TANANYAGBEOSZTÁS A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP /

Hasonló dokumentumok
Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

TANANYAGBEOSZTÁS. Mátészalka, szeptember 1. A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP /

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TANANYAGBEOSZTÁS. Mátészalka, szeptember 1. A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP /

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,


TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Történelemtanulás egyszerűbben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása

ETE_Történelem_2015_urbán

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

AZ ÚJ KORSZAKHATÁROK ADTA LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TANANYAGBEOSZTÁS. Mátészalka, szeptember 1. A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP /

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Gyorsított időutazás

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

Tanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium

Társadalomismeret történelem

javítóvizsga tételek tanév

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

Az oktatási módszerek csoportosítása

TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

dr. Kovács Örs A szóbeli történelem érettségi jellemzői 2017

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Modern hangzatok SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIA. Projekt az Alapfokú Művészeti Iskolák számára Fuvola tanszak (9-15. életév)

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA. Írásbeli vizsga

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Osztály: Tanév: 2017/2018. ÓRAVÁZLAT Óraszám:

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ

Az írásbeli érettségi témakörei

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TÖRTÉNELEM Évfolyam: 5-8.

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Földrajz 7. évfolyam

A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

Tanítási tervezet Az ezerarcú Amerika, Amerika társadalomföldrajza 1. Tantervi követelmények: Oktatási cél Nevelési cél: Képzési cél:

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Tartalomjegyzék A EGYETEMES TÖRTÉNELEM B MAGYAR TÖRTÉNELEM. A megjelenés dátuma. Az Ön könyve tartalmazza. Szerkezeti felépítés Használati útmutató

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL október 13. KPSZTI Gianone András

Modul címe: Szent Iván éj

Átírás:

A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008 0149 Címe: A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Oláh András Implementációs terület: Ember és társadalom 7. osztály Mátészalka, 2009. szeptember 1.

Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az EMBER világa áll. Három aspektusa: a történelem (múltismeret), az emberismeret, a társadalomismeret (jelenismeret). A műveltségterület az alábbi hagyományos értelemben vett tantárgyakat és modulokat foglalja magába: Történelem Hon és népismeret Etika Embertan Állampolgári ismeretek Célok és feladatok A történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi tudat kialakítása, a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme egy folyamat eredménye, s hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.

A hon- és népismeret tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. Az emberismeret (etika) betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő viszonyába. Segít tudatosítani az értékdilemmákat. Fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret segít abban, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények Az Ember és társadalom műveltségterület fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző

információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmazzuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.

Éves óraszám: 111 Heti óraszám: 3 FEJLESZTŐ SZAKASZ I. Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Kifejezőképességek o Információk gyűjtése statisztikai adatokból. o Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. o Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. o Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. o Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. o Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. o Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. o A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. o Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában. o Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. o Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. o A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. o Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. o Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. o Vázlat készítése csoportmunkában. o Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. o A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.

Tájékozódás időben o Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. o Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. o Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. o Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. o Kronologikus táblázatok önálló készítése. o Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben. Tájékozódás térben o A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. o Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE 7. ÉVFOLYAM KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK (A fejlesztési tevékenységek kiemelt kulcskompetenciái) Ember és társadalom A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz Rendszerező képesség Kombinatív képesség A gondolkodás fejlesztése a történelem tantárgy tartalmi keretei között 25 X 10-12 perc A polgári átalakulás kora, A polgárosodás kezdetei Magyarországon, Nemzetállamok kora, A dualizmus kora, Az első világháború Halmazképzés, besorolás, definiálás, felosztás, sorképzés, sorképző osztályozás, hierarchikus osztályozás. Permutálás, variálás, kombinálás, összes részhalmaz képzése, Descartes-szorzat képzése.

