Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerı-piaci helyzetérıl és lehetıségeirıl, a foglalkoztatást segítı támogatásokról Az ukrán-magyar határrégió TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készítette: Kopint-Tárki Kutatásvezetı: Hárs Ágnes vezetı kutató Budapest, 2010. június 2
3
Tartalom Bevezetés... 6 1 Az ukrán-magyar határrégió területe... 6 1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai... 7 1.1.1 A határszakasz magyar oldalának lehatárolása... 7 1.1.2 A határszakasz ukrán oldalának lehatárolása... 9 2 A régió fıbb mutatói... 9 3 A régió népessége, demográfiai sajátosságai... 12 3.1 A régió ukrán oldalának népessége, etnikai összetétele... 12 3.1.1 A határrégió ukrán oldalának népessége... 12 3.1.2 A határrégió ukrán oldalának etnikai összetétele... 16 3.2 A régió magyar oldalának népessége, etnikai összetétele... 19 3.2.1 A határrégió magyar oldalának népessége... 19 3.2.2 A határrégió magyar oldalának etnikai összetétele... 22 4 A határrégió gazdasági helyzete... 23 4.1 Az ukrán és a magyar regionális GDP összehasonlítása... 24 4.2 A határrégió gazdasága... 27 4.2.1 A gazdaság néhány sajátossága az ukrán oldalon... 27 4.2.2 A gazdaság néhány sajátossága a magyar oldalon... 27 4.3 Gazdaságfejlesztési elképzelések a magyar-ukrán határtérségben... 30 4.4 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a határrégióban... 33 4.4.1 Munkaerı-piaci mutatók a határrégió ukrán oldalán, 2008-2010... 33 4.4.2 Munkaerı-piaci mutatók a határrégió magyar oldalán, 2000-2009... 33 4.4.3 Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009... 36 4.4.4 Munkanélküliség szerkezete a határrégió magyar oldalán, 2000-2009... 40 5 Migrációs vonzáskörzet (pool) lehetıségei a határrégióban... 40 5.1 Elvándorlás a régióból... 40 5.1.1 Elvándorlás a magyar határrégióból... 40 5.1.2 Elvándorlás az ukrán határrégióból... 41 5.1.3 Határon átnyúló ingázás, migráció... 42 6 A határátlépés lehetıségei a határrégióban... 44 4
Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke... 47 Táblázatok jegyzéke... 47 Ábrák jegyzéke... 48 Térképek jegyzéke... 48 Mellékletek... 49 1. melléklet: Az ukrán-magyar határrégió definiálása... 49 2. melléklet: A határrégió térképe NUTS besorolás szerint... 58 5
Bevezetés Az alábbi tanulmány a magyar határrégiókat bemutató tanulmányok sorában az ukrán magyar régiót mutatja be. Az ukrán-magyar határrégió a magyar határ észak-keleti sarkán fekszik, közel az északi kelet-szlovák és a román határhoz, a határ az egyik legrövidebb magyarországi határszakasz, a régió Magyarország legelmaradottabb területe, hasonló szomszédos területtel közösen alkotnak egy határterületet. Az ukrán határ sokáig nehezen átjárható volt, a Szovjetunió részeként, és ma a schengeni határ von éles határt a két régió közé. A határrégió túloldalán, a Kárpátalján jelentıs határon túli magyar kisebbség él, és befolyásolja a régió alakulását, kapcsolatait. A tanulmány elkészítéséhez, az információk összegyőjtéséhez felhasználtuk az elérhetı irodalmakat, statisztikákat, és konzultációkat folytattunk határrégió magyar oldalának munkaügyi szakembereivel. Az adat és információgyőjtés nem volt azonban gond nélküli. A határ zártsága az információkhoz hozzáférést nehezíti, az adatok minısége is nehezen ellenırizhetı, kontrollálható. A határrégió és a szomszédos szlovák illetve román kapcsolatok összemosódnak, összekeverednek a szakemberek számára is. A tanulmányban ezeket a szálakat igyekeztünk szétbogozni és a lehetséges határon átnyúló kapcsolatok kérdéseit feltárni. Ezt összegezzük az alábbi tanulmányban. 1 Az ukrán-magyar határrégió területe Az ukrán-magyar határrégió a magyar határ rövid észak-keleti szakasza, összesen 136,7 km. Ez a teljes magyar határszakasz mindössze 6%-a. A régió határa magyar oldalon Szabolcs-Szatmár megye egy részé öleli fel, a megye átnyúlik a szomszédos román határrégióba is. Az ukrán-magyar határszakasz definiálásakor a magyar oldalon a határmenti régiót lehatároljuk, az csak az ukrán-magyar határszakaszon fekvı területi egységeket tartalmazza. Ezt kisrégiók és munkaügyi kirendeltségek szerint pontosan definiáljuk. A határrégió definíciója tehát nem a teljes határon fekvı megyét tartalmazza, azt a gazdasági kapcsolatokat pontosabban leíró határrégióval definiáljuk. Ukrán oldalon ilyen területi probléma nem adódik, ott egy egységes régióként a teljes határszakaszt betöltı Kárpátalja régió tartozik a határrégióba. Ukrán oldalon a régió messze elhúzódik a román területek mellett is. Az ukrán-magyar határrégiót az ukrán-magyar rövid határszakasz határozza meg, de mindkét szomszédos régióval szlovák-magyar és román-magyar határrégió szorosabb kapcsolatokat tart. Számos közös projekt fogalmazódott meg a korábbiakban, ahol a közös 6
régió területét is definiálták. Ezért a korábbi projektekben is alkalmazott területi lehatárolásokat is figyelembe vettük. A határon átnyúló munkaerı-piaci kapcsolatok vizsgálatához azonban szőkebb kategóriákhoz kell fordulnunk, mint a NUTS 3 megye szintő lehatárolás, legalábbis a magyar oldalon. A horvát oldalon is figyelembe veendı, hogy a határrégió mekkora területet ölel fel, ami a határrégió egészének a definiálásakor a lehatárolást jelenti. A munkaerı-piaci kapcsolatok és a határrégió a határtól bizonyos sávban lévı területet jelent, az a határtól nagyjából km távolságra lévı területeket foglal magába. Ezért, és a határon átnyúló kapcsolatok értelmes definiálásához a régiót lehatároljuk, az alábbi kisebb területekre. A lehatárolást a határrégió szakembereivel is egyeztetjük, a személyes konzultációk során. Így a számukra természetes regionális kapcsolatokat figyelembe véve alakul ki a végleges régió határ. 1.1 A határrégió lehatárolásának szempontjai 1.1.1 A határszakasz magyar oldalának lehatárolása A régió területét magyar oldalon a statisztikai kistérségek alapján definiáljuk, ez lehetıvé teszi a finomabb elemzéseket. A munkaerı-piaci, munkaügyi adatok azonban munkaügyi kirendeltségek alapján állnak rendelkezésünkre. A kisrégiók és a munkaügyi kirendeltségek azonban területileg nem vagy nem mindig és nem pontosan, települések szeinesnek egybe, a hozzájuk tartozó települések eltérnek egymástól. Ezért a terület helyzetelemzésének leírásakor ezeket egymáshoz kell hangolnunk. A KSH kistérségek, amik a határrégióba tartoznak Szabolcs-Szatmár megye Határrégió kistérségei Kisvárdai kistérség Záhonyi kistérség (2007-ben lett önálló) Vásárosnaményi kistérség Fehérgyarmati kistérség Baktalórántházai kistérség Mátészalkai kistérség Csengeri kistérség Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi kistérség Nagykállói kistérség Nyíregyházai kistérség Tiszavasvári kistérség Nyírbátori kistérség 7
