A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) II/III rész Primárius Bt. 2010 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 1
A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban Készítette Koltai Dénes Szép Zsófia 2
Tartalomjegyzék 4. Területi struktúrák, oktatási, képzési kibocsátás... 4 4.1. Az országos foglalkoztatási tendenciák, a régiók szakképzési struktúrájának alakulása a statisztikai adatok alapján... 4 4.2. Közép- Magyarország... 40 4.3. Közép-Dunántúl... 67 4.4. Nyugat-Dunántúl... 94 4.5. Dél-Dunántúl... 120 4.6. Észak-Magyarország... 147 4.7. Észak-Alföld... 173 4.8. Dél-Alföld... 199 3
4. Területi struktúrák, oktatási, képzési kibocsátás A fejezet elıször az országos, majd a területi jellemzıkrıl szól regionálisan, illetve megyék szerint. A táblázatokban is megjelenı témakörök a lakosság, a foglalkoztatottak iskolai végzettsége, a foglalkoztatottak struktúrája ágazatok szerint, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a képzések fıbb adatai, az iskolarendszerő és az iskolarendszeren kívüli statisztikák bemutatása. A fejezetek végén a térképek vizuálisan is bemutatnak néhány térségi jellemzıt. 4.1. Az országos foglalkoztatási tendenciák, a régiók szakképzési struktúrájának alakulása a statisztikai adatok alapján A 15-74 éves népesség iskolai végzettsége 2005-2009 között átlagban növekedett. (37-42. táblázat) Ez azt jelenti, hogy csökkent a legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya(2009-ben 29,4%), nıtt az érettségizettek aránya (2009-ben 30,8%), nıtt a felsıfokú végzettségőek aránya (2009-ben 16,3 %). A szakmunkás végzettségőek aránya nem változott jelentıs mértékben (2009-ben 23,5 %. A férfiaknál jellemzı a szakmunkás végzettségőek nagyobb aránya, a nıknél pedig a legfeljebb alapfokú, illetve az érettségivel rendelkezık és a felsıfokú végzettségőek aránya. A foglalkoztatottak iskolai végzettsége jelentısen magasabb mutatókat jelez. A legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya 2009-ben 11,7 %, a szakmunkás végzettségőeké 30 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezıké 34,3 % a felsıfokú végzettségőeké pedig 24 % volt. A foglalkoztatottak száma a gazdaság egészében 2005-2009 között 3,1 %-kal csökkent. Ezen idıszakon belül azonban 2005 és 2008 között a foglalkoztatottak számának csökkenése csupán 0,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a 2008-tól begyőrőzı válság hatásai erıteljesebbé váltak. Az adatok szerint a válság kiterjedése az egyes régiókban eltérı módon jelent meg a foglalkoztatottság alakulásában. Míg 2005-2008 között 3 régióban (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Dél-Alföld) nem következett be létszám csökkenés, addig 2005-2009 között már csak a Közép-magyarországi régióra mondható el ugyanez. 4
33.) Foglalkoztatottak számának változása Régió Mezıgazdaság 2008/2005 Ipar 2008/2005 Szolgáltatás 2008/2005 Összesen Összesen 2009/2005 Közép- 80,2 98,1 101,9 100,6 100,0 Magyarország Nyugat- 74,9 103,6 99,5 99,8 96,0 Dunántúl Közép- 94,2 98,1 102,1 100,0 94,6 Dunántúl Dél-Dunántúl 83,0 94,7 96,6 94,9 95,5 Dél-Alföld 96,8 94,2 104,6 100,3 97,5 Észak- 93,5 98,5 98,0 98,0 94,8 Magyarország Észak-Alföld 94,6 102,4 98,0 99,2 94,5 Összesen 89,8 97,7 100,6 99,1 96,9 Forrás: KSH közvetlen adatszolgáltatás alapján saját számítás A változások eredményeként 2005-2009 között módosult a foglalkoztatottak regionális szerkezete is. A szerkezeti változások nem tekinthetık különösebben jelentısnek. Ezt jelzi a koncentráció egyik mérıszámaként használt Herfindahl-Hirschman mutató csekély változása is, 2005=0,179 és 2009=0,184. ( A koncentráció ezen egyszerő mutatója a megoszlási viszonyszámok négyzetének összegébıl adódik. A mutató maximális értéke =1, ha az adott sokaság minden eleme egyetlen, az adott ismérv szerint megkülönböztethetı sokaságba tartozik. Esetünkben pl. minden foglalkoztatott egyetlen régióban dolgozna.) 34.) A foglalkoztatottak megoszlása régiók szerint Régió 2005 % 2009 % Közép-Magyarország 31,7 32,8 Nyugat-Dunántúl 10,9 10,8 Közép-Dunántúl 11,8 11,5 Dél-Dunántúl 9,1 8,9 Dél-Alföld 12,5 12,6 Észak-Magyarország 10,7 10,5 Észak-Alföld 13,3 12,9 Összesen 100,0 100,0 Herfindahl-Hirschman koncentrációs mutató 0,179 0,184 Forrás: KSH közvetlen adatszolgáltatás alapján saját számítás 5
Mint látható, a foglalkoztatottak számának régiók szerinti koncentrációja csak elenyészı mértékben változott. Ennek magyarázata az, hogy a hét régióból csupán Közép-Magyarország és Dél-Alföld súlya növekedett, ahol a válságból eredı foglalkoztatási hatások kevésbé voltak negatív hatásúak. Közép-Magyarországon a foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott szemben az egész országra jellemzı csökkenéssel, ami miatt a régió viszonylagos súlya megnıtt. Dél-Alföld aránynövekedésének magyarázata abban keresendı, hogy e régióban a foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, mint az országos átlag. A változások úgy ítélhetıek meg, hogy a válság terjedése az egyes régiókban nem egyenletesen ment végbe. A regionális foglalkoztatáspolitikai törekvéseknek ezt figyelembe kell venniük, a képzéspolitika eszközrendszerének kapcsán. Ebbıl következik, hogy a differenciálatlan módon figyelembe vett foglalkoztatáspolitikai eszközöknek nem sok esélyük lehet a nemzetgazdasági szempontból optimálisnak tekinthetı gazdasági, és így foglalkoztatási célok elérésére. E problémát még tovább bonyolítják a regionális szerkezet eltérı változásai mögött meghúzódó ágazati különbségek. Úgy ítélhetı meg, hogy a piaci mechanizmusok nem a regionális és az ágazati határok, valamint a mögöttük mőködı társadalmi, szociális (szociológiai) struktúrák mintáit követik. A gondot az okozza, hogy ezek a minták alapvetıen a piaci érdekrendszerek mentén alakulnak, amelyeket hosszútávon elsısorban az oktatás és képzés révén lehet társadalompolitikai szempontból befolyásolni. A befolyásolás irányainak meghatározásához azonban el kell dönteni, hogy milyen célokat akarunk követni, s ebben milyen szerepet kívánunk adni a regionális és ágazati törekvéseknek. Egyrészt igazodni kell a piac követelményeihez, másrészt figyelembe kell venni a szociális szempontokat is. 2009-ben az aktív eszközökben több, mint 375,1 ezer, ebbıl munkaerıpiaci képzésben 54461 fı vett részt. A képzésben résztvevık létszáma 2005-tıl összességében növekedett.(49-50. táblázat) A munkaviszonyban nem állók képzésében az érintett létszám 2005-tıl 38868 fırıl 53591 fıre növekedett, míg a munkaviszonyban állók létszáma 4857-rıl 884 fıre csökkent. A szakképzési struktúra alakulásának elemzésére, elırejelzésére több féle struktúrában van lehetıség. A statisztika két fı csoportosítást tartalmaz, az egyik az ISCED kódrendszer, a másik a szakmacsoportos rendszer (csak az OKJ szintő képzéseket tartalmazza). Az ISCED tartalmazza a szintmeghatározást és az ISCED képzési területeket (Ez a rendszer minden 6
