AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINİSÉGET SZABÁLYOZÓ KÉZIKÖNYVE

AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINİSÉGET SZABÁLYOZÓ KÉZIKÖNYVE Összeállította: Boros István VÁC 2005 1

Tartalom 1. Bevezetés 4 2. European Network for Assurance Higher Education (ENQA) beszámolója 5 2.1 Felsıoktatási intézmények belsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai 5 2.2 Felsıoktatási intézmények külsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai 5 3. Apor Vilmos Katolikus Fıiskola 6 3.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mint jogi személy 6 3.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola alapvetı célja, alaptevékenységei 6 3.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó elıírások és ajánlások 9 4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola helye a keresztény életben 12 4.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje és célrendszere 12 4.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb tevékenységei 15 4.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb kapcsolatai 17 5. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete 20 5.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola felügyeleti szervezete 20 5.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete 20 5.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási szervezete 22 5.4 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola belsı szabályrendszere 24 6. A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei és rendszere 26 6.1 A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei 26 6.2 Minıségszabályozó biztosítási egységek tevékenységei 26 6.3 A fıiskola minıségszabályozó rendszere és szervezete 26 7. Az intézményi minıségszabályozó rendszer mőködése 28 2

8. A minıségbiztosítási egységek adminisztrációja 30 8.1 Éves tervek 30 8.2 Feljegyzések 30 8.3 Nyilvántartások 31 9. Önértékelés hierarchikus egységenként és képzésenként (BA és MA) 32 9.1 A képzési tevékenység önértékelése 32 9.2 Eredménykritériumok 32 9.3 Eredménymutatók 33 9.4 Önértékelési módszerek 33 Függelék tartalma 34 Eljárás-utasítások 37 Függelék I. Feljegyzések mesterpéldánya II. SzMSz és szabályzatok III. Külsı szabályozók dokumentumai Egyházi Állami Uniós IV. A fıiskola kapcsolatai 3

1. Bevezetés Jelen minıségbiztosítási kézikönyv elsısorban a Sapientia Szerzetesi Fıiskola, a Szegedi Hittudományi Fıiskola és az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola meglévı minıségbiztosítási kézikönyvének átdolgozása és harmonizálása az új rendszerő képzésre. Fontos forrás még Prof. Dr. Veress Gábor minıségbiztosítási kutatásai, illetve a minıségbiztosítás felsıoktatási intézményre adaptálása és kidolgozása, melynek eredményeire (A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének terve, Veszprém 2003.; A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének elvei, Veszprém 2003) nagymértékben támaszkodtam. S ezúton mondok köszönetet személyes tanácsaiért és önzetlen segítségéért. A rövidre szabott idıben igyekeztem figyelembe venni az ENQA uniós oktatási miniszterek tanácskozásáról szóló beszámolóját (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area, ed. European Association for Quality Assurance in Higher Education, Helsinki 2005.). Jelen kézikönyv nem tér ki a minıség, mérhetıség, s egyáltalán a minıség biztosítása fogalmi problémájára a hitéleti képzés területén. Ha a hitéleti képzés nem pusztán, a világi képzéshez hasonlóan képzési folyamat, hanem a hit átadására készít fel, akkor igen csak analóg értelemben alkalmazhatjuk ezeket a fogalmakat. S ezért tisztában vagyunk a minıségbiztosítás, minıség, értékelhetıség és mérhetıség hitéleti képzésre alkalmazásának súlyos, és eddig megoldatlan probléma halmazával, melyre most semmiképpen sem vállalkozhatunk. A képzési folyamat, azaz a hit átadásához, a hitre neveléshez szükséges ismeretek és módszerek elsajátításának folyamatának minıségbiztosítási szabályozására vállalkozhatunk, s kell is vállalkoznunk. Persze, továbbra is kitartva azon meggyızıdésünk mellett, hogy még sem mérhetı minden, miként azt minıségbiztosítási konferenciákon gyakran hallani. 4