A KSH statisztikai kistérségek és a munkaügyi kirendeltségek egymásnak megfeleltethetık, de nem esnek egészen egybe. Ennek megfelelıen megvizsgáltuk, hogy a leírás céljaira megfeleltethetıek-e-e a KSH statisztikai kisrégióival egyezı munkaügyi kirendeltségek. Az eredmény az alábbi volt. Így összefoglalva tehát a határrégió magyar oldala figyelembe véve a kistérségeket és a munkaügyi kirendeltségeket, a következı egységeket foglalja magába: 1. táblázat A határrégiót leíró statisztikai illetve munkaügyi kistérségek Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Szabolcs-Szatmár megye Kisvárdai kistérség Kisvárdai Záhonyi kistérséggel (2007-tıl Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi Fehérgyarmati kistérség Fehérgyarmati Baktalórántházai kistérség Baktalórántházi Kisvárdai (2) Vásárosnaményi (2) nincs megf. (2) Mátészalkai kistérség Mátészalkai Csengeri kistérség Csenger Ennek alapján az elemzések egyértelmően elvégezhetıek. Természetesen azt is vizsgálni kell, hogy ez a lehatárolt régió valóban eltér-e a szomszédos területektıl, amennyiben egységes egészet jelent a szomszédos területekhez képest. (a régió települések szerint definiált területét ld. a mellékletben, külön is) 8
1. térkép A régió magyar oldalának térképe KSH régiók és munkaügyi kirendeltségek Telepulesek DARAB szerint 1 2 (163) Forrás: saját szerkesztés 1.1.2 A határszakasz ukrán oldalának lehatárolása A határrégió ukrán oldala egy megyét, Kárpátalját (Zakarpatia Oblast) öleli fel, hivatalos neve Ukrajna Kárpátontúli területe, a magyarköznyelvében Kárpátalja. A régió lehatárolás így túlságosan nagy, kisebb területre statisztikai adatok azonban nem állnak rendelkezésre. Kárpátalja lehatárolást mint határrégiót tekinthetjük tágabb határrégiónak. A késıbbiekben az összehasonlítás árnyalására teszünk kísérletet. (szőkebb határrégió értelmezést keresve). 2 A régió fıbb mutatói Megvizsgáljuk, hogy a határ két oldalán fekvı területek mennyire kiegyensúlyozottak, azaz mekkora a területük, népességük, van-e valamelyik oldalnak ebben az értelemben jelentıs dominanciája. A határrégió magyar oldalának befogadó megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége és népsőrősége is fogyatkozó, a megye egészének népsőrősége alacsonyabb az országosnál, a népesség és a népsőrőség csökkenése is számottevıen meghaladja az országost. A határrégió területét lehatároltuk a megyénél kisebb, a határhoz közel esı területek 9
vizsgálatára. A határrégió kistérségeit alkotó területet és a határrégión kívüli kistérségek területét összehasonlítva azt látjuk, hogy azoknak a kistérségeknek a népességmegtartó képessége, melyek a határrégiót alkotják, gyengébb, mint a határrégióba nem tartozó kistérségek. A határrégió népessége jelentısen csökkent és a népsőrőség is változott a határrégióban. Érdemes jelezni, hogy a kistérségek között egyetlen kedvezı helyzető, ez a régióban centrális helyzető Baktalórántházi kistérség, ahol a mutatók kedvezıbbek. A határrégió többi kistérségeinek a mutatói különösen kedvezıtlenek. (2. táblázat) 2. táblázat Határrégió magyar oldalának fıbb mutatói, 2001, 2007 kistérségek Terület Népesség Népsőrőség Népesség Népsőrőség (km 2 ) (fı) (fı/ km 2 ) változása változása 2001 2001 2007 2001 2007 % fı/km2 Szabolcs-Szatmár 5936,55 600053 576054 101,1 97,0 96,0-4,0 megye Határrégió 3182,85 275071 260027 101,1 97,0 96,0-4,1 kistérségei Kisvárdai 443,71 56775 54117 128,0 122,0 95,3-6,0 Záhonyi 145,97 21603 20250 148,0 138,7 93,7-9,3 Vásárosnaményi 567,49 33643 31266 59,3 55,1 92,9-4,2 Fehérgyarmati 702,64 41525 38956 59,1 55,4 93,8-3,7 Baktalórántházai 451,75 35532 35371 78,7 78,3 99,5-0,4 Mátészalkai 624,74 70718 66190 113,2 105,9 93,6-7,2 Csengeri 246,55 15275 13877 62,0 56,3 90,8-5,7 Határrégióból 2753,7 324982 316027 118,0 114,8 97,2-3,3 kimaradó kistérségek Ibrány 521,09 47072 45768 90,3 87,8 97,2-2,5 Nagyhalászi Nagykállói 518,29 47191 45673 91,1 88,1 96,8-2,9 Nyíregyházai 539,32 144977 142247 268,8 263,8 98,1-5,1 Tiszavasvári 479,06 38935 37531 81,3 78,3 96,4-2,9 Nyírbátori 695,94 46807 44808 67,3 64,4 95,7-2,9 Magyarország 93 027,60 10328959 10169999 111,0 109,3 98,5-1,7 Forrás: KSH Figyelemreméltó állandóságot láthatunk viszont a kárpátaljai népességben a publikált statisztikák szerint. A népsőrőség összességében elmarad a magyarországitól, de egybeesik a határrégió magyar oldalának befogadó megyéjével jellemzıtıl. a népesség és a népsőrőség is árnyalatnyit változott az évtized során. 10
3. táblázat Határrégió ukrán oldalának fıbb mutatói, 2001, 2005 régiók Terület (km 2 ) Népesség (fı) Népsőrőség (fı/ km 2 ) Népesség változása Népsőrőség változása 2001 2001 2005 2001 2005 % fı/km2 Kárpátalja 12,777 1253160 1241887 98 97 99,1-0,9 Forrás: ukrán statisztikai hivatal A határrégió két oldala nagyon eltérı két területet ölel fel. Statisztikai adatok hiányában az ukrán oldal dominanciáját látjuk, a határ túloldalának a megyéjét vizsgálva a teljes Kárpátalja kerület a határrégió. A magyar oldal teljes befogadó megyéjét, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét vizsgálva is a határrégió ukrán oldala a teljes régió több mint kétharmadát adja, terület és népességszám alapján is. A lehatárolt kistérségek alapján definiált határrégiót az ukrán oldallal összehasonlítva az ukrán oldal dominanciája még jelentısebb, több mint 4/5-e a magyar oldal kiterjedésének. A népességszám alapján itt valamivel még nagyobb az ukrán oldal dominanciája. (4 táblázat) 4. táblázat A határrégió magyar és az ukrán oldal kiterjedésének az összehasonlítása régiók Terület km 2 Népesség 2001 2001 2005 vs 2007 Határrégió területére számítva: kiterjedés (km 2, ill. fı) Határrégió magyar oldal kistérségei 3182,85 27 5071 260 027 Kárpátalja 12777 1 253 160 1 241 887 Együtt 15959,85 1 528 231 1 501 914 Részarány (%) Határrégió magyar oldal kistérségei 19,9 18,0 17,3 Kárpátalja 80,1 82,0 82,7 Együtt 100,0 100,0 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére számítva: kiterjedés (km 2, ill. fı) Szabolcs-Szatmár megye 5936,55 600 053 576 054 Kárpátalja 12777 1 253 160 1 241 887 Együtt 18713,55 1 853 213 1 817 941 Részarány (%) Szabolcs-Szatmár megye 31,7 32,4 31,7 Kárpátalja 68,3 67,6 68,3 Együtt 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, ukrán statisztikai hivatal fı 11
