Tárgy: Hatvan I.- kavics és a Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelkek egyesítése HATÁROZAT

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel.: 46/ ; ; ; Fax: 46/ Ikt.sz.: 834/8/2010. Ü.i.: Virág István AB Hatvan Kft. Jogerős: Pécs Pellérdi út Tárgy: Hatvan I.- kavics és a Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelkek egyesítése HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/B. (4) bekezdésében foglaltak alapján, az AB Hatvan Kft. kérelmére bányatelket állapít meg. A Miskolci Bányakapitányság által 345/1975. számon megállapított, 564/1997, 564/ és 7984/2005. számú határozatokkal módosított Hatvan I. kavics védnevű bányatelket (bányavállalkozó: AB Hatvan Kft.) és a 6103/2002. számon megállapított Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelket (bányavállalkozó: AB Hatvan Kft.) egyesíti és egyidejűleg a fenti számokon megállapított és módosított eredeti bányatelkeket törli. Az egyesítés után létrejött bányatelek magában foglalja a Hatvan I.- kavics védnevű bányatelek, továbbá a Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelek egyes ingatlanait. Az összevont bányatelek a két bányatelekkel lefedett ingatlanokon kívül a 0189 hrsz-ú Hatvan város külterületén és a 132/23 hrsz-ú Boldog község külterületén lévő ingatlanokat érinti. 1. A bányatelek jellemző adatai: 1.1. védneve: Hatvan II. kavics, homok 1.2. A bányatelek kitermelhető ásványi nyersanyaga: kavics (kódja: 4300) és homok (kódja: 4200) A bányatelek területén belül megkutatott és az állami ásványvagyon nyilvántartásba vett ásványi haszonanyag mennyiségét, amelyekre a bányavállalkozó jogosultsága kiterjed, és elszámolási kötelezettséggel tartozik, e határozat melléklete tartalmazza ásványi nyersanyagának kitermelési módja: külfejtés 1.4. földrajzi fekvése: Heves megyében, Hatvan város és Boldog község külterületén. A bányatelek a 0145, 0152/1-4, 0153, 0158, 0157/6-7, 0171, 0176/15, 0178, 0179/3-10, 200/10-12, 0200/17, 0212 valamint a 0189 hrsz-ú Hatvan város külterületén és a 0132/24 valamint a 0132/23 hrsz-ú Boldog község külterületén lévő ingatlanokat érinti.

2 határvonala töréspontjainak koordinátái EOV vetületi rendszerben a Balti tenger középszintjéhez viszonyított magassági értékekkel a következők: Pontszám -Y -X Z [m] [m] [mbf]

3 fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága: 1.7. területe: 2, 6764 km 2 fedőlap: 115, 20 m Bf. alaplap: 100, 00 m Bf. 2. A bányatelek jogosítottjának adatai: 2.1. neve: AB Hatvan Kft székhelye: 7634 Pécs, Nagyberki út A védő- és határpillérek megállapítása: 3.1.határpillér: Az 1-2 határvonal mentén védelmet igénylő létesítmény nincs. Határpillér (védősáv+hatástávolság) az ásványi nyersanyag (kavics) feküszintjére vonatkoztatva az A-A szelvénynél 23,02 méter. A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: nedves szelet határszöge: A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán kívüli területek és létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján a bányatelek határvonalától számított 5 m-es védősáv figyelembevételével határpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan ( ). A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: nedves szelet határszöge: A határvonal mentén védelmet igénylő létesítmény nincs. Határpillér a kavics feküszintjére vonatkoztatva a G-G szelvénynél 28,91 méter. A pillérszámításnál a száraz szelet határszöge: nedves szelet határszöge: 3.2.védőpillér: A Bányakapitányság a bányatelek határvonalán belüli és a bányatelek környezetében lévő alábbi létesítmények védelme érdekében a kérelmező által előterjesztett adatok és számítás alapján védőpillért jelöl ki:

