27/2010. sz. elıterjesztés A határozati javaslat elfogadásához a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati rendelete 28. (7) bekezdés f/ pontja alapján minısített többség szükséges. Tárgy: Javaslat Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére 2010. évben nyújtandó adómentes juttatások és a Cafetéria keret összegének megállapítására. Tisztelt Képviselı-testület! A 2010. évi költségvetés tervezéséhez szükséges megállapítani, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói), részére 2010. évben nyújtandó adómentes juttatások és a Cafetéria keret összegét. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. -a jelentıs mértékben módosított a köztisztviselık jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.). A Tv. többek között módosította köztisztviselık szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásaira vonatkozó szabályrendszert (egyúttal felhatalmazva a Kormányt eddig a közalkalmazotti élet-és jogviszony területéhez kapcsolódóan külön ágazati rendelet kiadására, különösen a cafetéria-juttatás területén.) A Ktv. 2010. január 01. napján hatályos 49/F., G., H., I., J. és K. -ai szerint: 49/E. Egyéb juttatások 683 49/F. (1) A köztisztviselı cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja. 685 (2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévı, illetve nemzeti szakértıként foglalkoztatott köztisztviselı, továbbá a köztisztviselı azon idıtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét idıtartama meghaladja a harminc napot. 1
(3) A köztisztviselı írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig -, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követıen csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban lehetıvé teszi. A hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban elıírhatja, hogy a köztisztviselı helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni. (4) A köztisztviselıt megilletı cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítı munkáltatót terhelı közterhek megfizetésére is. (5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselı közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szőnik meg, az idıarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni elsı munkanapon, illetve a jogviszony megszőnésekor vissza kell fizetni, illetve - a köztisztviselı választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetıvé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetériajuttatás értékét, ha a jogviszony a 15. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szőnik meg. (6) Ha a köztisztviselıt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál idıarányosan jogosult. Ha a köztisztviselı a korábbi munkáltatónál az idıarányos részt meghaladó értékő cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az idıarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehetı cafetériajuttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehetı juttatás mértékéig - csökkenteni kell. (7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára. (8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját. 49/G. 687 49/H. (1) A köztisztviselı részére további, visszatérítendı, illetve vissza nem térítendı szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen: 689 a) 690 b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás, c) albérleti díj hozzájárulás, d) családalapítási támogatás, e) 691 f) szociális támogatás, g) illetményelıleg, h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás, i)-(2) 694 (3) Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetıje állapítja meg. 696 49/I. (1) Ha a köztisztviselı lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettıl igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizetı kezességet 2
vállal. A köztisztviselı az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerzıdésben 697 698 kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe. 49/J. (1) A nyugállományú köztisztviselı a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthetı. (2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. (3) A szociális támogatások körültekintı felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselık szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetıje a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni. (4) A szervek vezetıi a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttmőködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselıi állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal. (5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások: a) eseti szociális segély, b) jövedelem-kiegészítés, c) temetési segély, d) kedvezményes étkeztetés, e) kedvezményes üdültetés, f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele. 49/K. (1) A 49/J. (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetıje látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került. (2) A szerv megszőnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. A köztisztviselıi illetményalap 2008. január 01. napjától 38.650.- Ft., amely összeget figyelembe véve az illetményalap ötszöröse: bruttó 193.250.- Ft., huszonötszöröse: bruttó 966.250.- Ft. A Ktv. 49/F. -a végrehajtására kiadott, a köztisztviselık cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII.23.) Korm. rendelet alapján: A Kormány a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/F. (8) bekezdésében és a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 76. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. A rendelet hatálya a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. (8) bekezdés c) pontjában meghatározott szervekre (a továbbiakban: közigazgatási szervek) és az ott foglalkoztatott köztisztviselıkre, ügykezelıkre, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: köztisztviselık) terjed ki. 2. (1) A cafetéria-juttatás éves összegét (a továbbiakban: keretösszeg) a Ktv. 49/F. (4) bekezdésben meghatározottak szerint legkésıbb tárgyév január 5-éig, helyi önkormányzatnál legkésıbb tárgyév február 15-éig kell meghatározni. (2) (3) (4) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a köztisztviselı éves keretösszegébe beleszámítanak. (5) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Ktv. 49/F. (4) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb 3
összegnek. 3. (1) A miniszter által kiadott utasítás és a hivatali szervezet vezetıje által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérı mértékő keretösszeget, illetve eltérı választhatójuttatásokat. (2) (3) (4) Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának köztisztviselıi, (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére a Cafetéria keret megállapításához az alábbi rendelkezéseket szükséges figyelembe venni: 1./ A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény Záró rendelkezések 51. (1) bekezdés (c) pontja alapján: A köztisztviselık jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 49/G. -a, - amely a köztisztviselık részére naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelı ruházati költségtérítés biztosított - 2010. január 01. napjával hatályon kívül helyezésre került. 2./ A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 1. (13) bekezdése alapján a köztisztviselık részére nyújtandó étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi juttatás teljes mértékben módosításra került. A köztisztviselık részére az étkezési utalvány a korábbi évektıl eltérıen 2010. január 01. napját követıen nem kötelezıen adandó juttatás, hanem az éves cafeteria keretén belül igénybe veendı juttatások közül a dolgozó döntése, választása alapján jár(hat), amennyiben ennek körét az Egységes Közszolgálati Szabályzat tárgyévre aktualizált változata is rögzíti, és tartalmazza. 3./ A kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII.21.) Korm. rendelet alapján 2010. január 01. napjától a garantált bérminimum bruttó 73.500.- Ft. 4./ A köztisztviselık jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) szerint: 49/F. (1) A köztisztviselı cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetıje a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.. I. A adómentes béren kívüli juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján korlátlan mértékben adómentes bevételnek számít: 7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását); II. Az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások: A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 70. - 71..-a szerint: 70. (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. rendelkezései szerint kell teljesíteni. 4
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minısül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató)- az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvérıl szóló törvény elıírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülı, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló) a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbıl - több juttatótól származóan együttvéve - vagy ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételbıl a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; c) az iskolarendszerő képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételbıl a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételbıl a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel. (3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minısül a) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja)- a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbıl - több juttatótól származóan együttvéve - vagy ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja)- a nyugdíjban részesülı magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételbıl a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételbıl - több juttatótól származóan együttvéve - vagy cb) üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételbıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában a) b) c) d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minısül az étkezıhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is); e) a (2) c) pontjában említett bevételnek minısül az átvállalt (viselt) költség, ha az iskolarendszerő képzés ea) - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bıvítését, 5