A határrégió lehatárolásának a fentiekben bemutatott arányait figyelembe véve óvatosan kell az összehasonlításokkal bánnunk. Az ukrán-magyar határrégió leírásakor a statisztikai összevetést korlátozottan tarthatjuk megfelelınek, és a következı részben (3.1 alpont), az ukrán oldal etnikai megoszlásáról bemutatott elemzés figyelembevételével árnyaljuk az elemzést. Korlátot az elérhetı statisztikai adatok jelenthetnek. 3 A régió népessége, demográfiai sajátosságai 3.1 A régió ukrán oldalának népessége, etnikai összetétele 1 3.1.1 A határrégió ukrán oldalának népessége A határrégió ukrán oldalának a területe a Kárpátalja, vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, azaz Kárpátontúli terület ). Kiterjedése nagy, és messze nyúlik, Ukrajna nyugati régiója, Magyarországgal, valamint Szlovákiával, Romániával és egy rövid szakaszon Lengyelországgal is érintkezı régió. Kárpátaljai adottságai meghatározzák a tevékenységeket és a lehetıségeket is: a megye négyötödét hegyek borítják, és csak egyötöde síkság. Sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétıl. Bár lakosságának jelentıs része ruszin, azaz kárpát-ukrán nemzetiségő (amit egyébként ukránként ismer el a hivatalos ukrán kormány), története jelentıs mértékben a szomszédos Magyarországhoz köti. Kárpátalja a második világháború befejezéséig Ukrajnától függetlenül fejlıdött, a trianoni békeszerzıdésig a Magyar Királyság, majd Csehszlovákia része lett, 1920-1945 között többször oda-vissza csatolták a régióban, majd 1945-1991 között a Szovjetunió ukrajnai területének a része. Azt követıen vált Kárpátalja Ukrajna régiójává. A bonyolult történeti és közigazgatási helyzet rányomta bélyegét a régió népességére. A 2001 évi népszámlálás szerint Kárpátalja népessége 1 254 160 fı volt. A terület nagyrészt falusias, mindössze 10 város és kétszer ennyi városi jellegő település (mezıváros, nagyközség) található Kárpátalján. Kárpátalja nagy földrajzi kiterjedéső megyéjét kisebb közigazgatási egységek járások osztják jobban kezelhetı közigazgatási területekre. Kárpátalja összesen 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 járási jogú, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegő települése van. A járások: Beregszászi járás, Huszti járás, Ilosvai járás, Munkácsi járás, 1 Kárpátalja régió leírásában más források mellett használjuk a wikipédia oldalait, ahol forrásokra mindenekelıtt népszámlálás adatokra hivatkozik, illetve a Dupka György szerkesztette A kárpátaljai magyarlakta települések gazdaságfejlesztési koncepciója (Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Ungvár 2005) tanulmányára. 12
Nagybereznai járás, Nagyszılısi járás, Ökörmezıi járás, Perecsenyi járás, Rahói járás, Szolyvai járás, Técsıi járás, Ungvári járás, Volóci járás. Kárpátalja járások szerinti képét a 2. térképen mutatjuk meg. 2. térkép Kárpátalja közigazgatási térképe járások szerint Forrás: Dupka György szerk. (2005). i.m. Noha a határrégió ukrán oldalának leírásához a Kárpátalja megyénél kisebb területet nem tudunk megadni, amire statisztikai adatokkal is rendelkezünk, a térkép segítségével pontosabban meg tudjuk rajzolni a magyar határrégió és a határon átnyúló kapcsolatok szempontjából releváns, lehatárolandó területeket és azok legáltalánosabb leírását. A népességszám változása alapján vizsgáljuk a járások helyzetét. A rendszerváltás elsı évtizedében Kárpátalja lakosságának a lélekszáma Ukrajna egészétıl eltérıen valamelyest nıtt, összességében fél százalékkal. A növekedés azonban nem jellemezte Kárpátalja egészét. Míg az összlakosság nıtt, a tizenhárom járás és négy megyei jogú város többségében csökkent a népesség. Elsı pillantásra jól látható különbségeket mutat a régió, a népesség növekedése a Román határhoz közeli dél-keleti járásokban ment végbe, itt részben a hegyvidékrıl az alföldi területek felé vándorlás történt, és kisebb mértékben a szlovák 13
határhoz közeli részeken nıtt, vagy legalábbis nem csökkent a népesség. A magyar határhoz közel esı kárpátaljai területeket egyértelmően népesség csökkenés, elvándorlás jellemezte. (3. térkép) 3. térkép Népesség növekedés a Kárpátalján, 1989-2001 Forrás: 1989 és 2001 évi ukrán népszámlálás adatai, http://www.ukrcensus.gov.ua/ közli Dupka György szerk. (2005). i.m. alapján, saját szerkesztés A határrégióról az elsı általános képet tovább finomítjuk és megmutatjuk a népesség alakulását az egyes járásokban és megyei jogú városokban. Azt látjuk, hogy a 4 nagy, megyei jogú város közül csupán Ungvár népessége nem csökkent, a többi város népessége számottevıen csökkent, különösen Beregszászból volt jelentıs elvándorlás. (5. táblázat) 14
5. táblázat Kárpátalja népességének változása járások szerint, 1989, 2001 Megyei jogú város, járás A lakosság létszáma Létszám változása fı % 1989-ben 2001-ben 1989-2001 között Megyei jogú városok Ungvár 117 100 117 300 100,2 Munkács 84 500 82 300 97,4 Huszt 34 300 32 400 94,5 Beregszász 30 700 27 200 88,6 Megyei jogú városok együtt 266 600 259 200 97,2 Járások (megyei jogú városok nélkül Técsıi járás 165 000 172 400 104,5 Nagyszılısi járás 113 000 117 900 104,3 Munkácsi járás 105 500 101 600 96,3 Ilosvai járás 97 200 100 900 103,8 Huszti járás 92 400 96 600 104,5 Rahói járás 86 200 90 800 105,3 Ungvári járás 73 600 74 400 101,1 Szolyvai járás 56 300 55 500 98,6 Beregszászi járás 55 000 53 800 97,8 Ökörmezıi járás 50 500 50 100 99,2 Perecsenyi járás 32 600 31 600 96,9 Nagybereznai járás 30 800 28 000 90,9 Volóci járás 27 600 25 300 91,7 Járások együtt 985 700 998 900 101,3 Járások megyei jogú városokkal Técsıi járás 165 000 172 400 104,5 Nagyszılısi járás 113 000 117 900 104,3 Munkácsi járás 190 000 183 900 96,8 Ilosvai járás 97 200 100 900 103,8 Huszti járás 126 700 129 000 101,8 Rahói járás 86 200 90 800 105,3 Ungvári járás 190 700 191 700 100,5 Szolyvai járás 56 300 55 500 98,6 Beregszászi járás 85 700 81 000 94,5 Ökörmezıi járás 50 500 50 100 99,2 Perecsenyi járás 32 600 31 600 96,9 Nagybereznai járás 30 800 28 000 90,9 Volóci járás 27 600 25 300 91,7 Összesen 1 252 300 1 258 100 100,5 Forrás: ukrán népszámlálás 1989, 2001, http://www.ukrcensus.gov.ua/ közli Dupka György szerk. (2005). i.m. A járások közül némely növekedett, amint az elızı 3. térképen ezt vázoltuk is, de egészében a térség jelentısen része csökkenı és nagyon csökkenı népességet mutat, ami egyértelmően elvándorlásra utal. A városokból a lakossága nagy valószínőséggel a kivándorlás, míg a hegyvidéki járásoké a síkvidékre való átköltözés miatt csökkenhetett. 15