2. European Network for Assurance Higher Education (ENQA) beszámolója 1 2.1 Felsıoktatási intézmények belsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai - A minıségbiztosítás politikája és eljárásmódja - Programok és döntések jóváhagyása, monitoringja és idıszakos felülvizsgálata - Hallgatók felvétele - Oktatók minıségbiztosítása - Információs rendszer - Nyilvánosság 2.2 Felsıoktatási intézmények külsı minıségbiztosításának európai elvei - Külsı minıségbiztosítás - Külsı minıségbiztosítás folyamatainak kidolgozása - Döntések kritériuma - A cél elérésére irányuló folyamatok - Jelentés - Eljárásmódok követése - Idıszakos felülvizsgálat - Rendszerelemzések 1 Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area, ed. European Association for Quality Assurance in Higher Education, Helsinki 2005. 5

3. Apor Vilmos Katolikus Fıiskola 3.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mint jogi személy A alapította, fenntartója a Váci Egyházmegye A fıiskola vezetıje: Szilágyiné dr. Szemkeı Judit A fıiskola székhelye: 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. A fıiskola hallgatói létszáma az elmúlt években az alábbi módon alakult. 2000/2001: nappali 582; nem nappali 699 2001/2002: nappali 539; nem nappali 818 2002/2003: nappali 619; nem nappali 1346 2003/2004: nappali 636; nem nappali 1492 2004/2005 nappali 767; nem nappali 1574 2005/2006: nappali 879; nem nappali 1734 A fıiskola jogi, gazdálkodási és szervezeti értelemben önálló. 3.2. Keresztény fıiskola alapvetı célja, alaptevékenységei A fıiskola alapító okirata mellékletben csatolandó a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. A fıiskola alapvetı célja, a hit és a hittudomány közvetítése Krisztus példája által, és a világi tudományok keresztény szellemő mővelése, átadása, valamint keresztény szellemő értelmiség képzése. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola alaptevékenységei: képzés: nappali felsıfokú szakképzés, nappali alapképzés, nappali mesterképzés, felnıttképzés, szakirányú továbbképzés 6

távoktatás kutatás/fejlesztés társadalmi szolgáltatás. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: - Az intézmény a szakindítási engedéllyel rendelkezı fıiskolai és egyetemi szakokon, illetve BA és MA szinteken, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, fıiskolai és egyetemi szintő alapképzést folytathat. A szakok felsorolását az SZMSZ I. sz. melléklete tartalmazza. - Az MA szintő diplomához jutást saját képzéssel vagy ennek hiányában felsıoktatási intézményekkel kötött szerzıdésekkel biztosítja. - A Fıiskola szakirányú továbbképzést folytat akkreditáció alapján. - Akkreditált iskolai rendszerő szakképzést folytat engedély alapján. - e képzési formákban az intézmény államilag elismert oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki a képzéseket nappali, esti és levelezı tagozaton, továbbá távoktatásban végzi a Fıiskola. - Továbbképzést és felnıttképzést folytat az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. - Közoktatási intézmények fenntartójaként közoktatási feladatokat lát el. - Nemzetközi kapcsolatokat épít és ápol ösztöndíjas hallgatói és oktatói utak, közös kutatások, közös oktatási pályázatok segítségével. Nemzetközi megállapodásokkal biztosítjuk a Fıiskola hallgatói számára, a fıiskolai BA szintő diplomájukhoz kapcsolódóan MA szintő diplomához is juthassanak. - Hallgatóink mővészeti, néphagyományokon alapuló, erkölcsi kapaszkodókat adó képzésével keresztény kultúránk kincseinek továbbadására alkalmassá válnak. - A Fıiskola lehetıvé teszi a hitéleti képzésben résztvevı hallgatók számára, hogy párhuzamosan világi diplomát is szerezhessenek. A világi képzésben résztvevı hallgatók számára lehetıséget nyújt párhuzamosan hitéleti képzésben való részvételre, diplomaszerzésre is. - A fenti tevékenységeket a Fıiskola más jogi személyekkel együttmőködve is végezheti. - A felsıoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján a Fıiskolán minıségbiztosítási rendszer mőködik, az SZMSZ és annak mellékletét képezı Minıségbiztosítási szabályzat alapján. 7

