személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedés stb.) alkalmazásának minden egyes esetben helye van, amikor a kötelezettségszegés - elévülési időn belül - megvalósul. 12.2.6. Teljesítési határidő meghosszabbítása A teljesítési határidő meghosszabbítására - ha azt jogszabály állapítja meg, vagy a meghosszabbítást jogszabály nem zárja ki - a határozat jogerőre emelkedésétől a teljesítési határidő lejártáig, vagy legkésőbb a végrehajtás elrendeléséig van lehetőség. Fontos a kérelmező indokolási kötelezettsége. Ket. 74. (2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. (3) A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is. 12.3. A végrehajtás megindítása 12.3.1 Hatóság ellenőrzési kötelezettsége A hatóság az általa elrendelt kötelezettség teljesítését a határidő lejártát követően hivatalból, vagy ügyfél kérelmére köteles ellenőrizni a) helyszíni ellenőrzéssel a meghatározott cselekmény (bontás, átalakítás stb.) elvégzését b) befizetés igazolással az építésügyi-, építésfelügyeleti- és eljárási bírság, továbbá egyéb fizetési kötelezettség (eljárási költség, megelőlegezett költség stb.) esetén Ket. 127. (1) Az elsőfokú hatóság hivatalból indult eljárásban hivatalból, kérelemre indult eljárásban az ügyfél kérelmére vizsgálja, illetve ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél 7
erre irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna vizsgálhatja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, kérelemre indult eljárásban az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő nyolc napon belül hatósági ellenőrzést tart. 12.3.2. Melyik hatóság indítja meg és milyen módon a végrehajtást? Ket. 127. (2) Az elsőfokú hatóság megindítja a végrehajtást, ha megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt. Ket. 127. (4) Ha a végrehajtást nem az elsőfokú hatóság foganatosítja, a végrehajtás megindításáról az elsőfokú hatóság a rendelkezésére álló adatok vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján végzést hoz, amelyet közöl a végrehajtást foganatosító szervvel is. Ilyen esetben a végrehajtás a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon indul meg. Ket. 127. (5) A végzés tartalmazza a) az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat, és b) pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét. (6) A végzés ellen a kötelezett kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással élhet fellebbezéssel. A fellebbezésben elő kell adni annak alapjául szolgáló tényeket, és csatolni kell az azt alátámasztó bizonyítékokat. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtást megindító végzés egyben intézkedési kötelezettséget is jelent a végrehajtás foganatosítására. Ket. 127. (3) Ha az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított nyolc napon belül meg kell kezdeni. Főszabályként ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az építésügyi hatóság hatáskörében elrendelt kötelezettségek (meghatározott cselekmény, vagy fizetési köztelezettség) végrehajtását az építésügyi hatóság, míg az építésfelügyeleti hatóság hatáskörében előírt kötelezettségeket az építésfelügyeleti hatóság indítja meg és foganatosítja. (pld. egyből eljárási bírság kiszabásáról rendelkezhet) 12.4. A végrehajtás foganatosítása 12.4.1. Alkalmazási szabályok Ket. 128. (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja (2) A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást megindító hatóság jogosult végzést hozni. Ettől eltérő rendelkezést tartalmaz az Áht. 42. (3) bekezdése, valamint Art. 161. (1) bekezdése, melyek értelmében az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősített bírságok (építésügyi-, építésfelügyeleti bírságok, egyes eljárási bírságok) végrehajtását - az 8
építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére - az illetékes adóhatóság foganatosítja. Ket. 125. (5)..A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint az eljárási bírság kiszabására e törvény szabályait kell alkalmazni. Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 12.4.2. A végrehajtás foganatosításának módjai: a) pénzfizetési kötelezettség végrehajtása (Ket. 129. -131. ) b) meghatározott cselekmény végrehajtása (Ket. 134. -136. ) 12.5. A pénzfizetési kötelezettségek végrehajtása 12.5.1. A pénzfizetési kötelezettség behajtásának módjai és a behajtást végző szerv a) Adók módjára történő behajtás (építésügyi bírság, építésfelügyeleti bírság, egyes eljárási bírság), melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az Art. szabályai szerint, a hatáskörrel rendelkező illetékes adóhatóság végez. Áht. 42. (3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. Art. 161. (1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot, 245.Kr. 7. (3) Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napon belül a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes adóhatóság felé és erről a (4) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervet. 