A népszámlálás adatai alapján Kárpátaljára sajátos kép a jellemzı. 1989 és 2001 között a városi lakosság 9,5 százalékkal csökkent, míg a falusi lakosság 7,5 százalékkal nıtt. Ez az arányváltozás összhangban a megyei jogú városokban is tapasztalt népességfogyással a városi lakosság elvándorlásával és a városok korlátozott népességeltartó képességével magyarázható. Nıtt a munkaképes korú népesség száma Kárpátalján, 1989-ben a lakosság 56,2 százalékát, az újabb népszámlálás szerint 59,1 százalékát. A népesség kvalifikáltsága is javult a két népszámlálás között eltelt idıben, míg 1989-ben a városi lakság 12% rendelkezett felsıfokú végzettséggel. ez 15% fölé emelkedett 2001-re. A növekvı létszámú és arányú falusi népesség körében az arány nagyon szerény: 1989-ben alig 2,6% volt, tíz év alatt sem emelkedett nagyon, mindössze 3,9% volt. A népesség összetételére, iskolázottságára vonatkozó sajátosságait etnikai összetétel szerint nem vizsgál a népszámlálás. (Forrás: népszámlálás adatok, közli Dupka György szerk. 2005. i.m.) 3.1.2 A határrégió ukrán oldalának etnikai összetétele A nemzetiségi viszonyokról a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. A legutóbbi népszámlálásra 2001. decemberében került sor, ekkor rákérdeztek az adatközlık nemzetiségére és anyanyelvére is. (A kettı nem minden esetben egyezik meg, például, a cigány nemzetiségőek jelentıs részének nem a cigány, hanem a magyar, vagy az ukrán az anyanyelve és más kisebbségek esetében is fontosak az eltérések, ezek a jelenlegi elemzésünk keretén túlmutatnak.) A népszámlálás eredményei alapján a 2001. végi állapi szerint Kárpátalja - népességének etnikai megoszlás meglehetısen vegyes képet mutatott. A meghatározó többség (80%) ukrán nemzetiségő. (Érdemes itt megjegyezünk, hogy a népszámlálás a kárpát-ukrán ruszinokat az ukránok közé sorolják, nem ismerve el ıket önálló nemzetiségként Ukrajnában.) Messze a legjelentısebb kárpátaljai kisebbséget (12%) a magyarok alkotják. A magukat magyarnak vallók 97,1 százaléka egyben magyar anyanyelvő is volt, ami az etnikai hovatartozásnál jelentısebb kötıdést jelent, az arány magas és állandó, az elızı népszámlálás idején hasonló volt a magyar ajkú kárpátaljai magyarok aránya. Együttesen az összes többi kárpátaljai kisebbség aránya a népszámlálás szerint alig 8 százalék. Ezt az 5. táblázatban mutatjuk be. 16
6. táblázat Kárpátalja népességének nemzetiségi szerinti összetétele, 2001 Nemzetiség létszám megoszlás fı % Ukrán 1 001 149 79,89 Magyar 151 533 12,09 Orosz 31 318 2,50 Román 31 183 2,49 Cigány 14 631 1,17 Szlovák 5 645 0,45 Német 3 578 0,29 Zsidó 2 419 0,19 Belorusz 2 821 0,23 Egyéb 8 883 0,71 Összesen 1 253 160 100,00 Forrás: ukrán népszámlálás, http://www.ukrcensus.gov.ua/ Az egyes kárpátaljai járások etnikai összetételét vizsgáljuk. Látjuk, hogy Kárpátalja területe három irányban három határ menti területhez kapcsolódik. A magyar határon közvetlenül három kárpátaljai járás az Ungvári, a Beregszászi és a Nagyszılısi járás fekszik, ezek a járások egyértelmően és közvetlenül kapcsolódnak a magyar határrégióhoz és azt várjuk, hogy itt magas a határon túl élı magyarok aránya.. Messze a magyar határtól távol, a román határral szomszédos területeket fed le a Rahói, Técsöi, Huszti járás területe, és észak felé Szlovákiával határos a Perecsenyi és a Nagybereznai járás. A bonyolult történelmi együttélés hatására a határrégiók kapcsolódásait etnikai kötıdések alapján vizsgálva a kép nem egyértelmő. A megye középsı területeinek járásait és az ország belsejéhez kapcsolódó területeket is eltérı nemzetiségi összetétel jellemez. Az 1989 évi népszámlálás adatai alapján mutatja ezt a 4. térkép. (A régebbi adat nem okoz nagy eltérést, figyelembe véve, hogy Kárpátalja magyar népessége 1989-ben 155 711 fı volt, a következı népszámlálás idejére kevesebb mint 3 százalékkal csökkent.). A térkép az egyes járások etnikai összetételét és a népesség nagyságot is jelzi, és összességében a népesség összetételére nagyon jó képet ad. A kárpátaljai területnek az ország belsejével érintkezı járásai alacsony népsőrőségő ukrán területek. Ide tartozik a Nagybereznai, Valóci, Ökörmezıi járás, emellett tisztán ukrán népességő járás Kárpátalja középsı területén a Szolyvai és az Ilosvai járás. A többi járásokban kisebb-nagyobb kisebbség él, a szlovák határ közelében értelemszerően inkább szlovák, a román határ közelében inkább román kisebbség. A Beregszászi járás magyar többségő, meghatározó arányú kisebbséget jelentenek a magyarok emellett a Nagyszılısi, 17
Munkácsi, Ungvári járásban. Alacsonyabb de számottevı az arányuk a Huszti és a Técsıi járásban. (4. térkép) 4. térkép Kárpátalján népességének etnikai megoszlása járásonként Forrás, ukrán népszámlálás, 1989, közli: Dupka György szerk. (2005). i.m. Végül az 5. térkép a magyar nemzetiségőek területi elhelyezkedését és koncentrációját mutatja a Kárpátalján, településenként. Azt látjuk, hogy számottevı arányban élnek ugyan magyar nemzetiségőek szórványban Kárpátalja több részén, mindenekelıtt a román határhoz közeli keleti járásokban, és ezt láttuk a kisebbségek arányát járásonként vizsgálva, de összességében a magyar határhoz közeli szők sávban és az alig 150 ezer fıs magyarság a Kárpátalján, Beregszász járásban, Nagyszılıs járás magyar határhoz közel esı jelentıs kiterjedéső déli területein valamint az Ungvári járás kéli harmadában. Valójában ez a három járás kisebb bıvítésekkel képezhetné a határrégió ukrán oldalának szőkebb értelmezését. Sajnos ezekre a területekre statisztikai adataink nincsenek, de az elemzéskor szem elıtt tartjuk. 18
5. térkép Magyarok területi elhelyezkedése és aránya a Kárpátalján Forrás, ukrán népszámlálás, 1989, közli: Dupka György szerk. (2005). i.m. 3.2 A régió magyar oldalának népessége, etnikai összetétele 3.2.1 A határrégió magyar oldalának népessége A fıbb összehasonlító adatok áttekintésekor láttuk, hogy a határrégió magyar oldalán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csökkenı népességő kistérségek találhatók, a megye egészéhez képest is kedvezıtlen népességmegtartó képességre utaló mutatókkal. A régióban az országos átlaghoz képest nagyon magas a gyerek- és fiatalkorúak aránya, és nagyon alacsony az idıseké. A 2001 és 2007 között eltelt idıszakban ugyan nem változott sokat a határrégió kormegoszlása, de a emelkedett az aktív korú népesség aránya. Azt természetesen nem tudjuk, hogy az aktív korúak munkaerı-piaci helyzete hogyan alakult a régióban, ezt a következı fejezetekben részletesebben vizsgáljuk. 19