A jelen minıségbiztosítási kézikönyvben nem térünk ki a papnevelés és szerzetesnevelés minıségbiztosításra, mivel egyrészt a Váci Egyházmegyében a papképzés és nevelés jelenleg a Fıiskolától függetlenül folyik mint nulladik évfolyam, másrészt a papképzést és nevelést az egyházi rendelkezések szabályozzák. Csak az alapképzési tevékenység, annak bemeneti (felsıfokú szakképzés) és kimeneti (szakirányú továbbképzés, mesterképzés) képzési tevékenység minıségbiztosításával foglalkozunk, mivel minıségügyi szempontból ez a tevékenység a többi alaptevékenységtıl viszonylagosan függetlennek tekinthetı. A hitéleti képzés folyamatát, tartalmát és formáját tárgyaljuk. A jelen minıségbiztosítási kézikönyv továbbá nem tartalmazza az egyes képzési formák és szakok, valamint a szolgáltató egységek, mint minıségbiztosítási alrendszerek, minıségbiztosítási kézikönyvét. Ezeket ugyanis a jelen intézményi minıségbiztosítási kézikönyv alapján kell elkészíteni: - felsıfokú szakképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként; - alapképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként és szakirányonként; - mesterképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként és szakirányokként; - szakirányú továbbképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként; - felnıttképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként, - távoktatási szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként, - Tudományos Bizottság minıségbiztosítási kézikönyve - Informatikai Központ minıségbiztosítási kézikönyve; - kollégium minıségbiztosítási kézikönyve; - könyvtár minıségbiztosítási kézikönyve; - gazdasági osztály minıségbiztosítási kézikönyve; - hallgatói önkormányzat minıségbiztosítási kézikönyve; - pr tevékenység minıségbiztosítási kézikönyve. 8

A fıiskola alaptevékenységei közül a képzés alaptevékenységen belül foglalkozik alapképzéssel, szakképzéssel, felnıttképzéssel, továbbképzéssel és távoktatással, valamint a képzést támogató kollégiumi, könyvtári és étkeztetési szolgáltatással. A társadalmi szolgáltatás alaptevékenységen belül a fıiskola többek között szociális szolgáltatást, szakmai rendezvények szervezését, pályázati szolgáltatást végez. 3.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó külsı elıírások és ajánlások 3.3.1. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb általános állami jogszabályok Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos általános jogszabályok az alábbiak: - a munkajogviszonnyal kapcsolatos jogszabályok, - a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályok, - a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok, - fogyasztóvédelmi jogszabályok, - környezetvédelmi jogszabályok. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb általános állami jogszabályok győjteményét mellékeljük a jelen minıségbiztosítási kézikönyvhöz. 3.3.2. A fıiskola mőködésére vonatkozó oktatással kapcsolatos fontosabb állami jogszabályok Az oktatással kapcsolatos jogszabályok az alábbiak: - a felsıoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok, - a közoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok, - a felnıttképzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok. 9

A fıiskola mőködésére vonatkozó, oktatással kapcsolatos fontosabb állami jogszabályok győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. 3.3.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb katolikus egyházi jogszabályok A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb katolikus egyházi elıírások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. 3.3.4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fıbb Európai Uniós elıírások és ajánlások A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb EU elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. 3.3.5. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola képzési tevékenységére vonatkozó egyéb állami szabályok és ajánlások A fıiskola képzési tevékenységére vonatkozó fontosabb OM, MAB, FTT, stb. elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. 3.3.6. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb minıségügyi elıírások és ajánlások 10

Minıségügyi szempontból a fıiskola figyelembe veszi a fogyasztóvédelmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok szellemét és a szolgáltatás felelısség nemzetközi elıírásainak elveit. A fıiskola a képzési tevékenységébe beépíti az emberi méltóság, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a szellemi tulajdon és a személyes adatok védelmére vonatkozó elıírásokat és ajánlásokat. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb minıségügyi elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük. 11