szintre, tehát a felsıoktatásra is kiterjed). Az elkészült regionális, RFKB anyagok alapján az látható, hogy többnyire a szakmacsoportos rendszert használják. A konkrét beiskolázási döntések (RFKB) természetesen nem csoportosításokban, hanem az egyes szakképesítések szerint történnek, sokszor akár kódjelzés nélkül. Az országos, a regionális, kép, a tendenciák, a nemzetközi összehasonlítás érdekében viszont az szükséges, hogy elemzések, összegzések történjenek, mégpedig az ISCED kódok szerint mindenképpen. Ez azért is fontos, hogy a statisztikai adatok, az RFKB döntések, az elırejelzések összehasonlíthatóak legyenek. Jelenleg ez a TISZK-ek esetében lehetséges, ami nem száz százalékos lefedettséget jelent, vagyis a statisztikával nem kompatibilis. A statisztikai adatokból országos és regionális tendenciákat mutató táblázatokat készítettünk mind ISCED, mind szakmacsoportokra vetítve, ezen belül az összes OKJ képzésben résztvevıre, illetve a sikeres vizsgázók tekintetében is. (52-55. táblázat) A statisztika az ISCED kódon belül a szintkódokat nem tartalmazza, csak a képzési területeket. Az iskolarendszerő szakképzésben növekvı a létszám a humán, kismértékben az építészeti, a faipari, a közlekedési, a közgazdasági, és a vendéglátás, idegenforgalmi szakmák területén. A legnagyobb létszámú szakmák a vendéglátás, idegenforgalom, a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, építészet, gépészet. A vizsganyilvántartás adatai (57-63. táblázat) nem egyeznek a közoktatás statisztikai adataival, ami azzal magyarázható, hogy a vizsgázók köre a vizsgák idıpontjai szerint eltér, valamint, hogy a vizsganyilvántartás adatai még nem teljesek. Szembetőnı, hogy a felnıttképzésben résztvevık közül sikeresen vizsgázottak létszáma összesen több, mint kétszerese az iskolarendszerbıl kikerülı sikeresen vizsgázókénak. Szembetőnı az is, hogy az iskolarendszerben ajánlott képzések növelése éppen azokban a szakmákban a legnagyobb, ahol a felnıttképzési létszámok a dominánsak, illetve ahol összességében is nagyok a foglalkoztatotti, illetve a képzési létszámok. A szakmai vizsgát tett tanulók szempontjából a legnagyobb létszám a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, a gépészet, a vendéglátás, idegenforgalom. Más létszámokat mutat, ha a vizsganyilvántartás adatait nézzük. Itt összehasonlítjuk az iskolarendszeren kívül tanulók és az iskolarendszerben tanulók adatait. 7
A vizsganyilvántartás szerint az iskolarendszeren kívüli képzés után 2009-ben 91 276-an tettek OKJ vizsgát. A legnagyobb létszámok az egyéb szolgáltatások, a kereskedelemmarketing, a közgazdaság, az építészet és a gépészet szakmacsoportban vannak. A vizsganyilvántartás szerint 2009-ben a sikeresen vizsgázók száma OKJ szakmákban 44 852 fı volt, fele annyi, mint a felnıttképzésben. A tervezésnél, beiskolázásnál a felnıttképzési kibocsátást ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az iskolarendszerőt. Ezt igazolják a következı táblázatok is. A továbbiakban (61-63. táblázat) a kamarai ajánlásokat hasonlítottuk össze a támogatott és a kiemelten támogatott szakmákban vizsgázottak létszámaival. A táblázatokban az adott szakmacsoportban a támogatott, illetve a kiemelten támogatott szakmákban a sikeresen vizsgázók létszámait osztottuk az összes vizsgázóval. Ezt a mutatót nevezzük koherencia mutatónak. A mutató minél nagyobb, annál nagyobb a koherencia a vizsgák és a kamarai ajánlás között. Lényegében módszer szempontjából mutatjuk be az eredményeket, figyelmen kívül hagyva a felmérés és a statisztikák hibáit. Ami az eredményekben figyelmet érdemel, az az, hogy a koherencia mutató országosan és régiónként is az iskolarendszerben nagyobb, mint az iskolarendszeren kívül. Ez azt jelenti, hogy az iskolarendszer jobban követi a munkaerıpiaci igényeket, mint az iskolarendszeren kívüli képzés. Vannak olyan koherencia mutatók, amelyek 0-k, vagy ahhoz közeliek, és vannak, amelyek 100 %-ot mutatnak. A szektorokban foglalkoztatottak és a képzésben résztvevık arányai ma már megközelítıleg hasonlóak. A rendszerváltás után sokáig a képzés strukturális átalakítása jelentette az egyik fı problémát, mára azonban az országos arányokkal nincs különösebb gond. Az ágazati és a képzési struktúra összehasonlítása nem igazán releváns, mert minden ágazatban majdnem mindenféle foglalkozás elıfordulhat, de összességében használható mutatószámokat láthatunk. 35.) Foglalkoztatottak és képzésben résztvevık ágazatonként (fı) Foglalkoztatottak száma 2008. évben Képzésben résztvevık száma 2008/2009 tanévben Mezıgazdaság Ipar, építıipar Szolgáltatás Összesen 174 100 1 246 700 2 458 600 3 879 400 7101 57 503 95 805 160 409 8
36.) Foglalkoztatottak és képzésben résztvevık ágazatonként (%) Mezıgazdaság Ipar, építıipar Szolgáltatás Összesen Foglalkoztatottak aránya 2008. évben 4,5 % 32,1% 63,4% 100% Képzésben résztvevık aránya 2008/2009 tanévben 4,4% 35,8% 59,7% 100% Forrás: KSH Stadat táblák, Közoktatási statisztika 2008/2009 A szakképzésben végzettek létszáma a statisztika szerint a szakképzı iskolákban összesen 55 274 fı volt a 2008/2009 tanévben. (Ez az összes foglalkoztatotti létszámnak mindössze 1,4 %- a). A vizsganyilvántartás szerint az iskolarendszerben tanultak közül 2008-ban sikeresen vizsgázottak létszáma A felsıoktatásban végzettek létszáma 55 368 fı volt. A gimnáziumi képzés alapvetıen a továbbtanulásra készít fel, de azt is feltételezzük, hogy a gimnáziumot befejezık egy része nem tanul tovább, bekerül a foglalkoztatottak körébe, vagy inaktív lesz, vagy álláskeresı. A szakképzı iskolákban végzettek és a felsıoktatásban végzettek egy része szintén inaktív vagy álláskeresı lesz. A felnıttképzésben 2008-ban sikeres OKJ szakmai vizsgát tettek száma 106 000 fı. Egy részüket mindenképpen hozzá kell adni az iskolai végzettek létszámaihoz, hiszen mindenképpen növelik az új munkaerı kínálatot. Akárhogyan is számoljuk a képzésbıl kikerülıket, a pótlási szükséglet számítással összevetve a kibocsátás jóval több, (legalább másfélszerese ) mint a pótlási szükséglet. Ezért lenne szükséges sokkal részletesebb számítás és a szakmánkénti vagy legalább szakmacsoportonkénti számítás stb. A probléma oka az is lehet, hogy a kamarai felmérés szerint - végzettek több mint fele nem a szerzett szakmájában helyezkedik el. Ezt a problémát pályakövetési rendszer részletes elemzésével lehetne feltárni. 9