7. táblázat Állandó népesség korcsoportos megoszlása a határrégió magyar oldalán, kistérségek, %, 2001, 2007 kistérség 0-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek összesen állandó népességen belüli aránya 2001 Határrégió kistérségei Kisvárdai 25,90 58,61 15,49 100,0 Záhonyi 26,94 58,10 14,96 100,0 Vásárosnaményi 24,44 56,85 18,70 100,0 Fehérgyarmati 24,29 57,01 18,70 100,0 Baktalórántházai 25,55 58,11 16,34 100,0 Mátészalkai 24,94 58,70 16,36 100,0 Csengeri 24,24 56,36 19,40 100,0 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 25,71 56,72 17,57 100,0 Nagykállói 25,29 57,62 17,09 100,0 Nyíregyházai 21,89 62,15 15,96 100,0 Tiszavasvári 24,66 56,06 19,28 100,0 Nyírbátori 26,72 56,94 16,35 100,0 Magyarország 20,83 59,25 19,92 100,0 2007 Határrégió kistérségei Kisvárdai 23,58 60,65 15,78 100,0 Záhonyi 24,55 59,92 15,53 100,0 Vásárosnaményi 21,89 59,10 19,01 100,0 Fehérgyarmati 22,80 58,56 18,63 100,0 Baktalórántházai 24,11 59,40 16,48 100,0 Mátészalkai 22,41 60,77 16,82 100,0 Csengeri 22,68 57,57 19,75 100,0 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 23,95 58,88 17,17 100 Nagykállói 22,65 60,16 17,20 100 Nyíregyházai 19,30 63,20 17,50 100 Tiszavasvári 23,35 57,66 18,99 100 Nyírbátori 24,22 59,47 16,30 100 Magyarország 18,58 60,08 21,34 100 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép A 7. táblázat a határrégióban élık életkor szerinti megoszlását mutatta be. A régiót jellemzı népesedési helyzetet, a fiatalok és az idısek egymáshoz viszonyított arányát és annak alakulását vizsgálva általánosabb trendet látunk a régió népességének a 20
korösszetételérıl. Ezt mutatja az ún. öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (100 0-17 év közötti lakosra esı 60 év felettiek száma). Szabolcsban a magas gyerekszám és az alacsony idıskorú népesség mellett az országos átlagtól messze elmaradó öregségi index jellemzi a régiót. Míg országosan 2000-ben 100 0-17 évesre nagyjából ugyanennyi idıskorú lakos esett, ez az arány közel 120 idıskorúra emelkedett az évtized második felére. Az arány Szabolcsban ettıl messze elmarad, és a ráta országos átlagos emelkedési ütemétıl is elmarad. Különösen magas a gyermekek aránya az idıskorúakhoz képest a határrégió egyes kistérségeiben, Záhony, Kisvárda, Baktalórántháza kistérségben. A határrégió és a határrégiót befogadó megye karaktere a népesség korszerkezetében nem tér el. A megyei átlagot kicsit meghaladó és attól elmaradó kistérségek találhatók a határrégióban, és a régión kívül is. Ezt az 1. ábra mutatja meg. (Az ábrához tartozó értékeket a 8. táblázatban mutatjuk meg.) 1. ábra Öregségi index alakulása a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % % 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szabolcs-Szatmár megye Kisvárdai Záhonyi Vásárosnamény i Fehérgy armati Baktalórántházai M átészalkai Csengeri M agy arország Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 21
8. táblázat Öregségi index a határrégió magyar oldalán, 2000-2008, % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Szabolcs-Szatmár-Bereg 69,29 69,74 70,55 71,89 73,64 74,44 75,69 77,54 80,56 megye összesen Határrégió kistérségei Kisvárdai 59,52 60,29 60,55 62,22 63,52 64,16 64,66 66,85 68,59 Záhonyi 54,96 55,26 55,64 56,54 58,35 59,10 61,26 63,31 67,67 Vásárosnaményi 78,77 78,83 80,02 80,10 82,78 83,69 84,73 86,76 89,54 Fehérgyarmati 78,87 78,34 78,47 78,62 78,64 79,22 79,86 81,81 85,32 Baktalórántházai 63,74 63,51 63,74 64,02 65,75 65,83 67,19 68,44 69,48 Mátészalkai 67,53 67,79 68,32 69,74 71,34 71,95 73,52 75,04 77,87 Csengeri 83,00 82,57 82,12 83,87 85,33 86,16 85,59 87,31 91,20 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 68,79 68,13 68,33 69,06 70,05 69,97 70,86 71,76 73,82 Nagykállói 67,61 68,16 68,62 70,99 72,49 72,54 73,76 76,20 79,34 Nyíregyházai 72,55 74,26 76,80 79,59 82,58 85,08 87,58 90,13 94,75 Tiszavasvári 78,62 78,87 78,77 79,62 81,05 80,10 80,46 81,27 83,68 Nyírbátori 63,13 63,14 63,81 63,69 65,12 65,66 65,90 67,19 69,37 Magyarország 99,01 100,90 103,15 105,57 108,46 110,25 112,20 115,01 118,24 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 3.2.2 A határrégió magyar oldalának etnikai összetétele Az öregségi ráta országos átlagtól nagyon elmaradó arányát a népesség etnikai összetétele, a magas roma népesség arány, a régió népességének szegény szubkultúrája, az alacsony várható élettartam és a roma népesség magas fertilitási rátája együttesen nagymértékben meghatározza. Ezért vizsgáljuk a határrégió etnikai összetételét. A 2. ábra a határrégió kistérségeit és a határrégióból kívül esı kistérségeket mutatja. Láthatjuk, hogy a határrégióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többi kistérségeiben is magas, vagy nagyon magas a cigányok aránya. Más kisebbségek érzékelhetı arányban nem élnek a határrégióban. A határrégión kívül esı kistérségek között található olyan, ahol nem nagyon magas a cigányok aránya, de összességében a megye egészében magas az aránya, a határrégióban és a környezı területen is, ami számos további problémával együtt meghatározza a régió szociális és munkaerı-piaci helyzetét. (2. ábra) A kisebbségek arányát táblázatos formában a 9. táblázatban adjuk meg. 22
2. ábra Kisebbségek és etnikumok aránya a határrégióban és a kívül esı kistérségekben a magyar oldalán 2001, % Határrégió kistérségei Határrégión kívül esı kistérségek 10 8 egyéb ukrán cigány 10 8 egyéb ukrán cigány % 6 4 2 0 Kisvárdai Záhonyi Vásárosnaményi Fehérgyarmati Baktalórántházai Mátészalkai Csengeri % 6 4 2 0 Ibrány Nagykállói Nyíregyházai Tiszavasvári Nyírbátori Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép, saját szerkesztés 9. táblázat Kisebbségek, etnikai csoportok aránya a határrégió magyar oldalán, kistérségek szerint, 2001, % Cigányság Ukrán kisebbség Egyéb kisebbségek Kisebbségek összesen Határrégió kistérségei Kisvárdai 3,39 0,16 0,22 3,77 Záhonyi 8,50 0,14 0,09 8,73 Vásárosnaményi 8,01 0,18 0,12 8,31 Fehérgyarmati 5,75 0,21 0,19 6,16 Baktalórántházai 4,44 0,11 0,09 4,64 Mátészalkai 7,35 0,10 1,04 8,49 Csengeri 5,40 0,05 0,19 5,63 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 4,57 0,07 0,20 4,83 Nagykállói 1,63 0,09 0,11 1,84 Nyíregyházai 1,15 0,16 0,48 1,79 Tiszavasvári 6,25 0,09 0,16 6,50 Nyírbátori 8,97 0,05 0,20 9,23 Magyarország 2,02 0,07 2,25 4,34 Forrás: MTA KTI Erıforrástérkép 4 A határrégió gazdasági helyzete Az ukrán-magyar határrégió Magyarország keleti sarkában fekvı elmaradott régió a határ mindkét oldalán, ez egyben a schengeni határ. A magyar-ukrán határtérség gazdasági 23