Deduktív gondolkodás Induktív gondolkodás AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK AJÁNLOTT ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Választás, feltételképzés, előrelépő következtetés, visszalépő következtetés, választó következtetés, lánckövetkeztetés, kvantorok. Kizárás, átkódolás, analógiák képzése, sorozatok képzése. Ismeretszerzés, tanulás, Kritikai gondolkodás, Kommunikáció, Tájékozódás térbenidőben, A tartalom kulcselemei, A reflexiót irányító kérdések A polgári átalakulás kora: a mezőgazdaság és a gépek forradalmát, a társadalmi változásokat, valamint a felvilágosodást. A polgárosodás kezdetei Magyarországon: az áprilisi törvények, a polgárosodó Magyarországot, Kossuth Lajos és Széchenyi István programja. Nemzetállamok kora: az olasz és a német egység, valamint az Amerikai Egyesült Államokon belül Észak és Dél ellentéte. A dualizmus kora: kiegyezés és a dualizmus-kori társadalom. Az első világháború: a háború eseményei, Párizs környéki békék. MÓDSZERTANI ORIENTÁCIÓ KÖVETELMÉNYEK Tanítási eljárások Értékelés módja Az esélyegyenlőség kezelése Egyéni munka (játék), differenciált (beszélgetés-vita), egyéni munka (szereplés), páros munka (dramatizálás), kooperatív (beszélgetés-vita), differenciált (szereplés), frontális osztálymunka (kérdve kifejtés). Egységes, differenciált és egyénre szabott, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása: társak értékelése, tanulói önértékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélés, visszajelzések, rávezetés. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése. Előrehaladás a saját gondolkodási képességének szintjéhez képest.

A fejlesztő szakasz feladata, hogy kapcsolódva az előző alapozó szakaszhoz, a változó és egyre összetettebb tudástartalmakat rendszerbe foglalja. Célja, hogy teremtsen összefüggést a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, finomítása, bővítése, egyszóval hatékonyabbá tétele között. A feldolgozás menete Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Bevezetés. Az alapozó szakasz ismétlése 6 2. A polgári átalakulás kora Európában és az Európán kívüli világban 12 2.1. A polgári állam jegyeinek kialakulása 5 3. Magyarország a Habsburg Birodalomban. A reformkor Magyarországon 11 3.1. Életmód- és művelődéstörténet 6 4. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848 49-ben 9 4.1. Az alkotmányosság formái. Egyéniségek, emlékhelyek 4 5. A nemzeti államok és birodalmak kora (1849 1871) 11 5.1. Társadalmi problémák 5 6. Megtorlás, kiegyezés, boldog békeidők 7 6.1. Törvény és törvénytelenség, Életmód- és művelődéstörténet 6 7. Európa nagyhatalmai és Magyarország az imperializmus korában. Az első 6 világháború 2 A feldolgozás egyéb formái Óraszám Rendszerezés, összefoglalás 5 5 Év végi ismétlés, rendszerezés 5 Ellenőrzés, témazáró (év eleji és év végi felmérő) 6 Helytörténet, múzeumlátogatás 4 74 37 ÖSSZESEN: 111 óra

1. BEVEZETÉS. AZ ALAPOZÓ SZAKASZ ISMÉTLÉSE Tananyag 1. Ismétlés - I. Történelmi korok társadalmi formációk 2. Ismétlés - II. A középkori Európa 3. Ismétlés - III. Magyarország az Árpádkorban 4. Ismétlés - IV. A vegyesházi királyok kora 5. Ismétlés - V. A 3 részre szakadt ország 6. Ismétlés VI. Szabadságközdelmek Magyarországon (1604-1711) 7. Ellenőrző dolgozat Év eleji felmérés Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a 6. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjait felidézni, ha kell, segítséggel. Legyen képes a tanuló térben, időben tájékozódni. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: rabszolgatartás etika: - hódító háború egyeduralom és demokrácia etika: István: Koppány és Vazul -a hatalom kérdése az egyén történelemformáló szerepe honismeret: Szalkai László állampolg. ism.: a diplomácia etika: Thököly a törökök oldalán etika: emigráció vagy megegyezés honismeret: Vaja Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Használja az átismétléshez a tanuló a 6. osztályos tankönyvét és füzetét, továbbá az atlaszt, valamint az elmúlt tanév során készített jegyzeteit. A tanév egésze során: IKT-eszközök hasz Tantárgyi koncentráció: földrajz, irodalom, énekzene, KVK Gyűjtőmunka, beszámoló Szituációs gyakorlatok Önálló és csoportos szöveg-feldolgozás Forrásfeldolgozás Múzeumlátogatás A továbbhaladás feltételei Tudja önállóan felidézni a tanuló a középkor nagy fordulópontjait, a feudalizmus egyes szakaszait, s a feudalizmusból a polgári társadalomba történő átmenet törvényszerűségeit. Tudjon a tőkés felhalmozásról, a protestáns vallásról, valamint a polgári forradalmak közötti összefüggésekről rövid beszámolót tartani.

2. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA EURÓPÁBAN ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁGBAN Tananyag 1. A polgárság megerősödése Nyugat-Európában 2. Franciaország és a felvilágosodás 3. A feltörekvő államok: Poroszország és Oroszország 4. Gyarmatosítás. Az USA megalakulása 5. Az állam feladatai A montesquieu-i elvek 6. Az alkotmányosság formái (Parlamentarizmus) 7. A polgári szabadságjogok 8. A politikai rendszerek változása és annak okai Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló az alapozó szakaszban tanult topográfiai ismereteket (Amerika és Európa) összehangolni a polgárosodással, a felvilágosodással. Tudjon kapcsolatot teremteni a németalföldi és angol polgári forradalom, valamint az európai és észak-amerikai történelmi változások között. Az angol, holland és ír telepesek hatása mellett a francia társadalmi változások hatását is legyen képes felfedezni (többek között a Függetlenségi Nyilatkozat szövegében). Ismerje fel a tanuló a gazdasági fejlődés, a tőke hatalma és a társadalmi változások közötti összefüggéseket értelmezze az ezzel kapcsolatos demográfiai adatokat. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: szabad verseny állampolg. ism.: a népfelség elve etika: kiváltságok állampolg. ism etika: szuverenitás állampolg. ism.: alkotmányosság montesquiea-i elvek szabadságjogok etika: forradalom vagy lázadás Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyéni beszámoló Egyéni beszámoló frontális és Beszámoló, vita Szituációs játék Kiselőadás A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a feldolgozandó témák bármelyikéről önállóan következtetést levonni szóban és írásban. Ennek érdekében biztonsággal tudja használni a tankönyv és a munkafüzet szövegeit, forrásait, feladatait. Tudjon a könyvtárban kutatni, s újabb forrásokat feldolgozni. Készítsen önállóan kiselőadásokat, beszámolókat. Tudja a tanári magyarázatot reprodukálni, illetve a gyűjtött információkból tanári segítséggel egy adott téma vázlatát, majd teljes anyagát összeállítani. Ismerje a korszak legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit. Múzeumlátogatással (egyéni, családi, osztály) a korszak jellemző anyagi kultúrájáról

9. A francia forradalom előzményei és a királyság bukása 10. A polgári köztársaságtól a jakobinusok rémuralmáig 11. Az abszolutizmustól a parlamenti demokráciáig 12. Napóleon hatalomra jutása 13. A napóleoni háborúk 14. A mezőgazdasági és az ipari forradalom 15. Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei (A társadalmi egyenlőtlenség fokozódása) 16. A Szent Szövetség kora 17. Új eszmei irányzatok 18. Összefoglalás I. Az események bemutatása kapcsán fejlődik a tanuló kifejezőkészsége, amikor az új szakszavakat (farmer, ültetvényes, szenátus, alapító atyák, harmadik rend, jakobinusok, diktatúra, felvilágosodás, géprombolók, liberalizmus, nacionalizmus) beemeljük a témakör tanulásakor. Értse és lássa az abszolutizmus, az alkotmányos királyság, a diktatúra és a demokrácia főbb jellemzőit. Az időben való tájékozódás tartama szűkül, hiszen itt csak évtizedeket kell (18. század) sorrendbe rakni. Ettől azonban az időben való tájékozódás nem lesz könnyebb. Legyen képes a tanuló a technikai, sőt az ipari fejlődést összekapcsolni James Watt találmányával. Legyen képes a tanuló Napóleon történelmi nagyságát a korszak eseményeibe beilleszteni, továbbá párhuzamba állítani Napóleont az ókor és a középkor nagy alakjaival. Legyen képes a etika: kivégzés társadalmi formák etika: hódító háború technikatörténet választójog politikatörténet: status quo politikatörténet: Frontális és Előadás, vita Beszámoló, Frontális és vonhatnak le következtetéseket. Tudjon a tanuló képes albumok, ismeretterjesztő és játékfilmek, könyvek, források internetes anyagok révén újabb, a téma megértését segítő információhoz jutni. Tudja a tanuló az adott témakör legfontosabb üzenetét, nevezetesen az USA megalakulásának körülményeit felvázolni, másrészt az ipari forradalom hatását, a társadalom fejlődésének összefüggéseit elemezni. Tudjon a tanuló következtetni a 19. század első éveinek, Napóleont követő európai változásaira, az új európai rendből alakuló eszmeáramlatokra.