4 A 3. számú töréspontnál védelmet igénylő létesítmény a Csikós-tanya és a hozzá vezető út. Védőpillér (védősáv+hatástávolság) a kavics feküszintjére vonatkoztatva a C-C szelvénynél, tanyához vezető út mindkét oldalán 31,06 méter. Tanyai épületek védőpillére a D-D szelvénynél 31,06 méter A Mátra-Nagykáta 120 kv-os távvezeték védelmére az OVIT 33/1992. sz. állásfoglalás alapján, 45 m-es védősáv, mindkét oldalon feküszintre vonatkoztatva 34 m figyelembe vételével védőpillért jelöl ki a bányatelek alaplapjára számítottan. 3.3.A kijelölt határ- és védőpilléreket jelen határozat számával megjelölve haladéktalanul fel kell tüntetni a bányatérképeken. A művelési technológia minden olyan megváltozását megelőzően, amely a kijelölt pillérek változását is eredményezi, a bányavállalkozó köteles a pillérek új számítását és meghatározását külön eljárásban előterjeszteni. 4. A Bányakapitányság hatósági előírásai: 4.1. A bányatelek megállapítása a bányavállalkozót a határozat 1.2. pontjában meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésére jogosítja a határozat melléklete 1. pontjában meghatározott mértékig A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a feltárási-kitermelési tevékenységre kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelje a tevékenységgel összefüggésben várható kötelezettségek részletes ismertetését, azok becsült költségének mértékét (költségterv) és a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére - így különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére - szolgáló biztosítékra vonatkozó tételes és konkrét ajánlatát A Bányakapitányság a bányát a fő bányaveszélyek szerint nem minősíti A bányatelek felszíni határának sarokpontjait időtálló jelekkel meg kell jelölni, és gondoskodni kell azok fenntartásáról A töréspontok közötti határvonal mentén végleges meddőelhelyezés sem történhet A Bányakapitányság a bányatelek területére vonatkozóan benyújtott ingatlan igénybevételi ütemtervet elfogadja A Bányakapitányság - az eljárásba bevont szakhatóságok nyilatkozatainak figyelembevételével - a tájrendezési előtervben meghatározottak szerint, az újrahasznosítás megjelölt célját elfogadja A megállapított bányatelek ásványvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásba való felvételét a bányavállalkozónak kell kezdeményeznie a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedését követő ásványvagyon éves változásjelentésnél. 5. A szakhatóságok előírásai: A teljes bányatelek területén bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes Dobó István Vármúzeumot (Eger, Vár 1., Tel.: 36/ ) haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőjének átadni.

5 5 -Amennyiben régészeti lelőhely(ek) érintettségét állapítják meg, a lelőhelye(ke)t el kell kerülni, azt eredeti állapotában meg kell őrizni, valamint a bányajog-tulajdonosnak kezdeményezni kell a régészeti lelőhely(ek) védőpillérbe helyezését. Szükség esetén a bányavállalkozónak el kell végeztetni a lelőhely régészeti feltárását a terület régészeti jelentőségének és a lelőhely veszélyeztetettségének megállapítására. A régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a Kövt., valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani A bányászati tevékenység, és a tájrendezés környezetszennyezést kizáró módon végezhető. -Biztosítani kell, hogy a munkálatok, szállítások ne okozzanak káros légszennyezést. A környezeti levegő minőségének védelme érdekében a 21/2001.(II.14.) kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. -A környezet zajterhelése feleljen meg a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet előírásainak. -A kommunális és veszélyes hulladékot elkülönítve zártan kell gyűjteni. Elszállításukról, ártalmatlanításukról a 213/2001.(III.22.) és a 98/2001.(VI.15.) Kormányrendeletek szerint gondoskodni kell. -A foglalkoztatottak munkába állás előtti, és azt követően időszakos foglalkozás-egészségügyi ellátását a 27/2000.(IX.30.) EüM rendelet, és a 89/1995.(VII.14.) Kormányrendelet alapján kell biztosítani. -A munkavégzés során be kell tartani az évi XCIII. Törvény, valamint a 3/2002.