B1. A jogforrások fogalma, fő típusai.

B1. A jogforrások fogalma, fő típusai. I. Fogalma A tárgyi jog számára keretet adó jogszabály, valamint a jogszabály létrehozója, megalkotója, vagyis azok az állami szervek, melyek jogszabály kibocsátására jogosultak. Jogi norma: a közhatalmi szervek által alkotott (közhatalom alkotta döntések) vagy elismert olyan magatartási szabályok, amelyek érvényre juttatását végső soron a közhatalmi kényszer is biztosította. Jogforrásnak nevezzük tehát azokat a döntési formákat, amelyekből az egyes jogi rendelkezések megismerhetők = JSZ eredete. Kettős értelemben: 1. a tárgyi jog számára keretet adó jogszabály, 2. a JSZ létrehozóját, megalkotóját, azokat az állami szerveket, amelyek a JSZ kibocsájtására jogosultak Mo-on az állami szerveknek van jogalkotó hatásköre. Jogforrásnak ezt a konkrét államhoz kapcsolódó fogalmát tekinthetjük alkotmányjogi jogforrásfogalomnak. A jogforrás fogalma azonban nem azonosítható kizárólag a jogszabállyal, illetve a jogalkotóval. A jog ismérve az állami eszközökkel történő kikényszeríthetősége. i. A kikényszeríthető jogforrások, azaz a jogi normák a jogrendszerben hierarchikusan rendeződnek. ii. A nem kikényszeríthető jogforrások (nézetek, tv. indoklás, stb.), befolyásolják a kikényszeríthető jogszabályok keletkezését, értelmezését, alkalmazását, ezek hatnak a jogszabályokra Jogforrások fogalma Jogszabályok és egyéb jogi döntések, melyekből a jog megismerhető, származtatható, eredeztethető, vita esetén hivatkozni lehet rá. Alanyi oldalról közelítve: jogalkotó szervek a jogforrások ki alkothat jogot. A jogalkotó tevékenységet, a jogalkotás folyamatát is érthetjük ez alatt. A jog megjelenési formája szerint különböző típusai vannak II. A jogforrások fő típusai Az Alkotmány határozza meg, mely szervek milyen hatáskörben élhetnek jogalkotó hatáskörrel, továbbá a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény is tartalmaz szabályozási rendelkezéseket. Jogszabályok az közjogi szervezetszabályzó eszköz egyéb jogforrások A jogforrások teljes körű rendszere: a) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a) az OGY alkotmányt (legmagasabb szintű jsz. minden más jogi norma neki kell, h. megfeleljen) és törvényt c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök és miniszterek rendeletet, f) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet, g) az önkormányzat rendeletet. Az OGY hatáskörei (az alkotmányos kivételekkel) népszavazásra bocsáthatók à az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az OGY-re kötelező è így a népszavazás tulajdonképpen a törvény felett áll Jogszabályok DEF.: alkotmányi felhatalmazás alapján kibocsátott normatív hatású szabályok. általános magatartási szabályok, amelyeket a közhatalmi szervek kifejezetten arra a célra hoztak létre (azzal a céllal alkottak), hogy a jövőre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat a jogszabály formálisan mindenkire kötelező (megkülönböztetés egysége a más normákhoz képest), aki a személyi hatálya alá tartozik (meghatározó a személyi hatály) önkéntes nem teljesítése esetén közhatalmi eszközzel kikényszeríthető a teljesítése (1989. évi XI. Tv. Jat, Jogalkotási tv.) Megkülönböztetünk: központi és helyi jogszabályokat Koherencia követelmény: a jsz. ne legyen ellentétes magasabb szintűvel (végső soron az Alkotmánnyal) b) a jogszabályok közé ékelődnek a köztes jogszabályok a. a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények és kormányrendeletek b. a Honvédelmi Tanács rendelete rendkívüli állapot idején + e rendeletben egyes tv-ek alkalmazása felfüggeszthető + szükségállapot idején rendkívüli intézkedéseket a KE rendelettel vezet be c) az közjogi szervezetszabályzó eszköz formájukra nézve normák, de csak a kibocsátóval valamilyen jogi kapcsolatban lévő személyekre/szervezetekre kötelező Közjogi szervezetszabályzó eszköz: a jogalkotási törvény szerint: 1.) határozat határozat hozhatnak:ogy, Kormány, Kormánybizottságok, önkormányzatok, általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket 2.) utasítás miniszter országos hatáskörű szerv közvetlen irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét 3.) statisztikai közlemény KSH elnöke kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást tartalmazhat 1

4.) jogi iránymutatás több alfaja van: a. irányelv è OGY és Kormány általános érvényű célok, programok, b. elvi állásfoglalás è OGY és Kormány jogszabály értelmezésére (Magyar Közlönyben) c. irányelv és tájékoztató è miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője irányelv ajánlás a JSZ végrehajtásának irányaira tájékoztató olyan tény/adat, ami a jogszabály végrehajtásához kell d) a jog egyéb sajátos forrásai közé sorolhatók még a nk szerződések, a bírói ítéletek és a szokásjog 1. Belső normák: - valamilyen szervezet normái, a szerven belül kötelező és állami úton is kikényszeríthető. (Pl. testület alapszabálya, kollektív szerződés) 2. Szokásjog: (szokás: ugyanolyan v. hasonló esetre szóló magatartás) - közösségben követett gyakorlat, amely államilag elismert és kikényszeríthető - nem az állam alkotja, csak elismeri és jogkövetkezményeket fűz hozzá - a rendi társ. jogrendszerében a partikuláris jogalkotáshoz kapcsolódott, az állam széttagoltsága, a kp. hatalom gyengesége kedvezett a helyi jogok kialakulásának a polgári államok elutasították, különböző mértékben engedtek teret neki: a magyar közjog szabályai is hosszú időn át szokásjogi jellegűek voltak 3. Precedensjog, bírói alkotta jog: - egyedi bírói döntésekben v joggyakorlatban megnyilvánuló jogi elvek, jogértelmezési elvek.) - a bíróságok az igazságszolgáltatás szervei, a jogalkalmazás során értelmezik, alakítják az írott jogot a LB biztosítja a jogalkalmazás egységét: jogegységi határozatok és elvi bírósági határozatok útján 4. Alkotmánybíróság döntései: - az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve, hatáskörébe tartozik a JSZ alkotmányosságának vizsg. - alkotmányellenesnek talált JSZ-t megsemmisíti = negativ jogalkotás - Mindenkire kötelező - az AB indokolása precedensértékű, hasonló ügyeket korábban alkalmazott elvek szerint ítél meg A jogforrási hierarchia elve o A legfontosabb koherencia követelmény a jogszabályi hierarchia érvényesítése = az alacsonyabb szintű jogszabály ne legyen ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, az alkotmánnyal o Ellentétes szabályozás ugyanazon szintű jogszabályok esetében is előfordulhat, sőt, megtörténhet ez ugyanazon jogszabályon belül is. o A jogi alkotmányfogalom jelentése, hogy az alkotmányos normák akkor válnak a jogrendszer részévé, normái jogi hatást akkor váltanak ki, ha jogrendszerben van alkotmánybíráskodás az AB a politikai alkotmányfogalom elébe a jogi alkotmányfogalmat állítja o 1988. jan. 1-jén lépett hatályba a jogalkotási tv. ennek hatása a jogforrási hierarchiára az AB szerint: - a hatályos jogszabályoknak mindenkor a hatályos alkotmánynak kell megfelelniük. - A tv-hozót kötik a visszaható hatályú tv-hozás korlátai. - Az AB-t korlátozza, h. az alkotmány hatályba lépése előtti időre még a norma tartalmi alkotmányellenességét sem állapíthatja meg - a Jat hatálybalépésével v. a 89-es Alk. változása önmagában nem teszi alk.ellenessé a korábbi normákat - ezután a tv. szintre tartozó kérdésben csak tv. rendelkezhet, alacsonyabb szintű JSZ alk. ellenes lesz o tvr ma már nem bocsátható ki, a hatályos tvr-ket csak tv-nyel lehet módosítani. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK o az egyes államok jogszabályainak forrásai általában túlmutatnak az adott állam határain a gazdasági élet és az emberi jogok szabályozása régóta határokon átnyúló az államok közötti szerződések is a nemzetközi jog szabályai szerint jönnek létre AZ UNIÓS JOG ÉS A MAGYAR JOGRENDSZER o a csatlakozás nyomán változás történt a magyar jogforrási rendszerben: a közösségi jog a közösségek, a tagállamok és a magánszemélyek viszonyrendszerére vonatkozó szabályokból áll össze o alapvető jelentőségűek az Unió szerződésének rendelkezései és az Európai Bíróság ítéletei: az EB jogalkotása szerves része az unió jogforrási rendszerének o EU jogforrások 1) elsődleges: közösség alapító szerződései 2) másodlagos: a közösség szervei által alkotott jog 1. rendelet: általános, közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazható 2. irányelv: a címzett tagállamokra kötelező, a formákat és az eljárásokat a tagállam választja meg 3. ajánlás 4. vélemény: ezek nem kötelező erejűek, nem jogi normák 2

o o a tagállamok kötelesek jogharmonizációs kötelezettségüknek eleget tenni, ez végső soron az EB által kikényszeríthető az uniós jog elsőbbséget élvez: vele ellentése nemzeti JSZ nem érvényesíthető (6/64 Costa kontra ENEL volt az első ügy, de több későbbi ügyben is kimonta az EB az uniós jog elsőbbségét 3

B2. A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök. TÖRVÉNYI SZINTŰ JOGSZABÁLYOK (korábbi tétel cím) Központi jogaszbályok: törvényi szintű jogszabályok (Alkotmány, tv., tv. erejű rendeletek) központi szervek rendeletei (kormány, kormány tagjai, MNB elnöke) Alkotmány: A legmagasabb szintű jogszabály, minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen az alkotmánynak, a jogszabályok végső soron az alkotmányból merítik érvényességüket. Stabilitást kell biztosítson (stabil szabályzat), valamint hosszabb távú célokat. Az Alkotmány szerint az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, melynek megalkotásához, megváltoztatásához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. Megjegyezendő, hogy Magyarországon az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom nem különül el egymástól, ez pedig azt jelenti, hogy az Ogy. kétharmados többséggel gyakorolható hatásköre elvileg korlátlan. Az Alkotmánybíróság is ebből az alkotmányozó hatalomból meríti létezésének jogszabályi alapját, pl. az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Törvény az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését (bár ezt az Ogy. is megteheti.) Törvény: francia forradalom à forradalmi törvényhozás à minden életviszonyt az alkotmányban és a törvényekben szabályozzák à a jogot demokratikusan választott szerv alkotja később: közigazgatási szerveket is fel kellett hatalmazni a törvény/jogszabály alkotásra törvény kell hogy rendezze a szabadság és tulajdon legfontosabb kérdését Magyarországon az ogy./parlament univerzális törvényhozó hatáskörrel rendelkezik: csak ő jogosult törvényt hozni (kizárólagos hatáskör)!! az országgyűlés csak törvényt alkothat mint jogszabályt, rendeletet nem!! törvény meghatározása: formális meghatározás: törvény az, amit az országgyűlés aként fogad el, ilyenként alkot meg, törvény formájában kiadott jogszabályként határoz meg (nem biztos, hogy minden törvénynek van normatív ereje) alkotmány és törvény közti különbség: alkotmány is törvény, de különleges, speciális à tartalmi és formai különbségek tartalmi: - alkotmány a közhatalom gyakorlásának jogi alaprendjéről szól (átfogóbb) - törvény: szűkebb területekről szól társadalmi, gazdasági, politikai (szűkebb jellegű) formai: - alkotmány: minősített többséggel (ogy. Összes képviselőjének 2/3) fogadja el - tv. elfogadása: 1. összes képviselő 2/3-a (386 főből 258 fő): minősített többség (Alkotmány, Címer/zászló és azok használata) 2. jelenlévő képviselők (határozatképes, quorum ogy.=ha a képviselők több, mint fele jelen van, jelenleg min. 194 fő) legalább 2/3-a (min. 130 fő): bíróságok, alapvető jogok nagy része, alkotmány tartalmazza a 2/3-os tv-eket (kb. 30-33 db) 3. jelenlévők (határozat képes) ½ (min. 98 fő): feles tv. a tv-ek 90-95 %-a a törvény alkotó általában szabályozási jogkörrel/hatáskörrel rendelkezik, de a törvény nem ütközhet az alkotmánnyal alapvető jog lényeges tartalmát a törvény nem szabályozhatja (Alk. 8. ) Törvényhozás: 1. kifejezett/fenntartott törvényhozási tárgykörök 2. kizárólagos Kifejezett: azok a szabályozási tárgykörök, amelyeket a legfelsőbb szinten, törvénnyel kell szabályozni, de a tv. végrehajtására az un. Végrehajtási rendelet is kiadható pl: jogalkotási tv. 1., 2. Kizárólagos: 4

minden részletében törvénnyel kell szabályozni végrehajtási rendelet nem kapcsolódhat hozzá bűncselekményeket, büntetéseket kizárólagosan tv-el A törvény az OGY által kibocsátott aktus normatív és nem normatív tartalommal egyaránt megjelenhet jogforrási szempontból ugyanaz a megítélése a magyar alkotmányjog szerint a törvényalkotásban 2 követelmény találkozik: 1.) a törvényhozó hatalom meghatározó szerepének biztosítása az állami tevékenység valamennyi területén 2.) az állampolgár státusát lényeges módon érintő kérdéseket törvény szabályozza a törvényi szabályozás iránti különös érzékenység történeti gyökerei a rendszerváltás előtt egy sor alapvető kérdést rendeleti úton (törvényerejű rendeletekkel) szabályoztak a jogalkotási törvény meghatározza a törvényhozási tárgyak körét [eredetileg a NET korlátozására] az OGY törvényben állapítja meg: (a) társadalmi rendre (az állami szervek működése, társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását, valamint jogállását, a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét, a népszavazást, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást) (b) gazdasági rendre (a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait, az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, a középtávú népgazdasági tervet és az állami költségvetést, a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit) (c) állampolgárok alapvető jogaira (az állampolgárságot, a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, az egyesülési és a gyülekezési jogot, a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, a házasságot és a családot, az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését, a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket, az oktatást és a közművelődést, az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, a honvédelmi kötelezettséget, a személyi nyilvántartást) Az 1989-es alkotmánymódosító törvény új irányba indult el eszerint az OGY egyes, az alkotmányban meghatározott hatásköreit törvény útján gyakorolja. Alkotmány 8. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Ezek után a jogalkotási törvény fenti rendelkezései értelmezhetetlenné válnak az AB gyakorlata alapján a törvényben szabályozandó alapvető jogoknak 3 csoportja van: (a) alkotmányban sem korlátozható az élethez és emberi méltósághoz való jog (b) korlátozható alapjog, aminek azonban lényeges tartalma törvényben nem korlátozható [erre vonatkozóan az AB ún. szükségességi-arányossági tesztje] (c) ilyen védelemben nem részesülő alkotmányos jogok ezek tehát korlátozhatók a törvények elfogadásának szavazati arányai a törvények egyszerű többségi szavazattal és kétharmados szavazati aránnyal való elfogadásának kérdése 1.) főszabály a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozott törvény (egyszerű többség) 2.) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata kell az alkotmányban taxatíve felsorolt törvényhozási tárgyakhoz (minősített többség) 3.) az eredeti képviselői összlétszámhoz (azaz a 386 főhöz) viszonyított abszolút többség kell (a) a kormányalakításhoz és (b) a bizalmi-bizalmatlansági szavazáshoz 4.) az eredeti összlétszám kétharmada kell tipikusan (a) az alkotmányozáshoz és (bíróság) egyes közjogi méltóságok megválasztásához például az alkotmánybírókéhoz 5.) a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata kell a kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához az AB számára kérdés volt, hogy hol van a kétharmados szavazati aránnyal meghozható döntések határa? milyen mélységig kell ilyen módon szabályozni? 5

è igen eltérő jogokat érintő témákról van szó ez a kétharmados kiemelés nem állapít meg az alapjogok között hierarchiát, csak a politikai fontosságukat jelzi [hadiállapot kinyilvánítása, jogalkotás rendjének megváltoztatása, képviselők tiszteletdíjának megállapítása] az alkotmány szövegéből nem következik, hogy csakis kétharmados törvénnyel lehetne rendezni azon alapjogok minden vonatkozását, amelyeknél az alkotmány minősített többséget ír elő, kétharmados szavazattal kell elfogadni a közvetlen végrehajtást, a szabályozás irányát meghatározó törvényt a részletszabályok egyszerű többséggel is meghatározhatók (mindig egyedi megítélés, mérlegelés) [ELSŐ KÉRDÉS] + a kétharmados törvények nem foglalnak el különleges helyet a jogforrási rendszerben à minden törvény egyenrangú DE! a minősített többséggel megalkotott törvényt egy-szerű többséggel hozott törvénnyel módosítani nem lehet itt nincs helye mérlegelésnek [MÁSODIK KÉRDÉS] az alapjogok törvényi vagy rendeleti szabályozásának kérdése az AB kimondta, hogy nem mindenfajta, az alapjogokkal való összefüggés követel meg törvényi szintű szabályozást valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet törvény kell az alapjog korlátozásához is à közvetett és távoli összefüggések esetén azonban elegendő a rendeleti szint Törvény erejű rendeletek: tartalmilag olyan jogszabályok, amit nem a parlament fogad el; tv.pótló, módosító, hatályon kívül helyező közhatalmi szervek alkotják (nem minden közhatalmi szerv jogosult a tv. hozásra, pl. bíróság) Népköztársaság Elnöki Tanácsa: ogy. helyettesítő szerve volt1989 előtt (21 tagú) à ha az ogy. nem ülésezett, hatáskörét a NET gyakorolta (tv. erejű rendeleteket hozhatott), 1989-ben megszűnt azóta tv. erejű rendeleteket nem lehet hozni, amit nem helyeztek hatályon kívül, az a mai napig hatályban van (pl: nemzetközi magánjog, büntetésvégrehajtás) NET államfői funkciót is ellátott (kinevezés, állampolgárság adományozás, kinevezés, kegyelmezés) 1989: NET helyett a Köztársasági elnök intézménye: o kikerült a végrehajtói hatalom alól o minden hatalmi ág felett áll, semleges o nem helyettesítheti az ogy-t, nem alkothat rendeletet 1989-től: sommás tv. módosítások: szavak cseréje a jelenlegi alkotmány is ismeri a tv. erejű jogszabályt: 1. rendkívüli állapot: külső fenyegetettség (hadi állapot vagy idegen hatalom fegyveres támadás közvetlen veszélye esetén rendkívüli állapot kihirdetése à Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel egyes tv-ek hatályát felfüggeszthetik, a tv. rendelkezésétől eltérhet, módosíthatja azt, azonban az Alkotmány rendelkezésitől nem térhet el.) 2. szükségállapot: belső, alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megdöntésére fegyveres cselekmények vagy az állampolgárárok élet és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető fenyegetettség (elemi csapás, ipari veszély à Köztársasági elnök rendeletet hozhat) 3. vészhelyzet: kormány jogosult az ogy. felhatalmazása alapján rendeletet hozni, állampolgárok vagyon és életbiztonságának fenyegetettsége, elemi csapás esetén (pl: árvíz) A törvényhozás parlamenten belüli folyamata: 1.) Törvénykezdeményezés 1.) kormány 2.) parlamenti képviselő: - egyénileg - kollektíven(bizottságok) 3.) köztársasági elnök A törvényjavaslatot az indoklással együtt az Országgyűlés elnökének kell benyújtani. Ezt a kijelölt bizottságnak támogatnia kell, hogy az Országgyűlés a tárgysorozatára vegye. Ha nem támogatja még frakció támogatással oda kerülhet a javaslat(ülésszakonként max 6). 2.) Bizottságok szerepe a törvényalkotásban Bizottságok a parlament kezdeményező, javaslattevő véleményező szervei. Törvényalkotással kapcsolatos jogkörei: 1.) Törvényt kezdeményezhetnek. 2.) A törvényjavaslatok véleményezése és azokhoz módosító javaslat hozzáfűzése. 3.) A képviselők módosító indítványainak véleményezése. Az Ogy elnöke a törvény és módosító javaslatokat a kijelölt bizottságoknak adja ki véleményezésre. A bizottság a véleményét ajánlásban, közvetlenül az előterjesztés után terjeszti az Ogy elé. A Házszabály szerint csak arról a módosító javaslatról lehet szavazni, amely elnyerte legalább egy kijelölt bizottságban a jelenlévő tagok 1/3- nak a támogatását. 3.) A képviselők módosító javaslatai 6

A módosító javaslatról a parlamentnek külön szavaznia kell. Módosító javaslatot a döntéshozatal utolsó pillanatáig lehet benyújtani.(obstrukció). Az általános vita lezárásáig írásban, indoklással, a konkrét normaszöveggel kapcsolatban az országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Erről akkor lehet szavazni ha a kijelölt bizottság jelenlévő tagjainak legalább 1/3 része támogatja, ha nem a frakció vezető írásban kérheti a szavazást(egy döntési javaslat határozat hozatalakor legfeljebb 6 alkalommal). A részletes vitában csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz lehet beterjeszteni kapcsolódó módosító javaslatot. A módosítás a vita lezárásáig megváltoztatható és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonható. A visszavont javaslatot bármelyik képviselő sajátjaként felélesztheti. A kivételes eljárásban az eljárást elrendelő határozatot követően 21, sürgős tárgyaláskor 8 napon belül lehet módosító javaslatot benyújtani. 4.) Törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon Kétolvasatos az eljárás (de együttesen is lefolytatható azzal, hogy módosító javaslat esetén mindig kétolvasatos tárgyalást kell tartani): 1.) Általános vita (szükségesség, általános elvek) 1.) előterjesztő expozéja 2.) bizottság ajánlása 3.) frakció vezetők hozzászólásai 4.) képviselői hozzászólások 5.) döntés, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja- e 2.) Részletes vita Kizárólag a módosító javaslathoz és az ezzel érintett részhez lehet hozzászólni. 3.) Szavazási procedúra 1.) Módosító javaslatokról és az ezekkel érintett részekről(melyekkel a Kormány egyetért arról egy szavazással, de a frakció vezető kérheti legfeljebb 3 javaslatról a külön szavazást). 2.) Zárószavazás legkorábban a módosító javaslatokról való szavazás után 5 nappal. Előtte záróvita tartható, ha a módosító javaslatok nincsenek összhangban egymással vagy törvénnyel, s erre módosító javaslat érkezett. Kivételes eljárás: Sürgősen eldönthető kérdésekben alkalmazzák. A jelen lévő képviselők 4/5ének szavazata szükséges a kivételes eljárás elfogadásához. Kivételes eljárás nem kérhető a költségvetési törvény, a zárszámadás és a 2/3-os törvények esetében. Az OGY elnöke kijelöli a bizottságot, amelyik lefolytatja a törvényjavaslat érdemi vitáját, a szöveg már itt eldől. A vita végeztével napirendre kell venni és az előterjesztő expozé, a bizottsági ajánlás és frakciónként egy hozzászólás után rögtön határoznak róla Házszabály - A törvényjavaslat tárgyalása A törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, egyúttal a kijelölt bizottságot. A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Ogy tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Ogy elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely 30 napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, 8 napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Ogy legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti. Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Ogy - az előterjesztő legfeljebb 5perces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb 2 perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb 6 alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította. Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni. Ha az Ogy elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági előkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított 30 napon belül kell napirendre tűzni. Az Ogy - saját döntése alapján - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét - tárgyalja meg. 7

Az Ogy a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell. A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a képviselők legkésőbb az ülés előtt 3 nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni. A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Ogy a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a módosító javaslatra nem vonatkoznak. A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak. A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Ogy elé a módosító javaslatokat. A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést. Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal. Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Ogy hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előterjesztő a fenti szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Ogy az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja. A módosító javaslat előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható. Az általános vita lezárása után az Ogy dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Ogy, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni. Ha az Ogy a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A vitát minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Az Ogy a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti. A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról kell, a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte.(e jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb 3 alkalommal élhet.) 8

Szavazást az Ogy elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő szavazás. Azokról a módosító javaslatokról, amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Ogy egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb 3 módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző 2. munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Ogy elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított 5 napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Ogyt arról, hogy mely módosító javaslatokkal ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során a következő sorrendben kell szavazni: a) az adott rész elhagyását javasoló, b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat, c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat. A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni. A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő 5 nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani. A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző 2. munkanapon - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása. A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja. A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról az Ogy vita nélkül határoz. A törvényjavaslat záró vitája a módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani. Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be. Az Ogy által elfogadott törvényt az Ogy elnöke 15 napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. Az Ogy felkérheti az Ogy elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Ogy vita nélkül határoz. Az Ogy által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Ogy a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. Ha az Ogy elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette. 9

Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Ogy legkésőbb 60 napon belül napirendjére tűzi. Ha a KE az AB által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Ogynek, az Ogy elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az AB határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. RENDELETEK, AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKOZEI (korábbi tétel címe) I. Rendeletek rendelet: nem a parlament által alkotott, de mindenkire kötelező érvényű jogszabály főként a végrehajtó hatalom szervei, kormány, MNB elnöke, kormány tagjai adhatnak ki évente kb. 100-130 db a rendeletalkotás nem sértheti a tv.hozás/alkotás elsődlegességét a rendelet nem ütközhet tv-be megkülönböztetünk: kibocsátó szerv szerint autonóm/eredeti rendelet végrehajtó/származékos rendelet autonóm rendelet: legmagasabb szinten szabályozza a társadalmi viszonyt végrehajtási rendelet: végreható részletező rendeletalkotás felhatalmazásra van szükség a kibocsátására: konkrét, általános, blanketta felhatalmazás konkrét felhatalmazás: legszűkebb, konkrétan meghatározott, meghatározza a jogosultját, tárgyát és kereteit a felhatalmazásnak általános felhatalmazás: egy konkrét tv. ad felhatalmazást arra, hogy a rendelet azt a tv-t részletezze (a záró rendelkezésben) à a tv. végrehajtási szabályait határozza meg blanketta felhatalmazás: általános felhatalmazás bizonyos szerveknek, akik rendeletkiadásra jogosultak lesznek a miniszterelnök is alkothat rendeletet miniszteri rendelettel kormány kiadhat autonóm és végrehajtó rendeletet is, egy korlátja van: kifejezett és kizárólagos tv. hozási tárgykörökben nem lehet autonóm rendeletet hozni a kormány tagjai csak végrehajtási rendeletet adhatnak ki à meghatározza a jogosultját, tárgyát, kereteit szubdelegálás tilalma: a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályokra másnak további felhatalmazást nem adhat Kibocsátó szerv szerint a rendelet : Kormányrendelet: 7. A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Miniszteri rendelet: 8. (1) A miniszter feladatkörében és törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Önkormányzati rendelet:10. Az önkormányzat rendeletet ad ki a) törvény felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. A rendelet Az általános jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv a Kormány minden, ami nem OGY-i hatáskör, az a Kormány elé tartozik Alk. 35. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. 10