238.Kr. 3. (4) Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napot követően haladéktalanul a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről a (6) bekezdés szerint tájékoztatja a felügyeleti szervét. Art. 146. (1) A végrehajtást a vámhatóság elsőfokú szervei kivételével az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le (2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja. Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság, ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az a) pontban megjelölt illetékességi okok sorrendje alapján nem határozható meg. b) A Ket. és a Vht. pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint, megelőlegezett eljárási költség, szakértői díj hatósági végrehajtás megelőlegezett költségei 9
a kényszervégrehajtás során közreműködő rendőrség megelőlegezett költségei a végrehajtás során kiszabott eljárási bírság esetében Ezen esetekben az elsőfokú hatóság a végrehajtást foganatosító szerv, illetőleg a végrehajtásra megbízott önálló bírósági végrehajtó (Ket. 125. (5) bek, Ket. 128. (2) bek.) 12.5.2. A pénzfizetési kötelezettség közigazgatási végrehajtásának általános szabályai Ha a hatóság biztosítási intézkedést nem rendelt el, vagy a kötelezettség mértéke azt meghaladja, a fokozatosság elve szerint kell a végrehajtást folytatni. a) Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, (Pénzfotv.64., Vht.7. (3) bek.,vht. V. fejezet) b) Természetes személy munkabérére és egyéb járandóságára (Vht. IV. fejezet) Ket. 129. A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, ha ez az összeg a követelést nem vagy csak részben fedezi, a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni Vht. 2. A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. c) Lefoglalható vagyontárgyra, ingóságra (Vht. VI. fejezet) Ket. 131. (1) Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Elsősorban az a vagyontárgy vonható végrehajtás alá, amelyre biztosítási intézkedést rendeltek el. d) Ingatlanra (Ket. 125. (6); Vht. VII. fejezet) Ket. 131. (2) Ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha a követelés összege az ötszázezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. (3) A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. Vht. 3. Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is. 12.5.3. Jelzálogjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba Ket. 131. (4) Ha az ingatlan-végrehajtás megindításának nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen volt, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát a jogosult javára a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai összegéig jelzálogjoggal terheli meg. (5) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. 10
A jelzálogjogot és annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel rendeli el. A végzés a kézbesítéssel jogerőre emelkedik, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. 109. FVMr. 18. (1) A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell jelölni a követelés jogcímét, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál, továbbá fel kell tüntetni a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét. Ha a kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben kötelezettként a személyes adóst is fel kell tüntetni. A jelzálogjog bejegyzésének időtartama alatt a végrehajtáshoz való jog elévülése nyugszik, a hatóság ez idő alatt köteles a pénzfizetési kötelezettségnek folyamatosan érvényt szerezni, de tíz év után már végrehajtási cselekmény nem foganatosítható és a jelzálogjogot is törölni kell. Amennyiben a behajtás eredményesen lezárul, a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság köteles a jelzálogjog megszüntetéséről intézkedni az ingatlanügyi hatóság felé. 12.6. Fizetési kedvezmény a végrehajtási eljárás megindítását követően A végrehajtási eljárás során fizetési kedvezménynek minősül: a) a fizetési halasztás, b) a részletfizetés c) késedelmi pótlék mérséklése, elengedése 12.6.1. A fizetési kedvezmény elbírálásának szabályai a) Ket. 130. (1) Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult meghallgatása után a 74. megfelelő alkalmazásával fizetési kedvezményt engedélyezhet, ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást megindító hatóság előzetesen