(II.8.) SzCsM EüM rendelet, továbbá a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet vonatkozó előírásait Az árvízvédelmi töltés mentén, annak lábától 110 méteren belül anyaggödör vagy bánya nem nyitható. -A bánya területén vízszint süllyesztés csak vízjogi engedély előzetes megkérésével végezhető. -A bányatelken keresztül húzódó vízfolyások biztosítják a kapcsolódó területek vízelvezetését. A bányaművelés során ezeket a vízelvezető árkokat megszüntetik, ezért a vízfolyások kiváltására előzetes műszaki tervet kell készíteni, amit a Vízügyi Igazgatósághoz vízjogi engedélyezési eljárásra kell benyújtani. A tervezés megkezdésével egy-időben a Vízügyi Igazgatóságtól elvi műszaki meghatározást kell kérni. -A bányatavak vízkészletének megállapítása, figyelemmel kisérése érdekében a Vízügyi Igazgatóság, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézethez intézett N.30938/1970. számú elvi műszaki meghatározásában talajvízszint figyelő kutak telepítését írta elő. A terület kapcsolódó vízigényének kielégítése érdekében Igazgatóságnak feltétlen ismerni kell a vízkészlet-változást, ezért a kutak telepítéséhez, a rendszeres vízszintészleléshez kénytelen ragaszkodni. -A tavak vízminőségét védeni kell, ezért a tavakba szennyvizet, felszíni vizet bevetetni tilos. A tavakat szeméttel, ipari hulladékkal, építési törmelékkel, salakkal, fekáliával feltölteni tilos Az utóhasznosításra-évenkénti bontásban folyamatosan a jóváhagyott terveknek megfelelően-a területeket a Kavicsbánya Vállalat köteles előkészíteni és a terület visszaadásáról osztályinkat értesíteni A bányászati tevékenységet úgy kell végezni, hogy a környező mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne zavarja. -Olajszennyeződés esetén a szennyezett talajt el kell távolítani, veszélyeshulladék-lerakó telepre kell szállítani, az elszállított termőföldet hasonló minőségűvel kell pótolni.

6 6 -Az előzetes környezeti hatástanulmányban meghatározott vastagságú (kb. 0,7 m), letakarításra kerülő humuszos termőréteget, annak megóvása érdekében a bányaterület rekultivációja során kell felhasználni. A fel nem használt termőréteget depóniákban kell tárolni, óvni kell az eróziótól és a szennyező anyagoktól. -A bányaterület rekultivációját úgy kell végrehajtani, hogy humusztartalmú anyag a bányaművelés után visszamaradó tóba ne kerüljön, lefolyástalan területek ne maradjanak és a mezőgazdasági művelésbe visszakerülő területeken a tömörödést meg kell szüntetni A megmaradó mezőgazdasági területek útkapcsolatait, megközelítésüket biztosítani kell A bányatelekkel érintett területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH) régészeti lelőhelyet tart nyilván. Régészeti lelőhely területén földmunkával járó bányászati tevékenység nem folyhat. A régészeti lelőhely pontos határait régész szakértő bevonásával meg kell állapítani. A régészeti lelőhely határainak meghatározása történhet régészeti terepbejárással vagy próbaásatással. E megelőző feltárásnak minősülő munkafolyamatok elvégzésére jogerős feltárási engedély birtokában az egri Dobó István Vármúzeum jogosult. A régészeti feltáráskor a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény előírásait kell alkalmazni A bánya üzemeltetése környezetszennyezést kizáró módon végezhető. A bányászati tevékenység végzése során a környezeti levegő minőségének megóvása érdekében a 21/2001. (V. 19.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket nem haladhatják meg. A kommunális és veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását úgy kell végezni, hogy a környezeti elemek (talaj, felszíni víz, felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. A kavicsbánya területén lévő szociális helyiségeket fel kell újítani, korszerűsíteni kell, a gépműhely felújításáról gondoskodni kell. A telep vízellátását biztosító kút is felújításra szorul Amennyiben szállításra igénybe kívánják venni a Hatvan-Újszász vasútvonal 62/63 szelvényében fekvő átjárót, azt át kell építeni a megnövekedett terhelésnek megfelelően, melyet a MÁV RT PHMSZ Területi Osztályával engedélyeztetni kell A Hatvan I. kavics és a Boldog I. homok és kavica bányatelek összekapcsolása Hatvan- Újszász vasútvonalon keresztül nem eredményezheti a Boldogi 0123/23 helyrajzi számú 4705 m 2 területű önkormányzati tulajdonban lévő közút megszüntetését, annak használhatóságát nem korlátozhatja. A határozat 1.; ; pontjai ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át ( Ft-ot), kell átutalással teljesíteni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pénzforgalmi jelzőszámú számlára.