19. Összefoglalás II. 20. Témazáró dolgozat írása 19. század szellemi áramlatait a maga szavaival ismertetni, tartalmát elmélyíteni, amire a későbbi tanulmányaiban szükség lesz. Vetélkedő 3. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN. A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON Tananyag 1. A szabadság eszméje a XVII-XVIII. sz-ban 2. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba 3. Mária Terézia uralkodása 4. II. József kora 5. A nemzeti tudat ébredése. Jakobinus mozgalom 6. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a Rákóczi-szabadságharc utáni társadalmi, politikai és topográfiai állapotokat felismerni. Tudja a térképen meghatározni a Habsburg Birodalom, benne Magyarország határait. Legyen képes a térbeli tájékozottságát összhangba hozni az időbeli állapottal. Ez növeli a A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok honismeret: svábok betelepítése etika: a népszerűség etika: a döntés (jó és rossz döntés etika: a halálbüntetés célja a reform Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyéni szövegfeldolgozás Frontális és Beszámoló Filmvetítés: A császár parancsára A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan vázlatot, kiselőadást, beszámolót készíteni, illetve azt szóban megadott témáról előadni. Tudjon a tanuló egyszerű táblázatokat, grafikonokat, diagramokat (kör és oszlop) készíteni. Tudja a tanuló a neves történelmi személyiségeket a megfelelő helyre tenni, cselekedeteiket, ha kell, tanári segítséggel pontosan jellemezni. Tudjon a tanuló térképeket összehasonlítani, vaktérképeket felismerni,

7. A reformkorhoz vezető út 8. A társadalom rétegződése (A társadalmi bajok orvoslásának lehetőségei) 9. A pozsonyi országgyűlés (Kétkamarás parlament) 10. Széchenyi szerepe 11. Kossuth Lajos fellépése és politikai pályája 12. Az egyén történelemformáló szerepe (Kossuth és Széchenyi) 13. Az első politikai pártok megalakulása 14. A reformkori Magyarország élete. Életmódtörténet 15. Múzeumlátogatás 16. A soknemzetiségű Magyarország tudományos és művészeti élete kifejezőkészséget, amit új fogalmak (betelepítés, úrbér, vándormozgalom, vallási türelem, oktatáspolitika, alsótábla, felsőtábla, örökváltság, zsellér, reformkor, felelős kormány, nemzetiség stb.) beemelésével gazdagítunk. Legyen képes a tanuló a politikai erővonalak finomodását, végeredményben pedig a pártok megalakulását megérteni, feldolgozni, s elmondani. Legyen képes arra, hogy a kor nagy hírességei, az adott reformkorban nem mindig álltak azonos oldalon. Azt azonban ki kell hámoznia a tanulónak a forrásokból, hogy egy dologban, a haza érdekében közös volt az akaratuk. Legyen képes a tanuló a reformkor társadalmi viszonyait, konkrét etika: a jó kommunikáció szerepe parlamentarizmus etika: hazafiság etika: az egyén szerepe a pártok honismeret: közlekedési eszközök zenetörténet: (Erkel Liszt) honismeret: építészeti emlékek Beszámoló Prezentáció vita vetítés Beszámoló Előadás, vita, prezentáció Helytörténeti kirándulás múzeumlátogatás megrajzolni. Tudnia kell, hogy ki kinek volt a kortársa. Tudja térképek alapján megállapítani (összehasonlítással), hogy azon területváltozás végbement-e vagy nem. Tudja térkép alapján megállapítani, hogy kik voltak a 19. századi Magyarország legnagyobb létszámú nemzetiségei, s hol, az ország melyik részén éltek.