4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola helye a keresztény életben 4.1.Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje és célrendszere 4.1.1. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola keresztény világnézeten alapuló értékrendje Krisztus személyes példájában, a Szentírásban, a szent hagyományban és az Egyház tanításában rögzített örök értékeken nyugszik, amelyeket hitünk megvallása, a keresztény misztérium ünneplése, a Krisztust követı élet és keresztény gyakorlat révén kell és lehet megvalósítani. 4.1.2. A keresztény fıiskola kultúrája A keresztény fıiskola értékrendje az intézmény kultúrájában valósul meg: a fenntartó, az intézményvezetı, a munkatársak, a diákok magatartásában és tevékenységében, elektromos és hagyományos publikációkban, a rendezvényeken és a nyilvános szereplés vállalásában, a tanulmányi elımenetelben és a feladatok lelkiismeretes teljesítésében, valamint a társadalmi életben és a keresztény közösségben történı helytállásban. 4.1.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola küldetésnyilatkozata, jövıképe A Fıiskola elsıdleges feladata, hogy tevékenységével elısegítse a kereszténységen alapuló hagyományos magyar és kisebbségi kultúra, a magyar nyelv és kisebbségi nyelvek, a család és más hagyományos közösségi formák megmaradását és fejlıdését azáltal, hogy felsıfokú végzettségő szakembereket nevelıket, segítı, hitéleti, egyházzenei szakembereket képez, segíti hallgatóit abban, hogy tudásban és emberségben kiteljesedjenek. 12

A Fıiskola célja, hogy a következı nemzedékek egészséges természeti és szellemi környezetben nevelkedhessenek. A fıiskolai oktatás a keresztény gyökerekre, a magyar kultúrára és nyelvre, az országban élı kisebbségek kultúrájára és nyelvére alapozva teremti meg azt a légkört, amelyben az értelmiségi képzés feladatát ellátja. A fıiskola kiemelten fontos feladatának tartja a német nemzetiségi pedagógusok képzését, illetve azt, hogy a legnagyobb létszámú kisebbség, a roma (cigány) gyermekek esélyteremtését segítse romológiai ismeretekkel rendelkezı pedagógusok képzésével. A Fıiskola vállalt feladata a tanító, óvoda-, szociálpedagógus képzés, valamint továbbképzés. Kiemelt szerepet tölt be Fıiskolánk életében a magyar hagyományokra épülı drámapedagógus képzés. Tudományos életünket elsısorban a képzésekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások folytatása jellemzi. Speciális területként jelenik meg a vallástudományi bölcsész egyetemi szak. A Fıiskola egyházi jellegének kialakítását a hittanár, a kántorképzés, a katekéta-lelkipásztor munkatárs és az ehhez kacsolódó hitéleti tevékenység segíti. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk mőködésével segítse a Váci Egyházmegye oktatási, nevelési, hitéleti feladatait. Fıiskolánk az egyetemes katolikus felsıoktatás részeként kíván mőködni, ennek megfelelıen alakítja hazai és nemzetközi kapcsolatait. A fıiskola középtávú célját jövıképe határozza meg. A fıiskola jövıképe: egy mondatban fogalmazandó meg, pl.: Áldozatos munkával megvalósítani a krisztusi küldetést a világban. 13

4.1.4. A keresztény fıiskola fıbb célkitőzései A fıiskola stratégiája és politikája A fıiskola felsı vezetésének stratégiai döntése a minıségbiztosítási rendszer kialakítása, mőködtetése és folytonos tökéletesítése. Az alapfeladatához kapcsolódó képzés célja a. olyan értelmiségi pedagógiai szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai mőveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, hitük és szeretetteljes bánásmódjuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttmőködve - alkalmasak az óvodás gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére; b. olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a diplomájukban megjelölt területen nevelési, oktatási és szociális fejlesztı, segítı feladataikat ellátni; c. végzett pedagógusaink korszerő általános mőveltséggel, idegennyelvtudással, társadalmi érzékenységgel rendelkeznek, jellemzi ıket az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, az egyéni és közösségi felelısségérzet és feladatvállalás, az egész életen át tartó mővelıdés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel. d. a nemzeti és az egyetemes kultúra (a tudományok és a mővészetek) közvetítésével, mővelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével a hallgatókat felkészítjük az értelmiségi létre. A fıiskola fıbb fejlesztési célkitőzései A fıiskola > a saját célok > a változó társadalmi/egyéni igények > az eddigi eredmények > a kialakult intézményi kultúra > a rendelkezésre álló szervezet 14