Alk. 37. (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. így a Kormány/Kormány tagjai rendeletei jellemzői: 1.) a maguk feladatkörében adhatnak ki rendeletet 2.) a rendeleteik nem ellenkezhetnek magasabb szintű jogszabályokkal 3.) továbbá az egyszer már törvényben szabályozott viszonyoknak továbbra is törvényhozási útra kell tartozniuk 4.) a Kormány által rendeletalkotáshoz nem minden esetben kell felhatalmazás olyan témában, amiben nincs törvényi szabályozás, ott helye van a rendeletalkotásnak az OGY hatásköre a Kormány felé nyitott, bármekkora területet elhódíthat 5.) a Kormány egyes törvények kifejezett felhatalmazására is kibocsáthat rendeletet tulajdonképpen ez a forma vált uralkodóvá eszerint a Kormány rendeletei lehetnek: 1.) saját feladatkörben alkotott rendeletek az Alkotmány (általános) felhatalmazás alapján 2.) kifejezett felhatalmazáson alapulók egyes törvények felhatalmazása alapján 3.) rendkívüli körülmények * esetén alkotott rendeletek a Kormány az OGY felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat a miniszter a rendeleteit feladatkörében, vagy törvényben/kr-ben kapott felhatalmazás alapján adja ki a ME és a miniszterek rendeletei ugyanolyan erősek az uniós csatlakozás óta bővült a jogszabályok köre, az MNB elnöke rendelet kibocsátására jogosult. a még hatályos, de már nem létező rendeletfajták: 1.) országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok feladatkörükben és törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott rendelkezése 2.) NET törvényerejű rendeletei törvénnyel egyenrangúak A felhatalmazás a KR, MR vagy önkormányzati rendelet alapja lehet a felhatalmazásra vonatkozó szabályok: jogalkotási törvény alapján 1.) a felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát, keretét 2.) a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat 3.) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni [az AB több ezzel ellentétes felhatalmazás alkotmányellenességét mondta ki például a nyilvántartott adatok körét a minisztertanács határozza meg DE! a helyi adók megállapítására vonatkozó önkormányzati hatáskör nem felhatalmazás eredménye ez az önkormányzatok alapvető joga] Az önkormányzati rendelet önkormányzati rendelet: mindenkire kötelező, de csak az önkormányzat illetékes területén 2 szinten bocsátható ki: o települési önkormányzat (község, város, kerületek) o megyei önkormányzat az Alkotmány 44/A. (1) szerint: A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. az Ötv. 1. (3) szerint: A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi köz-ügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 16. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 71. (2) A megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el. láthatóan tehát az önkormányzat az alkotmány és az Ötv. felhatalmazás alapján adhat ki magasabb jogszabály által nem szabályozott kérdésben rendeletet [az AB jellemzően azt vizsgálja, hogy ütközik-e magasabb * ugye: rendkívüli állapot esetén (idegen hatalom fegyveres támadása-kor) a Honvédelmi Tanács gyakorolja az OGY, a KE és a Kormány jogait ilyenkor a HT rendeletet alkot szükségállapot esetén (belső fenyegetettség) a KE rendelettel tehet meg rendkívüli intézkedéseket (OGY/OGY Honvédelmi Bizottsága ezeket felfüggesztheti) veszélyhelyzetet lásd fent (Kormány az OGY felhatalmazása alapján) 11

normába] à az önkormányzati rendelethez képest valamennyi országos érvényű jogszabály magasabb szintűnek minősül A z önkormányzat hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Amennyiben a kihirdetés elmarad, úgy az nem minősül normának. II. Az közjogi szervezetszabályzó eszköz Kibocsátó Jogszabály Nem jogszabály Megjegyzés OGY Törvény Határozat NET Tvr. Határozat MEGSZŰNT Kormány Rendelet Határozat Miniszter Rendelet Utasítás Államtitkár Rendelkezés Utasítás megszűnt Tanács rendelet határozat A politikai államtitkár a minisztert helyettesítve adhat ki miniszteri rendeletet. Az egyéb állig.jogi eszközök csak a kibocsátó szervre és az alárendelt szervekre kötelezők. közhatalmi szervek által alkotott, elismert magatartási szabályok à azzal a szabályzati céllal születtek, mint a jogszabályok, DE formálisan, nem mindenkire vagy esetleg senkire nem kötelezőek normatív határozat pl. ogy. házszabálya Határozat 46. (1) Az Országgyűlés, a Kormány, az önkormányzatok határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. (2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. 47. (1) Az Országgyűlés, a Kormány határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg. (2) Az önkormányzatok határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 48. (1) Az Országgyűlés és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. (2) Az önkormányzatok a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé. Utasítás 49. (1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. (2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható. Statisztikai közlemény 52. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. Jogi iránymutatás 53. Az Országgyűlés és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető. 54. Az Országgyűlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 55. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki. (2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. (3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. (4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető. 56. (1) Az Országgyűlés és a Kormány jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak. 12

az közjogi szervezetszabályzó eszköz így a jogalkotási törvény szerint: a) határozat határozat hozhatnak: OGY Kormány Kormánybizottságok önkormányzatok ezek a szervek határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket b) utasítás miniszter országos hatáskörű szerv e vezetők jogszabályban meghatározott irányítási jogkörükben a közvetlen irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatnak ki. Tehát egy személy adja ki. Típusai: - szolgálati parancs intézménye, amely egy munkahelyen, szervezet keretén belül a főnöknek az a joga, hogy beosztottjának feladatot határozzon meg. - konkrét utasítás: nem egy szerven belül, hanem több szerv között valósulhat meg, amely egyedi, konkrét és pontos (p.: Alá-fölérendeltségű szervek között, - normatív utasítás: alá-fölérendelt szervek között, általánosabb ügyben. c) statisztikai közlemény KSH elnöke kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, stb. tartalmazhat d) jogi iránymutatás több alfaja van: irányelv è OGY és Kormány általános érvényű célok, programok elvi állásfoglalás è OGY és Kormány jogszabály értelmezésére (Magyar Közlönyben) irányelv és tájékoztató è miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője irányelv ajánlás a jogszabály végrehajtásának irányaira, módjára tájékoztató olyan tény/adat, ami a jogszabály végrehajtásához kell. (Ezek csak az alárendelt szervekre kötelezőek, másra nem.) a gyakorlatban előfordul, hogy nem a jogalkotási törvénynek megfelelő jogszabályt bocsátanak ki a nem jogalkotó hatáskörrel rendelkező kibocsátó normáit az AB alkotmányellenesnek nyilvánította (bár az AB nem vizsgálhat olyan normát, amit az Abtv. nem említ) DE! az AB elvi éllel mondta ki, hogy a minisztériumi/ más köz-ponti szervektől származó leiratok, körlevelek, más informális jogértelmezések, amik nem a jogalkotási törvény garanciális szabályai betartásával kerültek kibocsátásra sértik a jogállamiság alkotmányos elvét 13

B3. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. I. a jogszabályok érvényessége Attól, hogy a jsz érvényes, még nem válik ált kötelezővé és nem biztos, h alkalmazhatóà pl. kibocsátották, a bíróságok és az állampolgárok még nem alkalmazzák. Elvárhatóà ne adjanak ki vele ellentétes, alacsonyabb v azonos szintű jsz-t Érvényességi kellékek (kritériumok, a 4 konjuktív feltételnek egyszerre kell teljesülnie): 1. a jogalkotói hatáskör az adott szervnek a szabályozás tárgyát jelentő életviszony rendezésére van jogszabályban rögzített, jogalkotásra felhatalmazó hatásköre (nem elég az általános felhatalmazás) legyen jogalkotó hatásköre a jogszabály kibocsátójának (alkotmányból, Jat-ból) 2. a jogszabály illeszkedése a jogforrási hierarchiába à magasabb szintű jogforrással ne legyen ellentétes + a rendelet feleljen meg a törvényi felhatalmazásnak 3. az általános érvényű jogszabályok kihirdetése a jogi iránymutatások közlése eljárási szabályok betartása, megfelelő módon történő kihirdetés à a jogszabály egy hivatalos, bárki által hozzáférhető módon történő nyilvánosságra hozatala. A jogszabály nem ismerése nem mentesít a teljesítés alól. Országos jogszabályt a Magyar Közlönyben kell közzétenni, önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. 4. a jogszabály létrehozására vonatkozó eljárási szabályok megtartása ezeket ált.a kibocsátó állami szerv szervezetét, hatáskörét, működését tartalmazó jsz-ok tartalmazzák. Csak a formalizált eljárásban alkotott jsz. alkotmányos,a jsz-előkészítés szabályainak megszegése önmagában nem elég az alk.ellenesség kimondásához Ugyancsak a jogalkotási eljárással összefüggő kérdés a társadalmi, illetve a társadalmi szervek általi részvétel a jogalkotásban. A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetekről véleményt nyilvánítanak (1) az érdekelt társadalmi szervezetek és (2) az érdek-képviseleti szervekkel. Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Az AB határozata szerint önmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé. Az egyes jogszabályok által konkrétan megnevezett szervezetek közhatalminak, így megkerülhetetlennek minősülnek! egyeztetési kötelezettség megkerülhetetlen Kizárólag az AB jogosult dönteni egy jogszabály alkotmányosságáról! Alkotmányosság: A törvényt aszerint kell megvizsgálni, hogy nem ellentétes-e az Alkotmánnyal. Erre az AB jogosult. Törvényesség: alacsonyabb szintű jogszabályt, egyéb döntést a törvényhez viszonyítunk. Erre a bíróság jogosult. A jogszabályi hierarchia az Alkotmányban van felsorolva, ezért alkotmányossági kérdés. Minden más jogszabálynak visszavezethetőnek kell lennie a törvényre vagy más magasabb szintű jogszabályra. II. a jogszabályok hatályossága Rendszerint az érvényesség és a hatályosság nem esik egybe à megfelelő időt kell biztosítani a jsz. elsajátításához, amikor a jogszabály érvényes, de nem hatályos à vacatio legis, visszaható hatály tilalma: visszamenőlegesen nem állapítható meg kötelezettség, visszamenőlegesen nem lehet magatartást jogellenesség nyilvánítani. A jogszabály hatályán azt értjük, hogy annak alapján adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg ez alapján beszélünk időbeli, területi és személyi hatályról 1. időbeli hatály: a jogszabály mely időszakban lehet jogviszonyok tényleges alakítója mettől meddig lehet alkalmazni azt: meg kell határozni a hatályba-lépésének időpontját, kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé a visszamenőleges hatálybalépést teljes körűen nem tiltja, jsz hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a végrehajtásra való felkészülésre: a hatálybalépés idejét úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jsz szövegének megszerzésére és áttanulmányozására a jogalkalmazó szervek számára az alkalmazására való felkészüléshez, a jsz érintett személyek/szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak rendelkezéseihez., Országos érvényű jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni vélelem: a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával A jogszabályt és a végrehajtási jogszabályt egyidejűleg kell hatályba léptetni. Végpont:Hatályon kívül helyezi egy azonos vagy magasabb szintű jsz, ha meghat. időtartamra hozták és ez az idő letelik. 2. területi hatály az a földrajzi terület, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója lehet a kp szervek általában az ország egész területére rendelkeznek, de hozható jogszabály az ország meghatározott területére is 3. személyi hatály azoknak a személyeknek a meghatározása, akikre a jsz. jogokat és kötelezettségeket hárít, vagyis kire terjed ki a norma. A jsz általában hatályosak (1) az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is, (2) a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is kötelezőek a magyar jogszabályok. A rendszerváltás a legalitás elve alapján ment végbe. a korábbi jsz-kat a régi rend szempontjából kifogástalan eljárásban alkották, így 14

az továbbra is hatályban maradt. A keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos JSZ-nak az új alkotmánynak kell megfelelnie Dereguláció: negatív szabályozási tevékenység, meglévő szabályok hatályon kívül helyezése, egyszerűsítése. a) Technikai dereguláció: már nem alkalmazható szabályok hatályon kívül helyezése. A tartalma és a válóság közötti logikai kapcsolat megszűnik a tsd-i viszonyok változása miatt. Időbeli hatókörének korlátozott volta miatt b) Érdemi dereguláció: célja a szabályozás egyszerűsítése, átláthatósága, mennyiségi csökkentése 15

B4. Az állampolgársági jogviszony keletkezése és megszerzése. I. az állampolgársági jogban alkalmazandó jog Az állampolgárság fogalma Általános megfogalmazás: az állam valamely területen élő lakosság feletti főhatalmat jelöl. Az alkotmányjog a lakosságon jogállást, jogi helyzetet feltételez, amely a polgárokat az államhoz kapcsolja, ez a jogállás az állampolgárság. Közjogi kapcsolat valamely állam és egy természetes személy között, ez a kapcsolat hierarchikus. A polgár a hatalom korlátjaként jelenik meg, aki speciális jogokkal (státusjogokkal) rendelkezik, ezek kizárólag az állampolgárt illetik meg. (pl.választójog) Az állampolgárság általános fogalma az állampolgárság általános értelemben az államfogalom részeként jelenik meg az önálló/szuverén állami létezés tulajdonképpen főhatalom a terület és a lakosság felett à minden szuverén állami létezés saját területet és saját lakosságot feltételez Egy adott állam területén tartózkodó természetes személyek lehetnek: 1. állampolgárok az adott állam saját polgárai, 2. külföldiek/idegenek más államok állampolgárai az állam saját polgáraihoz képest külföldiek, 3. hontalanok állampolgárság nélküliek, akiket saját törvényei szerint egy állam sem tekint a polgárának Alkotmányjogi értelemben az állam lakosságát az állam saját polgárai tehát nálunk a magyar állampolgárok jelentik a magyar állampolgárok a szuverenitás személyi hatalma alatt állnak + az állampolgár akkor is államának személyi hatalma alatt áll, ha elhagyja az állam területét A lakosság fogalmának alkotmányjogi értelmezése tehát a fogalom tágabb és szűkebb elkülönítését teszi szükségessé:szűkebb értelemben a lakosságot a magyar állampolgárok alkotják, akiket tartózkodási helyüktől függetlenül, a szuverenitás személyi hatályából következően sajátos jogi helyzet illet meg, a magyar állampolgárok az ún. státusjogok címzettjei; tágabb értelemben a lakosság kiegészül a magyar állampolgárok mellett a bevándoroltakkal és a menekültekkel, akik a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állnak. Minden szuverén állam belső jogában önmaga határozza meg saját állampolgársága szabályait az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének feltételeit. A magyar állampolgárság fogalma a magyar állampolgársági törvény (Áptv.) alapján az, aki (1) e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki (2) e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy (3) e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez à amíg az állampolgársága nem szűnik meg 1. jog az állampolgárság megszerzéséhez : A belső jog (szemben tehát a nemzetközi joggal) nem ismeri el alanyi jogként az állampolgárságot, senkinek nincs alanyi joga ahhoz, hogy az általa választott valamely állam állampolgárságát megszerezze, ez mindig szuverén állami akarat függvénye. 2. jog az állampolgárság fenntartásához a már létező állampolgárságot minden államnak alanyi jogi jelleggel kell garantálnia saját polgárai számára II. Az állampolgárság szabályozásának elvei: A leszármazás elve (születés: ius sanguinis elve) születési helyétől függetlenül a szülők jogán lesz állampolgár. Ezzel szemben az ius soli elve áll, mely szerint a gyermek a születés helye szerinti állam állampolgárságát szerzi meg a gyermek.) Magyarországon főszabály szerint a vérségi elv érvényesül! Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között). Család egységének elve (A családtagok azonos állampolgárságát biztosítja.) (Diszkrecionalitas) közérdekűség elve. Az állam diszkrecionális joga a KE döntésében nyilvánul meg, mikor belátása szerint dönthet honosítási ügyekben. Hontalanság kiküszöbölésének az elve: ne legyen senki hontalan, területi alapon. Visszaható hatály tilalma ( kivéve ha kedvezőbb!!!) újabb Aptv.-nek el kell ismernie a fennálló áp-t. II. a magyar állampolgárság keletkezése A magyar állampolgárság keletkezhet (1.) születéssel vagy (2.) családjogi tények alapján 1) születéssel a születés az állampolgárság keletkezésének a leszármazás elvét követő ex lege fajtája à amelynél elsődlegesen a ius sanguinis, másodlagosan a ius soli elve érvényesül. Áptv. is a ius sanguinis elvén áll a vér szerinti leszármazás elve korlátok nélkül érvényesül. A ius soli kisegítő elvét az Áptv. a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza à vélelem, az ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: (1) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét (2) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket az ilyen állampolgárság ún. vélelmezett állampolgárság az ismeretlen szülők ismertté válásával megdől!!! 16

2) családjogi tények alapján a családjogi tények a születéssel történő automatikus állampolgárság-keletkezés beálltának (az apaság/anyaság bírói megállapításával) családjogi akadályait oldják fel vagy a gyermek családi helyzetét rendezik (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, szülők utólagos házasságkötése) à a családjogi tények következtében a gyermek születésig visszamenő hatállyal szerzi meg a magyar állampolgárságot (ex tunc) III. a magyar állampolgárság megszerzése 3) honosítás a honosítás valamely külföldi állampolgárság megszerzésének az a fajtája, amelynek 1.szabályait a szuverén állam belső joga határozza meg, 2.a kérelmezőnek az állampolgárság megszerzésére nincs alanyi joga, 3. a kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatban a hatalmi diszkréció nyilvánul meg, 4. az állam érdekei alapján és korlátlan mérlegeléssel magas közjogi méltóság dönt, elutasító határozat ellen általában nincs helye jogorvoslatnak, 5.az eljárás csak az érintett kérelmére indulhat. A honosítás alapfeltételei_ 1. 8 év folyamatos magyarországi helyben lakás, 2. büntetlen előélet, 3.megélhetés és lakóhely biztosítottsága belföldön, 4. magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismeret vizsga vagy a mentesség igazolása), 5.negatív feltétel: ne sérüljenek a Magyar Köztársaság érdekei ezek a feltételek alapesetben az Áptv. megállapít kedvezményeket 5 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki (1) az ország területén született (2) kiskorúsága idején Magyarországon lakóhelyet létesített (3) hontalan, 3 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki (1) magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él (2) akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár (3) akit magyar állampolgár örökbe fogadott (4) menekültként elismertek [kiskorúak esetén a 3 évtől is el lehet tekinteni]. 1 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állam-polgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt akár helyben lakás nélkül is à államérdekből 4) visszahonosítás sajátos honosítási forma, a kérelmező személyének jogszerű megkülönböztetésére szolgál à csak volt magyar állampolgár kérheti. el kell tekinteni (1) Magyarországon lakás esetén az időtartam vizsgálatától és (2) nyelvi ismere-tek igazolásától 5) nyilatkozattétel alapján alanyi jogon, nyilatkozattal szerezhette vissza az állampolgárságát az, akit attól 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-e között fosztottak meg, e kötelékből elbocsátottak a 2001-es módosítás óta az állampolgárság visszaszerzése diszkrecionális joggá vált a nyilatkozó akkor szerzi meg az állampolgárságot, ha az állampolgársága megszűnését követően nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő tevékenységet + a nyilatkozattétel új esete a Magyarországon született, ismert külföldi szülők gyermekének szerzései joga à aki a ius soli feltételeinek hiányában sem magyar állampolgárságot, sem a szülei állampolgárságát nem szerezte meg + a nyilatkozattétel feltétele: (1) gyermek magyarországi lakóhelye és (2) legalább 5 év helyben lakás a nyilatkozat elfogadása esetén a BM állampolgársági bizonyítványt állít ki házasságkötéssel az első és második Áptv. szerint a külföldi nő magyar állam-polgár férfival kötött házassága esetén magyar állam-polgár lett a házasság törvényes létrejöttét kellett igazolnià a harmadik Magyar. óta a házasság már nem szerzési jogcím à hanem a honosítás kedvezményes feltétele 17

B5. Az állampolgársági jogviszony megszűnése. A kettős (többes) állampolgárság és a hontalanság. I. a magyar állampolgárság megszűnése 1) Lemondással: 1.) a Köztársasági Elnöknek írt nyilatkozatában, 2.) külföldön lakó magyar állampolgár, aki 3.) kfi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, v Ha az előző feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a KE okiratot ad ki az állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg. v Ha a lemondás feltételei hiányoznak, azt a miniszter határozatban állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. v a lemondás egyoldalú személyes jognyilatkozat, amelynek a tv-ben meghatározott felt. teljesítése esetén helyt kell adni, a magyar állampolgárságot meg kell szüntetni v A lemondás elfogadásától számított 1 éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot (a hontalanság megelőzésének elve alapján) 2) Visszavonással: v magyar állampolgárság hivatalból történő megszűnése, a negyedik Áptv. vezette be, feltételeit az ET egyezmény szerint törvényben kell korlátozni 1.) született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető 2.) tv. ben meghatározott feltételek alapján mérlegelési jogkörben 3.) honosítás visszavonása időtartamhoz kötött: 10 év v a magyar állampolgárság visszavonható a külföldön élő magyar állampolgártól, ha azt a JSZ-ok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, ill. adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a megszerzésétől számított 10 év elteltével. v Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. v A magyar áp-ság visszavonással történő megszüntetéséről a miniszter előterjesztése alapján a KE dönt v A visszavonásról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg. v a végrehajtási rendelet szerint a miniszter értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amennyiben az érintettnek lakóhelye v. tartózkodási helye Mo-on van 3) Történeti jogcímek: A magyar állampolgársági jog fejlődése során az állampolgárság megszűnésének a módjai többször változtak. 1. elbocsátással = o egyéni kérelemre indult, a 4. Áptv-ben már nem szerepelt ez a jogcím: o 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nő). o Nem vizsgálták azt, hogy megszerzi-e ezzel egyidejűleg máshol 2. távolléttel o csak az első Áptv. ismerte, de 1939 után nem lehetett e címen megállapítani, bár formálisan 49-ig hatályban volt 3. megfosztással, o 1939-ben vezették be - aki kfi állampolgárságot szerzett v. kfi állam szolgálatába állt o 1947-ben a megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek a megfosztás mellett mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzás o a harmadik Áptv. fenntartotta súlyos BCS esetére szankcióként, ill. állampolgári hűség elleni vétség esetén 4. házasságkötéssel o az 1. Áptv. szerint magyar nő külföldivel kötött házasság esetén automatikusan elvesztette o a 2. Áptv. szerint csak akkor veszthette el áp-ságát, ha megszerezte a férj államában o a 3. Áptv. már nem tekintette a házasságot vesztési jogcímnek, 1957 után a honosítás kedvezményei között 1993/LV. tv. a nk. egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szűnhet meg a magyar állampolgárság: II. A kettős (többes állampolgárság) spec esete az állampolgárságnak Az országok nem összehangolt szabályozása miatt előfordulhat, hogy valaki kettős (többes) állampolgár lesz = - amikor ugyanazon személyt egyidejűleg 2 v. több állam is polgárának tekint, - az államok tudatosan törekszenek e helyzetből adódó problémák kiküszöbölésére Ez létrejöhet úgy, hogy 18

1. születéssel, ha a szülők eltérő áp-ságú személyek, mindegyik államban a ius sanguinis van érvényben, ilyenkor a gyermek kettős áp lesz, 2. többszöröződhet úgy, hogy az egyik szülő országában a ius soli van érvényben 3. a születésen kívül keletkezhet honosítással, ha az új állampolgársága mellett az előzőt is megtarthatja 4. családjogi ténnyel: vegyes házasság, születendő gyermekek is kettős állampolgárok lesznek az államok belső joga általában nem zárja ki, de nem is kívános, több problémát okozhat: melyik ország jogszabályai vonatkozik rá? hol köteles alkotmányos kötelezettségének eleget tenni? (katonáskodás) diplomáciai védelem esetén államközi konfliktusok keletkezhetnek, harmadik ország esetén melyik állam részesíti védelemben? az a kettős állampolgár, aki Mo. területén tartózkodik, a magyar állam polgárának kell tekinteni Mindezek miatt törekedtek a többes áp-ság megszüntetésére Nk. szerződések születtek erre vonatkozóan. Az államok két- többoldalú nemzetközi szerződéssel oldják meg ezt: a) bilaterális egyezmények a szocialista korszakban: szabályozták a kettős személyek helyzetét, az egyén döntésére bízták, hogy milyen állampolgár akar lenni, ill. a születendő gyermek, vagy gyermek esetében 1 éven belül el kell dönteni, milyen ÁP legyen, ha nem, akkor olyan ÁP lesz, ahol lakik) a rendszerváltás után az állampolgársági egyezményekkel már nem összeegyeztethető, a Kormány felmondta őket b) Univerzális szerződések a Népszövetség/ENSZ égisze alatt: eltérő szabályozási módszer: nem a kettős állampolgárság megszűnését, hanem ajánlásaikkal az abból adódó hátrányokat csökkentik 1928 Bustamante-kódex a jogalkalmazás elősegítésére 1930. Hágai egyezmény a hadkötelezettséggel, hontalansággal foglalkozik 1957. New Yorki egyezmény: férjezett nőkre vonatkozóan Mo. ennek részese 1961. Bécsi egyezmény diplomatákra vonatkozóan c) európai jog: eltérő tendenciákat mutat 1963 ET strasbourgi konvenciója: még fellépett a kettős állampolgárság ellen 1997. ET Strasbourgi egyezménye szerint el kell ismerni a kettős állampolgárságot, nem lép fel ellene III. Hontalanság: spec esete az állampolgárságnak hontalan az a személy, akinek nincs állampolgársága = akit saját törvényei szerint egyetlen állam se tekint polgárának nincs olyan állam, amely őt védelemben részesítené, az ÁP státusz nem illeti meg, csak az általános emberi jogok nemkívános jelenség mind az állam, mind az egyén szempontjából a nk. egyezmények tartalmaznak iránymutatást, hogy kell ezt megelőzni: 1930. Hágai egyezmény ajánlása, 1957. New York-i egyezmény, további két ENSZ egyezmény a hontalanság megelőzése, a létrejött hontalanság megszüntetése azonban csak a belső jogban biztosítható az Áptv. egyik alapelve ez, gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a tv nem tartalmaz automatikus ÁP vesztési jogcímeket, a lemondás előfeltétele kfi állampolgárság igazolása, hontalan állapot felszámolása a ius soli alkalmazásával, honosítási kedvezmények a számára ezeket úti okmánnyal kell ellátni, és olyan jogokkal rendelkeznek, mint az államban lévő külföldiek A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezik - a következő csoportokba lehet sorolni a MK területén tartózkodó külföldieket 1. Vízummentességről kötött nk. szerződések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók 2. Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy max. 90 napig tartózkodhatnak itt. 3. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, max. 1 évig 4. Bevándorlási engedéllyel itt-tartózkodok: bizonytalan időtartamra tartózkodnak itt, letelepedás szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló szig-t kapnak 5. Genfi Nk. Egyezmény alapján menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, pol. meggyőződése miatt üldöznek, vagy attó lvaló félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani. Nem kerülhtnek kedvezőtlenebb helyzet mint más, Mo-n tartózkodó külföldi személy, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magyar áp-ok: alapfokú oktatás, szerzői jogvédelem, állami segélyezés - közügyekben vlaó részvétel joga nem illeti meg őket, közhivtalt nem viselhetnek, nem terheli őket a haza védelmének a kötelezettsége - személyi és uti okmányokat kapnak, más államnak menekültként itt-tartózkodót kiadni nem lehet, állambiztonsági és közrendvédelmi okból harmadik országba kiutasítható. 6. Diplomáciai mentességet élvezők: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, vh-t nem lehet foganatosítani, nem köteles tanuvallomást tenni. A Mo-n tartózkodó személyek kötelesek: 1. a magyar jsz-okat tiszteletben tartani, 2. a magyar hatóságoknak engedelmeskedni, 3. külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar jogba, 19