37.) 15-74 éves lakosság iskolai végzettség szerint (2005-2009) Együtt Év Legfeljebb alapfokú Együtt Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország 2596821 1797484 2248289 1079878 7722472 33,6% 23,3% 29,1% 14,0% 100,0% 2006 Magyarország 2491241 1813087 2294647 1122786 7721761 32,3% 23,5% 29,7% 14,5% 100,0% 2007 Magyarország 2400526 1843363 2326656 1148861 7719406 31,1% 23,9% 30,1% 14,9% 100,0% 2008 Magyarország 2345323 1818909 2330668 1215296 7710196 30,4% 23,6% 30,2% 15,8% 100,0% 2009 Magyarország 2259594 1808782 2366575 1254765 7689716 29,4% 23,5% 30,8% 16,3% 100,0% 38.) 15-74 éves lakosság iskolai végzettség szerint (2005-2009) - FÉRFIAK Férfiak Év Legfeljebb alapfokú Férfiak Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország 1098543 1163370 925804 497193 3684910 29,8% 31,6% 25,1% 13,5% 100,0% 2006 Magyarország 1058623 1168093 949265 511510 3687491 28,7% 31,7% 25,7% 13,9% 100,0% 2007 Magyarország 1023251 1179146 973611 517167 3693175 27,7% 31,9% 26,4% 14,0% 100,0% 2008 Magyarország 1002892 1158930 986992 539745 3688559 27,2% 31,4% 26,8% 14,6% 100,0% 2009 Magyarország 967060 1154981 1013042 549564 3684647 26,2% 31,3% 27,5% 14,9% 100,0% 10
39.) 15-74 éves lakosság iskolai végzettség szerint (2005-2009) - NİK Nık Év Megye Legfeljebb alapfokú Nık Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 Magyarország 1498278 634114 1322485 582685 4037562 37,1% 15,7% 32,8% 14,4% 100,0% 2006 Magyarország 1432618 644994 1345382 611276 4034270 35,5% 16,0% 33,3% 15,2% 100,0% 2007 Magyarország 1377275 664217 1353045 631694 4026231 34,2% 16,5% 33,6% 15,7% 100,0% 2008 Magyarország 1342431 659979 1343676 675551 4021637 33,4% 16,4% 33,4% 16,8% 100,0% 2009 Magyarország 1292534 653801 1353533 705201 4005069 32,3% 16,3% 33,8% 17,6% 100,0% Forrás: KSH külön kérésre küldött táblázatok 40.) 15-74 éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint (2005-2009) Év Együtt Legfeljebb alapfokú Együtt Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 550293 1223848 1299315 828043 3901499 14,1% 31,4% 33,3% 21,2% 100,0% 2006 519243 1243253 1325042 842550 3930088 13,2% 31,6% 33,7% 21,4% 100,0% 2007 495147 1250074 1331632 849339 3926192 12,6% 31,8% 33,9% 21,6% 100,0% 2008 483734 1190772 1308190 896742 3879438 12,5% 30,7% 33,7% 23,1% 100,0% 2009 440990 1135335 1297094 908473 3781892 11,7% 30,0% 34,3% 24,0% 100,0% 11
41.) 15-74 éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint (2005-2009) - FÉRFIAK Év Férfiak Legfeljebb alapfokú Férfiak Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 275526 862447 585799 392340 2116112 13,0% 40,8% 27,7% 18,5% 100,0% 2006 263152 872427 605456 396319 2137354 12,3% 40,8% 28,3% 18,5% 100,0% 2007 253567 872285 616050 401145 2143047 11,8% 40,7% 28,7% 18,7% 100,0% 2008 248055 832094 613066 417593 2110808 11,8% 39,4% 29,0% 19,8% 100,0% 2009 223258 790291 616347 414984 2044880 10,9% 38,6% 30,1% 20,3% 100,0% 42.) 15-74 éves foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint (2005-2009) - NİK Év Nık Legfeljebb alapfokú Nık Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen Legfeljebb alapfokú Szakmunkás Érettségi Felsıfokú Összesen 2005 274767 361401 713516 435703 1785387 15,4% 20,2% 40,0% 24,4% 100,0% 2006 256091 370826 719586 446231 1792734 14,3% 20,7% 40,1% 24,9% 100,0% 2007 241580 377789 715582 448194 1783145 13,5% 21,2% 40,1% 25,1% 100,0% 2008 235679 358678 695124 479149 1768630 13,3% 20,3% 39,3% 27,1% 100,0% 2009 217732 345044 680747 493489 1737012 12,5% 19,9% 39,2% 28,4% 100,0% Forrás: KSH külön kérésre küldött táblázatok 12
43.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, férfiak és nık együttesen) Korcsoport 2005 2006 2007 2008 2009 20 év alatt 10 9,4 16,7 8,1 5,7 20-24 23,2 23,8 43,7 26,9 27,3 25 év alatt összesen 33,3 33,2 60,4 35 33 25-44 52,8 51,8 24 48,3 50 45-49 7,5 7,5 7,3 7 7,7 50 év felett 6,4 7,6 8,3 9,7 9,2 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 44.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, férfiak és nık együttesen) Iskolai végzettség 2005 2006 2007 2008 2009 8 általánosnál kevesebb 1,9 1,1 1,2 2,1 6,6 Általános iskola 24,6 23,9 22,2 28,1 23,1 Ált. vagy kevesebb összesen 26,6 25 23,4 30,3 29,7 Szakmunkásképzı, szakiskola 24,7 25,9 23,2 21,9 21,1 Szakközépiskola, technikum 24,8 24,9 24,1 22,6 24,3 Gimnázium 15,4 15,7 15,7 15,9 16,2 Fıiskola, egyetem 8,5 8,5 9,1 9,4 8,3 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 45.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, NİK) Korcsoport 2005 2006 2007 2008 2009 20 év alatt 7,6 7,1 21 5,8 4,2 20-24 20,5 21,1 55,2 23,5 23 25 év alatt összesen 28,1 28,1 76,2 29,4 27,2 25-44 57,8 56,6 8,1 53,1 53,3 45-49 8,3 8,2 7,8 8 9,1 50 év felett 5,8 7,1 7,8 9,5 10,3 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 13
