A jóléti állam megjelenése A szociális kérdés Államelmélet elıadás Az áruviszonyok általánossá válása, a korábbi ellátórendszerek felbomlása A társadalombiztosítási rendszer kiépülése A világháború alatti fokozott állami beavatkozás A munkásmozgalom erısödése A szociális kérdés és a mérsékelt állam Azt a valóságot, mely e modern képzetnek megfelel, a tizennyolcadik századtól társadalmi kérdésnek nevezzük, bár találóbb és egyszerőbb volna a szegénység létezésének nevezni. A szegénység több a nélkülözésnél, az állandó hiány és a heveny nyomor állapota, melynek gyalázata elembertelenítı erejében van; a szegénység alávaló, mert testük abszolút kényszerének szolgáltatja ki az embereket, vagyis a szükség azon abszolút kényszerének, melyet az emberek minden spekulációtól függetlenül, legbensıbb tapasztalatukból ismernek. Ennek a szükségszerőségnek a parancsára sietett a sokaság a francia forradalom segítségére, ez inspirálta, ez hajszolta elıre, majd kergette végzetébe, mert ez a sokaság a szegények sokasága volt. Amikor megjelentek a politika színpadán, megjelent velük a szükségszerőség, az eredmény pedig az lett, hogy a régi rendszer hatalma tehetetlenné vált, az új köztársaság meg halva született: a szabadság megadta magát a szükségszerőségnek, az életfolyamat kényszerének... A forradalom szerepe már nem az volt, hogy felszabadítsa az embert embertársa elnyomása alól a szabadság megalapozásáról már nem is beszélve, hanem hogy kiszabadítsa a társadalom életfolyamatát a szőkösség béklyójából, s engedje beleáradni a bıség folyamába. Már nem a szabadság volt a forradalom célja, hanem a bıség vált azzá. /Hannah Arendt/ A szociális kérdés és a mérsékelt állam A szociális kérdés kezelhetetlenné teszi a szabadság kérdését, így veszélyezteti a mérsékelt államot (Arendt) Az államnak elıbb fel kell számolnia a szőkösséget, ez vezet el a valódi szabadsághoz (Marx) A szociális kérdés kezelhetı a mérsékelt államon belül A társadalmi igazságosság néhány elmélete Libertárius elmélet () Egalitárius elmélet () Marxista elméletek A társadalmi igazságosság értelmetlensége (Hayek) Az igazságosság körülményeinek felszámolása (Marx) Az igazságosság, mint reziduális eszmény (Sandel) Az igazságosság mintázatkövetı v. történeti elméletei Mennyiben felel meg egy E1 elosztás az igazságosság valamely elıre lefektetett elvének? Hogyan jött létre E1 elosztás? 1
Az igazságosság elvei: (1)A tulajdon jogszerő átruházásának elve, vagyis hogy miként lehet azokat a javakat átruházni, melyeket valaki jogszerően birtokol. (2)Az eredeti szerzés elve, vagyis hogy miként lehet uratlan dolgokat jogszerően megszerezni. (3)A kártérítés elve, vagyis hogy miként kell orvosolni azokat az igazságtalanságokat, melyek (1) és (2) sérelme okoz. Ha egy adott idıpontban (t1) létezik a javaknak valamely eloszlása (E1) amelyben mindenki igazságosan birtokolja azt, amije van, akkor az igazságos átruházás elve (1) megırzi az eredeti helyzet igazságosságát, mint ahogy az érvényes következtetés megırzi a kiinduló premissza igazságát. Egy következı idıpontban (t2) tehát a javak bármely megoszlása igazságos lesz, mely (1) betartásával jött létre. Más megfogalmazásban: ha E1 igazságos volt, s mindenki (1)-et betartva ruházta át a javait, akkor E2 is igazságos; E2 igazságosságára nem lehet külön rákérdezni az igazságosság valamilyen önálló elve alapján. Nozick elıfeltevése: a tulajdonosnak abszolút rendelkezési joga van > Az öntulajdonlás érve (csak ez tiszteli kellıképpen az egyének különbözıségét)> Az ember saját teste és képességei fölötti tulajdonjoga korlátlan > ezzel együtt korlátlan jogot szerez a külvilág bizonyos forrásai fölött > Ez feltételezi az eredeti szerzés jogszerőségét Az eredeti szerzés Nozick-féle elméletének gyenge pontjai: a javak minden elsajátítása igazságos, még akkor is, ha az illetı a javak aránytalanul nagy hányadát sajátítja el, ha mások anyagi jólétüket tekintve mércének helyzete nem lesz rosszabb, mint az elsajátítás elıtt volt. Ha van például egy földbirtok, amit A és B kezdetben együtt használ, A akkor sajátíthatja el a földbirtok egészét, ha B jövedelme ezek után sem lesz kevesebb. De miért pont ezt az elvet kellene választanunk? A javak eredeti megszerzésének a lehetısége egy idı után drasztikus mértékben korlátozódik. Azon generációk tagjait, akiknek nem volt módja az eredeti szerzésre, éppen ezért semmiképpen nem kezeljük egyenlıen azokkal, akiknek volt ilyen lehetıségük. Az igazságosság elvei azok az elvek, melyeket bizonyos körülmények közé helyezett, bizonyos motivációkkal rendelkezı emberek ésszerően választanának A rawlsi elmélet kulcsfogalmai: az eredeti helyzet, a tudatlanság fátyla, az igazságosság elvei A tudatlanság fátyla által kizárt információk: A felek társadalmi helyzete (és valamely pozíció betöltésének valószínősége) A felek természetes adottságai A felek jó életre vonatkozó A társadalmi tagozódás 2