hozzájárult. b) A fizetési kedvezmények iránti kérelemről az elsőfokú hatóság a Ket. 33. (1) bekezdésében foglalt általános ügyintézési határidő alapján nyolc napon belül végzéssel dönt. c) A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, (Ket. 98. (3) bek j. pont) d) Az ügyfél rosszhiszemű eljárása, vagy a késedelem felróhatósága kizárja a kedvezmény alkalmazását. e) Ket. 130. (2) A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető vagy mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az építésügyi és az építésfelügyeleti bírság tekintetében jogosult a Magyar Állam, melynek képviseletében - a végrehajtási szakban - a fizetési kedvezményre és a késedelmi pótlékra vonatkozó nyilatkozattételre a Nemzetgazdasági Minisztérium jogosult. Az adók módjára behajtandó építésügyi-, építésfelügyeleti- és eljárási bírság végrehajtásakor a fizetési kedvezmény iránti kérelmet csak az elsőfokú hatóság bírálhatja el. 11
Art. 161. (9) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak 12.6.2. A fizetési kedvezmény engedélyezésének jogkövetkezményei a) a folyamatban lévő végrehajtást fel kell függeszteni. Ket. 140. (2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja, valamint b) végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel Ket. 130. (3) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel... c) Ha a kötelezett a részletfizetés során késedelembe esik, úgy a végrehajtást a hátralékra egy összegben kell folytatni Ket. 130. (3) bek. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával. 12.7.Késedelmi pótlék A késedelmi pótlék fizetésének kötelezettségére és annak mértékére a kötelezettet a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben figyelmeztetni kell. (Ket. 72. (1) df) 12.7.1. Mikor kell késedelmi pótlékot fizetnie a kötelezettnek? Ket. 132. (1) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a) pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, b) a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell térítenie, vagy c) azt a törvény elrendeli. 12.7.2. Mire kell felszámítani a késedelmi pótlékot? Ket. 133. (1) Késedelmi pótlékot kell felszámítani a végrehajtási eljárás során a költségviselésre, a pénzegyenérték vagy az eljárási bírság megfizetésére irányuló kötelezettség késedelmes teljesítése esetén, továbbá az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára. 12.7.3. Mikor nem számítható fel késedelmi pótlék? a) a késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után (Ket. 133. (2) bek.) b) a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig (Ket. 130. (3) bek) 12
c) a végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig. (Ket. 140. (4) bek.) 12.7.4. A késedelmi pótlék mértéke. Ket. 132. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. (3) A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatás vagy kedvezmény visszatérítése esetén az igénybevétel első napjától a teljesítés vagy a visszatérítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. 12.8. A meghatározott cselekmények végrehajtása Ket. 134. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Ket.136. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv - szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után - dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. 12.8.1. Meghatározott cselekmények kényszervégrehajtása (Vht. III. fejezet) A végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a kötelezett teljesítse a kötelezettségét. (Vht.5. (1)-(2) bek.) Ez az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban akkor fordulhat elő, ha a kötelezett akadályozza a végrehajtást, ellenszegülő magatartást tanúsít, akár aktív, akár passzív módon. A kötelezett személye elleni kényszercselekményt a rendőrség hajtja végre a rá vonatkozó törvény által biztosított eszközök alkalmazásával. (Rtv.29., 32., 33. (2) bek, 39..) 12.8.2. A hatósági úton történő végrehajtás foganatosítása Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a végrehajtás foganatosításáról szóló végzésében rendelkezik arról, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére rendeli el. E döntéssel szemben a kötelezett végrehajtási kifogással élhet, melynek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. (Ket. 127. (4) bek; Ket. 144. (2) és (4) bek.) A végzésnek tartalmaznia kell:a Ket. 127. (5) bekezdésében előírt elemein felül: a) Ket. 127. (5) A végzés tartalmazza 13
a) az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat, és b) a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát c) a meghatározott cselekmény elvégzésére kiválasztott személy, vagy vállalkozó megnevezését, d) a kényszervégrehajtás kezdő- és befejező határidejét, e) a végrehajtás hatóság által megelőlegezett költség összegét, f) a végrehajtás eredményes lefolytatása érdekében rendőrségi közreműködés igénybevétele esetén a rendőrség megkeresését, g) kötelezett tájékoztatását az önkéntes teljesítés lehetőségére a kényszervégrehajtás meghirdetett időpontjáig. Ha az elrendelt munkálatok költsége a Kbtv. törvényben meghatározott értékhatárt eléri, a munkálatok elvégzésére vonatkozó megbízás kiadása során annak rendelkezései szerint kell eljárni. A végrehajtást foganatosító szerv a vállalkozást pályázat alapján választja ki. A munka elvégzéséhez bármely vállalkozás megbízható, amelynek tevékenységi köre az elvégzendő munkára kiterjed. A végrehajtást foganatosító szerv a vállalkozással szerződést köt. A végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. (főszabályként a helyszínen) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a kötelezett és a jelen levő más érdekeltek (a kötelezett képviselői, ügygondnok, tanú, az ingatlan haszonélvezője, használója, családtag stb.) nevét és lakóhelyét, b) a végrehajtást foganatosító szerv (a végrehajtást vezető ügyintézője), a közreműködő vállalkozó és rendőrség nevét és címét, c) az eljárás helyét és idejét, d) a végrehajtandó kötelezettség tárgyát e) a végrehajtást megindító hatóság megnevezését (ha az nem azonos a végrehajtást foganatosító szervvel), továbbá a végrehajtható határozat megnevezését és ügyszámát, f) a végrehajtási cselekmény leírását, g) a kötelezett és más érdekeltek kérelmét és észrevételét, h) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket. A jegyzőkönyvet a végrehajtást vezető ügyintéző, a végrehajtási cselekménynél jelen levő kötelezett és más érdekeltek, valamint a közreműködők aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el 12.8.3. A végrehajtási költség megelőlegezése és viselése Ket. 153. Eljárási költségek 12. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány, 13. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, Ket. 155. (2) Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban az egyéb eljárási költséget a 153. 3., 6., 10. és 11. pontjában meghatározott, az ügyfél részéről felmerült költség kivételével a hatóság előlegezi. 14
Étv. 50. (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön előirányzat szolgál. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására és finanszírozására használhatók fel: b) a hatósági végrehajtási eljárás, Ket. 157/A. (6) A végrehajtási eljárás során felmerülő költséget az viseli, aki a végrehajtás megindítására és foganatosítására okot adott. Étv. 51. (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik. Étv. 47. (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba. 12.8.4. Meghatározott cselekmény kikényszerítése eljárási bírsággal Ket. 134. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, Ket. 135. (2) Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi. Ha kötelezettség meghatározott magatartásra, vagy magatartástól való tartózkodásra (tűrési kötelezettség) vonatkozik és annak a kötelezett nem tesz eleget, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja. Ismételten kiszabható, de ilyenkor új határidőt nem kell meghatározni. (Ket. 61. (1) bek, 57. (3) bek.) Eljárási bírság mértéke a) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként 5.000.- Ft b) A legmagasabb összege természetes személy estében 500.000.- Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1.000.000.-Ft, c) ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek 1 %-a az eljárási bírság felső határánál nagyobb, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség 1 %-áig terjedhet. (Ket. 61. (2) bek, 135. (1) bek) Egyéb eljárási szabályok az eljárási bírság kiszabására vonatkozóan: a) Az eljárási bírságot a végrehajtást foganatosító szerv végzésben szabja ki b) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye (Ket. 98. (3) bek. g) c) Az eljárási bírság kiszabása nem mentesíti az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól. (Ket. 170. ) 15