7 7 INDOKOLÁS A Miskolci Bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 26/B. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva az AB Hatvan Kft február 03-án beterjesztett kérelmére bányatelket módosított, egyesített. A Hatvan I. kavics védnevű bányatelek 345/1975. számon történt megállapítása után 564/1997., 564/ és 7984/2005. számú határozatokkal módosításra került. Környezetvédelmi engedélyének száma: /2006. (Érv.: ) A Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelek 6103/2002. számú határozattal lett megállapítva. Környezetvédelmi engedélyének száma: /2003. (Érv.: ) A bányatelkeken a végzett bányászati tevékenység, a komplex technológiai egység megteremtése, összehangolása indokolja a két bányatelek egyesítését, amelynek során csak olyan ingatlanokkal bővül a bányatelek, melyek nem kerülnek a bányaműveléssel érintett területrészhez. A műszaki leírás szerint a kitermelés feltételei az ásványi nyersanyag földtani helyzetét, kiterjedését, a telep adottságát és a bányaműveletek környezeti hatását figyelembe véve teljesíthetők. A bányatelek módosítási kérelem február 03-án érkezett a Bányakapitányságra. Az ügyintézési határidő leteltének napja: április 29. Az eljárási határidőt a Ket. 33. és a Bt. 43/B. (1) bekezdés előírásai határozzák meg. Az eljárási határidő Ket. 33. (7) bekezdése szerinti meghosszabbítására nem került sor. Jelen határozat a bányatelek aktualizált adatait, illetve annak vonatkozó rendelkezéseit a korábbi határozatokkal egységes szerkezetben tartalmazza. Az eljárás során a Bányakapitányság a bányatelek módosítási kérelemben és a mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletének a tárgyi engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásai szerint megkereste a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Igazgatóságát, aki EM/KA/NS/A/606/3/2010. számú végzésével tárgyi ügyben megállapította hatáskörének hiányát, mivel a vasút üzemeltető Gy /2009. számú valamint a közútkezelő /2010. számú nyilatkozatában a bányatelek módosításához hozzájárult. Mivel a fentieken kívül az eredeti állapothoz képest a módosítás során egyéb új körülmény nem merült fel, a Bányakapitányság a bányatelek módosítása tárgyában további szakhatóságok bevonását nem tartotta indokoltnak. Az 564/1997. számon a Hatvan I. kavics védnevű bányatelek módosításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, - Központi Földtani Hivatal (27/1992.), - Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (H.1632/1991.), - MOL Rt. Vecsés (1554/91.), - MOL Rt. Szolnok (26.342/91.), - TIGÁZ Miskolc (5/2/1-611/92. és a tárgyalás helyszínén), - Magyar Honvédség Vezérkara Hadműveleti Csoportfőnökség (1243/3/91.), - ÁNTSZ Hatvan (621-2/1991.), - Országos Műemlék Felügyelőség (13031/1991.), - Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Hatvan (1547/91.), - MATÁV Rt. Heves Megyei Távközlési üzem (a tárgyalás helyszínén), - Hatvan Polgármesteri Hivatal, - Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, - Hatvani Körzeti Földhivatal.