A rawlsi elmélet megértéséhez nélkülözhetetlen két elhatárolás Körülmények, amelyekért felelısséggel tartozunk körülmények amelyekért nem tartozunk felelısséggel Az egyenlı jólét elve a források egyenlıségének elve A különbözeti elv: a feleknek az eredeti helyzet körülményei között azt az elvet lenne a legésszerőbb elfogadniuk, mely szerint a javakat egyenlıen kell elosztani, kivéve, ha azok egyenlıtlen elosztása a társadalom legrosszabb helyzetben lévı tagjainak is elınyére válik. E1 E2 E3 A magántulajdon és a bérmunka megszüntetése A 6 4 A kizsákmányolás érve Az elidegenedés érve B 8 10 C 10 1 6 A kizsákmányolás érve: (1)Csak a munkás termel értékkel rendelkezı árukat és szolgáltatásokat. (2)A munkás a valós értéküknél kevesebb munkabért kap ezeknek az áruknak és szolgáltatásoknak a megtermeléséért: azok értékének egy részét elsajátítják a tıkések. (3)Mivel a tıkés elsajátítja a munkás által termelt áru értékének egy részét, ı maga azonban nem termel értékkel rendelkezı árut, kizsákmányolja a munkást. A kizsákmányolás érvének problémái: A kizsákmányolás feltételezi a tıkés és a munkás közvetlen kapcsolatát, s az érv nem alkalmazható olyan szegényekre, mint például a munkanélküliek. Éppen ezért a kizsákmányolás érvét gyakran felváltja a termelıeszközök egyenlıtlen tulajdonának érve > ekkor azonban a marxista érvelés nem ad hozzá semmit Rawsl álláspontjához. 3
Az elidegenedés érve: A jó élet, lényege szerint, a saját öröméért végzett munkával töltött élet. Mivel a magántulajdon és az azzal összekapcsolódó bérmunka megfosztja a munkást ennek lehetıségétıl, elidegeníti saját munkájától, ezért a magántulajdont és a bérmunka ahhoz kapcsolódó intézményét el kell törölni. Friedrich Hayek Egy piacgazdaságban az információk megoszlanak az egyes piaci aktorok között, mindenki a saját korlátozott információi alapján cselekszik, de nincs senki, aki valamennyi információ birtokában lenne vagy lehetne. Amikor a piacon az igazságosság követelményét kérjük számon, akkor éppen ezt a tényt nem vesszük figyelembe: úgy járunk el, mintha a piaci mechanizmusokat átlátná valaki, mintha valaki felelıs lenne azért, hogy milyen jutalmakat oszt ki a piac. Ha egy állapot nem erkölcsi cselekvésre képes aktorok tevékenységének az eredménye, az nem vethetı erkölcsi megítélés alá. Az igazságosságon túl: Karl Marx A jövedelem újraelosztása Az igazságosság körülményei (Hume): Korlátozott altruizmus Mérsékelt szőkösség Szociális-jóléti kiadások Adóügyi-jóléti kiadások Foglalkoztatási-jóléti kiadások A jóléti államok tipológiája A jóléti államok tipológiája 1. Liberális jóléti állam Rászorultsági elv Stigmatizáló hatású Kettıs ellátórendszer, a piac nagy szerepet kap, jelentıs adószubvenciók Angolszász országok 2. Korporatív jóléti állam A piacnak nincs meghatározó szerepe, de fontos funkcióhoz jutnak a kisegítı megoldások (család, egyházak) Differenciált ellátórendszer, megırzi a státuskülönbségeket Németország, Ausztria, Olaszország 4
A jóléti államok tipológiája A jóléti állam kritikája 3. A szociáldemokrata jóléti állam Magas színvonalú, univerzális ellátórendszer Függetlenít a piactól és a családtól is Drága, de növeli a szolidaritást Skandináv államok Gazdasági érvek (az ösztönzés hiánya, az árakat torzító jellege, a bürokrácia költségei) A szabadság sérelmére alapozott érv sérti az autonómiát a szabadságra alapozott érv > a tulajdonjogra alapozott érvvé válik A szociális állampolgáriság A szociális állampolgáriság T. H. Marshall Státusjogok > állampolgárság: elválnak az egyén státusát meghatározó polgári, politikai és szociális jogok Dekommodifikáció: ha egy szolgáltatást jogként nyújtanak, és ha egy személy a piacra való támaszkodás nélkül is képes biztosítani létfenntartását Az instrumentális érv: A jóléti rendszer azért szükséges, mert a politikai közösség tagjai közötti megközelítı egyenlıség feltétele az értelmes politizálásnak A konstitutív érv: a szociális juttatások szükségessége magából az állampolgári státusból következik: a szociális jogok az állampolgárság normatív fogalmának konstitutív alkotóelemei. (Ez azonban maga is vitatott, s nem ad hozzá semmit az igazságosság érvéhez)