46.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, NİK) Iskolai végzettség 2005 2006 2007 2008 2009 8 általánosnál kevesebb 1,3 0,8 0,9 1,8 4,6 Általános iskola 19,4 18,4 18,5 21,8 20 Ált. vagy kevesebb összesen 20,7 19,2 19,4 23,7 24,7 Szakmunkásképzı, szakiskola 20,6 21,3 19,3 17,3 17 Szakközépiskola, technikum 28 28,2 27,1 25,6 25,8 Gimnázium 20 20,3 20,8 20,3 20,8 Fıiskola, egyetem 10,7 11 11,8 13,2 11,1 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 47.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának kor szerinti megoszlása (%) Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, FÉRFIAK) Korcsoport 2005 2006 2007 2008 2009 20 év alatt 13,4 12,3 11 10,6 7,4 20-24 26,8 27,2 28,5 30,7 31,9 25 év alatt összesen 40,1 39,5 39,5 41,3 39,3 25-44 46,1 45,7 45 43 46,4 45-49 6,5 6,6 6,6 5,9 6,2 50 év felett 7,2 8,2 8,9 9,8 8,1 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 48.) A fıbb aktív eszközökben résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti megoszlása Munkaviszonyban nem állók képzése (Országos, FÉRFIAK) Iskolai végzettség 2005 2006 2007 2008 2009 8 általánosnál kevesebb 2,7 1,4 1,9 2,5 8,8 Általános iskola 31,6 30,9 30,3 35,2 26,4 Ált. vagy kevesebb összesen 34,3 32,3 32,2 37,7 35,1 Szakmunkásképzı, szakiskola 30,2 31,6 29,4 27,1 25,5 Szakközépiskola, technikum 20,5 20,8 21,9 19,2 22,6 Gimnázium 9,3 9,9 11,1 10,9 11,2 Fıiskola, egyetem 5,7 5,4 5,4 5,2 5,1 Összesen 100 100 100 100 100 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 14
49.) Az aktív programokban résztvevık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban nem állók képzése Régió/ 2005 2006 2007 2008 2009 Közép-Magyarország Central Hungary 4590 4538 4245 5931 6701 Budapest 1763 1658 1853 2813 3143 Pest 2827 2880 2392 3118 3558 Közép-Dunántúl Central Transdanubia 4444 5814 5977 8254 6104 Fejér 1610 1935 2031 2863 2525 Komárom-E. 1117 1520 1709 2563 1715 Veszprém 1717 2359 2237 2828 1864 Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia 5988 6040 4184 5205 5358 Gyır-M.-Sopron 1282 1658 1502 2115 1669 Vas 2328 1927 1479 1392 1864 Zala 2378 2455 1203 1698 1825 Dél-Dunántúl Southern Transdanubia 4194 5764 5565 6436 5996 Baranya 1739 2199 1839 2573 2389 Somogy 1379 1909 1692 1995 1994 Tolna 1076 1656 2034 1868 1613 Észak-Magyarország Northern Hungary 5554 6222 5658 9282 10103 Borsod-A.-Z. 3016 3787 3291 6016 6077 Heves 2048 1428 1242 1699 2160 Nógrád 490 1007 1125 1567 1866 Észak-Alföld Northern Great Plain 7430 8780 6796 9973 11952 Hajdú-Bihar 3586 3557 2732 3087 4353 Jász-Nk.-Szolnok 1841 2097 1596 2029 2258 Szabolcs-Sz.-B. 2003 3126 2468 4857 5341 Dél-Alföld Southern Great Plain 6668 6381 6088 8419 7377 Bács-Kiskun 2521 2602 2208 2897 2826 Békés 2606 2201 2266 3616 3117 Csongrád 1541 1578 1614 1906 1434 Összesen 38868 43539 38513 53500 53591 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 15
50.) Az aktív programokban résztvevık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban állók képzése Régió/ 2005 2006 2007 2008 2009 Közép-Magyarország Central Hungary 440 710 421 181 1 Budapest 170 274 202 104 0 Pest 270 436 219 77 1 Közép-Dunántúl Central Transdanubia 468 303 268 310 46 Fejér 296 151 67 60 26 Komárom-E. 15 37 34 82 20 Veszprém 157 115 167 168 0 Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia 542 320 183 209 76 Gyır-M.-Sopron 15 15 40 48 21 Vas 383 151 84 95 44 Zala 144 154 59 66 11 Dél-Dunántúl Southern Transdanubia 997 441 792 936 506 Baranya 678 387 315 328 201 Somogy 13 18 255 245 183 Tolna 306 36 222 363 122 Észak-Magyarország Northern Hungary 462 379 207 322 40 Borsod-A.-Z. 293 193 111 220 1 Heves 148 182 85 76 7 Nógrád 21 4 11 26 32 Észak-Alföld Northern Great Plain 1080 521 872 1326 184 Hajdú-Bihar 334 141 47 45 45 Jász-Nk.-Szolnok 692 311 224 500 39 Szabolcs-Sz.-B. 54 69 601 781 100 Dél-Alföld Southern Great Plain 868 928 560 280 31 Bács-Kiskun 623 547 235 71 5 Békés 63 91 151 67 20 Csongrád 182 290 174 142 6 Összesen 4857 3602 3303 3564 884 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 16
51.) Az aktív programokban résztvevı pályakezdık érintett létszáma területenként (fı) Munkaviszonyban nem állók képzése Régió/ 2005 2006 2007 2008 2009 Közép-Magyarország Central Hungary 1005 858 684 696 942 Budapest 341 237 230 203 251 Pest 664 621 454 493 691 Közép-Dunántúl Central Transdanubia 911 1221 1106 1512 1381 Fejér 296 390 384 534 578 Komárom-E. 206 324 290 438 327 Veszprém 409 507 432 540 476 Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia 1353 1432 1045 1260 1168 Gyır-M.-Sopron 336 450 421 499 368 Vas 489 457 344 387 405 Zala 528 525 280 374 395 Dél-Dunántúl Southern Transdanubia 1078 1562 1459 1686 1254 Baranya 467 672 566 698 546 Somogy 354 507 351 531 394 Tolna 257 383 542 457 314 Észak-Magyarország Northern Hungary 1224 1524 1528 2195 2470 Borsod-A.-Z. 706 960 938 1458 1583 Heves 420 336 304 363 436 Nógrád 98 228 286 374 451 Észak-Alföld Northern Great Plain 2208 2692 2129 3045 3440 Hajdú-Bihar 1170 1244 944 1101 1409 Jász-Nk.-Szolnok 434 538 439 496 542 Szabolcs-Sz.-B. 604 910 746 1448 1489 Dél-Alföld Southern Great Plain 1519 1572 1548 2227 1641 Bács-Kiskun 564 646 510 739 553 Békés 654 576 699 1045 801 Csongrád 301 350 339 443 287 Összesen 9298 10861 9499 12621 12296 Forrás: Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök mőködésének éves elemzései FSZH 17
52.) Szakképzésben részesülı tanulók ISCED kód szerint (országos összesen) ISCED kód szerint 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Oktatás 141 Tanítás és képzés 1027 1231 1419 1298 818 0 Humán tudományok és mővészetek 0 211 Képzımővészet 2090 2088 2445 2825 4289 212 Zene- és elıadómővészetek 3452 3899 3821 4037 3780 213 Audiovizuális módszerek és médiatermékek 3067 3114 3058 2089 2164 214 Formatervezés 1154 1190 1432 976 488 215 Kézmőves készségek 2736 2671 2575 3057 2690 0 Társadalomtudomány, üzleti tudomány, jog 0 321 Újságírás és riportkészítés 1726 1874 1853 1526 865 341 Nagy- és kiskereskedelem 12297 12284 12216 10921 10942 342 Marketing és reklám 3241 2967 2731 2431 2692 343 Pénzügy, bank, biztosítás 2866 4925 4862 4583 4835 344 Könyvelés, adóügy 3721 3736 4103 4156 4179 345 Management és igazgatás 7432 6693 7507 7486 7477 346 Titkári és irodai munka 5558 5533 4184 3108 5484 347 Munkahelyi ismeretek 16 121 92 0 Természettudományok, matematika, számítástechnika 0 440 Fizikai tudományok 6 15 22 8 0 460 Matematika és statisztika 318 278 317 170 25 481 Számítástechnika 1383 1252 1058 4885 8308 482 Számítógép használata 9582 8997 9531 3748 291 0 Mőszaki tudományok, gépgyártás és építıipar 0 520 Általános mőszaki (mérnöki) képzés 20 0 521 Mechanika és fémmunka 7337 7637 8338 9307 10903 522 Elektromosság és energia 2932 2788 3177 3216 3269 523 Elektronika és automatizálás 3944 3763 3276 2991 2888 524 Vegyészet és feldolgozás 710 721 739 763 767 525 Gépjármővek, hajók, légi jármővek ipara 5897 6589 6927 7007 7690 541 Élelmiszer feldolgozás 4443 4545 4418 4312 4220 542 Textil, ruházat, lábbeli, bır -gyártás és 4993 4370 4011 3524 3266 feldolg. 543 Fa, papír, mőanyag, üveg gyártás és feldolg. 5600 5443 6247 5446 4853 544 Bányászat és kitermelés 23 18 76 95 95 581 Építészet és várostervezés 161 137 134 127 112 582 Építıipar és építımérnöki munka 14647 15204 16761 15447 12584 0 Mezıgazdaság és állatorvos tudomány 0 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 2612 2525 2442 2075 1797 622 Kertmővelés 2269 2041 2110 2064 2271 623 Erdészet 1177 1405 1316 1033 1125 624 Halgazdálkodás 0 8 7 0 0 625 Vadgazdálkodás 85 0 0 Egészségügy és népjólét 0 720 Egészségügy 91 1423 18