figyelembe vételével tervezi meg és vezeti be minıségbiztosítási rendszerét. A fıiskola minıségbiztosítási célja, hogy eredményesen és hatékonyan felfedje az érdekelt felek azaz elsısorban a hallgatók, az oktatók, a fıiskola, az Egyház, a közoktatás, és a társadalom igényeit és elvárásait, ezeket vesse össze a fıiskola értékrendjével és az érdekelteknek a fıiskola értékrendjével összhangban lévı igényeit és elvárásait elégítse ki. 4.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb tevékenységei 4.2.1. A fıiskola fıbb tevékenységei A fıiskola képzési tevékenységén belül az alábbi képzési folyamatokat határozza meg: hitéleti képzés, ezen belül katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA), hittanár-nevelı (MA), katolikus kántor, világi képzés, ezen belül, tanító, szociálpedagógus, óvodapedagógus, kisebbségi pedagógus, nemzetiségi pedagógus, kétszakos, gyakorló iskolai; tanárok képzése/szakirányú továbbképzése; felnıttképzés; távoktatás. 4.2.2. A képzési tevékenység fıbb jellemzıi a minıségbiztosítás szempontjából Minıségbiztosítási szempontból az ember-ember kapcsolaton alapuló szolgáltatásoknak számos fontos jellemzıje van. A fıiskolák alaptevékenysége a képzés és a nevelés, ez a 15

minıségügyben termelésnek nevezett tág fogalmon belül az ember és az ember közötti szolgáltatás, ahol a tanár és a hallgató közötti kapcsolaton alapul a szolgáltatás. (A keresztény fıiskolák természetesen más jellegő szolgáltatást is végeznek.) Az ember-ember, vagy még pontosabban személy-személy közötti szolgáltatás alapvetı jellemzıje, hogy a szolgáltatási folyamat során mind a szolgáltató (pl. a tanár), mind az, aki a szolgáltatást kapja (pl. a hallgató) térben és idıben egy rendszerben van, így közöttük közvetlen kölcsönhatás van és a szolgáltatás hatékonysága a két fél együttmőködésétıl függ. A két fél kapcsolata általában személyes, emberi, szakmai és jogi. Minıségbiztosítási szempontból a képzésnek további jellemzıi vannak. A képzés további alapvetı jellemzıje, hogy nem közvetlenül felhasznált szolgáltatás, hanem beruházás, pontosabban értelmi és érzelmi beruházás. A hallgató a képzés során fogyasztó, majd a képzés, a tudás hasznosítása során termelı lesz, a tudását adja át egyrészt a hitéleti szolgálatban, másrészt a munkáltatójának, továbbá a társadalomnak. Ezen tevékenységek eredményeit hasznosítja a társadalom, mint végfogyasztó. Minıségügyi szempontból további problémát jelent az, hogy a képzés, mint beruházás eredménye közvetlenül nem mérhetı, gyümölcse csak idıben lassan általában évtizedek alatt jelenik meg, így hatása nagyon nehezen érzékelhetı, mérhetı. A képzés minıségmenedzsmentjének különleges jellegzetessége az is, hogy a szolgáltatást igénybevevı hallgatók fiatal, általában még nem kiforrott személyiségek, ugyanakkor a szolgáltatást nyújtó oktatók általában a szakterületet kiválóan ismerı, az oktatásra alkalmas tudós egyének, akik a képzést felelıséggel, de egyben jelentıs szabadsággal végzik. A keresztény képzés során figyelembe kell venni a keresztény pedagógia fontosabb ajánlásait is (mellékelni kell az adott felsıoktatási intézményre adaptált minıségbiztosítási kézikönyvhöz). 16