4. egyes jogokkal külföldiek, hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság, közhivatalt nem viselhetnek, 5. gazd-szoc-kult. jogokat illetően egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek, egyesekkel, pl. munkavállalással csal engedéllyel. 20

B6. Eljárás állampolgársági ügyekben. A szabályok egy részét a magyar állampolgárságról 1993. évi LV. Törvény, valamint a végrehajtására kiadott 125/1993. (IX.22.) Korm. rendelet szabályozza. Eljárástípusok: büntető polgári államigazgatási szabálysértési eljárás állampolgársági ügyekben Állampolgárság igazolása: a magyar állampolgárságot lehet igazolni 1. személyi igazolvánnyal, 2. útlevéllel v. 3. spec. állampolgársági bizonyítvánnyal, amit a miniszter állít ki kérelemre, tanúsítja, hogy a kérelmező magyar ÁP vagy a kérelmezőnek megszűnt a magyar áp-sága, ill. kiadhat ún. nemleges magyar áp-sági bizonyítvány is, amiben azt tanúsítja, hogy az illető nem magyar ÁP ezen bizonyítványoknak az érvényességi ideje 1 év Ha valaki az áp-sági bizonyítvány ténymegállapításaival nem ért egyet, vagy kiskorú vagy cselekvőképtelen, helyette a gyámja vagy az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz az áp-sági bizonyítvány ténymegállapításainak a kiigazítása érdekében. 1. fokon a Fővárosi Bíróság jár el az ország egész területére kiterjedő illetékességel, 2. fokon pedig az LB. Állampolgársági ügyekben eljáró szervek: 1. anyakönyvvezető: nála kell benyújtani az állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet honosításra, visszahonosításra, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot is (vagy kfi kérelmező esetén az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz) anyakönyvvezető adja ki a születési akvi kivonatot, amit csatolni kell a kérelemhez 2. polgármester: előtte kell esküt, fogadalmat tenni 3. adóhatóság: ha valaki lemond a magyar áp-ságról, az adóhatóságnak kell igazolnia, hogy nins tartozása 4. miniszter, ill. a minisztérium szervei az akv-től érkezett állampolgársági kérelmeket véleményezik, továbbítják a KE-hez honosítás, visszahonosítás, áp-ról való lemondás ügyében, ő tesz javaslatot arra, hogy kitől vonják vissza a magyar áp-ságot, ő vizsgálja, hogy az alapfeltételeknek megfelelnek-e, ő állítja ki az állampolgársági bizonyítványt továbbítja a kérést a köztársasági elnöknek 5. Köztársasági elnök KE: dönt a honosításról, visszahonosításról, állampolgárságról, elfogadja a lemondó nyilatkozatot. KE-t mérlegelési jogkör illeti meg, honosítás, visszahonosítás, visszavonás nem alanyi jog, csak a lemondás az. Ha a feltételek fennállnak, azt el kell fogadni. A KE valamennyi döntéséhez miniszteri ellenjegyzés szükséges. Az állampolgársági eljárás 1. kérelem benyújtása: akv. vezetőhöz, magyar konzuli tisztviselőhöz JSZ-ban meghatározott adattartalommal: érintett neve, születési helye, ideje, anyja neve, házasságkötés adatai, felmenői neve, születési helye ideje, házasságkötésük adatai.. + mellékelni a születési akvi kivonatot, családi állapotot igazoló okiratokat (kfi okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással, diplomáciai felülhitelesítéssel) magyar nyelven (kivéve az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet) saját kezűleg alá kell írni. 21

A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell. Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja (pl. örökléshez v. a házassági vagyonközösség megszüntetésére irányadó jogot kell meghatározni) Mo is csatlakozott a Strasbourgi egyezményhez hiánypótlás lehetséges miniszter 15 napon belül felhívhatja a következményekre való figyelmeztetéssel a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. (Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell. Házastársak, ill. szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő. 2. kérelem felterjesztése a miniszterhez: az anyakönyvvezető 5 napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával 3. miniszter megvizsgálja, a feltételek hiányát határozatban állapíthatja meg, a határozatot a Fővárosi Bíróság felülvizsgálhatja (kizárólagos illetékesség) előterjeszti a KE számára: honosítás esetén 12 Ke-nek elnöknek a lemondás elfogadására Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. szerinti megkeresésnek a miniszter 3 hónapon belül tesz eleget ez egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a miniszter megszünteti Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a miniszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a miniszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a miniszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a miniszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt. 4. Köztársasági elnök honosítási okirat a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt = A honosítás a KE elnöknek olyan hatalmi diszkrecionális joga, amit indoklás nélkül elutasíthat, korlátlan mérlegelési joga van Döntéséről honosítási (visszahonosítási) okiratot állít ki. 5. állampolgársági eskü v. fogadalom Az honosítottnak 2 hónapon belül a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt választása szerint állampolgársági esküt v. fogadalmat kell tennie (egyenértékű a kettő)- A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosítási okiratot a miniszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. 22

B7. A népszavazás típusai, eredményessége. A MK-ban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselő útján, ill. közvetlenül gyakorolja. A népszavazás és a népi kezdeményezés a közvetlen hatalomgyakorlás eszközei, a hatalomgyakorlás kivételes formája, de megvalósulása esetén a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll. Ezzel korlátozza az OGY, ÖK-ok jogait, hatáskörét, de nem helyettesíti a képviselet összetett döntéseit. Népszavazás tágabb értelemben: gyűjtőfogalom, kormányzat által kezdeményezett népszavazások és a népi kezdeményezések. A referendum: F a népszavazás v referendum a közvetlen demokrácia és az áp-i részvétel egyik alapvető intézménye; F országos szinten ritka, helyi szinten gyakoriak; Formái: F tárgya szerint: alkotmányos, tv-hozási, v önki rendeletre vonatkozó; F időpontja szerint: preventív (program jellegű, megelőzi az állami aktust, a jövendő szabályozás számára elveket rögzít, nem lehet tőle eltérni); szukcesszív (időrendben követi az állami aktust, annak érvényességét megszünteti v megerősíti); F hatályát tekintve: konstitutív (érvényességet/hatályt ad); abnormatív (kizárólag a norma megsemmisítésére irányul, anélkül, hogy egy másikkal helyettesítené) F jogi alapja szerint: kötelező (ha az Alk kötelezővé teszi egy norma alkotásához); fakultatív (a választók meghatározott része, v tagállam, autonóm régió, ogy képviselők csoportja v államfő kérheti) F kötőereje szerint: konzultatív (a vélemény nyilvánítás nem kötelezi a képviseleti szervet); ügydöntő jellegű (a választók népszavazáson hozott döntése kötelezi a szervet) A referendum 3 európai modellje: F alkotmány által előírt: az alkotmány alapján, főleg Alk kiegészítés/módosítás/új elfogadása; F kormányzat által kezdeményezett: a kormány kizárólagosan dönti el: tartsanak-e vagy sem; tv-hozási referendum (tv javaslat az áp-k elé véleményezésre); opció (a kormány több variációt tesz az áp-k elé); plebiszcitum (történelmi forma, személyhez kötött szavazást jelent). F népi kezdeményezésre indult népszavazás: Svájc és Olaszoban főszabályként tv-hozási ügyekre vonatkozik, és nem kapcsolódik összea referendummal. Országos népszavazás: - Európai modelljei: 1.alkotmány által előírt (alkotmányos referendum), 2. Kormányzat által kezdeményezett (tv.hozási, szabad választás-korm.több variációt ad meg), kizárólagos hatalommal rendelkezik eldönteni, hogy tartsanak-e, mi legyen a tárgya, kérdés szövege. - Kötelező: ha azt 200.000 választópolgár kezdeményezi (elsőbbség a fakultatívval szemben), minden esetben ügydöntő. (3 évig az OGY-re kötelező) - Fakultatív: 100.000 választópolgár, KE,Kormány, OGY képviselők 1/3-a kezdeményezi. Lehet ügydöntő és véleménynyilvánító, kivéve az elfogadott, de a KE által még ki nem hirdetett tv-ről tartott népszavazás mindig ügydöntő, akkor is, ha nem volt kötelező elrendelni. - Tárgya: csak OGY hatáskörébe tartozó kérdésben lehet elrendelni, mert az (ügydöntő) eredménye az OGY-t köti és az nem kötelezhető olyan aktusra, amelyre az Alkotmány alapján nincs hatásköre. Nem lehet így az Alkotmány rendelkezéseit módosítani. - Nem lehet: ktgvetés, és vh-a, kp-i adónemek, illetékek, vámok. Nk-i szerződésből eredő kötelezettségek, Alk. népszavazásról,népi kezdeményezésről szóló rendelkezései. OGY hatáskörébe tartozó személyi és szervezeti kérdés, OGY feloszlása, Kormány programja, hadiállapot kinyilvánítása (rendkívüli,szükségáll.), ÖK KT-nek feloszlatása, közkegyelem. - Ügydöntő eredményes: ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes ¼-e a kérdésre azonos választ ad. Nincs külön az érvényesség szabályozva. Ha a 2 feltétel teljesül eredményes, ha valamelyik nem akkor eredménytelen és az OGY dönt a?-ben. - Véleménynyilvánító: OGY-nek nincs kötöttsége az eredmény figyelembevételére. Helyi népszavazás: - Tárgya: KT hatáskörébe tartozó kérdésben. Nem lehet: ktgvetés, helyi adók, személyi kérdés. - Kötelező: tv. alapján: területszervezési kérdések, községegyesítés, új község alakítás, közös KT o V. helyi lakosok: a népszav. Kezdeményezők száma 10-25% - Fakultatív: ha a képviselők ¼-e, KT bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezető testülete kezdeményezi. 2 hónapon belül kell kiírni. 23

- Minden esetben ügydöntő, ha eredménytelen, a KT dönt. - Jogellenes elutasítás v. lebonyolítás miatt AB-hoz lehet fordulni, alkotmányossági panasszal. - Falugyűlés: 500 lakos alatti községben, népszavazás helyett. A választópolgárok több mint felének részvételével. Népi kezdeményezés A választópolgárok vetnek fel egy kérdést, melyben a népképviseleti szerv határoz. Népszavazás esetén az OGY által elrendelt kérdésben hoz a nép döntést. - Tárgya: csak népképviseleti szerv hatáskörébe tartozó kérdés lehet. - Kezdeményezheti: 50.000 választópolgár az OVB-nél. Ha a kezdeményezés megfelel, akkor ezt az OVB bejelenti az OGY-nek, mely köteles a felvetett kérdést napirendre tűzni, bejelentéstől 3 hónapon belül döntést hozni. - Kezdeményezők számaránya: min.5 max.10%. a KT köteles megtárgyalni, és arról a következő ülésen dönteni (max.1hó). Eredményesség o az Ogy-nek kötelező elrendelnie a népszavazást, ha legalább 200.000,- választópolgár kezdeményezése a tv. feltételeknek megfelel: 15 napon belül el kell rendelni o Az eredményes népszavazási döntés a Ogy-re kötelező o az ügydöntő népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár ¼-r azonos választ ad o kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, míg a fakultatív népszavazás mindkét formában megvalósulhat o érvényességről n em beszélhetünk, csak eredményességről nem szükséges a választásnál egyébként irányadó szabály, hogy az összes választásra jogosult legalább fele megjelenjen, itt elég, ha a legalább ¼-ük (kb 2 M fő) azonos választ ad o egy indítvány szerint alk. ellenes a nészavazási tv. azon rendelkezés, amely szerint az eredménytelen szavazás ellen nem kell megismételni AZ AB szerint a népszavazáson meg nem jelentek nyilván nem tartották szükségesnek, hogy az Ogy-től elvonják a döntés jogát o ebből a szempontból eltérő az eredményesség kikényszerítése a képviselő-választásnál, ahol feltétlen igény, de a népszavazásnál antidemokratikus lehet 24

B8. A népszavazási eljárás (aláírásgyűjtő ív, aláírásgyűjtés, elrendelés, kitűzés). Országos népszavazással kapcsolatos eljárási szabályok: a) Kötelező referendum: egyetlen kötelező eset: 200 000 választópolgár kezdeményezésére az OGY köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. Ez kivételes, az AB szerint ált. elv az Ogy. által történő hatalomgyakorlás ha legalább 200 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel, az Országgyűlésnek 15 napon belül el kell rendelnie + a köztársasági elnök újabb 15 napon belül köteles kitűzni az ügydöntő népszavazást. Az eredményes népszavazási döntés az Országgyűlésre kötelező - 3 éves moratórium Eredményes a népszavazás kritériuma 1.) az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, 2.) de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon b) A fakultatív referendum szabályai enyhébbek. Kezdeményezheti: a KE, a Kormány az országgyűlési képviselők 1/3-a vagy 100 000 választópolgár. az OGY mérlegelés alapján népszavazást rendelhet: 30 napon belül döntenie kell, hogy hely ad-e a kezdeményezésnek Népszavazás döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából tartható = véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Ogy-t, de befolyásolja a döntése tartalmát, politikai jelentősége van Míg a kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, a fakultatív népszavazás az Országgyűlés döntésétől függően mindkét formában megvalósulhat, kivétel az OGY által elfogadott, a köztársasági elnök által alá nem írt törvény felőli népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Az OGY népszavazást elrendelő határozatában: fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést és rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről. Az Alk. alapján az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az OGY hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A korábbi szabályokhoz képest bővült a tiltott tárgyak köre, az Alkotmány taxatív felsorolást ad azokról a kérdésekről, amiről nem lehet országos népszavazást tartani. (részletesebb, mint a többi eu országban) Tipikusan a tiltott tárgyak közé tartozik: 1.) költségvetés, adók, illetékek, vámokkal való kérdése 2.) hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek 3.) OGY hatáskörébe tartozó személyi és szervezeti döntés 4.) OGY feloszlatása 5.) kormányprogram 6.) népszavazás alkotmányos rendelkezései! 7.) hadiállapot kinyilvánítása 8.) rendkívüli jogrend bevezetése 9.) fegyveres erők alkalmazása 10.) helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatása 11.) közkegyelem gyakorlása A népszavazás törvényes feltételei szigorúbbá váltak precízebb szabályozás nyertek a kezdeményezésére, a kérdések kihirdetésére, a népszavazás elrendelésére. 1) Az országos népszavazással, és népi kezdeményezéssel kapcsolatos elj. szabályok: (OVB kulcsszerep) Országos népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezés esetén 4 hónapig lehet aláírást gyűjteni garanciális szabály, hogy az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát hitelesíttetni kell az Országos Választási Bizottsággal az aláírás-gyűjtés megkezdése előtt csak hitelessel megegyező íven lehet aláírást gyűjteni. A kezdeményezést 4 hónapon belül egyszer lehet benyújtani OVB elnökének. OVB biztosítja a törvényes feltételek vizsgálatát, megállapítását Az OVB hitelesíti a konkrét kérdéseket (kötelező és fakultatív népszavazás esetén is) gondoskodik a határidőn belül érkezett állampolgári kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről ezekről haladéktalanul tájékoztatja az OGY elnökét az OVB döntése arra vonatkozik, hogy a kérdésben lehet-e népszavazást tartani, milyen a kérdés megfogalmazása, az ív megfelel-e a tv-es követelményeknek. (Megtagadhatja a hitelesítést: a témakör nem az OGY hatásköre, a témakörben nem lehet népszavazást tartani, a kérdés megfogalmazása nem a tveknek megfelelő, illetve az aláírást gyűjtő ív nem megfelelő.) Ha igen, 4 hónapig lehet aláírást gyújteni, az OVB ellenőrzi az aláírásokat. 25

Az OVB és az OGY népszavazással kapcsolatos döntései ellen az AB-hoz lehet kifogást benyújtani - 3 napon belül: az AB jóváhagyhatja az OVB/OGY döntését, ha nem hagyja helyben, akkor megsemmisíti a döntést és az eljáró szervet új eljárásra utasítja Az országos népszavazás elrendelése az OGY hatásköre az OGY egyszerű szótöbbséggel dönt, kötelező elrendelni, ha 200e kezdeményezte. Az OGY dönti el, hogy a népszavazás ügydöntő vagy konzultatív. Kötelező népszavazás, ill. OGY által elfogadott, de KE által még alá nem írt tv. megerősítése csak ügydöntő lehet. az időpontot a KE tűzi ki a nészavazást elrendelő Ogy határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen leteltét v. a jogorvoslat elbírálását követő 15 napon belül. A népszavazást az elrendelést követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, hogy az ne essen a törvényben meghatározott napokra. A tv kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani az OGY. európai parlamenti illetve a helyi Ök. képviselők általános választásának napján, valamint a választás előtt és után 41 napig. 2) Az országos népi kezdeményezés arra irányul, hogy az OGY tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést Népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthatja be az OGY hatáskörébe tartozó ügyben Az aláírásokat 2 hónapig lehet gyűjteni és a népi kezdeményezés az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően egyszer lehet benyújtani az OVB elnökéhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek. Az OGY a kezdeményezést köteles napirendjére tűzni és megtárgyalni + garanciális rendelkezés, hgoy a népi kezdeményezésről 3 hónapon belül dönteni kell. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés: - Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az a választópolgár jogosult, akinek lakóhelye az adott településen van üdülőterületeken, akinek ingatlana van, akkor is, ha lakóhelye más; - Az népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre, ha azonban eredménytelen, akkor az adott kérdésben a KT dönthet. Egy éven belül nem lehet ugyanabban a kérdésben kiírni; - Az Ötv keretjellegű szabályozást ad a kérdésben, a helyi ÖK-ok jogosultak a részletes szabályozásra, a népszavazási kezdeményezések lebonyolítására. Min.5% max 10% kezdeményezheti a PM-nél. - Aláírásgyűjtő ívet (kérdés, és személyes adatok, olvasható név, lakcím) a települési jegyző az átadást követő 3 napon belül hitelesíti, megtagadja, ha nem felel meg a tv-i előírásoknak - Aláírást gyűjteni a hitelesítéstől számított 30 napig lehet, amelyet legkésőbb 8 napon belül át kell adni a polginak. - Elrendelés jsz.sértő elutasítása miatt benyújtott alkotmányossági panaszt az AB-nál kell előterjeszteni (15nap). Az AB: A helyi népszavazás tv-i szabályozásának hiányossága miatt egyesített indítványok alapján az AB felülvizsgálta az Ötv-t, a helyi népszavazásra vonatkozó szabályait F Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az Ötv azon szakaszait, amelynek a népszavazásban való részvételre jogosító körét szabályozza; F Mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg: a tv-hozó nem határozta meg a helyi önkormányzás népszavazás útján történő gyakorlásának alapvető feltételeit és biztosítékait, felhívta az Ogy-t tegyen eleget jogalkotási feladatának 93. 12.31-ig; F 1994. évi LXIII. Tv módosította, kiegészítette az Ötv-t, újraszabályozta a népszavazásban és népi kezdeményezésben részvételre jogosultak körét, amely megegyezik a helyi önki választójogosultsággal rendelkezők körével. 26

B9. Az országgyűlési választójog alapelvei. Választójog: F a választójog és a választási rendszer elveinek meghatározása alkotmányos alapkérdés; összefügg a hatalomgyakorlás formáival; F demokratikus hatalomgyakorláshoz szükséges az általános választójog és a ciklikusan ismétlődő választások; F számos további feltételek szükségesek a demokratikus választáshoz: garantálni kell a szavazás és az eljárás tisztaságát, jogorvoslati lehetőségét; biztosítani kell a választójoghoz szervesen kapcsolódó politikai alap és szabadságjogokat, egyesülési jogot, közérdekű információhoz való jogot, sajtószabadságok, véleménynyilvánítás szabadságát. F Nincs rá definíció, a választójog kettős természetű: 1. a választójog azon jsz-k összessége, amelyek az állami hatalomgyakorlás centrumában elhelyezkedő képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg; 2. a választójog politikai alapjog a hatalomban v közügyekben való részvétel jogát jelenti. Mindkettő a népképviselet elve, ill. e képviseletre épülő hatalomgyakorlás. F A választójog 2 féle normacsoportot tartalmaz: 1.) választójogosultságot szabályozó anyagi jogi normák és 2.) választási eljárás szabályai. Választójog történelmisége: F Választójog = politikai képességgel rendelkezők jogosultsága; F A választójog általánossá válása a II. VH után vált jellemzővé; F Polgári és Politikai jogok Nk-i Egyezségokmánya 1966. önálló jogként nevesíti = minden áp-nak megkülönböztetések és korlátozások nélkül joga és lehetősége van arra, hogy szavazzon a rendszeres választásokon, v megválaszthassák, ill. a választott képviselői útján részt vehessen a közügyekben. F A választójog a képviseleti szervek létrehozásának eszköze. F Hatályos alkotmányunk az alapvető jogok között szabályozza az aktív és passzív választójogot, ill. a választásból kizártak körét. Választójogosultság Alk. 70. szabályozza differenciáltan az választójogosultság feltételeit, közös: a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul 1) Az országgyűlési képviselő választás aktív és passzív választójog feltételei megegyeznek: választójoggal rendelkezik minden nagykorú állampolgár, aki Mo-on lakóhellyel rendelkezik a választójog gyakorlásának nem akadálya a kfi tartózkodás 2) Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek tekintetében összetettebb a szabályozás: aktív és passzív választójog illeti meg a MK területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, ill. más Európai uniós országbeli állampolgárt kivéve a (fő) polgármester, amelyre csak magyar ÁP választható meg,mivel az államigazgatási feladatokat is ellát aktív választójoga van a menekültkén, bevándoroltként, v. letelepedettként elismert nagykorú személyeknek is, amennyiben a választás napján az ország területén tartózkodnak a választópolgár aktív választójogával csak lakóhelyén (tartózkodási helyén) élhet, de bármely választókerületben választható 3) európai parlamenti képviselő választás aktív és passzív választójog feltételei megegyeznek: a MK területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár, ill. más Európai uniós országbeli állampolgár csak az egyik EU tagállamban gyakorolható a választópolgárok Választójogosultság negatív feltételei a.) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b.) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c.) aki szabadságvesztés-büntetését tölti, d.) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. e.) nem választható az az EU ÁP, aki állampolgársága szerinti állam JSZ v. bírói határozat kizárta az Alk. szerint szűk körű, a természetes kizáró okok köre mindig bírói döntésen kell alapulnia, nem közig. döntésen Összeférhetetlenség szabályozása a magyar választójogi tv. liberális, nincsenek különleges követelmények, csak a természetes kizáró okok Ny-EU országaiban van pl. összeférhetetlenség (inkompatibilitás) 2 féle szabályozás 27

a) passzív választójog korlátozása: meghatározott funkcióval rendelkezők nem választhatók b) választhatók a képviselői tisztséggel összeférhetetlen funkcióval rendelkező személyek, de megválasztásuk után meg kell szüntetni az összeférhetetlenségi okot Mo-on az Alk. + Ogy. képviselők jogállásáról szóló tv. tartalmaz ilyen szabályokat Választási alapelvek: = egyben alkotmányos alapelvek is, melyek a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó, nemzetközileg elismert és védett demokratikus értékeket fejeznek ki. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megfogalmazásával élve a 4 alapelv: a választójog általánossága, egyenlősége, közvetlensége, titkossága. 1. A választójog általánossága = minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik a természetes kizáró okokat kivéve: - elmebetegség; mivel korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen a választáshoz szükséges önálló akarat kialakítására képtelen - bűncselekmény elkövetése a választójogtól való megfosztást vonja maga után jogerős bírói ítélet alapján az általános választójog természetes korlátai indokoltak, szükségszerűek. A választójog általánossága a polgári államfejlődés fokozatosan vált elismertté - kezdetben természetes volt a cenzus alapján való választójog, ami valamilyen előfeltételt jelentett a választójog elnyeréséhez, (pl. vagyon, nem, nemzetiség, műveltségi szint, egy helyben lakáshoz kötött választójog) A választójog nőkre való kiterjesztése csak a XX. század közepén (Fr.o 1948) Svájcban 1971-ben kaptak választójogot = a nők és a férfiak azonos feltételek mellett választhattak 2. A választójog egyenlősége = minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Az azonos értékű szavazati jog nem foglalja magában a garantált eredményességet, azt jelenti, hogy mindenki egyenlő jogokkal vesz részt a választásban (biztosítottnak kell lennie például, hogy a kétszavazatos választási rendszerben mindenki két szavazatot adhat le, illetve annak, hogy hasonló nagyságrendű településen ugyanolyan feltételek legyenek!!! ezzel korábban voltak visszaélések lásd választási földrajzot] A választójog egyenlőségének durva megsértését jelenti a plurális választójog ( második világháború előtt alkalmazták, mikor egyeseknek több szavazata volt, míg másoknak csak 1) Rendkívül sérülékeny az egyenlőség elve az egyéni választókerület nagyságával kapcsolatosan. Ugyanis különböző nagyságú választókerületek létrehozásával aránytalanul nőhet, vagy csökkenhet a mandátum értéke. Az egyenlőség elvét sérti, ha az egyik választókerületben jóval több választópolgár szavazata szükséges egy mandátumhoz, mint egy másik kisebb választókerületben az AB ezért megállapította, hogy alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, és a mandátumok száma igazodjon ehhez a számhoz 3. A szavazás közvetlensége = a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során = választások tipikus formája Sok példa van azonban a közvetett választásokra demokratikus országokban, ilyenek: Az egyik legismertebb: az elektorok útján való választás = a választópolgár a választási megbízottakra = elektorokra szavaz, aki a tényleges választásra jogosult (államfők, vagy 2. kamarák választása) A képviselő-testületek útján való választás az alsóbb színtű képviselő testületek választják a magasabb szintűeket. Mo-on 1970-től a megyei tanácsokat a helyi (községi és városi) tanácsok választották a helyi Ök. ról szóló tv. sajátos módon ötvözi az előző 2 formát: a helyi képviselő-testületek választanak elektorokat, akik a megyei közgyűlés tagjait megválasztják.a közvetett választás helyett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választási módosító 1994. évi LXII.törvény a megyei közgyűlés tagjainak közvetlen listás választást vezettek be. 4. A szavazás titkossága = választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazataikat minden demokratikus országban garantálják a titkosságot (eszközei: zárt urnák, szavazó fülkék, büntetőjogi védelem) a magyar ajánlási rendszer nem sérti a titkosságot az Alkotmánybíróság határozata szerint, mert a választó döntése az ajánlás (de az adat túl sok a szelvényen lakcím és személyi szám nem kellene, ezek korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot) Választási eljárás alapelvei: A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintetteknek érvényre kell juttatnia: - A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása; - Önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban; - Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között; - Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás; - Jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása; - A választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. - Törvényesség biztosítása. 28