17. A XIX. sz-i magyar kultúra 18. Összefoglalás 19. Összefoglalás 20. Témazáró dolgozat politikáját összevetni a mai magyar valósággal ha kell segítséggel, hiszen a történelem tanulásának célja és értelme a használható következtetések levonása. honismeret: építészeti és tárgyi emlékek VETÉLKEDŐ () 4. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON 1848 49-BEN Tananyag 1. Társadalmi konfliktushelyzet 2. A márciusi fordulat (Pozsonyban és Bécsben) 3. 1848. március 15-ei forradalom Pest-Budán 4. A Batthyány-kormány megalakulása 5. Az alkotmányosság formái Fejlesztési célok Legyen képes megismerni a tanuló a forradalom célkitűzéseit. Vesse össze korábban tanult (például az angol és francia) forradalmak előzményeivel, s legyen képes azok között közös pontokat találni. Legyen képes megismerni és elemezni a reformkor eseményeinek főbb követeléseit. Legyen képes a reformkor és a forradalom eseményeit a korszak jeles A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: szabadság egyenlőség társ. ismeret: forradalmi helyzet a kormány Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok, prezentáció Frontális és Beszámoló Filmvetítés: Föltámadott a tenger A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a források elemzése, képek, könyvek, fotók, prospektusok gyűjtése, múzeumlátogatás alapján önállóan következtetéseket levonni a forradalom és a szabadságharc kirobbanásának okairól. Tudjon a tanári magyarázat után kiselőadást tartani, illetve tudja azt reprodukálni. Ismerje a korszak időbeli, térbeli jellemzőit. Tudjon önállóan

6. Az 1848. évi törvények 7. A szabadságharc kezdete 8. Az udvar újabb támadása 9. A dicsőséges tavaszi hadjárat. A függetlenségi nyilatkozat és következményei 10. Hazafiság hazaszeretet 11. A szabadságharc bukása 12. Egyéniségek a szabadságharcban 13. Reformkori és szabadságharckori emlékhelyek megyénkben, városunkban 14. Összefoglalás I. 15. Összefoglalás II. 16. Témazáró dolgozat személyiségein keresztül értelmezni (Petőfi, Kossuth, Wesselényi, Széchenyi, Görgey, Ferenc József, Batthyány, Deák). A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozási képesség fejlesztése érdekében tanulja meg kívülről a diák a 12 pontot és a Batthyány-kormány névsorát. Tudnia kell az áprilisi törvények lényegét, s ne jelentsen gondot a jobbágyfelszabadítás, az örökváltság, a nyelvrendelet, a közös teherviselés fogalmainak használata. Legyen képes biztosan tájékozódni a térképen a Kárpát-medence csataterein, a jeles városaiban Pozsonytól Nagyszebenig és Temesvárig. Legyen képes arra, hogy felmérje a topográfiai és történelmi, valamint társadalmi események kapcsán, mit jelentett az orosz támadás Magyarország ellen. alkotmányosság a törvényhozás folyamata etika állampism nemzeti függetlenség etika: hazafiúi kötelesség honvédelem etika: egyéniség honismeret: emlékhelyek,, vita (Film: A kőszívű ember fiai Beszámoló, diavetítés - vetélkedő tanulmányi kirándulást szervezni, amely terjedjen ki a helytörténeti és múzeumi látogatások tapasztalataira. Tudjon a tanuló munkafüzeti, vaktérképes feladatokat megoldani. Készítsen a csaták helyszínein fotókat, csináljon azokból tablót, vagy albumot. Rajzkészítés a ruhákról, fegyverekről.

5. NEMZETÁLLAMOK ÉS BIRODALMAK KORA (1849 1871) Tananyag 1. Európa nagyhatalmai 2. Diplomácia és/vagy háború A diplomácia szerepe 3. A nagyhatalmak versengése a gyarmatokért 4. Olaszország egységének kialakulása 5. Az egységes Németország kialakulása 6. Polgárháború az Egyesült Államokban 7. Faji-etnikai kérdések Fajüldözés (Beszámolók) 8. A második ipari forradalom Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló eddigi ismereteit kamatoztatva felismerni azt a folyamatot, amelyben a nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) felosztják maguk között a világot, továbbá amint az USA megszilárdítja belső társadalmi, politikai, gazdasági hatalmát. A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozó képesség fejlesztése érdekében beemeljük az olyan fogalmakat, földrajzi neveket (mint a polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, gyarmatbirodalom, szociálpolitika, monopólium, illetve Indokína, Marsala, Königratz, Észak-Dél ellen), amelyek a történelmi ismeretek mellett térben is eligazítanak. Az időben való tájékozódás a 19. század derekára, második A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok politikatörténet: nagyhatalmak diplomácia gyarmatosítás etika: szipojlázadás etika: nemzeti függetlenség etika: társadalmi egyenlőség (rabszolgatartás) etika: fajüldözés Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok, prezentáció Beszámoló Diavetítés Beszámoló Diavetítés, prezentáció Előadás, vita A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló a téma kapcsán a térképen elhelyezni a nagyhatalmak (anyaországok), és azok meghódított gyarmatbirodalmának helyét. Tudjon párhuzamot felállítani az időben és történelmi térben (például az ókori Római Birodalom és a 19. századi gyarmatosító európai nagyhatalmak között). Tudja a tanuló az ebből eredő következtetéseket levonni. Dolgozza fel a tankönyvi szöveg és egyéb források alapján a munkafüzet feladatait. Használja biztonsággal Európa, Ázsia, Afrika és Amerika térképét. Tudjon tablót, fogalomtáblát készíteni. Tudja az elmélyítés érdekében a tanári