4.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb kapcsolatai 4.3.1. A fıiskola állami oktatási kapcsolatrendszere A fıiskola állami oktatási kapcsolatrendszere rendkívül sokrétő. A gyakorlóiskola miatt kapcsolata van a közoktatási kormányzattal, az alapképzés miatt a felsıoktatási kormányzattal és a szakképzés miatt a szakképzés irányításával. Az OM-mel a kapcsolata többrétő: részben mint felügyeleti szervezet, részben mint pályázati lehetıséget nyújtó szervezet és mint tájékoztató, tanácsadó szervezet. Hasonló a helyzet a MAB-bal. A kapcsolat itt is többrétő: részben mint engedélyezı, felügyelı, részben mint tájékoztató, tanácsadó szervezet. A fentiek mellett a fıiskolának kapcsolata van többek között a Fıiskolai Fıigazgatói Konferenciával és a különbözı Országos Hallgatói Érdekképviseleti Szervekkel. 4.3.2. A fıiskola egyéb állami kapcsolatrendszere A fıiskola, hasonlóan a többi felsıoktatási intézményhez, számtalan, nem közvetlenül a képzési tevékenységére vonatkozó kapcsolattal rendelkezik. A költségelszámolás tekintetében elsısorban az Állami Számvevıszékkel és az APEH-hel tart kapcsolatot, továbbá az OEP-pel. Az egészségügyi kérdések tekintetében elsısorban az ÁNTSz-szel tart kapcsolatot. A fentiek mellett számos mőszaki szabályozási területen a különbözı engedélyezı, felügyelıségekkel, hivatalokkal, pl. önkormányzattal tart kapcsolatot. 4.3.3. A fıiskola egyházi kapcsolatrendszere A fıiskola alapítója és fenntartója a megyéspüspök. Az intézmény tevékenységét a katolikus egyház szabályai szerint, annak struktúráján belül fejti ki. Ennek következtében felügyeleti szervnek tekintendı a Hittani Kongregáció a tanítás hitelessége vonatkozásában, a 17

Szemináriumok és Oktatási Intézmények Kongregációja (Katolikus Nevelés Kongregációja) a hivatásgondozás, a keresztény nevelés és keresztény felsıoktatás vonatkozásában. A Cor Unum pápai tanács a szociális területen végzett tevékenység felügyeleti szerve. A Magyar Katolikus Püspöki Kar az országosan összehangolt tevékenységek megvalósításánál tekintendı felügyeleti szervnek. Amennyiben a fıiskola más felsıoktatási intézményhez affiliálódik, az affiliáló intézmény is felügyeleti szerv az affiliációs iratokban megnevezett szakok vonatkozásában. 4.3.4. A fıiskola társkapcsolatai A fıiskola legjelentısebb társkapcsolatai a közoktatási intézmények, mert egyrészt gyakorlóhelyekként aktívan részt vesznek a gyakorlati képzésben, másrészt a végfelhasználók legjelentısebb csoportja. A plébániák nem csak a Fıiskola jelentıs beszállítói, hanem a hitéleti képzésben gyakorlóhelyek is. İk jelentik továbbá a végfelhasználók egyik csoportját is. A keresztény képzés lelki, szellemi hátterét biztosítják. Az egyházi középiskolák az oktatáson, a képzésen és a keresztény nevelésen keresztül úgy készítik fel diákjaikat, hogy azok könnyen folytathassák tanulmányikat egyházi, keresztény intézményekben. A nem egyházi középiskolák is jelentısek, mivel a felsıoktatási intézménybe csak a középfokú végzettség megszerzése után lehet bejutni. Sok olyan elkötelezett ember tanul ezekben az intézményekben, akik fontosnak érzik, hogy meggyızıdésüket tovább erısítsék, tudásukat pedig elmélyítsék Fıiskolánkon. A középiskolák jelentik a Fıiskola közvetlen bemenetét. A szociális/karitász intézmények jelentısége nagy, hiszen a segítı szeretet gyakorlása az egyház egyik elsıdleges küldetése. Ezek az intézmények a végzett hallgatók végfelhasználói. A mai sokoldalú kutatási-oktatási elvárásoknak csak úgy tud megfelelni a Fıiskola, hogy a régióban található felsıoktatási intézményekkel szoros együttmőködési kapcsolatot alakít ki. Közös programokat tervez, közös kutatásokat végez, közösen pályázik. 18