722 Orvosi szolgáltatások 1352 1310 1234 1041 0 723 Ápolás 6505 6313 5410 4325 4299 724 Fogorvoslástan 841 1015 1186 1254 669 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési tech. 168 212 726 Terápia és rehabilitáció 120 810 761 Gyermekápolási és ifjúsági szolg.-ok 561 705 803 826 1070 762 Szociális munka és szolgáltatások 2046 2382 2474 2783 3700 0 Szolgáltatások 0 810 Személyi szolgáltatások 132 438 811 Szálloda, étterem, vendéglátás 14154 14083 14776 16556 17688 812 Utazás, turizmus, szabadidı 6652 6147 5907 5723 7602 813 Sportok 354 386 368 699 1303 814 Háztartási szolgáltatások 392 426 336 241 103 815 Haj- és szépségápolási szolgáltatások 5872 6192 6975 6763 6697 840 Szállítási szolgáltatások 1349 1418 1554 1295 1326 850 Környezetvédelem 1422 1360 1177 1030 737 851 Környezetvédelmi technológiák 31 94 852 Természeti kornezet és élıvilág 2849 853 Kommunális és közegészségügyi 24 117 szolgáltatások 861 Vagyon- és személyvédelem 2064 2394 2253 2257 2111 862 Foglalkozáseü. és munkabiztonság 21 0 0 0 0 863 Hadsereg 44 62 49 133 197 0 Összesen 162030 164154 167631 160409 168704 Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 19
53.) Szakképzésben részesülı tanulók száma OKJ szakmacsoport szerint (országos összesen) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 1 Egészségügy 7874 7910 7052 6485 7 347 2 Szociális szolgáltatások 2620 2969 3174 3656 4 595 3 Oktatás 1906 2160 2366 2239 2 264 4 Mővészet, közmővelıdés, 10219 10878 11237 11383 12 267 kommunikáció 5 Gépészet 15600 16436 17613 15191 13 362 6 Elektrotechnika, elektronika 7122 7011 6936 5739 4 734 7 Informatika 12776 12269 12555 10290 10 128 8 Vegyipar 769 739 709 715 774 9 Építészet 10669 11177 12595 11570 11 557 10 Könnyőipar 4958 4324 3981 3418 3 069 11 Faipar 5422 5318 6198 5895 5 662 12 Nyomdaipar 334 335 326 319 407 13 Közlekedés 1017 1001 1177 4312 8 593 14 Környezetvédelem 1562 1567 1410 1151 1 000 15 Közgazdaság 7606 9573 9821 9438 9 273 16 Ügyvitel 3967 3475 3336 3137 5 581 17 Kereskedelem-marketing, üzleti 24710 24436 23747 21540 22 123 adminisztráció 18 Vendéglátás, idegenforgalom 20719 20136 20672 22217 25 248 19 Egyéb szolgáltatások 9368 9815 10372 10247 9 614 20 Mezıgazdaság 8349 8083 7943 7101 6 745 21 Élelmiszeripar 4463 4542 4411 4366 4 361 Összesen 162030 164154 167631 160409 168 704 Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 20
54.) Szakmai vizsgát tett tanulók ISCED kód szerint (Országos összesen) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Oktatás 141 Tanítás és képzés 359 521 533 599 345 0 Humán tudományok és mővészetek 0 211 Képzımővészet 395 425 353 401 636 212 Zene- és elıadómővészetek 401 345 412 376 440 213 Audiovizuális módszerek és médiatermékek 964 842 1018 919 926 214 Formatervezés 384 342 463 477 300 215 Kézmőves készségek 771 777 679 752 612 2915 2731 2925 2925 0 Társadalomtudomány, üzleti tudomány, jog 0 321 Újságírás és riportkészítés 406 469 504 522 414 341 Nagy- és kiskereskedelem 5035 4760 4993 4752 4294 342 Marketing és reklám 1917 2099 1668 1255 1495 343 Pénzügy, bank, biztosítás 531 860 1167 1734 1153 344 Könyvelés, adóügy 1484 1319 1315 1196 1352 345 Management és igazgatás 1848 2225 2238 1985 2207 346 Titkári és irodai munka 2687 2969 2886 1739 1023 347 Munkahelyi ismeretek 43 27 0 Természettudományok, matematika, számítástechnika 0 440 Fizikai tudományok 8 0 6 19 9 460 Matematika és statisztika 190 151 101 90 97 481 Számítástechnika 556 381 384 338 1037 482 Számítógép használata 4600 4380 3994 3612 1135 0 Mőszaki tudományok, gépgyártás és építıipar 0 520 Általános mőszaki (mérnöki) képzés 15 0 521 Mechanika és fémmunka 2989 2741 2754 2861 2447 522 Elektromosság és energia 1226 1192 643 968 812 523 Elektronika és automatizálás 1960 1526 1670 1420 1265 524 Vegyészet és feldolgozás 328 294 347 261 380 525 Gépjármővek, hajók, légi jármővek ipara 2746 2678 2956 2909 3090 541 Élelmiszer feldolgozás 1463 1471 1386 1422 1312 542 Textil, ruházat, lábbeli, bır -gyártás és feldolg. 2267 1974 1095 1319 985 543 Fa, papír, mőanyag, üveg gyártás és feldolg. 2507 1991 1089 1879 1782 544 Bányászat és kitermelés 6 2 36 33 31 581 Építészet és várostervezés 74 71 58 75 74 582 Építıipar és építımérnöki munka 5575 4411 3076 4438 4478 0 Mezıgazdaság és állatorvos tudomány 0 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 948 977 950 1049 750 21
622 Kertmővelés 608 660 714 739 639 623 Erdészet 541 365 580 531 439 624 Halgazdálkodás 14 1 0 5 0 625 Vadgazdálkodás 2 0 0 Egészségügy és népjólét 0 720 Egészségügy 186 722 Orvosi szolgáltatások 435 515 652 429 0 723 Ápolás 3123 2496 2092 2285 1737 724 Fogorvoslástan 238 283 357 411 522 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési tech. 77 239 726 Terápia és rehabilitáció 33 143 761 Gyermekápolási és ifjúsági szolg.-ok 270 380 398 398 224 762 Szociális munka és szolgáltatások 699 835 745 907 930 0 Szolgáltatások 0 810 Személyi szolgáltaások (ált. programok) 29 811 Szálloda, étterem, vendéglátás 5226 5190 4327 3049 4665 812 Utazás, turizmus, szabadidı 1932 2349 2049 1929 1314 813 Sportok 162 206 232 253 456 814 Háztartási szolgáltatások 84 51 92 108 82 815 Haj- és szépségápolási szolgáltatások 2329 2055 1464 2117 2433 840 Szállítási szolgáltatások 846 728 804 754 656 850 Környezetvédelem 602 686 652 555 531 851 Környezetvédelmi technológiák 0 852 Természeti kornezet és élıvilág 37 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 0 861 Vagyon- és személyvédelem 1336 1076 1205 1205 866 862 Foglalkozáseü. és munkabiztonság 0 0 0 0 19 863 Hadsereg 94 44 52 44 30 0 Összesen 66079 62844 58129 58199 51085 Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 22