B10. Választási rendszerek. A választási rendszerek több tényező által determináltak 1. alkotmányos normák, és az alkotmányos berendezkedésre épült tradíciók, kultúra, civil szféra..stb. 2. Másrészt, a konkrét társadalmi politikai környezet határozza meg az alkalmazott rendszer működését. A választási rendszer komplexuma három dimenzióban ragadható meg. 1. Először: a demokratikus elvekkel összefüggés adja az értelmezési keretet A választási rendszer alaptípusát, az határozza meg, hogy milyen képviseleti elven alapul a kormányzati hatalomgyakorlás. a) funkcionális politikai képviseleti elv b) arányos, a társ. pol. megosztottságot kifejező képviseleti elv A demokratikus államok többségében a képviseleti elvről való döntés alkotmányos szinten jelenik meg. 2. Második dimenziót a választójog anyagi jogi szabályai jelentik. Választójogi törvények határozzák meg a választás feltételeit., aktív és passzív választójog kritériumait, jelöltállítás, képviselői státusz feltételeit, összeférhetetlenségi szabályokat. Az általános választójog elismerése után az aktív és a passzív választójog közti különbség főként a képviselői minőséggel összeférhetetlen tisztségek, - közjogi, közigazgatási funkciók, ill állami szférához kapcsolódó gazdasági területén érvényesülnek. 3. Harmadik dimenzióban a választási eljárási garanciális és technikai szabályai jelennek, meg amelyek a választójog érvényesülésének jogi feltételeit tartalmazzák. választók regisztrálása, névjegyzékek elkészítése, a jelöltállítás mechanizmusa,a kampány jogi korlátai, a szavazás lebonyolítása, a szavazatok összeszámolása, a választási szervek rendszere, összetétele és funkciói, nyilvánosság biztosítása, jogorvoslati rendszer A választási rendszer típusának megfelelően itt kerül szabályozásra a szavazati struktúra, a szavazás módja, választókerületi beosztás (választókerületenként szerezhető mandátumok száma), a szavazatok mandátummá alakításának formáját, az úgynevezett választási formulát A választási rendszer szabályi konkrét társadalmi, politikai viszonyok között érvényesülnek. A választási rendszer normatív ereje hosszabb távon maga is alakítja azt a politikai feltételrendszert (pártviszonyok, kormányzati hatalom, konszenzusorientált döntési mechanizmus stb.) amely érvényesülése közegét adja. A választási rendszer meghatározó elemei: 1.választókerületi struktúra: egymandátumos, többmandátumos választókerületi rendszer 2.szavazókerületi struktúra: egyszavazatos, két v. többszavazatos (preferenciális, szavazatok kumulálása, szavazatok megosztása). 3. mandátumszerzés szerint: relatív többségi, abszolút többségi, arányos, vegyes rendszer. 1) választókerületi struktúra Az egyéni választókerületek mértékének és határainak megállapítása nagymértékben befolyásolja választások eredményét, képviselői mandátumok pártok közötti megosztást, az egyenlőtlen eltéréseket mutató választókerületek sértik a választójog egyenlőségének elvét. Fontos, hogy a választókerületek beosztását törvény határozza meg, pártatlan objektív testület által. A választókerületek mérete, ill. a választókerületben megszerezhető mandátumok száma befolyásolhatja a rendszer arányosságát. Minél több mandátum kerül kiosztásra a választókerületben, annál inkább érvényesül az arányosság. Az arányos képviselt megteremtésének tipikus formája a listás rendszer, itt a választások céljából a választókerületeket a történetileg létrejött állami, területi beosztás szerint alakították ki. A nagyságrendbeli eltérések azonban aránytalanságokat okozhat, ezt korrigálható a mandátumkiosztás módszereivel, ill. választások céljából azonos területű egységekre fel lehet osztani az országot A többmandátumos választókerületek esetében a direkt hatás mérséklésére arányosító technikák vehetők igénybe pl: szavazatok országos összesítése, pótlisták, országos listák alkalmazása, fennmaradó mandátumok újraelosztása. 2) szavazati struktúra Ny-Eu országokban 3 fő szavazatelosztási eljárás honosodott meg: 1. Legnagyobb átlag módszere (megjelnítője d Hondt-rendszer): a pártokra leadott szavazatokat 1,2,3 stb. osztják el, az így kapott hányadosok alapján sorba rendezik a pártokra jutó szavazatokat, amíg a rendelkezésre álló helyeket be nem töltik. 2. Természetes hányados és a legnagyobb maradék módszere - Hare módszer: az érvényes szavazatok számát elosztják a választókerületben megszerezhető mandátumok számával, ez egy képviselői hely ára, minden párt annyi mandátumot szerez, ahányszor ez a szám megvan az általa elért szavazatok számában. A töredékszavazatok elosztása lehet legnagyobb átlag módszerével (nagy pártoknak kedvez) v. a legnagyobb maradék elve alapján (kisebb pártoknak kedvez) 29

3. Szavazatátruházó rendszer: mandátumok arányos elosztása. A többmandátumos választókerületekben a személyek közötti választást részesíti előnyben. Preferenciasorrend alapján arányos képviselet. 3) mandátum kiosztása Többségi rendszerekben a mandátum kiosztása a választás pillanatában eldől. Nincs további korrekcióra lehetőség, bármilyen nagy az aránytalanság a leadott szavazatok és a megszerzett képviselői helyek között. Ezzel szemben az arányos rendszerben a szavazatok elosztásának különböző módszereivel befolyásolható a pártok parlamenti mandátumhoz való juttatása. Az arányos választási rendszerben minden párt parlamenti mandátumai arányosak a pártra leadott szavazatokkal = minden parlamenti helyet pontosan ugyanannyi szavazattal lehet megszerezni. Mandátum: felhatalmazás, megbízás, utasítás 1.kötött: a megválasztottat köti a választói utasítás a) prohibitiv imperatív: szigorúan kötött, aki megválasztanak, minden választói utasítás köteles teljesíteni b) limitatív imperatív: Mo-n 1990-ig. választókerület érdekeit képviseli, OGY ezek összehangolását végzi. Általános választói utasítás kötelező, az egyéni mérlegelhető. KÜLDÖTT 2. szabad: akit megválasztanak nem köti választói utasítás, csak a lelkiismeretének van alárendelve KÉPVISELŐ Választási rendszerek: 1.Többségi rendszer: egyéni választókerületben alkalmazzák a) relatív többségi elv: a mandátumot az szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Brit alsóház) b) abszolút többségi elv: az kapja a mandátumot, aki a szavazatok több mint felét megszerezte (kétfordulós) Fr.o. Ha az első fordulóban nincs győztes a 2-ban már elég a relatív többség, az kerül ide, aki meghatározott %-ot szerez. 2.Arányos rendszer: a képviselői mandátumok a leadott szavazatok arányában kerülnek kiosztásra. a) szavazatátruházó rendszer: egy szavazattal rendelkező polgár kiválasztja a jelöltet, és megjelöli a 2.3.helyet is b) listás választás: pártok közötti választás. Zárt lista: a pártok választják ki a jelölteket, és meghatározzák a listán a sorrendjüket, ez a mandátumok szerzésére is vonatkozik. Szabad lista: listán szereplők között rangsort lehet állítani. Preferenciális szavazatok: választó pártra és személyre szavaz, a pártok által összeállított listát módosíthatja. Német modell: képviselők felét egyéni választókerületben a másik felét pártokra leadott szavazat aránya alapján választják. Minden választónak 2 szavazata van (egyikkel képviselőt az egymandátumos választókerületben, a másikkal pártlistát jelöl meg) Választási küszöb: meghatározott min. százalék elérése ahhoz, hogy az elosztásban rész vegyen a párt. 3.Vegyes rendszer: politikai erőviszonyok arányait kiegyensúlyozottan tükrözi.(no.mo.) egyidejűleg biztosítja a pártok és személyek közötti választást, a szavazatmegosztás lehetőségéve a kétszavazatos rendszerben. 2 szavazat, egyéni és listás, a pártra leadott szavazat arányos elosztása úgy, hogy nem érintik az egyéni választókerületben elnyert mandátumokat. Mo: arányosságra törekvő vegyes választási rendszer 3 helyről lehet bejutni: Egyéni válaszókerületben jelölt lehet, aki 750 ajánlószelvényt gyűjtött, választásra jogosult Területi listát az a párt állíthat, amelyik a választókerület ¼-ében, de legalább kettőben tud jelöltet állítani Országos lista: 57 osztható ki, de inkább több : a párt állíthat országos listát, aki legalább 7 területi listát tudott állítani. (ha van olyan, amelyikre senki nem szavaz, a maradékokat adják hozzá a többiekéhez.) 4 féle választási rendszer érvényesül: 1. abszolút többség, 2. relatív többség 3. Droop, Hagenbach 4. D hont: töredékszavazatok kiosztása 5% küszöb: amelyik párt nem éri el a leadott szavazatok 5%-t nem jut be, nem kap mandátumot o o egyrészt jó, mert a cél a működőképes parlament másrészt negatív, mert torzul az arányosság felülreprezentált = több szavazatot kapnak, mint amennyi járna (1994-ben az MSZP 32%-ot kapott, ezzel 54%-os abszolút többséget szerzett az Ogyben) választási rendszerünk o nem arányos, mert belép az 5%-os küszöb, az az alattiak szavazatait a többi között osztják szét o és nem többségi, mert nem kapja meg mindenki azt, ami neki jár, o torzul a többségi elv is az egyéni választókerületben miatt, ahol abszolút többséggel lehet bejutni Európai parlamenti választások 1979 óta közvetlen választások útján 5évenként Mo 24 tagot küld, 2003. évi CXIII. tv. szabályozza: arányos rendszerben, listás szavazással az ország területe 1 választókerület: jobban érvényesül az arányos képviselet, ill. a célnak is jobban megfelel 30

törvényesen bejegyzett pártok állíthatnak listát = kötött listás rendszerben történik a választás, a jelöltek sorrendjét a pártok határozzák meg, a választópolgár nem módosíthat és csak 1 pártlistára szavazhat listaállítás feltétele: 20.000 ajánlószelvény, csak egy lista támogatható és jelöltként csak 1 listán szerepelhet egyfordulós választás, érvényességi, eredményességi kritériumok nincsenek azok a pártlisták szerezhetnek mandátumot, amelyek az összes leadott érvényes szavazat 5%-t megszerezték mandátumkiosztás módszere: d Hondt rendszerrel állapítják meg, melyik lista hány mandátumot nyert Tanács 2002-ben közös alapelveket fogadott el: arányos képviselet; általános, közvetlen, szabad és titkos választás; választási küszöb (5%); nemzeti JSZ határozzák meg a választási eljárást az EU keretein belül a másik fontos JSZ: Tanácsi irányelv (1993. dec.6.): az állampolgársága szerinti államban lakik, abban a tagországban gyakorolhatja választójogát, ahol lakóhelyük van (jogegységesítés, polgári egyenjogúság) 31

B11. Az országgyűlési választási eljárás: a választási eljárás alapelvei, a választók nyilvántartása, jelölés, a választási kampány, szavazókörök, szavazás, választási szervek, a választás eredményének megállapítása. 1997. évi C.tv.: meglehetősen bonyolult, arányosságra törekvő (nem teljesen arányos) vegyes választási rendszer OGY-i választást az előző megválasztását követő 4. év április v. májusában kell megtartani. A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. 1.Választási eljárás alapelvei: 1. A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása; 2. Önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban; 3. Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között; 4. Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás; 5. Jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása; 6. A választás eredményének gyors és hiteles megállapítása; 7. Törvényesség biztosítása, törvényes rend helyreállítása. A választási eljárás garanciális szabályai A választási eljárás részletes, precíz szabályozás önmagában garanciális jelentőségű, behatárolja az állami szervek cselekvési lehetőségeit. A választási eljárásról külön törvény szól (1997. évi C.tv.): jelölés szabályai, választókerületek kialakítása, szavazás módja, szavazatok összeszámlálása, mandátumok elosztása a tv. nóvuma, hogy alkalmazási köre kiterjed o az Országgyűlési és helyi képviselők és Európa Parlament tagjainak választása o a polgármester választások és o a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választására, továbbá az o országos és helyi népszavazás és népi kezdeményezésre. 2.Választók nyilvántartása: a választásra jogosultakat községenként, városonként, egyéni választókerületenként (szavazókörönként) kell nyilvántartani. Csak az vehet részt a szavazáson, aki a nyilvántartásban szerepel. Helyi választási iroda vezetője állítja össze a névjegyzéket. Névjegyzék tartalma: választópolgár családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, esetleg születési idejét azonos nevűek esetén. 58 nappal a választás előtt a választópolgárokat értesíteni kell a névjegyzékbe vételről. A névjegyzéket a választás előtt 60 nappal közszemlére kell tenni. Aki nem kaptam egy az értesítőt és az ajánlószelvényt, a helyi választási irodától igényelheti, ha az helyt ad, akkor kiadja, ha nem, akkor felterjeszti a helyi bíróságnak, aki 3 napon belül dönt. Külképviseleti névjegyzékbe felvételt a szavazás előtt min. 16 nappal a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől lehet kérni. 3. Jelölés, választási kampány, kampánycsend: Jelöltállítás: ajánlani ajánlószelvényen lehet, akinek a lakóhelye a választókerületben van, a választást megelőző 23. napig, nem vonható vissza. A kitöltött ajánlószelvényt a jelölt ill a jelölő szervezetnek kell átadni. A jelöltet, listát a szervezetnek az OVB-nél, a területi választási bizottságnál, helyi választási bizottságnál kell bejelenteni. (a jelölt adataival és nyilatkozatával, hogy elfogadja, van választójoga, nincs összeférhetetlenség, vagy ha van, akkor megválasztása esetén arról lemond). A listán max. 3x annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. Az ajánlószelvények nem nyilvánosak a szavazás napján meg kell semmisíteni. Kampány: a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0. óráig tart.(ezt követően a választás befejezéséig tilos kampányolni à kampánycsend). A választási kampány célja a jelöltállítás és a választási program megismertetése, meggyőzés. Kampány eszközei: plakát (ne fedje más jelöltét, károkozás nélkül eltávolítható legyen, aki vagy akinek érdekében ki lett téve a szavazás után 30 nappal köteles eltávolítani). Gyűlés: (nyilvános, rendfenntartásról gondoskodni kell a szervezőnek, nem tartozik a gyülekezési tv. hatálya alá). Elektronikus média (a műsorszolgáltatók a jelölők számára azonos feltételeket biztosítsanak, ha megsértik, kifogással lehet élni választási bizottság felé). Adatszolgáltatás: személyiadat-és lakcímnyilvántartás kp-i hivatala a jelölő szervezetnek díjért adatszolgáltatást végez (választók neve, címe), a szavazást megelőző 20. nap után ad át. 4.Két választási rendszer él egymás mellett: 1.) az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő és 2.) az arányos rendszer, ahol pártlistákra szavaznak és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból 32

Mandátumszerzés módja 3 féle: 386 képviselő 1. egyéni választókerületben 176 képviselő 2. megyei (fővárosi) pártlistán 152 képviselő 3. országos listán: az arányos képviselet erősítése érdekében az országos listákról a töredékszavazatok alapján juttatják helyekhez a pártokat 58 képviselő = különböző módon lehet mandátumhoz jutni, de a képviselők jogai és kötelességei azonosak 5. Egyéni választókerületek: az országban 176 egyéni (egymandátumos) választókerület van. Megközelítőleg 60.000 lakosonként kell a választókerületeket kialakítani. A jelöléshez min.750 választójogosult aláírással hitelesített ajánlása szükséges. Bármely választópolgár, aki rendelkezik megfelelő számú ajánlószelvénnyel jelölt lehet és indulhat a választáson, függetlenül a pártállástól. A jelölt nyilatkozik arról, hogy elfogadja a jelölést és nem visel az OGY képviselőséggel összeférhetetlen tisztet (v. azt megválasztása esetén megszünteti). Ha ez megvan, akkor a választási bizottság köteles a jelöltet nyilvántartásba venni. A szavazás az egyéni választókerületekben személyekre vonatkozik. - kétszavazatos rendszer = minden választójogosultnak 2 szavazata van, amelyik közül az egyik egyéni választókerület valamelyik jelöltjére adhatja le, a másik szavazatával a területi pártlisták közül választhat. - egyéni választókerületben a szavazás akkor érvényes, ha a választójogosultak több mint fele szavazott. - már az első forduló eredményes, ha valamelyik jelölt megszerzi a leadott érvényes szavazatok több mint felét = abszolút többség! Ahhoz, hogy ne kelljen második fordulót tartani, a 2 feltétel egyidejű bekövetkezése kell: érvényes és eredményes is legyen: ha az első forduló érvényes, de eredménytelen à második fordulóban indulhatnak, akik legalább 15%-t kaptak, de az első 3 helyezett mindenképpen à győz aki a legtöbb szavazatot kapta, ha legalább a választásra jogosultak 25%-a elment szavazni. Területi (megyei) listák (választókerületek): (152 képviselő) minden megye és Bp. egy területi választókerületet alkot. A 20 területi választókerületben területi listát csak a törvényesen bejegyzett pártok indíthatnak, akkor, ha az adott megye egyéni választókerületeinek ¼-ben, de legalább 2-ben jelöltet tud állítani. A lista kötött, meghatározza a mandátumszerzés sorrendjét. Nem lehet eredménytelen választást produkálni (nincs 2. forduló sem) nincs szükség többségre, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják a pártlisták jelöltjei. Ha marad kiosztatlan mandátum, akkor az is kap, aki annak megszerzéséhez szükséges szavazat 2/3-át megszerezte, a hiányzó szavazatokat levonják a töredékszavazatokból. Ha ezek után is marad mandátum, akkor az átkerül az országos listára. Csak az jut mandátumhoz, aki az 5%-os küszöböt eléri. Érvénytelen, ha a jogosultak kevesebb, mint a fele szavazott csak ilyenkor kell második forduló (ott elég a választók ¼-e). Országos listák: listaarányosítási funkció = a megyei listákkal ellentétben a választópolgárok nem szavaznak az országos listákra. 58képviselő. Az a párt állíthat, amelyik min.7 megyében tud megyei listát állítani. Amelyik párt az 5%-os választási küszöböt nem éri el, elveszti a töredékszavazatait, és semmilyen más listás mandátumot nem szerezhet. A választópolgárok erre nem szavaznak, a töredékszavazatok kerülnek itt elszámolásra. Töredékszavazat: egyéni választókerület 1. fordulójában leadott olyan szavazat, amiből nem lett mandátum, és a területi listán megmaradt szavazatok. A választási küszöb célja: csak valódi társadalmi támogatottsággal lehessen az Országgyűlésbe bejutni: ezt az AB fogalmazta meg [3/1991 ABH]: a mandátumszerzés ezen szabályozott módja és korlátai nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, és az esélyegyenlőség megsértésének. = a pártoknak a parlamentbe jutáshoz komoly szűrőkön kell átmenniük azét, kellett a sok szűrő, mert túl sok párt volt 2000 után koncentrálódtak az erők. 6.Választási szervek: a választópolgárok független, csak tv.által kötött szervezetei. a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) OVB. Minden választási bizottság mellet választási iroda működik, a választással kapcsolatos állami feladatokat látja el. 7.Szavazás: szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiség rendjéért. A választók a szavazóhelyiségben csak a szükséges ideig tartózkodhatnak. Az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, nem szavazhat, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni. A szavazólap átvételét az aláírásával igazolja, a szavazófülke használatára nem kötelezhető. Jelöltre szavazni: a körbe tollal írt egymást metsző vonallal. Érvénytelen a szavazólap: nincs bélyegző, meghatározottnál több szavazatot tartalmaz. Rontott helyett 1x adhatnak újat. Szavazatszámláló bizottság elnöke 19-kor bezárja a helyiséget, majd a számlálás utána megállapítja a választóköri eredményt. 33

Mikor érvényes, eredményes: egyéni érvényes: ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott, eredményes, ha megszerzi a leadott szavazatok több mint felét, ha ilyen nincs, a 2-ban az indulhat, aki megszerezte a 15%-ot, de min. az első 3. Területi: nem lehet eredménytelen, mert a mandátumot a szavazatok arányában kapják. Érvénytelen: nem szavazott több mint a fele, 2.fordulban elég ¼-es részvétel. 34

B12. Választási szervek. A választás során igénybe vehető jogorvoslatok. 1997. évi C.tv.: meglehetősen bonyolult, arányosságra törekvő (nem teljesen arányos) vegyes választási rendszer A választási szervek: a demokratikus elvek érvényesítése megkívánja a választásokat lebonyolító szervek pártatlan, független működését = a választópolgárok független szervezetei, melyek kizárólag tv-nek vannak alárendelve. 2 típusa van: 1.) választási bizottságok OGY-i választókerületenként helyi, területi és országos szinten: 2.) szavazatszámláló bizottságok szavazókörönként Minden bizottság választott és delegált tagokból áll. A törvény csak a minimumokat határozza meg minden párt és független jelölt küldhet delegáltakat, aki egyenrangú tagként vesz részt a bizottság munkájában. Választási bizottságok: A választópolgárok független, kizárólag tv-nek alárendelt szervei, elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, tv-ségének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és a törvényes rend helyreállítása. Típusai: Szavazatszámláló bizottság(min.5tag), Helyi választási bizottság (min.3tag), OGY-i egyéni választókerületi választási bizottság(min.3tag), Területi választási bizottság(min.3tag) és OVB(min.5tag). Működése alatt hatóság, tagjai hivatalos személynek minősülnek. Nem lehet tagja: KE, állami vezető, PM, Jegyző, jelölő szervezet tagja, jelölt. A szavazatszámláló bizottság 3 tagját a KT választja legkésőbb a választás előtti 20.napon. Helyi VB 3 tagját a KT választja. Az OGY-i egyéni választókerületi, területi VB 3-3 tagját a fővárosi, megyei közgyűlés választja, a területi választási iroda vezetője indítványozza személyüket. A VB választott tagjának megbízatása a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart, a delegált tag a végeredmény közlésével szűnik meg, megszűnik továbbá: megbízatása tv-es feltételei megszűnnek, összeférhetetlenség, lemondás, visszavonás, halál. A VB alakuló ülést tart a választott tagok közül megválasztja elnökét és helyettesét. Választási irodák: Választások előkészítése, szervezése, lebonyolítása, választópolgárok, jelöltek és jelölő szervek pártsemleges tájékoztatása, választási adatkezelés, technikai feltételek, tv-es feltételek megteremtése. Szavazatszámláló Bizottság kivételével minden Bizottság mellett működik. A helyi és az OGY-i egyéni választókerületi választási iroda vezetője a jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. Nem lehet: képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló személy és hozzátartozója, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja. A választási szervek működése nyilvános sajtónak nem kell engedély, engedély nélkül jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, a szavazatok összeszámlálását azonban nem zavarhatják. A nyilvánosság korlátja, hogy nem sértheti a szavazás titkosságát. Feladata: hirdetmény a szavazás napjáról, és szavazás tudnivalóiról, közzéteszi a választókerület jelöltjeit, és a VB-ok tagjai, választási iroda vezetőjét, a szervek címét, megszervezi a szervek tagjainak oktatását, polgárok pártsemleges tájékoztatása, választási információs rendszer működtet. Ellenőrzi a jelöltállítást, és a számítógépes választási csalást, egyéb feladatok. A választási szervek feladata biztosítani a választási eljárás alapelveinek érvényesítését: Jogorvoslatok A választójogi tv. a bírói jogvédelmet általánossá teszi, a választási eljárás minden fázisában lehetséges a bírói út rendes bíróság jár el nemperes eljárásban, 3 napon belül döntenek. 1) A választási tv. X. fejezete szerint: 1. kifogás jogszabálysértésre hivatkozva: bárki hivatkozhat rá. A választási törvény megsértése, v. a választási eljárás miatt vagy választási eredmény miatt benyújtott kifogásokat a választási bizottság bírálja el. 3napon belül meg kell érkezzen és 3 napon belül dönt a VB. A kifogás a bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, de az eljárás hivatalból folytatható. Kifogás tartalma: jogszabálysértés megjelölése, jogszabálysértés bizonyítéka, kifogás benyújtójának neve, lakcíme, esetleg fax, e-mail, kézbesítési megbízott. Külképviselet esetén OVB-hez. Ha helyt ad: megállapítja a jogszabálysértés tényét, eltiltja a további gyakorlástól a jogsértőt, választási eljárást v. annak részét megsemmisíti és megismételteti. 2. fellebbezés: a választási bizottság 1. fokú határozata ellen (nincs helye 2. fokú és OVB határozat ellen) à magasabb szintű választási szerv bírálja el; valamint mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen. Bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, érintett jogi személy nyújthatja be. A határozatot hozónál kell 35

benyújtani, a meghozataltól 3 napon belül (szavazólappal kapcsolatban a döntést követő napon beérkezzen). A felterjesztés követő napon dönt. Nincs helye: II.fokú határozat és OVB határozat ellen. Tartalma: fellebbezés alapja, benyújtója neve, címe, fax, e-mail, kézbesítési megbízott, új bizonyíték is felhozható. Az ügy összes iratával a beérkezése napján kell felterjeszteni az ej-ra jogosulthoz. Az eljáró szerv: 3 napon belül dönt, nem utasítható el, ha a jogosult az elbíráló szervnél terjeszti elő határidőben. II.fokon eljáró: helyben hagyhat, megváltoztathat. Határozatát közli a fellebbezővel és azzal, akikkel az I.fokú határozatot közölték. 3. bírósági felülvizsgálat: nemperes eljárásban. A választási bizottság 2. fokú határozata, és az OVB határozata ellen à Legfelsőbb Bíróság az illetékes. A választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, ügyben érintett jogi személy nyújthatja be, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, v. a fellebbezés kizárt. JSZ sértésre hivatkozással, és a mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen. A kérelem visszavonható. Előterjesztés: a megtámadott határozatot hozónál, 3 napon belül (szavazólap adattartalma miatt 1 nap). A felterjesztést követő napon dönt. Tartalma: kérelem jogalapjának megjelölése, benyújtó neve, címe, fax, e-mail, kézbesítési megbízott. Új tények, bizonyítékok is felhozhatók. A választási bizottság a beérkezés napján felterjeszti a bíróságnak (Megyei Bíróság), ezzel együtt az álláspontjáról nyilatkozhat. Eljárás: ügyvédi képviselet kötelező, 3 hivatásos bíróból álló tanács, 3 napon belül lezajlik. A kérelmező részére, kérésre szóbeli nyilatkozattételi lehetősség, ellenérdekűnek is. Érdemi vizsgálat nélkül elutasít: elkésett, nem a jogszabály szerinti VB-hoz nyújtották be, hiányzik kötelező tartalmi elem. Döntése: helybenhagyja, megváltoztatja, és a döntést közli a kérelmezővel ill. azzal, akivel a II.fokút közölték, döntését nyilvánosságra hozza. További jogorvoslatnak nincs helye. 2) a tv-ben nevesített jogorvoslatok: A névjegyzék összeállításával kapcsolatos kifogás: kihagyás, törlés v. felvétel miatt a helyi választási iroda vezetőjéhez: a) helyt ad és módosítja a névjegyzéket b) nem ad helyt helyi bíróság egyesbíróként 3 napon belül dönt ba) kifogás alapossága esetén elrendeli a névjegyzék módosítását bb) ellenkező esetben elutasítja A médiakampánnyal kapcsolatos kifogás: oka: ABH megállapította, hogy alk.ellenes helyzet, hogy nincs biztosítva a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások elbírálása a választási elj. alapelveire tekintettel A választási bizottság bírálja el a kifogásokat: a) helyi vb.: helyi, lap v. műsorszolgáltató b) területi vb.: körzeti műsorszolgáltató c) OVB: országos műsorszolgáltató Az eredmény megállapítása elleni fellebbezés: a szavazatszámláló bizottság döntése ellen, ha a) tv. sértő a döntés b) eredmény összesítésére, megállapítására vonatkozó szabályok megsértése A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. Ha az elbírálás csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges + van matematikai lehetőség az eredmény megváltoztatására à a VB, ill. a bíróság a felülvizsgálat során köteles újraszámolni. Határidő: főszabály szerint 3 nap, OGY-választásokon 1 nap (2 forduló között rövid időtartam) 36