8 8 A 7984/2005. számon a Hatvan I. kavics védnevű bányatelek módosításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - a HM Honvéd Vezérkar Katonai Tervező Főcsoportfőnökség 3669/2/2/2005. számú, - a HM Katonai Légügyi Hivatal 19/5342/2005. számú, - az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága 2501/2005. számú, - a Heves Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat 1382/1-10/1/2005. számú, - a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet HE/UV/NS/A/1173/1/2005. számú szakhatósági nyilatkozatában. Hatvan Önkormányzat jegyzője, a hatvani Körzeti Földhivatal és Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bányakapitányság szabályszerű megkeresésére szakhatósági nyilatkozatot nem adott, nyilatkozatának megadására további 8 napot nem kért, ezért a Bányakapitányság az évi IV. törvény 21.. (2) alapján, hozzájárulásukat megadottnak tekintette. Az érintett ingatlantulajdonosok a bányatelek bővítéséhez hozzájárultak, az ütemezett igénybevétel ellen kifogást nem emeltek. A 6103/2002. számon megállapított Boldog I. homok és kavics védnevű bányatelek megállapításához hozzájárult, illetve az ellen kifogást nem emelt: - a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (a bányatelek tárgyaláson), - Boldog község Önkormányzatának Jegyzője (a bányatelek tárgyaláson), - a Központi Közlekedési Felügyelet VF/1377/0/2002. számú, - az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága 1368/2002. számú, - a TIGÁZ Rt. Egri Üzemigazgatósága 229/9/ /2002. számú, - a Honvéd Vezérkar 4242/2/2002. számú, - a Hírközlési Felügyelet Miskoci Iroda MN /2002. számú nyilatkozatában. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Hatvani Körzeti Földhivatal, az ÉMÁSZ Rt. Hatvani kirendeltsége nyilatkozatot nem adott, nyilatkozatának megadására további 8 napot nem kért, ezért a Bányakapitányság az évi IV. törvény 21.. (2) alapján, hozzájárulásukat megadottnak tekintette. A rendelkező részben foglaltak indokolása A határozat 1. pontja a bányatelek alapvető paramétereit és jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait rögzíti. A határozat 3. pontjának előírásai a védő- és határpillérek méretezéséről szóló 12/2003. (III. 4.) GKM rendeletben foglaltaknak felel meg. A Bányakapitányság a határozat 4. pontjában érvényesítette a bányatelekkel kapcsolatos hatósági előírásait, melyek indokolása a következő: - A pontban foglaltak a Bt , 29. és 32. pontjaiban foglaltak figyelembevételével a Bt. 26. (1), 26/B. (3) bek. előírásain alapulnak. A bányavállalkozó nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7), 26/A. (3) bekezdés). Amennyiben a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti az engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. - A pontban foglalt előírás a Bt. 41. (7) és a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 25. (5) -(6) bekezdésén alapul. - A pont rendelkezése a Bt. 34. (5) bek., valamint a Vhr. 21. (1) és (3) bek. előírásainak megfelelően szerepel. A bánya bányaveszélyek szerinti minősítése mellőzhető volt, mivel a művelési technológia előírásszerű betartása esetén a tervezett bányában a fő bányaveszélyek egyikével sem kell számolni. - A pontot a bányatelek lehatárolása és a majdani műveléssel a bányatelekből történő véletlenszerű kilépés elkerülése érdekében írta elő a Bányakapitányság. - A pont a MÁFI Észak magyarországi Területi Szolgálatának véleményén alapul.