55.) Szakmai vizsgát tett tanulók OKJ szakmacsoportok szerint (országos összesen) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 1 Egészségügy 3456 2955 2626 2894 2 518 2 Szociális szolgáltatások 907 1108 1066 1211 1 259 3 Oktatás 791 1060 1091 1176 852 4 Mővészet, közmővelıdés, 1816 1825 1935 2147 2 316 kommunikáció 5 Gépészet 6624 6056 5989 6259 3 283 6 Elektrotechnika, elektronika 3237 2789 2551 2546 1 804 7 Informatika 5650 5327 4953 4421 2 744 8 Vegyipar 302 270 335 256 387 9 Építészet 3988 3113 2095 3120 3 174 10 Könnyőipar 2261 1966 1082 1305 937 11 Faipar 2423 1957 1038 1845 1 748 12 Nyomdaipar 193 62 171 144 196 13 Közlekedés 563 443 418 579 3 773 14 Környezetvédelem 703 717 763 704 602 15 Közgazdaság 2327 2586 2835 3257 2 667 16 Ügyvitel 1888 1895 1685 1489 1 514 17 Kereskedelem-marketing, üzleti 10028 10517 10644 8711 7 722 adminisztráció 18 Vendéglátás, idegenforgalom 7121 7488 6397 4981 5 975 19 Egyéb szolgáltatások 4115 3527 2983 3686 3 818 20 Mezıgazdaság 3291 2967 3154 3126 2 459 21 Élelmiszeripar 1480 1485 1393 1417 1 337 Összesen 63164 60113 55204 55274 51 085 Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyvek 23
56.) Iskolarendszerő és iskolarendszeren kívüli képzések adatai szakmacsoportonként Szakmacsoport 2008/2009 Oktatás statisztika Tendencia Összesen iskolarendszerő Vizsganyilvántartás 2009 1. Egészségügy 2894 Ingadozó 1675 2017 2. Szociális szolgáltatások 1211 Növekvı 1356 3264 3. Oktatás 1176 Növekvı 883 3052 4. Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 2147 Növekvı 1846 1052 5. Gépészet 6259 Ingadozó 3374 7377 6. Elektrotechnikaelektronika 2546 csökkenı 1659 1780 7. Informatika 4421 Csökkenı 2536 2904 8. Vegyipar 256 Ingadozó 363 659 9. Építészet 3120 Ingadozó 2958 7737 10. Könnyőipar 1305 Csökkenı 798 303 11. Faipar 1845 Ingadozó 1660 291 12. Nyomdaipar 144 Ingadozó 175 123 13. Közlekedés 579 Ingadozó 3503 177 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 704 Ingadozó 543 276 15. Közgazdaság 3257 Növekvı 2474 9510 16. Ügyvitel 1489 Csökkenı 1266 1720 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 8711 csökkenı 6678 16060 18. Vendéglátásidegenforgalom 4981 Csökkenı 5202 4657 19. Egyéb szolgáltatások 3686 Ingadozó 3285 20384 20. Mezıgazdaság 3126 Ingadozó 1611 7460 21. Élelmiszeripar 1417 ingadozó 1007 473 Összesen 55274 44852 91276 Forrás: KSH, Oktatás Statisztikai évkönyv, vizsganyilvántartás NSZFI, RFKB javaslatok Összesen felnıttképzés Vizsganyilvántartás 2009 24
57.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszeren kívüli képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2008) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Összesen 1. Egészségügy 94 282 215 1014 282 224 67 2178 2. Szociális szolgáltatások 157 76 54 216 154 186 160 1003 3. Oktatás 127 63 129 981 14 235 126 1675 4. Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 61 56 71 344 18 40 12 602 5. Gépészet 2233 1672 3428 4891 2117 3200 3805 21346 6. Elektrotechnika-elektronika 109 204 129 514 47 77 113 1193 7. Informatika 1187 213 185 878 499 687 319 3968 8. Vegyipar 26 32 185 8 18 0 77 346 9. Építészet 197 148 183 614 188 1165 369 2864 10. Könnyőipar 12 71 45 31 0 66 53 278 11. Faipar 11 0 0 69 11 217 30 338 12. Nyomdaipar 0 0 15 178 10 0 0 203 13. Közlekedés 11 74 82 112 73 10 27 389 14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 23 0 184 19 0 0 66 292 15. Közgazdaság 317 563 601 7367 543 699 309 10399 16. Ügyvitel 162 68 137 398 68 187 115 1135 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1943 2684 2483 7155 1541 2870 2619 21295 18. Vendéglátás-idegenforgalom 447 693 311 1857 411 1521 769 6009 19. Egyéb szolgáltatások 1348 2188 2161 7827 1446 941 1488 17399 20. Mezıgazdaság 1947 993 350 1025 341 1646 678 6980 21. Élelmiszeripar 109 17 80 45 4 150 47 452 Összesen 10521 10097 11028 35543 7785 14121 11249 100344 Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 25
58.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszerő képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2008) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Nyugat- Észak-Alföld Észak- Összesen Magyarország Dunántúl Magyarország 1. Egészségügy 249 364 196 907 169 424 235 2544 2. Szociális szolgáltatások 269 269 122 260 65 156 77 1218 3. Oktatás 272 296 50 167 14 106 134 1039 4. Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 159 200 94 926 89 82 240 1790 5. Gépészet 467 313 616 614 579 302 550 3441 6. Elektrotechnikaelektronika 235 218 235 391 160 212 239 1690 7. Informatika 395 698 310 956 280 433 484 3556 8. Vegyipar 14 18 21 83 11 122 36 305 9. Építészet 355 275 398 388 311 419 229 2375 10. Könnyőipar 118 104 141 204 130 211 104 1012 11. Faipar 232 170 271 158 262 279 182 1554 12. Nyomdaipar 48 7 16 66 5 13 21 176 13. Közlekedés 454 285 363 974 392 447 331 3246 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 120 59 27 170 66 122 42 606 15. Közgazdaság 201 261 241 641 319 574 202 2439 16. Ügyvitel 208 110 224 722 199 294 278 2035 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 749 472 678 1385 766 1127 718 5895 18. Vendéglátásidegenforgalom 437 464 599 1016 428 392 617 3953 19. Egyéb szolgáltatások 255 197 260 765 498 471 711 3157 20. Mezıgazdaság 285 304 150 291 251 288 271 1840 21. Élelmiszeripar 150 136 56 217 67 151 139 916 Összesen 5672 5220 5068 11301 5061 6625 5840 44787 Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 26