B13. Az önkormányzati választás főbb jellegzetességei. Az önkormányzati választókerületi rendszerek A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról az 1990. évi LXIV. törvény szól azóta többször módosították, de a választási rendszer maradt. Differenciált a szabályozás annak érdekében, hogy a különböző típusú települések helyi sajátosságai érvényesüljenek, politikai tagoltságnak megfelelő képviselő testületek jöhessenek létre. A törvény nem kéri számon a pártokat a kistelepüléseken, de pártelvű, mert a városokban külön lehetőséget biztosít a pártlistás mandátumszerzésre. Ennek megfelelően a törvény 3 féle választókerületi rendszert vezetett be a kb. 3.000 településen: 1.) kislistás választási rendszer 10 000 lakos alatti lélekszámú településen 2.) vegyes választási rendszer 10 000 lakos felett városokban, és a fővárosi kerületekben (a régi kétszavazatos helyett) egyfordulós, vegyes, relatív többségi választási rendszer, kompenzációs mandátumokkal 3.) listás, arányos választási rendszer a fővárosi és megyei közgyűlés tagjainak választására Az önkormányzati választás lényege a polgármestereket/főpolgármestert közvetlenül választják a választópolgárok a helyi kisebbségi önkormányzatok közvetlen választásáról külön szabályok rendelkeznek. A kislistás rendszer: 10 ezer lakosnál kisebb településeken a település egésze alkot egy választókerületet Személyekre, nem pedig listára történő szavazást jelent, vmennyi jelölt nevét abc rendben egy listára veszik fel (pártjuk nevével), amelyről a választópolgár annyi jelöltet választ, ahány képviselőhely van az adott településen a tv.értelmében ez a szavazólapon szerepel (100 lakosig 3, 10ezer lakosig 13, sávos rendszer). Azok lesznek képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapták, a törvényben meghatározott mandátumszámhoz viszonyítva (relatív többség is elegendő) szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt Nem tartható meg a választás, ha kevesebb jelölt indul, mint amennyi a településen megválasztható képviselők száma (ilyenkor időközi választás, csakúgy, mint a be nem töltött képviselői helyekre) Kislistán szereplő jelöltet polgármesternek is választják, akkor nevét törlik a listáról és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép A vegyes választási rendszer: A képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják relatív többséggel (a legtöbb érvényes szavazat), másik része kompenzációs listáról (párt eredményeit összeadják és arányosan szétosztják a helyeket à töredékszavazatok) jut mandátumhoz. Kompenzációs listát az a jelölőszervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább ¼-ben jelöltet állított (amelyik pártnak nincs kompenzációs listája, a kapott töredékszavazatai elvesznek). A kompenzációs lista nem választási lista, önmagában nem is létezik (léte az egyéni eredményektől függ az egyéni választókerületek vesztesei szerzik meg a fennmaradó mandátumokat). Csak azok a szavazatok minősülnek töredékszavazatnak, amely nem eredményeztek mandátumokat és ezek képezhetik a kompenzációs listáról szerezhető mandátumok alapját (25e lakosig 10 egyéni és 7 listás, 70e lakosig 16 egyéni és 11 listás, és minden további 10e lakos után további 1-gyel nő az egyéni választókerületi, és minden 15e lakos után 1-gyel nő a listás képviselők száma). Az egyéni választókerületi jelöléshez az adott kerület nyilvántartásában szereplő választópolgárok 1%-ának jelölése szükséges. Előnye: ez a választópolgárok számára a legegyszerűbb szavazati mód, egy képviselőjelöltre kell szavazni. Hátránya: rossz, hogy a tudatos szavazó elvesztette a jogát ahhoz, hogy megossza szavazatát a személy és a párt között, ami a tudatos választót komoly dilemma elé állítja. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások: A fővárosban kétfajta önkormányzat egyidejű megválasztására kerül sor: a kerületi képviselőtestületek és a fővárosi közgyűlés tagjainak választására. A kerületekben vegyes választási rendszerben, a fővárosban listás, arányos rendszerben. A fővárosi közgyűlés 66 tagját közvetlenül listán választják meg a választópolgárok. A fővárosi listát azok a pártok, társadalmi szervezetek indíthatnak, amelyek legalább 6 fővárosi kerületben listát állítottak. 37

Kötött a lista. A pártok, szervezetek által meghatározott sorrend alapján a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot a jelöltek. Azokról a listákról kerülhetnek a közgyűlésbe, amelyek megkapták az összes fővárosi listára leadott szavazatok 4%-át. A megye településeinek polgárai (kivéve a megyei jogú városokat) közvetlenül listán választják a közgyűlés tagjai. Minden megyében 2 választókerület van: 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, a másik a 10 ezer lakost meghaladó települések számára (a törvény meghatározza, hogy hány mandátum jut 10 ezer lakos alatti illetve feletti településre) A megyei listák is kötöttek a jelöltek sorrendjét a jelölőszervezetek állapítják meg. A mandátumszerzés feltétele a 4%-os határ az egyes választókerületekben külön-külön (listánként) kell elérni!! Az egyes választókerületekben a listaállítás feltétele, hogy a jelölőszervezetek összegyűjtsék a választókerületben lévő települések választópolgárai legalább 0.3%-ának ajánlását megfelelő számú közös ajánlás alapján megyei közös lista is állítható. Érvényességi küszöb: megyei jogú városoknál és Budapesten 25%-os részvétel A polgármester, főpolgármester választása: 1994: az Alkotmány módosításával ált. szabály a polgármesterek közvetlen választása. A jelölés feltételei differenciált a lakosságszámhoz viszonyítva: 10ezer fő alatti településen a választópolgárok 3%-ának ajánlása szükséges, 100 ezer alatt 2%, 100 ezer felett 1%, főpolgármesternél a főváros választópolgárainak 0,5%-a. Relatív többséggel választják (a legtöbb érvényes szavazatot kapott a győztes), függetlenül attól, hogy hányan vettek részt a választáson, azonos szavazatszám esetén időközi választást kell tartani Az önkormányzati választások során a helyi választási bizottság szerepe: Dönt a polgármester-, a kislistás, egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról. Kisorsolja a kompenzációs listák sorszámát. Jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát. Dönt a PM- és a képviselő-választással kapcsolatos kifogásról, a szavazatszámláló bizottságnak kizárólag a települési (PM-, képviselő-) választást érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármesteri-választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről. Megsemmisíti a PM-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha a törvénysértés azt érdemben befolyásolta. Egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás választáson melyik jelölt szerez mandátumot. Megállapítja és közzéteszi a PM- és a képviselő-választás eredményét. Kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet. Kitűzi az időközi polgármester- és képviselő-választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait. Törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választása a települési önkormányzati választásokkal együtt kell megtartani a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választását, a választásra irányuló külön szabályokat. A közvetlenül választott helyi kisebbségi önkormányzatot létrejöttének feltételei (a) a választás kitűzésének írásban kezdeményezése; (b) jelölést legalább 5 helyi választópolgár támogatta; (c) 10 000 kevesebb lakosú helyen 50, ennél nagyobb helyen 100 választó érvényes szavazata szükséges megtartható a választás, ha annyi jelölt van, ahány megválasztható kisebbségi képviselők száma. A törvény alapján 1300-nál kisebb lélekszámú településen 3 fő,; ennél nagyobb településen 5 fő ; fővárosban 9 fő kisebbségi képviselő választható közvetlenül a kisebbségi önkormányzatban, a helyi kisebbségi képviselők választása tulajdonképpen egyfordulós kislistás választás. A képviselő testület tagjainak száma 3-nál kevesebb nem lehet. 38

B14. Az alapvető jogok fogalma, rendszere és generációi. Alapvető jogok biztosításának elméleti és történeti alapjai o egyrészt amiről a JSZ szól, másrészt, amihez jogom van, jogon kívüli területre is elvezethet: amit a JSZ nem tilt, az szabad de ez csak az állampolgárra igaz, az államra pont fordítva: az csak azt tehet meg (pl. kényszerítő eszközök), amit a JSZ megenged o kicsit közelebbről a jogok azok, amiket JSZ tartalmaznak Alapjog, alapvető jog: nincs pontos kritériumrendszer, hogy mitől válik egy jog azzá = amit az államok többsége annak tekint és az alkotmányban rögzít: az államok maguk döntik el, hogy mit deklarálnak alapjognak, de ezek nem fedik le teljesen egymást: egyes jogokat az államok annak tekintenek, más országokban nem, eltérések lehetnek: de azért van egy általános lista, pl. Spanyolországban a fogyasztóvédelem, lakhatás alapjog Rácz Attila: alapvető jogoknak az állam belső jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoport érdekeinek érvényesülése szempontjából és ezekről az állam alkotmánya kifejezetten rendelkezik a kor is lényeg, a XX: sz. végén újak jelentek meg pl. környezethez való jog Alapvető jogok szabályozása: Alapvető jogok azok, amelyek adott korban, adott országban az állam belső jogában a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából. Ezekről a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik, de az érvényesüléshez biztosítékok, garanciák is szükségesek A magyar alkotmány is deklarálja ezeket a jogokat, de nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és korlátairól, az érvényesülésük garanciáiról - ezeket alsóbb szintű részletes jogi szabályozás tartalmazza, de hogy ne kerüljenek be indokolatlan korlátozások, a vh-i szabályozás szempontjából is megállapít általános feltételeket. Ezek közül a legfontosabb: alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az alkotmányon kívül törvény állapít meg, tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. Az alapjogok kialakulása (két időszak): 1. Kezdeti időszak feudalizmus: Keresztény hit jellegű megközelítés: létezik az isteni jog, amely az állam felett álló formarendszer, ebből vezethetők le az ember alapvető jogai. Az állam pedig köteles ezeket a jogokat tiszteletben tartani, világi hatalom nem korlátozhatja: Aquinói Szent Tamás vallotta, hogy az ember személyiségének méltósága elidegeníthetetlen érték, isteni jogból eredően maradtak az embernek az élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jogai. A feudalizmusban nem voltak jogok, csak kötelezettségek, pl. Biblia, mind csak kötelezettség. Polgári átalakulás hozta meg a változást. 2. polgári fejlődés felvilágosodás: a polgári fejlődés 2 irányból támad: a) a hatalom isteni eredetét kérdőjelezik meg, az emberi eredetű: egymással harcban álló emberek (bellum omnium contra omnes), majd ebből kimozdulva létrehozzák a közhatalmat, lemondanak a hatalmukról, cserébe az emberek elvárják az államtól, hogy megvédje őket = állampolgári jogok b) az polgár ezzel szemben elvárja, hogy kiszámítható legyen mindenféle magatartás az adott társ-ban, ne lehessen önkényesen bármit követelni, a tulajdont elvenni, a szabadságától megfosztani: a nagy érték: a tulajdon és a szabadság Tehát az állam működése legyen kiszámítható, és illessék meg az egyént jogok az állammal szemben is, ne lehessen önkényesen tulajdonától, szabadságától megfosztani. John Locke: Értekezések (1651) Véleménye szerint a tulajdon nem az állammal egyidejűleg jelenik meg, mint Hobbesnál, hanem már a természetes állapotban is megillette az egyes embereket. Az államot az emberek társulási ösztöne hozta létre, azzal a céllal, hogy megvédjék a tulajdonukat és a szabadságukat. A tulajdon, mint alapvető és elidegeníthetetlen szabadságjog már az államot megelőzően is megillette az embert. Az alapvető jogok azok a jogok, amelyeknek a biztosítása szükséges ahhoz, hogy egy adott tsd-ban az egyének érdekei érvényesülhessenek, akár az állam érdekeivel szemben is. Szükségességét különböző elméletek különböző megközelítésből fogalmazták meg: A) Keresztény hit jellegű megközelítés: létezik az isteni jog, amely az állam felett álló formarendszer, ebből vezethetők le az ember alapvető jogai. Az állam pedig köteles ezeket a jogokat tiszteletben tartani, világi hatalom nem korlátozhatja: Aquinói Szent Tamás vallotta, hogy az ember személyiségének méltósága elidegeníthetetlen érték, isteni jogból eredően maradtak az embernek az élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz való jogai. B) Természetjogi felfogás, későbbi korok az ember természetes állapotából eredeztetik a jogok létét. Képviselői azt vallották, hogy az embernek vannak bizonyos veleszületett, természetes, elidegeníthetetlen jogai, és az emberek tsdi- szerveződésével alakult ki az állam. Az államtól átszármaztatva az embernek vannak olyan jogai, 39

amelyekről nem mondhat le, ezeket az államnak is tiszteletben kell tartania: élethez, szabadsághoz való jog hangsúlyozása. Képviselői: 1. Hobbes: alávetési szerződésben az emberek lemondanak jogaikról 2. Hugo Grotius (1583-1654): természetjog atyja: minden ember veleszületett természetes joga a szabadság és a tulajdon, ebbe nincs joga az államnak beleavatkozni 3. Rousseau: (az emberek szabadnak és egyenlőnek születtek, de a civilizáció megfosztotta őket (a főhatalom nem róhat nagyobb terhet az egyik alattvalóra, mint a másikra) 1. azért illetik meg ezek a jogok, mert embernek született 2. még az állam se veheti el 3. az állam mégse avatkozzon be, hisz már ez is szűkíti = nemtevésre, tűrésre kötelezi az államot 4. minden ember megillet = emberi jogoknak hívják embert megillet Szerződéses elméletek = az ember természetes állapotából egy képzelt v. valós szerződéssel jön létre az állam, a politikai közösség. C) Jogi pozitivizmus: azért illetnek meg engem ezek a jogok, mert a jogszabály deklarálja. Az alapjogok történelmi sorsát tételes joggá válása folyamatában 2 egymásnak sok ponton ellentmondó tényező befolyásolta. 1. a jogi pozitivizmusnak nevezett jogelmélet, jogfilozófia irányzat, (jogi normára összpontosít, csak állam által alkotott jog létezik, természetjogi eredet nem értelmezhető, a jogok katalógusa tetszés szerint bővíthető, egymás rovására is) A 19. sz. végén az ún. pozitivista felfogások képviselői úgy gondolkoztak, hogy az állam alkotja a jogot, ezzel korlátozza saját hatalmát, a korlátokat önként állítja önmaga elé, és a jogszabályokból ismerhetők meg az alapvető jogok. (Azért pozitivista, mert a pozitív jogból, a tételes jogszabályból eredeztetik. mai értelmezés: korábbi koncepcióból veszi át: egyrészt az emberrel veleszületett, elidegeníthetetlen jogokat (term. jogi koncepció), de nem úgy, hogy az állam ne avatkozzon bele, hanem garanciákkal kell azokat védeni (jogpozitivizmus) = mindkét korábbi elméletből merít. 2.társ. /gazd/ változások, új generációk jelennek meg, a gazdasági, szociális, kulturális jogoké. D) A szocialista felfogás szerint a jog az ember tsd-i állapotából vezethető le. A szoc. állam által alkotott jogok a munkásosztály hatalmát vannak hivatva hirdetni, s a dolgozók akaratát végső soron a gazdasági és termelési viszonyok határozzák meg, minden visszavezethető ezekre. A 60-70-es években a szocialista értékek kerültek előtérbe, deklarálták a tv-ességet, a demokrácia, a szabadság fontosságát, a 80-as években kezdtek szoc. alkotmányjoggal foglalkozni, amelybe belefoglalták a nk. szerződésekben meglévő emberi jogokat is. Az alapjogok tételessé válása à az alapjogok, mint alkotmányos jogok: A jogoknak Angliában 2 forrása volt: 1. az uralkodó és a rendek által megkötött paktum és a 2. common law gyakorlatában a bíró által egyesített jog. Ezzel szemben a deklarációk már a tv. hozás egyoldalú aktusai. A francia deklaráció utolsó ebben a műfajban, az Emberi Jogok Nyilatkozatának elfogadásával kezdetét veszi az emberi jogok tételes joggá válása. à A folyamat első lépése a jogok alkotmányba foglalása. = ezzel az emberi jogok polgári jogokká váltak. Az alkotmányok a törvényi jog felett állnak, az alkotmányos alapjogok, pedig a törvényi jogok felett. Az államtól tűrési, passzív magatartást vár el, ez az első generációs jogok alapvető jellemzője. ELSŐ GENERÁCIÓS JOGOK: a) személyhez fűződő jogok, b) politikai jogok (kollektív jogok) élethez- és emberi méltósághoz való jog, 1 véleménynyilvánítás szabadsága, személyes szabadság és mozgásszabadság, 2. sajtószabadság és médiajog megfelelő vagy tisztességes eljáráshoz való egyesülési jog jog, gyülekezési jog jó hírnévhez való jog, közérdekű információhoz való jog, magánlakás sérthetetlenségéhez közügyekben való részvétel joga, magántitok védelméhez közhivatal viseléséhez való jog, személyes adatok védelme, lelkiismereti és vallásszabadság Első generációs jogok = klasszikus alapjogok a polgári fejlődés során. A természetjogi felfogás alapján mindenkit megilletnek, elidegeníthetetlen, minden embert megilletnek, nem az állam adta, nem is vonhatja el, sőt, ne is avatkozzon bele, az államot nemtevésre kötelezte = emberi jogok. XIX.sz. kérelmezési és panaszjogszázad: Szociális igények megjelenése: már nem elég, hogy az állam tartsa távol magát a polgároktól, hanem fellépett az igény, hogy segítse az elszegényedett rétegeket, az államnak kötelessége, hogy segítse a rászorulókat. Az első írásos jele az 1891-ben XIII. Leo pápa Rerum Novarum. Ez egy pápai enciklika volt (körlevél a katolikus egyház fejétől, melyben tájékoztatja a világot). Új dolgok kell, hogy történjenek, már nem elegendő az önsegélyezés, az államnak feladata, hogy gondoskodjon a szegényekről, rászorultakról, betegekről, rokkantakról és az idősekről. A szegény gondozást a pápa az állam figyelmébe ajánlotta. Az államok 40

felfigyelnek erre, majd először törvényekben, és a XX.sz elején már az első alkotmányokban is megjelennek. 1917. Mexikói alkotmány. 1919. Weimari alkotmány, melyekben már megjelennek a szociális jogok. Itt jelenik meg a jogok II. generációja (gazdasági, szociális, kulturális jogok) Jogok tartalma: o A jogosultja az egyén, a kötelezetti oldalon már közintézetek, magán intézmények (munkáltató) is megjelennek. Munkavédelem, pihenőidő stb. Tegyen valamit az állam, segélyeket biztosítson a rászorulóknak o 20. Sz 2 felétől, a II.vh-t követően az emberi jogok védelme különös hangsúlyt kap a II.vh. eseményei miatt, de már ne csak a belső jogban, hanem nk-i szinten is hozzanak létre standardokat. o úgy az államok ne a saját önkényük alapján döntsenek arról, hogy mi kerüljön az alkotmányba, hanem nemzetközi szinten legyen a szabályozás o 1948. Dec. 10 Emberi jogok egyetemes nyilatkozata René Cassin (ez a nap az emberi jogok napja is Ide tartoznak a II. generációs jogok, csak meghat. kört illetnek meg, MO.: áp-t vagy a MK területén tartózkodók. II. GENERÁCIÓS JOGOK: Gazdasági, szociális, kulturális jogok, tulajdonhoz való jog, vállalkozás szabadsága szociális biztonsághoz való jog lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, munkához való jog, tanítás szabadsága tanulás szabadsága tudományos és művészeti alkotás szabadsága, Ezek a második generációs jogok az előzőekhez, a klasszikus jogokhoz képest alapvető változást hoztak: nem elég az állam tartózkodása, be nem avatkozása, ellenkezőleg az állam aktivitását feltételezik, nemcsak anyagi értelemben, hanem a szegényebb osztályok jogi megsegítésével, pl.: munkaidő korlátozást írnak elő, megtiltják a gyermekmunkát. A szociális jogok kezdetben a jogalkotásban- törvényalkotásban jelennek meg, -szociális törvényhozásmajd az első világháború után alkotmányban is megfogalmazódnak, alkotmányos jogokká válnak. o 1. állomás: 1917-ben elfogadott, s 1920-ban hatályba lépett mexikói alkotmány o klasszikus példaként pedig a Német Birodalom weimari-szociális alkotmánya 1919 o Ezt követően sorra születtek az első világháború után függetlenné vált vagy nagy változáson átment államok szociális alkotmányai. ( Finnország: 1919, Ausztria, Csehszlovákia: 1920, Jugoszlávia: 1921, Írország: 1922, Románia: 1923, Törökország: 1924, Görögország: 1297) III. GENERÁCIÓS JOGOK: a 70-es, 80-as évek elején az alapjogoknak egy új, 3. generációja jelenik meg, szolidaritási jogoknak is neveznek Képlékenyek, mert nem állapítható meg, hogy ki áll a jogosulti, ill. a kötelezetti oldalon. Sári János szerint a betegjogok is ide tartoznak (időrendi sorrendet követik), de ez a tanszék álláspontja szerint téves, mert a tanszék azt mondja, hogy ezek a III. generációs jogok népcsoportot illetnek meg és nem bontható le egyénre. III. generációs jogok (globális vagy szolidaritási jogok) népek békéhez való joga, népek politikai, kulturális és gazdasági önrendelkezésének joga, egészséges környezethez való jog, emberiség közös örökségéből való részesedés joga, 41

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév A jogok nemzetközivé válása: napjainkban a jogok nk-vá válnak, de nemcsak szabályozásukban, hanem kikényszeríthetőségükben is: Jogok a közép- és kelet-európai volt szocialista országokban Az EU alkotmányozás (benne az alapjogok történetének) új sajátos szakasza a Közép-Kelet-EU alkotmányok. A szocialista alkotmányok minden lényeges ponton tagadták a polgári alkotmányozás klasszikus alapelveit, ám az elmúlt évtizedekben visszatértek a klasszikus alkotmányozás alapelveihez ( a tagadás tagadásának alkotmányai) o Az első és legfontosabb fejlemény, hogy átveszik a nemzetközi dokumentumok szabályozásának alapelveit, és gyakran a tételes jogi megfogalmazását is, példának tekintik a fejlett alkotmányos rendszerekkel rendelkező országok alkotmányait. o klasszikus alapjogok visszanyerik eredeti rangjukat o megkülönböztetett szerepet kap a magántulajdonhoz való jog o alapjogok érvényesítésének jogi-intézményi biztosítékai is fontos szerepet kapnak (pl. AB) o több alkotmányos jog közvetlenül alkalmazhatóvá válik o dilemma az alapjogok biztosítékai tekintetében jelentkeztek Jogok nemzetközivé válása: napjainkban a jogok nemzetközivé válnak, de nemcsak szabályozásukban, hanem kikényszeríthetőségükben is: Az alapjogok egyetemessége a II. vh. után nemzetközi dokumentumokban testesül+ 1948.december 10.-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ 3. közgyűlésén). 1966: Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, 1966. ENSZ Gazd-i, szoc. és kulturális jogok nk egyezségokm. 1950 Európa Tanács: Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadság védelméről. + kiegészítő jkv-ei (EE) (Ogy. 98/1998 X2 sz. országgyűlési határozatban tette közzé egységes szerkezetben). 1961 Európa Tanács: Európai Szociális Charta (SZCH). Az emberi jogok történetét a II. vh után a két világrendszer szembenállása határozta meg Egyik állam sem akarja magát kirekeszteni a nk. közösségből, ez a jogok betartásának egyik biztosítéka, a jogok nk. megállapodások tárgyává válnak, a közmegegyezés alapján A jogok nemzetközivé válása: napjainkban a jogok nk-vá válnak, de nemcsak szabályozásukban, hanem kikényszeríthetőségükben is: 42

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B15. Az alapvető jogok garanciái és korlátozása. Alapjog, alapvető jog: nincs pontos kritériumrendszer, hogy mitől válik egy jog azzá = amit az államok többsége annak tekint és az alkotmányban rögzít: az államok maguk döntik el, hogy mit deklarálnak alapjognak, de ezek nem fedik le teljesen egymást: egyes jogokat az államok annak tekintenek, más országokban nem, eltérések lehetnek: de azért van egy általános lista, pl. Spanyolországban a fogyasztóvédelem, lakhatás alapjog Rácz Attila: alapvető jogoknak az állam belső jogában azok a jogok számítanak, amelyek az adott korban és az adott országban a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoport érdekeinek érvényesülése szempontjából és ezekről az állam alkotmánya kifejezetten rendelkezik a kor is lényeg, a XX: sz. végén újak jelentek meg pl. környezethez való jog Alapvető jogok szabályozása: Alapvető jogok azok, amelyek adott korban, adott országban az állam belső jogában a legfontosabbnak tekinthetők az állampolgárok egyéni és csoportérdekeinek érvényesülése szempontjából. Ezekről a jogokról az állam alkotmánya általában kifejezetten rendelkezik, de az érvényesüléshez biztosítékok, garanciák is szükségesek A magyar alkotmány is deklarálja ezeket a jogokat, de nem rendelkezik részletesen a jogok tartalmáról és korlátairól, az érvényesülésük garanciáiról - ezeket alsóbb szintű részletes jogi szabályozás tartalmazza, de hogy ne kerüljenek be indokolatlan korlátozások, a vh-i szabályozás szempontjából is megállapít általános feltételeket. Ezek közül a legfontosabb: alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat az alkotmányon kívül törvény állapít meg, tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja. A nemzetközi szerződések arra kötelezik az államot, hogy a belső jogalkotást a nk szerződéseknek megfelelően alakítsa. A belső jogszabállyal kihirdetett nk. szerződések a belső jogszabály formájának megfelelő szinten helyezkednek el a jsz. hierarchiában. Mivel nk. szrződést nem lehet Alkotmányban kihirdetni, az nk. szerződés szabálya nem mondhat ellent az Alkotmánynak, de ellentmondhat az azonos vagy alacsonyabb szintű belső jsz-nak. (Akkor érvényes, ha érvényesen megkötötték, a magyar jogrendszerbe integrálták. Megkötése OGY v. KE ratifikálásával, kormány jóváhagyásával, catlakozással, elfogadó nyilatozattal, aláírással történhet.) I. Az alapvető jogok garanciái: azt célozzák, hogy érvényesüljenek az alapvető jogok, vagyis nem elég a jogokat kimondani, az is kell, hogy érvényesíthetők legyenek. Az alapvető jogok érvényesüléséhez politikai, anyagi és jogi garanciák szükségesek 1. Jogi garancia: a jog kötelező erejénél fogva teremtenek lehetőségt az érvényesüléshez. = JSZ elsődlegesen az első generációs szabadságjogokat védik, JSZ körülírja, meghatározza a jogokat, az érvényesülés, alkalmazás jogi kereteit, + szankcióval fenyegeti azokat, akik ezt sérti (pl. személyi szabadság korlátozása, vallási szertartás megzavarása) tiltások Alkotmányban megjelenthetnek a preambulumban (ünnepélyes bevezető): nem normatív jellegű, de ezzel ellentétes JSZ-t nem lehet alkotni, ezt az AB többször is kiemelte az államcélok alatt is szerepelhetnek az alkotmányban v. más jsz.ban biztosított garanciák 2. Anyagi garancia: megvalósulás feltételeit biztosító tsdi és gazdasági rendszer.: nem elég rögzíteni a garanciákat, de anyagi háttér nélkül nem tud érvényesülni ez inkább a gazdasági, szociális jogokra érvényes kényes kérdés: meddig mondhatja az állam, hogy nem tudja finanszírozni? 3. Intézményi garancia jogvédelmi szervezetek: ilyen célból létrehozott szervezetek, v. később ilyen funkcióval ruházták fel a jogérvényesítés elsődleges szerve a bíróság o nemzeti bíróságok o nemzetközi bíróságok: Strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága o Alkotmánybíróság: alkotmányjogi panasz: alapjogok sérelme esetén o ombudsman: állampolgári jogok biztosa + uniós ombudsman Politikai garancia: alkotmányosság és tv-esség mellett elkötelezett demokratikus pol.rendszer. 43

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Az alapjogok védelme, érvényesülésük biztosítékai 1. Az alkotmánybíróság általi jogvédelem. Melynek feltételei: 1) alkotmányba, illetve törvénybe foglalásuk, 2) másik fontos feltétel kikényszeríthetőségük, jogi védelműk lehetőségének megteremtése. Tágabb értelemben a jogok érvényesülést az államhatalom demokratikus gyakorlás biztosítja. Az alkotmányjogi panasz: A jogsérelem alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül írásban benyújtani; jogorvoslat; alanyi jog az előterjesztéshez. Az alkotmányjogi panasz jogorvoslat is. Ez következik egyrészt abból, hogy a törvény a jogintézményt panasznak nevezi. Másrészt, hogy az egyéb jogorvoslati lehetőségek kimerítése után vagy más jogorvoslati lehetőségek hiányában további végső jogorvoslatként biztosítja a jogosult számára. 2. Rendes bíróságok szerepe az alapjogok védelmében ténykérdésben dönt ítéletet hoz tényeket összeveti a jogforrással A rendes bíróságon és az Alkotmánybíróságon kívül más szervek is résztvesznek az alapjogok védelmében: pl. ombudsman (1993. évi LIX. törvény), és az ügyész (Ütv alapján), aki gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény üldözéséről. 3. Az alapjogok nemzetközi védelme A jogok nemzetközivé vállnak nemcsak szabályozásuk, de kikényszeríthetőségüket tekintve is. Az alapjogok nemzetközi védelmének főbb állomásait az államok önellenőrzése, államok egymás elleni panaszjoga, az állampolgároknak az a joga jelzi, amelyeknek birtokában jogaikat nemzetközi fórumoknál saját államukkal szemben is kikényszeríthetik. II. Az alapvető jogok korlátozása Az alapjogok korlátozás nem lehet önkényes! Maga az Alkotmány csak kevés kivételes korlátozó rendelkezést tartalmaz tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből szabad. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. 8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. Az élethez való jog nem korlátozható, valamint az emberi méltósághoz való jog sem. (egyébként a jogok korlátozhatók). Ebben az esetben általános korlátozásról van szó; nevesített korlátozással a nemzetközi egyezmények élnek, ezek egyes meghatározott jogokra vonatkoznak. A magyar alkotmány a korlátozások lehetőségével nem nagyon él az AB mindig a nk-i egyezményekből indul ki, a korlátozás közérdekre való hivatkozását nem fogadhatjuk el általánosan ez csak a tulajdonelvonás esetében lehet indok. Az alapjogok korlátozásának két esete ismert: a jogok általános korlátozása és a nevesített korlátozás fogalmai. A jogkorlátozás más formulái is ismertek pl: Ptk. 5. a törvény tiltja a joggal való visszaélést A korlátozás kiterjedhet személyek meghatározott körére is pl: Magyar honvédségről szóló tv szerint jogkorlátozás írható elő a tv hatálya alatt állókra az állomány tagja csak olyan lehet, aki ezeket a korlátozásokat elfogadja 8. (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a kivételesen sem korlátozható jogok a következők: élethez, emberi méltósághoz való jog jogképességre vonatkozó jogok szabadságra személyi biztonságra vonatkozó jogok ártatlanság vélelme, védelemhez való jog 44

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév lelkiismereti és vallásszabadság egyenjogúságra, diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályok gyermekek jogai nemzeti, etnikai kisebbségek jogai hazatéréshez való jog, állampolgárságtól való megfosztás joga szociális biztonsághoz, ellátáshoz való jog Az AB kidolgozta a jogok korlátozásának tesztjét, az alapjogi tesztet, (36/1994. (VI. 24.) AB határozat) ami két alapjog ütközése esetén alkalmazható (pl.: abortusz ß à élet) az anya önrendelkezési joga ütközik a magzat élethez való jogával. Szükségesség-arányosság: Mikor szükséges a korlátozás? Szükséges, ha az adott cél más módon, mint a jog korlátozása nem érhető el. Arányosság, hogy az elérni kívánt cél fontossága illetve érvényesülése érdekében alkalmazott intézkedés súlya álljon arányban egymással, vagyis a korlátozással okozott érdeksérelem ne haladja meg az elérni kívánt cél súlyát. A törvényhozó a korlátozás során köteles a cél elérése érdekében legenyhébb eszközt alkalmazni, alkotmányellenes, ha az önkényesen korlátozza v. a korlátozás aránytalan. Alapjogi teszt a jogalkotásnak szolgál útmutatást. Vannak olyan jogok, amelyek bizonyos esetekben korlátozhatóak, bizonyos esetekben nem (pl.: rendkívüli állapot. Közegészségügyi zárlat). Nem lehet még rendkívüli körülmények között sem korlátozni ezen jogokat: gondolat, vallás, gyermekvédelem, állampolgári vélelem, ártatlanság vélelme, bűnösség vélelmének tilalma! 45

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B16. Az élethez és emberi méltósághoz való jog (a halálbüntetés, az abortusz és az eutanázia hatályos szabályozása és alkotmányossági megítélése). 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az Alkotmány általános jelleggel ismeri el az emberi élethez és méltósághoz való jogot, melyet mindenki számára biztosít. Még rendkívüli/szükségállapot állapot idején sem korlátozható. Minden más alapjogot megelőz. Az élethez és méltósághoz való jog elválaszthatatlan egységet alkot, mindkettő az ember elidegeníthetetlen, lényegi sajátossága. Az emberi méltósághoz való jog csak az emberi státus meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút jellegű és korlátozhatatlan. Az emberi méltóságból levezetett jogok (önrendelkezéshez való jog) a többi alapjoggal azonos módon korlátozható. Több más jog és szabadság alapja. Az emberi méltóság az általános személyiségi jog része, szubszidiárius alapjog, AB és rendes B-ok is alkalmazhatnak. Az emberi méltósághoz való jog kérdéseit az Ab a halálbüntetés, abortusz, eutanázia vonatkozásában vizsgálta különösen. Halálbüntetés: 23/1990.AB határozat a halálbüntetést, mint büntetőjogi szankciót megsemmisítette, mondván a halálbüntetés alkotmányellenes. Az indítványozók az 54. (1)-(2) bek.-sel ellentétesnek találták. 1990-ben az alábbi bűncselekmények miatt kerülhetett ár sor: népirtás, katonai bűncselekmények, emberölés minősített esetei, terrorcselekmények. Az AB arra hivatkozik, hogy: mindenkinek vele született joga van az élethez korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben az eltörlése bűncselekmények gyakoriságával nincs bizonyított összefüggésben nemzetközi tendencia is ez A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.) semmisítették meg. A halálbüntetés az élethez való jog lényeges tartalmát korlátozza. Nem szolgáltat a Btk-ban rögzített generális prevenciót, mert nem elrettentő hatású. Többségi véleménytől eltérően értelmezte az önkényesség fogalmát Tersztyánszky, Labady és Sólyom párhuzamos véleménye. Tersztyánszky és Lábady: a halálbüntetés önkényes fosztja meg az elítéltet az élettől, az állam átrendezi az Alkotmány által védett értékeket. Sólyom: fogalmilag önkényesnek tartja az élethez és emberi méltósághoz való jogtól megfosztást. Jogos védelem: ha az államnak nincs joga elvenni az életet, akkor nem delegálhat ilyen jogot a megtámadottnak. Sólyom: a jog nem az élettől való megfosztás jogszerűségét ismeri el, hanem a szituáció jogon kívüliségét, melyben a támadás-elhárítás lezajlott. Abortusz (a magzat védelme): a terhesség jogilag engedélyezett megszakításának eseteit a magzati élet védelméről szóló 1992.évi LXXIX. Tv. szabályozza. Megszakítható a terhesség a tv. szerint: 1.anya életét, egészségét veszélyezteti, 2.magzatnál fejlődési rendellenesség mutatható ki, 3.terhesség bűncselekmény következménye, 4. anya súlyos válsághelyzetben van. Ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy a magzatnál súlyos rendellenesség mutatható ki, a terhesség bármikor megszakítható. Főszabály szerint a 12. hétig. Súlyos válsághelyzet esetén a 18. hétig, ha a nő önhibáján kívül nem ismerte fel a terhességet. Súlyos válsághelyzet: minden olyan körülmény, mely testi-lelki megrendülést vagy társadalmi ellehetetlenülést okoz, ha ezáltal veszélybe kerül a magzat fejlődése. A terhes nőnek igazolást kell kérnie a szülés-nőgyógyásztól, melyet csatolnia kell a Családvédelmi Szolgálatnál a terhesség megszakítására vonatkozó kérelemhez. (korlátozottan cselekvőképes esetén törvényes képviselő nyilatkozata is szükséges). 20. hétig szakítható meg, ha a magzat genetikai ártalmának valószínűsíthetősége az 50%-ot eléri. Időtartamától függetlenül megszakítható az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén. 46

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Minden esetben orvosi indikációra van szükség. Vita bontakozott ki az utóbbi években: az anya önrendelkezési jogát vagy a magzat élethez való jogát részesítse-e a törvénykezés, a másik terhére? Lábady Tamás AB határozathoz fűzhető véleménye (1991), hogy a magzatnak az élethez való jog a fogantatásától kezdődik. Ezt 1998-ban vizsgálta felül az AB. Hasonlóan rendelkezik az európai egyezmény is: senkit sem lehet életétől szándékosan megfosztani. Az Európai Emberi Jogi Bizottság azonban nem foglalt állást: bele kell érteni a fentiekbe a terhesség megszakítást is, az anya élete és egészsége megóvása érdekében. a magzat jogilag nem ember, nem jogalany. A magzatvédelmi törvény nem változtatott a korábbi helyzeten: a magzat továbbra sem jogalany, tehát jogairól a törvény nem rendelkezhet. Azonban a magzatot megilleti egy nem abszolút védelem: a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel. 64/1991.AB hat. Alkotmányellenes a terhesség megszakítás rendeletben szabályozása. 48/1998. AB hat. a magzatvédelmi tv. rendelkezéseit vizsgálta. Jogalanynak tekinthető-e a magzat, megilleti-e az élethez való jog. Alkotmányból nem következik, hogy jogalanyiságát el kell ismerni, de az sem, hogy ne lehetne embernek tekinteni. A terhes nő önrendelkezési joga nem az élethez való joggal, hanem az állam magzatvédelmi kötelezettségével kerül kollízióba. Az államnak úgy kell megalkotnia az abortuszra vonatkozó szabályait, hogy aránytalanul ne sértse a terhes nő önrendelkezési jogát (pro chocie), de tekintettel legyen az állam magzatvédelmi kötelezettségére (pro life). 48/1998.AB hat. nem alkotmányellenes a súlyos válsághelyzet szabályozása, ha a jogalkotó tvben szabályozza, és arányos a magzatvédelmi érdekekkel. Akkor arányos, ha a terhesség kihordása olyan megterhelést jelent, amely lényegesen nagyobb annál, hogy mint ami normális esetben ezzel együtt jár. A magyar Alkotmány az abortuszkérdést kétpólusú (anya-gyermek), míg a strasbourgi gyakorlat hárompólusú (anya apa - gyermek) konfliktusként kezeli, mondván ez a családi élet része is. A terhesség-megszakítás tehát kapcsolódik a házassághoz, illetve a családalapítás jogához is. Eutanázia (jog a halálhoz): a gyógyíthatatlan beteg halálának a beleegyezésével történő meggyorsítása vagy előidézése szenvedésének megrövidítése céljából. Hívei utilitarista felfogásban érvelnek: Az egyénnek joga van nemcsak az élethez, hanem joga van a halálra is. Önrendelkezési jog, a kórházi ellátásban részesülő betegek vonatkozásában. (Az Eütv. is nevesíti). A betegek önrendelkezési joga csak az eü-i állapotra vonatkozó tájékoztatás mellett gyakorolható. (sürgős esetben a beleegyezést vélelmezni kell, ha a beavatkozás elmaradása a beteg életét v. testi épségét veszélyezteti). Ide tartozik az ellátás visszautasításának joga is. Ez csak cselekvőképes beteget illet meg, csak akkor, ha a kezelés elmaradása mások életét, testi épségét nem veszélyezteti. A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó v. életmentő beavatkozás visszautasítása, csak akkor, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő eü ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Terhes nőnél nem lehet, ha előreláthatólag életképes gyereknek adna életet. Az aktív eutanáziához képest (a halál tevőleges), = orvosi döntésről van szó, és a kérdés az, hogy az orvos meddig köteles a beteget életben tartani. S a válasz: az orvosnak nincs joga, hogy az emberhez méltó szép haláltól megfossza betegét az orvosi kötelességek téves, egyoldalú értelmezésével. Ha a gép lekapcsolása után a halál beáll, az gyilkosság, vagy eutanázia? vetődik fel továbbra is az aktuális vitakérdés. A passzív eutanázia: az ellátás visszautasítása jogának nevezzük. A jogszabály két esetben teheti lehetővé: beteg közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban utasíthatja vissza a kezelést az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítása (erre csak akkor van lehetősége, ha olyan betegségben szenved, amely halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. 3 tagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, és egybehangzóan, írásban nyilatkozik, hogy a betegség halálhoz vezet-e. Ismételten tájékoztatni a beteget a következményekről és az orvosi vizsgálatot követő 3. napon két tanú előtt meg kell erősíteni újra a nyilatkozatot, vagy kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. A Magyar Orvosi Kamara etikai kódexének 51. pontja szerint az eutanázia minden formája összeegyeztethetetlen az orvosi etika elveivel. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az ellátás nem utasítható vissza. Az élethez vagy halálhoz való jog legdrámaibb megnyilvánulása az öngyilkosság, melyet vallások parancsai, előírásai mindig is tiltották és tiltják ma is. A polgári államokban az öngyilkosság nem bűncselekmény, az abban való közreműködés azonban igen, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 47

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Beteg önrendelkezési joga: Az értelmezés két irány enged: lehetővé teszi az orvosi kezelés visszautasítását, azt azonban nem, hogy orvosi segítséget vegyen igénybe ahhoz, hogy életének véget vessen. passzív eutanázia lemondás, mely tartalmaz alkotmányellenes, a beteg önrendelkezési jogát korlátozó rendelkezéseket. Sajátossága, hogy a két jog nem elválaszthatatlan egységben jelenik meg,, ugyanis nem külső korlátozási szándék elhárításáról van szó; ez pedig azt jelenti, hogy az egyik jog érvényesülésével együtt járhat a másik korlátozása. Jog csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan. Az Alkotmány szerint: a demokratikus jogállam tehát világnézetileg semleges az eutanázia megítélésében is. A beteg elhatározása az életmentő, életfenntartó beavatkozásról történő lemondásra, az emberi méltósághoz való jogból származó önrendelkezési jogának része mondja az AB. A lemondásra vonatkozó szabályozásnak azonban biztosítani kell, hogy a döntés beteg saját, valódi, befolyástól mentes akarat elhatározásának feleljen meg. Az orvosi bizottságnak abban kell állást foglalnia, hogy a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan, illetve közeli halállal fenyeget. 48

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B17. A vallásszabadság egyéni alapjogának összetevői és jogi védelme. Lelkiismereti és vallásszabadság Eredetileg a vallás és lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását jelenti, később a vallás és lelkiismereti meggyőződés szabad megvallását is. Mindkettő szorosan kapcsolódik az egyenjogúsághoz; tehát, hogy az állam ne tegyen a között különbséget, hogy ki melyik valláshoz tartozik. A hatályos szabályozás alapjai 1)Alkotmány 60. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. A lelkiismereti szabadság része az emberi méltóságnak. A vallásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságával rokon jog. Az alkotmány a lelkiismereti és vallásszabadság 3 fontos elemét határozza meg: 1. a hit és meggyőződés szabadsága, = állam kötelessége, hogy a hit igazságtartalmáról ne ítélkezzék. Másrészt az abortuszra az állam senkit sem kényszeríthet, mert az meghasonulna önmagában, lényeges meggyőződésében. Az állam magatartása pozitív cselekvést feltételez. Például: fegyver nélküli katonai szolgálat esetében. 2. a vallásgyakorlás szabadsága beleértve a meggyőződés kinyilvánításának mellőzését is. 3. az együttesen és nyilvánosan történő vallásgyakorlás szabadsága 2) 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról. A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőze, gyakorolhassa vagy taníthassa. A lelkiismereti és vallásszabadság azt jelenti, hogy Vallása, meggyőződése miatt senkit hátrány és előny nem érhet, Állami nyilvántartásba vallási adatot felvenni nem szabad, A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni, A szülőnek, gyámnak joga van a kiskorú gyermek vallási neveléséről dönteni, Az egyéni és közösségi vallásgyakorlást az egészségügyi, szociális intézményekben lehetővé kell tenni. A katonai szolgálatot teljesítő vallását szabadon gyakorolhatja. A vallásszabadság alapján bárki jogosult vallás: alapítására, elfogadására, megválasztására, megváltoztatására, elhagyására, gyakorlására (nyilvánosan, vagy magánkörben, másokkal együtt közösen vagy egyénileg, szertartások révén vagy más módon) megvallására, megvallásának mellőzésére, egyéni tanulására, iskolai vallásoktatásban való részvételre, vallás tanítására, a valláshoz tartozás állami nyilvántartásba vétele tilalmának tiszteletben tartására, az előírt feltételek követésével másokkal együtt egyház vagy vallási célú egyesület alapítására, jogi személyiség nélküli vallási közösség létrehozására, a vallási közösség, illetve az egyház életében való részvételre, gyermekei iskolai vallásos nevelésének megválasztására, hivatali esküjében vallásos megerősítés alkalmazására, vallási alapú előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés mellőzésének igénylésére, 49

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév a vallási fogantatású lelkiismereti meggyőződés alapján fegyveres katonai szolgálat megtagadására és helyette más kötelező katonai vagy polgári szolgálat vállalására, a vallásszabadságból fakadó jogok megvalósulásának állami támogatására és védelmére. 3) nemzetközi dokumentumokra épül: 1. a vallásszabadság, mint emberi jog első elismerése: 1568: Tordai OGY: szabad vallásgyakorlás törvénybe iktatása. 2. A mai értelemben vett emberi jogként elsőként az USA Függetlenségi Nyilatkozata szabályozta 1777-ben. 1791: Bill of Rights szabályozta először az első alkotmánytoldatban az állam és egyház viszonyát 3. 1789. Francia forr.: Deklaráció az ember és polgár jogairól ezzel kezdődött az emberi jogok eu. története 4. 1948. ENSZ: első egyetemes jogi aktus az emberi jogok szabályozására 5. 1950. Európa Tanács: Emberi Jogok Európai Egyezménye az egyezményben rögzített jogok tartalmát a bíróság esetjoga bontja ki részletesen 6. 1961. Európai Szociális Charta Római egyezmény 9. cikke (Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság): magába foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak kifejezésre juttatásának jogát. 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek. 4) Az Emberi Jogok Európai Bírósága eseti döntései alapján következtetések a vallásszabadság védelmét és gyakorlati érvényesülését illetően: 1. A vallásszabadság védelme nem korlátozódik a világszerte ismert vallásokra. 2. A strasbourgi gyakorlat különbséget tesz pozitív és negatív vallásszabadság között, mely magában foglalja azt a jogot, hogy az egyén a vallását vagy meggyőződését felfedi, vagy magában tartja. 3. ha a vallási meggyőződés hirdetése és mások vallási meggyőződésének védelme verseng, jelentősége van a meggyőződés kifejezési formáinak és a körülményeknek, amelyek között a meggyőződés hirdetésre kerül. 4. Az egyén vallásának vagy meggyőződésének tiszteletben tartása nem biztosít az egyén számára jogot arra, hogy általános lelkiismereti vonatkozással nem bíró állampolg. köt-t nem teljesítse (pl. adófizetés). 5. A fegyveres katonai szolgálatot helyettesítő szolgálatteljesítés nem ellentétes az egyezménnyel. 6. A vallásszabadság joga magában foglalja azt a jogot, hogy az egyén döntsön a gyermeke vallásáról, hogy gyermekét a saját vallásával és meggyőződésével összhangban nevelje fel. 7. A meggyőződés olyan személyes hit, amely nem feltétlenül vallásos. Az ateizmus meggyőződés. 8. A vallásnak azonban pontosan leírtnak és kellően azonosítottnak kell lenni az illetékes nemzeti hatóság által annak érdekében, hogy vizsgálható legyen, a vallás ténylegesen létezik-e. 9. A vallásszab. gyakorlása szempontjából az egyházhoz tartozás nem kötelező, a kilépés lehetőségét biztosítani kell 10. Lehetővé kell tenni a vallási közösségek jogi személyiséghez jutását. 11. Csak olyan szervezetek tartozhatnak a 9. cikk hatálya alá, amelyeknek vallásos vagy filozófiai célja van. Nyereségorientált szervezetekre a cikk hatálya nem terjed ki. 5) Az AB értelmezése szerint: 1. vallásszabadsághoz való jog: Az AB. 4/1993. (II.12.) ABH: az Alkotmány 60. (2) bekezdésére utalva a lelkiismereti meggyőződésre is kiterjesztve állapítja meg a vallásszabadság hagyományos tartalmát: - a hit (meggyőződés) szabadsága; - a vallásgyakorlás szabadsága, (beleértve a negatív vallásszabadságot = a meggyőződés kinyilvánítása mellőzéséhez való jogot); 50

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév - a vallási gyülekezési és egyesülési szabadság (az együttesen és nyilvánosan történő vallásgyakorlás szabadsága révén). Az AB a vallásszabadságot a kommunikációs alapjogok közé sorolja, ezt tudja biztosítani, a vallásszabadság más összetevőit kifejező részjogoknak is ez a közös nevezője. 2. A véleménynyilvánítás szabadsága: az egyénnek az a joga, hogy az általa helyesnek tartott szellemi alapállást elfoglalva (gondolati szabadság) azt kifejezhesse, és meggyőződését másokkal megoszthassa (szólásszabadság). Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítási szabadságát a gondolatszabadság és vallásszabadság anyajogaként kiemelten kezeli. Következmény: Az AB előírása szerint a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Ebből pedig az következik, hogy a vallásszabadságot korlátozó tv is megszorítóan értelmezendők. A negatív vallásszabadság 2 értelmezése 1. biztosítja azt a jogot, hogy megválassza, megváltoztassa vallását vagy hogy ne legyen vallása = az egyén szabadon dönthet arról, hogy legyen-e vallása, s ha igen, akkor milyen, azt egyénileg vagy másokkal együtt gyakorolja-e, vagy ne legyen vallása. = Az állami szabályok senkit nem kényszerítenek arra Mo-on, h tagja legyen valamely vallási közösségnek, vallási közösséghez tartozás sem előnyt, sem hátrányt nem jelenthet. 2. Az 4/1993. sz. ABH értelmezése szerint az egyén ennek következtében nem kötelezhető meggyőződésének nyilvánosságra hozatalára, így nem kötelezhető vallási hovatartozását illetően sem nyilatkozattételre. Ennek következménye, hogy állami (hatósági) nyilvántartásba vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot felvenni nem szabad A vallásszabadság, mint egyéni szabadságjog összetevői: a) A vallás elfogadásának és megválasztásának szabadsága azt jelenti, hogy az egyén szabadon dönthet arról, hogy vallásos világnézetet fogad-e el igaznak, ha igen, milyen nézetet választ ennek alapjául, elfogadja-e egy létező vallás hitelveit, és csatlakozik egy létező vallásfelekezethez, elhagyja a vallási közösséget, megváltoztatja a vallását, avagy új vallást alapít. b) A vallás kinyilvánításának, kifejezésre juttatásának szabadsága egy döntés arról, hogy az egyén nyilvánosságra hozza-e azt, hogy vallásos világnézet alapján áll vagy titokban tartja. E jog biztosítéka, hogy az államot törvény kötelezi arra, hogy nem gyűjthet adatokat a polgárai meggyőződéséről. A személyes adatnak nem minősülő, statisztikai célokat szolgáló adatok gyűjtése és kezelése nem sérti a vallásszabadságot. c) A vallás gyakorlásának a joga: Döntés arról, hogy milyen módon gyakorolja az egyén a vallását: nyilvánosan vagy nem nyilvánosan, egyedül vagy közösségi formában, istentiszteleten, szertartások útján vagy egyéb módon. d) A vallásgyakorlás jogának biztosítása állami intézményekben: Az állam köteles biztosítani a vallásgyakorlás lehetőségét és feltételeit kórházakban, büntetés-végrehajtási intézetekben, hadseregben. Ezen jog akkor érvényesül teljesen, ha az állam tevékeny magatartást tanúsít, s megszervezi a vallásgyakorlás feltételeit. e) A meggyőződés kinyilvánításának, a gyakorlásnak a korlátai: A vallásszabadság joga az egyén belső meggyőződését, vallását illetően korlátozhatatlan, tehát abszolút jellegű jogosítvány. Ezzel szemben a vallásgyakorlás joga korlátozható. Pl.: vallási meggyőződésre hivatkozással nem mentesülhetek az adófizetés alól, katonai szolgálatot nem tagadhatok meg stb. f) A tanulás, tanítás, terjesztés joga: Mindenkinek joga van vallási nézetek tanulására egyéni formában, közösségi formában egyházi és állami oktatási intézményekben. A vallását (meggyőződését) bárki szabadon terjesztheti, taníthatja egyénileg, közösségi, szervezett formában: egyházi oktatási intézményekben, állami oktatási intézményekben szervezett hittan oktatás formájában, média útján. g) Az eskü vagy fogadalom: Valamilyen hivatal betöltéséhez jogszabály által előírt eskütétel esetén választási lehetőséget kínálnak fel az eskütevő számára, hogy esküjét meggyőződése szerint kiegészíthesse az Isten engem úgy segéljen! szavakkal. h) A szülők jogai a gyermek vallásos nevelése érdekében: a szülő megválaszthatja, hogy gyermeke oktatását állami, önkormányzati oktatási intézményben vagy egyházi oktatási intézményben igényli. i) A szülők vagy a gyermek jogai, valamint a helyettesítő védelem: a gyermek kiskorában a szülő dönthet vallási neveléséről, nagyobb korban a gyermeket önállóan illeti a vallásszabadság joga. 51

