A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna
1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő
Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból elutasítás Felterjesztés Másodfokú bíróság: a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között, két kivétellel 1. hatályon kívül helyezi: Kötelező: permegszüntetés okából - nem mérlegelhető eljárási szabálysértés miatt (kizárt bíró, bíróság összetétele) Mérlegelhető: - mérlegelhető eljárási szs: lényeges eljárási szabálysértés miatt - megalapozatlanság miatt,vagyis a bizonyítási eljárás nagyterjedelmű v. teljes megismétlése szükséges (feltáratlan a tényállás, okszerűtlen, iratellenes) 2. érdemi ítéletet hoz: helyben hagyja; egészben v. részben megváltoztatja; közbenső v. részítéletet is hozhat.
A hatóság döntései
az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést - hallgatással szerzett jog
A határozat tartalma Fejrész Rendelkező rész Jogorvoslatról tájékoztatás Indokolás Keltezés, aláírás Végzések tartalma Egyszerűsített döntés
A döntések jogereje Alaki jogerő a jogerőre emelkedés időpontja a) ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, c) ha fellebbezésnek nincs helye, a közléssel válik jogerőssé. d) ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta - az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. (2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés: előzetes lemondás: a) az első fokú döntés közlésekor a fellebbezési határidő alatt: b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (5) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé. (6) Az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései jogerőssé válnak, ha a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, b) ha kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
Határozat jellegű okiratok: a hatósági bizonyítvány, igazolvány, és nyilvántartás határozatnak kell tekinteni hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést A kiállítás megtagadásáról a hatóság határozatot hoz
Hatósági bizonyítvány a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni Bizonyító ereje Megtagadja: ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri, vagy olyanét, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik.
Hatósági igazolvány Adatok rendszeres igazolására Bizonyító ereje Hatósági nyilvántartás a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik a hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni/ az ügyfél is kérheti.
Hatósági szerződés az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügy rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet Ha a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös Tartalma: csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat. A hatósági szerződés tartalmazza a) a szerződő felek adatait, b) a szerződés tárgyát, c) a felek közötti kapcsolattartás módját, d) a felmondási okokat, e) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és rendjét. + szakhatóság hozzájárulása + harmadik személy írásos hozzájárulása + felügyeleti szerv hozzájárulása Módosítása
Jogorvoslatok a Ket-ben
A döntés kijavítása és kiegészítése (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás, d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. (3)Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, b) a felügyeleti eljárás keretében, c) az ügyészi felhívás nyomán.
semmisségi szabályok a) a magyar hatóság joghatósága kizárt, b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, c) a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg, d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, e) a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány, f) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, és ennek ellenére hozott határozatot a szerv. (2) Törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet.
A fellebbezés - rendes, fellebbviteli halasztó hatályú jogorvoslat; teljes körűen felülvizsgálja - jogosult Határidő Kizárt Kivétel a halasztó hatály alól: fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható Elbírálása: elsőfokú hatóság: érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy felterjeszti. Másodfokú hatóság: a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti Ha a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
Bírósági felülvizsgálat (Közigazgatási per) - rendkívüli (jogerős döntéssel szemben, ha kimerítették a fellebbezést), szervezeten kívüli, általános jellegű jogorvoslat, nincs halasztó hatálya, nem teljes felülvizsgálat, csak törvényességi okból Illetékesség Perindítás feltételei, határidő Keresetlevél Jogosultak Alperes közigazgatási szerv Intézkedések a keresetlevél alapján
Bizonyítás Tárgyalás felfüggesztése A per elbírálása tárgyaláson kívül A bíróság határozata hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak. Megváltoztathatja: Pl. örökbefogadással, szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos határozatok, ingatlanügyi hatóság egyes határozatai, adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról rendelkező határozatok, a társadalombiztosítási, stb. Jogorvoslat a bíróság ítélete ellen
Az újrafelvételi eljárás rendkívüli, nem fellebbviteli, alapja valamilyen el nem bírált tény, ami fennállt az eljárás során és kedvezőbb határozatot eredményezett volna az ügyfélnek Határidő Feltételei Elbírálása: első fokon eljárt hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja Érdemben elutasítja helyt ad: a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat
Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás Az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozatot érintheti A határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve rendelkezést megsemmisíti Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt
A döntés saját hatáskörben módosítása vagy visszavonása a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli, hogy jogszabálysértő Nem feltétele a jogerőre emelkedés, és lehet határozat és végzés esetében is.
A felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, b) gyakorolja a felügyeleti jogkört, vagyis: Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Az ügyészi felhívás nyomán Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. - ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény ha a határozat jogszabályt sért csak jogerős, végrehajtható közigazgatási hatósági határozatra irányulhat a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig