Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501 Pf.: 31.) Tel.: 46/503-740; Fax: 46/503-741 E-mail: mbk@mbfh.hu Üisz.: Üi.: Tóth József ( :46/503-756; 20/7725-991) OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. Jogerős: 2011.04.29. 3300 EGER Lesrét u. 71. Tárgy: Bányatelek határozat egységes szerkezetben HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság az OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. kérelmére lefolytatott eljárás során a 300/1969. KBF Miskolc számú határozattal megállapított és a 4-6/83. számú KBF Salgótarján számú, 2520/1996-2. MBK számú, 181/1998. MBK számú, 833/1998. MBK számú és 883/2001. MBK számú határozattal módosított Eger III.-mészkő védnevű bányatelek vonatkozásában az alábbi egységes szerkezetbe foglalt határozatot hozza: 1. A bányatelek lehatárolása és jellemzői: 1.1. A bányatelek védneve: Eger III.- mészkő 1.2. A bányatelek kitermelhető ásványi nyersanyaga: mészkő (kódja: 4500) A bányatelek területén belül megkutatott és az állami ásványvagyon nyilvántartásba vett ásványi haszonanyag mennyiségét e határozat melléklete tartalmazza. 1.3. A bányatelek haszonanyagának kitermelési módja: külfejtés 1.4. A bányatelek Heves megyében, Eger-Felnémet külterületén a 068/1; 068/3; 068/5; 068/7; 068/8; 068/9; 068/10; 069; 071; 074/1, 075; 077/3; 077/4; 077/5; 089; 090; 092; 093; 094; 070; 059/1; 059/2; 059/3; 059/4; 091; 077/6; 077/7; 095/4 hrsz, valamint Felsőtárkány külterületén: a 025; 025/1; 026/1; 026/2; 027; 027/2; 027/1 hrsz-ú ingatlanokon terül el. 1.5. A bányatelek fedő- és alaplapjának tengerszint (Balti) feletti magassága: fedőlap: +509,0 mbf alaplap: +200,0 mbf 1.6. A bányatelek területe: 2,988 km 2
2 1.7. A bányatelek határvonala felszínre eső töréspontjainak koordinátái EOV rendszerben: Sarokpont száma Y X Z 1. 750216,00 293980,00 371,00 2. 750317,00 293710,00 343,00 3. 750282,00 293483,00 353,00 4. 749846,78 292931,34 367,00 5. 749710,46 293116,38 392,00 6. 749525,48 293164,39 408,00 7. 749575,48 293261,38 415,00 8. 749365,52 293556,39 476,00 9. 749031,55 293683,41 497,00 10. 749037,58 294046,39 507,00 11. 748847,59 294029,41 468,00 12. 748007,58 293377,51 287,00 13. 748067,55 292959,53 256,00 14. 748063,51 292601,56 307,00 15. 748525,43 292066,53 288,00 16. 748874,32 291796,56 215,00 17. 748922,63 291769,58 225,00 18. 748944,67 291787,17 228,00 19. 749018,89 291824,93 241,00 20. 749910,78 292851,66 336,00 21. 750345,00 293369,00 328,00 22. 750409,00 293628,00 321,00 23. 750730,00 293738,00 295,00 24. 750843,00 293886,00 256,00 25. 750881,00 293884,00 256,00 26. 751011,00 293901,00 242,00 27. 751034,00 293964,00 252,00 28. 750913,00 294058,00 257,00 29. 750928,00 294125,00 262,00 30. 750861,00 294244,00 265,00 31. 750677,00 294258,00 299,00 32. 750552,00 294243,00 324,00 33. 750403,00 294385,00 357,00 34. 750320,00 294240,00 371,00 35. 750326,00 294198,00 371,00 36. 750216,00 294147,00 325,00 37. 750231,00 294092,00 355,00 38. 750215,00 294071,00 370,00 39. 750244,00 294032,00 346,00 2. A bányatelek jogosítottjának adatai: 2.1. Jogosított neve: OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. 2.2. Címe: 3300 Eger, Lesrét u. 71.
3 3. Védő- és határpillérek meghatározása, illetve kijelölése: 3.1. A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján a bányatelek határvonalától számított 5 m-es védősáv, a 33-34. számú töréspontok közötti határvonal mentén: 30,0 m-es védősáv figyelembevételével határpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan. A kialakított, illetve kialakítandó szintek talp- és tetővonalai között visszamaradó (végállapotban) padka szélessége: 5,0 m. A határpillér meghatározásánál és kijelölésénél a Bányakapitányság határszöget és a határszög korrekciójaként 3 -ot vett figyelembe. 3.3. A kijelölt határpillért jelen határozat számával megjelölve haladéktalanul fel kell tüntetni a bányatérképeken. Ha a bányászati tevékenységgel a bányavállalkozó a kijelölt pilléreket meg kívánja változtatni, a tevékenység megkezdése előtt köteles a pillérek új számítását és meghatározását külön eljárásban előterjeszteni. A pillérek részleges vagy teljes lefejtése, meggyengítése, illetve a pillérekbe történő behatolás a Bányakapitányság előzetes engedélye alapján végezhető. Védőpillért a Bányakapitányság nem jelöl ki. 4. A Bányakapitányság hatósági előírásai: 4.1. A bányatelek megállapítása a bányavállalkozót a határozat 1.2. pontjában meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésére jogosítja a határozat mellékletében meghatározott mértékig. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének számítását úgy kell elvégezni, hogy a kitermelt anyagból, leválasztás után meg kell állapítani a meddő anyag mennyiségét, és ezzel a mennyiséggel kell csökkenteni a kitermelt ásványvagyon mennyiségét. A bányavállalkozó, az éves jelentéssel együtt köteles az összesített ásványvagyon változást, (a kitermelt meddőanyag mennyiségének levonásával csökkentett ásványvagyon), jelenteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak. A kitermelt meddőanyag mennyiségének ellenőrzésére, a bányavállalkozó köteles a meddőhányón elhelyezett meddőanyag geodéziai felmérésére, a mérések adatainak regisztrálására. 4.2. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a feltárási-kitermelési tevékenységre kidolgozott műszaki üzemi terv benyújtásakor a dokumentációhoz mellékelje a tevékenységgel összefüggésben várható kötelezettségek részletes ismertetését, azok becsült költségének mértékét (költségterv) és a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - szolgáló biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát. 4.3. A bányatelek felszíni határának sarokpontjait időtálló jelekkel meg kell jelölni, és gondoskodni kell azok fenntartásáról. Az egyes sarokpontokat bányamérési módszerek alkalmazásával úgy kell a felszínen kitűzni, hogy az elhelyezett jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák. 4.4. A Bányakapitányság a bányát a fő bányaveszélyek szerint nem minősíti. 4.5. A módosított bányatelken belül mészkő kitermelés csak a +300 m Bf-i szintig végezhető. Ezen szint alatt a megkutatottság alsó határáig ( + 250 m Bf-i, illetve +240 m Bf-i szintek) kitermelés, csak a vízügyi hatóság külön engedélye alapján lehetséges.
4 Az Eger III.-mészkő védnevű bányatelek 2-3 számú bővítési területén kitermelési tevékenység nem végezhető! 4.6. Az Eger III.-mészkő" védőnevű bányatelek 3. számú bővítési területén csak szállító útvonal kialakítása és anyagszállítás végezhető. A szállítási útvonal kialakításához a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges. 4.7. Az Eger III- mészkő védnevű bányatelek 2. számú bővítési területén a tervezett tevékenységekhez be kell szerezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását. 4.8. A bányászati tevékenységek során be kell tartani az ivóvíz-bázisok védelmével kapcsolatos 123/1997. (VH.18.) Kormányrendelet vonatkozó előírásait. A mészkőbánya mindenkori kitermelési műszaki üzemi tervei környezetvédelmi fejezetének részletesen be kell mutatnia a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait, különös tekintettel a karsztvízre, mint környezeti elemre. Meg kell határozni a karsztvíz felszín alatti helyzetét is. 4.9. Az erdőterület igénybevételének engedélyezéséhez az 1996. évi LIV. törvény végrehajtására kiadott 129/1997. (IV.30.) FM rendelet 87. -ában előírtak szerint kérelmet kell beterjeszteni az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságához. A benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban, a körzeti erdő tervben és az üzemtervben való átvezetéshez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült Ml: 10000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi terület kimutatást, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, rendeletben meghatározott vázrajzot s terület kimutatást, valamint az erdő tulajdonosának hozzájárulását. Amennyiben az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdőterület termelésbe való visszaállítására nincs lehetőség, z erdőgazdálkodó köteles a jogszabályban foglaltak szerint megállapított erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatás befejezett értékének kétszeres összegét megfizetni. 4.10. Ha a bányatelken belül termőföld igénybevételére kerülne sor a bányavállalkozónak előzetesen termelésből való kivonási engedélyt kell kérnie a területileg illetékes Körzeti Földhivataltól. 4.11. A bányatelken belüli létesítmények közútkapcsolatait a vonatkozó műszaki (útügyi) előírásoknak megfelelően kell kialakítani. A bányaművelés során figyelembe kell venni az érintett útkezelők érdekeit. 4.12. A bányatelek mellett húzódó 120 kv-os távvezeték biztonsági övezetében 13 m tilos robbantást végezni, valamint robbanás- és tűzveszélyes anyagokat tárolni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén, annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (50.000,-Ft-ot), kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára.
5 Indokolás Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek módosítási dokumentáció és engedélyezési kérelem 2011. február 11-én érkezett a Bányakapitányságra. Az ügyintézési határidő leteltének napja, figyelemmel az alábbiakban részletezett eljárási cselekményekre is: 2011. április 11. Az eljárás során a Bányakapitányság vezetője, az eljárási határidőt. a Ket. 33. (7) bekezdése szerinti idővel meghosszabbította. Az eljárási határidőt a Ket. 33. és a Bt. 43/B. (1) bekezdés előírásai határozzák meg. A miskolci Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 300/1969. KBF számú határozatával bányatelket állapított meg Eger-Felnémet védnéven. A következőkben felsorolt határozatokkal módosított bányatelket, a 4-6/83. számú KBF Salgótarján számú, 2520/1996-2. MBK számú, 181/1998. MBK számú, 833/1998. MBK számú és 883/2001. MBK számú, a Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 26/B. (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a bányavállalkozó OMYA Hungária Mészkőfeldolgozó Kft. kérelmére módosítja. Jelen határozat a bányatelek aktualizált adatait, illetve annak vonatkozó rendelkezéseit a korábbi határozatokkal egységes szerkezetben tartalmazza. Az eljárást a Bányakapitányság hivatalból folytatta le. A határozatban a bányavállalkozó adatszolgáltatása figyelembevételével - rögzítésre került a bányatelekkel érintett ingatlanok aktualizált helyrajzi száma is. Mivel a fentieken kívül az eredeti állapothoz képest az eljárás során egyéb új körülmény nem merült fel, a Bányakapitányság a szakhatóságok bevonását nem tartotta indokoltnak. A bányaüzem ingatlan igénybevételi ütemtervét a Bányakapitányság 369/2007. számú határozatával fogadta el. A határozat 1. pontja a megállapított bányatelek alapvető paramétereit és jellemző adatait, 2. pontja pedig a jogosított bányavállalkozó adatait rögzíti. A határozat 3. pontjának előírásai figyelemmel arra, hogy a műszaki leírás szerint a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kőzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül marad a Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11. (1) bek. és a védő- és határpillérek méretezéséről szóló 12/2003. (III.14.) GKM rendeletben foglaltaknak felelnek meg. A Bányakapitányság a határozat 3.1. pontjában a 883/2001. MBK számú határozattal megállapított a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében határpillért jelölt ki, mivel annak kijelölésére a bányatelek megállapításakor és módosításakor nem került sor. A bányatelken kívül lévő üzemi létesítményekre védőpillért a felügyeleti szerv nem tűzetett ki. A Bányakapitányság a határozat 4. pontjában érvényesítette a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait, melyek indokolása a következő: A 4.1. pontban foglaltak a Bt. 49. 1. és 32. pontjaiban foglaltak figyelembevételével a Bt. 26. (1), 26/B. (3) bekezdés előírásain alapulnak. A bányavállalkozó nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7), 26/A. (3) bekezdés). Amennyiben a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan,
6 amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti az engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A 4.2. pont előírásait a Bányakapitányság a Bt. 41. (7) és a Vhr. 25. (5)-(6) bekezdések rendelkezései alapján írta elő. A 4.3. pontban foglaltakat a Bányakapitányság a vitás kérdések megelőzése érdekében a bányatelek lehatárolása és a majdani műveléssel a bányatelekből történő véletlenszerű kilépés elkerülése érdekében tartotta szükségesnek előírni. A 4.4. pontban foglalt rendelkezésre a Bt. 34. (5) bekezdés, valamint a Vhr. 21. (1) és (3) bekezdés előírásainak megfelelően került sor. A bánya fő bányaveszélyek szerinti minősítése nem indokolt, mert a művelési technológia előírásszerű betartása esetén a bányában a fő bányaveszélyek egyikével sem kell számolni. A Bányakapitányság fentieken túlmenően az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; c) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra; d) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. ); e) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. (1) bekezdés); f) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(bt. 26/B. (1) bekezdés); g) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7), 26/A (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. h) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott MÜT szerint lehet megkezdeni és folytatni; i) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. (5) bekezdés); j) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet).
7 A Bányakapitányság jelen határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a területileg illetékes Földhivatalt a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. Fellebbezést csak a jelen határozat ásványvagyon számítási metódust előíró pontja ellen lehet beterjeszteni, a korábbi bányatelek módosító határozatból módosítás nélkül átvett előírások jogerősek. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a Ket. 98. (1) bek-ben foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2011. április 8. Dr. Izsó István bányakapitány