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév A vallásszabadság jogi védelme: Alkotmányi védelem: Vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetőleg gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet és semmiféle előny nem illet meg. A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Büntetőjogi védelem. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk) Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk) A vallásgyakorlás jogának megsértése (szabálysértés) Munkajogi védelem: a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására: pl. a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben, a jogviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkabér megállapításában és biztosításában, a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. A közvetlen bírósághoz fordulás lehetősége: A vallásszabadság megsértése miatt keletkező igények mint alapvető jog megsértéséből keletkezett igények bíróság előtt érvényesíthetők. 52

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B18. Az egyház a hatályos magyar jogi szabályozásban. (Az egyházalapítás, megszűnés törvényi feltételei, az egyházakat megillető jogosultságok, kedvezmények). A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében. Egyház: Az azonos hitelvet követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat hozhatnak létre. Az egyház jogi személy, melyet természetes személyek alkotnak. EGYHÁZ ALAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAIT: az 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról rendezi. A bíróság (megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság) az egyházat nyilvántartásba veszi. Az egyház a nyilvántartásba vétellel jogi személyiséget szerez = jogok illethetik meg + kötelezettségek terhelhetik, a polgári jog alanya lehet Nyilvántartásba vétel feltételei: legalább 100 személy megállapodása, ügyintéző és képviseleti szerv megválasztása, az alapítók nyilatkozata arról, hogy valóban azonos hitlevet követők vallásuk gyakorlása céljából történő szervezetekről van szó, vagy, hogy az egyház tevékenysége nem ellentétes az alkotmánnyal, ill. a törvényekkel + az egyház alapszabályának elfogadása (az alapszabály megállapítása teljesen az egyházra van bízva). Az egyház alapszabályának tartalma: egyház neve, székhelye, szervezeti felépítése, ha az egyház valamely szervezeti egysége jogi személy, ennek megnevezése. Az elnevezése már nyilvántartásba vett egyház elnevezésével nem lehet azonos vagy összetéveszthető. Az egyház nyilvántartásba vétele megtagadható, ha a feltételek valamelyike hiányzik és azt nem pótolták. Az egyház a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét, és az abból való törléssel szűnik meg, a határozat meghozatalának napjával. Az egyház szövetséget hozhat létre. A létrehozott szövetséget a bíróság nyilvántartásba veszi, ha az alapító egyházak az alapszabályát elfogadták, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztották, és a képviseletére jogosult személy a szövetség nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet a bírósághoz benyújtotta. A szövetség a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyház jogalanyisága: az egyház sajátos jogalany: Az egyház olyan alkotmányi alapintézmény, amely nem része az államnak, államhatalmi jogosítványokat nem gyakorolhat, sajátos autonómiával rendelkezik és az állammal partneri viszonyban áll. (Ádám Antal). Az egyház alkotmányi jogalanyisággal bír, mivel az alkotmány az alapintézmények között nevesíti. Ez olyan jogképességet jelent, amely lehetővé teszi, igényli, és egyben biztosítja, hogy az egyház rendelkezzék a jellegéhez illő és rendeltetése betöltéséhez szükséges jogokkal és mentességekkel; amely lehetővé teszi, hogy az egyház a különböző jogágazati jogszabályok által biztosított jogosultságok, mentességek birtokában, az őt védő és az államra vagy más jogalanyokra vonatkozó kötelességek, tilalmak és szankciók védelme alatt végezhesse feladatait. Az egyház és az állam között kötött szerződések közjogi jellegűek, kétoldalú aktusok, melyek egyaránt kötelezik mindkét felet, normatív jellegű, ha JSZ formában beillesztik a jogrendszerbe. Az egyház sajátos társadalmi szervezet: Az egyház olyan társ. szervezet, amely a közös vallásgyakorlás érdekében kíván jogi szervezettséget, és ezt az állam a többi társadalmi szervezettől (egyesülettől, pártoktól) eltérő szabályozással, kedvezményekkel honorál = A társ. életben betöltött szerepe miatt a többi társ. szervezethez képest előnyösebb helyzetben van. Az egyház feladata: Oktatás-nevelés, Kulturális, szociális feladatok ellátása (EGÉSZSÉGÜGY, SPORT), Gyermek és ifjúságvédelem stb. Az egyházak művelődési, szociális és egészségügyi tevékenysége: 17. (1) Az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam 53

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. (2) Az egyházi jogi személy az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - nem kötelező jelleggel (fakultatív tantárgyként) vallásoktatást tarthat. Az egyházak gazdálkodása: vagyona elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, illetőleg az egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból képződik. Adományokat gyűjthet, a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtésére gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint. Nem tekinthető gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, ha a) kulturális, nevelési-oktatási, szociális és eü, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeket működtet, b) a hitélethez szükséges kiadványokat, kegytárgyakat állít elő, értékesít, c) az egyházi célra használt épületeket részlegesen hasznosítja, d) temetőt tart fenn. A nevelési-oktatási, szoc. és eü-i, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményei működéséhez normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű kts.vetésű támogatás, állami támogatás is adható. Az egyházat megillető kedvezmények: Adómentesek (mentesek a helyi adók megfizetése alól, Közcélú vásárlásaik esetén az adóhatóság az ÁFA-t visszatérítheti, Nem kell SZJA-t fizetni az olyan természetben kapott cégautó után, amelyet az egyházak kizárólag alapfeladataik ellátásához használnak, Vállalkozásaikból elért nyereség után adóalap-csökkentésben részesülhetnek), illetékmentesek (vagyonszerzési és teljes személyes illetékmentességben részesülnek) és vámmentesek. Az egyházat megillető jogosultságok: a) közjogi jellegű jogosítványok 1. Intézményalapítás joga: jogosultak meghatározott közfeladatot ellátó intézetek, intézmények létesítésére, fenntartására, működtetésére irányuló, illetve ilyen tevékenység kifejtésére. 2. Levéltári jogosítványok: Egyházi levéltár gyűjtheti és kezelheti az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézet közokiratnak minősülő levéltári anyagát. 3. Gyógyszertárakkal kapcsolatos jogosítványok: Az egészségügyi miniszter kérelemre engedélyezheti az egyház részére legfeljebb tíz közforgalmú gyógyszertár működését. 4. Oktatási jogosítványok: Az egyház állami és Ök nevelési és oktatási intézményekben a szülők és a tanulók igényei szerint nem kötelező jelleggel, tehát fakultatív tantárgyként vallásoktatást folytathat. Saját oktatási intézményben a vallási ismereteket kötelező tananyagként oktathatja az egyházi jogi személy. 5. Az egyházi jogi személy képviselői bejárhatnak, egyházi szolgálatot végezhetnek a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézetekben, büntetés-végrehajtási intézetben. 6. A katonai szolgálatot teljesítők vallásgyakorlási jogának érvényesítése és biztosítása érdekében az egyházak tábori lelkészi szolgálatot létesíthetnek. 7. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya nem terjed ki a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és körmenetekre. 8. Az egyház belső szabályai szerint végzett személyi adatkezelést nem kell az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni. 9. A hivatását gyakorló lelkész sorkatonai szolgálat alól mentességet élvez. b) magánjogi jogosultságok 1. Az egyházi jogi személy az egyház belső törvényeiben és szabályaiban meghatározott módon, külön engedély nélkül adományokat gyűjthet. 2. Az egyház céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtésére gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat a Ptk-nak a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályai szerint vállalatot alapíthat, gazdasági társaságot hozhat létre, illetve abban részt vehet. 3. az államosításkor elvett ingatlanai közül visszaigényelhette, amelyek a vallásgyakorlást biztosítják 4. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 6. -a szerint egyházi jogi személy végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. 54

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév 5. A SZJA-ból a magánszemély által megfizetett adó 1 %-a az adózó által megjelölt egyháznak utalandó. 6. Az egyház a tulajdonában lévő vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészeti alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működtetéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesül. Az egyházak megszűnése: A megyei bíróság az egyház Mo-i legfelsőbb szervének kérelmére az egyházat törli a nyilvántartásból 1) más egyházzal való egyesülése, 2) két vagy több egyházra való szétválása esetén, v. 3) ha az egyház a feloszlását kimondta. 4) az ügyész keresete alapján tv.sértő tev. esetén, és e tevékenységet felhívása ellenére sem szünteti meg. 5), ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. Az egyház a jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel, a határozat meghozatalának napján veszti el. Az egyház és az állam kapcsolata: a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik, Az egyház belső törvényeinek, szabályainak érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható. Az egyházak nyilvántartására és felügyeletére szervet nem hozhat létre. Ha az egyházi jogi személy törvénysértést követ el, az ügyész pert indíthat. A bíróság az ügyész keresete alapján törli azt az egyházat, amelynek a tevékenysége alkotmánnyal ellentétes vagy törvénybe ütközik. Az egyházakat egyenjogúak, tehát azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Az egyenjogúság nem jelent esélyegyenlőséget; hiszen az állam nem illetékes a felekezeti viszonyok és arányok kérdésében. Az előzőek ellenére a gyakorlat ismeri a következő megkülönböztetés: Történelmi egyház. Kisegyház; a történelmi egyháznak nem nevezhető egyházakat nevezik kisegyházaknak. Szekta: a kisegyházakkal félig-meddig azonosított fogalom, de a közfelfogás pejoratív értelmet tulajdonít. Alkotmánybíróság az állam és egyház elválasztásáról: az államnak vallási és lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben semlegesnek kell lennie. A vallásszabadsághoz való jogból az államnak az a kötelessége következik, hogy az egyéni meggyőződés szabad kialakításának lehetőségét biztosítsa. Az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia, az állam sem az egyházakkal, sem valamelyik egyházzal nem kapcsolódhat össze intézményesen. Az állam és az egyház viszonya: 2 alapvető típus, azon belül is altípusok a), az állam és az egyház egységére épülő rendszerek 1. államegyházság - az egyházi, és a világi hatalomnak az uralkodó a feje = az állami hatalom szervezi és rendezi az egyház életét. Az állami törvényhozás határozza meg az egyházi intézmények szervezetét, feladatkörét. - pl. cezaropapizmus (Nagy Konstantin, Nagy Theodosius), frank hűbéri birodalom, lutheri reformáció, ma: Anglia, Norvégia, Finnország, Dánia - a fejedelem egyházkormányzati szerepének ideológiai alátámasztására 3 elmélet (püspöki elmélet, területi elv, egyesülési elmélet) 2. egyházállamiság - Itt a vallási rend uralja és határozza meg az állami rendet. - zsidók vallási felfogásából ered, ma: iszlám államok, szocializmusban: vallástalanság ideológiája b) az állam és az egyház elválasztására épülő rendszerek 3. egyház feletti állami fennhatóság, 55

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév - Az állam elismeri az egyházak bizonyos fokú önállóságát azok belső ügyeinek tekintetében, de egyéb tekintetben az egyház az állam felügyelete alatt áll, és megengedett az állam beavatkozása: - állam szedte be az adót, állami tv. rendezték az egyháztagságot, - Mo-on az 1989. évi 14. tvr. megszünteti az állam egyház-felügyeleti hivatalát, innen beszélhetünk a szétválásról 4. az együttműködésen alapuló (koordinációs) rendszer, - mindkettő elismeri a másik teljes önállóságát, de a mindennapi élet diktálta szükségletek alapján egymást kölcsönösen támogatják. Ennek a viszonynak az alapja a vallásszabadság, annak nem csak deklarált, hanem a mindennapok gyakorlatának pozitív és negatív értelmében is. - Az egyén vallásszabadsággal bír, az állam világnézetileg semleges, tehát az egyházak nem válnak az államszervezet részévé, mentesülnek az állami felügyelet alól = egymás teljes elismerése - az egyházak közéleti, közhasznú szerepe nem mellőzhető (oktatás, szociális..stb.) együttműködés továbbra is szükséges, melyhez az állam jogalkotás nyújt garanciákat 5. a teljes elválasztásra épülő rendszer. - Kálvini elv: szabad egyház szabad államban -elv = állam és egyház elválasztása - nemcsak az egyház és az állam szervezete különbözik, hanem azok feladatköre is, egyik sem avatkozhat a másik ügyeibe. - Mo. 1990. évi IV. tv. + AB határozatok révén valósult meg (egyház visszakapta a hitéleti célokat szolgáló épületeket, de nem került vissza a korábban államosított összes vagyontömeg) - az állam nem alkot kötelező szabályokat, és egyház sem épül be az állami struktúrába - az egyházak ezért nem közjogi testületek, hanem magánjogi szervezetek, bár élveznek biz. előjogokat a történelmi egyházak, hisz ezek erősebb szerepet töltenek be a társadalomban - feltételezné az elválasztás az azonos státuszt, de állam szuverenitásából adódóan még egyenjogú, mellérendeltségi státuszról sem lehet szó - állami támogatást kap az egyház - Mo, Fr.o, Hollandia, USA 56

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B19. A tulajdon alkotmányos védelme. A tulajdon alkotmányos védelme: A tulajdon védelmének különböző polgári jogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi - eszközei vannak. Az alkotmányjog eszközrendszere elsősorban a tulajdonba való állami beavatkozásnak a jogszabályokban kifejeződő formáival szemben nyújt védelmet. A tulajdonra vonatkozó alkotmányos tételes jogi korlátozások összefoglalóan a következők: 1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. szerint: Belföldi magánszemély legfeljebb 300 ha v 6000 aranykorona értékű termőföldet szerezhet; Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet termőföldtulajdont nem szerezhet (kiv. állam, önkormányzat, közalapítvány) Külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és természeti terület tul.jogát nem szerezheti meg, legfeljebb 6000 m2 területű tanyát Egyházi jogi személy végintézkedéssel, ajándékozással, tartási és gondozási szerződéssel szerezhet termőföldet jelzáloghitel-intézet a jelzálogról szóló 1997. évi XXX. tv. szerint szerezhet csak 2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv szerint: Az ásványi anyagok, valamint geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi anyag a kitermeléssel, az energetikai céllal kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. 3. A PTK 1959. évi IV. tv. 172. -a szerint: Ha tv. eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak: a föld méhének kincsei a felszín alatti vizek és ezek természetes víztartó képződményei, a folyók és természetes tavak, ill. ezek medre a folyók elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmi kikötők, a nemzetközi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, a távközlésre felhasználható frekvenciák. A kizárólag állami tulajdonban álló dolgok birtokát, használatát az állam másnak átengedheti. Ma alkotmányossági kérdés: a tulajdonosnak milyen esetben kell a közhatalmi korlátozást ellenszolgáltatás nélkül eltűrnie, pl. építkezésnél szolgalom, stb., ill. mikor tarthat igényt kártalanításra tulajdonosi jogai korlátozásáért. A tulajdonjogba való állami beavatkozás korlátai egységesek, s ma már 3 irányból húzhatók meg: 1. Az Alkotmány 13. -a: A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, tv-ben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. (A kisajátítás a tulajdon közjogi eszközökkel történő elvonása) 2. A tulajdonba való beavatkozás másik korlátja, h. a tulajdonhoz való jog állampolgári alapjog is. 3. A harmadik irányú korlátozás, hogy az nem mehet túl az alkotmány 8. (2) bekezdésének keretein, amely szerint alapvető jog lényeges tartalmát tv. sem korlátozhatja. Különbség van a tulajdon polgári jogi és alkotmányjogi fogalma között. A polgári jogi tulajdonfogalom lényeges tartalma a birtoklás, a használat és a rendelkezés. Az alkotmányjogi értelemben vett tulajdon: törvényben, közérdekből elkerülhetetlenül szükséges mértékben és arányban korlátozható. A tulajdon korlátozásával szembeni védelem tehát feltételes és relatív. Az alkotmány a tulajdonjogot, mint az egyéni cselekvés anyagi alapját részesíti alapjogi védelemben. 57

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B20. A hátrányos megkülönböztetés tilalma. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Az egyenjogúság magyar dimenziói az 1949. évi alkotmány kimondja a polgárok tv. előtti egyenlőségét, egyenjogúságát, a diszkrimináció tilalmát formális egyenjogúságról azonban csak 1972. után beszélhetünk a hatályos törvény jogegyenlőségi formulája átveszi az emberi jogok védelméről szóló római egyezmény rendelkezését: Alkotmány 70. a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút (AB mondta ki) o azt jelenti, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba (238/B1990. AB hat.) o a pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek tekinteni (16/1991. (IV. 20) AB hat.) o a hátrányos megkülönböztetés azonban nem konkrét dolgokra vonatkozik, hanem a jogrendszer egészében érvényesülnie kell a nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka kell hogy legyen, vagyis nem minősülhet önkényesnek tehát: az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes az alkotmány részletszabályai így az egyenlőségé is alacsonyabb szintű jogszabályokban találhatóak a diszkrimináció tilalma a bíróság előtti eljárásban is érvényesül o a törvény előtti egyenlőség ezt kifejezetten rögzíti is A diszkrimináció tilalma: minden ember egyenlő méltóságából ered (Európában lassú a fejlődés, az USA sokkal gyorsabb a folyamat) 1920 USA - női választójog (most már olyan kifinomult változatai vannak a női egyenjogúságnak, amelyek az európai emberek számára már-már visszatetszők pl. a nőket nem illik nyilvánosan előre engedni ez a nő számára sértő az egyenjogúság miatt) Ember és polgár jogairól szóló deklaráció 1789 tv. előtti egyenlőséget rögzíti, mindenki a képességeinek megfelelő közhivatalt viselhessen XIX sz. során az európai alkotmányok már magukba foglalták az egyenlőségi tételt, és a diszkrimináció tilalmát Emberi Jogok Európai Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya rögzíti a tv. előtti egyenlőséget, és tiltja a hátrányos megkülönböztetést Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikk a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabály eredetileg nem minden megkülönböztetést tiltott, csak az emberi jogok közötti megkülönböztetést. (Ha vki a Strassbourgi Bírósághoz diszkriminációs ügyet adott be, ezen a cikken kívül másra is hivatkoznia kellett) majd 2000-ben a 12. kiegészítő jkv. kitágította a diszkrimináció érvényesíthetőségét: jogszabályban meghatározott bármely jog tekintetében tilos a különbség tétel. Tehát nemcsak az egyezményben meghatározott jogok. 1968 Belga nyelvi ügy nem mindenki számára volt elérhető a francia oktatás. Azt kell vizsgálni : ésszerű e a különbségtétel, tv-es célt szolgál e ha az állam különbséget tesz, akkor ezzel az adott célkitűzés elérhető? (összehas és indokolhatósági próba) Kollektív jogsérelem: Strassbourgi Bíróság előtt a panaszosok között legalább egy olyannak kell lennie, akit tényleges jogsérelem ért. EU: 76/207 EGK nemi alapon történő megkülönböztetés tilalma 2000/43 EK irányelv faji és etnikai származás alatt mit értünk (ez lehet, hogy inkább megkülönböztetés) 58

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév 2000/78 EK irányelv mit jelent a közvetlen és a közvetett diszkrimináció - Diszkrimináció: különleges státuszú jog, kettős életet él, a többi alapjogok kiegészítője, az egyéb jogok által biztosított dolgok élvezetében játszik szerepet sőt szerepe itt igazán jelentős 1. jogképesség: ez a legszűkebb kör, az emberi méltósághoz való jog tölti meg tartalommal 2. alapjogok tekintetében történő megkülönböztetés tilalma 3. nemcsak az emberi jogok, hanem egyéb jogok tekintetében is tilos a megkülönböztetés A hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapja a jogegyenlőség és az emberi méltóság. Az esélyegyenlőségi törvény elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként éljen. Nem minden megkülönböztetés alkotmányellenes, a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb társ-i egyenlőséget célzó megkülönböztetés tilos. A jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani és figyelembe venni az emberek közötti különbségeseket. Diszkrimináció nem csak úgy, hogy a jogalkotó nyíltan különbséget tesz személycsoportok között, hanem úgy is, hogy nem veszi figyelembe a személyek közötti ténylegesen meglévő különbségeket. Egyrészről jogegyenlőség, mely a tv. előtti egyenlőségben jelenik meg, másrészről esélyegyenlőség, mindenki lehetősége, hogy hozzájusson az eszközhöz. A diszkriminációnak különböző megjelenési formái vannak: közvetlen (faji okból vkivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint másokkal) közvetett (ha vkivel szemben ugyanazokat a feltételeket alkalmazzák, de egy adott faji csoport nyilvánvalóan nem tud megfelelni a követelményeknek és hátrányba kerül) gyötrelemokozás (a megkülönböztetés miatt fellépő, eljárást indító, arról infót szolgáltató személlyel szembeni hátrányokozás) negatív diszkrimináció: mindenkinek jár, de valakinek mégse pozitív diszkrimináció: senkinek se jár, de valakinek mégis (fordított diszk.). Formái: statisztikai kvóták vagy arányossági egyenlőség alkalmazása (társadalmi arányoknak megfelelő foglalkozási kvóta előírása a munkáltató számára Amerikában a kvóta alkalmazása az érintett életének végéig jár, nem csak arra az időre, amíg a hátrány tart) esélyegyenlőségi egyenjogúság (nemek közötti egyenjogúság esetén csak a nők esélyegyenlőségét kell biztosítani. Európában ez szociális, Amerikában döntően politikai kérdés.) 61/1992. AB. Hat. a diszkrimináció tilalma akkor terjed ki az egész jogrendszerre, ha sérti az emberi méltóságot, a 70/A. nem általánosan tiltja a megkülönböztetést, csak az emberi méltóságot sértőt. Bizonyos területeken a hátrányos megkülönböztetés tilalma külön is nevesítve van pl. munkajog. Alkotmány példálózva sorolja fel azokat a körülményeket, amikor tilos a hátrányos megkülönböztetés (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai v. más vélemény, nemzeti v. társ-i származás, vagyoni, születési helyzet) 20/1999. AB hat. megsemmisítette a vérfertőzés természet elleni fajtalansággal elkövetett fordulatát, mert csak az azonos nemű testvérek esetén büntette. A faji megkülönbözetés tilalma 1965. New York-i egyezmény a faji megkülönbözetés valamennyi formájának kiküszöböléséről o igazolása nem lehetséges, elítélendő igazságtalan és veszélyes o az egyezmény minden olyan megkülönböztetést minősít faji alapúnak, amely faj, szín, leszármazás, nemzetiségi vagy etnikai származás alapján történi ÉS célja vagy eredménye politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren az emberi jogok és szabadságok elismerésének egyenrangú gyakorlásának megsemmisítésére vagy csorbítására irányulnak. Törvény előtti egyenlőség: A bíróság előtti eljárásban, általában pedig a jogalkalmazás során a jogszabályokat minden megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. A jogképesség: az egyenjogúság érvényesülésének előfeltétele a jogképesség, ill. annak egyenlősége. Alk. 56. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, Ptk. 8. (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. (2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. Ptk. 9. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. AB: minden ember nem csak természetes állapotát, hanem jogállását tekintve is egyenlő; a minden embert megillető jogképesség kizárja a rabszolgaságot; s mivel nemcsak általános, de egyenlő is, kizárja a jogképesség terjedelmén alapuló (pl. rendi) különbségeket is (64/1991. (XII. 17.) AB hat.) 59

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév A kisebbség védelme: 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól + Alkotmány + Btk. A nők és férfiak egyenjogúsága: A modern alkotmányos államok tették lehetővé a nők egyenjogúságának, esélyegyenlőségének elismerését több nk-i dokumentum is vonatkozik rá, de speciálisan ezt a témát nem szabályozza egy sem. Alk. 66. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. Ptk. nem ismeri a nőt és a férfit, csak a természetes személyt. Csjt. a házasság intézményében is megjelenik az egyenjogúság követelménye; a nő szabadon dönthet a nevéről is. 7/1998. (III. 18.) AB hat. szerint a nők védelme érdekében pozitív diszkrimináció alkalmazására van lehetőség. A honvédelmi kötelezettség régen csak a férfiakra volt kötelező. Az AB több határozatában értelmezte a nők egyenjogúságának tartalmát: A régi honvédelmi törvény hadkötelezettséget írt elő meghatározott foglalkozású nőkre 18-45. életkorig. Az alkotmány az állampolgárok honvédelmi kötelezettséget írt elő, de ennek szabályait tekintve figyelembe veszi a női nem sajátosságait. A nők és a férfiak egyenjogúságára vonatkozó szabályozás ma már korrektnek mondható, de akadnak még problémák. A cél, hogy a nők ne kerüljenek kényszerpályára, hátrányos helyzetbe akkor, ha a társadalmi karrier útján választják, de akkor sem, ha a családot, az anyaságot. Speciális nemek közötti egyenjogúság klauzula: Az AB a nemek közötti egyenjogúság megítélésében az esélyegyenlőségi egyenjogúság klauzulát követi. Azt vallja ugyanis, hogy a jognak a nők oldalán meglévő, s alkati sajátosságaikra visszavezethető hátrányok kiküszöbölésére kell törekednie, tehát ebből a szempontból megengedhető a pozitív diszkrimináció. Szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés: A XX. Század végén erőteljesebbé vált a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés felszámolása iránti igény. Az AB 14/1995. határozatában vizsgálta az azonos neműek közötti házasságkötés, és élettársi kapcsolat problematikáját. Nem találta alkotmányellenesnek, hogy a jogalkotó csak a különböző neműek közötti házasságkötést teszi lehetővé. Ezzen ellentétben alkotmányellenes az, hogy a jogszabály szintén csak különböző neműekre tette lehetővé az élettársi kapcsolat fenntartását. Különbségekről beszélhetünk a büntetőjogban is, a 20/1999. Ab vizsgálta a Btk azon rendelkezését, amely az azonos nemű testvérek közötti, ún. természet elleni fajtalanságot rendelte büntetni. A Btk. ezen rendelkezését az AB diszkriminatívnak találta. 60