d) A végrehajtási eljárásban kiszabott eljárási bírság behajtására a Ket. és a Vht. szabályai vonatkoznak. (Ket.125. (5) bek) e) Az általános építésügyi hatóság által kiszabott eljárási bírság az eljáró hatóságot, a kiemelt építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által kiszabott eljárási bírság az állami költségvetést illeti meg. (Áht.42. (1) bek.) A bírságot a kiszabó hatóság számlájára kell megfizetni. 12.9. A végrehajtás felfüggesztése A végrehajtás felfüggesztése a megindított végrehajtási eljárás folyamatának megszakítása és szüneteltetése, az eljárás folytatásához vagy megszüntetéséhez szükséges feltételek tisztázásáig vagy bekövetkezéséig terjedő időre. Ket. 140. (1) A végrehajtást megindító hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A végrehajtási eljárásban az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A végrehajtás felfüggesztéséről az elbírálásra jogosult hatóság, illetve a bíróság végzésben dönt. A végrehajtás felfüggesztése, illetve az erre irányuló kérelem elutasítása ellen a Ket 98. (3) bekezdése d) pontja alapján önálló fellebbezésnek van helye. 12.9.1. Mikor kell felfüggeszteni a végrehajtást? Ket. 140. (2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta, feltéve, hogy más lefoglalható vagyontárgy nincs, b) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni ügyészi felhívásban indítványozza, e) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését jogszabály kizárja, valamint g) azt jogszabály elrendeli. 12.9.2. Mikor függeszthető fel a végrehajtás? Ket. 140. (3) A végrehajtást megindító hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. Méltányolható ok például a kötelezett személyében rejlő okból vagy a körülményeiben bekövetkezett változás folytán a teljesítőképessége átmenetileg, a létfenntartást veszélyeztető mértékben meggyengül. Ebben az esetben a méltányossági döntés a 16
természetes személy kötelezett és a vele közös háztartásban élők, illetve a kötelezett által eltartottak vagyoni, jövedelmi viszonyainak vizsgálatán és mérlegelésén alapul. Ezen a jogcímen a felfüggesztés csak természetes személy kérelme alapján rendelhető el. 12.9.3. A végrehajtás felfüggesztésének jogkövetkezményei a) végrehajtás szünetel Ket. 140. (4) A felfüggesztés alatt a végrehajtható döntésben foglaltak végrehajtása szünetel, a felfüggesztésig foganatosított végrehajtási cselekmények azonban hatályosak maradnak b) időtartamára késedelmi pótlék nem számítható fel, c) nyugszik a végrehajtási jog elévülése Ket. 142. (2) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt. d) A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. Ket. 140. (5) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés megszüntetésének lehetőségéről a végrehajtást megindító hatóságot értesíti. e) végzéssel dönt a végrehajtás folytatásáról Ket. 140. (6) A végrehajtást megindító hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt. Nincs szükség a felfüggesztés végzéssel történő megszüntetésére, ha a felfüggesztés időtartama alatt a végrehajtási eljárás megszüntetésére okot adó körülmény áll be és a hatóság a végrehajtási eljárást végzéssel megszünteti. 12.10. A végrehajtás megszüntetése 12.10.1. Mikor szünteti meg a végrehajtást megindító hatóság a végrehajtási eljárást? Ket 141. (1) A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható, f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért jogszabály alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás megindítását követően meghosszabbította, h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, i) a kötelezett az eljárás tárgyát képező kötelezettségét teljesítette j) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi. A végrehajtást megszüntető végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye a Ket. 98. (3) bekezdés c) pontja alapján. 17
Ket. 141. (2) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást megindító hatóságot értesíti. (3) A végrehajtást megszüntető végzést haladéktalanul közölni kell a jogosulttal és a kötelezettel, továbbá meg kell küldeni a végrehajtást foganatosító szervnek. 12.10.2. A végrehajtás megszüntetésének egyes jogkövetkezményei a) Intézkedni kell a végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről, ha a végrehajtás jogsértő döntésen alapult Ket. 115. (5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a már befizetett, de jogalap nélkül maradt építésügyi és építésfelügyeleti bírság visszafizetésére is. b) jogutód hiányában a fennálló veszélyhelyzetet meg kell szüntetni Ket. 16. (5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. c) A felszámolás alatt álló gazdasági szervezettel szemben valamennyi folyamatban lévő végrehajtást meg kell szüntetni (Csődtv. 38. 1) bek.) d) végrehajtás megszüntetésének elrendelése nem szünteti meg a kötelezettség jogalapját, a végrehajtás az eljárás újbóli elrendelésével az elévülési időn belül - folytatható, ha utóbb a kötelezett teljesítőképessége helyreáll. 12.11. A végrehajtáshoz való jog elévülése 12.11.1. Mikor évül el a végrehajtáshoz való jog? Ket.142. (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat. Ket. 142. (3) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre. 12.11.2. Mikor nyugszik a végrehajtási jog elévülése? Ket. 142. (2) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt. Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy ezen időintervallumot az elévülési idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. 12.11.3. A végrehajtási jog elévülésének jogkövetkezményei 18