9. Új technikai találmányok 10. A fény százada (Mátészalka közvilágítás) 11. Az állam új feladatai 12. A modern társadalmak berendezkedése 13. Társadalmi konfliktusok (Alacsony bérek, munkanélküliség) felére szorítkozik. Fontos annak felismerése, hogy a bukott magyar szabadságharc a külföldi csataterekre dobta a legjobb magyar tiszteket és közkatonákat. Magyarok harcolnak az olasz egység megteremtésénél, a krími háborúban, s az amerikai polgárháborúban. technikatörténet: találmányok honismeret: szalkai közvilágítás az állam szerep társadalmi és állampolgári ismeretek Múzeumlátogatás Előadás, vita, sajtóközlemények magyarázatot reprodukálni. Készítsen a tanuló fotót, gyűjtsön képes anyagot. 14. A munkásmozgalom kialakulása és áramlatai 15. Az érdekvédelem kialakulása, szerepe 16. Úton a nagy háború felé 17. A szövetségi rendszerek kialakulása 18. Részösszefoglalás érdekvédelem szakszervezet diplomáciatörténet: katonai szövetségek Frontális és

6. MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS KORÁBAN Tananyag 1. Az erőszakon alapuló hatalomgyakorlás formái Haynau rémuralma 2. (Beszámoló, vita: a halálbüntetés kérdése) 3. Magyarország az önkényuralom éveiben 4. A kiegyezéshez vezető út 5. Az Osztrák-Magyar Monarchia 6. A nemzetiségi kérdés 7. Magyarország gazdasági aranykora 8. A polgári Magyarország kialakulása A magyar társadalom Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló felismerni a kor gazdasági, kulturális fejlődését. Legyen képes elemezni azt, hogy hazánk a 19. század második felében (időben való tájékozódás) felzárkózott Európa (topográfia) nagyhatalmaihoz. Legyen képes a tanuló az új fogalmak, földrajzi nevek (dualizmus, kiegyezés, passzív ellenállás, dzsentri, nagypolgárság, asszimiláció, millennium, Zágráb, Pest-Buda, Arad, Osztrák-Magyar Monarchia) segítségével fejleszteni a kifejezőképességet, illetve az ismeretszerző és ismeretátadó képességet. Legyen képes a tanuló a tananyag lényegét megfogalmazni, amely szerint a magyar alkotóerő, ha nem A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: az erőszak etika: halálbüntetés állampolgári engedetlenség etika: megegyezés vagy megalkuvás nemzetiség nemzeti kisebbség honismeret: Mátészalka társadalma Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszámoló Vetítés, prezentáció Beszámoló Diavetítés Beszámoló, prezentáció A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önálló következtetéseket levonni a tankönyv, a munkafüzet, a prezentáció és egyéb források, továbbá a múzeumlátogatások, helytörténeti kutatások alapján. Tudja a gyűjtött információkat feldolgozni, s a magyarországi helyzetet összevetni a nyugateurópai államok ipari, társadalmi fejlettségével. Tudjon önállóan kiselőadást tartani, beszámolót írni, tablót, kislexikont, fogalomgyűjteményt készíteni. Legyen képes a tanuló a tanári magyarázatot reprodukálni, s ismerje a korszak időbeli és térbeli jellemzőit. Tudjon megtervezni egy tanulmányi kirándulást, amely a dualizmus korának értékeihez,