fejlıdési tendenciáit vizsgáljuk, s azt, hogy történtek-e a megváltozott geopolitikai helyzet Magyarország EU tagsága és a schengeni határ szigora hatására komolyabb változások a regionális gazdaságban. Jelent-e ez elmozdulást a gazdasági elmaradottságban. A határ menti közös fejlesztések hozzájárulhatnak-e a régió gazdaságának dinamizálásához. A régiót a gazdasági átmenet lassúsága, az országok központi régióival való alacsony fokú integrációja, az iskolázottság alacsony színvonala, szegényes infrastruktúra és a beruházások és a külföldi mőködıtıke hiánya jellemzi, valójában mindkét oldalon. A határ két oldalán fekvı terület gazdasági szerkezetének az összevetése elıtt a határrégiók közötti gazdasági fejlettségi különbségeiket makro-mutatók segítségével vizsgáljuk. 4.1 Az ukrán és a magyar regionális GDP összehasonlítása A ukrán-magyar határrégió két oldalának gazdasági összehasonlítását nehezíti, hogy nem áll ehhez rendelkezésre az EUROSTAT jól összehasonlítható standardizált statisztikája, ahogy a többi határrégió vizsgálatakor erre lehetıségünk volt. Ukrajna nem EU tag, és nem is szerepel azon országok között, melyeknek az összehasonlítható adatai az EUROSTAT adatbázisából elérhetıek. Az összehasonlításhoz regionális összehasonlítható GDP értékeket nem találunk. Az egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP értéket ezért elıször a két ország között hasonlítjuk össze. (GDP/fı/PPP, 2009-es US $-ban) Ezt követıen az országokon belül a megfelelı régiók helyzetét vizsgálva láthatjuk, a határrégiók az országok között mért eltéréseket milyen mértékben erısítik, illetve csökkentik, az országok fejlettebb, gazdagabb vagy szegényebb részei-e? Ezzel a kétlépéses módszerrel tudjuk végül a határrégió két oldalának a makroszintő mutatóit összevetni. Egy ilyen becslés segít annak megértéséhez, hogy a határrégióban fekvı területek között milyen kapcsolatokra és együttmőködésekre, határon átnyúló munkapiacokra számíthatunk. Az ukrán és a magyar gazdaság erejének a különbsége jelentıs, az ukrán gazdaság elmaradottságát a számok egyértelmően mutatják. A 2000-es évek végére az ukrán gazdaság egy fıre esı nemzeti terméke alig több mint harmada a magyarországinak.(10. táblázat) 24
10. táblázat Egy fıre esı GDP Magyarországon és Ukrajnában, (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) Egy fıre esı GDP 2007 2008 2009 Ukrajna 7200 7400 6400 Magyarország 19800 20000 18600 Arány, % 2.8 2.7 2.9 Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryname=serbia&countrycode=ri®ioncode=eu#2004 Magyarország gazdasága sincs azonban az unió élvonalában, az EU átlagához mérve Magyarország is elegendıen nagy távolságban van az EU átlagától, de Ukrajna távolsága rendkívül nagy. Mindkét ország saját pozíciója is rövidtávon romlott a válság alatt, az EU átlagához mérve. (11. táblázat) 11. táblázat Ukrajna és Magyarország egy fıre esı GDP szintje az EU átlagában, % (GDP/fı/PPP, 2009-es US $) GDP szintje az EU átlagában 2007 2008 2009 Ukrajna 21.2 21.7 19.6 Magyarország 58.4 58.7 57.1 Forrás: CIA World Factsheet https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/docs/notesanddefs.html?countryname=serbia&countrycode=ri®ioncode=eu#2004 A két ország makro-adataink az összevetése az elsı lépés volt annak behatárolásakor, amikor azt vizsgáltuk, hogy a határ két oldalán milyen különbségeket látunk. A magyar oldalt vizsgálva tudjuk, hogy ez Magyarország legszegényebb régiója, s bár az ukrán oldal mutatóinál kedvezıbb, a magyar régióban kedvezıtlen a gazdasági helyzet. Az országok között mért elmaradás ebben az értelemben tehát kisebb Ukrajna és a határrégió, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határhoz közeli területein, mint az országos átlag. A magyar oldalon rendelkezésre állnak jól összehasonlítható, sztandardizált regionális GDP értékek, az egyes megyékre. Ennek alapján a vásárlóerı sztenderddel összehasonlítható GDP nagyság (GDP/Fı/PPS) a határrégió megyéjében, Szabolcsban az országos átlag alig több mint fele, kicsit csökken. 2000-ben Szabolcs gazdasági pozíciója az országos érték 56%-a volt, az évtized derekára kicsit emelkedett majd 2007-re ez 53 %-ra csökkent. 25
Ukrajna és Kárpátalja mutatóit összehasonlítva azt látjuk, hogy Kárpátalja helyzete sem volt kedvezı az országos adatokhoz képest, bár a magyar gazdasági mutatókhoz képest jelentıs volt a gazdasági növekedés, ez nem eredményezte a régió felzárkózását. Imre Gabriella becslését követjük a két megye GDP értékének összehasonlításakor. 2 A gazdasági változások eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára magyar viszonylatban elmaradnak, míg Kárpátalja az ukrán gazdasággal együtt, 2000-tıl kezdıdıen állt tartós növekedési pályára. Az egy fıre jutó GDP összege Szabolcs-Szatmár-Beregben a magyar megyék között 2006-ban is az utolsók között van. Kárpátalja GDP-je gyorsabban nıtt. A megye hozzájárulása az ország bruttó hazai termékéhez mégis szerény, és változatlan, tartósan 1,5%. Az egy fıre jutó regionális GDP Ukrajnában itt volt az egyik legalacsonyabb. (12. táblázat) A két megye nemzeti valutában megadott GDP adatait USD-ben kifejezve elmondható, hogy Kárpátalja látványos fejlıdése ellenére a szabolcs-szatmár-bereg megyei GDP 2006-ban még mindig több mint kétszerese volt az ukrán megye bruttó nemzeti termékének. Az egy fıre jutó GDP pedig ötszörös volt a határ magyar oldalán. Imre számításait átszámítottuk oly módon, hogy az ország gazdagságát is figyelembe véve, vásárlóerı-paritáson hasonlítsuk össze az egy fıre esı GDP értékeket, így valamelyest finomodnak az arányok, a két ország közötti, egy fıre esı, vásárlóerı-paritáson számított GDP/fı érték Szabolcsban háromszorosa volt a Kárpátalján számított értéknek. Ez elegendıen nagy arány, a határrégió két oldalának a különbségeit feltételezve. 12. táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja GDP alakulása (2006) GDP mutatók Magyarország Ukrajna GDP (millió forint) 725,5 8185 GDP-növekedés (az elızı év %-ában) 4,6 22,1 A megyei GDP hozzájárulása az országos GDP-hez 3 1,5 1 fıre jutó GDP (ezer Ft) 1257 6576 1 fıre jutó GDP ($/PPPP) 9,7 3,5 Helyezés megyék között (1 fıre jutó GDP alapján) 19. 25. Forrás: www.ksh.hu, www.ukrstat.gov.ua; Ukraina u cifrah 2006, közli Imre (2009) alapján 2 Imre Gabriella (2009) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja: Periférikus helyzető megyék az Európai Unió külsı határán, EU Working Papers, 1. szám, 67-77. o. 26