9 9 - A pontban a Bányakapitányság az ütemtervet - a Bt. 26. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel elfogadta. - A pontban a Bányakapitányság a tájrendezési elő-tervben javasolt újrahasznosítási célt a Vhr. 12. (2) bekezdés előírásának megfelelően jóváhagyta. - A pont előírását az ásványvagyon védelme érdekében írta elő a Bányakapitányság. A szakhatóságok bányatelek megállapítási eljárások során tett előírásait a Bányakapitányság a rendelkező rész 5. pontjában érvényesítette. - Az 5.1. pont a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Iroda 470/549/4/2005. számú, - az 5.2. pont az ÁNTSZ Heves Megyei Intézete /2005. számú szakhatósági előírásait, - az 5.3. pont a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, - az 5.4. pont a Városi Tanács VB (Hatvan) Műszaki Osztálya és a Termelés Ellátás Felügyeleti Osztálya előírásait érvényesíti a bányatelek Hatvan közigazgatási területére vonatkozóan. - Az 5.5. pont a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat /2002. számú, - az 5.6. pont a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet HE/UV/21/K/661/1/2002. számú, - az 5.7. pont a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Miskolci Regionális Iroda 71636/2002. számú nyilatkozatán és az alábbiakon alapul Boldog közigazgatási területére vonatkozóan: A KÖH az előírtakon túlmenően kikötötte, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyet bányatelekbe vonni nem szabad. A Bányakapitányság nem tudta érvényesíteni a KÖH fenti kikötését, mert a bányatelek határainak tervezettől eltérő megállapításához szakhatósági állásfoglalásában semmilyen konkrét adattal (koordinátákkal) nem tudott szolgálni, valamint a bányatelek megállapítására törvény által rendelkezésre álló idő alatt nincs lehetőség a régészeti lelőhely megelőző feltárással történő meghatározására. - Az 5.8. pont az ÁNTSZ Hatvan Városi Intézetének a bányatelek tárgyaláson tett nyilatkozatán, - az 5.9. pont a MÁV Rt. Pálya- Híd és Magas-építményi Szakigazgatóság Területi Felügyeleti Osztály Gy /1999. számú tájékoztatásán alapul. - Az pont a Boldog község Jegyzője /2010. számú nyilatkozatán alapul. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljeskörű-e, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. A Bányakapitányság fentieken túlmenően az alábbiakra hívja fel a bányavállalkozó figyelmét: a) a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; b) a bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének (Bt. 26/A (1) bekezdés); c) a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A (4) bekezdés). Amennyiben a kérelmező bányászati célt szolgáló építményt vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, annak megkezdése előtt köteles beszerezni a területileg illetékes építési hatóság engedélyét; d) a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében - a földterületek bányászati célú ideiglenes vagy állandó jellegű igénybevétele, a művelési ág megváltozása esetén - a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, illetve indokolt esetben rendezni kell az igénybevett terület használati jogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra;

10 10 e) a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. ); f) a bányatelek jogosítottja az építésügyi hatóságtól kérheti a bányatelek határai között fekvő házhelyekre az építési tilalom vagy korlátozás elrendelését, amennyiben a bányatelket az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték (Bt. 39. (1) bekezdés); g) külfejtéses bányaművelésre szolgáló bányatelek megállapítását követően, de legkésőbb a Bt. 26/A. (3) bekezdésének c) és e) pontjaiban említett ütemtervben megjelölt időpont előtt öt évvel, a bányavállalkozó jogosult a bányatelekkel fedett ingatlanokra a vonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint építési és telekalakítási tilalom elrendelésének kezdeményezését kérni a bányafelügyelettől. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozónak az építési és telekalakítási tilalom kezdeményezésére vonatkozó jogai megszűnnek.(bt. 26/B. (1) bekezdés); h) a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. (7), 26/A (3) bekezdés). Ha a bányatelek jogosítottja olyan ásványi nyersanyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a bányateleknek e nyersanyagra történő kiterjesztését, melyre elsőbbség illeti meg. i) bányászati tevékenységet csak jóváhagyott MÜT szerint lehet megkezdeni és folytatni; j) a bányavállalkozó köteles az adataiban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a bányakapitánysághoz bejelenteni (Vhr. 12. (5) bekezdés). k) a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik (96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 1. sz. melléklet). A kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjtartozása nincs (az 57/ (VII. 7.) GKM rendelet által előírt felügyeleti díjat befizette). Fellebbezést csak a jelen határozat 1.; ; pontjában foglalt rendelkezések ellen lehet beterjeszteni, a bányatelek megállapító, valamint módosító határozatokból, módosítás nélkül átvett előírások jogerősek. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) bek-ben foglaltaknak felel meg. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, április 13. Dr. Izsó István bányakapitány