a) a határozat végrehajtására új eljárást indítani nem lehet. Ha a jogsértő magatartás ezt követően megismétlődik, akkor újabb végrehajtási cselekmény foganatosítására csak újabb kötelező határozat alapján van lehetőség. b) a folyamatban lévő végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, c) a behajthatatlan pénztartozást, valamint az ezzel összefüggésben bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. (Ket. 142. (4) bek.) Az elévülés a kötelezettség önkéntes teljesítésének jogalapját nem érint, csupán azt jelenti, hogy a teljesítés érdekében a továbbiakban állami kényszer nem alkalmazható. Az elévülés megállapítása önálló döntést nem igényel, azt mint a végrehajtást megszüntető okot a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzésben kell rögzíteni és a jelzálogjog törlése érdekében a megszüntető végzést az ingatlanügyi hatósággal is közölni kell. 12.12. Jogutódlás a végrehajtás során 12.12.1. Általános szabályok Főszabályként a végrehajtást a kötelezettel szemben kell elrendelni. A kötelezett (vagy ellenérdekű ügyfél esetén a jogosult) személyében a döntés jogerőre emelkedését követően történhet változás. (elhalálozás, megszűnés, átalakulás stb.) Ez bekövetkezhet a végrehajtás elrendelése előtt vagy azt követően, a végrehajtás foganatosítása során. Ket. 16. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél helyébe Étv. 53. (1) Az építésügyi hatóság - a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével - az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. Ket. 16. (6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A jogutódlás részletszabálya több jogszabályban is megtalálható, attól függően, hogy a kieső kötelezett természetes személy (Ptk.), egyéni vállalkozó (Egyvtv.), gazdasági társaság (Gttv. illetve az átmeneti szabályokról szóló Ptkátm.), társadalmi szervezet, vagy költségvetési szerv (Áht.100/P..) 12.12.2. Különös szabályok Ket. 16. (4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. Ket. 16. (5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. 19
Ket. 16. (6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ket. 140. (2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, Ket. 141. (1) A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, 12.13. Biztosítási intézkedések Ket. 143. (1) Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata rendelhető el. (2) A biztosítási intézkedést az elsőfokú hatóság rendeli el, és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre. (3) A biztosítási intézkedést vissza kell vonni, ha a) azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a végrehajtást foganatosító szervnél letétbe helyezték, b) azt meghatározott cselekmény biztosítása érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget kizáró módon igazolja, hogy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már csak a biztosítási intézkedés akadályozza, vagy c) elrendelésének oka egyébként megszűnt. (4) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. További részletszabályokat lásd. Vht. X. fejezetében 12.14. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 12.14.1. Jogorvoslat módjai A Ket. - a végrehajtás megindításáról szóló végzés elleni fellebbezés kivételével - egységesen a 144. -ban szabályozza a végrehajtási eljárás során igénybe vehető jogorvoslatokat. a) A végrehajtás megindításáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye (pld. építésügyi bírság behajtása érdekében az adóhatóság megkeresése,) Ket. 127. (6) A végzés ellen a kötelezett kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással élhet fellebbezéssel. A fellebbezésben elő kell adni annak alapjául szolgáló tényeket, és csatolni kell az azt alátámasztó bizonyítékokat. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. b) A végrehajtási eljárás során hozott döntések ellen a Ket. 89. (3) bekezdés szerinti esetekben fellebbezéssel élhet Ket 144. (1) Ha e törvény a hatóság valamely első fokú döntése ellen önállóan lehetővé teszi a fellebbezést, a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. Ket. 98. (3) Önálló fellebbezésnek van helye a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, b) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, 20