Az egyház jogszabályban írja elı, hogy a keresztény felsıoktatási intézményeknek kötelezı együttmőködniük. Az együttmőködés egyik nagyon szoros formája az affiliáció. Ez garantálja az oktatás magas színvonalát és a keresztény tanítás továbbadását. A kreditrendszer bevezetésébıl fakadó alapvetı szükségszerőség, hogy más egyetemeken és fıiskolákon teljesített kreditpontokat elismerjünk. Fontos, hogy a nemzet felsıoktatási intézményei szükség esetén egységesen is fel tudjanak lépni az Európai Unióban. 19

5. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete 5.1. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola felügyeleti szervezete Állami oldalon a fıiskola felsıoktatási felügyeleti szerve egyrészt az OM, amely általános törvényi felügyeletet gyakorol, másrészt a MAB, amely az akkreditáció szempontjából részben engedélyezı és felügyelı, részben tanácsadó és segítı, továbbá a FTT, amely elsısorban a szakok engedélyezése területén gyakorol felügyeletet. 5.2. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete (lsd. organogram) (A fıiskola szervezeti felépítését mellékelni kell az adott felsıoktatási intézményre adaptált minıségbiztosítási kézikönyvhöz) 20

Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola organogramja FİISKOLAI TANÁCS, BIZOTTSÁGOK IGAZGATÓ TANÁCS FİIGAZGATÓ TANSZÉKVEZETİI TANÁCS INTÉZETEK, TANSZÉKEK TANULMÁNYI FİIG. HELY. GYAK. KÉP. FİIG. HELY. FİTITKÁR GAZDASÁGI OSZTÁLY VEZ. ollégium Felnıttkép. Központ Tanulmányi Osztály Közokt. Intézm. Gyakorló helyek Fıigazgatói Hivatal Gazdálkodási Osztály Gazdasági Osztály Okt.módsz. vezetı Könyvtár Informatikai és Kommunikáció s Központ Gondnokság 21

5.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási szervezete A minıségbiztosítás megvalósítása érdekében a fıiskola minıségbiztosítási szervezetet hoz létre. A minıségbiztosítási szervezet a fıiskola irányítási rendszerének része. A minıségbiztosítási szervezetet a minıségbiztosítási vezetı irányítja, aki közvetlenül a fıigazgató irányítása alatt végzi a tevékenységét. A minıségbiztosítási vezetı munkáját minıségbiztosítási bizottság és minıségértékelı bizottság felügyeli és segíti. A minıségbiztosítási vezetı irányító munkáját minıségbiztosítási elıadó segíti, ı végzi a minıségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt. 22

A minıségbiztosítási szervezet felépítésének vázlata Fıiskolai Tanács megbízás megbízásra javaslat Fıigazgató Minıségértékelı Bizottság megbízás megbízás, irányítás felügyelet Minıségbiztosítási Bizottság segítés Minıségbiztosítási vezetı Második szint Szak 1,2,3 Minıségbiztosítási felelıse Kiszolgáló egységek minıségbiztosítási felelıse 23

5.4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola belsı szabályrendszere A fıiskola belsı szabályrendszerét a függelékben mellékeljük: SzMSz és mellékletei, illetve az SzMSz-ben hivatkozott szabályzatok: Felvételi és átiratkozási szabályzat Kredit rendszerőképzés Tanulmányi és vizsgaszabályzat (KTVSZ) Díszoklevél adományozásának rendje Szabályzat a hallgatói juttatásokról és térítésekrıl Kollégiumi szabályzat HÖK szabályzat Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat Dolgozói fegyelmi és kártérítési szabályzat Oktatók és tudományos kutatók munkaköri szabályzata Tudományos kutatási és mővészeti tevékenységi szabályzat TDK-szabályzat Belsı jogorvoslati szabályzat Intézményi testületi szabályzatok (testületenként) Az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje Tőzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Gyakorlati Képzési SzMSz Minıségbiztosítási szabályzat Oktatói követelményrendszer Selejtezési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Személyszállítások rendelésének szabályzata Gépjármő-használati szabályzat Közbeszerzési szabályzat Beszerzési szabályzat 24