9. Világváros születik: Budapest 10. A Millennium évei 11. A falusi társadalom élete 12. Az erkölcsök változása 13. A sajtó szerepe a századfordulón 14. Összefoglalás 15. Összefoglalás 16. Témazáró dolgozat fojtják el, sok nagy tettre és teljesítményre képes. honismeret amire büszkék lehetünk honismeret etika: az erkölcsök fellazulása, keresztényerkölcs etika: sajtószabadság vagy sajtószabadosság Beszámoló Diavetítés vetélkedő emlékhelyeihez vezeti el a társait. Ilyen lehet (a gödöllői kastély, Budapesten a Közlekedési és az Iparművészeti Múzeum, a Nyugati és a Keleti pályaudvar, a földalatti, a Városliget, a Budai Vár, az Alagút, az Opera épülete, Pécs, Kecskemét, Baja, Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen) jeles épületei, műemlékei. 7. EURÓPA NAGYHATALMAI ÉS MAGYARORSZÁG AZ IMPERIALIZMUS KORÁBAN. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Tananyag 1. Az I. világháború kirobbanása Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló felismerni (segítséggel) a 19 20. század fordulójára felgyülemlett politikai, gazdasági, társadalmi A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika:szövetségesi kötelesség Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok tanári magyarázat A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a szerzett ismeretek alapján következtetéseket levonni a szembenálló hatalmi tömbök

2. Az ok és ürügy kérdése 3. A háborús frontok (Állóháború) 4. Tömegek és gépek háborúja 5. A Monarchia az első világháború éveiben 6. A Monarchia helyzete a háború derekán 7. Az orosz forradalom 8. A bolsevikok hatalomra kerülése 9. A központi hatalmak veresége 10. Összefoglalás bajokat. Legyen képes a tanuló a korszak térbeli és időbeli összefüggéseit megérteni, s a témáról tudjon rövid, egyszerű beszámolót készíteni és előadni. A kifejezőképesség fejlesztése érdekében használjon a tanuló olyan új kifejezéseket, fogalmakat, mint például (front, imperializmus, antant, nőmozgalom, villámháború, tömeghadsereg, bolsevik, állóháború, anyagcsata). Legyen képes a diák a mondott és írott szöveg reprodukálására, a szembenálló nagyhatalmak bemutatására. Legyen képes a sűrűn változó, egy időben, párhuzamosan történő események időbeli és térbeli elhelyezésére, s legyen képes utalni a következményekre. Legyen képes felvázolni (térkép és a béke szövege alapján) a nagy háború utáni békekötés (Trianon) legigazságtalanabb döntését, hazánk szétdarabolásának előzményeit. etika: ok és ürügy honvédelmi kötelesség technikatörténet etika: IV. Károly békepuhatolózása demokrácia vagy diktatúra Technikatörténeti gyűjtőmunka, előadás IKT, prezentáció, prezentáció összehasonlító táblázat készítése céljáról. Tudjon önállóan beszámolót készíteni, kiselőadást tartani. Fotózzon első világháborús emlékműveket, s állapítsa meg, hogy mi a különbség az I. és a II. világháborús emlékművek között. (Ennek a témának a következtetéseire később, 8. osztályban még visszatérünk.) Tudja kifejteni a tanuló, hogy az 1914 1918 közötti háború miért volt világháború, s miért mondható arról el, hogy az összecsapás a tömegek és gépek csatája volt. Tudja, mely fegyverek jelentették az újítást, a technika fejlődését. Tudjon választ adni arra, hogyan függött össze a fejlett világban végbemenő technikai fejlődés a nagy háborúval. Tudja a tanuló megoldani a munkafüzet feladatait és tudja biztonsággal követni a térképen a háború eseményeit, s bejelölni azokat vaktérképen.

8. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS Tananyag Fejlesztési célok A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei 1. Európa a XVIII-XIX. században 2. Magyarország a XVIII. században 3. Magyarország a XIX. században (Reformkor, forradalom, szabadságharc, kiegyezés) 4. Az I. világháború Legyen képes a tanuló a 7. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjait felidézni, ha kell, segítséggel. Legyen képes a tanuló térben, időben tájékozódni. Tudja önállóan felidézni a tanuló a korszak nagy fordulópontjait. Tudjon adott témáról rövid beszámolót tartani.