59.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszeren kívüli képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2009) Szakmacsoport Dél- Dél- Közép- Közép- Nyugat- Észak- Észak- Összesen Alföld Dunántúl Dunántúl Magyarország Dunántúl Alföld Magyarország 1. Egészségügy 114 242 160 1054 218 142 87 2017 2. Szociális szolgáltatások 330 295 450 953 171 583 482 3264 3. Oktatás 118 77 317 1810 33 555 142 3052 4. Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 67 27 67 781 9 69 32 1052 5. Gépészet 671 943 974 2070 894 702 1123 7377 6. Elektrotechnika-elektronika 26 551 393 480 74 90 166 1780 7. Informatika 898 342 79 492 211 646 236 2904 8. Vegyipar 23 198 236 122 0 20 60 659 9. Építészet 525 571 1457 1556 544 2151 933 7737 10. Könnyőipar 27 57 0 45 20 137 17 303 11. Faipar 38 46 73 32 3 52 47 291 12. Nyomdaipar 15 0 12 96 0 0 0 123 13. Közlekedés 27 41 33 10 6 39 21 177 14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 32 15 77 0 14 115 23 276 15. Közgazdaság 229 637 387 6851 467 846 93 9510 16. Ügyvitel 168 109 191 560 106 335 251 1720 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1317 702 1992 7154 1116 2015 1764 16060 18. Vendéglátás-idegenforgalom 376 467 288 1882 469 894 281 4657 19. Egyéb szolgáltatások 950 1014 1467 11728 1582 1681 1962 20384 20. Mezıgazdaság 1668 1052 211 569 589 2350 1021 7460 21. Élelmiszeripar 132 93 26 111 15 79 17 473 Összesen 7751 7479 8890 38356 6541 13501 8758 91276 Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 27
60.) Sikeresen vizsgázottak száma az iskolarendszerő képzésben régiónként és szakmacsoportonként (2009) Szakmacsoport Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyarország Összesen 1. Egészségügy 214 135 104 654 189 190 189 1675 2. Szociális szolgáltatások 240 225 156 208 93 358 76 1356 3. Oktatás 131 165 20 336 42 150 39 883 4. Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 176 160 103 893 82 168 264 1846 5. Gépészet 417 330 518 701 480 351 577 3374 6. Elektrotechnika-elektronika 197 176 148 382 189 258 309 1659 7. Informatika 278 258 229 664 179 653 275 2536 8. Vegyipar 13 9 21 109 7 143 61 363 9. Építészet 425 320 347 512 479 587 288 2958 10. Könnyőipar 93 75 96 154 137 166 77 798 11. Faipar 267 174 262 306 282 242 127 1660 12. Nyomdaipar 39 3 17 81 0 29 6 175 13. Közlekedés 437 279 389 997 532 582 287 3503 14. Környezetvédelem- vízgazdálkodás 90 95 48 145 82 42 41 543 15. Közgazdaság 245 213 171 624 278 757 186 2474 16. Ügyvitel 201 74 82 414 76 215 204 1266 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1085 513 694 1420 798 1265 903 6678 18. Vendéglátás-idegenforgalom 666 605 746 1379 464 702 640 5202 19. Egyéb szolgáltatások 405 196 277 923 386 465 633 3285 20. Mezıgazdaság 353 269 108 268 216 221 176 1611 21. Élelmiszeripar 199 129 95 216 56 148 164 1007 Összesen 6171 4403 4631 11386 5047 7692 5522 44852 Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI 28
61.) Iskolarendszeren kívüli képzésben vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy 885 421 1306 1639 79,68% 2 Szociális szolgáltatások 393,5 355,5 749 1173 63,85% 3 Oktatás 175 287 462 1560 29,62% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 113 46 159 1312 12,12% 5 Gépészet 279 1491 1770 3761 47,06% 6 Elektrotechnika, elektronika 293 557 850 933 91,10% 7 Informatika 1420,5 2,5 1423 2286 62,25% 8 Vegyipar 106 115 221 346 63,87% 9 Építészet 628 839 1467 20153 7,28% 10 Könnyőipar 254 0 254 298 85,23% 11 Faipar 229 111 340 340 100,00% 12 Nyomdaipar 3 0 3 3 100,00% 13 Közlekedés 140 43 183 323 56,66% 14 Környezetvédelem 20 0 20 361 5,54% 15 Közgazdaság 1119 0 1119 9996 11,19% 16 Ügyvitel 493 0 493 2857 17,26% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 6585 5235 11820 19978 59,17% 18 Vendéglátás, idegenforgalom 3980 979 4959 6007 82,55% 19 Egyéb szolgáltatások 507 897 1404 20123 6,98% 20 Mezıgazdaság 1442,5 1816,5 3259 6591 49,45% 21 Élelmiszeripar 344 187 531 546 97,25% Összesen 19409,5 13382,5 32792 100586 32,60% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 29
62.) Iskolarendszerő képzésben vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy 1008 1288 2296 2424 94,72% 2 Szociális szolgáltatások 746 346 1092 1853 58,93% 3 Oktatás 98 5 103 434 23,73% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 705 100 805 2750 29,27% 5 Gépészet 583 1841 2424 2901 83,56% 6 Elektrotechnika, elektronika 1075 301 1376 1651 83,34% 7 Informatika 1792,5 51,5 1844 2754 66,96% 8 Vegyipar 181 102 283 310 91,29% 9 Építészet 1610 729 2339 2404 97,30% 10 Könnyőipar 674,5 27,5 702 1060 66,23% 11 Faipar 632 887 1519 1536 98,89% 12 Nyomdaipar 27 0 27 31 87,10% 13 Közlekedés 2137,5 1034,5 3172 3311 95,80% 14 Környezetvédelem 231,5 29,5 261 617 42,30% 15 Közgazdaság 1156 0 1156 2491 46,41% 16 Ügyvitel 793 0 793 3079 25,76% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 2648 777 3425 5621 60,93% 18 Vendéglátás, idegenforgalom 1590 499 2089 3788 55,15% 19 Egyéb szolgáltatások 1507 189 1696 3009 56,36% 20 Mezıgazdaság 821,5 231,5 1053 1570 67,07% 21 Élelmiszeripar 486 694 1180 1186 99,49% Összesen 20502,5 9132,5 29635 44780 66,18% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 30
63.) Összes vizsgázottak száma szakmacsoportonként (Országos összesen)) Sikeresen vizsgázók száma a támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a kiemelten támogatott szakképesítésekben Sikeresen vizsgázók száma a támogatott + kiemelten támogatott szakképesítésekben összesen Sikeresen vizsgázók száma az összes szakképesítésben a szakmacsoportban 1 Egészségügy 1893 1709 3602 4063 88,65% 2 Szociális szolgáltatások 1139,5 701,5 1841 3026 60,84% 3 Oktatás 273 292 565 1994 28,34% 4 Mővészet, közmővelıdés, kommunikáció 818 146 964 4062 23,73% 5 Gépészet 862 3332 4194 6662 62,95% 6 Elektrotechnika, elektronika 1368 858 2226 2584 86,15% 7 Informatika 3213 54 3267 5040 64,82% 8 Vegyipar 287 217 504 656 76,83% 9 Építészet 2238 1568 3806 22557 16,87% 10 Könnyőipar 928,5 27,5 956 1358 70,40% 11 Faipar 861 998 1859 1876 99,09% 12 Nyomdaipar 30 0 30 34 88,24% 13 Közlekedés 2277,5 1077,5 3355 3634 92,32% 14 Környezetvédelem 251,5 29,5 281 978 28,73% 15 Közgazdaság 2275 0 2275 12487 18,22% 16 Ügyvitel 1286 0 1286 5936 21,66% 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 9233 6012 15245 25599 59,55% 18 Vendéglátás, idegenforgalom 5570 1478 7048 9795 71,96% 19 Egyéb szolgáltatások 2014 1086 3100 23132 13,40% 20 Mezıgazdaság 2264 2048 4312 8161 52,84% 21 Élelmiszeripar 830 881 1711 1732 98,79% Összesen 39912 22515 62427 145366 42,94% Forrás: Vizsganyilvántartás NSZFI Támogatott + Kiemelten támogatott szakképesítések összes sikeres vizsgázója / sikeres vizsgázók az összes szakképesítésben 31