Kötelezettség-vállalási szabályzat Tanulmányi ügyrend Kommunikációs és telefon szabályzat Számviteli politika 25

6. A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei és rendszere 6.1 A fıiskolai minıségszabályozó tevékenységei: hierarchikus szabályozó tevékenységek: fıiskolai minıségszabályozó tevékenységek fıiskolai oktatási minıségszabályozó tevékenységek fıiskolai kutatási minıségszabályozó tevékenységek intézeti minıségszabályozó tevékenységek tanszéki minıségszabályozó tevékenységek 6.2 Minıségszabályozó biztosítási egységek tevékenységei - a szakok oktatási tevékenységének minıségbiztosítása - szakirányú továbbképzések tevékenységének minıségbiztosítása - felnıttképzés tevékenységének minıségbiztosítása - távoktatás tevékenységének minıségbiztosítása - társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítása A fıiskolai minıségszabályozó rendszer felépítése az alapvetı tevékenységek alapján: 1. Oktatás minıségbiztosítása 2. Kutatás minıségbiztosítása 3. Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítása 6.3 A fıiskola minıségszabályozó rendszerének irányítási rendszere és szervezete - A fıiskola minıségszabályozó rendszerének hierarchikus irányítási rendszere 26

Felsı szint: fıiskolai minıségszabályozó rendszer Alsó szint: Oktatás minıségbiztosítási rendszer Kutatás minıségbiztosítási rendszer Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási rendszer - Fıiskolai Minıségszabályozó Rendszer irányítási szervezete: fıiskolai minıségirányítási vezetı fıiskolai oktatási minıségbiztosítási vezetı intézeti/tanszéki oktatási minıségbiztosítási vezetı szak minıségbiztosítási vezetı fıiskolai kutatási minıségbiztosítási vezetı Tudományos Bizottság minıségbiztosítási vezetı Kutatási projektek minıségbiztosítási vezetı Konkrét kutatási projekt minıségbiztosítási vezetı Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási vezetı Tanácsadás minıségbiztosítási vezetı Rendezvény minıségbiztosítási vezetı - A fıiskola minıségszabályozó rendszer szervezeti egységei Általános minıségbiztosítási csoport Oktatási minıségbiztosítási csoport Kutatási minıségbiztosítási csoport Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási csoport 27

7. Az intézményi minıségbiztosítási rendszer mőködtetése A minıségbiztosítási egységek tevékenységei 2 Általános, az egész fıiskolára vonatkozó (rendszeres): - éves minıségbiztosítási terv, célok meghatározása, - éves minıségbiztosítási beszámoló, - minıségbiztosítási képzések ütemezése, - külsı és belsı szabályozók alakulásának figyelemmel kísérése. A Rendszer felügyelete (rendszeres): - vezetıi minıségbiztosítási átvizsgálások, - belsı auditok, - önértékelések. Mérés (rendszeres): - folyamat-, teljesítménymutatók figyelemmel kísérése, - megfelelıség figyelemmel kísérése, - megelégedettség figyelemmel kísérése. Elemzés (rendszeres): - folyamat-, teljesítménymutatók elemzése, - megfelelıség elemzése, - megelégedettség elemzése, - a kitőzött célok összevetése az elért eredménnyel. Kiigazítás (eseti): - panaszok, reklamációk kezelése, - helyesbítı tevékenységek, - az eltérések kezelése. 2 Veress Gábor felosztását követjük, in: Veress Gábor: A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének terve, Veszprém 2003. (kézirat) 19-20.o. 28