4.2 A határrégió gazdasága 4.2.1 A gazdaság néhány sajátossága az ukrán oldalon Kárpátalján az ipari termelés volumene többszöröse volt az országos átlagnak. az ukrán régiók ipari termékkibocsátását tekintve a második legnagyobb értéknek számított. A megye tizennyolc közigazgatási egysége közül fıleg a határ közeli járásokban regisztrálták az ipari termelés bıvülését, de a legnagyobb növekedés az ungvári járásban (60%), Munkácson (50%) és a nagyszılısi járásban (39%) történt. Az ipari termelés területén a vezetı ágazatoknak számít a gépgyártás, az élelmiszeripar, a fafeldolgozó-ipar, a könnyőipar és a vegyi- és kıolaj-feldolgozó ipar. Kárpátalja megyében a befolyt külföldi mőködıtıkeállomány 2006-ben elérte a 295 millió USD-t, ami az Ukrajnában befektetett összes külföldi mőködıtıke 1,7%-a volt. A befektetések 60%-át öt ország, köztük Magyarország adja. (Forrás: Imre 2009) A határrégió járásait külön is vizsgáltuk, és azt láthattuk, hogy míg a magyar határhoz közel viszonylag kedvezı gazdasági helyzető járásokat találunk, a megye egészére ez nem mondható el, egyes járások magas munkanélküliséggel és rossz gazdasági feltételekkel, hiányos infrastruktúrával és alig mőködı iparral rendelkeznek, a megélhetés fı tevékenysége a mezıgazdaság és a természeti gazdaságra épülı turizmus. A Kárpátaljai régió fejlettebb gazdaságú járásai, amelyek a növekedésének a motorját is jelentik, egybeesnek többségében azokkal, ahol a magyar kisebbségek aránya magas. Azzal a területtel tehát, amire gazdasági adatokat nem tudtunk győjteni, de amelyek a határrégió ukrán oldalának szőkebb területét jelenthetik 4.2.2 A gazdaság néhány sajátossága a magyar oldalon A határrégió magyar oldalának megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ipari termelés volumenének növekedése jelentısen elmarad az országos átlagtól. Az ipar szerkezetében dominál a feldolgozóipar, azon belül legjelentısebb a textil-, ruházati-, cipı- és bıripar, az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek termelése és a vegyipar. A határrégió magyar oldalának kistérségei nagyrészt elmaradott területek. A gazdasági szerkezete is bizonyos elmaradottságot tükröz. A határrégió jellemzıen mezıgazdasági régió, kis vállalkozásokkal, hasonlóan a határ túloldalához. A vállalkozások túlnyomó többsége mezıgazdasági vállalkozás, az arány többszöröse az országos átlagnak. Baktalórántházán volt a mezıgazdasági vállalkozások aránya különösen magas. A regisztrált vállalkozások sőrősége egy lakosra esı száma viszont messze elmaradt az országos átlagtól. A határrégió kistérségeiben kisebb-nagyobb ipari tevékenységet is végeznek, az ipari vállalkozások aránya 27
alacsony, az építıipar aránya ehhez képest magas. Kiemelkedı a kereskedelmi vállalkozások jelentısége, különösen a fontos határátkelı Kisvárdai és Záhonyi kistérségben, az itt mőködı vállalkozási övezet térségében. (13. táblázat) 13. táblázat A magyar gazdaság vállalkozásainak szerkezete ágazatok szerint, 2007 Regisztrált vállalkozások gyakorisága mezıgazdaságban iparban építıiparban kereskedelemben Szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban szállítás, raktározás, posta, távközlésben Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban darab/ 100 regisztrált vállalkozások aránya, % lakos Határrégió kistérségei Kisvárdai 8,55 16,47 2,73 5,09 37,53 4,10 3,39 15,98 Záhonyi 7,01 15,78 1,99 4,52 44,89 4,97 5,24 12,51 Vásárosnaményi 7,20 30,12 5,15 9,03 17,93 7,08 3,53 13,02 Fehérgyarmati 6,63 30,60 6,01 7,96 19,95 6,79 3,97 12,89 Baktalórántházai 6,08 40,81 4,84 8,97 15,38 4,74 4,42 11,13 Mátészalkai 6,08 17,82 6,50 10,77 21,07 4,63 3,42 19,95 Csengeri 5,08 28,15 5,27 8,67 23,53 4,58 4,04 16,50 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 5,55 21,34 7,84 13,09 20,09 5,26 4,15 14,40 Nagykállói 7,23 29,85 6,30 8,67 19,50 4,05 3,53 16,10 Nyíregyházai 15,41 10,11 6,17 6,55 21,29 3,27 3,33 32,15 Tiszavasvári 6,43 17,00 7,10 8,21 20,13 6,55 4,45 22,21 Nyírbátori 6,32 25,55 5,51 10,05 21,05 5,15 4,25 15,73 Magyarország 12,11 6,71 6,49 7,71 17,04 5,77 3,65 37,26 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A vállalkozások szerkezetét kiegészíti a vállalkozások jövedelemtermelı képességét is vizsgáló mutatók. Az adó nagysága azok esetében, akik egyáltalán adóztak a régióban, sok esetben nem érte el az országos érték felét sem, de egyes kistérségekben a vállalkozások viszonylag magasabb adózott jövedelmeket tettek lehetıvé. Nagy különbséget látunk az egy lakosra és az egy adózóra esı jövedelem nagyságában, ami arra utal, hogy az adózó keresete viszonylag magas, de az megoszlik több lakosra, azaz magas az eltartottak aránya. (14. táblázat) 28
14. táblázat A magyar határrégió kistérségeinek jövedelemtermelı képessége, az országos arányában, % régió Egy adózóra jutó adó Egy adózóra jutó jövedelem Egy lakosra jutó jövedelem Határrégió kistérségei Kisvárdai 67,5 82,7 71,2 Záhonyi 76,6 92,0 70,0 Vásárosnaményi 62,0 77,3 57,1 Fehérgyarmati 50,6 70,0 52,1 Baktalórántházai 42,6 67,6 51,9 Mátészalkai 60,0 78,4 59,0 Csengeri 45,8 67,9 49,8 Határrégióból kimaradó kistérségek Ibrány Nagyhalászi 45,3 72,0 55,5 Nagykállói 45,6 70,2 56,6 Nyíregyházai 95,8 96,6 99,4 Tiszavasvári 60,3 80,8 65,0 Nyírbátori 59,4 77,5 57,2 Magyarország 100,0 100,0 100,0 Forrás: MTA KTI erıforrástérkép A határrégió magyar oldalán lehetıségeket, a szolgáltatások bıvítésének és a stratégiai helyzetbıl adódó lehetıségek kihasználásának a csíráit látjuk. A térség azonban sok nehézséggel szembesül. A térségbe tarozó kistérségek többsége része a leghátrányosabb helyzető 33 kistérségnek, vagy ha nem is tartozik közéjük, jelentıs támogatásra jogosult. A határrégióba tartozó hét kistérség közül csak kettı nem tartozik a leghátrányosabb 33 közé, de a régióba tartozó települések mindegyike kedvezményezett. Az összkép határozottan hátrányos helyzető régóra utal. (15. tábláza) 29
15. táblázat Támogatandó kistérségek a határrégióban Záhonyi Mátészalkai Kisvárdai Fehérgyarmati Csengeri Baktalórántházai Határ -régió együtt Többi kistérség Arány % KSH kistérségek Terület (km 2 ) 146 567 625 444 703 247 452 3184 2753 53,6 Lakónépesség (fı, 2007. 19997 30613 65433 53312 38258 13674 35062 25634 314669 44,9 9 Kedvezményezett Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen 7 4 63,6 kistérségek száma Hátrányos helyzető Igen Nem Nem Igen Nem Nem Nem 2 1 66,7 Leghátrányosabb Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem 0 2 0,0 helyzető Komplex program Nem Igen Igen Nem Igen Igen Igen 5 1 83,3 Települések száma 11 27 26 21 49 11 19 164 64 71,9 Város 2 1 2 2 1 1 1 10 10 50,0 Község 9 26 24 19 48 10 18 154 54 74,0 Kedvezményezett 8 27 24 16 43 11 16 145 39 78,8 települések száma Társadalmi-gazdasági 8 27 24 16 43 11 16 145 39 78,8 szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliség 8 27 24 16 43 11 16 145 39 78,8 Forrás: VÁTI 4.3 Gazdaságfejlesztési elképzelések a magyar-ukrán határtérségben A határ két oldalán a gazdaság élénkítésére több erıfeszítés történt, a magyar, illetve ukrán oldalon is, közös fejlesztésben logisztikai szolgáltató központot alakítottak. A fejlesztésekhez rendelkezésre áll az EU Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmőködési Programjának a térség számára 2007-2013 között nyújtott támogatásai. Fejlesztési elképzelésekrıl van inkább szó és nem tényleges lezárult fejlesztéseket látunk. Mindegyik fejlesztési elképzelés a térség elınyös elhelyezkedésébıl indul ki. A magyar-ukrán határtérség ugyanis rendkívül elınyös földrajzi, közlekedési és geopolitikai adottságokkal rendelkezik: itt találkozik a széles nyomtávú orosz-ukrán vasúti hálózat az európai normál nyomtávúval, a határtérségen halad keresztül a Triesztet Lemberggel összekötı V. számú Páneurópai Közlekedési Folyosó is. A tevékenységeket támogató programok sikere és hatékonysága korlátozottnak bizonyult. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet 50 település (lényegében a Vásárosnaményi/Záhonyi és a Kisvárdai kistérség területén) kedvezményeit 1996. - 2006. között lehetett igénybe venni, az eredmények azonban szegényesek, kismérető és kis 30
eredményességő vállalkozások születtek, a tartósan magas munkanélküliséget nem voltak képesek csökkenteni, zömmel 20 fı alatti szervezetek, kevés nagyobb iparvállalatai és néhány külföldi érdekeltségő vállalkozás mellett. A térségi ipari parkok is korlátozott sikerességgel és befektetı aránnyal mőködnek. Sikeresebb támogatási program volt a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, ahol komoly hosszú távú kedvezményeket kaptak az itt megtelepedett vállalkozók A kedvezményeket azonban 2005-ben megszüntették. A sok próbálkozás és korlátozott siker mellett megmutatjuk, hogy a határmenti magyar térségek kapcsolatainak a kihasználására tehát valójában közel a jelenlegi vizsgálat szőkebb területének terepére a határon átnyúló kapcsolatok milyen elınyöket, lehetıségeket és hátrányokat láttatnak. A Kárpátalja határ menti térségeinek együttmőködését vizsgáló pályázat Swot elemzés táblája összegzi ezt. Azért mutatjuk meg a swot elemzés eredményét, mert elég pontosan fejezi ki a határrégió és a határon átnyúló kapcsolatok lehetıségeit és korlátait. A lehetıségekbıl a kapcsolatok sokfélesége rajzolódik ki, és szintetizálja a határrégió szakembereivel folytatott konzultáció és egyéb rendelkezésünkre bocsátott és összegyőjtött dokumentum tartalmát a régió lehetıségeirıl, tevékenységérıl. (16. táblázat) 31
16. táblázat Kárpátalja határ menti térségeinek SWOT analízise (példa) Erısségek Kedvezı geopolitikai fekvés, a kelet-nyugati nemzetközi híd szerep megléte (tranzit, logisztikai szerepkör Záhony-Csap) Határon átnyúló együttmőködési tapasztalatok sikeres projektek megvalósításában Közös fejlesztési elképzelések a határrégió szintjén Tradicionális kapcsolatok, együttmőködés a kultúra, a mővészet és oktatás terén Kiváló helyi szintő kapcsolatok (intézményi és gazdasági) A magyar nyelv széles körő ismerete az ukrán oldalon Potenciális munkaerı-tartalék Kiépített ipari területek a határ mindkét oldalán A Záhonyi Vállalkozási Övezet jelentıs átrakó kapacitása A tágabb régió jelentıs szabad (hagyományos) energiakapacitással rendelkezik Gazdag néprajzi, történeti hagyományok, értékek és látnivalók elıfordulása LEHETİSÉGEK A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása (vízi turizmus, sporthorgászat, természet- és környezetvédelem fejlesztése) A nemzetközi turizmus iránti igény növekedése Az idegenforgalomban meglévı potenciálok nagyobb kiaknázása (komplex turisztikai programok) A határrégió egyes területein meglévı kedvezı táji, természeti, idegenforgalmi adottságok kihasználása (ökoturizmus) A gazdag történeti, néprajzi hagyományok kihasználása, fejlesztése A határrégió változatos mezıgazdasági termelési adottságainak jobb hasznosítása Az egyedi, tájspecifikus, különleges mezıgazdasági magyar és ukrán mezıgazdasági termékek iránti igény növekedése A keletrıl érkezı nyersanyagok feldolgozottsági szintjének növelése a logisztikai központhoz kapcsolódóan A kutatás-fejlesztési együttmőködés bıvítése (biotechnológia) Az üzleti infrastruktúra fejlesztése Az itt kiépítendı V. közlekedési folyosó következtében a határrégió vonzóbbá válása a befektetık számára, a terület könnyebb megközelíthetısége A meglévı határátkelıhelyek bıvítése, korszerősítése, valamint újak nyitása A határrégió befektetési célterülete iránti érdeklıdés növekedése a potenciális befektetık részérıl Az Európai Unióhoz történı csatlakozás következtében az EU források elérhetıségének növekedése A keleti piaci kapcsolatok élénkülése Erısödı gazdasági-társadalmi kapcsolatok Romániával és Szlovákiával A határforgalmi rendben történı változásokból adódó esetleges veszélyek Az infrastrukturális fejlesztések nehézségei Ár- és belvízveszély, egyes területeken aszályveszély A perifériális területek elszigeteltségének fennmaradása A határrégió népességmegtartó erejének további csökkenése, a képzett szakemberek elvándorlásának folytatódása A szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség fokozódása a halmozottan hátrányos helyzető lakosság körében Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık körének bıvülése Az abszorpciós képesség csökkenése A nemzetközi tranzitforgalom elkerüli a térséget Gyengeségek A határátkelıhelyek túlzsúfoltsága, nem megfelelı, korszerőtlen infrastruktúrája, hosszú várakozási idı A közúti elérhetıség fejletlensége, a belsı perifériák elzártsága A modern közlekedési infrastruktúrák hiánya, a meglévı kapcsolatok rossz minısége Túlnyomórészt extenzív mezıgazdasági termelés Az üzleti infrastruktúra részleges hiánya Többségében fejletlen települési infrastruktúra A vállalkozói ismeretek alacsony szintje, illetve hiánya A termelésben az átlagos technológiai színvonal alacsony szintje Alacsony népességmegtartó erı, a magasan képzett szakemberek elvándorlása Az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán nyelv ismeretének hiányossága VESZÉLYEK A határforgalmi rendben történı változásokból adódó esetleges veszélyek Az infrastrukturális fejlesztések nehézségei Ár- és belvízveszély, egyes területeken aszályveszély A perifériális területek elszigeteltségének fennmaradása A határrégió népességmegtartó erejének további csökkenése, a képzett szakemberek elvándorlásának folytatódása A szociális válság elmélyülése, a munkanélküliség fokozódása a halmozottan hátrányos helyzető lakosság körében Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık körének bıvülése Az abszorpciós képesség csökkenése A nemzetközi tranzitforgalom elkerüli a térséget Forrás: Dupka György szerk. (2005). i.m 32