FİBB JELLEMZİK REGIONÁLIS SZINTEN 12. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, regionális szinten 2008. december 13. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, regionális szinten 2008. december 32
14. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, regionális szinten 2008. december 15. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, regionális szinten 2008. december 33
16. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, regionális szinten 2008. december 34
FİBB JELLEMZİK MEGYEI SZINTEN 17. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, i szinten 2008. december 18. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, i szinten 2008. december 35
19. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, i szinten 2008. december 20. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, i szinten 2008. december 36
21. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, i szinten 2008. december FİBB JELLEMZİK KISTÉRSÉGI SZINTEN 22. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya, kistérségi szinten 2008. december 37
23. ábra Nık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, kistérségi szinten 2008. december 24. ábra 180 napon túl munka nélkül lévık aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, kistérségi szinten 2008. december 38
25. ábra A legfeljebb általános iskolai végzettségőek aránya a nyilvántartott álláskeresık körében, kistérségi szinten 2008. december 26. ábra Pályakezdık részaránya a nyilvántartott álláskeresıkbıl, kistérségi szinten 2008. december 39
4.2. Közép- Magyarország Közép-Magyarországon a lakosság iskolai végzettsége meghaladja az országos átlagot. A 15-75 éves népesség 22,1 %-a legfeljebb alapfokú végzettségő, a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya viszonylag alacsonyabb, 17,5 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezık aránya 35,8 %, a felsıfokú végzettségőek aránya 24,6 % volt 2009-ben. (64-65. táblázat) A foglalkoztatottak iskolai végzettsége itt is magasabb, a legfeljebb alapfokú végzettségőek aránya mindössze 9 %, a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya viszonylag 21,2 %, a legfeljebb érettségivel rendelkezık aránya 37,3 %, a felsıfokú végzettségőek aránya 32,5 % volt 2009-ben.(66-71. táblázat) Közép-Magyarország foglalkoztatási összetétele tér el legjobban az országos átlagtól, ami sajátos helyzetébıl fakad. A régióban dolgozik a foglalkoztatottak 32,14 %-a, ami nagyobb mint a lakossági arány (22,2% ). Szektorok szerint a legalacsonyabb a mezıgazdaság részesedése, 1,1 %. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak létszáma és aránya fokozatosan csökken, részben a korszerőbb technológiák alacsonyabb létszámú munkaerıigénye folytán. Az iparban foglalkoztatottak száma és aránya a rendszerváltás után sokáig folyamatosan csökkent, az utóbbi 3-4 évben ingadozik, 2008-ban 23,7 % volt. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 75,2 %, az országos arány fölött van, s ez az arány a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik. Területi szinten kevésbé érvényes az az összefüggés, hogy ahol magasabb az egy fıre jutó GDP, ott magasabb a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Nemzetközi összehasonlításban kimutatható korreláció a fejlettség és a foglalkoztatotti struktúra között. Magyarországon igen alacsony a foglalkoztatottság, magas az inaktivitás, ezért területi szinten az összefüggések eltérı paraméterekkel magyarázhatóak. Közép-Magyarországon az egy fıre jutó GDP 2008-ban 4387 ezer Ft, országosan 2 644 ezer Ft volt. A foglalkoztatottak létszáma Közép-Magyarországon 2005-2009 között gyakorlatilag nem változott 1. Ezen idı alatt azonban ez úgy ment végbe, hogy a 2005-2007 közötti növekedést 1 Megj. : A TEÁOR 2008-tól változott. Ezért a KSH táblázatai a 2005-2008 és a 2008-2009-es táblázatokat bocsátották rendelkezésünkre területi, illetve ágazati bontásban. 40
csökkenés váltotta fel. A gazdasági ágazatok szempontjából kiemelhetı a mezıgazdaság, amelynek létszáma folyamata csökken és a régión belüli aránya is kisebb lett (2009-ben 1 %). Ennek kb. 1/5-e esik Budapestre. Az ipari jellegő ágazatokban dolgozók létszáma és súlya is csökkent. Az építıiparban egészében csökkenés következett be, de 2008-2009 között az ágazat létszáma alapvetıen Budapestnek köszönhetıen nıtt. A feldolgozóiparba sorolt ágazatok egészének aránya a foglalkoztatottakon belül csökkent. A foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (csaknem felét kitevı piaci szolgáltatások szektorának létszáma és régión belüli súlya 2005-2008 között egyértelmően növekedett, 2009- ben viszont kismértékben csökkent. A közösségi szolgáltatások területén dolgozók súlya a régión belül csökkent. A foglalkoztatottak területi megoszlása a Közép-magyarországi régión belül 2005-2009 közötti idıszakban egészében nagyfokú stabilitást mutat. Ezek szerint a régióban foglalkoztatottak kb. 60 %-a Budapesten, mintegy 40 %-a Pest megyében dolgozott. Közelebbrıl tekintve azonban az is látható, hogy Budapest súlya némileg csökkent. Az adatokból az is látható, hogy a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak nagyobb hányada Budapesten dolgozik. Igaznak látszik ez akkor is, ha a piaci jellegő és a közszolgáltatásokat külön-külön tekintjük. A munkaerı-piaci képzésekben résztvevık létszáma az elmúlt öt évben összességében nıtt, ezen belül a munkaviszonyban állók képzésének érintett létszáma 3558 fı volt 2009-ben, a munkaviszonyban állók képzési létszáma viszont csökkent. (72-78. táblázat) A pótlási szükséglet egyik fontos összetevıje az ifjúsági munkaerıforrás, vagyis az iskolarendszerben tanulók és végzettek létszámai. (81-87. táblázat) Közép-Magyarországon tanul szakképzési évfolyamon a tanulók 25,9 %-a. Négy év alatt 4332 fıvel csökkent a szakképzésben résztvevık létszáma. A legnagyobb létszámban a vendéglátás, idegen forgalom, mővészet, közmővelıdés, kommunikáció szerepel. Növekvı a létszám a humán területen, a számítástechnika területén, egyes ipari ágakban, szolgáltatási ágakban minimális mértékben. Jelentıs a csökkenés pl. a számítógép használata szakmákban. Ez arra utal, hogy e terület már az általános mőveltség része, jelentıs részben már a közismerethez tartozik. 41