eb) a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közremőködı tagja számára szükséges, a kifizetı, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggı szakmai ismeretek megszerzését, bıvítését szolgálja; f) iskolakezdési támogatásnak minısül az juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelı oktatásban) részt vevı gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév elsı napját megelızı és követı 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetıje nevére szóló, az elızıekben felsorolt javak beszerzésérıl szóló számla ellenértékének az említett idıszakban történı megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülı magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékjuttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülıje vagy e szülınek vele közös háztartásban élı házastársa. (5) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minısül a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, ac) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész; b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg; c) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekrıl szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen az adóévben természetben adott - egyébként adóköteles - juttatás együttes értékébıl személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész az a) pont szerinti esetben akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az a) pont szerinti bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra elıre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azzal, hogy 1. a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelı hónap(ok) szerinti bevétel; 2. a juttató az 1. pont figyelembevételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelelı hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, elıre történı utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. 71. (1) A magánszemély a 70. rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az ıt juttatásban részesítı kifizetı (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles. (2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minısül, amelyre vonatkozóan a 69. (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. rendelkezései az irányadók. (3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjérıl szóló törvényben elıírt módon és határidıre kell bevallania, illetıleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet. (4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetıleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja 6
igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. A 2010. január 01. napjától kedvezményes adókötelezettség, 25% személyi jövedelemadó mellett igénybe vehetı juttatások és mértékük: Juttatás formája Maximum értékhatára Közteher (Szja) Meleg étkezési jegy 18.000.- Ft./hó 25% Iskolakezdési támogatás Min.bér 30%-a/év 25% (2010.-ben 22.050.- Ft.) Iskolarendszerő képzés Min.bér 2,5-szerese/év 25% (2010.-ben 183.750.- Ft.) Helyi utazási bérlet-juttatás Nincs értékhatár 25% Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes Min.bér 50%-a/hó 25% kölcsönös nyugdíjpénztárakba (2010.-ben 36.750.- Ft.) Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes Min.bér 30%-a/hó 25% kölcsönös egészségpénztárakba (2010.-ben 22.050.- Ft.) Magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés Nincs értékhatár 25% Üdülési csekk juttatás Min.bér összege (2010.-ben 73.500.- Ft.) 25% Az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után, a 25% személyi jövedelemadón felül más közterhet (társadalom biztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást) nem kell fizetni. III. Teljes értékben adóköteles béren kívüli juttatások: A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 69..-a tartalmazza a teljes mértékben adóköteles béren kívüli juttatások fajtáját. Az alábbi felsorolás tartalmazza a lényegesebb, 2009. évben leginkább elıforduló, az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokon felüli adóköteles jövedelemnek számító juttatásokat: - csekély értékő ajándék, - mővelıdési intézményi szolgáltatás, - hideg étkezési utalvány. Az Szja 69. (4) bekezdése alapján az Szja 69. -a alatt szereplı teljes mértékben adóköteles béren kívüli juttatás után fizetendı közterhek: Munkáltatót terhelı járulék: 27% Munkavállalót terhelı járulék: 17% Munkavállalót terhelı Szja: 54% Mindösszesen: 98% A Cafeteria elnevezéssel megjelölt rugalmas juttatási rendszerben a munkáltató egy bruttó összegben meghatározott juttatási csomagot (keretet) állít össze, - amelybıl a munkavállaló szabadon választhat, és a választott juttatás elemeit saját igényei szerint, szabadon állíthatja össze. Tisztelt Képviselı-testület! Az I., II. és III. pontban írtak alapján javasolom a T. Képviselı-testület részére, hogy figyelembe véve a III. pont alatt írottakat, amely szerint az Szja. 69. alatt szereplı teljes mértékben adóköteles béren kívüli juttatás után fizetendı közterhek mértéke 98% - a Képviselı-testület a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi, ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói részére az I., valamint a II. pont alatt rögzített, az adómentesen, valamint az ún. kedvezményesen adózó béren 7