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B21. A gyülekezés szabadsága. A gyülekezési jog: első generációs politikai jog, mely alapján mindenki jogosult békés rendezvényen részt venni. Alkotmány: MK elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Gytv, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény: békés összejövetelek, felvonulások, tüntetéseket védi (kivéve: választási gyűlés, vallási szertartás, kulturális-sport rendezvények, családi események, magánterületen zajló rendezvény), ahol szabadon kinyilvánítható a vélemény. A gyülekezési jog gyakorlásának szabályai szervezője magyar vagy letelepedéssel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tehát nem lehet jogi személy, ill. olyan nem magyar ÁP, akinek nincs állandó letelepedési engedélye. Ez a korlátozás a rendezvényen való részvételre nem vonatkozik. Feltétele annak előzetes bejelentése. A rendezvények megtartása nem szorul engedélyezésre, csupán bejelentésre. Közterületen tartandó feltétele az előzetes bejelentés az illetékes rendőrkapitányságnak min. 3 nappal korábban. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli, tartalmazni kell: - a rendezvény kezdetének és befejezésének időpontját - célját - résztvevők várható létszámát, biztosító rendezők számát - képviseletére jogosult nevét és címét A bejelentési kötelezettség nem alkotmányellenes. A hatóságnak mérlegelnie kell, hogy melyik jog érvényesítés szoruljon időlegesen, illetve a szükséges legkisebb mértékben háttérbe. Az összejövetel kifejezés módot ad a hatóságnak arra, hogy a közterületen néhány személy találkozását, közéletű témájú beszélgetését a törvény 6. alapján bejelentési kötelezettség alá eső gyűlésnek minősítse = fennáll a veszélye annak, hogy a hatóság önkényesen lép fel, ami alkotmányellenességet eredményez. A hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül, bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását a rendőrség megtilthatja fellebbezésnek helye nincs Három napon belül a szervező kérheti a bírósági felülvizsgálatot. A bíróság kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül a felek meghallgatása után határoz. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bírósági határozat ellen jogorvoslat helye nincs. A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. Megtilthatják a rendezvény megtartását, ha az a népképviseleti szervek, vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. A törvény ellentmondásos, a rendőrségnek nincs jogszabályi lehetősége előzetes megtiltásra sem. Meg kell várni a kezdést, és utána kell, hogy azt feloszlassák. A jog megvalósulásának garanciája a rendőri önkény kizárásának biztosítéka. Rendőri feloszlatás: a rendőrség közli a résztvevőkkel, hogy a rendelvény törvénysértőnek minősül. Kényszerítő eszközök alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a résztvevők a megszabott határidőig nem fejezik be a rendezvényt. A felszólítást legalább kétszer meg kell ismételni, és a helyszínről való távozásra megfelelő időt kell biztosítani. Az utólagos jogorvoslat nem nyújt elég védelmet az önkényes hatósági jogalkalmazással szemben. Az embereknek alapvető joguk, hogy szabadon mozogjanak az ország területén, de azt nem biztosítja az alkotmány, hogy egy nyilvános rendezvény résztvevői által éppen használt útszakaszon, és ne egy másikon közlekedjenek. Formái: a gyülekezési jognak különböző formái lehetnek. pl.: a tüntetés, ülősztrájk, menetelés, nyilvános felvonulás. Az erőszakos ellentüntetések nem vehetik el a békés célú gyülekezéshez való jogot. 61

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B22. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátozása. A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között. 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Első generációs politikai alapjog. A kommunikációs szabadságok anyajoga, több más joggal áll kapcsolatban. Alapja a szólás és sajtószabadságnak, a közérdekű adatokhoz való jognak, a lelkiismeret és vallásszabadságnak, mely a lelkiismereti meggyőződés alapján kialakított vélemény közlését biztosítja. Mindenféle közlést magába foglalja, mely mások irányába történik. 14/2000.AB hat. a véleménynyilvánítás szabadsága nem csupán alanyi jog, hanem a nyilvánosságot alakító különböző vélemények szabad kifejezésnek garanciája. Magyar szabályozás jellemzői az AB döntései tükrében A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikusan működő társadalom működésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Az AB nézete szerint a véleménynyilvánítás jogának kettős jellege van: (1) egyrészt alanyi jog, (2) másrészt objektív jog is. 1) A véleménynyilvánítás jogának alanyi jellege: A véleménynyilvánítás szabadságát az Alkotmánybíróság a kommunikációs alapjogok anyajogának tartja. A kommunikációs alapjogokból eredő nevesített jogok: Szűkebb értelemben: 1. szólás- és sajtószabadság (ebbe beletartozik valamennyi médium szabadsága) 2. Informáltsághoz való jog 3. Információk megszerzésének szabadsága Tágabb értelemben: 1. Művészi, irodalmi alkotás szabadsága 2. A művészi, irodalmi alkotás terjesztésének szabadsága is. 3. Lelkiismereti szabadsága 4. Vallásszabadság Az AB szerint az egyéni véleménynyilvánítás szabadságából következik a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működésének fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség 2) A véleménynyilvánítás jogának objektív jellege: A véleménynyilvánítás jogának intézményes oldalának elismerését jelenti, illetve a közvélemény, mint alapvető politikai jog garantálását. A véleménynyilvánítás jogába beletartozik az intézményes megvalósulás alkotmányos garanciája. Nem korlátozhatatlan alapjog. Legfontosabb rá vonatkozó AB határozat: a 30/1992.AB hat. Ez az alap, erre épül minden = a véleménynyilvánítást korlátozó tv-t megszorítóan kell értelmezni, csak személyiségi jogok védelmében és más alapjog érvényesülése érdekében korlátozható. Nem korlátozható, ha egyéni alapjog kerül veszélybe (közegészség, közbiztonság ) 3 cél érdekében korlátozható: közérdek érvényesítése, mások magánérdekének védelme, államérdek Csink tanárúr 1)Közérdekből történő korlátozás: köznyugalom, közerkölcs, közegészség védelme érdekében. 30/1992. AB hat. - A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi (ez ideológiai semlegességi követelmény), A véleménynyilvánítás szabadságának csak külső korlátai vannak, amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a vonatkozásban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt, különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke. [30/1992. (V. 26.) AB határozat ] - közösség elleni izgatás tényállásának vizsgálata: (tényállásban: gyűlöletkeltés, megvetés (lealacsonyító) kifejezését. AB nem találta a véleménynyilvánítás alkotmányellenes korlátozásának, 62

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév hogy a Btk. A gyűlöletkeltést szankcionálja. A lealacsonyító kifejezést használ fordulatot megsemmisítette. Ez az alapjog a véleményt védi annak tartalmától függetlenül. - Az AB különbséget tesz értékítélet és tényközlés között. Értékítélet: az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítás szabadsága minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz, vagy hamis, érzelmeken vagy észrevételeken alapul. Fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha túlzóak és felfokozottak. Tényközlés: az Ab szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére, akkor, ha a nyilatkozó személy (1) kifejezetten tudatában van a közlése valótlanságának, (2) vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna tőle a tények valótlanságának vizsgálata, de ezt elmulasztotta. A véleménynyilvánítás szabadsága csak bírálat, jellemzés, nézet, kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. 18/2000.AB hat. rémhírterjesztés tényállását semmisítette meg, szükségtelen és aránytalan korlátozás miatt, jelenleg csak közveszély színhelyén követhető el a bcs. 2)Jogkorlátozás mások érdekeinek védelmében: korlátozható mások érdekének védelmében is, különösen, ha a vélemény mások jó hírnevéhez való jogát, becsületét vagy különösen emberi méltóságát sérti. A védelem csak magánszemélyek esetében teljes, a szabad véleménynyilvánítás köre közszereplők esetében tágabb. Nem alkotmányellenes a hatóság, vagy hivatalos személy becsületének, jó hírnevének védelme, de a védelem nem teljes, mert a véleménynyilvánítás szabadsága nem az emberi méltósággal konkurál, hanem a közhatalom működésének védelmével. 3)Államérdekből történő korlátozás: az állam és szervei működése érdekében korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát az államtitok és a szolgálati titok védelme. A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan elfogadható korlátja a nemzeti jelkép védelme. A közösségek méltósága és a nemzeti jelkép a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátja lehet. A nemzeti jelkép fejezi ki az állam szuverenitását és a közösséghez tartozást. A véleménynyilvánítás nevesített korlátai (nemzetközi szabályozás): 1. Valamely nép, faj, vallás stb. elleni gyűlöletre uszítás à A Btk alapján büntetendő valamely nép, felekezet, vagy faj stb. elleni gyűlöletre uszítás. AB szerint csak a gyűlölködő beszéd (hate speach) büntetendő 2. magánszféra, mások személyhez fűződő jogainak, becsületének védelme, 3. állami tisztségviselők v más közéleti személyek védelme à Elvileg ennek két megoldása van: (1) Az állami tisztségviselők vagy a közélet más szereplőinek becsülete, jó hírneve az általánostól szigorúbb védelemben részesül (2) vagy e személyek esetén a véleménynyilvánítás szabadsága megelőzi ezen személyek büntetőjogi védelmét. 4. törvényhozás tagjait megillető mentelmi jog à A mentelmi jog egyik eleme a felelőtlenség (immunitás); a törvényhozás tagjai képviselői minőségükben tanúsított megnyilatkozásaiért nem vonható felelősségre (kivéve a polgári jogi úton történő helytállást, esetleg rágalmazás, becsületsértést.) Fő szabály: Az országgyűlés határozata alapján a képviselői szólásszabadság körében a jogalkotó a szóbeli jellegű cselekmények miatt főszabályként fogalmilag kizárja a felelősségre vonás lehetőségét. De, a képviselők személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt kivételként jelölte meg azt az esetet, amikor a képviselő megnyilvánulása rágalmazást vagy becsületsértést valósít meg. Ekkor a képviselőkkel kapcsolatos rágalmazási és becsületsértési ügyekről is érdemben kell a mentelmi jog felfüggesztéséről döntenie az országgyűlésnek (bizottsági előkészítés után.) 5. Nemzeti jelkép megsértése à Btk szabályozza a tényállását: aki nagy nyilvánosság előtt a MK himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bcs nem valósul meg, akkor 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Indítványozták az ABnál ennek a alkotmányellenességét azzal, hogy ez sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. AB elutasította, mert: a nemzeti jelképeknek kettős jelentéstartalma van: (1) egyrészt az államiság, az állami szuverenitás külső megjelenési formáinak tekinthetők, (2) másrészt a nemzethez, mint közösséghez való tartozás kinyilvánításának eszközei is. Ezek mellett az alkotmány a nemzeti jelképeket alkotmányos értékké emelte, így ennek érdekében kivételesen korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága 6. Önkényuralmi jelképek használata à Btk. 269./B, (1): A horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképeket (a) terjeszt, (b) nagy nyilvánosság előtt használ, (c) közszemlére tesz bcs-t követ el. 63

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Alkotmánybíróság Ennek is indítványozták az alkotmányellenesség megállapítását; de az Alkotmánybíróság a következőket mondta; Ez a rendelkezés valóban korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, de ezek használata sértve veszélyezteti (1) a demokrácia értékeinek védelmét, illetve (2) a köznyugalmat 64

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B23. Egyesüléshez való jog; a pártokra vonatkozó külön szabályozás. I. Egyesüléshez való jog Az egyesületek és társadalmi szervek: Polgári alkotmányok - Az egyesülési szabadságot eleinte még el sem ismerték. Először a belga alkotmány 1931. évi belga alkotmányban jelent meg. Angolszász szabályozás - A jogrendszer sajátosságai alapján az egyesülési szabadság megjelenése jóval korábbra tehető. Korlátai itt is vannak; bizonyos egyesületek létrehozását a jog tiltotta. (pl. olyanokat, amelyek tagjaitól eskü letételét követelték meg, olyanokat, amelyekben egyes tagok nevei titokban maradhatnak stb.) Római egyezmény 11. cikkelye kimondja, hogy mindenkinek joga van a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. A társadalmi szervezet fogalmának két értelmezése: Szűkebb értelemben: egyesület (amely alapításához 10 alapító tag szükséges). Tágabb értelemben: nemcsak maga az egyesület, hanem a párt, szakszervezet (a pártnak és a szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.), sőt tömegmozgalom is (amely tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.) Az Etv szerint (1989. évi II. tv): önkéntesen létrehozott önkormányzattal létrehozott szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Céljai minden, amit a törvény nem tilt: 1. nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére 2. nem valósíthat meg bűncselekményt 3. nem alakítható kizárólag gazdasági tevékenység végzése céljából 4. fegyveres szervezet nem hozható létre. Egyesület alapításhoz szükséges: min. 1 alapító tag, alapszabály, ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása. Bírósági nyilvántartásba vétekbe kell tenni, ami nem tagadható meg, ha a feltételeknek eleget tettek. Az ügyintéző és képviseleti szervnek Magyarországon letelepedett, illetve magyar állampolgár, valamint nemzetközi jellege esetén más nem magyar állampolgár is tagja lehet. Törvénysértő határozatát bármelyik tag bíróság előtt megtámadhatja. Működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 63. (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Első generációs politikai alapjog, mely alapján mindenkinek joga van arra, hogy társadalmi szervezeteket, közösségeket hozzon létre, ahhoz csatlakozzon, részt vegyen tevékenységükben. Az alkotmány alapján mindenkinek joga van egyesüléshez. Nem korlátozhatatlan alapjog. Tilalmak: nem irányulhat a társ-i szervezet célja a hatalom kizárólagos megszerzésére, az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bcs-t, és erre való felhívást, nem hozható létre fegyveres szervezet, egyesülés tevékenysége, célja nem ütközhet törvénybe v. Alkotmányba, nem hozható létre társ-i szervezet elsődlegesen gazdasági céllal. Nem sért jogot, ha a társ-i szervezet maga határozza meg, hogy kit vesz fel tagjának. 65

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Társadalmi szervezetek: önkényesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagság, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A tagok egyenjogúak, senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy taggá váljon. Állam nem akadályozhatja meg a társ-i szerv megalakítását és az önkéntes csatlakozást. Egyesület: megalakítása: 10 alapító tag minimum. Megalakításakor megalkotja alapszabályát, mely rendelkezik a szervezet nevéről, céljáról, székhelyéről és belső rendjéről. Figyelembe kell venni a cégkizárólagosság elvét. Megalakulás feltétele a bírósági nyilvántartásba vétel. Meg kell vizsgálni, hogy a szervezet nem alkotmány v. törvényellenes-e. 2001. évi CVI. tv. szerint a bíróság 60 napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről. A nyilvántartásba vétel a kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön. A bejegyzést megelőzően a jogilag hatályos cselekményeket végzi el: alapszabály, ügyintéző megválasztása, stb. A bejegyzés konstitutív hatályú, a nyilvántartásba vétellel jön létre. A párt kivételével a társadalmi szervezet felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint gyakorol felügyeletet. Legfőbb szerve: tagok összessége, vagy az alapszabály szerinti testület. Ügyintéző és képviselő szerv tagja lehet: 1. (a) magyar áp, (b) Mo-on letelepedett (v) vagy Magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar áp, aki 2. a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Vagyonával önállóan gazdálkodik; tartozásaiért saját vagyonával felel. A társadalmi szerv törvénysértő határozatát annak bármelyik tagja bíróság előtt megtámadhatja. A társadalmi szervezet működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol. Bíróság: 1.figyelmeztet a törvénysértés tényére, 2. megsemmisítheti a határozatot, 3. szerv legfőbb szervezetét összehívhatja, 4. felfüggesztheti működését, ha a törvénysértés máshogy nem hárítható el, 5.súlyos törvénysértés esetén feloszlathatja azt. Egyesülési jog korlátozásának esetei Gyermekek esetén: A gyermekeket is megilleti az egyesülési jog, ez azonban nem korlátlan mondta ki az AB. Az a joga, hogy fejlődéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön. Az államnak a gyermeket olyan kockázatvállalásoktól is meg kell óvnia, amelyek a kapcsolatban életkoránál fogva nem képes megismerni, értékelni. A gyermekek joga, hogy az állam részéről megfelelő testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön. Tagságát homo szexualitással kapcsolatos egyesületekben tv. vagy bírósági határozat kizárhatja vagy korlátozhatja. Pártok: Pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, politikában való álompolgári részvételhez szervezeti keretet nyújtsanak. Csak a fennálló alkotmányos keretek között működhetnek. Költségvetési támogatásra jogosultak (1/4-e az országos listán mandátumhoz jutott pártok között, ¾-e az előző választások 1. fordulójában leadott szavazatok arányában azok között, akik min.1%-ot elértek. Vagyonszerzése korlátozott. Nem fogadhat el ktgvetési szervtől, állami vállalattól, külföldi államtól származó, v. névtelen támogatást. Nem szerezhet részesedés gazd-i társban. ÁSZ ellenőrzi törvényességi szempontból. Nem lehet pártot alapítani, működtetni munkahelyen, tanintézetben. Alapítója csak választójoggal rendelkező lehet, tagjai csak magánszemélyek. a) a politikai pártok, a többpártrendszer működése, a politikai demokrácia elengedhetetlen feltétele. Mára amennyire részeseivé váltak az államhatalom gyakorlásának, úgy növekedett a reájuk vonatkozó speciális állami szabályozás. A rendszerváltozást megelőzően a felelős közalkalmazottak, még a bírák is párttagok kellettek, hogy legyenek. A munkásosztály marxistaleninista pártja a társadalom vezető ereje volt. 1. Az alkotmány kimondja, hogy a pártok szabadon alakulhatnak, és szabadon tevékenykedhetnek. Egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervek. Nem lehetnek párttagok az Alkotmánybírók, a bírók, az ügyészek, a fegyveres erők, még a rendőrség hivatásos állományú tagjai sem. 2. a pártok és a közhatalom szétválasztása illetve kapcsolata: - a pártok vezetői a rendkívüli állapot idejére létrehozott Honvédelmi Tanácsnak a tagjai - az OGY feloszlatása előtt a KE köteles kikérni a képviselőcsoportok vezetőinek a véleményét is - az AB tagjaira, a képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló bizottság tesz javaslatot - képviselőcsoportot csak politikai párt alapíthat az OGY-ben. 3. az Etv rendelkezései a pártokról: - csak természetes személyek lehetnek a tagjai - csak magyar állampolgár lehet - törvény sértő határozatát bármely tag bíróság előtt megtámadhatja - az ügyészség nem gyakorol felügyeletet 66

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév - a bíróság csupán a párt gazdálkodásának ellenőrzésére rendelhet ki felügyelő biztost 4. az 1989. évi XXXIII. Törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szól. A pártoknak kérniük kellett nyilvántartásba vételüket. A Ptv a működéssel kapcsolatban kimondja, hogy a pártok munkahelyen szervezetet nem hozhatnak létre, ott nem működhetnek. A párt a Ptv szerint megszűnhet: - más párttal való egyesüléssel - két vagy több pártra való szétválással - feloszlással - a bíróság által való feloszlatással - megszűnésének megállapításával Megszüntethető, ha két egymást követő általános OGY-i képviselői választáson nem állít jelöltet. b) a párt vagyona a tagdíjakból, állami költségvetésből juttatott támogatásból, ingatlanokból, vagyoni hozzájárulásokból és adózott nyereségből képződik. A párt költségeinek fedezése érdekében gazdálkodó tevékenységet folytathat: - kiadványokat jelentethet meg - ingókat és ingatlanokat elidegeníthet - vállalatot alapíthat - értékpapírba fektetheti a vagyonát Minden év április 30-ig a Magyar Közlöny jelenteti meg a beszámolót. A pártok alapításának és tevékenységének szabadsága az egyesülési szabadság része. Az alkotmány szerint minden hatalom a népé, amely választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Ennek megfelelően a pártok az egyéb társadalmi szervekhez képest más, illetve többlet jogosítvánnyal rendelkezhetnek. 67

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév B24. A gazdasági, szociális és kulturális jogok; I. GAZDASÁGI JOGOK: A piacgazdaság elemei: a vállalkozás joga a gazdi verseny szabadsága: nem alapjog, a piacgazdaság feltétele, meglétét az Alk biztosítja; a szerződés szabadsága: önálló alkotmányos jog; alkotmányosan korlátozható, a bíróság szerződésbe való beavatkozása kivételes esetben lehetséges (pl. valamely fél érdekeit lényegesen sérti) Tulajdonhoz való jog: azonos a gyökere a hagyományos állampolgári jogokkal, úgy is tekintenek rá, mint a személyes szabadság biztosítékára, ezek szerint első generációs is lehetne, de azért második generációs, mert több második generációs jognak az anyajoga ebből vezethető le a többi. Két aspektusa van: alkotmányos alapjog, a gazdasági viszonyok alapja. Ebből a kettősségből adódik az alkotmány közös jellemzése is: olyan piacgazdaság, ahol a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelmet élvez és egyenjogú. A piacgazdaságra az Alkotmány preambuluma is utal. Szocialista tulajdonviszonyok: a szocialista felfogás és politikai gyakorlat a magántulajdon felszámolására törekedett; (államosítás) Ennek ideológiai alapja az, hogy a magántulajdon a tulajdon nélküliek kizsákmányolásával jár. Eszerint a magántulajdonra épülő társadalomban a dolgozók politikailag és jogilag is alávetett helyzetben vannak. A magántulajdon és az erre épülő társadalmi rend megszüntetése tehát a tulajdon nélküliek felszabadítását jelenti Az Alkotmány: a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. Az alkotmány a tulajdon egységes fogalmának elvére épül. A tulajdonosok, ill. a tulajdoni tárgyak hierarchikus megkülönböztetését, azaz a tulajdoni alanyok szerint megkülönböztetett tulajdonformák preferálását v. diszkriminálását megszüntetve az alkotmány kimondja: Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét tv. határozza meg. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948), 17 cikke szerint minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz; senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani. Az Alkotmánybíróság értelmezéseiben abszolút védelmet a személyiségi jogoknak és nem a tulajdonnak ad. A tulajdonnal járó kötelezettségek: közteherviselés; Ptk: senkinek fel nem róható kárt a tulaj viseli; Korlátai: a tulajdonhoz való jog korlátozható, amennyiben megfelel a szükségesség-arányosság követelményeknek: Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, tv-ben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.. A kisajátítás más mint az államosítás (az államo-sítás jogszabályba foglalt, normatív, vagyontárgyak széles körét érinti, míg a kisajátítás mindig egyedi). A tulajdon kötelezettségekkel jár: közteherviselés, ill. a senkinek fel nem róható kárt a tulaj viseli (polgári jog) Önkormányzati tulajdon: az állam tiszteletben tartja, jogi személy. II. SZOCIÁLIS JOGOK: Gyűjtőkategória, több más jogterület is foglalkozik vele, nem csak az alkotmányjog, ezért vegyes alkotmányjogi normának nevezzük, és többségük bírói úton nem kikényszeríthető. A XIX. Század második harmadában alakult ki, az állami aktivitás jellemzi ezek érvényesülését. Szociális jog pl. munkához, bérhez, pihenéshez, művelődéshez, szociális biztonsághoz, megélhetéshez való jog. 1. Egészséghez való jog: a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog; Szűkebb értelemben: az orvosi ellátást jelenti; pl. gyógyítás, preventív beavatkozás + betegjogok: orvos választás, ellátás megtagadása, diszkrimináció nélküli ellátás, stb. Tágabb értelemben meghaladja az orvosi ellátás kereteit és az egészség megőrzését tűzi ki célul (pl. sport) 68

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Az ellátás állami feladat, de nem midig ingyenes, megoszlik az állam és az igénybevettek között. Eg.bizt mindenki köteles fizetni, ha későbbi ellátás finanszírozására - AB szerint "vásárolt jog intézménye" 2. Szociális biztonsághoz való jog: az érvényesüléshez alanyi garanciák szükségesek. Ez a jog az állampolgárokat illeti meg, Eszközei pl. nyugdíj, segélyek, havi támogatások; A nyugdíj "részben vásárolt jog" 32/1998. AB: a szociális biztonság minimuma az emberi méltóság része, visszavezették az első, korlátozhatatlan alapjogra à a megélhetéshez szükséges minimális szint biztosítását jelenti. 3. Munkához való jog: vegyes alkotmányjogi szabály, az alkotmány írja főbb ismérveit Korábban a szerződések szabadságához rendelt volt, ma az Alk értelmében az állam köteles beavatkozni, Cél a teljes foglalkoztatottság; Tartalma: o o o foglalkozás szabad megválasztása à pályatanácsadás, képzések segítik igazságos és kedvező munkafeltételek à méltányos munkabér biztosítása, az állam meghatározza a minimálbért. Az egyenlő munkáért egyenlő munkabér elve érvényesül a közszférában (a magánszférában nem). Biztonságos és egészséges munkakörülmények, pihenő- és szabadidő biztosítása, munkaidő maximalizálása, fizetett szabadság à a munkáltató köteles ezeket a feltételeket biztosítani. szakszervezeti érdekvédelemhez való jog à az állam rendezi a feltételeket, minden esetben önkéntesek! III. KULTURÁLIS JOGOK: 1. Művelődéshez való jog: Magyarországon a reformáció elterjedésével, a vallásszabadság részeként merült fel. Kimondják az 1848-as törvények. Az Eötvös József által előterjesztett 1868. évi XXXVIII. tc minden 6-12 éves korú gyermekre kimondja a tankötelezettséget s az alapfokú oktatás ingyenességét. A MK biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot à ingyenes és kötelező általános iskola, közép- és felsőfokú tanulmányok A szülők, gondviselők kötelesek gyermekük taníttatatásáról gondoskodni Elemei: o tanuláshoz való jog à általános iskolai oktatás kötelező és mindenkire kiterjed, általában ingyenes o tanulás szabadsága à oktatási intézmény szabad megválasztása, magántanulói státusz is lehetséges o tanítás szabadsága à az iskola fenntartásához állami támogatás, nevelési program meghatározása o tágabb értelemben vett művelődés à színház, könyvtár, múzeum létesítés, melyet az állam támogat 2. Közoktatás: 1993. évi LXXIX tv. Az oktatáshoz való jog egyrészt jogosultság, másrészt kötelezettség, melynek feltételeit az állam teremti meg. A tankötelezettség: 6-18 év. Az állam a közoktatási intézmények részére a feladatellátáshoz költségvetési támogatást nyújt.. Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége keretében gondoskodik. Ingyenesség: ingyenes az óvodában a foglalkozás, az iskolában a tanórák, a felügyelet, az iskolai létesítmények igénybevétele, a kollégiumi foglalkozás. Térítési díjfizetési kötelezettség terhei a tanórán kívüli foglalkozásokat, étkezést stb. A közoktatás körében a gyermekek, tanulók jogai és kötelességei: egészséges környezetben neveljék és oktassák őket, pihenő-, szabadidő, testmozgás biztosítva legyen, sportolási és étkezési lehetőség adott legyen és életkorának, fejlettségének megfelelően alakítsák ki. Nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Kötelessége: hogy részt vegyen a foglalkozásokon, eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. A szülők jogai és kötelességei: hogy gyermekük számára a nevelési-oktatási intézményt megválasszák, iskolát alapíthatnak, stb. A szülők jogai nem korlátozhatják a gyermek gondolat, lelkiismereti és vallásszabadságához való jogát. 3. Felsőoktatás 1993. évi LXXX. tv. A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók, hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotótevékenység és a tanulás szabadságát. 69

Alkotmányjog záróvizsga 2010/2011. tavaszi félév Állami felsőoktatási intézményt az OGY létesíthet, alakíthat át és szüntethet meg. Az oktató jogosult a tananyag meghatározására, alkalmazott képzési módszer megválasztására. A hallgatók tanulmányi munkájának értékelésére, meghatározott feltételek mellet a hallgatók megválasztására, tudományos kutatók és vezetők kiválasztására. A felvehető hallgatók számának megállapítására, felvétel feltételeinek meghatározására, tanterv meghatározására, bizonyítványok, oklevelek kibocsátására. Pénzügyi eszközök feletti rendelkezésre Az oktatási miniszter tv-i felügyeletet gyakorol az állami felsőoktatási intézmények felett, tv sértő aktusaikat megsemmisíti. Alkotmány: minden magyar állampolgárnak joga van az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőoktatási tanulmányokat folytatni. Római jegyzőkönyv: senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot 4. Közművelődés: könyvtár, színház látogatása, kulturális örökség megismerése 5. Művészeti élet szabadsága: a művészeti alkotó munka szabadságát, a művész bármely meg nem engedett korlátozástól mentes önkifejezését, valamint a művészeti alkotások nyilvánosság elé tárását, ill. bemutatásának, terjesztésének szabadságát jelenti. 6. A tudományos élet szabadsága. AB: Magában foglalja a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, mely a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódik. A szabadság tényleges jogosultjai a tudomány művelői. Teljesen szabad, de bűncselekményt nem valósíthat meg. Az állam támogat, meg kell teremtenie a szellemi javak támogatását, jogi védelmét. 70