kívüli juttatások körét határozza meg. Mint T. Képviselı-testület elıtt is ismeretes a 8/2009. (I.29.) sz. önkormányzati határozata szerint Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi, ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói részére 2009. évben 28.000.-Ft/fı/év adómentes Cafeteria keretet biztosított. 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére, a 2009. évre 28.000.-Ft/fı/év adómentes CAFETERIA keretet biztosít. Az ún. CAFETERIA keret az alábbi, adómentes juttatásokra vehetı igénybe: a./ Internet-utalvány. b./ Kultúra utalvány. c./ Iskolakezdési támogatás. d./ Egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás. e./ Üdülési csekk. f./ Nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás. g./ Kis értékő ajándék. h./ Egyéni célú képzés. 2./ A Képviselı-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésnek megfelelıen, a CAFETERIA keret biztosítására vonatkozó kiadását Pilis Város Önkormányzatának a 2009. évi költségvetésérıl szóló önkormányzati rendelete-tervezetében tervezze be. Felelıs: Szabó Márton polgármester Határidı: azonnal, a kiadások Pilis Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésérıl szóló önkormányzati rendelet-tervezetébe történı beépítésére: a rendelet-tervezet, elıterjesztés benyújtásakor. Fent írtakra figyelemmel az alábbi javaslatot terjesztem elı Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére, a 2010. évre nyújtandó Cafeteria keret vonatkozásában: 1./ A 2009. évi CIX. törvény 1. (13) bekezdésével módosított Ktv. 49/F. -a alapján, a köztisztviselık részére nyújtandó cafeteria-juttatás összege nem lehet kevesebb bruttó 193.250.- Ft.- nál. A cafeteria-juttatás éves összegét ezer forintra kerekítve kell megadni, ezért a minimálisan adandó béren kívüli juttatás mértéke: bruttó 194.000.- Ft. 2./ A 2009. évi CIX. törvény záró rendelkezések 51. (1) bekezdés (c) pontja alapján elvonásra került a köztisztviselık részére nyújtandó ruházati költségtérítés, amely 2009. évben nettó 77.300.- Ft/év juttatást jelentett a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére. 3./ A Képviselı-testület által 2010. évre meghatározott 28.000.- Ft./fı/év cafeteria kereten felül kapott, a Ktv. által kötelezıen adandó étkezési hozzájárulás nagy mértékben történı módosítása következtében a köztisztviselık 6.000.- Ft/fı/hó (éves szinten 72.000.- Ft/fı/év) juttatástól estek el. 4./ A 2./ és 3./ pontban írottakra figyelemmel, a köztisztviselıktıl 2010. január 01. napjától központi szinten történı elvonás: nettó 149.300.- Ft. A cafeteria juttatás minimális mértéke: bruttó 194.000.- Ft, (amely 25% mértékő Szja-val számolva nettó 155.200.- Ft összeget tesz ki.) 8
A köztisztviselık részére 2009. évben nyújtott béren kívüli juttatások: 28.000.- Ft./fı/év (cafeteria) Képviselı-testület által megállapított 77.300.- Ft./fı/év (ruházati költségtérítés) Kötelezıen adandó a Ktv. alapján 72.000.- Ft./fı/év (étkezési hozzájárulás) Kötelezıen adandó a Ktv. alapján Mindösszesen: 177.300.- Ft./fı/év Fent írtak alapján Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére az alábbi cafeteria keretet javasolom a T. Képviselı-testületnek 2010. évre megállapítani: A köztisztviselık részére 2009. évben nyújtott béren kívüli juttatások bruttó értéken számolva (minimális 25%-os Szja-t figyelembe véve), valamint 6% mértékő inflációs figyelembe véve, - tekintettel arra, hogy az illetményalap (így a köztisztviselık illetménye) 2008. január 01. napjától változatlan bruttó 235.000.- Ft összegő cafeteria keret megállapítására teszek javaslatot. 177.300.- X 1,25 (Szja) = 221.625.- Ft. X 1,06 (infláció) = 234.922,5.- Ft. Ezer forintra kerekítve: 235.000.- Ft. A Cafeteria keretösszeg megállapítását a köztisztviselık (ügykezelık és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalók) tekintetében 2010. év január 01. napjától egységesen bruttó 235.000.- Ft/fı/év, azaz Kettıszázharmincötezer forint/fı/év összegben javasolom meghatározni. Tisztelt Képviselı-testület! Fent írtak alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a T. Képviselı testület elé: H a t á r o z a t i j a v a s l a t 1./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére, 2010. évre bruttó 235.000.-Ft/fı/év CAFETERIA keretet biztosít. Az ún. CAFETERIA keret az alábbi, adómentesen igénybe vehetı, valamint a kedvezményes adózású juttatásokra - a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott, ún. kedvezményes adózás mértékig - vehetı igénybe: a./ Meleg étkezési jegy, b./ Iskolakezdési támogatás, c./ Iskolarendszerő képzés, d./ Helyi utazási bérlet-juttatás, e./ Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba, f./ Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, g./ Magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, h./ Üdülési csekk juttatás, i./ Internet utalvány. 2./ A Képviselı-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésnek megfelelıen, a CAFETERIA keret biztosítására vonatkozó kiadását Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl szóló /2010. ( ) sz. önkormányzati rendeletetervezetében tervezze be. Felelıs: Szabó Márton polgármester Határidı: azonnal, a CAFETERIA keret biztosítására vonatkozó kiadásoknak Pilis Város 9
Önkormányzatának az Önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl szóló /2010. ( ) sz. önkormányzati rendeletébe történı beépítésére: a rendelet-tervezet, elıterjesztés kidolgozásakor és benyújtásakor. Pilis, 2010. január hó 25. napján. dr. Csiki Gábor jegyzı Az elıterjesztés melléklete: -- Az elıterjesztés benyújtásától értesült: Szabó Márton polgármester Az elıterjesztés véleményezésére jogosult / illetékes: a Képviselı-testület Pénzügyi Bizottsága. Az elıterjesztés megtárgyalásához eseti tanácskozási joggal javasolom meghívni: - Raffael Oszkárt, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, - Sedró Jánost, a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, - Soltész Józsefnét, a Polgármesteri Hivatal nyugalmazott Gazdálkodási Iroda vezetıjét, - Koreny Idát, a Pénzügyi Iroda vezetıjét, - Rocsják Károlynét, a Számviteli Iroda vezetıjét, - Kusai Tamás könyvvizsgálót, az I.K.SZ. 98. Kft. részérıl eljáró képviselıt. 10